Megjelent a Krasznahorkai – út a Nobel-díjig könyv, amely az író életművét járja körül, és fél év kutatómunkájának eredményét mutatja be eddig soha nem látott fotókon, esszéken, interjúkon, háttértörténeteken és friss nézőpontokon keresztül.

A 200 oldalas kiadványban írók, irodalomtörténészek, kritikusok, Krasznahorkai László barátai, fordítói vezetik be az olvasót az író univerzumába. Nyáry Krisztián, Szegő János, Fiala Borcsa, Bakó Sára, Balajthy Ágnes, Szabó Gábor, Vágvölgyi B. András és még számos szerző szegődik mellénk útitársnak, hogy Gyuláról indulva Berlinen és New Yorkon át egészen Tokióig bejárjuk Krasznahorkai László életének és regényeinek legfontosabb állomásait.

Ismerjük őt annyira, mint Szoboszlait?

Mióta 2025-ben Krasznahorkai László átvette az irodalmi Nobel-díjat, rá irányul a nemzetközi figyelem, ahogy a kiadványban írják: „A fél világ Krasznahorkai nevének kiejtését tanulta – a New York Times fonetikusan le is írta, hogy CRAS-now-hoar-kay – és ismerkedett az író hosszú mondataival, különös, apokaliptikus világával.” Kertész Imre után ő a második magyar író, aki elnyerte az elismerést, de vajon ismerjük-e az irodalmi “világválogatottunkat” annyira, mint Szoboszlai Dominikot?

“A Krasznahorkai – Út a Nobel-díjig nem irodalomtörténeti összefoglaló, hanem egy intenzív, többdimenziós kulturális és irodalmi felfedezőmunka. Az író Nobel-díja nem nemzeti, hanem egyéni teljesítmény, közös, nemzeti üggyé az olvasó teheti. A Könyves Magazin ezzel a kiadvánnyal ehhez a közös munkához szeretne hozzájárulni” – mondta Valuska László, a Könyves Magazin lapigazgatója.

A Nobel-díj a lehető legszélesebb közönség számára nyitotta meg az életművet, amely évtizedek óta meghatározó része a magyar és a nemzetközi irodalomnak. A kiadvány célja, hogy közelebb hozza az író életművét a magyar olvasókhoz, függetlenül attól, hogy régi Krasznahorkai-rajongókról vagy a művekkel most ismerkedőkről van szó.

Krasznahorkai és a Nobel-díj

„A Nobel-díj nem úgy működik, hogy a svédek körbenéznek és kiválasztják a >>világ legjobb íróját<<” – jelenti ki Nyáry Krisztián a kiadványban. „A Nobel nem egy világverseny döntője, inkább egy zárt körű klub döntése arról, hogy az adott évben kit érdemes a világ figyelmébe ajánlani. Nem az számít kit tartunk mi nagynak, hanem hogy kit olvasnak ott, ahol dönteni kell.”

Arról, hogy szerinte miért Krasznahorkainak ítélték tavaly a Nobel-díjat, azt mondja: „Kertész Imre esetében a holokauszt tapasztalatának egyetemes nyelve, a már létező fordítások és a történelmi kontextus találkozott. Krasznahorkai László esetében pedig egy markáns, világszerte olvasható prózanyelv, az erős nemzetközi jelenlét és egy hosszabb ideje érlelődő szakmai konszenzus.”

Krasznahorkai egy univerzális, kultúraformáló alkotó: „Nem csupán arról van szó, hogy a témák nagy része egyetemes érvényű; a széttöredező közegben élő, kirekesztett emberek valósága manapság sajnos inkább elkerülhetetlen, mint ritka jelenség” – nyilatkozza Ottilie Mulzet a kiadványban, aki évek óta fordítja Krasznahorkai műveit angolra.

Eredeti Sátántangó-kézirat, exkluzív fotók, titkos levelek – irodalmi nyomozás az osztrákoknál

„1985-ben, több mint negyven évvel ezelőtt jelent meg Krasznahorkai László első és egyben legmeghatározóbb műve, a Sátántangó. Már megjelenésekor is nagy port kavart a debütregény, de az évek alatt szinte kultikus státuszba emelkedett, amelyet a szerző 2025-ös irodalmi Nobel-díja csak megkoronázott” – olvasható a most megjelenő kötetben. “A szerző úgy nyilatkozott erről később a Guardian podcastjében, hogy a kommunista rendszer egyik hibája volt, hogy napvilágot láthatott a Sátántangó. Ez a kis »hiba« pedig eljutatta a szerzőt egészen az irodalmi Nobel-díjig. Az elkövetkező években több híres íróval is felvette a kapcsolatot, a hagyatékban több levelet és képeslapot is találni a nyolcvanas évek elejéről, amelyekben Parti Nagy Lajos, Esterházy Péter és Spiró György is kifejezi elismerését a készülő regénnyel kapcsolatban.”

Az író hagyatéka még 2024-ben került Ausztriába, és ezzel együtt nemcsak a Sátántangó eredeti kézirata, korabeli szerződések és feljegyzések, hanem az író összes fényképe, több évtizeden át írt naplói, kiadatlan szövegei és az összes, a nyolcvanas évektől 23 nemzet több mint 700 partnerével folytatott levelezése is. Az Osztrák Nemzeti Könyvtárban kutatható hagyaték rengeteg titkot rejt, amelyekből jópárat ez a kiadvány is láthatóvá tesz.

A könyv megtanít úszni Krasznahorkai hosszúmondat-tengerében

A kiadvány nemcsak Krasznahorkai életművével ismerteti meg az olvasót, hanem fontos kapaszkodót is ad ahhoz, hogyan érdemes a regényeit olvasni. Az író híres végtelennek tűnő mondatairól, sűrű szövegvilágáról és apokaliptikus vízióiról, amelyek elsőre akár ijesztőnek is tűnhetnek. Ebben talán éppen Krasznahorkai műfordítói tudják a leginkább támogatni az olvasót: George Szirtes, Ottilie Mulzet, Cristina Viragh és Heike Flemming műfordítók mesélnek arról, hogyan működnek a magyar mondatok több mint 30 nyelven.

„Kinyitunk egy Krasznahorkai-könyvet, első pillantásra tényleg ijesztőnek tűnik” – ismeri el George Szirtes angol költő és műfordító, aki 2012-ben fordította le a Sátántangót. „Fárasztja a szemet, és könnyű elveszíteni a fonalat. De miután belekezdünk, rájövünk, hogy egy különleges világba léptünk be, és ez a világ él.”

„Én az olvasást mindig az úszáshoz szoktam hasonlítani. Nem tudunk úszni, ha félünk, ha kontrollálni szeretnénk a folyamatot. Csak akkor sikerül, ha a lábunkkal elrúgjuk magunkat, és bízunk a vízben – a szövegben –, hogy elvisz minket valahova. Nem fontos az irány vagy a cél” – adott tanácsot Heike Flemming az olvasóknak.

Parti Nagy Lajos a kortárs magyar irodalom meghatározó alkotója, költő, író, publicista (és nem mellesleg egy legendás nőszemély, Sárbogárdi Jolán, a gyógyíthatatlanul dilettáns szerelmesregény- és huszerettszerző világra segítője…).

Egy beszélgetésen azt mondta: „A könyv sorsa az olvasóban teljesedik be. Az író hiába írja meg a könyvet, ha az olvasó nem kelti magában életre a történetet.”

Ebből a gondolatból – ami persze az  írói univerzum alapvetése – Umberto Eco egész tanulmányt írt (A nyitott mű), de számunkra a különösen fontos az, hogy a hazai olvasó miképpen „kelti magában életre” Parti Nagy történeteit.

Verseit, novelláit, elbeszéléseit, a nyelvi humorát, a világlátását plasztikusan kifejező szóalkotásait, a határokat feszegető iróniáját, a bölcsességét, nyíltságát, harciasságát hamarabb ismertem, mint őt magát, de az első, tizenhét évvel ezelőtti személyes találkozásunk mindkettőnkre komoly benyomást tett.

Időpont és helyszín: 2023. augusztus 19., szombat 18.00 óra, Köveskál, Fő utca 12/a.

Fotó: Parti Nagy Lajos a Rutinglitang című, Presser Gáborral közös könyvét dedikálja a könyv bemutatóján 2011-ben, az Örkény István Könyvesboltban (Fotó: Gergely Beatrix)

Nem kis feltűnést keltettek a napokban a Szabadtéri következő bemutatójának főszereplői. Az Úrhatnám polgár című Moliére-komédia nem csak Parti Nagy Lajos nyelvi leleményekkel teli átiratának köszönhetően lesz fergeteges, de a tréfás jelmezek is fokozzák az élményt. Így láthatjuk például Sorbán Csabát különleges, görényprémmel díszített jelmezben, Farkas Andreát „patás” szolgálóként, vagy Balog Józsefet meghatározhatatlan zöld tollas kabátban. A darab főhősei most egy forgatás kedvéért bejárták a várost és a legabszurdabb szituációkban láthatták őket a járókelők. A kacagtató produkció szereplőivel és alkotóival a héten újra találkozhatnak a színház rajongók, hiszen 08.04-én, kedden 16:30-kor a Reök-palotában közönségtalálkozót szervez a Játékok.

Az örökérvényű, felkapaszkodott parvenüről szóló komédia Herczeg T. Tamás rendezésében augusztus 7-én és 8-án érkezik az Újszegedi Szabadtéri Színpadra. Jegyek korlátozott számban még kaphatók a Fesztivál Jegyirodában, valamint a szegediszabadteri.hu oldalon.

Egyedi mintás, limitált példányszámban készített üvegpalackokkal, valamint hazánk népszerű kortárs íróival, költőivel készült a jeles alkalomra a Coca-Cola Magyarország: pont ötven évvel ezelőtt gördült le ugyanis az első, hazánkban palackozott Coca-Cola a kőbányai gyártósorról. A Magyar Likőripari Vállalat első palackja óta számos itallal és sok új termékcsaláddal is bővült a kínálat a fél évszázad során, s mára a Coca-Cola Magyarország 13 márkát és összesen 94 különböző terméket kínál fogyasztóinak. A félszázados évforduló apropójából Bornai Tibor, Cserna-Szabó András, Csukás István, Erdős Virág, Nyáry Krisztián és Parti Nagy Lajos is saját írással készült, alkotásaik már mind olvashatók a Coca-Cola Journey portálon.

Bornai Tibor saját emlékeiről számolt be „A Coca-Cola és én” című írásában, Cserna-Szabó András a „Keleti kóláról” írt, felfedve alkotásában személyes élményeit is. Csukás István „Cola-dalt” költött, rímesítve művében az üdítő sokoldalúságát, Erdős Virág a „CC50” címet kapó versben mutatta be az üdítőital elmúlt 50 évét.

Nyáry Krisztián regényes története „A kis magyar cola-háborútól a nemzetközi békeharcig” címmel érhető el az oldalon, Parti Nagy Lajos pedig „Emlékkóla” című írásában értelmezte számos megközelítésből, mi is az, és mit képvisel a  Coca-Cola. Mindegyik mű megtalálható a Coca-Cola Magyarország honlapján.

Az alkotásokkal is megismerkedhetett a nagyközönség az ünnep részeként, valamint nyereményjátékban is részt vehettek a rajongók, hogy megkaphassák az egészen kis szériás üveg díszpalack egyikét. A Coca-Cola Facebook- és Instagram-oldalán is kisorsolták 25-25 palack szerencsés új tulajdonosát, rajtuk kívül még a vállalat partnerei, a márka nagykövetei és képviselői is kaphattak egy-egy 50. évfordulós ünnepi palackot. A nagy sikerre való tekintettel ráadás kört hirdet a Coca-Cola Magyarország a közösségimédia-csatornáin, így az utolsó sorsolás alkalmával 25 további palack találhat majd gazdára és kerülhet a nyertesek karácsonyfája alá.

A Coca-Cola már történelem

A méltán népszerű üdítővel hivatalosan 1967-ben találkozhattak először a fogyasztók, amikor bemutatta azt a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV). Az eseményen pillanatok alatt elkapkodtak minden egyes palack Coca-Colát, és a rajongóknak nem kellett sokat várniuk a kedvező bejelentésre, hiszen hamar ki is hirdette a Magyar Likőripari Vállalat, hogy a következő évben megkezdi az üdítőital palackozását. 1968-ban el is készült az első, hazánkban palackozott Coca-Cola, klasszikus kétdecis kontúrpalackban, mint a háború utáni Magyarország első hazánkban előállított amerikai terméke.

A legendás márka iránt annyira nagy lett a kereslet, hogy a Szeszipari Vállalatok Trösztje 1970-től már Szabadegyházán, Győrben, Kisvárdán és Miskolcon is palackozta az üdítőitalt. Rá tíz évre, a Coca-Cola Company palackozási szerződésének aláírásával a Békéscsabai Üdítőitalgyártó Vállalattal együtt már hat üzemben palackozták a szocialista iparvállalatok a szénsavas italt.

1988-ban bővült tovább a Coca-Cola Company hazai kínálata: a Fanta gyártása Szabadegyházán indult el. 3 évvel később a Sprite-ot is elkezdték Magyarországon is palackozni, akkor már egy ausztrál palackozó, a Coca-Cola Amatil és a Budapesti Likőripari Vállalat vegyesvállalata forgalmazásában állt a teljes termékportfólió. 1996-ra a Coca-Cola Amatil felépítette saját, a legmodernebb technikát felhasználó gyárát Dunaharasztiban. Mire megkezdődött az új évezred, több palackozó egyesült, és létrejött a Coca-Cola Hellenic Bottling Company (HBC), mely jelenleg is a világ egyik legnagyobb italgyártó- és forgalmazó konglomerátuma. A dunaharaszti gyár és a hazai palackozás joga 2001 óta a HBC Magyarországé.

A 2002-es esztendő újabb mérföldkövet jelentett a vállalat számára: a Coca-Cola Magyarország ekkortól már nemcsak Dunaharasztiban, de a Zalaszentgróti Ásványvíz Palackozó Üzemben is palackozta a termékeket, és ugyanebben az évben a dunaharaszti gyár exporttermelését is megkezdte. Tíz évvel később Dunaharasztiban átadták az ország egyik legnagyobb kapacitású üdítőitalgyártó-sorát, majd 2017-ben az ország legnagyobb, 6500 négyzetméter alapterületű élelmiszeripari raktárát is.

Ma a Coca-Cola Magyarország már 13 márkát, 94 különböző terméket kínál 201 különböző kiszerelésben, 18 méretben. A vállalat üdítőital-portfóliójának közel fele cukor- és kalóriamentes, illetve alacsony cukortartalmú. Hazánk egyik legjelentősebb magyar élelmiszer-feldolgozójaként a Coca-Cola vállalatcsoport összesen mintegy 120 milliárd forintot ruházott be Magyarországon, termékeit 26 országba exportálja, és beszállítóival együtt összesen 13 ezer munkavállalót foglalkoztat.

Az 1967-es Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) szenzációja volt a korábban csak „a nyugati imperializmus szimbólumaként” emlegetett üdítőital, a Coca-Cola bemutatkozása. A Magyar Likőripari Vállalat bejelentette: a következő évben megkezdi a legendás márka palackozását. 1968-tól a kőbányai gyárban, kezdetben a bécsi Coca-Cola iroda ellenőreinek heti rendszerességű látogatása mellett meg is kezdték a klasszikus, kétdecis üveg kontúrpalackok töltését. Ezzel a Coca-Cola volt az első, a háború után Magyarországon előállított amerikai termék. A kereslet minden várakozást felülmúlt, így a Szeszipari Vállalatok Trösztje 1970-ben megkezdte a Coca-Cola palackozását Szabadegyházán, Győrben, Kisvárdán és Miskolcon. 1980-ban a Coca-Cola Company palackozási szerződést kötött a Békéscsabai Üdítőitalgyártó Vállalattal is, így a szocialista iparvállalatok már hat üzemből látták el a legendás üdítővel a magyar fogyasztókat.

Húsz évet vártunk a Fantára

A Coca-Cola Company világszerte ismert márkái közül a Fanta mutatkozott be másodikként Magyarországon: 1988-ban Szabadegyházán indult el a gyártás. A Sprite 1991-ben érkezett, akkor már egy ausztrál palackozó, a Coca-Cola Amatil és a Budapesti Likőripari Vállalat vegyesvállalata forgalmazta a teljes termékportfóliót. 1996-ra a Coca-Cola Amatil felépítette saját, a legmodernebb technikát felhasználó gyárát Dunaharasztiban. Az ezredfordulón több palackozó egyesüléséből létrejött a Coca-Cola Hellenic Bottling Company (HBC), a világ egyik legnagyobb italgyártó- és forgalmazó konglomerátuma. A dunaharaszti gyár és a hazai palackozás joga azóta is e csoport magyar leányvállalatáé.

2002-től a Coca-Cola Magyarország már két telephelyen palackozza termékeit: akkor nyílt meg a Zalaszentgróti Ásványvíz Palackozó Üzem, a dunaharaszti gyár pedig megkezdte exporttermelését. Egy évtizeddel később Dunaharasztiban átadták az ország egyik legnagyobb kapacitású üdítőital-gyártósorát, majd tavaly az ország legnagyobb, 6500 négyzetméter alapterületű élelmiszeripari raktárát.

Ma a Coca-Cola Magyarország 13 márkát, 94 különböző terméket kínál 201 különböző kiszerelésben, 18 méretben. A vállalat üdítőital-portfóliójának közel fele cukor- és kalóriamentes, illetve alacsony cukortartalmú. A Coca-Cola vállalatcsoport összesen mintegy 120 milliárd forintot ruházott be Magyarországon, ezzel az egyik legjelentősebb magyar élelmiszer-feldolgozónak számít: termékeit 26 országba exportálja, beszállítóival együtt 13 ezer munkavállalót foglalkoztat.

Személyes élmények, egyedi palackok

A vállalat felkért hat ismert és népszerű kortárs írót, költőt, hogy a fél évszázados évfordulóra osszák meg emlékeiket, gondolataikat az olvasóközönséggel. Cserna-Szabó András például a személyes élményei mellett a Coca-Cola magyar popkultúrában betöltött szerepéről írt, Csukás István egyenesen ódát költött az üdítőitalhoz. Bornai Tibor az üdítővel kapcsolatos személyes történeteit osztja meg, Nyáry Krisztián a Coca-Cola márkanév regényes magyarországi őstörténetének járt utána. A vadonatúj, eredeti alkotások november 8-ától csütörtökönként debütálnak a Coca-Cola Magyarország honlapján és közösségimédia-csatornáin.

A hazai gyártás elindításának ötvenedik évfordulójára a Coca-Cola Magyarország különleges, egészen kis szériás – csupán 550 példányban gyártott – díszpalackot is tervezett. A limitált kiadást a vállalat partnerei, a márka nagykövetei és influencerei kapják majd meg. A nagyközönség csak a vállalat közösségimédia-csatornáin juthat hozzá a ritkasághoz: 25 palackot a Coca-Cola Facebook-oldalán, 25-öt az Instagramon sorsolnak majd ki.