Tízből csupán négy vállalatnak van kidolgozott cselekvési terve a fenntarthatóbb működésre való átállásra az éghajlatváltozás lassítása érdekében. A válaszadók több mint harmadának pedig még szándékában sem áll egy ilyen stratégia elkészítése. Az országok hozzáállása is látványosan eltér ebben a kérdésben. A világ legnagyobb kibocsátói között az átállási tervek elfogadása még alacsonyabb – Kínában csupán 8%, az Egyesült Államokban pedig mindössze 32%. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban és Európában a tervek elfogadása 66%, illetve 59% – köszönhetően a szigorúbb szabályozási rendszereknek.

A problémát tovább súlyosbítja, hogy még kevesebb vállalat tett egyértelmű pénzügyi kötelezettségvállalást az átállási tervek támogatására. Mindössze 4% hozta nyilvánosságra a működési költségeket (a napi üzleti tevékenységből származó kiadásokat), és 17% számolt be tőkekiadásokról (a vállalat eszközeibe a jövőbeli nyereség érdekében befektetett pénz). Ez azt jelzi, hogy még ha a vállalatok rendelkeznek is cselekvési tervekkel, nem állnak készen azok végrehajtására.

Bár minden nyolcadik cég tűzött ki rövid távú célokat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére 2030-ig, mindössze felüknek van ennél hosszabb távú elképzelése a helyzet megoldására. A vállalkozások több mint kétharmada alkalmaz forgatókönyv-elemzést a klímaváltozás hatásának vizsgálatára, viszont mindössze harmaduk teszi ezt közzé a pénzügyi jelentéseiben. Még kevesebben osztják meg azokat az éghajlati kockázatokat, amelyeknek jelentős pénzügyi hatása van a cég működésére.

„Kulcsfontosságú, hogy a vállalatok időben felkészüljenek és megtegyék a szükséges lépéseket a klímaváltozás enyhítésére, ahogy az is, hogy mindezekről számot is adjanak” — hangsúlyozta Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági Partnere. „A fogyasztók, az alkalmazottak és a befektetők egyre inkább elvárják a cégek felelősségteljes viselkedését, így a halogatás nem csupán bolygónkat, de a társaságok hosszú távú működését is veszélyezteti” — tette hozzá a szakértő.

Az átállási terveikben a cégek gyakran nem veszik figyelembe az emissziók teljes spektrumát. A dekarbonizációs intézkedések több mint fele a megvásárolt energia felhasználásából származó közvetett kibocsátásra (Scope 2) fókuszál, mivel ezek csökkentése viszonylag egyszerűbb. Ugyanakkor mindössze harmaduk foglalkozik a vállalat közvetlen kibocsátásaival (Scope 1), és csupán minden tizedik tér ki az ellátási láncon belüli közvetett emissziókra (Scope 3), például a nyersanyag-beszállítók által okozott kibocsátásokra.

Magyarországon a széthúzás akadályozhatja a klímacélok elérését

Az EY egy korábbi hazai kutatása alapján a Magyarországon megkérdezett vállalatok döntő többsége (70%) biztos benne, hogy eléri a kitűzött klímavédelmi céljait és valódi változást ér el a fenntarthatóság területén. A fenntarthatósági fejlesztéseket azonban leginkább a belső együttműködés hiánya akadályozza, különösen a technológiai vezetőkkel. A globális átlaghoz (36%) képest ez a kooperációs probléma idehaza jóval gyakoribb (58%). Emellett a válaszadók 40%-a a szervezet lomhaságára fogja a klímacélok elérésének hiányát.

Photo by Li-An Lim on Unsplash

Az EP-képviselők az Ausztriát, Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot, Németországot, Romániát és Szlovákiát sújtó pusztító árvizekről szóló állásfoglalásukban, amelyet csütörtökön kézfeltartással fogadtak el, elégedetlenségüket fejezik ki az uniós polgári védelmi mechanizmus költségvetésének legutóbbi csökkentésével kapcsolatban.

A képviselők elegendő és magasabb szintű finanszírozást kérnek a felkészülés növelése és a kapacitásépítés javítása érdekében, különös tekintettel a következő többéves uniós költségvetés keretein belülre. Azt is szeretnék, ha az EU Szolidaritási Alapja „összemérhető lenne az Európában bekövetkező természeti katasztrófák növekvő számával és súlyosságával”, és sürgetik a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az érintett országok finanszírozásának mozgósítását. Azt is kérik, hogy más technikai és pénzügyi támogatás, például kohéziós politikai eszközök is álljanak rendelkezésre.

Hosszú távon az állásfoglalás több uniós beruházást sürget a regionális és helyi ellenálló-képesség kiépítésére, és követeli, hogy a jövőbeli uniós kohéziós politika még inkább összpontosítson az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére és az alkalmazkodásra.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás megerősítése

Az EP-képviselők azt szeretnék, ha a Bizottság mielőbb előterjesztene egy európai klímaadaptációs tervet, amely konkrét jogalkotási javaslatokat tartalmazna, ahogy azt Ursula von der Leyen elnök a 2024–2029-es Bizottságra vonatkozó politikai iránymutatásaiban bejelentette. A cél az EU ellenálló-képességének megerősítése, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás, illetve a felkészüléssel, tervezéssel és a határokon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos nemzeti intézkedések összehangolása lenne. A képviselők kiemelik, hogy sürgős beruházásokra van szükség az árvízkezelés és az árvízkockázatok megelőzése terén is.

Photo by Jonathan Ford on Unsplash

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat eredetileg saját munkatársai számára indította el a három fő fejezetből álló képzési programot, hogy azok hatékonyabban támogathassák a vállalat partnereit és ügyfeleit a fenntarthatósági törekvéseik megvalósításában. A társaság most úgy döntött, hogy ezt a lehetőséget megnyitja minden érdeklődő számára és ingyenesen elérhetővé teszi a programot.

Üzleti lehetőség is a gazdaság karbonmentesítése

A 2015-ös Párizsi Megállapodás hatására a globális gazdaság minden területén elindultak kezdeményezések a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése vagy megszüntetése érdekében. A Gartner közelmúltban végzett felmérése szerint az üzleti vezetők 87 százaléka arra számít, hogy a fenntarthatóságra fordított kiadásai a következő két évben növekedni fognak.

A szén-dioxid-mentesítés iránti növekvő elkötelezettség ellenére azonban az előrelépést továbbra is gátolják a jelentős tudás- és készségbeli hiányosságok. Emellett az is megfigyelhető, hogy a vállalatok egyre inkább támaszkodnak a fenntarthatóság területén szakértelemmel rendelkező partnereikre, tőlük várják, hogy támogassák őket működésük karbonmentesítéssé alakításában.

A Schneider Electric a világ vezető szemléletformáló vállalataként a fenntarthatóságot üzleti tevékenységének középpontjába helyezve működik annak érdekében, hogy pozitív, tartós hatást gyakoroljon bolygónkra és a társadalomra. A képzési program középpontjában álló Energia 4.0 koncepcióval a Fenntarthatósági Iskola kiegészíti és megerősíti ezt az elkötelezettséget, és három fő pilléren – stratégia, digitalizálás, szén-dioxid-mentesítés – keresztül támogatja a vállalat partnereit az éghajlatvédelmi intézkedéseik felgyorsításában.

Felismerve, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) gyakran nem rendelkeznek az éghajlati célok meghatározásához, a hatások – például a szén-dioxid-kibocsátás – méréséhez, valamint az elért eredmények értékeléséhez és közzétételéhez szükséges ismeretekkel és eszközökkel, az átfogó képzési platform célja, hogy támogassa őket a szén-dioxid-mentesítés útján való elindulásban. A képzési program három fő fejezete az energiahatékonyságtól és a megújuló energiától kezdve a körforgásos gazdaságon át a fenntartható közlekedésig számos témát felölel.

1. fejezet: A fenntarthatóság és a kapcsolódó kockázatok megértése (már lehet jelentkezni)

Az első fejezetben a résztvevők megismerhetik a fenntarthatóság alapjait, beleértve a tudományos hátteret és szakkifejezéseket, valamint azt, hogy miért kulcsfontosságú, hogy a vállalkozások komolyan vegyék a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket (ESG).

2. fejezet: Fedezze fel, hogyan lehet vállalatként fenntartható módon cselekedni (2023. harmadik negyedévében lesz elérhető)

A második fejezet arra összpontosít, hogy a kkv-k hogyan építhetnek ki karbonmentesítési stratégiát, beleértve az olyan, könnyen alkalmazható eszközökről szóló információkat, amelyek támogathatják őket abban, hogy saját és ügyfeleik működése során csökkentsék a CO2-kibocsátást.

3. fejezet: A fenntarthatósági tudás kihasználása az üzleti lehetőségek növelése érdekében (2024. első negyedévében lesz elérhető)

A harmadik fejezet összefoglalja a program során elsajátított legfontosabb ismereteket és eszközöket – az energiahatékonyságtól a dekarbonizációig -, hogy támogassa a résztvevőket az elmélet gyakorlatba történő átültetésében.

„A Fenntarthatósági Iskola a következő nagy lépésünk, amellyel bebizonyítjuk, hogy a vállalatoknak nem csak arra van lehetőségük, hogy a bolygónk számára kedvezőbben működjenek, hanem arra is, hogy ezzel párhuzamosan saját teljesítményüket is javítsák. Büszkén jelentjük be új online tanfolyamaink elindítását, amelyek célja, hogy oktassák és inspirálják az egyéneket és a szervezeteket a fenntartható gyakorlatok bevezetésére. A fenntarthatóság üzleti tevékenységünk középpontjában áll, és hiszünk abban, hogy az oktatás kulcsfontosságú a változás ösztönzésében és egy fenntarthatóbb jövő megteremtésében” – hangsúlyozta Sorouch Kheradmand, a Schneider Electric „Partner Sustainability” területért felelős vezetője.

Csütörtökön a képviselők elfogadták az ENSZ november 6–18-i egyiptomi éghajlatváltozási konferenciáján (COP27) képviselendő parlamenti álláspontot. Véleményük szerint az éghajlat változása és a biológiai sokféleség csökkenése miatti válság az emberiség előtt álló legfőbb kihívások egyike. Aggasztónak tartják, hogy a kibocsátási szakadékról szóló 2021. évi UNEP-jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a világ még az egyes országok legambiciózusabb 2030-as vállalásainak teljesítésével sem kerülheti el az átlaghőmérséklet 2,7°C-os növekedését. Így nem sikerülhet a globális felmelegedés mértékét az iparosodást megelőző szinthez képest jóval 2°C-on belül tartani, illetve az 1,5°C-os cél felé közelíteni – amely célokat a Párizsi Megállapodásban fektettek le.

Az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború és annak következményei miatt a képviselők még sürgetőbb feladatnak tartják a globális energiarendszer átalakítását. Ugyan egyre több ország kötelezi el magát a klímasemlegesség (azaz a zéró nettó kibocsátás) mellett hosszú távon, a képviselők arra figyelmeztetnek, hogy a konkrét lépésekre már ebben az évtizedben szükség van. Annál is inkább, mert ezek a kötelezettségvállalások gyakran túl sokat ígérnek, és azt sem átlátható módon.

A G20-csoportnak és az EU-nak többet kellene vállalnia 2030-ra

Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagról és a RePowerEU tervről alkotott parlamenti pozíció elfogadásával az Európai Unió 2030-ra 55 százaléknál is többel tudná csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, jelentik ki a képviselők. Felszólítják ugyanakkor az Uniót, hogy a G20-csoporttal együtt példát mutatva már a 27. éghajlatvédelmi konferencia előtt nagyobb mértékű kibocsátáscsökkentés mellett kötelezzék el magukat. Az Uniónak és a többi országnak ehhez igazodva a nemzetileg meghatározott hozzájárulásokat is felfelé kellene módosítani.

A fejlődő országok éghajlatváltozás elleni küzdelmének finanszírozása

A Parlament állásfoglalásában emlékeztet arra, hogy jelenleg az EU nyújtja a legtöbb pénzügyi támogatást a fejlődő országok klímavédelmi lépéseihez. Arra kéri a fejlett országokat, hogy 2022-ben végre teljesítsék a fejlődő országoknak 2020 és 2025 közötti időszakra megígért évi átlagosan 100 milliárd dollár kifizetését, amelyet aztán a maradék három évben is folyósítsanak. Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmussal (CBAM) kapcsolatos parlamenti álláspont egyértelmű: az Uniónak legalább a CBAM-tanúsítványok értékesítéséből származó bevételeknek megfelelő mértékben kell pénzügyileg támogatnia a legkevésbé fejlett országok dekarbonizációs törekvéseit.

A képviselők üdvözlik a veszteségekről és károkról indított glasgow-i párbeszédet, amelynek során a Parlament szerint a fejlődő országok finanszírozását kellene a középpontba állítani. Kölcsönök helyett egyértelműen a támogatásra kellene helyezni a hangsúlyt, hogy a fejlődő országok kivédhessék vagy minimálisra csökkenthessék és kezelhessék az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaiból eredő káraikat és veszteségeiket.

Fotó: Chris LeBoutillier/unsplash.com

Azok a vállalatok, amelyek mind a Tudományos alapú célok (Science Based Targets) elnevezésű kezdeményezés (SBTi) részét képezik, olyan irányelvekre hívják fel a figyelmet, amelyek képesek lesznek ellenállni a jövőbeli megrázkódtatásoknak azáltal, hogy támogatják azon erőfeszítéseket, amelyek a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5° C-n belüli, az iparosodás előtti szinten tartására irányulnak. Ezzel összhangban pedig jóval 2050 előtt elérik a nettó zéró károsanyag kibocsátást.

„Most az innovációba kell fektetnünk, a már meglévő megoldásokat kell erősítenünk és együtt kell működnünk partnereinkkel a teljes értéklánc mentén a klíma-semlegesség felé. Ennek elérése érdekében ambiciózus, tudományos alapú célokat tűztünk ki magunk elé” – mondta Carsten Knobel, a Henkel igazgatóságának elnöke.

A vállalatokat a Tudományos alapú célok kezdeményezés és a Business Ambition for 1,5°C kampánypartnerei, az ENSZ Globális Megállapodás és a We Mean Business koalíció hívják össze. Az SBTi, amely a CDP (korábban Szén-dioxid Kibocsátás Közzétételi Projekt (Carbon Disclosure Project), az ENSZ Globális Megállapodás, a Világ Erőforrásai Intézet és a WWF együttműködése, önállóan értékeli és érvényesíti a vállalati klímacélokat a legújabb klímatudomány szempontjából.

A 155 vállalat már megvalósította vagy elkötelezte magát amellett, hogy tudományos alapú kibocsátáscsökkentést hajtson végre – a Henkel céljait nemrégiben hagyta jóvá a Tudományos alapú célok kezdeményezés. A nyilatkozat aláírásával a vállalatok megerősítik, hogy saját döntéseik és intézkedéseik továbbra is a tudomány alapját képezik, miközben felszólítják a kormányokat, hogy „helyezzenek előtérbe egy gyorsabb és igazságosabb átmenetet a szürke gazdaságból a zöld gazdaságba.”

A közös nyilatkozat akkor fog létrejönni, amikor a kormányok világszerte ösztönzőcsomagokat készítenek annak érdekében, hogy a gazdaságok helyreálljanak a koronavírus világjárvány következményeiből, és amikor előkészítik a Párizsi Megállapodás alapján továbbfejlesztett nemzeti klímaterveket. „A kormányok fontos szerepet játszanak abban, hogy a rendelkezéseket és a helyreállítási terveket összehangolják a legfrissebb klímatudományokkal, de egyedül nem tudják megindítani a szisztematikus társadalmi-gazdasági átalakulást. A válság kezelése érdekében nemzetközi közösségként kell együttműködnünk a Fenntartható Fejlődési Célok és a Párizsi Megállapodás megvalósítása érdekében. Az eddigi legnagyobb, ENSZ támogatást élvező, vezérigazgatók által irányított éghajlatvédelmi erőfeszítésnek köszönhetően, ezek a vállalatok élen járnak az ambiciózus tudományos alapú fellépésben és támogatásban, hogy segítsék a jövőbeli megrázkódtatásokkal és katasztrófákkal szembeni sebezhetőség csökkentését” – mondta Lila Karbassi, az ENSZ Globális Megállapodás programvezetője és a Tudományos alapú célok kezdeményezés igazgatósági tagja.

A Henkel elkötelezettsége az éghajlatvédelem mellett

A Henkel pozitívan kíván hozzájárulni az klímavédelemhez, és teljes mértékben támogatja az Egyesült Nemzetek klímaváltozásról szóló Párizsi Megállapodását. A Henkel 2040-re klíma-pozitív vállalattá kíván válni.

A vállalat a hosszú távú céljait figyelembe véve határozta meg a konkrét kibocsátás-csökkentési célokat, amelyeket a Tudományos alapú célok kezdeményezés jóváhagyott, összhangban a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez szükséges szintekkel, azaz a globális felmelegedés 1,5 °C-ra történő korlátozására.

A Henkel éghajlatvédelmi elkötelezettségéről és céljairól további információt a www.henkel.hu/fenntarthatosag/klima-pozitivva-valas weboldalon talál.

A verseny zsűrielnöke prof. dr. Diana Ürge-Vorsatz Nobel-díjas klímakutató, a Közép-európai Egyetem professzora, kiemelten fontosnak tartja a nagyvállalatok fenntarthatósági vállalásait. „Sok nagyvállalat nagyon komolyan veszi a klímalábnyomát, de ahhoz, hogy a párizsi megállapodás céljait elérjük, mindenkinek sokkal magasabb sebességbe kell kapcsolnia. A 21. század megoldásait sokszor a 21. század fiataljai látják meg legjobban, néha a régi, eltemetettnek tűnő megoldásokat is ők merik újra felfedezni. A HEINEKEN Dobd a C-t kezdeményezése abban is különleges, hogy azzal a fiatal generációval dolgozza ki közösen a radikális megoldásokat, akik még nem tudják befolyásolni a döntéshozatalt. A fiatalok számára is kitűnő lehetőség, hogy diákok ötletelésének eredményét esetleg megvalósítva látják, és huszonévesen megtapasztalhatják, hogy munkájuk gyümölcseként a világ élhetőbb, tisztább és egészségesebb lett” – mondta a döntő kapcsán a szakember.

A nevezett csapatok többségénél a logisztikai és csomagolási szemléletváltás volt a fő irány, hiszen ezen a területen a leglátványosabb a vállalatok szén-dioxid- és hulladékkibocsátása. Igazán újító gondolat a döntőben a mikroalga-technológia gondolata volt. Egy komplex, több folyamatra kiterjedő pályamű- és egy szállítmányozási reform gondolata is a legjobbak közé jutott. Az újrapapírok használatával is foglalkozott a Dobd a C-t másik pályaműve, kiemelt problémaként vizsgálva, hogy milyen hatással lenne a HEINEKEN életére, ha az italok csomagolása teljesen újrahasznosítható papíranyagokra épülne.

„Kiemelkedő eredményeink mellett ez a verseny nagyszerű lehetőséget teremtett arra, hogy a munkánkba bevonjuk a legkreatívabb és a környezetvédelem ügye iránt elkötelezett korosztályt, az egyetemistákat. Fantasztikus prezentációkat hallottunk, átgondolt pályázatokat valóban újító ötleteket vezettek elő nekünk a fiatalok” – összegezte a verseny tapasztalatait Geert Swaanenburg, a HEINEKEN Hungária vezérigazgatója.

A sörgyártás még inkább környezetbaráttá tételének jegyében idén már második alkalommal hirdette meg a magyarországi felsőoktatási intézmények diákjainak a Dobd a C-t! elnevezésű versenyt a HEINEKEN Hungária. A kiírás célja, hogy a teljes cégcsoport nemzetközi irányelveivel összhangban álló fenntarthatósági stratégiát követve olyan megoldások, ötletek megvalósítását tűzhesse zászlajára a HEIENEKN, amelyek innovatív módon és hatékonyan képesek csökkenteni a sörgyártás szén-dioxid kibocsátását. Ezzel is közelebb kerülve a cég céljainak megvalósításához, miszerint 2020-ra a HEINEKEN legyen a világ legzöldebb sörgyártója.

A HEINEKEN Hungária egy liter sör előállításához jelenleg mindössze 3,3 liter vizet használ fel, amely 2008-hoz képest 23%-kal csökkent. A gyártásból fakadó szén-dioxid-kibocsátást 50 százalékkal csökkentette a cég 2008 óta, ez 4,3 kg szén-dioxid-egyenérték minden legyártott hektoliter sör után. A hűtésből fakadó kibocsátás pedig 57 százalékkal csökkent, többek között az újonnan vásárolt zöldhűtőknek köszönhetően – derül ki a Heineken Hungária frissen elkészített fenntarthatósági jelentéséből.

A döntőbe jutott csapatok ötleteit 2019. május 25-én mutatták be az egyetemi szaktekintélyekből és vállalati vezetőkből álló zsűritagok előtt, itt alakult ki a végső sorrend, amelynek értelmében idén Farkas Luca Ágnes, Nyvelt Anna, Schmidt Ákos a Budapesti Corvinus Egyetem csapatának ötletét díjazták a félmillió forintos fődíjjal és természetesen az ötlet megvalósításának lehetőségével.

A zsűrinek idén tagja voltak továbbá Kutni Mátyás, az Innovációs- és Technológiai Minisztérium stratégiai főtanácsadója, Nagy Andrea, a Budapesti Gazdasági Egyetem Fenntarthatósági Központjának vezetője, Csaba Réka, a Budapesti Corvinus Egyetem karriertámogató és vállalati kapcsolatok vezetője és Papp András, az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. általános vezérigazgató-helyettese. A zsűriben a HEINEKEN Hungáriát Geert Swaanenburg vezérigazgató és Pálfalvi Márta HR- és vállalati kapcsolatok igazgató képviselte.