A vezetésben a folytonosság adott, a közgyűlés döntése szerint az előző ciklusban is tisztséget vállaló szakemberek – Sztaniszláv András elnök, Gáspár Bence alelnök, valamint Panulin Ildikó és Szántó Balázs – mellé Németh Flóra csatlakozott új elnökségi tagként.

A Felügyelő Bizottság elnöke Liptay Gabriella lett, az ő munkáját segíti FEB-tagként Bujáki Zsolt és Soós Eszter.

Az Etikai Bizottság elnöke ismét Vas Dóra, tagjai pedig Lennert Dániel, Ludvig Orsolya, R. Nagy András és Szinai Ádám.

Az elnökség deklarált célja, hogy hangsúlyosabban körvonalazza a szervezet szolgáltatásait a vállalati kommunikációs vezetőknek és az ügynökségek vezetőinek, miközben igazodási pontot kínál a szakmának olyan etikai kérdésekben is, mint a mesterséges intelligencia használata vagy a fake news, a deepfake-ek és a tényellenőrzés. A magas szakmai minőség biztosítása érdekében az MPRSZ megerősíti a nemzetközi normák alapján működő ügynökségi (Consultancy Management Standard, CMS) és egyéni (Continuing Professional Development, CPD) szakmai minősítési programokat, emellett továbbra is részt vesz olyan PR-listák összeállításában, mint a TOP50 vagy a Signature40.

A public relations terület – a többi kommunikációs szakmához hasonlóan – nagy figyelmet szentel az utánpótlás-képzésnek, hiszen mind a megbízói, mind az ügynökségi oldal várja a lelkes, elkötelezett és szakmailag kiváló fiatalokat, akik a garancia arra, hogy a pr-hivatás évtizedek múlva is megtartsa jelentőségét és vonzását. Két éve az MPRSZ ingyenessé tette a tagságot a diákok számára, évente megrendezi a Next Generation PR World Cup-ot a 35 év alatti szakembereknek, idén pedig egy hackathon rendezvényt is terveznek. A Szövetség 2025-ben elindítja a Next Gen Meet programot, amely során a szakirányú tanulmányokat folytató hallgatók betekintést kapnak ügynökségek és nagyvállalatok kommunikációs csapatainak munkájába.

Folytatódik a szövetség havi szakmai és networking rendezvénysorozata, a Drinks&Links – ennek idei első eseménye január 30-án lesz –, illetve az MPRSZ számos konferencián képviseli a szakma érdekeit.

Új program lesz a „Közelebb a médiához” sorozat, idén 4 szerkesztőségbe látogathatnak el az érdeklődő kommunikációs szakemberek, így hozza az MPRSZ egymáshoz közelebb az újságírókat és a kommunikációs szakembereket.

A tagozatok nagyon jól működtek a korábbi években, mert terepet biztosítanak az azonos érdeklődésű szakemberek együttműködése számára. A jelenleg aktív három tagozat (employer branding, kríziskommunikációs, kulturális) mellett elindul a belső kommunikációs tagozat is.

„Az elmúlt években sikerült megszilárdítani az MPRSZ-t, letenni több program alapját, és sikerrel növeltük a taglétszámot.” – mondta el Sztaniszláv András, a Magyar PR Szövetség elnöke. – „Úgy érzem, támogató szakmai közegben kezdheti meg munkáját az elnökség. Megkönnyíti a dolgunkat, hogy ismét erős, kiváló szakembereket összefogó Felügyelő Bizottsággal és Etikai Bizottsággal kezdjük meg a következő 2 éves ciklust. Számítok mindenki aktív részvételére.”

A jelentés része a GWPR ötéves tervének, amely a PR-ipar nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos előrehaladásának mérésére irányul. Annak ellenére, hogy a globális PR-ipar dolgozóinak kétharmada nő, az igazgatótanácsokban továbbra is a férfiak dominálnak.

A jelentésben kiemelik, hogy a Covid-19 világjárvány jelentős változásokat hozott a PR-szakmában dolgozó nők munkarendjében: 92%-uk rugalmasan, 81%-uk távmunkában dolgozik. Mindez remek lehetőséget teremtett a nők számára, a megkérdezettek 71%-a szerint ez lehetővé teszi, hogy egyensúlyt teremtsenek a karrierépítés és nevelési, gondozási feladataik között. Az elemzők szerint a rugalmas munkavégzés hosszabb távon is megmaradhat, a válaszadó szakemberek 92%-a arra számít, hogy a jövőben is rugalmasan fog dolgozni. A munkáltatók hozzáállása is pozitív irányba változott, kétharmaduk pozitív gyakorlatnak tekinti a flexibilis munkavégzést.

A jelentésből az is kiderült, hogy a nemek közötti egyenlőség az /igazgatóságokban továbbra sem valósul meg, az igazgatótanácsi székek többségét férfiak foglalják el. Ezt megerősíti, hogy a nők 50%-a úgy véli, hogy akinek gyermeke van, azt hátrányos megkülönböztetés éri a karrierépítés terén. A legtöbb női szakember nemi- (27%) és életkor-alapú diszkriminációról számolt be (23%). A jelentésben leírták, hogy a sokszínűségi és befogadási szabályozás terén még sok a tennivaló, mivel a vállalatoknak csak egyharmada fogalmaz meg életkori esélyegyenlőségi célokat a politikáiban.

Tízből csaknem nyolc nő úgy véli, hogy a nők jelenléte az igazgatótanácsban segítheti a munkamódszerek és kreativitás javítását. Jó hír, hogy a válaszadók 60%-a szerint már történt előrelépés a nők vezetői pozícióba kerülését akadályozó tényezők elhárítása terén.

Ludvig Orsolya (nyitó képünkön), az MPRSZ elnökségi tagja, a Mathias Corvinus Collegium Kommunikációs Műhelyének vezetője elmondta: „Úgy vélem, szakmai, illetve karrier szempontból is kiemelkedő jelentőségű a személyes példamutatás . Nőként lehetőségünk van megmutatni, hogyan lehet empátiával, nyitottsággal, felelősen fordulni célcsoportok felé. Jómagam háromgyerekes anyaként irányítottam multinacionális nagyvállalatok vállalati kommunikációs tevékenységét, jelenleg pedig a jövő generációival foglalkozom oktatóként. Igyekszem transzparensen megmutatni, hogy egyrészt nem vagyok UFO, és nem nehézségektől mentes az ilyen “éjjelnappali multitasking”, másrészt viszont azt is, hogy egyáltalán nem lehetetlen, van mód megélni a szakmai és a családi szerepemet is.”

Panulin Ildikó, az MPRSZ elnökségi tagja, a Szerencsejáték Zrt. vállalati kommunikációs főosztályvezetője elmondta: „Eddigi munkáim során számos élethelyzettel találkoztam, rádiósként, majd kommunikációs szakemberként többféle tudást és tapasztalatot összegyűjtöttem, amelyek mind-mind hozzátettek az egyéni fejlődésemhez, ezáltal az életemhez és a munkámhoz egyaránt. Én osztom azok véleményét, akik szerint a nő és a férfi közötti különbséget inkább kulturális gyökereink , mintsem a biológiai különbségeink határozzák meg. Ma már a fiataloknál a nemek közötti különbség az életcélokat és a szakmai karriert illetően kevésbé éles, mint 50 évvel ezelőtt megszokott volt, elég, ha a férfiak családban betöltött szerepének változására gondolunk, vagy az egyre sokasodó női vezetőkre. Ez a folyamat vezethet ahhoz, hogy egyre inkább a tudás számítson, és nem az egyéb tényezők, mint a nem, a kor vagy a származás.”

A GWPR az ICCO egyik legfontosabb tagszervezete, amely országos networking csoportokat tömörít. Ügynökségeket, csapatokat, szabadúszókat foglal magában világszerte. A szervezet elkötelezett a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, valamint annak biztosítása mellett, hogy a nők megkapják a PR-iparban való érvényesüléshez a szükséges támogatást, erőforrásokat és lehetőségeket.

A szervezet új képviselőinek listája

Elnökség:
• Sztaniszláv András, elnök
• Gáspár Bence, alelnök
• Ludvig Orsolya, elnökségi tag
• Panulin Ildikó, elnökségi tag
• Szántó Balázs, elnökségi tag

Etikai Bizottság:
• Vas Dóra, EB elnök
• Fieszl Zsuzsa, EB tag
• dr. Lakatos-Báldy Zsuzsanna, EB tag
• R. Nagy András, EB tag
• Szabó Hedvig, EB tag

Felügyelő Bizottság:
• Teremi Balázs, FEB elnök
• dr. Bende Máté, FEB tag
• Soós Eszter, FEB tag