Dr. Drozdy Győző a Puskás Tivadar-díjat a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) 2019. május 22-i éves közgyűlésén vehette át.

A HTE a díjat a távközlés, műsorszórás, informatika, elektronika és tartalomkezelés fejlesztése terén kimagasló érdemeket szerzett személyek kitüntetésére alapította 1960-ban.

Az egyesület a most odaítélt Puskás Tivadar-díjjal dr. Drozdy Győző eddigi szakmai életútját, a mobil rádiótelefon-rendszerek hazai meghonosításában és felfuttatásában végzett elkötelezett munkáját és magas színvonalú szakmai ismeretterjesztő és tudományos munkáját ismeri el.

A villamosmérnöki és híradástechnikai szakmérnök végzettségű dr. Drozdy Győző tevékenyen hozzájárult a hazánkban ma is működő digitális mobiltelefónia kialakulásában, hiszen több mint negyed évszázada, 1993 szeptembere óta folyamatosan a Telenor Magyarország (korábbi nevén Pannon GSM) felső vezetésének tagja, 2018 augusztusa óta pedig a mobiltársaság vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese. Nevéhez fűződik a Magyarország első kereskedelmi GSM-szolgáltatásának elindítása, majd az országos mobilhálózat kiépítése, de közreműködött a 3G mobilszabványok kialakításában, és évtizedek óta képviseli a Telenort a GSM Szövetség és az Európai Távközlési Szabványosítási Intézeteivel való együttműködésben.

Drozdy Győző 1978-ban szerzett szakmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának híradástechnika szakán, 1981-ben pedig summa cum laude doktorált a Budapesti Műszaki Egyetemen. Ezt követően 1986-tól hét évig Finnországban dolgozott félvezető-technológiai és távközlési projektek tudományos főmunkatársaként. Napjainkig közel hatvan tudományos és szakmai publikációt írt.

Dr. Drózdy Győző munkáját a szakma 1998-ban Aschner Lipót–díjjal, 1999-ben pedig Gábor Dénes–díjjal ismerte el.

1993 augusztusában eredményt hirdettek: mindenki meglepetésére az esélytelennek látszó Pannon GSM skandináv gyökerű konzorcium nyerte az első GSM-koncessziót Magyarországon. Szeptemberben még csak egy ember dolgozott a Pannon GSM-nek. Novemberben bejegyezték a koncessziós társaságot, amelynek 5 külföldi távközlési vállalat és 3 magyar cég volt a tulajdonosa.

1994

Kigördül a szerelőcsarnokból az első Boeing 777-es utasszállító repülőgép. Megalakul a Rammstein német zenekar. Michael Schumacher megnyeri élete első Formula–1-es világbajnoki címét. Három nappal megelőzve versenytársát, 22 bázisállomással indította el Magyarországon az első kereskedelmi GSM-szolgáltatást a Telenor – akkor még Pannon GSM néven. A mobiltelefon ebben az időszakban még státuszszimbólum volt és csak beszélgetésre használták. Míg az első magyar GSM-hálózat indulásakor csak beszédhívás volt, még az SMS is csak később indult, ma már a forgalom legnagyobb hányada mobilinternetezésből származik.

A hangtól az adatig

25 év alatt folyamatosan és rohamos tempóban fejlődött a mobilkommunikáció. 1997-ben az országban először a Telenor vezetett be tesztüzemben feltöltőkártyás konstrukciót. A prepaid előfizetések fénykorukat 2003-ban élték, amikor 78,8 százalék volt az arányuk az aktív előfizetések között. Azóta – köszönhetően a mobilinternet és az okostelefonok térhódításának – folyamatosan csökken a feltöltőkártyás előfizetések aránya: 2017-ben ez mindössze 43 százalékot tett ki.

Az sms 1996-ban vált igazán népszerűvé; ekkor nagyjából havi százezer üzenetet váltottak az ügyfelek. Az elmúlt 25 évben összesen több mint 9 milliárd SMS ment át a Telenor hálózatán. Az elindított hívásperceket illetően már 1996-ban átlagosan tízmilliós nagyságrendű percet beszéltek a magyarok, a havi forgalom pedig 2002 körül érte el a százmilliós nagyságrendet. 2008 óta átlagosan havonta 400 millió percet beszélnek az ügyfelek, de a korlátlan csomagoknak köszönhetően ez ma már közelít az 500 millióhoz.

A telefonálás 2019-ben már csupán egy a sok funkcióból, amire a mobilokat használják. Míg a 90-es években a hangátvitel, ma már az adatforgalom a domináns. 2011-ben jelent meg az első olyan csomag a Telenornál, amely mobilinternetes adatforgalmi keretet is tartalmazott. 2012-ben átlagosan havi 1 millió gigabájt feletti az adatforgalom, 2017 óta pedig tipikusan 5-7 millió gigabájt havi adatforgalom megy át a Telenor hálózatán. A mobilinternetes adatforgalom évek óta folyamatosan növekszik a Hipernet hálózatán; 2018-ban közel kétszer magasabb volt az adatforgalom 2017-hez képest; júniusban már átlépte a havi 10 millió gigabájtot (azaz 10 petabájtot).

Az 5G kapujában

A Magyarországon működő 4G hálózatok sebessége világszinten is kiemelkedő, Európában pedig a harmadik legjobb, és a lefedettséget tekintve is a top 3-ban van az ország. A jelentős beruházások eredményeképp ma már a magyarországi lakosság 99 százaléka hozzáférhet a Telenor 4G szolgáltatásaihoz.

„25 évvel ezelőtt a magyar távközlési piacon a verseny a Pannon GSM piacra lépésével indult el. Ezzel egy időben jelentek meg olyan fogalmak, mint az ügyfélkiszolgálás, ügyfélközpontúság. Habár az évek alatt érkeztek olyan új trendek, amelyek alapjaiban változtatták meg a piacot, a lakossági és üzleti ügyfélkörünk magas szintű kiszolgálására építő szemléletünk azóta sem változott. Eredményeinket e téren nemrég egy független szervezet több díjjal is elismerteˮ – mondta Drozdy Győző, a Telenor Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese.

A Telenor elmúlt években végzett fejlesztéseinek köszönhetően az elérhető legmodernebb technológiákat (4G, 4G+) használó mobilinternet-hálózatának szolgáltatásaihoz jelenleg a magyar lakosság 99,5 százaléka férhet hozzá. Az akár 300 Mbps-os letöltési sebességet biztosítani képes 4G+ technológia már több mint ezer bázisállomáson érhető el a szolgáltatónál, amellyel akár a 4G-nél kétszer gyorsabb letöltési sebesség is elérhető a technológiát támogató készülékekkel.

„Az 5G-re való átállás kapujában a mobiltechnológia olyan mértékű változás előtt áll, mint amit korábban a 3G-ről 4G-re való átállás jelentett. A minőségi paraméterek javulásával olyan új szolgáltatások, alkalmazások jelenhetnek meg, amelyeket jelenleg még nem ismer a piac. A szolgáltatók szerepe pedig egyre fontosabb lesz abban, hogy képessé tegyék a piaci szereplőket az új technológiára épülő termékek és szolgáltatások kifejlesztésére. Mobilszolgáltatóként ma már azt is fontos feladatnak tekintjük, hogy segítsük és képessé tegyük a piaci szereplőket a mobilhálózatokban rejlő lehetőségek kiaknázására – legyen szó az üzleti ügyfelekről vagy az oktatást támogató fejlesztésekrőlˮ – mondta el Koller György, a Telenor műszaki vezérigazgató-helyettese.

TUDTAD?

– 1994-ben, a cég nevébe az induláskor azért került bele a GSM, mert akkoriban a GSM nagyon modern technológiának számított, sokkal jobb hangminőséget biztosított az analóg mobiltelefonoknál, és a GSM-készülékek is sokkal kompaktabb méretűek voltak analóg társaiknál, különösen az antennájuk méretét tekintve.

– 2002-ben lehetett először fotót küldeni egyik mobilról a másikra.

– 2018-ban, a futball-világbajnokság időszaka alatt a Telenor online tévészolgáltatásán, a Telenor MyTV-n összesen több mint 130 évnyi időt töltöttek a meccsek nézésével a felhasználók.

– 2019-ben akkreditációt nyert és meghirdette első képzését a Telenor HiperSuli programja, ezzel a hivatalos akkreditált tanárképzés már minden pedagógus számára elérhető. Míg a kezdetekkor a Telenor csupán szolgáltatást indított, ma már a mobiltechnológia társadalmi szerepére is fontos hangsúlyt helyez.

– A kezdetektől napjainkig összesen több mint 76 milliárd híváspercet indítottak az ügyfelek a Telenor hálózatából.

– A Telenor hálózatán a mai napig több mint 316 millió gigabájt adatforgalom történt. Ha ennyi adatot zsebben hordozható méretű, 4TB-os merevlemezeken szeretnénk eltárolni, ehhez körülbelül 77 ezer darabra lenne szükség.

Mérföldkövek: 2G-től az 5G-ig – gyorstalpaló

Ugyan már a kilencvenes évek közepén is lehetett néhány készülékkel mobilinternetezni, ekkor még 1 megabájt adat letöltése majdnem negyedóráig tartott, ráadásul még percdíjat is kellett érte fizetni. A Telenor 2001-ben fektette le a napjainkban is használt mobilinternet alapját jelentő csomagkapcsolt adatátvétel alapjait: a még 2G-snek számító GPRS technológia bevezetésével a mobilos internetezésért számított percdíj megszűnt. Ugyanebben az időszakban megjelentek a kamerás és színes kijelzős mobilok, így lehetővé vált akár az is, hogy fotót küldjünk a telefonunkról.

A 2005-ben elérhetővé vált kereskedelmi 3G szolgáltatás alkalmazásával jelentősen felgyorsult az adatátvitel; egy megabájt adat letöltése negyedóra helyett már csak 20 másodpercet vett igénybe. 2005 végére a 3G Budapest nagy részén elérhetővé vált. Mindössze kilenc év alatt ezerszeresére nőtt a mobilinternet sebessége: 1999-ben még csak 14,4 kilobit/s-mal lehetett letölteni, 2008-ban viszont már 14,4 megabit/s-os sebességet kínált a Telenor.

2012-től napjainkig tart a 4G szolgáltatás fejlesztése és bővítése. Bevezetésével lehetővé vált, hogy olcsó havidíjért bárki olyan Hipernetre fizessen elő, amelyet egész hónapban intenzíven használhat. 2012-ben a Telenor ügyfelei számára Budapest teljes metróhálózatán elérhetővé vált a Hipernet. Egy évvel később a Telenor duplájára növelte a 4G szolgáltatás által kínált sebességet, 2015-ben pedig minden ügyfele számára elérhető tette a 4G szolgáltatást maximális, 150 Mbps-os letöltési sebességgel – megfelelő készülék és SIM-kártya használata esetén.

Míg korábban egy új korszakot nyitó technológia kiépítése, a szolgáltatás bevezetése volt a mobilszolgáltató legfontosabb feladata, ma már a Telenor a mobilkommunikáció lehetőségeit kihasználva termékeket és szolgáltatásokat is kínál ügyfeleinek és egyúttal hangsúlyt helyez a mobiltechnológia társadalmi szerepére is.

Radnóti Tibor pályáját az alapító tagokhoz hasonlóan a Pannon GSM-ben kezdte. Ezt követően a Magyar Telekom informatikai vezetői fejlesztés vezető pozícióját töltött be, majd a Stratis Kft.-ben igazgatóként dolgozott. Az elmúlt hét évben a Generali Biztosítónál informatikai igazgatóként, majd operációs vezérigazgató-helyettesként tevékenykedett, ezután tért vissza a stratisos pályájára. „Örömmel vállaltam el ezt a feladatot az egyik legnagyobb magyar tulajdonú vezetői és IT-tanácsadó cégénél. Az elmúlt évek dinamikáját folytatva folyamatos növekedést tervezünk. Első számú választás kívánunk lenni azon nagyvállalatok számára, amelyek hiszik, hogy gyorsan és hatékonyan kell reagálniuk a digitalizálódó piacra és a változó ügyféligényekre” – mondta a bejelentés kapcsán Radnóti Tibor.

„Tibor személyében egy olyan vezető érkezett hozzánk, aki a piacon pont azt a döntéshozói szintet képviselte, ahol ügyfeleink jelentős része is működik: így jól ismeri ezeknek a döntéshozóknak igényeit. Ennek köszönhetően még hatékonyabbá tudjuk tenni termékfejlesztéseinket a CXO szint elvárásainak megfelelve” – hangsúlyozta Bíró Zoltán, az üzletág eddigi vezetője, aki immár teljes munkaidejében a cég irányítását látja el.

Radnóti Tibor érkezésével a korábban megkezdett irányt folytatja a cég, de még erőteljesebb hangsúlyt kapnak a vezetési tanácsadási szolgáltatások. Az idei év legnagyobb fókusza az adatpiaci növekedés fokozása, tapasztalatainak köszönhetően ebben is kulcsember lesz Radnóti Tibor. Jól ismeri az ügyféloldali elvárásokat, és az ő részvételével a Stratis tovább tudja fejleszteni, csiszolni a szolgáltatásait, termékeit ezen a kiemelt területen is.