A cikket a saját tapasztalataim alapján, illetve Kriskó Edina – Hogyan tanítsunk válságkommunikációt? című könyve alapján írtam, amely számos gyakorlati tanácsot és bővebb magyarázatot nyújt mindazon kommunikációs szakemberek számára, akik válságkommunikációt szeretnének tanítani vagy egyszerűen csak szeretnék megérteni a válságkommunikációs stratégiák működését. Lovay Fruzsina Digital Account Director, Avantgarde Group.

Azzal nem árulok el újdonságot, hogy manapság a legtöbb ember fogyaszt és készít is valamilyen formában tartalmakat az interneten, ám az már egy érdekes aspektus, hogy egy személy akár több különböző minőségben is jelen lehet a világhálón. Ez azt jelenti, hogyha például magamról beszélek, akkor egyfelől szakemberként is készítek, illetve fogyasztok tartalmakat, de emellett magánemberként is megteszem ugyanezt. Épp ezért különbséget kell tennem abban is, hogy egyes digitális minőségeimben milyen felelősségem van – és úgy gondolom, ez igaz mindenki másra is.

Hiszen a médiahasználat képessége nem csupán az információk begyűjtését és megosztását jelenti, a média manapság ennél komplexebb szerepet tölt be. Helyes alkalmazásához pedig elengedhetetlen elsajátítani bizonyos képességeket – mint például, hogyan férhetünk hozzá legkönnyebben az elérhető tartalmakhoz, hogyan értelmezzük azokat, és hogyan hozzunk létre saját üzeneteket. Sokan azt gondolják, hogy ez csak a kommunikációs szakmában dolgozók felelőssége, de ez korántsem igaz, mert a digitalizált világban történő folyamatos jelenlét megköveteli, hogy tisztában legyünk azokkal a szabályokkal és készségekkel, amelyek minket védenek. Ez olyan, mintha valaki úgy akarna részt venni a forgalomban egy autóval, hogy nem tanult meg parkolni, és nem ismeri a KRESZ-t. Ugye, hogy milyen veszélyesnek hangzik? Nincs ez másképp a digitális térben sem. Ez az evolúció különösen fontossá vált az egyén szintjén is egy olyan világban, ahol szinte naponta új válsághelyzetek törnek ki, és a hírek, információk áradatában néha még a szakembereknek is nehéz eligazodni.

Példaként említhetjük a Covid-19 pandémiát, az orosz-ukrán konfliktust vagy az energiaválság okozta nehézségeket, amelyek mind-mind a média fókuszába kerültek. Ezek a krízisek különböző mértékben és módokon érintették az embereket és a társadalmakat, ám ami közös bennük, hogy mindegyik válságkommunikációt igényelt.

Magánemberként a felelősségünk ott kezdődik, hogy ellenőrizzük a forrásokat, amelyeken keresztül információt gyűjtünk, és ezekkel az információkkal etikusan bánunk. Ez azt jelenti, hogy nem gerjesztünk felesleges feszültséget a közösségi felületeken, és csak akkor kommunikálunk bármilyen krízishelyzetről, ha azzal kapcsolatban építő jellegű, jól átgondolt és tényekkel alátámasztható véleményünk van – és hasonló szabályok vonatkoznak a vállalati kommunikációra is.

A megfelelő válságkommunikáció stratégiai szempontból elengedhetetlen a fentihez hasonló helyzetek kezelése során, hiszen a média nem csak információt közvetít, hanem aktívan befolyásolja az emberek véleményét és cselekedeteit. Ennek megértése és hatékony kezelése kulcsfontosságú. Az információs társadalom folyamatosan változik és fejlődik, és a média szerepe ebben az állandó változásban is kiemelkedő. Ahhoz, hogy sikeresen navigáljunk ebben a kihívásokkal teli környezetben, fontos, hogy tudatosan fejlesszük médiahasználati képességeinket, és felkészüljünk a válsághelyzetekre, mert azok bármikor bekövetkezhetnek. De hogyan lehet ezekre felkészülni a hagyományos kríziskézikönyvön túl?

Válságszimuláció = kutatómunka + képzelőerő

Noha első hallásra meglepőnek tűnhet, válságszimulációkat rendszeresen alkalmaznak kommunikációs tanácsadások során, különböző súlyosságú válságesemények és forgatókönyvek széles skáláját felölelve. Ezt a módszert hasonlíthatnánk egyfajta szakmai színjátszókörhöz, ahol elképzelt vagy már megtörtént válsághelyzeteket modellezünk, és lépésről lépésre átbeszéljük azokat, kezdve a válság definíciójától a megoldásig. Ezek a komplex gyakorlatok általában arra szolgálnak, hogy értékeljék egy adott egyén, csoport vagy szervezet problémamegoldó képességeit, majd fejlesszék azokat.

Ez azt jelenti, hogy még mielőtt megteszünk egy kommunikációs lépést vagy felépítünk egy stratégiát, igyekszünk a lehető legpontosabban felmérni, hogy az milyen következményekkel jár. Ez pedig ugyanúgy igaz egy közösségi média posztra, ahogy egy komplexebb kommunikációs kampányra is. Mindennek az alapja a tervezés.

Ezen a gondolatmeneten tovább haladva viszont adja magát a kérdés: honnan kéne tudnunk, milyen a helyes válságkommunikáció?

Azoknak, akik lépést szeretnének tartani a változásokkal, nincs könnyű dolguk. A hazai válságkommunikáció irodalma viszonylag fiatal, csak néhány évtizedre tekint vissza, hiszen történelmi szempontokból sem volt relevanciája, és egyáltalán nem bőséges, így nincs sok forrás, amelyből tanácsot meríthetnénk. Ráadásul a meglévő szakirodalom aktualitása is vitatható, mivel a legtöbb hazai munka külföldi szerzők munkásságára épül, és ezek már évtizedek óta nem frissülnek, kivéve néhány kivételt, mint például Bőhm Kornél 2018-as „Sem megerősíteni, sem cáfolni…” című könyve.

A hazai tanácsadó cégek és szakmai szövetségek, elsősorban a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ), évente készítenek válságjelentéseket, de ezek legtöbbször a reputációveszteséggel járó és a mainstream médiába kerülő események szektorális felsorolásait tartalmazzák. Ezek a jelentések inkább statisztikai elemzéseket nyújtanak a válságeseményekről, bemutatva bizonyos iparágak dinamikáját, kockázatait és sebezhetőségeit, de nem mélyednek el a válságok sajátos természetében és nem követi azokat nyomon. Ez is jóval több mint a semmi, és el kell ismerni, hogy sok információt tartalmaznak, de igényel további elemzést a szakemberektől.

Mit tudunk? 

A Nielsen Közönségmérés 2022 IV. negyedéves kutatási eredményei alapján azt tudjuk, hogy az elért nézők (6,25 millió fő) naponta átlagosan 6 óra 55 percet töltött képernyő előtt. Korcsoportra bontva a 18 – 49 év közötti korosztály átlagosan napi 4 órát tévézik egy nap, az 50 feletti korosztály pedig napi 6 óra 52 percet.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2022 év eleji kutatásából pedig azt tudtuk meg, hogy hogy a 15 év felettiek többsége napi szinten használ internetet (6,4 millió fő), és leghatékonyabban a hírportálokon keresztül lehet őket elérni, mert ott időznek a legtöbbet.

Az NMHH egy másik felméréséből pedig az is kiderül, hogy a 16-29 év közötti korosztály szinte minden esetben az internethez fordul, ha információra van szüksége, ami azért furcsa, mert többségük az offline forrásokat – TV, rádió – hitelesebbnek tartják. Még az online hírportálok által nyújtott információban is csak a korosztály 40%-a bízik, és a közösségi oldalakon terjedő hírekben még ennyien sem.

Ez világosan mutatja, hogy a szervezeti (válság) kommunikációban továbbra is kiemelt szerepet kell kapnia a televíziónak és az internetnek. Ez alapján már tudjuk, kit és hol érjünk el, a következő kérdés pedig az, hogy mikor tegyük, ergo, mikor beszélünk válságról?

A válság nem csak probléma, hanem lehetőség is

A válság szervezeti szempontból olyan váratlan esemény, amely meghiúsítja az elvárásokat, szembemegy a várakozásokkal, és súlyosan érinti a szervezet működését, gyakran negatív következményekkel járva. Timothy L. Sellnow és Matthew W. Seeger szerint a válságok potenciálisan hatalmas károkat okozhatnak, zavart kelthetnek, vagy akár széles körű és rendszeres rombolást is végezhetnek.

Ugyanakkor kiemelik, hogy a válságok képesek lehetnek elősegíteni a konstruktív változásokat, az újjászületést és a növekedést is.

Fontos megérteni ezeket a folyamatokat, mivel például a 2001. szeptember 11-i tragédia sem csak a szövetségi politika összeomlását és kudarcát mutatja be, hanem az amerikai szövetségi kormány teljes újraszervezését is.

Ahogyan az új típusú koronavírus-válság kapcsán sem csak azt kell észrevennünk, hogy milliók haltak meg, hanem hogy társadalmi szintű válaszok születtek a pandémia (és jövőbeli pandémiák) kezelésére. Gondoljunk csak például az új technológiai megoldások (mRNS vakcinák) és az új biztonsági intézkedések bevezetésére, vagy azokra a kormányzati eszközökre, amelyek globálisan alkalmazásra kerültek.

Egy szó, mint száz, a válsághelyzetek ijesztőek, ám a kiszámíthatatlan és szélsőséges mivoltukból kifolyólag nagyon hatékonnyá tudják tenni az embert, ami fantasztikus megoldásokat hozhat. Ez viszont soha nem jöhet létre megfelelő válságkommunikáció nélkül, ezért most gondoljuk végig azt is, hogy mit jelent ez a kifejezés.

Mit jelent a válságkommunikáció?

A válságkommunikáció lényegében az információcsere folyamata a hatóságok, a szervezetek, a média és az érintett személyek vagy csoportok között, amely a válságesemény előtt, alatt és után zajlik.

Az információáramlás három fő területen koncentrálódik: a tényleges válság, a válság kezelésének folyamata, és a válság (különféle közvéleménycsoportokban, különböző szintű nyilvánosságokban kialakuló) képe.

Amikor válságkommunikációs stratégiáról beszélünk, akkor erre a három területre együttesen gondolunk, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy mi a tényleges válság, hogyan tervezzük az adott válságot kezelni, és, hogy mindez milyen érzéseket, gondolatokat vált ki a közvéleményből.

Törekedni kell arra, hogy a fenti három terület között minél szorosabb legyen a kapcsolat, mert amikor döntő jelentőségű érdekek kerülnek veszélybe, akkor a legfontosabb célunk, hogy az átadni kívánt válságüzenet mindenkihez eljusson, és olyan minőségben, ahogy az az érdekeinket a leginkább szolgálja. Ennek érdekében a fenti három tényezőt folyamatosan ellenőrizni kell, hogy megelőzzük vagy minimalizáljuk a potenciális károkat.

Manapság a legtöbb szervezet rendelkezik olyan működésfolytonossági tervvel (business continuity plan vagy continuity of operations plan), amely alapján lefolytatható egy hatékony válságkommunikáció. Sőt, egy jól megírt terv nemcsak magát a kommunikációt segít levezényelni, hanem a tervezési folyamathoz is vonalvezetőt ad. Ez azt jelenti, hogy egyértelműen fel van tüntetve, hogy ki, mikor, kinek mit mond, ki kit értesít, mikor mi a teendő – leegyszerűsítve.

Hol kezdődik a PR szakemberek feladata ilyen helyzetekben?

Alapvetés, hogy válság kialakulása esetén a lélektani aspektusokra is fel kell készülni, hiszen ezek nagyban befolyásolják a kommunikáció végkimenetelét, így pedig a válságkezelés sikerességét is. A válság lényegi mozzanata a váratlanság, és ennek következtében az első reakció általában a meglepetés, a sokk: bár tudjuk, hogy váratlan események bekövetkezhetnek, de mégis meglepődünk, amikor pontosan velünk, pontosan most, pontosan ez történik. Az események gyors ütemben zajlanak, ami azonnali információhiányt és információigényt eredményez, majd ezeket követi az események további súlyosbodása, nő az érdeklődés, és nő a nyomás a szervezeten. Ezért mindenki kicsit ideges lesz, amin egy külső megítélés sokat segíthet. Ekkor lépnek színre a PR szakemberek, akik segítenek eljutni a “sokk” fázisából a hozzászokás, majd az “új normalitás” kialakításához.

Ehhez először belső stabilitást kell teremteni, vagyis erősíteni a szervezet integritását és kompetenciáját házon belül. Mit jelent ez? Egy hasonlattal élve: nem lehet úgy csatába menni, hogy a katonák néha megállnak arról vitatkozni, hogy erre egyáltalán szükség van-e.

Másodszor, ha a közvélemény érdeklődik az események iránt, és ha az ügy fontossága és relevanciája nő, akkor az emberek foglalkozni kezdenek vele, különösen, ha az életüket vagy lakóhelyüket érinti. Tehát olyanoknak is lesz véleményük az adott válsághelyzetről, akik csak közvetetten értesülnek róla, ám a válságkommunikáció során ennek az alakítására is gondolni kell, hiszen így elkerülhető, hogy disszonancia legyen (vagy csak minimális) a szervezeten belül és a szervezeten kívüli információáramlás között.

Fontos kiemelni azonban, hogy a válságokat csak PR fogásokkal nem lehet megoldani, különösen hosszú távon nem. A cél a szervezet és a közönség közötti bizalom helyreállítása, ami mindig hosszú távú és aktív intézkedéseket igényel. A probléma gyökerét fel kell tárni, és a megoldásoknak is innen kell kiindulni. A szervezet nem elégedhet meg azzal, hogy az ügy lekerül a napirendről, és a média nem foglalkozik már vele.

A válságkommunikáció 5 leggyakoribb hibatípusa

A válságok értelmezésekor számos hibát elkövethetünk, amelyek részben a vezetési hibákra, részben pedig a kommunikációs hiányosságokra vezethetők vissza. Ilyenek például az alábbiak:

1. Információhiány: nehezítheti a kommunikációt, amely a válság alapvető jellegéből adódhat, de az is lehet, hogy a PR szerepének és fontosságának alábecsüléséből fakad.

2. Kommunikációs hibák: tartalmi és formai tévedéseket is magukban hordozhatnak, amelyeket gyakran a felkészületlenség okoz, például nem kellően kidolgozott válaszok, hiányzó rutin a nyilatkozatokban, rosszul megválasztott helyszín vagy öltözet.

3. Pontatlanság, következetlenség: az események és hatások átgondolatlansága vagy a nyilatkozók közötti egyeztetés hiánya egymásnak ellentmondó kommunikációhoz vezethet, így pedig könnyen egymással szemben álló üzenetek fogalmazódnak meg.

4. Találgatás és nyilvános spekuláció: az újságírók gyakran olyan kérdéseket tesznek fel, amelyekre még nincs teljesen biztos válasz, ám a nyilatkozók – hogy ne utasítsák vissza a kérdést -, hajlamosak „lavírozni”, vagyis kétértelmű válaszokat adni. Ezáltal olyan ingoványos területekre léphetnek, ahol a feltevések és találgatások könnyen elterjedhetnek, és a válság kezelése még bonyolultabbá válhat.

5. Tényszerűség hiánya: az empatikusnak szánt kommunikáció problémát okozhat, ha nincs megfelelő cselekvéspárja. Például, ha egy szervezet azt mondja, hogy elkötelezett az emberi élet megmentése mellett, de cselekedeteivel, például elmulasztott munkahelyi biztonsági intézkedésekkel ellentmond ennek az üzenetnek, akkor ez hiteltelennek tűnik.

A saját, kommunikációs ügynökségi tapasztalataink alapján megfigyelt visszatérő mintázat, hogy egy adott válság idején az érintettek idegesek lesznek és nem képesek kellő távolságból szemlélni a helyzetüket, ahogy józan döntéseket hozni sem.

A sajtó által kiemelt figyelemmel kísért beruházások bejelentésének és a krízisek azonnali kezelésének területén szerzett tapasztalatainkból jócskán lehet meríteni már akkor, amikor az érintettek még azt gondolják, megoldhatatlan helyzetbe kerültek.

Szerző: Lovay Fruzsina Digital Account Director, Avantgarde Group

Források:

https://index.hu/belfold/2023/01/24/tv-televzio-nielsen-reklam-musorok/

https://nmhh.hu/cikk/228634/Internetes_kozonsegmeresi_adatok_2022_I_negyedev

https://nmhh.hu/cikk/235951/Internethasznalati_szokasok_digitalis_media_es_tartalomfogyasztas

Photo by Issy Bailey on Unsplash

A korábbi évekhez képest változtak a fiatalok költözési tervei, különösen azoké, akik még a szülőkkel közös háztartásban élnek. A K&H ifjúsági index második negyedéves eredményeiből kiderül, hogy az érintettek hogyan tervezik a lakhatásukat a jövőben.

Vegyes a kép

A kutatás eredményei szerint a 19-29 évesek 60 százaléka már önálló háztartásban él, 40 százalékuk ugyanakkor még a szülőkkel lakik. Ez az eredmény lényegében megegyezik a korábbi két negyedévben mért alacsony értékkel: korábban – 2022 közepe előtt – jellemzően 45-50 százalék körüli volt a szülőknél lakó fiatalok aránya.

A “mamahoteles” fiatalok több táborba sorolhatóak a jövőbeni költözést tekintve. Többségük, 64 százalékuk majd később szeretne távozni, de egyelőre nem tartja ezt a kérdést égetőnek, míg 33 százalékuk a lehető leghamarabb szeretne elköltözni. Mindössze 3 százalékos azoknak az aránya, akik olyan jól érzik magukat a szülőkkel, hogy egyáltalán nem szeretnének önálló háztartásba menni. Utóbbihoz hasonlóan alacsony arányra a felmérés történetében évtizedes történetében még nem volt példa. Az elmúlt 5 évben átlagosan 10-15 százalékos volt, míg az azt megelőző években volt, hogy a 20 százalékot is meghaladta a szülői házban “maradók” aránya. Ma, a pandémia után viszont mielőbb szeretnének önálló lábra állni a fiatalok.

A lehető leggyorsabb költözést tervezők 31 százaléka saját lakás vásárlásával oldaná meg az önálló életét, 34 százalékuk pedig albérletbe költözne. A többiek egyebek mellett családtaghoz vagy a partnerükhöz távoznának.

Az NMHH internetes tájékoztató és segítségnyújtó szolgálata, az Internet Hotline adatai szerint a 2021-es bejelentések több mint 70 százaléka gyermekpornográfia kategóriában érkezett, és megháromszorozódott a kiskorúak védelmében érkező bejelentések száma is.

Az NMHH Internet Hotline-jához évente több ezer bejelentés érkezik: 2021-ben több mint 5500 megkeresést fogadtak. A segítségnyújtó szolgálathoz bárki bejelentést tehet, ha jogellenes vagy kiskorúakra káros tartalomra bukkan az online térben. Többek között ilyenek a gyermekek szexuális kizsákmányolását rögzítő gyermekpornográf tartalmak, a hozzájárulás nélkül közzétett, a zaklató vagy megfélemlítő internetes tartalmak.

A világ hotline-jai az INHOPE (International Association of Internet Hotlines) nevű nemzetközi szövetségben dolgoznak együtt, amely 1999 óta küzd a gyermekek szexuális kizsákmányolását rögzítő, illegális online tartalmak ellen. Az INHOPE taghotline-jainak a száma 2021-ben már 50-re nőtt. Létjogosultságukat igazolja, hogy míg 2020-ban 130 jelzés érkezett az Internet Hotline-hoz az adatbázison keresztül magyar szerveren elérhető, gyermekek szexuális kizsákmányolását rögzítő tartalmakról, tavaly már közel 2900. A brit hotline, az Internet Watch Foundation szervezete ugyanis olyan intelligens, automatizált keresőrobotot használ, amely emberi elemző nélkül is képes átvizsgálni oldalakat, hash-érték alapján felismerni a korábban már azonosított gyermekpornográf tartalmakat, és az INHOPE adatbázisában jelezni őket a joghatóság szerint érintett hotline-oknak.

Az INHOPE 2021-es beszámolójában közzétett adatok a szövetség által üzemeltetett és az INTERPOL által is használt adatbázison, az ICCAM-en alapulnak. Ezek szerint a tavalyi évben közel egymillió (928 278) bejelentést, feltételezhetően a gyermekek szexuális kizsákmányolását rögzítő tartalmat (URL-címet) vizsgált meg az INHOPE taghotline-ok összesen több mint 200 tartalomelemző munkatársa. A linkek 48 százaléka bizonyult valóban illegális tartalomnak, melyeknek a 72 százalékát már három napon belül el tudták távolítani. A legtöbb gyermekpornográf tartalmat globális szinten továbbra is amerikai, illetve holland szervereken tárolják, mindkét országban meghaladja az összes detektált gyermekpornográfia 15 százalékát az ott tárolt és azonosított illegális tartalmak száma. Kizárólag Európát vizsgálva a korábbi években elenyésző volt a Magyarországon tárolt tartalmak aránya, 2021-ben azonban Magyarország felkerült a térképre, és 0,55 százalékkal a 11. helyen szerepel az európai hosztoló országok listáján.

A jelentésből kiderült, hogy a gyermekek által saját magukról készített intim képekhez kapcsolódó visszaélések száma nemcsak 2021-ben volt magas, de a növekvő tendencia várhatóan 2022-ben is folytatódni fog. Különösen a serdülők (13 év alattiak) körében terjedt el, hogy intim képeket készítenek magukról, melyekkel később mások visszaélhetnek. Míg 2020-ban a felvételeken szereplő gyermekek 77 százaléka volt 13 évesnél fiatalabb, 2021-ben arányuk 82 százalékra nőtt. A lányok továbbra is jóval nagyobb mértékben érintettek: az INHOPE adatai szerint 2021-ben a bejelentett jogsértő felvételek 96 százaléka lányokat ábrázolt.

Az NMHH Internet Hotline elemzői szerint 2022 első félévében már egyértelműen észlelhető volt, hogy a „trend” itthon is elterjedt. Fontos, hogy a veszélyeztetett korosztály tagjai (fiúk és lányok) tudatosítsák magukban, hogy joguk van nemet mondani, senkinek nem kötelesek intim felvételt küldeni, még érzelmi manipuláció hatására sem. Ezt segíti az NMHH „Red Flag” kampánya is, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy „Ha úgy érzed, valami nem oké, igazad van”, merj nemet mondani!

A 2005-ben alakult Internet Hotline 2011 óta működik az NMHH kötelékében. Minden, a vizsgálata szerint feltételezetten gyermekpornográfiának minősülő tartalmat a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztályához továbbít. Az elemzők 2021-ben kifejezetten gyermekpornográfia miatt 1122 esetben fordultak a rendőrség munkatársaihoz.

Az NMHH Internet Hotline-jához bárki bejelentést tehet, akár anonim módon is. A bejelentők egyrészt a https://nmhh.hu/internethotline/ weboldalon elérhető bejelentőfelületen keresztül, másrészt e-mailben (internethotline@internethotline.hu) is fordulhatnak a segítségnyújtó szolgálathoz. Amennyiben a bejelentő feltételezhetően kiskorú, a bejelentésével összefüggő tájékoztatást a segítségnyújtó szolgálat a gyermek számára könnyen érthetően, világosan és barátságosan fogalmazza meg, illetve arra bátorítja őt, hogy a problémáját beszélje meg egy olyan felnőttel is, akiben megbízik – közölte az NMHH.

Fotó: Caleb Woods/unsplash.com

A képzések a gyakorlatra fókuszálnak: az oktatók jellemzően tapasztalt, gyakorló szakemberek, akik valós képet tudnak adni a piacról. A szakirányú továbbképzések előnye tehát, hogy a tartalom mindig aktuális: a kurrens, felkapott, hiányszakmaként felmerülő területekre a felsőoktatás e szegmense tud a leggyorsabban reagálni. Azaz, ha valamelyik szakmában megújuló tudásra van szükség, vagy éppen hiány tapasztalható a munkaerőpiacon, arra gyorsan, az alap- és mesterképzésekre jellemző hosszadalmas tervezési és jóváhagyatási folyamat nélkül is megújulhat a követelményrendszer, vagy új képzés indulhat.

A Budapesti Metropolitan Egyetem adatai szerint 2019-ről 2021-re, azaz a pandémia alatt másfélszeresére nőtt az ilyen képzéseken tanuló hallgatók száma. Az otthon töltött idő alatt felértékelődött a továbbképzés, a tanulás jelentősége, amit a HSZOSZ kutatása is alátámaszt. A felmérés eredményei szerint a COVID-19 következtében a kompetenciák jelentősége átértékelődött, amire a cégek a szervezetfejlesztés eszközeivel, például a munkavállalói képzés lehetőségének felkínálásával, az önfejlesztés támogatásával reagáltak. Ennek a következménye lehet az is, hogy a munkáltatók által finanszírozott hallgatók száma 2020-ban volt a legnagyobb. A jelentkezők átlagéletkora 2021-ben 37 év volt, a képzések a 25-45 éves korosztályban, a nők körében a legnépszerűbbek. Valamennyi továbbképzés közös jellemzője, hogy a megszerezhető tudás nemcsak válságálló, de egyúttal megtérülő befektetés is.

A Metropolitan legnépszerűbb szakirányú továbbképzései a mediátor, a business és team coach, illetve az újmédia grafikus – a területek iránt akkora az érdeklődés, hogy az intézménynek az eredetileg tervezetthez képest dupla annyi csoportot kellett indítana. Az összesen 18 hiánypótló képzést tartalmazó portfólióban a felkapott szakterületek mellett különleges, egy-egy hiányszakmára fókuszáló, innovatív képzéseket is találunk: ilyen például a Lean szolgáltatásfejlesztő, a Pénzügyi szabályozási és felügyeleti szakember vagy a Pénzügyi digitalizációs és compliance tanácsadó szakok – írják.

A szakirányú továbbképzésekre szeptember 10-ig van lehetőség jelentkezni.

„A pandémia alatt a közönség érezhetően sokkal óvatosabb lett, főleg az idősebb és korábban gyakori koncertlátogató korosztály ritkábban mozdult ki otthonról, az egészségügyi előírások miatt pedig hosszú ideig lehetetlen is volt élő koncertet tartani. A jegyvásárlást a bizonytalanság miatt a többség az utolsó pillanatra hagyta, bérletet nem váltottak szívesen, míg a sok ingyenes online koncert következtében még árérzékenyebb lett a közönség” – sorolta az elmúlt időszak kihívásait Dr. Körmendy-Ékes Judit, a Liszt Ferenc Kamarazenekar kuratóriumának elnöke.

A nemzetközi piac is átalakult a pandémia következtében: az utazási korlátozások miatt a fesztiválokra, rendezvényekre kevésbé utaztattak nagyméretű zenekarokat, így felértékelődött a helyi projektek, előadók, zenekarok szerepe. „Előbbiek mellett a nemzetközi piacon egyértelműen erősödött az igény az innovációra a programstruktúrában, valamint az együttműködéseken alapuló projektek is népszerűsödtek. Az EU-ban pedig kifejezett követelmény a támogatások elnyeréséhez az erős koncepcióval és biztos fenntarthatósági vízióval rendelkező művészeti projektek kidolgozása” – emeli ki Dr. Körmendy-Ékes Judit.

Az idei évben ugyanakkor már látni pozitív fejleményeket a piacon: a koncertlátogató kedv az idősebb korosztály esetében is kezd szép lassan visszatérni, és az idényre szóló komolyzenei koncertbérletek iránt is élénkülő érdeklődést tapasztalnak. A két évnyi leállás után hirtelen újra elérhetővé vált programkínálat sokszínűsége ugyanakkor komoly versenyhelyzetet is teremtett. „Az elmúlt két évben elmaradt kulturális eseményeket – koncertek, kiállítások, sportrendezvények stb. – minél hamarabb próbálják a szervezők bepótolni, ami jelentős túlkínálatot eredményez a kulturális programok terén. Ezen a kompetitív piacon a meglévő törzsközönség elkötelezettsége versenyelőnyt jelent egy zenekar, produkció számára. Mi erre kiemelt figyelmet fordítunk aktív közönségkezeléssel, célcsoportspecifikus rendezvényaktivitásokkal. Szintén stratégiai célunk a közönségünk bővítése, fiatalítása” – mondta Körmendy-Ékes Judit. Hozzátette: szintén a versenyhelyzetben való érvényesülést, a piac által támasztott elvárásoknak való megfelelést, valamint a további szakmai fejlődés lehetőségének megteremtését szolgálja a zenekar 2020-as év során elindított jelentős művészeti- és működésfejlesztési folyamata.

Különleges apropót ad a megújulásnak, hogy a Liszt Ferenc Kamarazenekar jubileumi 2022/2023-as évadra készül, ugyanis jövőre ünnepli a zenekar a fennállása 60-ik évfordulóját. „Az utolsó simításokat végezzük az évad műsortervén, a bérletes koncertek szinte mindegyikén világhírű szólista művészekkel közös produkciókat láthatnak majd a nézők, a nemzetközi zenei elit kimagasló tagjait sikerült megnyernünk. Így például Martin Frösttel, Amihai Groszttal, a Berlini Filharmonikusok szólóbrácsásával, vagy Emmanuel Pahud-val, a világ legismertebb fuvolaművészével is fellépünk. Az évad csúcspontja pedig a jubileumi koncert lesz, amelyet március 14-én a Müpában tartunk. Ezen olyan művészekkel és együttesekkel lépünk fel, akiknek fontos szerepük volt a zenekar elmúlt évtizedeiben, és extra produkciókkal is készülünk: például a Győri Balettel adjuk elő Vivaldi Négy évszakának a Max Richter által átdolgozott változatát” – mondta Várdai István, a Liszt Ferenc Kamarazenekar művészeti vezetője.

A jód legalább olyan pánikvásárlást váltott ki, mint a benzin

Éppen ahogyan a koronavírus-járvány kezdetekor hiány keletkezett élesztőből vagy lisztből – nem is beszélve a wc papírról –, vagy az utóbbi hetekben üzemanyagból a pánikszerű vásárlás hatására, az orosz-ukrán háború kitörésének hírére jódból kezdtek betárazni az emberek. Mindezt a nukleáris katasztrófától való félelem váltotta ki, azonban az egészségügyi szakértők is több ízben próbálták felhívni a figyelmet arra, hogy ez nem jó megoldás. „Egyrészt azért, mert nem tanácsos különösebb indoklás nélkül nagyobb mennyiségben fogyasztani, ugyanis hatással lehet a hormonháztartásra. Emellett az is probléma, hogy így éppen azok a vásárlók nem fognak jódtablettához jutni, akiknek szükségük lenne rá” – emelte ki Jánvári András, a Multi-vitamin.hu ügyvezető igazgatója.

Egy pillanat alatt elfelejtettük a pandémiát

Az elmúlt két évben – nem véletlenül – nagyon megnövekedett az érdeklődés az egészséggel és egészségmegőrzéssel kapcsolatos hírek iránt. Mindenki azzal foglalkozott, hogy milyen gyógyszerek lehetnek hatásosak a vírus ellen, milyen vitaminokat kell szedni, hogy megerősítsük az immunrendszerünket, milyen szövődményei lehetnek a koronavírusnak, illetve mit lehet ezek ellen tenni. Mindennek egy pillanat alatt búcsút intettünk, amint kitört a szomszédos országban zajló háború, ugyanis az internetes keresési eredmények alapján úgy tűnik, hogy innentől kezdve nagy mértékben visszaesett az érdeklődés az egészséget érintő cikkek, termékek iránt.

Tudatosabban fogyasztunk vitamint

Az idei év első pár hónapjában nagyon hektikus volt az érdeklődés a C, illetve a D vitamin iránt. „A pandémia során nagyon jól látszott a keresési és vásárlási eredményekből, hogy a médiában rendre előkerült a vitaminfogyasztás szükségességének témaköre” – mutatott rá Jánvári András. „Az viszont elmondható, hogy az elmúlt években sokkal tudatosabbak lettünk hazánkban a vitaminbevitelt illetően. A lakosság nagyobb aránya ismerte meg, hogy érdemes vitaminokat is használni az egészségmegőrzés érdekében, bár előfordul, hogy továbbra is hullámzó az érdeklődés” – tette hozzá a szakértő.

Javában a nyárra készülünk

Míg a november és a december jellemzően az immunerősítésről szokott szólni, így megugrik átmenetileg a kereslet a vitaminok iránt, azonban a tél végén mindezt lecseréljük fogyókúrás termékekre. „A fogyókúrák esetében sokan a „csodában” reménykednek, és elhiszik, hogy pár tabletta beszedése elegendő ahhoz, hogy megváltozzon a megjelenésük. Pedig, ha valakinek nem szerencsés a genetikája, akkor helyes táplálkozás, életmódváltás és rendszeres mozgás nélkül nem igazán fog eredményeket elérni” – hívta fel a figyelmet Jánvári András.

A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Idén több újítással, színesebb programokkal, és számos új csatornával is készülnek a szervezők.

„Az elmúlt évek járványhelyzete megkövetelte, hogy online formában szervezzük meg az állásbörzét. 2021 őszén egyedülálló módon, hibrid formában került megrendezésre, és a tavalyi év sikeri alapján 2022 tavaszán ismételten hibrid – online és jelenléti – változatban tudnak az érdeklődők válogatni a több ezer ajánlat közül. Az online térben a vállalati szférában leginkább elterjedt és a távoktatásban is használt Microsoft Teamsen keresztül jöhet létre az interaktív kapcsolat. A kiállítói csatornákra a www.muegyetemiallasborze.hu oldalon keresztül jelentkezhetnek be az álláskeresők. Ezeken a felületeken csetelhetnek, beszélhetnek a vállalatok képviselőivel, illetve a platform videóinterjú lebonyolítására is alkalmas. 15 kiállítóból többen is izgalmas és interaktív előadásokkal várják az érdeklődőket” – mondta Orbán Balázs, a Műegyetemi Hallgatói Kft. ügyvezető igazgatója.

A legkeresettebb szakmák

A legnagyobb kereslet idén is a villamosmérnökökre (111) van. Gépészmérnököt 96 cég keres, míg mérnökinformatikusokat 94 cég szeretne alkalmazni. A villamosmérnöki és Informatikai karon végzett hallgatókat további 120 cég keres különböző pozíciókba, de sokan keresnek mechatronikai mérnököket, építészmérnököket, szerkezet-építőmérnököket, valamint műszaki menedzsert, pénzügy és számviteli szakembert, gazdálkodás és menedzsment szakembert, járműmérnököt, vegyészmérnököt és alkalmazott matematikust is.

„A Műegyetemi Állásbörze kezdetéig több mint 1200 állásajánlatot kínálnak az üzleti partnereink, de ez dinamikusan nő és folyamatosan bővül az állásbörzét követően is. A munkaadók sokszínűségét jellemzi, hogy foglalkoztatottságuk 11 és 57000 fő között mozog. A vállalatoknál foglalkoztatott felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya pedig szektortól függően 9-100 százalék közötti, átlagosan 65,5 százalék. A kiállítóink között több egyetemi szervezet és nemzetközi versenyeken résztvevő sokszorosan díjazott versenycsapat is szerepel” – tette hozzá a Orbán Balázs főszervező.

Munkaerő-változások a pandémia után

A gyártóiparon és a turizmuson kívül gyakorlatilag minden egyéb szegmensben továbbra is adott a lehetőség az otthoni munkavégzésre, sőt, sok cégnél teljes munkaidőben home office-ban dolgoznak az alkalmazottak. A Műegyetemi Állásbörze szervezői által készített friss felmérés szerint várhatóan a pandémia után is marad a home office rendszere. A közvélemény-kutatásban megkérdezett munkáltatók többsége az adókedvezmények hatására sem tervezi növelni a 25 év alattiak számát a cégnél, ám többen vélik úgy, hogy sokkal nehezebb a pandémia kirobbanása óta megfelelő jelöltet találni egy-egy pozícióra. A felmérésben több száz céget, köztük 100 börze kiállítót, IT-cégeket, a turizmusban érdekelt vállalatokat, továbbá marketinges és jogi tanácsadással foglalkozó cégeket kerestek meg.

Megújult külső, új arculat és podcast

Az idei évtől a rendezvény új arculatot kapott. „A hallgatói fókuszcsoportos beszélgetés és felmérés eredménye lett az, hogy meg kell újulnunk. Más lett a logó is, új stílusjegyeket tartalmaz, a színe és a formája követi a mai irányzatokat. Ám újdonság az is, hogy elindult a Keress jól! című podcast csatornánk is, amivel minden megosztón jelen vagyunk” – árulta el Orbán Balázs, a Műegyetemi Hallgatói Kft. ügyvezető igazgatója.

Az esemény ingyenes és nyitott minden hallgató, pályakezdő és felsőfokú végzettséggel rendelkező tapasztalt munkavállaló számára.

A pandémia első szakaszában a teljes lezárások azonnali reakciókra késztették a múzeumokat: az intézmények teljes tevékenységét át kellett szervezni, az online tér miatt pedig újfajta tartalomgyártásra kellett átállni azoknak, akik folyamatosan kapcsolatban kívántak maradni a látogatókkal. A fokozatos újranyitás során – főleg a távolságtartási szabályok miatt – a múzeumi terekben számos ponton új gyakorlatot kellett bevezetni, amelyek alapvetően határozták meg a látogatói élményt, s ezzel párhuzamosan az online fejlesztéseknek is tovább nőtt a szerepe. Az Európai Múzeumi Szervezetek Hálózata (NEMO) 2021-es felmérése szerint tavaly a múzeumok 75%-a növelte közösségi média aktivitását, 53% pedig a videós tartalmak gyártását növelte vagy kezdte el a korábbi gyakorlathoz képest. Ugyanakkor a múzeumok 80%-a jelölte meg, hogy a digitális eszközök bővítéséhez és az átalakuláshoz további segítségre van szüksége.

Idén a világ nagy részében már nyitva vannak a múzeumok, a látogatók viszonya azonban részben átalakult: az online felületeken, különösképpen a közösségi média felületeken megnövekedett a múzeumi tartalmak fogyasztása a fiatal korosztály körében is. Az elmúlt időszakban szerzett tapasztalatok és a megváltozott látogatói igények tehát hosszú távon átalakítják a múzeumok működését: egyre fontosabb a digitális stratégia, az online tartalomgyártás és az, hogy ez miként van integrálva a szolgáltatás teljes folyamatába. Ezt az integrált folyamatot a service design fogja össze, így erre a szemléletre nemcsak a pénzügyi, a gazdasági vagy a magán egészségügyi szektorban, hanem a kulturális iparágakban is egy nagyobb igény mutatkozik.

„A service design a látogatói útvonal egyes pontjait veszi górcső alá tág eszköztárral, ami a UX designtól, a kommunikáción, a HR-en át akár belsőépítészetre is kiterjedhet. Majd ezeket a területeket összehangolva szervezi át a szolgáltatás egyes pontjait a legapróbb részletekre is figyelve. Ennek a tudatos tervezésnek a hatása sokszor nagyobb lehet, mint gondolnánk. Munkatársaimmal 2021 tavaszán a Közlekedési Múzeum Volt egyszer egy Északi c. időszaki kiállítására készülve alkalmaztuk ezt a módszertant.  Service design szempontból külön kihívást jelentett, hogy a kiállítás a többség előtt még kevésbé ismert, nem bejáratott helyszínen valósult meg. Feltérképeztük a teljes látogatói útvonalat – a kiállításról való tájékozódástól a tényleges látogatásig és utána –, majd ezeket figyelembe véve terveztük meg az online felületet és jelenlétet, valamint a látogatói élményt támogató helyszíni eszközöket.  A sikert jól mutatja, hogy a tárlat 30.000-nél is több látogatót vonzott, és az online felületeken is kimagasló aktivitást értünk el” – emeli ki Misetics Mátyás, a MITTE Communications kreatív vezetője, aki évek óta foglalkozik a kulturális területen alkalmazható service designnal, s tapasztalataival a hazai múzeumi szakembereket is segíti.

A service design tehát a látogatói élmény köré szerveződő problémák megoldására létrejött holisztikus megközelítés. Kiemelten vizsgálja, hogy látogatóként mit kapunk a személyes jelenléttel és hogyan válik például egy múzeumi látogatás kompromisszumoktól mentes élménnyé. Ma már szinte minden látogatás az online térben kezdődik: ott történik a bevonódás és az elköteleződés az iránt, hogy ellátogatok a múzeumba. Ebben a megközelítésben ezért kiemelt szerepe van az online eszközöknek, egészen onnan, hogy miként találkozik a látogató a kiállítás hírével a digitális térben, milyen az online jegyvásárlás élménye, odáig, hogy a kiállításról hazatérve mit oszt meg a közösségi média felületeken. A múzeumi térben pedig a látogatói irányítást és a térrendezést is befolyásolja: kiemelten fontos, hogy a használt megoldások összhangban legyenek a márkaidentitással és az urbanisztikai környezettel is. A különböző vizuális rendszereknek pedig nemcsak a szabályozás kell, hogy a célja legyen, hanem extra tartalmat is kell, hogy adjon a látogatónak.

Az e-kereskedelem már a Covid előtti időkben is felfelé ívelt, de az első lezárások alatt egyes szektorok forgalma többszörösére nőtt. Leginkább az FMCG termékeket kerestük, illetve azokat, amelyeket a lezárások miatt máshol nem lehetett megvenni. Mindenki berendezkedett egy olyan életvitelre, ami megkönnyíti az otthonlétet. Így nőtt például a sportszerek vagy a kertészkedéshez szükséges termékek iránt is a kereslet. „A divatipart láthatóan arcul csapta a pandémia, senki nem volt erre felkészülve. Legjobb példája ennek, hogy ruházatból hirtelen mindenki a szabadidő/lounge wear szetteket kereste, de a boltok és webshopok erre nem voltak felkészülve. Mire a kínálat lekövette a keresletet, már kezdett helyreállni a rend, kinyitottak újra a boltok. Egyrészt ezért is van most minden offline és online shop tele kényelmes, laza ruhadarabokkal” – mondta el Kobza András, a LifeStyleShop.hu ügyvezetője.

A cipőipar egyértelműen az egyik vesztese volt az elmúlt időszaknak, 2020-ban különösen. Azonban még 2021 sem hozta az elvárt növekedést. Visszaesés szerencsére nem volt, de senki nem tudott akkora mértékű forgalombővülést felmutatni, amit tervezett. A „brown shoe” vonal esett vissza leginkább. Azokat a cipőket soroljuk ide, amiket munkához, irodába, színházba, bulikba viselnek az emberek. „A lezárások első hullámában óriási, mintegy 70%-os visszaesést tapasztaltunk a LifeStyleShop-nál ezen a téren. Később kicsit normalizálódott a helyzet, de eddig körülbelül 35-45%-os csökkenés írható a koronavírus számlájára nálunk ebben a szegmensben” – számolt be az adatokról a szakember.

A brown shoe visszaesése és az otthonlétre való berendezkedés magával hozta a papucsok és klumpák eddigi fénykorát. Az emberek kényelemre és komfortra vágytak otthon a karantén időszakában és azóta is kitart ez a trend. Az egyik itthon is legnépszerűbb márka, a kényelmes és színes műanyag klumpákat és papucsokat gyártó CROCS 2021 második negyedévében 93%-kal tudta növelni az eladásait globálisan. Egy másik ismert és keresett márka, a német Birkenstock szintén példátlan növekedésen van túl. Az elmúlt időszakban még a „hivatalos otthoni munkacipő” becenevet is megkapta több országban.

A karantén feloldása után az emberek vágytak a vízpartra, a könnyed nyári estékre, ez pedig a brazil Ipanema papucsmárkának kedvezett. „A divatos, színes és trendi papucsairól híres márka 25%-os növekedést tudott elérni itthon, de európai szinten is hatalmasat nőttek az elmúlt időszakban. Évente mintegy 300 ezer papucsot adnak el Magyarországon, Európában ez a szám több tízmillió” – mondta a LifeStyleShop.hu vezetője. Hozzátette: a sportcipők eladása szintén nőtt, mivel a karanténidőszakban a bezártságot sokaknak csak a hivatalosan „engedélyezett” kültéri sportolás, futás törte meg és a még jobban felértékelődő kutyasétáltatás, amihez kényelmes sportcipőre van szükség.

A pandémia kezdetén jelentkező és azóta is fennálló logisztikai problémák a cipőkereskedelmet is elérték. A megemelkedett szállítási költségek, az Euró árfolyamának változása a cipők árára is hatással van. „Sok kereskedő, hogy kiheverje az elmúlt időszak nehézségeit, most nem akcióz annyit és így próbál stabil maradni. A LifeStyleShop.hu és a hozzá tartozó webshopok forgalma mintegy 20-30%-kal nőtt a cipőipart érintő negatív változások ellenére. Ez elmaradt a várakozásoktól, de akár nagyobb mértékű is lehetett volna, ha az ismert ellátási lánc gondok nem nehezítik meg a termékek gyártását és beszállítását. A cipők jelenleg láthatóan drágulnak és drágulni is fognak, akciókból is kevesebb lehet a jövőben. Ennek ellenére bizakodóak vagyunk. 2021-ben webshopjaink körülbelül 40 ezer csomagot szállítottak ki, 2022-re a terv 50 ezer” – összegez Kobza András.

A magyar környezetvédők a Rethink Plastic és a Break Free From Plastic tanulmányára hagyatkozva arra helyezik a hangsúlyt, hogy bemutassák az újrahasználati rendszerek létrejöttének lehetőségeit, amelyek csökkenthetnék a csomagolások környezetre gyakorolt pusztító hatását.

A tanulmány összeveti az újratölthető csomagolású tisztítószert (mosószerek, felülettisztítók, mosogatószerek stb.) és a tipikus egyszer használatos flakont, és kiderült: a többször használható csomagolási rendszernek közel 12-szer kisebb a környezeti hatása, mint az egyszer használatos rendszernek. Tehát a háztartási tisztítószerek csomagolásának újratöltésével jelentős hatás érhető el. Az is kiderült, hogy ugyan még népszerűbb lett az online kereskedelem, de ez nem változtat azon a tényen, hogy „egy újrahasználható csomagolásokkal dolgozó rendszernek közel 3-szor kisebb környezeti hatása van az e-kereskedelmi divat szektorban, mint az egyszer használatos csomagolásokat alkalmazó rendszernek” – mutat rá a Humusz Szövetség.

Az egyszer használatos elviteles dobozok és poharak az egészségünkre is károsak

Ami szintén ilyen fontos, és az elemzés szintén rámutat: a pandémia jelentősen, pontosan 40 százalékkal növelte az elviteles csomagolóanyagok használatát – ezzel párhuzamosan pedig a saját ételtároló használata visszaszorult. „Azért is fontos kiemelni az élelmiszer- és italcsomagolásokat, mint például a PET, a PP, az alumínium vagy a viaszos alapú papír, mert nemcsak környezetünkre, hanem egészségünkre is káros anyagokat tartalmazhatnak” – olvasható a humusz.hu-n. Ezenfelül a vizsgálat adatai szerint a többször használható ételtárolók, illetve poharak környezeti lábnyoma 13-szor, ill. 4-szer kisebb, mint az egyszer használatos társaiké.

Elsőre azt gondolhatnánk, hogy fényévekre vagyunk attól, hogy saját csomagolásban vásárolhassunk tisztítószereket vagy elfelejthessük az egyszer használatos ételesdobozokat. Azonban világszerte és hazánkban is egyre több vállalkozás vezet be újrahasználati rendszereket sikeresen. Magyarországon is gombamód nyílnak a csomagolásmentes üzletek, ahol élelmiszerek mellett tisztálkodási- és tisztítószereket is tudunk saját csomagolásban vásárolni.

Előremutató szabályozást mihamarabb!

A tanulmány további jó gyakorlatokat is ismertet, továbbá arra is rámutat, hogy egyértelműen szükség van politikai támogatásra is ahhoz, hogy az újrahasználat üzleti szempontból is előnyös legyen, és ezáltal a környezeti előnyök is maximalizálódjanak. Ez úgy érhető el, ha meghatározásra kerülnek kötelező ágazatspecifikus újrahasználati/újratöltési célok az olyan szektorokban, ahol a vállalkozások és a fogyasztók között az újrahasználat és az újratöltés már működik.

Azt pedig, hogy ez mennyire megérné, a tanulmány készítői által elvégzett számítások eredményei is jól mutatják. Amennyiben 2027-ig a felsorolt három szektorban az újrahasználható csomagolás aránya elérné a 20%-ot, a következő megtakarításokat lehetne elérni:

• Közel 1,3 millió tonna CO₂e kibocsátás megelőzése (ennyit 59 millió kifejlett fa tudna elnyelni).
• Közel 3,5 milliárd köbméter megspórolt víz (ez majdnem 1,4 millió olimpiai medencét töltene meg).
• 10 millió tonna (avagy 1,26 millió teli teherautónyi) megspórolt nyersanyag.

A tanulmány magyar nyelven elérhető kivonata a Humusz Szövetség honlapján érhető el.

Fotó: Volodymyr Hryshchenko/unsplash.com