A kreatív és új megoldásokra fogékony fiatalokra fókuszálva a két hazai nagyvállalat második alkalommal hirdeti meg közösen a Bosch×Richter Ipari Innovációs Díjat, idén „Láss a jövőbe!” címmel. A pályázat célja, hogy a közlekedés és a gyógyítás jövőbeni kihívásainak felismerésére és friss, újító megoldások megtalálására ösztönözze a hazai felsőoktatásban tanulókat. A pályázat további részletei a www.boschxrichter.hu oldalon olvashatók.

A pályázatra a felsőoktatásban tanuló diákok 2025. május 15-ig éjfélig jelentkezhetnek egyéni és csapat kategóriákban akár az egészségügy, akár a mobilitás területén. A nyertes egyéni pályázók nettó 1 millió forint, a maximum három fős csapatok pedig tagonként nettó 500 ezer forint díjazásban részesülnek. A nyertesek a pályaműveiket a Bosch×Richter Innovátorok Napján 2025 szeptemberében mutathatják be.

A tavaly első alkalommal meghirdetett Bosch×Richter Ipari Innovációs Díj nyertesei a demencia kezelésére, az önvezető technológia kiterjesztésére és a nagyvárosi forróság problémáira hoztak izgalmas és fenntartható megoldásokat.

„A minket körülvevő bizonytalanság ellenére a fejlődés kulcsa az, hogy időben felismerjük a jövő trendjeit és erre alapozzuk fejlesztéseinket. Arra szeretnénk bíztatni a fiatalokat, hogy kreatív ötleteikkel velünk együtt tegyenek a holnapért” – mondta el Bodó Teodóra, a Bosch csoport kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója Magyarországon és az Adria régióban.

„A fiatalok ötletei jelentős inspiráló hatással lehetnek a társadalomra, a Bosch×Richter közös díja pedig lehetőséget ad arra, hogy anyagi támogatással és mentorálással, nagyvállalati know-how-val is segítsük őket a megvalósításban” – tette hozzá Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. Csoportszintű PR, CSR és kormányzati kapcsolatok főosztályának vezetője.

A nyertes pályaművekről idén ismét neves szakértőkből álló zsűri dönt, melynek tagjai Polgár Judit, nemzetközi sakknagymester, a sakktörténet legjobb női játékosa, Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. Csoportszintű PR, CSR és kormányzati kapcsolatok főosztályának vezetője, Dr. Lendvai Balázs, a Semmelweis Egyetem Richter Tanszékének vezetője, a Richter Gedeon Nyrt. Farmakológiai és gyógyszerbiztonsági kutatási főosztályának vezetője, Bodó Teodóra, a Bosch csoport kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója Magyarországon és az Adria régióban, valamint Pótsa Mátyás, a magyarországi Bosch csoport innovációs ökoszisztéma vezetője.

A pr-szakma díjára 15 iparágban és 13 kategóriában lehet nevezni. A szakmai szervezet március 12-ig early bird, április 7-ig normál, április 14-ig pedig late entry nevezési díjjal várja a pályázatokat. A shortlistre kerültek személyes prezentációja május közepén lesz, a díjátadót június elején tartják.

Idén újra meghirdetik „Az év fiatal PR szakembere” utánpótlás-díját, ahová 35 év alatti vállalati és ügynökségi munkatársak jelentkezését várják, a nevezés ebben a kategóriában díjtalan.

Az előzsűri 20 szakemberből áll, ők online értékelik majd a pályázatokat.

A zsűri elnöke Szabó Ibolya, a Dreher vállalati kapcsolatok igazgatója.

A zsűri tagjai: Dávid Sándor, a Yettel vállalati kommunikációs igazgatója, Elkán Péter, a 4iG vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója, Hevesi Nóra, a Tesco Magyarország kommunikációs vezetője, Horváth Ágnes, a Kreatív magazin főszerkesztője, Molnár-Bánffy Kata, a Salt Communications ügyvezetője, Novák Péter, az MRSZ elnöke, Losonczi Gergely, az E.ON Hungária Csoport vállalati kommunikációs vezetője, R. Nagy András, a Próbakő Kommunikáció ügyvezető-tulajdonosa, Rózsa Iván, az Uniomedia stratégiáért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese és Zubán Zoltán, a Ferling ügyvezető igazgatója.

A tavalyi évben a legtöbb pályázat a pr-vezérelt integrált kampányok, illetve a társadalmi kommunikáció kategóriában került a főzsűri elé, Az Év Ügynöksége díját a Noguchi, a kategóriák feletti fődíjat pedig az SOS Gyermekfalvak kapta.

A „Célszerű technológia” címmel kiírt pályázatra most is olyan médiaanyagokkal lehet nevezni, amelyek rámutatnak, hogyan segíti a technológia a fenntarthatóságot, vagy a gazdaság, illetve a társadalom fejlődését. A nemzetközi vállalat éves sajtódíját, hazánk mellett, nyolc további, közép- és kelet-európai országban (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) osztják ki.

A díjra 2024. február 1. és 2025. február 28. között publikált médiatartalmakkal lehet jelentkezni, formátumtól, hossztól függetlenül, és a témát tekintve sincsen további megkötés.

„A folyamatos innovációk és az újabbnál újabb technológiai megoldások a mindennapjaink részei, és a jövőnket is befolyásolják. Ezért is várjuk az életünk bármelyik szegmensét feldolgozó pályázatokat, a nyomtatott és online hírportálok szerzőitől, a rádiós vagy televíziós újságíróktól, podcast-készítőktől, valamint a bloggerektől, YouTuberektől és más tartalomkészítőktől egyaránt” – mondta el Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikációs vezetője.

A hazai pályázatokat független szakmai zsűri, közte a többszörösen díjazott Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu tulajdonosa és főszerkesztője, valamint a szintén több újságírói elismeréssel rendelkező Vass Enikő, kommunikációs szakember is fogja értékelni.

A nevezéseket 2025. március 10-ig a mediapalyazat.hu@siemens.com e-mail címre várja a hazai zsűri.

A közös munka során a termékkommunikáció mellett a márkakommunikáció még hangsúlyosabb lesz a tervek szerint, illetve fontos szerepe lesz az újabb célcsoportok megszólításának is.

„Folyamatosan keressük azokat az újszerű és kreatív ötleteket, amelyeken keresztül érdekes, izgalmas, ugyanakkor hasznos tartalmakkal tudunk eljutni már meglévő, és persze leendő ügyfeleinkhez. Sok tervünk van erre vonatkozóan, és reméljük, új partnerünk egy friss szemléletet hoz ebbe a közös munkába” – mondta Koháry András, a Groupama Biztosító kommunikációs és PR igazgatója.

„Társaságunk közel három évtizednyi működése során számos pénzügyi szolgáltatóval dolgozott már együtt, legyen szó bankokról vagy nyugdíjpénztárakról, de a biztosítási piac új terület az életünkben. Éppen ezért, a sok új izgalmas kihívásért örültünk nagyon annak, hogy ebben a szektorban is, ráadásul rögtön az egyik legnagyobb szereplőnél bizonyíthatunk” – nyilatkozta Szántó Dániel, a Noguchi operatív igazgatója.

„Évek óta nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy fenntartható fejlődést célzó intézkedésekkel óvjuk a bolygót. Tesszük mindezt egyrészt saját működésünk karbonlábnyomának csökkentésével, másrészt hitel és befektetési állományunk ESG célú átalakításával. Emellett szerteágazó, egyedi kezdeményezésekkel is felhívjuk a figyelmet a környezetvédelemre és a társadalmi fenntarthatóságra. Ennek része volt az idén első alkalommal meghirdetett pályázat is. Azt tapasztaltuk, hogy a nyerteseink olyan kezdeményezésekkel neveztek, amelyek nemcsak megfelelnek a kiírásban foglaltaknak, hanem szemléletformáló jellegűek is, így amellett, hogy jó példával járnak elöl más települések számára. Az elbírálás során kiemelten értékeltük az innovatív, valamint a saját forrásból megvalósított projekteket” – mondta el a díjátadó kapcsán Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

„A személyes zsűrizés során láttuk, hogy sok olyan pályázó volt, akik rendelkeznek saját, önálló klímastratégiával, vagy hasonló településszintű koncepcióval. Ez azért fontos, mert a klímaváltozás kérdése az egész társadalmat egyaránt érinti, az óvodáskortól a nyugdíjasokig, vagyis kell, hogy legyen önkormányzati szinten egy átgondolt cselekvési terv. Több olyan pályázat is volt, amelyben a megvalósított kezdeményezésekbe bevonták a település lakosait, hiszen az önkormányzatok vannak a legközelebb a lakossághoz, így hatalmas felelősség terheli a közigazgatás ezen helyi szintjét a klímaváltozás elleni harcban illetve a hozzá való alkalmazkodásban. Be kell látni, hogy ilyen globális változás esetén csak közös cselekvéssekkel tudunk eredményeket elérni” – fogalmazott Rózsa Zoltán, a Klímabarát Települések Szövetségének szakmai vezetője.

A nyertes önkormányzatok listája kategóriánként:

Az év társadalmi teljesítménye kategória:

• Község, nagyközség alkategória: Erdőkertes Község Önkormányzata
• Város alkategória: Sásd Város Önkormányzata
• Megyei jogú város, főváros és kerületei alkategória: Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata

Az év környezetvédelmi teljesítménye kategória

• Község, nagyközség alkategória: Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata
• Város alkategória: Onga Város Önkormányzata
• Megyei jogú város, főváros és kerületei alkategória: Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata

A pályázati program kiemelt törekvése, hogy segítséget nyújtson a mindennapos testnevelés, valamint a tanórán kívüli iskolai edzések és sporttevékenységek infrastrukturális körülményeinek javításához. A sportszerkereskedő vállalat az elmúlt években újított már fel tornatermet, tornaszobát, futófolyosót, kültéri sportpályát és távolugró gödröt is annak érdekében, hogy minél több diák mozoghasson megfelelőbb környezetben.

A vállalat társadalmi szerepvállalási tevékenységén belül is fontosnak tartja a gyermekek testmozgását, az aktív életmódra való nevelést. A rendszeres fizikai aktivitás javítja a testi és lelki egészséget, a koncentráció képességet. Mindemellett a sportnak jelentős a közösségformáló szerepe is, amely kiváló eszköz a társadalmi befogadásra és integrációra egyaránt – írják.

„A mozgás a gyerekek természetes fejlődési közege, így tanulnak, és ezen keresztül fedezik fel a világot, saját határaikat is. A ‘Sportból a legtöbbet’ pályázatunkkal szeretnénk hozzájárulni, hogy az iskoláskorú gyermekek még jobb körülmények között mozoghassanak a testnevelés órákon, illetve azon kívül is az iskolai sportfoglalkozások alkalmával. A Decathlon a jövőben is támogatni fogja az intézményeket abban, hogy a mindennapi testnevelés és mozgás a lehető legjobb feltételek mellett valósuljon meg” – mondta Peszeki Gabriella, a Decathlon HR igazgatója.

A pályázat célja a rossz anyagi körülmények között élő, szociálisan hátrányos helyzetű, de kiemelkedő képességű, tehetséges és kitűnő tanulmányi eredményű tanulók támogatása.

Az ösztöndíjra pályázhat minden olyan tanuló, aki az alábbi pályázati feltételek mindegyikének megfelel:

• a 2024/2025-ös tanévben az általános iskola 2. vagy 3. osztályában tanul,
• a 2023/2024-es év végi tanulmányi eredménye jeles vagy kitűnő volt, a magatartás- és a szorgalomértékelést is figyelembe véve (ahol csak szöveges értékelés van, ott az is megfelel),
• családjában az egy főre jutó átlagjövedelem nettó 55 000 Ft/hó összeg alatt van, a családi pótlékot is beleértve.

A pályázati űrlap és a részletes felhívás megtalálható a www.gyermekmento.hu oldalon.

A 2003-ban indult díjat idén 20. alkalommal adják majd át, és ezúttal is olyan alkotásokkal lehet nevezni, amelyek videó, fotó vagy fotósorozat formájában mutatnak be társadalmi problémákat, valamint az azokra adott válaszokat, lehetséges megoldásokat. Idén egy új kategóriában, a legjobb első pályázót is díjazza a zsűri. A meghosszabbított határidő: szeptember 22.

A 2024-es Hégető Honorka-díjra a 2023. szeptember 1. – 2024. szeptember 22. között publikált, online vagy televízióban bemutatott alkotásokkal (videó, fotó vagy fotósorozat – maximum 10 kép) lehet pályázni.

A pályázat idei zsűrielnöke Enyedi Ildikó Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes művész. A zsűri további tagjai Mészáros Antónia, az UNICEF magyarországi ügyvezető igazgatója, valamint Weyer Balázs újságíró. A fénykép formátumban beérkezett pályaműveket Keleti Éva Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus bírálja el.

Idén egy új kategória szerint is ítél díjat a zsűri: a legjobb első pályázó díját olyan alkotó kapja, aki korábban még nem nevezett Hégető-díjra.

A Yettel hosszú évek óta támogatója a Hégető Honorka Alapítványnak, így a Hégető Honorka-díj intézményének, és idén is különdíjat ajánl fel egy alkotásnak. A mobilszolgáltató a nyertes riportfilm alkotójának elismerése mellett a pályamű által felszínre hozott ügyet is támogatja, ezzel is felhívva a figyelmet az újságírok pótolhatatlan munkájának támogatására – írják.

A Hégető-díjat 2003-ban, az RTL fiatalon, autóbalesetben elhunyt riportere, Hégető Honorka munkásságának emlékére alapították. Honorka elsősorban a hátrányos helyzetű emberek sorsával foglalkozó riportokat készített, amelyért 1999-ben Toleranciadíjat kapott.

A pályázati kiírás részletei itt érhetőek el: https://www.facebook.com/HegetoHonorka/

A március 5-én indult és június 30-án záruló pályázat lehetőséget biztosít a hazai mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok számára, hogy támogatásokkal valósítsák meg munkatársaik képzését. A döntési időszak, ami korábban akár fél évig is elhúzódhatott, 8–14 napra rövidült, a nyerteseknek pedig 18 hónap áll rendelkezésükre a projektek befejezésére.

„A mostani pályázati kiírás komoly előrelépés a hazai vállalatok számára. Fontos, hogy a vezetők felismerjék a forrásokban rejlő potenciált, és bátran éljenek ezzel a lehetőséggel” – hangsúlyozta Pablényi Attila, a humánfejlesztéssel foglalkozó DFT-Hungária vezérigazgatója.

Megéri pályázni!

A GINOP Plusz-3.2.1–21 program keretében a vállalkozások összesen 15 milliárd forintra pályázhatnak. A kis- és középvállalatok esetében 75 millió forint, míg a nagyvállalatok számára 150 millió forint a felső határ. A támogatás aránya a legkisebb cégeknél 70%, a közepes méretűeknél 60%, a nagyvállalatoknál pedig 50%. A források nemcsak képzési költségekre, hanem bértámogatásra és szakmai megvalósítói költségekre is igényelhetők.

„Az előzmények ismeretében sokakban él az a tévhit, hogy nagyvállalatok vagy budapesti cégek nem tartoznak a jogosultak körébe. Valójában minden nagyvállalat, budapesti és Pest megyei cég, sőt, még az állami fenntartású vállalatok is pályázhatnak, ha megkapják a szükséges állami hozzájárulást” – tette hozzá Pablényi Attila.

Van idő a tervezésre, felkészülésre

A pályázat első és második szakaszában a pályázati támogatást igénylők között a nagyvállalatok, a középvállalatok és a kisvállalkozások képviseltették magukat jellemzően.

A legnépszerűbb képzési témák között szerepelt a konfliktuskezelés, a vezetőképzések, a kommunikáció, az együttműködés-fejlesztés, a Lean és az időgazdálkodás. További közkedvelt képzések közé tartozott az angol és a német nyelv, az Excel különböző szintjei, az online eszközök kezelése, a prezentációtechnika, a tárgyalástechnika, valamint a motiváció és a stresszkezelés.

„A korábbi pályázatokhoz képest a döntési folyamat jelentősen lerövidült, mindössze 8–14 napra. Ez lehetővé teszi, hogy a cégek gyorsan hozzájussanak a szükséges forrásokhoz, és elkezdjék a képzéseket. A projektek megvalósítására 18 hónap áll rendelkezésre, ami rugalmas tervezést tesz lehetővé, akár egy éves terv keretében is. A támogatások mértéke jelentős pénzügyi előnyt biztosít. Az önerőt a bértámogatással lehet csökkenteni, ami nagyvállalatok esetében is jelentős pénzügyi könnyítést jelent, míg a kisvállalkozások számára különösen előnyös lehet” – mondta a vezérigazgató.

Egyszerűbb, mint gondolnánk

A képzési programok középpontjában a kompetenciafejlesztés áll, mint például a konfliktuskezelés, csapatépítés, időgazdálkodás és vezetői tréningek. A GINOP Plusz-3.2.1–21 pályázat külön figyelmet fordít az energia intenzív ágazatokban működő cégekre, amelyek esetében a képzési díj és a kieső munkaidő után járó bértámogatás is 100%-os térítéssel jár. Ezek a tréningek nemcsak a munkatársak tudását növelik, hanem a cég belső összetartását is erősítik, ami hosszú távon javítja a vállalat versenyképességét.

„Vannak, akik attól tartanak, hogy a pályázatok bürokratikus terhei túl nagyok, vagy hogy nem tudják kiemelni a munkából munkatársaikat a képzésekre. Pedig az adminisztratív feladatok mára jóval egyszerűbbek lettek, a feltételek világosak és követhetőek. De, aki úgy érzi, hogy ennek ellenére sem tud vagy nem szeretne ilyesmivel foglalkozni, annak érdemes külső szakértőket bevonni, akik segíthetnek a pályázati folyamatok lebonyolításában és a dokumentáció összeállításában” – mutatott rá a szakember. A megfelelő tervezés és időzítés kulcsfontosságú a források maximális kihasználásához.

Pozitív hozadéka a pályázat harmadik ütemének a magasabb bértámogatás mellett az is, hogy az eddigi 12 hónap helyett csupán 6 hónap munkaerő-megtartásra kötelezi a cégeket.

Milyen időtartamúak a képzések?

„A nyelvi képzések általában 2-3 órás blokkokban zajlanak, míg az IKT és soft skill képzéseknél az egész napos oktatások működnek jól. Akár havi 1 alkalmas képzésekre is el lehet osztani a gyakoriságot, így a fejlesztés maximálisan beilleszthető a vállalkozás működésébe. A sikeres pályázatok aránya nagyon magas, nálunk szinte minden pályázó nyer támogatást. Ebben azzal is támogatjuk a vállalkozásokat, hogy díjmentes pályázatijogosultság-felmérést adunk, így biztosan nem dolgoznak feleslegesen a pályázati finanszírozás megszerzéséért” – zárta gondolatait Pablényi Attila.

A térítésmentes jogosultságvizsgálat a www.ginop.hu oldalon bárki számára elérhető.

A paktum egy olyan fórum, amelynek keretében az európai polgárok, szervezetek, vállalatok, közösségek és települések együttműködnek az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése érdekében. Három pilléren alapszik: információmegosztás, javaslatok és tervek kidolgozása, megvalósítása, valamint az aktív résztvevők összekötése. Több mint 600 várost és 879 egyéni szereplőt, úgynevezett nagykövetet tömörít, akik konkrét cselekvésekkel tesznek az éghajlatváltozás ellen. Azonban nem csak ők azok, akik hozzájárulhatnak a cél megvalósulásához; bárkinek lehetősége van arra, hogy tegyen érte, ezért szervez a paktum évente különböző akciókat.

Idén Európát felölelő fotópályázatot indítottak, amelynek középpontjában a klímavédelemmel kapcsolatos egyéni cselekvések megörökítése és bemutatása áll. A versenyen minden európai felnőtt állampolgár részt vehet, három kategóriában – otthon, közösség és város – várják a képeket és a hozzájuk kapcsolódó szövegeket június 28-ig.

A versenyben tíz győztest hirdetnek: kategóriánként három-három, valamint egy közönségdíjat is ki fognak osztani.

A beküldési határidő 2024. június 28., a győzteseket egy szakértőkből álló zsűri választja ki. További információ: https://climate-pact.europa.eu/get-involved/capture-your-climate-action-enter-our-photo-competition_en