A hagyományokat követve idén is december 6-án, a pálinkafőzők védőszentjének napján állították ki „Magyarország legjobb pálinkáit” a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. A rangos címért előzetesen az Országos Pálinka- és Törkölypálinka Verseny során küzdöttek meg egymással a pálinkafőzdék. A kezdeményezést 2019-ben élesztette újra a Pálinka Nemzeti Tanács azzal a céllal, hogy a pálinkának, hazánk nemzeti italának növeljék a hitelét és az ismertségét. Fontos, hogy kellő figyelmet kapjon, mert nemcsak hazánkban, hanem világszerte öregbíti Magyarország hírnevét.

„A Pálinka Nemzeti Tanács az Országos Pálinka- és Törkölypálinka Verseny szervezésével a Pálinkatörvényben foglalt kiemelt feladatának tesz eleget. Joggal mondhatjuk, hogy a pálinka megmérettetések sorából kiemelkedik az Országos Pálinka- és Törkölypálinka Verseny. Nemcsak azért, mert a nemzeti kincsünk megóvása érdekében, törvényi felhatalmazás alapján kerül megrendezésre, hanem azért is, mivel azon kizárólag a Pálinkatörvénynek megfelelő pálinkák minőségének meghatározása történik” – mondta el az esemény kapcsán Béli Géza, az Országos Pálinka- és Törkölypálinka Verseny szakmai elnöke és a Pálinka Nemzeti Tanács alelnöke.

A tanács és a múzeum együttműködési megállapodása szerint a múzeum leltárba veszi és évről évre kiállítja a nyertes italokat.  A 2020-as évben a legjobb pálinka címet a Brill Pálinkaház, Érlelt Kadarka törkölypálinkája, 2021-ben pedig a Várda-Drink Zrt., Exclusive Jonathan Alma pálinkája nyerte el. A díjazott párlatokat Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára, Dr. Bognár Lajos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, Dr. Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója, Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke és Béli Géza, a Pálinka Nemzeti Tanács alelnöke helyezte el az erre a célra elkülönített vitrinben.

„Az év legjobb pálinkája” címet elnyert pálinkákról bővebben:

Érlelt Kadarka Törköly pálinka – Brill Pálinkaház:

„Pálinka az újkori pálinkatörténelem hajnalából a pálinkaálmok izgalmasan távoli jövőjébe”

Illatát gyönyörű törkölyös fajtajegyek jellemzik, amelyek a levegőztetés hatására folyamatosan erősödnek, majd kellő idő után kinyílnak, kiteljesednek. Kitárja gazdagon fűszerezett önmagát, mellette félénken megmutatja a kifejlett hordós jegyeit. Ízében a kelet világát idéző fűszereket a vanília vezeti felénk. Szolid határozottsággal sorba követik a társai, a kókusz és a szegfűszeg. Egzotikus kalandjait a kakaóval és a kávéval zárja. Végre megérkezik saját közegébe, az érett törkölyös olajosságba, a szőlőmagok enyhén fanyarkás kesernyéjébe és a gyümölcsös héjhamvasságba. A pálinka harmonikus összhangban van a hordóval. A kékszőlő törkölye és a hordó természetes aromái egyáltalán nem nyomják el egymást, hanem saját világukkal erősítik a másik alkotóelemet. Rendkívül összetett pálinka, nem egyszerűen szőlőalapú, hanem ennél több, mégpedig kékszőlő alapú, a több száz éve a délvidékről hazánk területére megérkezett kadarka fajtából, törköly a törkölyök összes pozitív jegyével, sőt érlelt, az érlelés megannyi tudományával. Pálinka az újkori pálinkatörténelem hajnalából, a pálinkaálmok izgalmasan távoli jövőjébe.

A Brill Pálinkaház egy családi tulajdonban lévő manufaktúra, ahol 2000 óta készítenek különleges pálinkákat és
párlatokat. A főzde Tolna megyében, nyugodt környezetben, mindössze 10 percnyire Szekszárdtól, Harc községben található. Mottójuk: „A pálinka élmény” – melynek megfelelően minden csepp pálinkában igyekeznek a természet csodáit feltárni fogyasztóik előtt. Hosszú évek kiemelkedően magas szakmai munkájának elismeréseként már három „Magyarország legjobb pálinkája” és két „Magyarország legeredményesebb pálinkafőzdéje” címet sikerült elnyerniük.

Exclusive Jonathan Alma pálinka – Várda-Drink Pálinkafőzde:

„Megmutatja a pálinka valódi igazságát”

Hagyományos gyümölcsfajta az Ország almáskertjéből, a történelmi múltú Szabolcsból. Rendkívüli bemutató az alapanyag minőségén és a főzőmester páratlan tudásán, tapasztalatán keresztül, annak érdekében, hogy megismerjük a pálinka valódi igazságát. Tökéletes módon elővarázsolja a fajta fő tulajdonságát a különleges zamatot, ami elsősorban az édes-savas ízhatás páratlan harmóniáján alapul. Illata a tavaszi almavirág illatát idézi elénk, friss, üde, lendületes, fiatalos, könnyedén parfümös. Ízben a gyümölcs piros héjának enyhe viaszossága a fahéjas, vaníliás fűszerezettséggel együtt kerek egységet mutat. Annak ellenére, hogy selymesen könnyed, hosszú megjelenésével mégis mély, hosszantartó nyomot hagy a garaton. Izgalmasan szép és félreérthetetlenül igaz, elegánsan elbűvöli érzékszerveinket, elbűvöl bennünket.

Történetük 1922-ben kezdődött Kisvárdán, a cég jogelődjeként jegyzett Szabolcsi Gazdák Szeszfi nomító Szövetkezetében, melyet Diner István alapított, vezetett és fejlesztett 1941-ig. A gyár az évek során sok változáson esett át, először az 1950-es államosítás, majd az 1993-ban bekövetkezett privatizáció határozta meg működését. A cég nevet és tulajdonost is váltott, a Várda-Drink Részvénytársaság a management, valamint a dolgozói tulajdonába került. A 2006 év végétől már Zrt.-ként működő cégcsoport életében 2007-ben tulajdonosváltás történt, ennek köszönhetően portfoliójuk jelentősen átalakult. A Kisvárdán működő gyárban szeszesital-gyártás folyik, az italgyártó és palackozó üzemeikben. Pálinkáikat saját pálinkafőzdéjükben, korszerű lepárlási technológiával állítják elő Vásárosnaményban. A Várda-Drink célja a kulturált italfogyasztás és a pálinka különlegességének hirdetése.

A borászok már tudják, de a párlatfőzők számára is komoly veszélyforrást jelent az erjedés során történő gázképződés. Ahogy a borospincékben a must erjedése során, úgy a párlat készítése során a gyümölcs erjesztésekor is úgynevezett mustgáz keletkezik. Ez az alattomos, színtelen és szagtalan gáz sok balesetet okozott már hazánkban, miközben néhány egyszerű és jól bevált módszerrel könnyen elkerülhető lenne a tragédia. A zárt térben történő erjesztés során már egyetlen gyertya meggyújtása is célravezető lehet az esetlegesen felgyülemlett mustgáz kimutatására, de a legbiztosabb egy megbízható szén-monoxid érzékelőberendezés beszerzése, amely azonnal jelez, ha baj van.

Robbanás- és égésveszély a lepárlásnál

Az otthoni párlatfőzés okozta balesetek többsége a lepárlás közben történik. A kisebb égési sérülésektől a „szimpla” tűzeseteken át a robbanásokig, szinte mindenre találunk példát az elmúlt időszakból. A Pálinka Nemzeti Tanács szerint a legtöbb balesetet az összetákolt, nem szakszerű készülékek, illetve az alapvető biztonsági előírások betartásának mellőzése okozza. Fontos tehát, hogy biztonságos, a tűzvédelmi előírásoknak is megfelelő berendezést használjuk, és lehetőség szerint ne tároljunk ott az elkészült magas alkohol tartalmú terméket, ahol a lepárlást is végezzük, és ügyeljünk arra, hogy nyílt lánggal vagy más gyulladást előidézni képes eszközzel ne érintkezzen a párlat.

Szemfényvesztő, kerítésszaggató, körömlakklemosó és a magzamat

Az utóbbi idők legtragikusabb, néhány médiumban tévesen „pálinkás”-nak aposztrofált balesete Dámócon történt, ahol többen kórházba kerültek, négyen pedig életüket vesztették, mert mérgező vegyületeket tartalmazó szeszt fogyasztottak. Az italpancsolás egyrészt közönséges bűncselekmény, másrészt az említett esetnek semmi köze a párlatfőzéshez. A folyamatnak viszont természetes velejárója, hogy a kívánatos középpárlat mellett elő- és utópárlat is képződik, ezért nagyon fontos a frakciók szakszerű szétválasztása. Ezen frakciók közül az előpárlat a veszélyesebb, ilyenkor metilalkohol és például etil-acetát keletkezik. Élvezeti értéke, a körömlakklemosóra emlékeztető illata (erről jól felismerhető) és csípős, kellemetlen íze miatt viszonylag csekély, ezért a kihozatali arány fokozásán túl semmi nem indokolja a középpárlatba engedését. Megfelelő elválasztási gyakorlat mellett is a leghatékonyabban analitikai vizsgálattal tudjuk kizárni ezt a veszélyfaktort, bár ennek természetesen van költségvonzata is.

A csonthéjas gyümölcsökből készült párlatok aromatikájában fontos szereppel bír az úgynevezett magzamat. Ennek fokozására számos eljárás létezik, de semmiképp nem elfogadható, hogy magozás nélkül dolgozzuk fel a kérdéses gyümölcsöt. Az elmaradt vagy roncsolt magokat eredményező magozás következtében többek között a megengedett határértéknél nagyobb mennyiségű, az egészségre súlyon káros hidrogén-cianid és etil-karbamát kerülhet a cefrébe. Ennek elkerülése érdekében a gondosan elvégzett magozást és a kierjedt cefre mielőbbi lepárlását ajánljuk!

A tárolás veszélyei

A párlat tárolása sem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre gondolnánk. Sokan a jól bevált üvegpalackok helyett fém vagy műanyag edényben tárolják a kész párlatot, pedig az alkohol a helytelenül megválasztott anyagú tárolók esetében bizonyos fémeket és a műanyagot is oldhatja. Ezáltal olyan anyagokat is bevihetünk a szervezetünkbe, amelyek hosszú távon károsak lehetnek. Számos történet kering réztől megkékült párlatról vagy 60 fokos párlat által feloldott műanyag kannáról, rosszabb eseten saját magunk is találkozhattunk már ilyennel. A szakértők szerint a legbiztonságosabb és egyben legegyszerűbb megoldás az alaposan megtisztított üvegpalack, amin valamilyen módon feltüntetjük, hogy párlatot tartalmaz, így a balesetek és félreértések is elkerülhetők.

Kellő szakértelem nélkül ne fogjunk hozzá!

Az igazán jó minőségű párlat elkészítéséhez jó minőségű gyümölcs, megfelelő, biztonságos felszerelés és szakértelem szükséges. Az érdeklődők rengeteg fórumon elsajátíthatják a minőségi párlatfőzés részleteit, hosszabb, összetettebb és rövidebb, gyorstalpaló jellegű képzési formák is az érdeklődők rendelkezésére állnak.

Párlat nem egyenlő pálinka

A párlat egy gyűjtőfogalom, ebbe a kategóriába tartozik minden erjesztett alapanyagból lepárlással készült szeszes ital, például a pálinka is.

Pálinkának a 2008. évi LXXIII. törvény alapján csak azt a szeszes italt nevezhetjük, amely 100 százalékban Magyarországon termelt nemes vagy vadgyümölcsből, szőlőtörkölyből vagy aszú-szőlőtörkölyből készült, valamint nem tartalmaz semmilyen adalékanyagot. Fontos, hogy a készülő ital csak akkor lehet pálinka, ha Magyarországon cefrézték, párolták, érlelték és palackozták, a végeredmény pedig minimum 37,5 v/v %-os, maximum 86 v/v %-os lehet.