Nyár óta 5%-ponttal – 22-ről 27%-ra – nőtt azok aránya, akik attól tartanak, hogy nem lesz elég a nyugdíjuk a megszokott egzisztenciájuk fenntartására – derül ki a Provident megbízásából, az Ipsos Zrt. által készült 1000 fős, országos reprezentatív kutatás eredményeiből. Ez különösen annak fényében jelentős változás, hogy kismértékben, 1%-ponttal még azok aránya is csökkent (35-ről 34%-ra), akik a fizetésük infláció miatti elértéktelenedésétől félnek – miközben továbbra is az inflációt tekintik az emberek az első számú egzisztenciális kockázatnak.

Amikor hirtelen megváltozik a gazdasági környezet – ami mostanában a felnőtt lakosság egyik alapélménye -, a megkérdezettek legnagyobb csoportja (41%) a rokonoktól és barátoktól kér tanácsot, de jelentős az internet-közösségi média-influenszerek, a gazdasági elemzők-közgazdászok, valamint a pénzügyi tanácsadók szerepe is információforrásként. A válaszadók bő negyede (26%) viszont egyáltalán nem kér ilyenkor tanácsot.

Az öngondoskodási formák közül az élet- és balesetbiztosítás a legnépszerűbb (29% tette az első helyre), a nyugdíjbiztosítás (23%) és az egészségpénztár (18%) előtt. A nyugdíj-megtakarítás népszerűsége kismértékben, 1%-ponttal nőtt nyár óta, jelezve, hogy valóban ez most az egyik központi kérdés a lakosság pénzügyi biztonsági érzületével kapcsolatban.

A megtakarítási formák kiválasztásában a rugalmasság vált a legfontosabb szemponttá, amit a megtakarítási cél és a biztonság követ. A várható hozam csak a negyedik a sorban – ez szintén jelentős elmozdulás a nyárhoz képest, amikor még a hozam állt az első helyen. Érdekesség, hogy az 50 felettieknél egyértelműen a biztonság vezet, a 18-35 évesek számára pedig a befizetések elvárt gyakorisága is meghatározó.

Ami a magyarok tényleges pénzügyi állapotát illeti, a két végletet az jelenti, hogy 11% adósságokat görget maga előtt, 9% viszont akár a jövedelme egyharmadát is félre tudja tenni. Ha viszont ezekhez az értékekhez iskolai végzettségre vonatkozó adatokat is társítunk, még tanulságosabb lesz a kép: az érettségi nélkülieknek már a 17%-a küzd adóssággal (azaz közel minden ötödik ember az adott csoporton belül), míg a felsőfokú végzettségűeknek a 18%-a képes a jövedelme harmadát elérő megtakarításra.

Összességében a lakosság nagyobbik felének mindennapjait határozzák meg a pénzügyi gondok: a már említett 11%-nyi eladósodott magyar felnőtt mellett további 43% nyilatkozott úgy, hogy hó végére rendszerint kifogy a pénzből, nem tud megtakarítani – a két szegmens együtt 54%-nyi, finanszírozási problémákkal birkózó, bizonytalanságban élő polgárt jelent. 36% látja úgy, hogy beosztással a jövedelme 20%-át tudja félretenni. Havi 700 ezer forint bevétel körül van az a határ, ahol jelentősen megnő a megtakarítási képesség: alatta még csak 5%, fölötte viszont 22% azok aránya, akik félre tudják tenni a jövedelmük egyharmadát is.

A várakozások irányát jól jellemzik, hogy a lakosság kétharmada a jövedelme vásárlóerejének csökkenésére számít; az arány 2%-ponttal, 67%-ra nőtt az elmúlt néhány hónapban. A javulást remélők mindössze 19%-nyian vannak, arányuk jelentősen, 4%-ponttal csökkent a nyári adatfelvétel óta.

“A Provident Barométer kutatás adatai azt mutatják, hogy a lakosság továbbra is az inflációt tekinti az első számú pénzügyi kockázatnak, de a majdani nyugdíjuk vásárlóértékéért is egyre többen aggódnak. Hogy honnan tájékozódnak a magyar felnőttek a felgyorsult gazdasági változások idején, abban nem látunk jelentős elmozdulást, de a pénzügyi tanácsadók továbbra is fontos információforrásnak számítanak, különösen az edukációval nem, vagy csak alacsony szinten rendelkező csoportoknál. Az öngondoskodásra való hajlam a bizonytalanság fokozódásával együtt nő: ilyenkor még nagyobb a jelentősége, hogy az emberek az élethelyzetüknek megfelelő, hiteles, a tervezést megkönnyítő információhoz jussanak a számukra elérhető információs csatornákon” – nyilatkozta Pálfalvi Márta, a Provident Pénzügyi Zrt. kommunikációs és vállalati kapcsolatok igazgatója.

Az előző év adataihoz viszonyítva 2019-ben 0,2 százalékkal csökkent az arány országosan, ami csekélynek tűnik, de az elmúlt évek trendjét tekintve már jelentős, több mint 3 százalékos csökkenés figyelhető meg 2010-hez képest. Az ittas vezetés tavaly az összes baleset 8,3 százalékáért volt felelős, míg ugyanez az arány 2010-ben 11,5% volt.

A javuló mutatókhoz hozzájárult az a felismerés, mely szerint ezt a témát a kommunikációban érdemesebb érzelmi oldalról közelíteni, az autósok fogékonyabbak az ilyen típusú érvelésre. Az ORFK – Országos Balesetmegelőzési Bizottság az elmúlt években nyitott volt olyan társadalmi együttműködésekre, amelyek segítették ezt a kommunikációt. 2018-ban az ORFK-OBB együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a HEINEKEN Hungáriával az ittas vezetés megelőzésére, és olyan ismert személyiségekkel működtek együtt rendhagyó kampányaikban, mint David Coulthard, Tóth Edu humorista vagy az Intim Torna Illegál együttes. Az ORFK-OBB és a HEINEKEN vezetői most együtt számoltak be az együttműködés eddigi tapasztalatairól.

„Az ittasan okozott belesetek arányának mutatószámai évről-évre segítenek nekünk abban, hogy mérjük a kommunikációs stratégiánk hatékonyságát” – mondta el Óberling József rendőr ezredes, az ORFK-OBB ügyvezető elnöke.  „Ebből derült ki számunkra, hogy ez a téma sokkal hatékonyabban befolyásolható újszerű, az érzelmeket célzó üzenetekkel, mint észérvekkel. Bár a téma nagyon komoly, sok esetben vezet tragédiához, de érzelmek alatt nem csak a drámát kell érteni. A humor, a zene egyaránt működött a kommunikációnkban, a HEINEKEN pedig a marketing tapasztalatát adja ehhez a munkához” – tette hozzá az ezredes.

„A HEINEKEN globális kampányát, a ’Ha vezetsz, soha ne igyál’ kampányt akkor hirdettük meg, amikor a vállalat szponzorként megjelent a Formula 1-es versenysorozatban” – tudtuk meg Pálfalvi Mártától, a HEINEKEN Hungária vállalati kapcsolatok igazgatójától. „Korábban is voltak felelős alkoholfogyasztást népszerűsítő kampányai cégünknek, de ezzel szintet léptünk a társadalmi felelősségvállalásban. Ez egy nagyon erős üzenet, és sikerült a Formula 1 néhány ikonikus arcát megnyerni a népszerűsítéséhez, így Sir Jackie Stewartot, David Coulthardot, vagy a legutóbbi kampányfilmben Keke és Nico Rosberget. Nagyon örültünk neki, hogy az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság is nyitott volt az együttműködésre, hiszen együtt többet tudunk tenni azért, hogy az ittas vezetés senki biztonságát ne veszélyeztesse az utakon.”

Az ORFK-OBB ügyvezető elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy ittas állapotban nem csak gépjárművet veszélyes vezetni, de például kerékpározni is súlyos felelőtlenség. A statisztikák egyébként megyénként eltérő képet mutatnak.

Az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság és a HEINEKEN 2020-ban is folytatják együttműködésüket, és bíznak abban, hogy néhány év alatt sikerül jelentős javulást elérniük az ittas vezetés visszaszorításában.

A kiállítás célja, hogy a humoros és egyben gondolatébresztő plakátok segítségével mesélje el a HEINEKEN fenntarthatósági tevékenységét, és hívja fel a figyelmet az egyén felelősségére a környezetvédelemben. A HEINEKEN Hungária mindent elkövet azért, hogy a legzöldebb sörgyártó címet kiérdemelje, hiszen 2008-hoz képest 23%-kal csökkentette a fajlagos vízfelhasználását, míg ez idő alatt a CO2 kibocsátása 50%-kal csökkent. A sörgyártó hisz abban, hogy igazán átütő sikert csak a fogyasztókkal közösen tud elérni, ezért döntött úgy, hogy rendhagyó módon hívja fel erre a figyelmet.

„A kiállítással szeretnénk bemutatni, hogy a 2010-ben meghirdetett, „Csapoljunk jobb világot” fenntarthatósági stratégiánk milyen eredményeket hozott, és azt is, hogy egyéni szinten milyen kis dolgokkal is tehetünk a zöldebb jövőért. Az olyan apróságoknak tűnő dolgok, mint a csapolt sör vagy a visszaváltható üveges sör választása, vagy az alumínium doboz visszaváltása, jelentős változásokhoz vezetnek. A visszaváltható üvegnek tizedannyi a karbonlábnyoma, mint az alumíniumnak, amennyiben mégis a dobozos sör mellett döntünk, érdemes tudni, hogy az aludoboz végtelenszer újrahasznosítható” – mondta Pálfalvi Márta, a HEINEKEN Hungária vállalati kapcsolatok igazgatója.

A vállalat mindennapi működéséhez szervesen kapcsolódik a fenntartható gondolkodás, a zöldebb jövő és söripar megteremtése. A „Csapoljunk jobb világot” program keretein belül a sörgyártó vállalta, hogy csökkenti a CO2 kibocsátását, vízfelhasználását, aktívan támogatja a helyi közösségeket és a felelős alkoholfogyasztást. A fenntarthatósági program célja, hogy a HEINEKEN leányvállalatok a világ minden pontján, együttes erővel törekedjenek a globális vállalások elérésére, hogy a HEINEKEN csoport a világ „legzöldebb” sörgyártójává váljon.

„Szerettük volna a komoly üzeneteket vicces formában eljuttatni a nagyközönséghez, akiket be is vonunk a kiállításba, a selfie lehetőséget biztosító plakáttal. Reméljük, az installáció arra ösztönzi majd az embereket, hogy egy kicsit jobban óvják a Földet, hiszen ez az egyetlen bolygó, ahol van sör” -tette hozzá Pálfalvi Márta.

A verseny zsűrielnöke prof. dr. Diana Ürge-Vorsatz Nobel-díjas klímakutató, a Közép-európai Egyetem professzora, kiemelten fontosnak tartja a nagyvállalatok fenntarthatósági vállalásait. „Sok nagyvállalat nagyon komolyan veszi a klímalábnyomát, de ahhoz, hogy a párizsi megállapodás céljait elérjük, mindenkinek sokkal magasabb sebességbe kell kapcsolnia. A 21. század megoldásait sokszor a 21. század fiataljai látják meg legjobban, néha a régi, eltemetettnek tűnő megoldásokat is ők merik újra felfedezni. A HEINEKEN Dobd a C-t kezdeményezése abban is különleges, hogy azzal a fiatal generációval dolgozza ki közösen a radikális megoldásokat, akik még nem tudják befolyásolni a döntéshozatalt. A fiatalok számára is kitűnő lehetőség, hogy diákok ötletelésének eredményét esetleg megvalósítva látják, és huszonévesen megtapasztalhatják, hogy munkájuk gyümölcseként a világ élhetőbb, tisztább és egészségesebb lett” – mondta a döntő kapcsán a szakember.

A nevezett csapatok többségénél a logisztikai és csomagolási szemléletváltás volt a fő irány, hiszen ezen a területen a leglátványosabb a vállalatok szén-dioxid- és hulladékkibocsátása. Igazán újító gondolat a döntőben a mikroalga-technológia gondolata volt. Egy komplex, több folyamatra kiterjedő pályamű- és egy szállítmányozási reform gondolata is a legjobbak közé jutott. Az újrapapírok használatával is foglalkozott a Dobd a C-t másik pályaműve, kiemelt problémaként vizsgálva, hogy milyen hatással lenne a HEINEKEN életére, ha az italok csomagolása teljesen újrahasznosítható papíranyagokra épülne.

„Kiemelkedő eredményeink mellett ez a verseny nagyszerű lehetőséget teremtett arra, hogy a munkánkba bevonjuk a legkreatívabb és a környezetvédelem ügye iránt elkötelezett korosztályt, az egyetemistákat. Fantasztikus prezentációkat hallottunk, átgondolt pályázatokat valóban újító ötleteket vezettek elő nekünk a fiatalok” – összegezte a verseny tapasztalatait Geert Swaanenburg, a HEINEKEN Hungária vezérigazgatója.

A sörgyártás még inkább környezetbaráttá tételének jegyében idén már második alkalommal hirdette meg a magyarországi felsőoktatási intézmények diákjainak a Dobd a C-t! elnevezésű versenyt a HEINEKEN Hungária. A kiírás célja, hogy a teljes cégcsoport nemzetközi irányelveivel összhangban álló fenntarthatósági stratégiát követve olyan megoldások, ötletek megvalósítását tűzhesse zászlajára a HEIENEKN, amelyek innovatív módon és hatékonyan képesek csökkenteni a sörgyártás szén-dioxid kibocsátását. Ezzel is közelebb kerülve a cég céljainak megvalósításához, miszerint 2020-ra a HEINEKEN legyen a világ legzöldebb sörgyártója.

A HEINEKEN Hungária egy liter sör előállításához jelenleg mindössze 3,3 liter vizet használ fel, amely 2008-hoz képest 23%-kal csökkent. A gyártásból fakadó szén-dioxid-kibocsátást 50 százalékkal csökkentette a cég 2008 óta, ez 4,3 kg szén-dioxid-egyenérték minden legyártott hektoliter sör után. A hűtésből fakadó kibocsátás pedig 57 százalékkal csökkent, többek között az újonnan vásárolt zöldhűtőknek köszönhetően – derül ki a Heineken Hungária frissen elkészített fenntarthatósági jelentéséből.

A döntőbe jutott csapatok ötleteit 2019. május 25-én mutatták be az egyetemi szaktekintélyekből és vállalati vezetőkből álló zsűritagok előtt, itt alakult ki a végső sorrend, amelynek értelmében idén Farkas Luca Ágnes, Nyvelt Anna, Schmidt Ákos a Budapesti Corvinus Egyetem csapatának ötletét díjazták a félmillió forintos fődíjjal és természetesen az ötlet megvalósításának lehetőségével.

A zsűrinek idén tagja voltak továbbá Kutni Mátyás, az Innovációs- és Technológiai Minisztérium stratégiai főtanácsadója, Nagy Andrea, a Budapesti Gazdasági Egyetem Fenntarthatósági Központjának vezetője, Csaba Réka, a Budapesti Corvinus Egyetem karriertámogató és vállalati kapcsolatok vezetője és Papp András, az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. általános vezérigazgató-helyettese. A zsűriben a HEINEKEN Hungáriát Geert Swaanenburg vezérigazgató és Pálfalvi Márta HR- és vállalati kapcsolatok igazgató képviselte.

Minden közgyűlés fontos egy szervezet életében, hiszen tevékenységének vizsgálata és elemzése mellett az új terveket, valamint a költségvetést is áttekintik, hogy mindenkor a közgyűlés jóváhagyása alapján működjön a szervezet. Az idei évi közgyűlés azonban más miatt volt különleges az ÖRT életében: Megyer Örs elnök 21 év után úgy döntött, hogy visszalép az elnökségtől. Megyer Örs számára a „Reklám Önszabályozásért Nagydíj” elismerést adta át az ÖRT nevében dr. Takács Ildikó, az ÖRT alapító tagja.

„Büszke vagyok arra, hogy ilyen sokszor bizalmat szavazott a reklámszakma jelentős részét tömörítő ÖRT-tagság. A 21 évet a folyamatos bővülés és fejlődés jelentette, ugyanakkor a reklámipart érintő kihívások sohasem hagyták elkényelmesedni az ÖRT-öt. Új szolgáltatások bevezetésével, a reklám önszabályozás teljes körű rendszerének valamennyi elemét felhasználva – előzetes véleményezés, monitoring és a szakma intenzív edukációja – dolgoztunk a reklámokba és a reklámipar önszabályozásába vetett hit kialakítása és megtartása érdekében. Megtiszteltetés számomra, hogy tiszteletbeli elnökként továbbra is számítanak rám, és természetesen örömmel vállaltam a panaszbizottság elnöki feladatait is. Így nem is vissza, hanem tulajdonképpen oldalra lépek, 21 év után itt az ideje, hogy új elnök legyen. Jó kezekbe adom át a stafétabotot. Dr. Molnár Kálmán az Unilever Magyar–Adria régiójának jogi és vállalati kapcsolatok igazgatója személyében kiváló új elnöke lesz az ÖRT-nek” – fogalmazott dr. Megyer Örs, az ÖRT leköszönő elnöke.

„Megyer Örs kiegyensúlyozott, bölcs döntései és széles körű szakmai elfogadottsága kiváló példaként állnak ellőttem. Biztos vagyok abban, hogy a két alelnökkel, Mező Lászlóval és Galavics Andrással és a választmányba most választott tagokkal, akik a reklámipar nagy egyéniségei, valamint az ÖRT kiváló munkatársaival remek csapatot alkotva dolgozunk majd az ÖRT további fejlődéséért. Az ÖRT konkrét reklámetikai eljárásaiban a továbbiakban is biztosított a döntéshozatal függetlensége, hiszen a panaszbizottság elnöki feladatait továbbra is Megyer Örs látja el” – nyilatkozta dr. Molnár Kálmán, az ÖRT új elnöke.

„Örs személye valóban ikonikus, nagy szerencsénk van, hogy szakmai tudásának, kiegyensúlyozott és kiegyensúlyozó egyéniségének értékeit az ÖRT élvezhette. Ugyanakkor ikonikus az is, hogy Molnár Kálmán személyében egy olyan vállalat képviselője tölti be mostantól az elnöki tisztet, amely a világon mindenütt az önszabályozás élharcosa, az önszabályozási ügyek fő támogatója. Ráadásul az Unilever volt az ÖRT alapításakor a hirdetői oldal fő szervezője. Szóval az állandóság és változás kiváló ötvözete jön létre” – hangsúlyozta Fazekas Ildikó főtitkár.

Az ÖRT választmányának és felügyelőbizottságának tagjai a reklámipar kiváló és neves szakemberei.

Médiaoldal:

Csikesz Erika (TV2)

Dudás Gergő (RTL Klub)

Farkas Csaba (Mediaworks)

Fecske Zoltán (Publimont)

Galavics András (MTVA) – alelnök

Mészáros Kinga (Centrál Médiacsoport)

Miklósi Zoltán (HVG)

Ügynökségi oldal:

Bacsa Gábor (Dentsu-Aegis)

Bölcs Ádám (Well)

Csurgó Balázs (Havas Worldwide)

Csurgó Brigitta (Mito)

Gosztonyi Csaba (Carbon Group)

Mező László (MediaCom) – alelnök

Szarvas László (Café)

Hirdetői oldal:

Baráth Péter (Vodafone)

Fekete Zoltán (Márkaszövetség)

Takács Ildikó (Trigránit)

Major Ferenc (Béres)

Mikházi Ildikó (L’Oreal)

Molnár Kálmán (Unilever) – elnök

Pálfalvi Márta (Heineken)

Az fb elnöke Várkonyi Beáta (Danone), Blaskó Nikolett (ACG) és Szelei Szilárd (JcDecaux)

A Heineken Hungária magasabb szintre kívánja emelni vállalati kapcsolatrendszerét annak érdekében, hogy értékeit, a környezetre gyakorolt pozitív hatását eredményesebben mutassa be az érintettjeinek, vállalaton belül és kívül egyaránt. Ezt a célt szolgálja Pálfalvi Márta vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatóvá történő kinevezése, aki 2014. március 10. óta tölti be ezt a pozíciót a vállalatnál.

Vezetőségi tagként Pálfalvi Márta feladata lesz a vállalat reputációjának növelése, valamint a vállalat fenntarthatósági programjának – a Zöldebb jövőért programnak – a szélesebb körű megismertetése a hazai közvéleménnyel. Ugyancsak a szakember felel mostantól a vállalat belső kommunikációjának fejlesztéséért.

Pálfalvi Márta korábbi munkahelyein kiemelkedő eredményeket ért el hasonló munkakörökben. Kommunikációs és vállalati kapcsolatok vezetőként a Philip Morris Magyarország Kft.-nél jól használta fel a dohányipar szűkös kommunikációs lehetőségeit a vállalat javára. 2011-től ugyanilyen pozícióban sikeresen fejlesztette a Tesco magyarországi kormányzati kapcsolatrendszerét. Irányítása alatt a csapat stratégiai partnerségi megállapodást készített elő a magyar kormánnyal, fejlesztette a belső és külső kommunikációt, növelte a vállalat elismertségét a társadalmi felelősségvállalási tevékenységek irányításával.