A megkérdezettek négyötöde elfogadottabbnak érzi a saját közegében az alkoholmentes változatokat, 68%-uk pedig maga is a fogyasztók közé tartozik. Társasági összejöveteleken a válaszadók 38%-a fogyaszt alacsony alkoholtartalmú vagy alkoholmentes italokat. A preferenciák átalakulásának jele az is, hogy miközben az IWSR italadat-szolgáltató adatai alapján a világ sörfogyasztása 2023-ban kismértékben, 1%-kal zsugorodott, az alkoholmentes változatok forgalma évről évre jelentősen nő.

A társadalmi közeg változása azért különösen fontos, mert az alkoholfogyasztás irányába ható kortárs nyomás – „azért iszom alkoholt, mert a társaságom ezt várja el” – ma is erősen jelen van a társas összejöveteleken. A kérdezettek fele nyilatkozott úgy, hogy előfordult: bár eredendően alkoholmentes italt választottak volna, a társaság felől érzékelt nyomás hatására inkább mégis alkoholos terméket fogyasztottak. A társadalmi konformitás hatására utal az is, hogy a megkérdezett felnőttek 26%-a állította: kevesebb alkoholt fogyasztana (vagy egyáltalán nem is inna alkoholt), ha a barátai is így tennének. Átlagosan a megkérdezettek 13%-a nyilatkozott úgy – életkor szerint csökkenő mértékben –, hogy eltitkolja a barátai elől, ha alkoholmentes italt iszik. A kutatásban részt vevők negyede pedig úgy érzi: magyarázkodnia kell, hogy miért választ alkoholmentes alternatívát.

Ez a hatás, vagyis az alkoholmentes italokat fogyasztók megbélyegzése ugyanakkor egyértelműen oldódni látszik – leginkább a fiatalabb generációk tagjainál – a friss kutatási tapasztalatok szerint. A vizsgált országok közül az alkoholmentes opció választásának elfogadottsága az Egyesült Királyságban a legmagasabb (63%), és Japánban a legalacsonyabb (41%). A legmagasabb elfogadottságot az összes vizsgált piacon a nők, illetve az Y generáció tagjai körében mérték. Utóbbi csoportnál meglehetősen magas ez az arány: a barátokkal töltött hétvégi estéken az Y generáció 40%-a az alacsony alkoholtartalmú vagy alkoholmentes változatokat választja.

Az innovatív termékek immár a randikultúrát is átalakítják – az Y generációs válaszadók 39%-a simán bevállal egy alkoholmentes italt egy esti randin, tehát nem az alkoholfogyasztással, hanem sokszor éppen a felelős, egészségtudatos választással szeretne jó benyomást tenni randipartnerére. Sokkal többen (25%) vannak azok, akik respektálják, ha valaki alkoholmentes italt iszik, mint azok, akik kínosnak (4%) vagy unalmasnak (6%).

A változások egyik motorja a közösségi média. A Z generációhoz tartozók közel fele (48%) egyetért azzal, hogy szívesebben követnek olyanokat, akik kiállnak az egészséges életmód mellett, akár azon keresztül is, hogy milyen italokat fogyasztanak. Az eredmények általánosságban is azt jelzik, hogy az egészségtudatosság az egyik legfontosabb motivációvá lépett elő a fiataloknál, ami az alkoholmentes italok választására ösztönzi őket. Paradox módon ugyanez a korcsoport érzékeli a legerősebb társadalmi nyomást az alkoholfogyasztás irányába: több mint egyharmaduk tapasztalt már hasonlót társas helyzetekben. 21%-uk azt is átélte, hogy megszólták, amikor alkoholmentes terméket választott, 29%-nyian pedig arról számoltak be, hogy kirekesztve érezték magukat a felelős választásuk miatt. Különösen igaz ez a generáció férfi tagjaira, akik még inkább aggódnak, hogy italválasztásuk alapján miként ítéli meg őket közvetlen környezetük. Ennek ellenére a Z generációsok tekinthetők a legnyitottabbnak: bő egyharmaduk kapott már pozitív reakciót a környezetétől, amiért alkoholmentes italt fogyasztott.

„Tanulmányunk lenyűgöző betekintést nyújtott az alkoholfogyasztással kapcsolatos társadalmi attitűdök alakulásába. Sokak számára az alkohol már nem alapértelmezett társasági helyzetekben, helyette a tudatosabb fogyasztás irányába való elmozdulást látjuk. Mégis, azokban a kultúrákban, ahol az alkoholfogyasztást még mindig túlnyomórészt normának tekintik, ennek mellőzése megbélyegző lehet. Ez különösen igaz a Z és Y generációra. Az alkohol generációk óta központi szerepet játszik az emberek szocializációjában, ezért az alkoholfogyasztási szokásainkat övező domináns feltételezések és sztereotípiák is mélyen beivódtak a társadalomba” – magyarázta Charles Spence, az Oxfordi Egyetem kísérleti pszichológia professzora.

Ezt az üzenetrendszert viszi tovább a HEINEKEN februárban induló kampánya is, amellyel a felelős fogyasztói attitűd megerősítését kívánják elősegíteni. A többféle élethelyzetet bemutató kampányfilmek amellett érvelnek, hogy az alkoholmentes alternatívák választásához nincs szükség speciális indokra: nemcsak azért ihat valaki akár alkoholmentes sört, mert vezet, vagy mert másnap nehéz nap vár rá a munkában, hanem egyszerűen azért is, mert ez találkozik az ízlésével, az értékvilágával.

Állati helyett több növényi

A hús előállítása – különösen a marhahúsé – minden más élelmiszernél nagyobb földterület- és vízhasználattal jár, illetve az állati eredetű élelmiszerek kapcsán nem feledkezhetünk meg az állatvédelmi, állatjóléti és etikai szempontok figyelembe vételéről sem. Az Oxfordi Egyetem és az Agroscope svájci mezőgazdasági kutatóintézet kiszámította[1], hogy 100 gramm fehérje előállításakor a marhahústermelés során a környezetet leginkább terhelő gazdaságok évi 370 négyzetméternyi földterületet használnak és nem mellesleg 105 kilogramm üvegházhatású gázt bocsátanak ki. Bab- és borsófélék termesztésével ugyanakkor szintén 100 gramm fehérje előállításához elegendő lehet mindössze 1 négyzetméter földterület, csupán 0,3 kilogrammos CO₂-kibocsátás mellett.

További szempont lehet, hogy bár a szervezetünknek zsiradékokra is szüksége van, korántsem mindegy, hogy milyen típusú zsírokat fogyasztunk. A zsíros húsokban, magas zsírtartalmú tejtermékekben megtalálható telített zsírok növelik az összes és az LDL („rossz”) koleszterin szintjét, ezért a szív- és érrendszer egészségének megőrzése szempontjából érdemes korlátozni a bevitelüket, helyettük pedig egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírokat fogyasztani.

Figyeljünk arra, honnan érkezik az ételünk

Tény, hogy a növényi alapú élelmiszerek előállítása jóval kisebb környezetterhelést jelent, mint az állati eredetűeké. Ennek ellenére sem tekinthető egyformán szerény környezeti lábnyomúnak minden növényi alapú étrend, hiszen sok népszerű és egészségesnek tartott alapanyag termesztése folyik problémás körülmények között, ráadásul nem ritkán sok ezer kilométeren át szállítják őket, mire eljutnak a fogyasztókig.  Pont ez a helyzet a Magyarországon is népszerű avokádóval és kesudióval is. Az avokádó azért nem tekinthető környezettudatos választásnak, mert egyetlen darabjának előállításához 140-272 liter víz szükséges, miközben a mexikói, dél-amerikai, kaliforniai, dél-spanyolországi ültetvények nem ritkán igen vízhiányos területeken találhatóak, a friss avokádót ráadásul sokszor légi úton szállítják az európai és észak-amerikai piacokra. A kesudió és a belőle készült kesuvaj az avokádónál is vízigényesebb: egyetlen kilogramm kesudióbél megtermeléséhez több mint négy köbméter (!) vízre van szükség. A kesudiót hámozó munkások egészségét ráadásul a héj rétegei között található, a bőrre kerülve égési sérüléseket okozó olaj fenyegeti. Ha tehát szeretnénk növelni a növényi élelmiszerek arányát az étrendünkben, figyeljünk arra is, hogy lehetőleg a közelben és etikus módon termesztett, szezonális zöldségeket, gyümölcsöket vásároljunk.

Cseréljük le a vajat

Tény az is, hogy a tejipar környezeti lábnyoma kisebb, mint a már említett hústermelésé, ám így is igaz, hogy a növényi olajokból előállított margarinok alapanyagainak termesztéséhez szükséges földterület mindössze egyharmada a vaj előállítása során (állattartás, takarmánytermesztés) igénybe vett területnek és csupán feleakkora vízfelhasználással jár. Ezen felül a karbonlábnyom is jóval kisebb: az új Rama 100%-ban növényi alapú vajalternatíva például 50%-kal kisebb klímalábnyommal készül, mint a vaj. Ez azt jelenti, hogy egyetlen csomag 250 grammos kiszerelésű vaj lecserélése 1,8 kg CO₂-nak megfelelő üvegházhatású gázt^[2], ami 7 kilométernyi autós utazással, vagy egy okostelefon 220 (!) éjszakán át való töltésével egyenértékű. Ez nem minden, hiszen az új Rama vajalternatíva pontosan ugyanúgy használható, mint a vaj, akár sütésre, főzésre, akár szendvicsek készítésére.

[1] http://www.ox.ac.uk/news/2018-06-01-new-estimates-environmental-cost-food

[2] A Magyarországon eladott Rama 100%-ban növényi alapú vajalternatíva és a Magyar vaj összevetése a Quantis 2020 által, szakértők bevonásával készített életciklus-elemzésen alapszik. Egyetlen csomag 250 g kiszerelésű vaj lecserélése a Rama 100%-ban növényi alapú vajalternatívára 1,8 kg szén-dioxidnak megfelelő káros anyagot takarít meg. További részletek: https://www.rama.com/hu-hu/hu/fenntarthatosag/okologiai-labnyom

A február 5-én, szombaton érkezett első, 40 800 adagot tartalmazó szállítmányt követően újabb, 45 600 adagot tartalmazó AstraZeneca vakcina jött hazánkba. Az egy héten belül érkező két szállítmány összesen már több mint 43 ezer ember oltását teszi lehetővé, ami megfelel egy közepes magyar város (pl. Dunaújváros vagy Hódmezővásárhely) teljes lakosságának. A magyar hatóságok döntése értelmében az AstraZeneca vakcinával első körben a szív- és érrendszeri, tüdő-, és vesebeteg, a magas vérnyomásban szenvedő, a daganatos és a transzplantált 60 év alattiakat oltják be.

Az első eredmények szerint az AstraZeneca vakcina akár 67%-kal képes csökkenteni a vírus továbbadását is. Az oltóanyagot a szokványos betegellátási körülmények között is be lehet adni: normál hűtött körülmények (2-8 °C) között lehet tárolni, szállítani és kezelni a gyártást követően legalább 6 hónapon keresztül.

Az Egyesült Királyságban folytatott klinikai vizsgálat részeredményei szerint az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca által fejlesztett koronavírus vakcina hatékonysága 75% az új, Európában terjedő brit típusú koronavírus variáns (SARS-CoV-2 B.1.1.7) által okozott betegséggel szemben. A The Lancet című tekintélyes folyóiratban február 5-én megjelent eredmények 120 eset feldolgozása alapján születtek, melyeknek közel 1/3-át az új variáns okozta. A hatékonyság hasonló volt mind az eredeti, mind az új mutáns törzs esetén.

A vakcinával kapcsolatos további adatokat, így például a dél-afrikai koronavírus-variáns (501Y.V2 vírusváltozat) elleni hatékonyságáról, továbbra is gyűjtik a folyamatban levő klinikai vizsgálatokban.

Emellett az AstraZeneca továbbra is együttműködik a kormányzatokkal és a nemzetközi szervezetekkel, hogy a világjárvány idején önköltségi áron, mindenki számára hozzáférhető oltóanyagot juttasson el az emberekhez.

Az Egyesült Királyság törzskönyvező hatósága (Medicines and Healthcare products Regulatory Agency, MHRA) vészhelyzeti felhasználás céljára engedélyezte az AstraZeneca COVID-19 vakcináját, korábbi kódnéven AZD-1222-t, mely a 18 éven feletti lakosság aktív immunizálására használható. A törzskönyvi dokumentáció szerint két dózis beadására van szükség, 4-12 hét közötti különbséggel. Ez az adagolási mód a klinikai vizsgálatok szerint hatékony és biztonságos a COVID-19 betegég megelőzésében, hiszen a második dózis beadását követő 14. nap után nem észleltek súlyos COVID-19 tüneteket a tesztalanyokon.

Az AstraZeneca az Egyesül Királyág közegészségügyi intézményeivel (Public Health England és National Health Service England) együttműködve jelenleg a vakcinák kiszállításán dolgozik a törzskönyvező hatóság (MHRA) és az Egyesült Királyság vakcinációs testületének (UK’s Joint Committee on Vaccination and Immunisation) előírásai alapján. A vállalat tervei szerint az első negyedévben már több millió adagot szállít ki, a brit kormánnyal kötött megállapodás értelmében 2021-ben összesen 100 millió adag érkezik az Egyesült Királyságba.

Pascal Soriot, az AstraZeneca elnök-vezérigazgatója szerint „a mai nap fontos mérföldkő az Egyesült Királyságban élők milliói számára, hiszen hamarosan hozzájuthatnak az új oltóanyaghoz. A vakcina hatékonynak és biztonságosnak mutatkozott, egyszerű a tárolása és használata, és az AstraZeneca profit nélkül szállítja le a világjárvány idején. Szeretném köszönetemet kifejezni az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca dolgozóinak, az Egyesült Királyság hatóságainak és a vizsgálatokban részt vevő önkéntesek tízezreinek”.

Matt Hancock, az Egyesült Királyság Egészségügyi és Szociális Minisztere így nyilatkozott: „Ebben a percben a brit innovációt ünnepeljük – nem csak azért, mert az első olyan kezelést fedeztük fel, amely képes a COVID-19 halálozásának csökkentésére, hanem azért is, mert ez lehetővé teszi, hogy a világ legszegényebb régiói alacsony áron jussanak hozzá, s ezzel számtalan emberen segítsünk ez ellen a szörnyű betegség ellen. Győzelem az Egyesült Királyság kutatói számára az Oxfordi Egyetemen és az AstraZenecánál, a kutatómunkájuk életeket fog menteni világszerte. Köszönetet mondok minden egyes résztvevőnek, aki részese volt ennek a brit sikernek. De a reményteli események ellenére mindenkitől azt kérem, hogy továbbra is vegye ki részét a járvány elleni védekezésből.”

Andrew Pollard professzor, az Oxfordi Egyetem vakcina-csoportjának igazgatója, a vizsgálatok vezető szakembere így nyilatkozott: „A törzskönyvező hatóság értékelése szerint a vakcinánk biztonságos és hatékony. Ez egy fontos mérföldkő, a fejlesztésben résztvevő nemzetközi kutatócsapat és az önkéntesek erőfeszítéseinek elismerése. Bár még csak az út elején tartunk, együtt leküzdhetjük a világjárványt, megóvhatjuk az egészségünket és a gazdaságunkat azáltal, hogy annyi ember számára biztosítjuk az oltást, amennyinek lehetséges, és olyan gyorsan, ahogyan lehetséges.”

A hatósági döntést az Egyesült Királyság emberi felhasználásra szánt gyógyszerek szabálykönyvének 174. cikkelye alapján hozták meg, amely lehetővé teszi a gyorsított eljárást súlyos népegészségügyi vészhelyzet, pl. világjárvány esetén. Ez a döntés a vakcina első hatósági befogadása.

A hatóság döntését egy független testület, az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek bizottsága (Commission on Human Medicines) javaslata alapján hozta meg, az Oxfordi Egyetem által vezetett fázis III. tanulmányok eredményeinek folyamatos értékelése alapján. Az adatokat a The Lancet folyóirat is publikálta 2020. december 8-án.

A vakcinával kapcsolatos további biztonságossági és hatékonysági adatokat továbbra is gyűjtik a folyamatban levő klinikai vizsgálatokban. Az AstraZeneca világszerte folyamatosan együtt dolgozik a törzskönyvező hatóságokkal, hogy a további felhasználási engedélyek is kiadhatók legyenek. Az AstraZeneca benyújtotta kérelmét a WHO (Egészségügyi Világszervezet) felé, hogy az alacsonyabb jövedelmű országok esetén is engedélyezzék a vakcina vészhelyzeti használatát.

A vállalat erőfeszítéseket tesz annak érdekében is, hogy 2021-ben több, mint 3 milliárd adag oltóanyagot tudjon legyártani a törzskönyvi engedélyek megérkezése mellett. A vakcinát normál hűtött körülmények (2-8 ^oC között) lehet tárolni, szállítani és kezelni a gyártást követően legalább 6 hónapon keresztül, mely lehetővé teszi, hogy a szokványos betegellátási körülmények között is be tudják adni azt.

Az AstraZeneca továbbra is együttműködik a kormányzatokkal és a nemzetközi szervezetekkel, hogy a világjárvány idején mindenki számára hozzáférhető oltóanyagot juttasson el az emberekhez, profit nélkül.

AZD1222

Az AZD1222 vakcinát az Oxfordi Egyetem és annak vállalkozása, a Vaccitech fejlesztette ki. Ez egy szaporodásra (replikációra) képtelen csimpánz vírus-vektoron alapul, amely a közönséges nátha vírusának (adenovírus) gyengített változata, mely csimpánzokban okoz fertőzést, s tartalmazza a SARS-CoV-2 koronavírus felszíni tüskefehérjéjének (S-protein) genetikai anyagát. Az oltást követően termelődő vírusfehérje segítségével az emberi immunrendszer képes felkészülni, s később hatásosan védekezni a koronavírus fertőzés ellen, ha az bekövetkezik.

11.636 önkéntes adatai alapján készített köztes elemzés 131 aktív fertőzés következményeit dolgozta fel az Egyesült Királyságban és Brazíliában. A november 23-án bejelentett adatoknak megfelelően a statisztikai elemzés elsődleges végpontja alapján, a kétféle dózis összegzett eredménye szerint a vakcina hatékonysága 70,4% (95,8% CI: 54,8% – 80,6%) a tünetes CoVID-19 betegség megelőzése szempontjából (a második dózis beadását követően 14 nappal). A másodlagos végpont eredményei szerint az AZD1222 vakcinát kapó csoport tagjai között egyetlen súlyos, vagy kórházi ápolásra szoruló eset sem fordult elő.

A publikált biztonságossági adatok több, mint 20.000 résztvevőtől származnak, négy klinikai vizsgálatból. Ezekből 2 Nagy-Britanniában, egy Brazíliában és egy Dél-Afrikában fut. A The Lancet közlemény megerősítette, hogy az AZD1222 vakcina jól tolerálható, nem fordult elő a vakcinához köthető súlyos biztonságossági esemény. A vizsgálatban részt vevő önkéntesek több földrajzi régióból és rasszból kerültek ki, akik egészségesek vagy stabil állapotú krónikus betegek voltak. Az elemzés 74.431 „beteg-hónap” tapasztalatait dolgozták fel az első oltási dózist követően (átlagos idő 3,4 hónap/résztvevő), a követési idő a második dózist követően 29.060 „beteg-hónap” (2,0 hónap/résztvevő). A komoly biztonságossági események előfordulása a vakcinát kapó résztvevők esetében 0,7%, a kontroll csoportban 0,8% volt.

Az Oxfordi Egyetem által végzett kutatások mellett az AstraZeneca további nagylétszámú vizsgálatokat folytat világszerte, köztük az Egyesült Államokban. Összesen a kutatásokba több, mint 60.000 önkéntest fognak bevonni.

A november 23-án bejelentett adatoknak megfelelően a statisztikai elemzés elsődleges végpontja alapján, a kétféle dózis összegzett eredménye szerint a vakcina hatékonysága 70,4% (95,8% CI: 54,8% – 80,6%) a tünetes CoVID-19 betegség megelőzése szempontjából (a második dózis beadását követően 14 nappal) A másodlagos végpont eredményei szerint az AZD1222 vakcinát kapó csoport tagjai között egyetlen súlyos, vagy kórházi ápolásra szoruló eset sem fordult elő.

A további elemzés kimutatta, hogy a két teljes dózist kapó önkéntesek között a hatékonyság 62,1% volt, (n=8.895; CI 41,0% – 75,7%), míg abban a csoportban, ahol először fél, majd teljes dózist kaptak, a vakcina hatékonysága 90,0% (n=2.741; CI 67,4% – 97,0%).

A vakcina hatékonyságát a másodlagos statisztikai végpont szerint az alapján is értékelték, mennyire képes megelőzni a súlyos esetek kialakulását az első dózist követően. Nem tapasztaltak kórházi kezelést igénylő, vagy súlyos betegséget az első dózis után 21 nappal. A kontroll csoportban (akik a vizsgálat során nem AZD1222 vakcinát kaptak) 10 esetben fordult elő kórházi kezelést igénylő eset, közülük 2 súlyos és egy betegnél halállal végződött a betegség.

A klinikai vizsgálatok tovább folynak és ennek megfelelően további eredmények várhatóak a közeljövőben, melyek alapján a vakcina hosszú távú hatékonysága megítélhető.

A jelen közleményben publikált biztonságossági adatok több mint 20.000 résztvevőtől származnak, négy klinikai vizsgálatból. Ezekből 2 Nagy-Britanniában (COV001 és COV002), egy Brazíliában (COV003) és egy Dél-Afrikában (COV005) fut. A The Lancet közlemény megerősítette, hogy az AZD1222 vakcina jól tolerálható, nem fordult elő a vakcinához köthető súlyos biztonságossági esemény. A vizsgálatban részt vevő önkéntesek több földrajzi régióból és rasszból kerültek ki, akik egészségesek vagy stabil állapotú krónikus betegek voltak. Az elemzés 74.434 „beteg-hónap” tapasztalatait dolgozták fel az első oltási dózist követően (átlagos idő 3,4 hónap/résztvevő), a követési idő a második dózist követően 29.097 „beteg-hónap” (2,0 hónap/résztvevő). A komoly biztonságossági események előfordulása a vakcinát kapó résztvevők esetében 0,7%, a kontroll csoportban 0,8% volt.

Andrew Pollard professzor, az Oxfordi Egyetem vakcina-csoportjának igazgatója és a vizsgálatok vezető szakembere így nyilatkozott: „A mai napon publikáltuk a fázis 3 vizsgálatok első időközi eredményeit, melyek azt mutatták, hogy ez az új vakcina jó biztonságossági és hatékonysági eredményeket mutat a koronavírussal szemben. Hálásak vagyunk a vizsgálatokban részt vevő önkénteseknek, hogy együttműködtek velünk az utóbbi 8 hónapban és hozzásegítettek ennek a mérföldkőnek az elérésében.”

Pascal Soriot, az AstraZeneca elnök-vezérigazgatója szerint „A mai tudományos közlemény lehetővé teszi, hogy a nyilvánosság megismerje a időközi elemzés összes adatát. A eredmények szerint a vakcina hatékony a CoVID-19 ellen, különös tekintettel arra, hogy a vakcinát kapók között nem fordult elő súlyos, kórházi ápolást igénylő vagy halálos kimenetelű eset, miközben az oltás biztonságos és jól tolerálható. Benyújtottuk az adatokat a törzskönyvező hatóságoknak is szerte a világon a mielőbbi elfogadás céljából, a gyártóhelyek folyamatosan készítik az oltóanyagot annak érdekében, hogy az engedélyek kiadását követően azonnal elkezdhessük a vakcinák millióinak kiszállítását, mindezt önköltségi áron.”

Az eredmények benyújtása a hatóságokhoz megkezdődött világszerte, melyet gyorsított eljárásban értékelnek a világjárvány idejére érvényes időleges forgalomba hozatali engedély kiadása érdekében. Az AstraZeneca benyújtotta kérelmét a WHO (Egészségügyi Világszervezet) felé, hogy az alacsonyabb jövedelmű országok esetén is engedélyezzék a vakcina vészhelyzeti használatát.

Az Oxfordi Egyetem által végzett kutatások mellett az AstraZeneca további nagylétszámú vizsgálatokat folytat világszerte, köztük az Egyesült Államokban. Összesen a kutatásokba több mint 60.000 önkéntest fognak bevonni.

A vállalat gyors előrehaladást ért el annak érdekében, hogy 2021-ben több mint 3 milliárd adag oltóanyagot tudjon előállítani a törzskönyvi engedélyek megérkezésének mellett. A vakcinát normál hűtött körülmények (2-8 ^oC között) lehet tárolni, szállítani és kezelni a gyártást követően legalább 6 hónapon keresztül, mely lehetővé teszi, hogy a szokványos betegellátási körülmények között is be tudják adni azt.

Az AstraZeneca továbbra is együttműködik a kormányzatokkal és a nemzetközi szervezetekkel, hogy a világjárvány idején mindenki számára hozzáférhető oltóanyagot juttasson el az emberekhez, profit nélkül.

COV001

A COV001 egy multicentrikus, randomizált, egyszeres vak, fázis 1/2 vizsgálat, amely 1.077 egészséges felnőtt bevonásával vizsgálja az AZD1222 biztonságosságát, immunválasz kiváltási potenciáját és hatékonyságát 5 brit vizsgálóhelyen.

A 18-55 év közötti résztvevők randomizáltan egy vagy két adagot kapnak az 5×10¹⁰ vírusrészecskét tartalmazó AZD1222 oltóanyagból, vagy az összehasonlító csoportban egy meningococcus (bakteriális agyhártyagyulladás) elleni oltásból. Vérminták és klinikai tünetek regisztrálása mellett folyamatosan értékelik a vakcina beadását követő egy éven át a vírus-ellenes antitestek szintjét. Hetente történik PCR teszt a vírus kimutatására, melyet az esetleges tünetek esetén a tünetek kezdete után 3-5 nappal megismételnek ha a teszt negatív, illetve egy héttel később, ha az pozitív.

COV002

A COV002 egy multicentrikus, randomizált, kontrollált, egyszeres vak, fázis 2/3 vizsgálat, amely 12.390 önkéntes résztvevő bevonásával vizsgálja az AZD1222 biztonságosságát, immunválasz kiváltási potenciáját és hatékonyságát Nagy-Britanniában.

Az eddig bevont résztvevők legalább 18 évesek, egészségesek, vagy stabil krónikus betegségben szenvednek és fokozottan ki vannak téve a SARS-CoV-2 vírusfertőzésnek. A résztvevők egy vagy két alkalommal, fél vagy teljes dózist kapnak az AZD1222 oltóanyagból, vagy az összehasonlító csoportban egy meningococcus (bakteriális agyhártyagyulladás) elleni oltásból. Vérminták és klinikai tünetek regisztrálása mellett folyamatosan értékelik a vakcina beadását követő egy éven át a vírus-ellenes antitestek szintjét.

A CoVID gyanús tünetek előfordulása esetén a vírusfertőzést PCR teszttel bizonyítják. Ezen felül hetente orrgarati mintavétellel ellenőrzik a tünetmentes fertőzés meglétét, ezzel értékelve a vakcina hatékonyságát a fertőzés megelőzésére.

COV003

A COV003 egy multicentrikus, randomizált, kontrollált, egyszeres vak, fázis 3 vizsgálat, amely 12.390 önkéntes résztvevő bevonásával vizsgálja az AZD1222 biztonságosságát, immunválasz kiváltási potenciáját és hatékonyságát Brazíliában.

Az eddig bevont résztvevők legalább 18 évesek, egészségesek, vagy stabil krónikus betegségben szenvednek és fokozottan ki vannak téve a SARS-CoV-2 vírusfertőzésnek. A résztvevők két alkalommal teljes dózist kapnak az AZD1222 oltóanyagból, vagy az összehasonlító csoportban egy meningococcus (bakteriális agyhártyagyulladás) elleni oltásból, illetve a második dózis beadásakor fiziológiás sóoldatból. Vérminták és klinikai tünetek regisztrálása mellett folyamatosan értékelik a vakcina beadását követő egy éven át a vírus-ellenes antitestek szintjét.

A CoVID gyanús tünetek előfordulása esetén a vírusfertőzést PCR teszttel bizonyítják.

COV005

A COV005 egy multicentrikus, randomizált, kontrollált, kettős vak, fázis 1/2 vizsgálat, amely 2.070 önkéntes résztvevő bevonásával vizsgálja az AZD1222 biztonságosságát, immunválasz kiváltási potenciáját és hatékonyságát a Dél-Afrikai Köztársaságban.

A HIV pozitív és negatív résztvevők két alkalommal teljes dózist kapnak az AZD1222 oltóanyagból, vagy az összehasonlító csoportban fiziológiás sóoldatból. Vérminták és klinikai tünetek regisztrálása mellett folyamatosan értékelik a vakcina beadását követő egy éven át a vírus-ellenes antitestek szintjét.

Rendszeres PCR teszttel bizonyítják az esetleges fertőzés meglétét egy éven keresztül.

AZD1222

Az AZD1222 vakcinát az Oxfordi Egyetem és annak vállalkozása, a Vaccitech fejlesztette ki. Ez egy szaporodásra (replikációra) képtelen csimpánz vírus-vektoron alapul, amely a közönséges nátha vírusának (adenovírus) gyengített változata, mely csimpánzokban okoz fertőzést, s tartalmazza a SARS-CoV-2 koronavírus felszíni tüskefehérjéjének (S-protein) genetikai anyagát. Az oltást követően termelődő vírusfehérje segítségével az emberi immunrendszer képes felkészülni, s később hatásosan védekezni a koronavírus fertőzés ellen, ha az bekövetkezik.

AstraZeneca

Az AstraZeneca (LSE/STO/Nasdaq: AZN) a világ egyik vezető biotechnológiai gyógyszervállalata, amely receptköteles gyógyszerek kutatásával, fejlesztésével és kereskedelmével foglalkozik. Elsősorban az onkológia, szív-érrendszeri, vese és metabolikus betegségek, valamint a légúti és immunológiai terápiás területeken tevékenykedik. Cambridge (Nagy-Britannia) központtal az AstraZeneca több, mint 100 országban van jelen és innovatív gyógyszereit betegek milliói használják világszerte.

Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem 2020. április 30-án jelentette be az egyetem által fejlesztett, a SARS-CoV-2 okozta COVID-19 fertőzés megelőzését szolgáló potenciális rekombináns adenovírus vakcina globális továbbfejlesztésére és forgalmazására irányuló megállapodását.

Az együttműködés célja, hogy az Oxfordi Egyetem Jenner Intézete és az Oxfordi Vakcina Kutatócsoport által jelenleg is fejlesztett potenciális, ChAdOx1 nCoV-19 néven ismert vakcina széles tömegekhez juthasson el. A megállapodás keretében az AstraZeneca az oltóanyag-készítmény termékfejlesztéséért, a vakcina világszintű gyártásáért és forgalmazásáért lesz felelős.

Pascal Soriot, az AstraZeneca vezérigazgatója a megállapodás kapcsán hangsúlyozta: „Mivel a COVID-19 megbetegedés terjedése folyamatos a világban, ezért a vírus megállítására szolgáló vakcinára égető szükség van. Együttműködésünk összekapcsolja az Oxfordi Egyetem vakcinakutatás terén felhalmozott világszínvonalú szakértelmét az AstraZeneca globális termékfejlesztési, gyártási és forgalmazási kapacitásaival. Azt reméljük, hogy erőink egyesítésével fel tudjuk gyorsítani a vakcina globális elérhetőségét, hogy legyőzhessük a vírust és megvédhessük az emberiséget generációnk legveszélyesebb világjárványától.”

Az Oxfordi Egyetem által fejlesztett potenciális vakcina a múlt héten lépett a fázis I. klinikai vizsgálati szakaszába, amely során öt dél-angliai centrumban, 18-55 éves egészséges önkéntesekben vizsgálják a hatékonyságát és a biztonságosságát. A fázis I. vizsgálat eredményei a jövő hónapban várhatóak, míg a későbbi fázisú vizsgálatokra az év derekán kerülhet sor.

A ChAdOx1 nCoV-19 -ről

Az Oxfordi Egyetem Jenner Intézetében és az Oxford Vakcina Csoporttal együttműködésben fejlesztett ChAdOx1 nCoV-19 vakcina egy általános nátha (adenovírus) gyengített változatán alapuló, a SARS-CoV-2 fehérjetüske genetikai állományát tartalmazó vírus-vektort alkalmaz.

A vakcinációt követően, a felszíni fehérjetüske termelődése megindul, amely beindítja az immunrendszer védekezését a COVID-19-cel szemben, ha az a későbbiekben megfertőzné a szervezetet.

A rekombináns adenovírus-vektor (ChAdOx1) egyszeri dózisban erős immunválaszt vált ki és mivel nem másolódik, nem tud fertőzést okozni a vakcinált egyénben. A ChAdOx1 vírusból előállított vakcinákat több mint 320 vizsgálati alany kapta meg eddig, a vakcina biztonságosnak és jól tolerálhatónak bizonyult, jóllehet átmeneti mellékhatásokat okozhat, mint pl. láz, influenzaszerű tünetek, fejfájás vagy végtagfájdalom.

Az 1586-ban alapított OUP a világ legnagyobb egyetemi kiadója, több mint 50 országban, így Magyarországon is rendelkezik irodákkal. Az Oxfordi Egyetem részeként működő kiadó küldetése, hogy világszerte terjesztett kiadványaival fejlessze az élvonalbeli oktatást és kutatást. Termékei és szolgáltatásai több mint száz nyelven, kétszáznál is több országban érhetők el. A Magyarországon is jól ismert Headway-sorozatból 127 ország több mint 100 millió diákja tanulhatott angolul.

Az OUP jelentős erőforrásokat fordít platformjai és az ezek mögött működő technológia fejlesztésére, így a megfelelő digitális fejlesztői tudás egyre nagyobb szerepet kap a kiadónál. Az új technológiai központ létesítésekor azért esett a választás éppen Budapestre, mert a régióban az OUP itt találta meg a tehetséges és magasan képzett fejlesztők olyan közösségét, amelyből össze tudja állítani a csapatát. A toborzás az újonnan létrehozott pozíciókba már megkezdődött, a hazai szakemberek a kiadó meglévő, globális technológiai csapataival dolgoznak majd együtt.

A tervek szerint a következő 12-18 hónap során a budapesti csapat mintegy százfősre bővül, az OUP többek között felhőalapú rendszerekkel, programozással és szoftverteszteléssel foglalkozó szakembereket keres.

A hazai toborzás mellett az OUP támogatja a Future: Hungary konferenciát is, amely az Egyesült Királyságban tanuló magyar fiatalokkal ismerteti meg a hazai munkaerőpiaci lehetőségeket, segítve őket abban, hogy Magyarországon építsék szakmai karrierjüket.

Az OUP technológiai igazgatója, Graham Dear elmondta: „Más kiadókhoz hasonlóan az OUP is digitális átalakuláson megy át minden piacon, és tudjuk, milyen fontos, hogy befektessünk technológiai képességeinkbe. Ez azt jelenti, hogy meglévő technológiai csapataink mellé további tehetséges IT–szakembereket kell toboroznunk. Új technológiai központunkat Magyarország erős STEM fókuszú oktatási rendszere és elismert technológiai közössége miatt építjük fel Budapesten. A központ a kiadó platformjainak és IT-infrastruktúrájának támogatásában és fejlesztésében vállal szerepet, hogy vevőinkkel és partnereinkkel együtt fejlődjünk az egyre inkább digitális világban.”