Az otthoni munkavégzés a járványhelyzet alatt gyorsan és széleskörűen elterjedt országszerte, néhány év után viszont számos helyen módosulni, szigorodni látszanak ennek szabályai. A munkavállalók háromnegyedénél ugyan megmaradtak a home office munkavégzésre vonatkozó keretek azóta is, de a munkavállalók többsége szigorításra számít. Akiknek jelenleg biztosított az otthoni munkavégzés, azoknak a 16%-a nem tolerálná, ha jelentősebben korlátozná a munkaadójuk ennek feltételeit, akár fel is mondana ennek hatására. A megkérdezettek közel fele jelezte, hogy bár nem mondana fel, de nem örülne a szigorításnak, 9% pedig valamilyen kompenzációt kérne cserébe. 18% azoknak az aránya, akik támogatnák a munkavállalók mozgásterének szűkítését ezen a téren. Az esetleges szigorításról a különböző korcsoportoknak eltérő véleménye van: minél idősebb munkavállalói csoportról van szó, annál jellemzőbb, hogy támogatják azt: míg a 30-39 évesek esetében ez az arány mindössze 11%, addig a 40-49 éveseknél 21%, az 50-59 éves korcsoportban pedig 27%.

„A cégek döntései és a munkavállalók igényei között egy enyhe eltávolodás figyelhető meg az elmúlt egy évet vizsgálva: a dolgozók körében a járványhelyzet óta töretlen az igény az otthoni munkavégzésre, a munkaadók viszont bár óvatosan, de igyekeznek szigorúbb keretek közé szorítani az erre vonatkozó szabályozásukat. Azok a vállalatok viszont, akik biztosítanak otthoni munkavégzési lehetőséget és ezen a téren rugalmasak a dolgozói igényekkel kapcsolatban, ki tudnak tűnni a munkavállalókért folyó versenyben és rendszerint több jelentkezőt, több megfelelő szakembert képesek megszólítani – akik körében már elvárás a legtöbb esetben a home office biztosítása – mint azok, akiknél nem adott ez az opció” – fogalmazott Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

A Profession.hu tavalyi kutatásához képest több, részben vagy teljesen otthoni munkavégzésben dolgozó jelezte, hogy kevésbé hatékony ezen a téren otthon, mint a munkahelyén: míg tavaly tízből hárman, addig idén tízből négyen számoltak be a produktivitásuk visszaeséséről. Kis mértékben csökkent azoknak az aránya is, akik kimondottan hatékonynak érzik az otthoni munkavégzésüket: míg tavaly a válaszadók 38%-a jelezte, hogy jobban megy neki a munka otthonról, addig idén ez az arány 23%-ra redukálódott.

Akik körében biztosított a home office, az otthoni munkavégzés három leggyakrabban említett előnye között első helyen a rugalmas időbeosztás lehetősége (65%), az időtakarékosság az utazási idő kiesése miatt (61%), valamint az ideálisabb munka-magánélet egyensúly (40%) szerepel.

Azonban a home office negatív oldalát is tapasztalja a munkavállalók egy része: 39%-uk szerint nem mindenki tud és szeret egyedül, elszigetelten dolgozni, és 18% mondta, hogy otthon nincs meg a munkához szükséges nyugalom és csend és 14%-uk túlterhelt, mert úgy érzi, hogy sosincs vége a munkaidőnek.

Az otthoni munkavégzés egyik legnagyobb dilemmája munkavállalói részről tehát a mai napig annak lelki egészségre gyakorolt hatása, erről pedig megoszlanak a vélemények: a leggyakrabban jelzett hátrányok között a home office munka-magánélet egyensúlyára kifejtett negatív hatása is szerepel (36%), a legfőbb előnyök között pedig éppen az erre gyakorolt pozitív hatást jelezte vissza számos válaszadó (40%).

Photo by Dylan Gillis on Unsplash

„A nagyobb rugalmasságra már a koronavírus-járvány előtt is volt igény a hazai munkaerőpiacon, a pandémia azonban felerősítette ezt a folyamatot. Az Erstében 2021-től a munkaidő 60 százalékában otthonról dolgozhatnak a kollégák az erre alkalmas területeken. Aki ennél magasabb arányban, akár 100 százalékban szeretne otthonról dolgozni, annak a bank a távmunka lehetőségét is biztosítja, amivel a kollégák közel tíz százaléka él” – mondta el Mihók Krisztina, az Erste HR-vezetője.

A bank által megosztott kérdőívet kitöltő dolgozók 92 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a mostani munkahelyén lehet otthonról is dolgozni, és további 5 százalék válaszolta, hogy szerinte megoldható lenne a home office a munkakörében, de a munkáltatója nem engedélyezi azt.

Azon kitöltők közül, akiknél van, vagy lehetne home office, 61 százalék szerint alapvető, hogy a munkáltató engedélyezze az otthoni munkavégzést, míg további 32 százalék „nagyon fontosnak” gondolja, hogy legyen lehetőség távolról dolgozni. A budapesti válaszadók esetében az otthoni munkavégzés az átlagnál valamivel fontosabb (az alapvető és a nagyon fontos együtt közel 94 százalék), míg a vidékieknél valamivel alacsonyabb (kevesebb, mint 92 százalék). Nagyobbak a különbségek, ha az életkort nézzük. A fiatalabbaknak fontosabb, hogy a lakóhelyükről dolgozhassanak, mint az idősebbeknek: a 36 év alattiak közel 65 százaléka gondolta alapvetőnek az otthoni munkavégzés lehetőséget, míg a 36 év felettiek esetében ez kevesebb, mint 59 százalék.

Ahol lehetőség van a távoli munkavégzésre, a leggyakoribb felállás, hogy a munkavállaló teljes mértékben dolgozhat az otthonából – 33 százalék válaszolt így. (A budapestiek esetében ez az arány nem éri el a 28 százalékot, míg a vidékieknél meghaladja a 40 százalékot). A második leggyakoribb opció a heti három nap home office (26 százalék), melyet a heti négy (16 százalék), a heti kettő (15 százalék), majd a heti egy nap (6 százalék) követ. Bár a home office-ban tölthető napok számában az eredmények alapján nagyon megengedő a munkáltatók többsége, csak a kitöltők 62 százaléka rendelkezhet teljesen szabadon arról, hogy mikor dolgozik otthonról. A munkaadó a válaszadók 30 százalékának szabja meg részben, hogy mikor végezheti home office-ban a munkáját (például hétfőnként kötelező bejárni az irodába), 5 százalék pedig egyáltalán nem dönthet arról, mely napokon dolgozhat otthonról.

Az Erste arra is kíváncsi volt, mit szeretnek a munkavállalók az otthoni munkavégzésben, ezért közösségimédia-elemzésnek (social listening) vetette alá a home office-szal kapcsolatban született nyilvános felhasználói beszélgetéseket. Az elmúlt fél év magyar nyelvű társalgásaiból kiderül, hogy az otthoni munkavégzésben a rugalmasság mellett a spórolási lehetőséget is nagyon szeretik a munkavállalók. Amellett, hogy az utazással eltöltött idő sem terheli a napi rutint, sokan fejtették ki, hogy a részben vagy egészben otthonról történő munkavégzéssel a költségeiket is csökkenteni tudják, hiszen nem csak az ingázásra fordított összeget takarítják meg, de például a ruhatáruk is lassabban használódik el.

Többen számoltak be arról is, hogy hatékonyabbnak érzik magukat, amikor otthonról dolgoznak. A kevesebb lehetséges zavaró tényező miatt sokan írtak arról, hogy jobban tudnak koncentrálni, ha nem veszik körbe őket a kollégák, és egy-egy kérdés nem szakítja félbe az aktuális munkafolyamatot. Bár sokan érvelnek a teljes távmunka mellett, a „bejárós napokat” sem veti el teljesen az online közösség. A heti 1-2 nap irodai munkavégzés mellett is többen érvelnek, például azzal, hogy így van tér beszélgetni a kollégákkal, ami sokat segít a csapaton belüli jó viszony kialakításában és fenntartásában.

„Az Ersténél heti öt napból kettőt kell az irodában tölteni a kollégáknak, de azt ők döntik el, hogy egy hónapon belül melyek legyenek ezek a napok – lehet akár másfél hetet folyamatosan bent lenni, majd a maradék időben otthonról dolgozni. A bank a home office bevezetése óta eltelt években nem tapasztalt visszaesést a munkavégzés hatékonyságában, amihez az otthoni munkához szükséges infrastruktúra biztosítása mellett az Ersténél kialakított nagyon erős vállalati kultúrára is szükség van. Alapvető feltétel a bizalom és a felelősségvállalás. A vezetőknek bízniuk kell a munkatársaikban, hogy képesek akkor is jól gazdálkodni a munkaidejükkel, amikor otthonról dolgoznak. A kollégáknak pedig felelősséget kell vállalni a munkájukért, hogy ugyanolyan jól ellátják a feladatukat, mintha az irodában lennének” – tette hozzá Mihók Krisztina.

Photo by Yasmina H on Unsplash

Véget érhet a gamer piac krízise

A koronavírus-járvány berobbanását követően a tartós home office és az online oktatás drasztikusan megnövelte a keresletet a laptopok és a notebookok iránt. A tavalyi évben sem csökkent az igény, azonban 2021-ben újabb kihívást jelentett a szektornak a chiphiány okozta beszerzési krízis, amely idén is folytatódik. A Furbify tapasztalatai alapján egyre nehezebb a megfizethetőbb termékkategóriát biztosítani a vásárlóknak, minden területen áremelkedés történt, amelyre nincs ráhatása a cégeknek. A szakértők előrejelzései szerint idén már kifelé fogunk lábalni a chiphiány okozta helyzetből, de vélhetőleg egy hosszadalmas folyamat elé nézünk. Több gyártó is beharangozta, hogy idén várhatóak az olcsó videokártyák megjelenése is, amely véget vethet a gamer piac krízisének.

A vírushelyzet átalakította a vásárlási szokásainkat is, a korábbi években kialakult szezonalitási modell teljesen eltörlődött:

„A korábbi őszi-téli szezonalitást felváltotta az egész évben kiszámíthatatlan, de továbbra is megnövekedett kereslet. Hatalmas volt az érdeklődés a korábban gyengébb időszaknak számító nyári hónapokban is. Ennek következtében már nem igazán van értelme kivárni vagy taktikázni a vásárlásnál, kezdenek ugyanis eltűnni a szezonalitás okozta kedvező vagy kedvezőtlen feltételek” – árulta el Tóth Roland, a Furbify marketing szakértője.

Zöldebben választottak laptopot a magyarok

Minden korosztályt tekintve nőtt a felújított laptopok iránti kereslet, amely több okra is visszavezethető. Egyrészt megnövekedett a kereslet, ellenben szűkösebb, valamint drágább lett a kínálat az új termékek piacán is. Az autópiacon is hasonló a helyzet, hiány és hosszú várakozási idő a jellemző, ezért fellendült a jó állapotú, pár éves modellek iránti kereslet, hasonlóképp még többen fordultak a felújított számítástechnika felé is. Másrészt szerencsére egyre nagyobb trendnek örvend zöldnek lenni hazánkban is. A felújított laptopok a mindennapi életünkbe könnyen beilleszthető, innovatív megoldást jelentenek, amellyel támogathatjuk a fenntartható jövőért vívott harcot. Nem csak a fiatalok, de az idősebb generáció is nyitott az innovációra.

Budapest és Pest megye mellett vidéken is nagy az igény a felújított laptopok iránt: Komárom-Esztergom megye, Csongrád-Csanád megye, Fejér megye, Zala megye, Tolna megye és Győr-Moson-Sopron megye felhasználóinak száma is kiemelkedő volt a lakosság szám aránya alapján.

2021-es eladási adatok alapján leginkább a HP Elitebookok, valamint a Fujitsu Lifebookok voltak a legkeresettebb modellek.

Az otthoni munkavégzés kapcsán bevezetett átmeneti szabályozások mellett sem lehet megfeledkezni arról, hogy a könnyítések mellett vannak alsóbb szintű jogszabályok és részletszabályok, amelyeket változatlanul be kell tartani. Ezek az előírások többek között a munkahelyi szék és a munkatér méreteit, sőt még a szükséges fényforrások paramétereit is meghatározzák. A feltételek teljesülését a munkáltatónak ellenőriznie kell, és kötelező meggyőződnie arról, hogy adottak a távoli munkavégzéshez szükséges körülmények a beosztottak számára. Erről a foglalkoztató akár személyesen is megbizonyosodhat vagy kérhet a helyszínről fotókat. A cég nyilatkozatot is igényelhet az alkalmazottól, amihez a munkavállaló által készített képeket is bekérhet.

„A foglalkoztatók számára a távmunkavégzés friss veszélyhelyzeti szabályozása valóban rugalmasságot biztosít, amelynek egyik fontos eleme, hogy nincs szükség a munkaszerződés módosítására annak alkalmazásához. Fontos tudni, hogy a távmunka elrendelésének szabályai eltérnek a tavaszi intézkedésektől. Míg tavasszal egyoldalúan is elrendelhette a foglalkoztató a távmunkavégzést, addig a mostani vészhelyzethez kapcsolódó intézkedések hatására a munkáltató és a munkavállaló megállapodással dönthetnek a home office mellett” – mondta dr. Nyitrai Tibor, a Bán és Karika szakértője.

A távoli munkavégzésre vonatkozó közös megállapodás részleteit nem határozza meg a jelenlegi szabályozás, azonban a későbbi vitás helyzetek elkerülése érdekében érdemes minden részletet írásba foglalni. Így későbbi vitás helyzetben sem kell tartani kellemetlen, akár súlyos pénzügyi következményektől.

Pár hét telt el az újrakezdés óta, de már egyértelműen körvonalazódnak a karantén és az otthoni munkavégzés hatásai. „Az eredetileg 2-3 hétig tervezett karanténidőszak végül több mint 3 hónapig tartott, emiatt drasztikusan megváltozott az irodai dolgozók napi rutinja. Az időbeosztás és a munka-magánélet egyensúlya felborult, a dolgozók többsége ugyanis nehezen tudta megoldani, hogy elkülönüljön a családtól, amíg dolgozik. A munkaidőnek nem volt határozott kezdete és vége, gyakorivá váltak az este 7 órakor kezdődő megbeszélések is, miközben szinte mindenkire többlet feladat hárult. Villámgyorsan kellett új folyamatokat létrehozni, hirtelen rengeteg új és váratlan helyzet adódott, ami miatt mérlegelni, átszervezni kellett és mindezt távolról is egy csapatként kellett megoldani” – mondta el Végh József, a K&H HR igazgatója.

„A munkából jövő kihívásokon felül pedig még számtalan helyről jött a nyomás, hogy a karanténidőszak hatékony eltöltéséhez próbáljunk ki érdekes hobbikat, edzésprogramokat, tanuljunk új nyelveket vagy akár süssünk minden nap friss kenyeret. Egyszerre akartuk tehát bizonyítani, hogy ebben a rendkívüli helyzetben is tökéletes szülők, ideális kollégák, profi sportolók és persze pékek vagyunk. A kezdeti időszak felfokozott hangulatában a munkában és magánéletben is felerősödött a munkavállalókban egyfajta teljesítménykényszer, ami  bár rövid távon segítette a vírus miatt kialakult új helyzet feldolgozását, elfogadását, hosszú távon azonban ez semmiképpen nem fenntartható, könnyen kiégéshez vezet” – hívta fel a figyelmet a szakember a karanténidőszak „mellékhatásaira”.

Kisebb fordulatszám a fenntartható hatékonysághoz

A munkavállalók a legtöbb helyen sikeresen alkalmazkodtak a rendkívüli időszakhoz, mára azonban világossá vált, hogy a vírus és az új munkarend még sokáig kíséri a mindennapokat. A következő időszakra ezért a K&H összegyűjtött öt tippet, amire javasolt odafigyelni, hogy hosszabb távon fenntartható legyen a hatékonyságunk a munkában és a családi életben egyaránt.

1. Legyen az otthon újra az a hely, ahol kikapcsolódunk és feltöltődünk.

Szabjunk ismét keretet a munkaidőnek a rendszertelen műszakok helyett: ha a munkával foglalkozunk, igyekezzünk arra teljesen koncentrálni, előtte és utána pedig már a családra, önmagunkra szánjunk időt. A minőségi, családi együttlét és a feltöltődés alapjaiban fogja megváltoztatni a munkához való hozzáállásunkat és a hatékonyságunkat.

2. Ideje priorizálni!

A karantén ideje alatt sok mindenbe belekezdtünk, most viszont érdemes prioritásokat felállítani és minimalizálni a túlzott vagy irreális elvárásokat önmagunkkal, a családunkkal és a kollégáinkkal szemben.

3. Törekedjünk a minőségre!

Feladatvégzéskor a gyorsasággal szemben a minőségre törekedjünk. Ahogy visszakapcsolunk a normál tempóra, a feladatok mennyisége is megváltozik, de így akár még hatékonyabban végezhetjük a munkánkat. Minél jobban tudjuk ugyanis megoldani a ránk bízott feladatokat, annál inkább nő az elégedettség vezetői és dolgozói oldalról is, miközben csökkenthetjük a stresszt és a bizonytalanság érzését.

4. Nem muszáj mindent egy napba belesűríteni.

Ahogyan a karanténidőszak előtt is jutott idő arra, hogy munka mellett izgalmas programokkal szórakoztassuk a gyerekeket, úgy ebben az új helyzetben is kialakíthatunk egy rendszerezett heti rutint. Legyen meg a helye és ideje a munkavégzésnek, a sütésnek, a nagybevásárlásnak és a játéknak.

5. Munka után időnként legyünk offline!

A home office szinte egyenlő azzal, hogy mindig online és elérhetők vagyunk, így folyamatosan kitesszük magunkat az új ingereknek, feladatoknak, kihívásoknak. Ez a nyomás azonban könnyen csökkenthető: szabadidőnkben merjünk offline lenni, kapcsoljuk ki időnként a készülékeinket. Már fél óra csendnek is érezni fogjuk a hatását telefoncsörgés és üzenetjelző hangok nélkül, miközben nem fogunk semmiről sem lemaradni.