A fiatalok jelentős része szeretne lakást a következő három évben a K&H ifjúsági index szerint. A múlt év harmadik negyedévében készült felmérés szerint 52 százalékuk biztosan vagy valószínűleg vásárolna lakóingatlant a kérdéses időszakban.

Hol?

A budapesti válaszadók többsége, 55 százaléka továbbra is a fővároson belül tervezi a lakásszerzést, az agglomerációt pedig mindössze 9 százalékuk jelölte meg célpontként. Ez utóbbi adat éles visszaesés a korábban mért 25 százalékos említési arányhoz képest. A fővárosban élők 30 százaléka egyéb belföldi helyszínen vásárolna ingatlant.

A vidéki régiókból való elvándorlási szándék mérsékelt: a megyeszékhelyeken élők 39 százaléka maradna helyben, míg az egyéb városokban lakók 54 százaléka tervez továbbra is kisvárosban élni. A keleti és nyugati országrészben élő fiatalok 14–17 százaléka mérlegeli a budapesti ingatlanvásárlást.

Mekkorát, mennyiért és miből?

A megvenni tervezett ingatlanok a felmérés szerint átlagosan 79 négyzetméteresek lennének. A leginkább tipikusnak az 50 és 79 négyzetméter közötti alapterület számít a válaszadók körében. A nemek szerinti bontásban mérhető különbség mutatkozik: a férfiak átlagosan 85, a nők 73 négyzetméteres ingatlannal számolnak.

Az ingatlanok várható értékével kapcsolatos várakozásokban ugrásszerű növekedés tapasztalható. A következő három évben vásárlást tervező fiatalok ugyanis átlagosan 43 millió forintos vételárral kalkulálnak. Ez az összeg jelentősen meghaladja a korábbi negyedévekben regisztrált 30–34 millió forintos átlagértékeket, ebben a növekedésben szerepet játszhatott az Otthon Start Program elindulása, amelynek keretében az elsőlakás-vásárlók kedvezményes, államilag támogatott hitelt vehetnek fel. A településtípus szerinti bontásban Budapesten 49 millió forint az átlagos tervezett ingatlanérték, míg a megyeszékhelyeken és kisvárosokban ez 40–41 millió forint között mozog.

A lakásvásárlást fontolgató fiatalok mindössze 26 százaléka jelezte, hogy kizárólag saját erőből valósítaná meg a vásárlást. A fennmaradó 74 százalék kisebb-nagyobb mértékű hitelfelvételre kényszerül. A banki kölcsön tipikus aránya a teljes vételáron belül átlagosan 40 százalék a felmérés szerint. A válaszadók több mint fele, 52 százaléka tervezi, hogy az ingatlan értékének legalább felét hitelből fizeti.

K&H ifjúsági index

A 19-29 éves fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban – vizsgálja a K&H ifjúsági index, amely a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére készült. A minta összetétele reprezentálja a magyarországi 19-29 éves városi lakosság összetételét nem, korcsoport, régió, településtípus, befejezett iskolai végzettség, gazdasági aktivitás alapján. A felmérésben 300 fő vett részt, a hibahatár maximuma +/- 5,7 százalék. Az adatfelvétel 2025. szeptember 1-11. között történt.

Photo by Toa Heftiba on Unsplash, free license

Napokon belül indul az első ingatlan megszerzését támogató, alacsony, 10 százalékos önerővel elérhető, fix 3 százalékos kamatozású Otthon Start Program. Az akár 25 éves futamidejű kölcsön igénylői számára további kedvező hír, hogy a hitelprogram segítségével befektetési célra, azaz például bérbeadásra is vásárolhatnak ingatlant.

50 helyett akár 100 millió forint is elérhető a 3%-os kamattal

Aki kifejezetten bérbeadási célú ingatlan vásárlását tervezi, az az Otthon Start Program keretében elérhető, legfeljebb 50 millió forint összegű támogatott kölcsön dupláját, akár 100 millió forintot is felveheti, ha az ingatlant egyéni vállalkozóként vagy mikro- illetve kisvállalkozásán keresztül vásárolja meg – hívja fel a figyelmet a céges finanszírozásokkal foglalkozó CreditExpert.

A maximum 100 millió forint összegű Széchenyi Mikrohitel MAX+ beruházási hitel az Otthon Start Programhoz hasonlóan a jelenlegi magasabb kamatkörnyezetben rendkívül kedvezőnek számító, a teljes futamidőre változatlan, nettó 3 százalékos kamattal nyújt forrást a mikro- és kisvállalkozásoknak, egyéni vállalkozóknak, és akár kezdő vállalkozásoknak is.

A Széchenyi Mikrohitel MAX+ ráadásul olyan vállalkozások számára is hozzáférhető, amelyek bár hitelképesek, mégis valamilyen okból kiszorulnak a bankok által finanszírozható cégek köréből, továbbá – maximum 50 millió forint erejéig – újonnan alapított és egy teljes lezárt üzleti évvel nem rendelkező cégek, illetve egyéni vállalkozók számára is elérhető – mutat rá Radeczki Gergő, CreditExpert ügyvezetője.

A CreditExpert eddig több mint háromszáz vállalkozás átlagosan körülbelül 43 millió forint összegű forráshoz jutását segítette a Széchenyi Mikrohitel MAX+-on keresztül – az igénylők több mint 90 százaléka fordította valamilyen ingatlan-beruházásra az államilag támogatott hitelt. A Széchenyi Mikrohitel MAX+ konstrukció projekttípustól függően jellemzően 10 és 25 százalék közötti önerővel érhető el, és maximum futamideje 10 év.

Fotó: micheile-henderson-unsplash