Idén év elején átalakult a cafeteria juttatásokra vonatkozó jogszabály. Azonban a munkaadók nem maradnak kedvezményesen adható juttatási csomagok nélkül. Hiszen a munkáltató dönthet úgy, hogy az eddig juttatásokra fordított (bruttó) összeget továbbra is munkatársainak adja, vagy választhat olyan megoldást, amellyel juttatások révén támogathatja kollégái egészségét – ebben nyújt segítséget a célzott támogatás. Munkavállalói szemszögből fontos, hogy akkor is élhet a visszatérítés lehetőségével, ha a munkáltatótól kap hozzájárulást egészségszámlájára, illetve akkor is, ha célzott önsegélyező támogatást nyújt a munkáltató.

Az OTP Egészségpénztár innovatív piaci szereplőként elsők között alkalmazkodik a megváltozott környezethez – az új típusú munkáltatói támogatások kapcsán Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója így nyilatkozott: „A célzott önsegélyező támogatások esetében a munkáltatót nem terheli adó- és járulékfizetési kötelezettség, ezért bízunk benne, hogy idén is támogatják majd munkavállalóikat. Az előző évek tapasztalatai alapján úgy látjuk, mind a munkáltatók, mind a munkavállalók igényt tartanak az egészségtámogatási juttatásokra, amit mi sem bizonyít jobban, hogy az egészségpénztár várhatóan idén is rekordévet zárhat a teljes befizetések tekintetében.”

Mi is az a célzott támogatás?

A munkáltatónak szerződést kell kötnie egy önkéntes egészségpénztárral meghatározott szolgáltatási csomagra, illetve csomagokra, amelyekben olyan egészségcélú kiadások szerepelnek, mint például magán-egészségügyi szolgáltatás igénybe vétele, menedzserszűrés vagy gyógyszertári költés. A finanszírozni kívánt egészségügyi szolgáltatásokat a munkáltató választja ki, az adminisztrációs teendőket ezután az adott pénztár intézi a szolgáltatóval.

A PR-szakma Sándor Imréről elnevezett díjával hetedik éve részesíti elismerésben a Magyar Public Relations Szövetség a legjobb PR-munkákat. Sándor Imre a hazai kommunikációs iparág egyik elméleti megalapozója, a Corvinus Egyetem Média, Marketingkommunikáció és Telekommunikáció Tanszékének korábbi vezetője volt. A díj kimondottan azzal a céllal jött létre, hogy ösztönözze a szakmában dolgozókat az egyre magasabb szakmai színvonal elérésére.

A hattagú szakmai zsűri az eredményt egyforma súllyal meghatározó öt szempont szerint értékelte a pályázatokat: az alapkoncepció értékelése, illetve a szakmai eszköztár kiválasztása; a kommunikációs üzenetek megfogalmazása; az újszerűség, a megvalósítás gondossága és az eredmények bemutatása. A zsűri döntése alapján két kategóriában összesen 10 projekt került shortlistre.

„A zsűri megítélése szerint az idei évben nagyon erősek voltak a pályázatok, így végül a nevezések több mint fele került shortlistre. Az értékelés két körben online és személyesen zajlott, az eredmények tekintetében a zsűri egységes döntést hozott: 2018-ban a 17 pályázat közül 10 került a döntőbe, és végül 5 érdemelte ki a Sándor Imre PR-díjat. Sok izgalmas megoldással, ötlettel találkoztunk, de a díjak odaítélése során fontos szempont volt a stratégiai gondolkodásmód, a megvalósítás igényessége valamint az is, hogy a koncepcióra mennyire lehet építeni a későbbiekben” – mondta el a zsűrizés tapasztalatait összegezve R. Kovács Dániel, a Sándor Imre PR-díj zsűri elnöke, az MPRSZ elnökségi tagja, a Front Page Communications ügyvezetője. A zsűri tagja volt még Bede Márta (Well PR Ügynökség, ügyvezető igazgató), Bodó Teodóra (Provident Pénzügyi Zrt., Vállalati és Kormányzati Kapcsolatok Igazgatóság vezetője), Maczelka Márk (SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft., kommunikációs vezető), Puskár Krisztián (Kreatív, szerkesztő) és Ruska Viktória (Magyar Suzuki Zrt., kommunikációs vezető).

A Sándor Imre PR-díj pályázaton elért helyezések beleszámítanak a Kreatív magazin által minden évben összeállított PR Toplista rangsorának meghatározásába. A PR Toplistát a Kreatív magazin a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) és a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) PR-tagozatának szakmai támogatásával állítja össze. A Sándor Imre PR-díjjal elérhető PR Toplista pontok ezen a linken érhetőek el. A díjnyertes pályázatok hamarosan megtekinthetők lesznek az MPRSZ honlapján.

2018-ban Sándor Imre PR-díjat kapott:

(ábécé sorrendben, a pályázatok címe szerint)

KOMMUNIKÁCIÓS KAMPÁNY

A láthatatlan gyilkos nyomában

Pályázó: SAKKOM Interaktív

Megbízó: Szerelvénybolt Kft.

A Munka Nem Várhat

Pályázó: Cafe PR

Megbízó: OTP Egészségpénztár

Senior Gamer kampány

Pályázó: Uniomedia Communications

Megbízó: Magyar Telekom

HÍRNÉVMENEDZSMENT

E.ON Vigyázz a madárra! hackathon

Pályázó: ACG Pro

Megbízó: E.ON Hungária

Nyisd ki a szánkat!

Pályázó: SAKKOM Interaktív

Megbízó: SAKKOM Interaktív

2018-ban a Sándor Imre PR-díj döntőjébe jutott pályázatok:

KOMMUNIKÁCIÓS KAMPÁNY

Abbvie Hepatitis C kampány

Pályázó: ACG Pro

Megbízó: Abbvie Kft.

#énjövőm

Pályázó: Uniomedia Communications

Megbízó: Coca-Cola HBC Magyarország

MEKH Energiakövetek 2017

Pályázó: Open Communications

Megbízó: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Tüsszentő citylight Influenza kampány

Pályázó: Uniomedia Communications

Megbízó: Sanofi-Aventis Zrt.

UNICEF gyerekhang – Kampány a gyerekek világnapján 2017. november

Pályázó: La Communications

Megbízó: UNICEF Magyarország

HÍRNÉVMENEDZSMENT

Minden shortlistes pályamunka díjat kapott.

Az OTP Egészségpénztár megbízásából, 600 válaszadó megkérdezésével készült reprezentatív kutatás eredményei szerint inkább a férfiakra jellemző a hosszabb távok teljesítése, hiszen amíg a férfi válaszadók több mint negyede mondta, hogy futott már 10 kilométernél hosszabb távot, addig a nők között ugyanez az arány mindössze 10 százalék.

Összességében ugyanakkor a teljes lakosságra is inkább a rövid távok teljesítése a jellemző, hiszen a megkérdezettek 75 százaléka még sosem futott többet 10 kilométernél, 43 százalék pedig még az 5 kilométeres távot sem teljesítette.

„Meggyőződésünk, hogy az aktív életmód fontos része egy teljes, egészséges életnek. Éppen ezért tartjuk fontos és pozitív eredménynek, hogy a mostani kutatásunk szerint a hazai aktív korú lakosság több mint harmada hetente legalább egyszer sportol. Ugyanakkor a futással kapcsolatban adott válaszok azt mutatják, hogy a hazai lakosság meglehetősen megosztott a mozgás eme formájával kapcsolatban. Éppen ezért a most következő budapesti maraton futáson öt különböző távon támogatjuk pénztártagjaink indulását, ezzel is ösztönözve őket az aktív életmód követésére”- értékelte a kutatás eredményeit Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója.

Az OTP Egészségpénztár a Budai Egészségközponttal kötött stratégiai megállapodás keretén belül a következő budapesti maratonfutáson 100 pénztártagja számára állja a nevezéssel járó költségeket, öt különböző távon: az 1, a 2,5 az 5 és a 10 kilométeres szakaszokon. Az OTP Egészségpénztár színeiben a rajthoz az a 100 pénztártag állhat az, akik a leggyorsabban regisztrált a futóversenyre.