Rendkívül jó évet zárt tavaly is a Top News Hungary Kft., Rogán-Gaál Cecíliának és Sarka Katának a közös vállalata. A hivatalos adatok alapján a TWN nevű bulvároldal kiadásáért felelős cég 1,56 milliárd forintos árbevételt ért el, az adózott eredménye pedig 1,36 milliárd forint lett. A két tulajdonos úgy döntött, hogy ebből 1,1 milliárd forintot fel is vesz osztalékként.

A 2021-es üzleti évet 2,03 milliárd forintos árbevétellel zárta. A film, videó, televízióműsor-gyártás 1,402 milliárd, a reklámügynöki tevékenység 610,5 millió forintot hozott a cégnek. Az adók befizetése után Várkonyi Andrea és üzlettársa, Gergely Judit több mint 388 millió forintos nyereséget könyvelhetett el.

A kiadások között a legjelentősebb tételt (mintegy 1,245 milliárd forintot), az anyagjellegű ráfordítások jelentették. A WhiteDog Media személyi jellegű ráfordítása mintegy 344,4 millió forintra nőtt. 2021-ben a cég átlagosan 24 embert foglalkoztatott 286,68 millió forintos bérköltséggel.

A WhiteDog Media-nak tavaly csak kisebb, rövid lejáratú adósságai voltak, ezek döntő többsége a beszállítókkal szemben állt fent. Az mfor.hu nem tartja meglepőnek, hogy a sikeres év után Várkonyi Andrea 295,4 millió, Gergely Judit 98,4 millió forint osztalékot vesz ki a cégből.

Fotó: Tv2 Sajtószoba

Szoros összefüggés a historikus osztaléknövekedés és az ESG-minősítés között

Az nem újdonság, hogy az osztaléknövekedésre hatással vannak az olyan tényezők, mint a cég versenyképessége és végpiacai, de a fenntartható működési modell és az előretekintő vezetőség szintén fontos. A Fidelity mintegy 4900 vállalatnak adott A-tól E-ig terjedő fenntarthatósági minősítést, és ezek elemzésével megállapították, hogy szoros összefüggés van a historikus osztaléknövekedés és az ESG-minősítés között.

Átlagban az A fenntarthatósági minősítéssel rendelkező vállalatok mutatják fel a legmagasabb, 5%-ot meghaladó historikus osztaléknövekedést, és a D és E minősítésű papírok átlagos növekedése a legalacsonyabb mértékű. A trend nem teljesen lineáris, mivel az E minősítésű részvények mintájának kis populációja miatt az egyes vállalatok jobban torzíthatják a mediánt, mint a népesebb minősítési csoportok tagjai.

Ettől függetlenül az összefüggés egyértelmű, de vajon mi okozza? A környezeti és társadalmi kockázatok (és lehetőségek) megfelelő kezelése segíthet a vállalatoknak kivédeni a szabályozói költségeket, a pereket, a márkaeróziót és az elértéktelenedett/felhasználhatatlan eszközök (stranded assets) felhalmozódását. Eközben a stabil vállalatirányítás csökkenti a hitelekkel túlterhelt mérlegekben vagy a kockázatos, értékromboló hatású vállalatfelvásárlásokban rejlő kockázatokat. Mindez védi a profitot, mely így osztalékként kifizethető a részvényeseknek.

Az ágazat fenntarthatóságának is van jelentősége

Ugyanakkor a strukturális fenntarthatósági problémákkal küzdő ágazatokban működő vállalatok osztaléknövekedése gyengébb lehet, függetlenül attól, hogy e problémákat jól vagy rosszul kezelik. Például a két kőolajipari óriás, a Shell és a BP[1] az elmúlt évben egyaránt jelentős mértékben csökkentette az osztalék-kifizetését, hogy finanszírozni tudja az alacsony karbonkibocsátású eszközökre való áttérést. A megújuló energiahordozókba eszközölt beruházások irányába ható, egyre fokozódó nyomás hatására más energetikai vállalatok is követhetik a példájukat.

Ezzel szemben a megújuló energiaforrásokat felhasználó közműszolgáltatók már ma is élvezhetik a jogszabályi és befektetői hátszél előnyeit. Az Enel, mely az egyik legelső közművállalatként eszközölt jelentős beruházásokat a megújuló energiaforrásokba, és ma a megtermelt energia alapján a világ legnagyobb megújuló energiát felhasználó szolgáltatója, 2023-ra 7%-os éves osztaléknövekedésre tett ígéretet. Az egészen más ágazatban működő Unilever – melynek fenntarthatóságát a Fidelity szintén magasra értékeli – meggyőző (húsz évre vetítve évi 6%-körüli) múltbeli osztaléknövekedéssel dicsekedhet.

Az ESG területén élen járó cégek vonzó osztalékhozamot kínálhatnak

Azt gondolhatnánk, hogy kiemelkedő osztaléknövekedési kilátásaik miatt a jó fenntarthatósági minősítéssel rendelkező részvények jelentősen alacsonyabb osztalékhozamok mellett forognak. A jövedelemre törekvő befektetők számára jó hír, hogy a jelek szerint ez nem így van. A legjobb és leggyengébb ESG-minősítéssel rendelkező részvények közötti hozamkülönbség elenyésző, és gond nélkül kezelhető egy a globális részvényekéhez hasonlóan tág befektetési univerzum kontextusában. Egyes „ESG-bajnokok” egyenesen az alacsonyabb minősítésű részvényekéhez hasonló, vagy azt meghaladó hozamokat kínálnak. Az Enel például jelenleg 4,5%, az Unilever pedig 3,5% körüli osztalékhozamot ígér.

Az osztalékhozamot befolyásoló egyik változó az osztalékfizetési hányad, mely a cég tőkeallokációhoz való viszonyát tükrözi. A megfelelő osztalékfizetési szint olyan vállalatspecifikus tényezőktől függ, mint hogy milyen mértékű újrabefektetésre van szükség a franchise-ok életképességének biztosításához és a tőkeáttétel kezeléséhez. Ugyanakkor a Fidelity-nél úgy vélik, hogy a mértékkel (hosszú távú szempontok figyelembe vételével) végrehajtott osztalékfizetés a jó vállalatirányítás jele, mivel segíti a befektetők és a vállalatvezetők közötti összhang megteremtését és csökkenti az úgynevezett „ügynöki kockázatot”, vagyis a vezetőség és a részvényesek érdekeinek eltávolodását egymástól.

A másik változó a cég értékeltsége. Erre számos (egymással összefüggő) tényező hatással lehet, például a növekedési várakozások, a tőkeköltség és a befektetői hangulat. Az ESG-szempontokat figyelembe vevő befektetők ódzkodnak az olyan részvényektől, amelyek a nem fenntartható üzleti modellről árulkodó alacsony értékeltség miatt magas hozamokat kínálnak. Az ilyen vállalatok osztalékfizetési hányada valószínűleg nem fenntartható. A dohányipar például egy olyan, magas hozamú ágazat, melynél az egészségügyi hatások és a jogszabályi környezet miatti aggodalmak az osztalékokat és a növekedési potenciált övező bizonytalanságban csapódnak le.

„A jó ESG-minősítéssel rendelkező vállalatok azonban jó eséllyel képesek fenntarthatóbb szinten tartani az osztalékukat, és ahogy kutatásunk is bizonyítja, hosszú távon potenciálisan jobb osztaléknövekedést kínálnak. Eredményeink egybeesnek a Fidelity elemzői csapata által tavaly elvégzett kutatás következtetéseivel: kiderült, hogy az ESG-ben élen járó vállalatok a Covid-19 által okozott összeomlás majd a talpra állás során is jobban teljesítettek, mint azok, amelyek nem jeleskednek ezen a területen. A Fidelity ESG-minősítése alapján megtalálhatjuk a stabil ESG-jellemzőkkel bíró vállalatokat, és ha a portfóliókat ezek felé orientáljuk, az segíthet megőrizni a részvényjövedelem-portfóliók vásárlóerejét, ami jól jöhet akkor, ha az egyes országok újranyitásakor magasabb szinten rögzül az infláció”- tette hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet európai igazgatója.

[1] A konkrét értékpapírok említése nem tekintendő az azok megvásárlására vagy eladására vonatkozó javaslatnak, és csak illusztrációs célokat szolgál.

A Magyar Telekom 2020. március 17-én bejelentette, hogy a koronavírus-járvány kapcsán kialakult helyzetre való tekintettel nem tartja meg Éves Rendes Közgyűlését a korábban meghirdetett, április 8-i időpontban. A Közgyűlés közzétett napirendjén szereplő kérdésekben a 102/2020. (IV. 10.) sz. Kormányrendelet 9. § (2) bekezdése alapján a Társaság Igazgatósága döntött a mai napon megtartott ülésén. A szavazatok legalább 1%-ával rendelkező részvényesek az Igazgatóság által hozott döntések utólagos közgyűlési jóváhagyását kezdeményezhetik, a beszámolókról és az osztalékról szóló döntések esetén 2020. május 31-ig, minden más döntés esetében a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül.

Az Igazgatóság 1.228.870 millió Ft főösszeggel és 44.512 millió Ft adózott eredménnyel jóváhagyta a Társaság Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint elkészített 2019. évi Konszolidált Éves Beszámolóját;  1.132.657 millió Ft főösszeggel és 39.333 millió Ft adózott eredménnyel pedig a Társaság Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint elkészített 2019. évi Egyedi Éves Beszámolóját.

Az Igazgatóság ezután döntött a 2019. évi adózott eredmény felhasználásáról. A Társaság a részvényeseknek törzsrészvényenként 20 Ft osztalékot fizet a 2019. évi eredmény után. A Társaság a 20.854.850.860 Ft osztalékot az egyedi éves beszámoló szerinti 39.333.103.729 Ft adózott eredményből fizeti ki, az Egyedi Éves Beszámoló szerinti adózott eredmény fennmaradó 18.478.522.869 Ft részét pedig eredménytartalékba helyezi. A hivatkozott rendeletben foglaltakra is figyelemmel módosult az osztalék kifizetésének ütemezése: az osztalék kifizetésének első napja 2020. június 17., az osztalékfizetésre vonatkozó tulajdonosi megfeleltetés fordulónapja 2020. június 8. Az osztalékfizetés rendjéről az Igazgatóság 2020. június 1-jén részletes közleményt jelentet meg a Társaság és a Budapesti Értéktőzsde honlapján. Az osztalékot a Társaság megbízása alapján a KELER Zrt. fizeti ki. Amennyiben a szavazatok legalább 1%-ával rendelkező részvényesek a hivatkozott rendelet alapján 2020. május 31-éig az osztalékfizetésről szóló döntés utólagos jóváhagyására kezdeményezik a Közgyűlés összehívását, az osztalék kifizetésére – a fentiektől eltérően – csak a Közgyűlés utólagos jóváhagyását követően kerülhet sor.

Az Igazgatóság döntött Magyar Telekom törzsrészvények vásárlására szóló felhatalmazásról, amely a tőzsdén keresztül vagy tőzsdén kívüli kereskedésre, a döntéstől számított 18 hónapos időtartamra vonatkozik. A felhatalmazás célja a Magyar Telekom 2020-ra szóló részvényesi javadalmazási programjának megalapozása; valamint részvényalapú ösztönzési rendszerek működtetése.

Ezt követően az Igazgatóság elfogadta a Társaság 2019. évi üzleti évre vonatkozó Felelős Társaságirányítási Jelentését. Megállapításra került továbbá, hogy a Társaság igazgatósági tagjai az előző üzleti évben az ügyvezetési tevékenységet megfelelően látták el, ezért a felmentvényt megkapták a 2019. évi üzleti évre. (A felmentvényre vonatkozó határozatok a Közgyűlés általi jóváhagyással lépnek hatályba.)

A Magyar Telekom Nyrt. Igazgatósága tagjának választották Daria Dodonovát és Fekete Gábort 2022. május 31-ig azzal, hogy amennyiben a 2022. évi Éves Rendes Közgyűlés 2022. május 31. napját megelőzően kerül megtartásra, úgy a megbízatásuk az Éves Rendes Közgyűlés napjával jár le.

Az Igazgatóság a Társaság Felügyelőbizottsága és Auditbizottsága tagjainak választotta 2020. június 1-jétől Dr. Borbély Attilát, Dorogházi Krisztinát és Szakonyi Andrást. A Felügyelőbizottság tagjai lesznek továbbá 2020. június 1-jétől: Lichnovszky Tamás és Varga Zsoltné. Megbízatásuk 2022. május 31-ig szól azzal, hogy amennyiben a 2022. évi Éves Rendes Közgyűlés 2022. május 31. napját megelőzően kerül megtartásra, úgy a megbízatás az Éves Rendes Közgyűlés napjával jár le.

Az Igazgatóság 2020. június 1-jétől megválasztotta Demeter Csabát a Magyar Telekom Nyrt. Felügyelőbizottsága munkavállalói képviselő póttagjának, Romhányi Júlia Barbarát pedig a Felügyelőbizottság független póttagjának és az Auditbizottság póttagjának.

Az Igazgatóság döntött a Felügyelőbizottság és az Auditbizottság tagjainak tiszteletdíjáról. Az Igazgatóság tagjainak tiszteletdíjáról nem született döntés. Ezt követően az Igazgatóság az előterjesztésnek megfelelően elfogadta a Magyar Telekom Nyrt. Javadalmazási Politikáját.

Végül az Igazgatóság a Társaság Állandó Könyvvizsgálójának választotta meg a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft.-t a 2020. évi üzleti évre vonatkozó könyvvizsgálati feladatok ellátására 2021. május 31. napjáig, illetve amennyiben a 2020. évi üzleti évet lezáró Közgyűlés 2021. május 31. előtt kerül megtartásra, akkor a 2020. évi üzleti évet lezáró Éves Rendes Közgyűlés napjáig tartó időszakra, valamint jóváhagyta az Állandó Könyvvizsgálóval kötendő szerződés lényeges elemeinek tartalmát.

A jelenlegi jogszabályok alapján tilos 100 fő feletti rendezvényeket zárt helyen tartani, ami számos, a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett nyilvánosan működő részvénytársaságot érint. Egy másik rendelet általánosan tiltja a rendezvények, gyűlések tartását, és kivételként sem nevesíti a gazdasági társaságok döntéshozatali szerveinek összehívását, illetve az azokon való személyes jelenlétet. Annak érdekében, hogy a gazdasági társaságok, így a BÉT-en jegyzett nyilvános társaságok működése is zavartalan legyen a körülményekhez képest, a kormány a húsvéti időszakban megjelent kormányrendelettel[1] szabályozta a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó rendelkezéseket. Ez a rendelet speciális szabályokat alkalmaz a nyilvánosan működő részvénytársaságok (nyrt.) testületi szervei (közgyűlés, igazgatóság, felügyelő bizottság, audit bizottság) vonatkozásában, amelyek közül a legfontosabbakat Dr. Horváth Gábor, a Kapolyi Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje ismertette.

Mikor lehet közgyűlést tartani?

A friss rendelet ugyan nem mondja ki kifejezetten, de a veszélyhelyzetre tekintettel elrendelt, a rendezvények tartására és látogatására vonatkozó tilalomból következik, hogy az nyrt. testületi szerveinek üléseit személyes jelenléttel nem tarthatja meg. A legfőbb szervként eljáró közgyűlés helyett pedig az ügyvezetés (igazgatóság vagy igazgatótanács) jogosult mindazon kérdésekben dönteni, amelyek egyébként a közgyűlés hatáskörébe tartoznak.

Így tanácskozhatnak a nyilvános társaságok vezető testületei

Az nyrt. testületi szervei (igazgatóság, igazgatótanács, felügyelőbizottság, auditbizottság), valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szervei az üléseit elektronikus hírközlő eszköz útján, vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatja, vagy írásbeli egyeztetést folytathat, és a döntéseket írásban is meghozhatja. Ha erre vonatkozó elfogadott eljárásrend nincs, az ülésezés és a döntéshozatal szabályait a testület elnöke határozza meg és közli az érintettekkel. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail útján) is történhet.

Hogyan lehet az éves beszámolót elfogadni?

Dr. Horváth Gábor kiemelte, hogy az nyrt. az éves közgyűlés meghívóját és a kapcsolódó előterjesztéseket, határozati javaslatokat, valamint egyéb dokumentumokat továbbra is köteles honlapján közzétenni, akkor is, ha a rendelet hatályba lépése napján ezek még nem kerültek közzétételre. Hozzátette, hogy az ilyen közzétételekre vonatkozó határidők ugyanakkor lerövidültek: a meghívót a közgyűlést megelőzően legalább 21 nappal, míg az előterjesztéseket, határozati javaslatokat és egyéb dokumentumokat a közgyűlést megelőzően legalább 8 nappal kell közzétenni. Az nyrt. a rendelet hatálybalépése napján már közzétett meghívójában foglaltaktól a honlapján közzétett felhívásban eltérhet. Erre határidő a rendeletben nem szerepel, de a Kapolyi Ügyvédi Iroda szerint ezt a tudomásra jutástól számítottan haladéktalanul köteles az nyrt. megtenni. Az nyrt. ügyvezetése a közzétett napirenden szereplő valamennyi kérdésben – ideértve az alapszabály módosítását is –, továbbá az éves beszámoló elfogadásáról, az adózott eredmény felhasználásáról és a közgyűlés hatáskörébe tartozó, az nyrt. törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben is jogosult dönteni, azzal, hogy a közzétett napirenden szereplő kérdésekben a közzétett határozati javaslatoktól eltérően is dönthet. (Az éves beszámolóról azonban csak abban az esetben dönthet, ha a felügyelőbizottság jelentésében az éves beszámolót elfogadta.) Változatlan az is, hogy az ügyvezetés által közgyűlési hatáskörben meghozott határozatokat közzé kell tenni. Az nyrt. ügyvezetése 2020. április 30-ig, vagy ha üzleti éve a naptári évtől eltér, az üzleti év mérlegfordulónapját követő negyedik hónap végéig köteles az nyrt. számviteli törvény szerinti beszámolójáról határozni. Ezzel egyidejűleg az adózott eredmény felhasználásáról, ezen belül osztalékról is dönthet. Amennyiben azonban a szavazatok legalább 1 százalékával rendelkező részvényesek kezdeményezték (lásd következő pontban részletesebben) a közgyűlés összehívását, az osztalék kifizetésére csak azt követően kerülhet sor, ha a beszámolót és az osztalék kifizetését a közgyűlés utólagosan jóváhagyta. Fontos, hogy az éves beszámoló könyvvizsgálata akkor is elvégezhető, ha az éves beszámolóról az nyrt. ügyvezetése határoz, azonban az ügyvezetés az éves beszámolóról csak akkor dönthet, ha a felügyelőbizottság jelentése az éves beszámolót elfogadta.

A részvényesi kontroll megmarad, de bizonyos esetekben csak a vészhelyzet után lehet dönteni

Az ügyvezetés közgyűlési hatáskörben végzett működésének részvényesi kontrollját jelenti, hogy a szavazatok legalább 1 százalékával rendelkező részvényesek kérhetik közgyűlés összehívását az ügyvezetés által meghozott határozatok utólagos jóváhagyása céljából. A Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője elmondta, hogy erre különböző (jogvesztő) határidők állnak rendelkezésre attól függően, hogy a felülvizsgálat az alapszabály módosítását, a beszámoló és az adózott eredmény felhasználását vagy egyéb közgyűlési határozatokat érinti-e. A közgyűlés összehívásának kezdeményezése esetén a közgyűlési meghívót a veszélyhelyzet megszűnését követő 45 napon belül, ha a részvényesi kérelem kézhezvételételekor a veszélyhelyzet már megszűnt, a részvényesi kérelem kézhezvételétől számított 45 napon belül kell közzétenni. Ha a közgyűlés utólagosan nem hagyja jóvá, az alapszabály módosítása a közgyűlés napját követő napon hatályát veszti. Ugyanakkor, amennyiben az utólagos közgyűlési határozat a korábbi döntést megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket.

Sajátrészvény-vásárlások

Ha a közgyűlés felhatalmazta az nyrt. ügyvezetését saját részvény megszerzésére vonatkozó döntések meghozatalára és a felhatalmazás időtartama a veszélyhelyzet időtartama alatt jár le, a felhatalmazás időtartama a veszélyhelyzet megszűnését követő soron következő közgyűlés időpontjáig meghosszabbodik, kivéve, ha az ügyvezetés a felhatalmazás tárgyában saját hatáskörében már döntést hozott.

Személyi változások kezelése a nyilvános társaságok vezető testületeiben

Dr. Horváth Gábor, a Kapolyi Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje elmondta, hogy további átmenti szabály, ha az nyrt. fenti testületi tagjának, valamint állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet időtartama alatt szűnik meg (és akkor is, ha veszélyhelyzet kihirdetése után, de a rendelet kihirdetése előtt szűnt meg a megbízatásuk és nem neveztek ki helyettük más személyt), úgy a megbízatás a veszélyhelyzet lejártát követő közgyűlés napjáig fennmarad, és e személyek kötelesek feladataikat ellátni. Kivétel ez alól, ha a tisztség az ilyen személy halála, visszahívása, illetve a prudenciális hatáskörben eljáró hatóság határozata alapján történő elmozdítása miatt szűnik meg, valamint, ha az nyrt. ügyvezetése a saját hatáskörében hozza meg a szükséges döntéseket. Ha pedig a veszélyhelyzet időtartama alatt a fenti testületek tagjainak létszáma a törvényben, illetve a létesítő okiratban előírt szám alá csökken, vagy az adott testületi tag a koronavírus-járvány miatt egyébként nem tud eljárni, a többi testületi tag jogosult a határozathozatalra. Ilyenkor a határozatképességre vonatkozó szabályokat a döntésképes testületi tagok száma alapján kell meghatározni, és határozatot ebben az esetben is szótöbbséggel kell meghozni azzal, hogy a többi testületi tag kiesése esetén a határozathozatalra egy személy is jogosult.

[1] 102/2020. (IV. 10.)