<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title></title>
	<atom:link href="https://markamonitor.hu/tag/oszkar/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://markamonitor.hu</link>
	<description></description>
	<lastBuildDate>Tue, 21 Aug 2018 12:42:07 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.9.1</generator>

<image>
	<url>https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2018/07/cropped-favicon-32x32.png</url>
	<title>Márkamonitor</title>
	<link>https://markamonitor.hu</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Megosztott javak, megosztott vélemények</title>
		<link>https://markamonitor.hu/megosztott-javak-megosztott-velemenyek/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Márkamonitor]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 01 Dec 2016 14:33:44 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[airbnb]]></category>
		<category><![CDATA[enet]]></category>
		<category><![CDATA[miutcánk]]></category>
		<category><![CDATA[oszkár]]></category>
		<category><![CDATA[rukkola]]></category>
		<category><![CDATA[sharing economy]]></category>
		<category><![CDATA[uber]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://markamonitor.hu/?p=4680</guid>

					<description><![CDATA[A hazai internetezők valamivel több, mint harmada hallott a közösségi / megosztáson alapuló gazdaság fogalmáról, és minden ötödik internethasználó részese is annak – derült ki az eNET 2016. novemberi online kérdőíves kutatásából. Az eNET két évvel ezelőtti, első sharing economy kutatása még a közösségi gazdaság korai szakaszát detektálta. Az elmúlt két évben a közösségi gazdaság [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>A hazai internetezők valamivel több, mint harmada hallott a közösségi / megosztáson alapuló gazdaság fogalmáról, és minden ötödik internethasználó részese is annak – derült ki az eNET 2016. novemberi online kérdőíves kutatásából.</strong></p>
<p>Az <strong>eNET</strong> két évvel ezelőtti, <a href="http://www.enet.hu/hirek/birtokolni-vagy-elvezni-kozossegi-gazdasag-2-0/?lang=hu" target="_blank" rel="noopener">első sharing economy kutatása</a> még a közösségi gazdaság korai szakaszát detektálta. Az elmúlt két évben a közösségi gazdaság legnagyobb szereplői megerősödtek, a piaci jelenlétük által felvetett kérdéseket a hagyományos konkurensek és az állami szabályozás sem tudja megkerülni. Nyáron, kétéves működés után kivonult Magyarországról az <strong>Uber</strong>, ugyanakkor az általa hagyott piaci résbe azonnal benyomultak az új szolgáltatók, szolgáltatások. A másik nagy sharing economy szereplő, az <strong>Airbnb</strong> 2015-ben a vendégéjszakák számát tekintve itthon megszerezte a szálláspiac ötödét a <strong>BDO</strong> adatai szerint. A közösségi gazdaság formáit ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni &#8211; de hogyan viszonyulnak ehhez a magyarországi internetezők?</p>
<p><strong>Megosztó vélemények</strong></p>
<p>A hazai felnőtt netezők egyharmada hallott már a közösségi gazdaság / megosztáson alapuló gazdaság / sharing economy fogalmáról, amelyet elsősorban a közös tulajdonláshoz, használathoz kötnek, de markánsan megjelenik a rendszer kölcsönösségen alapuló jellege, a megosztás, a bérlés-csere, illetve a költséghatékonyság dimenziója is.</p>
<p>A sharing economyt pillanatnyilag visszafogott lelkesedés övezi az internetezők világában. Bár izgalmas, új lehetőségnek tartják, valamint olyasminek, ami jó mód környezetünk védelmére (46% ért ezen állításokkal egyet), mégis nagy visszatartó erő a használatban a bizalom megléte vagy hiánya: közel hattized úgy nyilatkozott, hogy nem bízik meg annyira idegen emberekben, hogy a tulajdonát kölcsönadja. Csak a netezők harmada véli úgy, hogy nagyobb értékű, vagy kihasználatlan tulajdonainkat jó ötlet kölcsönadni, bérbeadni.</p>
<p><strong>Hazai sikertörténetek: Oszkár, Rukkola, Miutcánk</strong></p>
<p>Hogyha sharing economy, akkor elsősorban autó- és szállásmegosztás. Mindkét terület folyamatosan és markánsan tematizálja a közvéleményt, elsősorban a két nagy szereplő, az Uber és az Airbnb térnyerése kapcsán. Nem csoda, hogy mind ismertségben, mind részvételben az autó- és szállásmegosztás tekinthető a közösségi gazdaság húzóágazatainak. Az internetezők, spontán módon, saját maguktól elsősorban az Ubert, Airbnb-t, <strong>Facebook</strong>ot és az <strong>Oszkár telekocsit</strong> nevezték meg, mint olyan weboldalt vagy mobilapplikációt, ami a közösségi / megosztáson alapuló gazdasághoz társítható.</p>
<p>A közösségi autóhasználat az egyik legismertebb sharing economy forma: az internetes oldalon vagy applikáción keresztül szerveződő telekocsi lehetőségről tízből 9, a „közösségi taxiról” tízből nyolc internetező hallott már. A közösségi autóhasználat mellett a szállásmegosztás szolgáltatás mutat magas ismertséget, amennyiben tízből hat internetező tud ilyen lehetőségről. Közösségi finanszírozásról saját bevallása szerint minden ötödik, a közösségi irodákról kicsit több mint minden tizedik internetező hallott már. Az egyes részterületek ismertsége tehát magas, ugyanakkor ezt az ismertséget pillanatnyilag még Magyarországon csak korlátozottan sikerült használatra váltani a területen működő cégeknek.</p>
<p>Jó példa erre az Uber, ami kétéves hazai működése alatt megtízszerezte az ismertségét (79%-ra), viszont a használóinak aránya egy számjegyű maradt (7%) – való igaz, hogy meglehetősen korlátozott ideje volt arra, hogy résztvevőket verbuváljon magának, miközben mindössze a fővárosban volt elérhető. És, míg a hazai szálláspiacnak vendégéjszakák számát és forgalmat tekintve egyaránt markáns szereplője az Airbnb, addig egyelőre a hazai internetezők ritkán foglalnak szállást közösségi szállásmegosztó oldalakon keresztül: az Airbnb-t 4%, riválisát, a <strong>Couchsurfing</strong>et 1% használta már.</p>
<p>Érdekes, hogy amíg a nemzetközi piac nagy szereplőit sokan ismerik, de viszonylag kevesen használják, addig a magyar piacnak van egy lassan, de folyamatosan építkező szereplője, ez pedig az Oszkár Telekocsi: a szolgáltatás ismertsége 2014-hez képest megduplázódott, a használók aránya pedig (az internethasználók körében) 5%-ről 8%-ra emelkedett.</p>
<p>A hazai sikertörténetek közé tartozik még a <strong>rukkola.hu</strong> és a <strong>miutcank.hu</strong> – ezeket az oldalakat az internetezők valamivel több, mint tizede ismeri, és 2-2% használja – az internetes cikkekben, bejegyzésekben vizsgálódva a Rukkola a negyedik leggyakrabban emlegetett szereplője nálunk a megosztott gazdaságnak.</p>
<p><strong>Dinamikusan növekvő részvétel</strong></p>
<p>A hazai internetezők 22%-a vesz részt a sharing economy különböző formáiban, elsősorban a közösségi autóhasználatban &#8211; de meg kell itt említenünk a <strong>BUBI</strong>-t is, melyet a hazai internetezők 2%-a használt már, és további 14% lehetségesnek tartja, hogy használni fogja. A tipikus sharing-economy használó fiatal, fővárosi, magasan képzett, vagy még diák. Azzal együtt, hogy főként a fiatalok élnek ezekkel a lehetőségekkel, a szinglik vagy partnerükkel együtt élők terepe. A résztvevők motivációiban elsősorban a jövedelemkiegészítés, a környezet megóvása és a másoknak nyújtott segítség dominálnak.</p>
<p>A sharing economy az általa felvetett szabályozási kérdések és hagyományos gazdasági versenytársak akár gépromboló megmozdulásai ellenére is folyamatosan terjeszkedik, és széles bázisra számíthat: az internetezők több, mint fele hajlik arra, hogy használjon egy „közösségi taxi” szolgáltatást, és ennél is nagyobb az érdeklődés a telekocsi-lehetőség iránt, amit autósként minden második, utasként pedig háromból két internetező elképzelhetőnek tartana a maga számára. A szállásmegosztásban is szívesen részt vennének: tízből négy netező fogadna vendéget, adná kölcsön a lakását, házát internetes oldalon keresztül kölcsönösségi alapon vagy fizetség ellenében. Amikor pedig mi magunk keresünk szállást, realisták vagyunk: inkább olyan szállást választanánk, ahol nem él ott a tulajdonos/ kiadó is, illetve inkább fizetnénk érte, mintsem, hogy ingyen, szívességi alapon vegyük igénybe a lehetőséget.</p>
<p>Mindezek alapján elmondható, hogy a közösségi gazdaság már nemcsak a spájzban van, de ott toporog a nappalinkban és helyet akar foglalni a kocsinkban is.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>„A személyes ajánlások hozzák a legtöbb új felhasználót”</title>
		<link>https://markamonitor.hu/a-szemelyes-ajanlasok-hozzak-a-legtobb-uj-felhasznalot/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[rkteam1]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 04 Dec 2014 11:51:59 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[core digital]]></category>
		<category><![CDATA[crm]]></category>
		<category><![CDATA[digitális core-kép]]></category>
		<category><![CDATA[gyürüs máté]]></category>
		<category><![CDATA[közösségi használat]]></category>
		<category><![CDATA[oszkár]]></category>
		<category><![CDATA[uber]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://markamonitor.hu/?p=6723</guid>

					<description><![CDATA[Interjú az Oszkár telekocsi társalapítójával, Gyürüs Mátéval a megosztásra épülő gazdaság jövőjéről, üzleti modellről, ellustult ügynökségekről és a fogyasztói elégedettség eléréséről. Cikksorozatukban marketinges szakembereket kérdezünk arról, hogyan látják ma ők a digitális szerepét az üzlet- és márkaépítésben, s mik azok a legfontosabb kihívások, melyeket a digitális tér állít eléjük. Különböző kategóriákban, cégkultúrákban hol tartanak ők, [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div>
<div>
<p><strong>Interjú az Oszkár telekocsi társalapítójával, Gyürüs Mátéval a megosztásra épülő gazdaság jövőjéről, üzleti modellről, ellustult ügynökségekről és a fogyasztói elégedettség eléréséről.</strong></p>
<p>Cikksorozatukban marketinges szakembereket kérdezünk arról, hogyan látják ma ők a digitális szerepét az üzlet- és márkaépítésben, s mik azok a legfontosabb kihívások, melyeket a digitális tér állít eléjük. Különböző kategóriákban, cégkultúrákban hol tartanak ők, hol tartanak a fogyasztóik, s vajon köszönőviszonyban van-e mindez azzal, amit a digitális piac szereplői &#8211; ügynökségek, média, szaksajtó &#8211; feléjük közvetít. A sorozat házigazdája a <strong>Core Digital</strong>.</p>
<p>Sorozatunk következő vendége <em>Gyürüs Máté</em>, az <a href="http://www.oszkar.com/" target="_blank" rel="noopener"><strong>Oszkár telekocsi</strong></a> társalapítója, akit <em>Palocsay-Zubor Géza</em>, a <strong>Jófogás.hu</strong>-t üzemeltető <strong>Schibsted Classified Media Hungary</strong>ügyvezetőjének <a href="http://markamonitor.fps2.hu/inspiracio/A-profitabilitas-akkor-fog-eljonni-amikor-valamelyik-szereplo-eleri-a-dominans-poziciot/580/" target="_blank" rel="noopener">javaslatára</a> kérdeztünk a közösségi autózás előtt álló piaci kihívásokról.</p>
<p><strong>Még az első munkahelyeden, a Vateránál dolgoztál, mikor megalapítottad saját online vállalkozásodat, az Oszkárt. Ennyire tudatosan igyekeztél a magad ura lenni? Egyáltalán vállalkozásként indult az Oszkár?</strong></p>
<p>Valóban a <strong>Vaterá</strong>nál dolgoztam, amikor a vállalkozás hivatalosan is megalakult, de az Oszkár telekocsi, mint platform jóval korábbra tekint vissza. Még bőszen az egyetemi padot koptattuk <em>Prácser Attila</em> évfolyamtársammal, amikor elkészítettük a rendszer első, publikusan használható verzióját.</p>
<p>A tudatossággal kapcsolatban: szép lenne azt mondani, hogy igen, mi ilyen tudatos fiúk voltunk, de a valóság az, hogy az elején fogalmunk nem volt róla, hogy mi fog kisülni a dologból. Szerettünk volna csinálni valami hasznosat. Azóta szépen kinőtte magát, immáron 170.000 felhasználónk van, ami már megköveteli, hogy nemcsak egy cég legyen mögötte, de alkalmazottak, s egy sor alvállalkozó is. Nekem persze az Oszkár a mai napig több mint főállás.</p>
<p><strong>Egyértelmű volt mindig, hogy a digitális világ felé vezet az utad? Kijelenthetjük, magánemberként is igazi „teki” vagy? Eddigi beszélgetéseinkben ezt senki nem ismerte be…</strong></p>
<p>Akkor úgy fest, én leszek az első. Igen, töredelmesen bevallom, magánemberként is „teki” vagyok. A digitális világ az egyetem óta érdekel, ott tanultam meg programozni, és annak ellenére, hogy a végzettségem szerint más dolgokat is tehetnék, mégis gyakorlatilag szinte mindig a digitális technika világában dolgoztam eddig. Ez persze ez még nem jelenti azt, hogy nem lehetek főállású méhész a későbbiekben! <img src="https://s.w.org/images/core/emoji/17.0.2/72x72/1f642.png" alt="🙂" class="wp-smiley" style="height: 1em; max-height: 1em;" /></p>
<p><strong>Honnan jött a közösségi autózás ötlete?</strong></p>
<p>Szombathelyiek voltunk és Budapesten jártunk egyetemre. Így pár hetente vonatoznunk kellett haza és vissza. Közben voltak ismerősök, akik autóval utaztak, de nem volt egyik félnek sem kapacitása végigtelefonálni az ismerőseit, hogy kinél mikor van épp szabad hely. Így kitaláltuk, hogy mi lenne, ha interneten egymásra találhatnának az autósok és az utasok? Aztán körbenéztünk, és persze kiderült, hogy külföldön már van ilyen. Valahogy így született Oszkár.</p>
<p><strong>Sokunknak még új a közösségi autózás fogalma. Bemutatnád a szolgáltatást, az alapvető működését, legfőbb előnyeit?</strong></p>
<p>Az Oszkár egy telekocsi szolgáltatás, ami a közösségi autózás egyik szegmense. Az autósok meghirdethetik szabad helyeiket, megadhatják, hogy mikor, honnan hová mennek és hol hajlandóak megállni útközben.</p>
<p>Az utasok pedig keresgélhetnek a hirdetések között és a legmegfelelőbb hirdetésen helyet foglalhatnak. Ezt követően a részletek egyeztetése telefonon, e-mailben, belső üzenetben történhet. Az utazás után pedig az útitársak értékelik egymást, ami segíti a bizalom építését a közösségben.</p>
<p>Az anyagi vonzat szempontjából mindkét félnek megéri az Oszkározás, ugyanis az autós, ha már amúgy is menne, ezzel csökkenti a kiadásait, az utas pedig kb. féláron juthat el a céljához. A költségeken túl persze számos más előnye is van a közösségi autózásnak. Kényelmesebb, sok viszonylatban rugalmasabb, de van olyan is, akinek a jó társaság és a környezetvédelmi vonatkozások fontosak. Több olyan felhasználóról tudunk, aki nemcsak hogy néha beül más autóshoz, de el is adta a saját autóját, s ma már kizárólag Oszkárral és biciklivel közlekedik. Oszkáros babákról is tudunk olyan pároktól, akik Oszkározás közben ismerkedtek meg.</p>
<p><strong>Az elmúlt hónapokban több nemzetközi márka jelent meg a közösségi autózás piacán. Mit kínálnak ők, mennyiben tudnak mást, mint az Oszkár?</strong></p>
<p>Az elmúlt hetekben az <strong>UBER</strong> és a <strong>WunderCar</strong> valóban felpezsdítette a piacot, de teljesen más koncepció szerint működnek, nem feltétlenül jelentenek direkt versenyt nekünk. Az Oszkár elsősorban kínálatvezérelt, hiszen az autósok kínálják fel &#8211; jellemzően hosszabb távú &#8211; útjaikat, melyekre az utasok jelentkezhetnek. Az UBER és a WunderCar rendszere inkább a keresletre épít, azaz az utazni vágyók jelzik utazási igényüket, melyre a rendszerben online lévő autósok jelentkeznek. Itt a cél nem az autó megosztása, hanem az utas A pontból B pontba juttatása a taxinál kedvezőbb áron, jellemzően rövidebb távon, városon belül. Nem véletlen, hogy az UBER ellen pont a taxisok tiltakoztak, aminek hatására számos nagy európai városban be is tiltották.</p>
<p><strong>Lehet a közösségi autózás a tömegközlekedés alternatívája?</strong></p>
<p>Az Oszkározás jelenleg is egy komoly alternatívája a távolsági tömegközlekedésnek. Ugyanakkor a városon belüli foglalások jelenleg nem számottevőek. Az agglomeráció–Budapest hirdetések és foglalások inkább, reptéri transzferek is bonyolódnak Budapest és a Liszt Ferenc repülőtér között, de a nagyon rövid távú utazások jelenleg nem jellemzőek.</p>
<p><strong>Mennyire tervezzük előre az utazásainkat vagy vagyunk spontának? Tükröződik ez a mobil website és az app forgalmában?</strong></p>
<p>A foglalás időbeliségére pár éve még az volt jellemző, hogy 3-5 nappal az indulás előtt lefoglalta mindenki a helyét. Ma már a foglalások közel 30%-a az indulás napján történik. Még magasabb az arány, ha csak a belföldi utakat nézzük. Az indulás előtt 3-4 órán belüli foglalások nagyszámú jelenléte bizonyítja azt, hogy egyre likvidebb, dinamikusabb az Oszkár piactere.</p>
<p>Ezzel összhangban a mobil website forgalma is valamivel gyorsabb ütemben nő, mint a teljes oldalé, mára már eléri a teljes forgalom 37%-át. Ehhez jön még hozzá az androidos mobilapplikáció, s pár héten belül az iOS-es app forgalma.</p>
<p><strong>Mi az üzleti modell? Honnan származik a ti bevételetek, amiből finanszírozni tudjátok a működtetést?</strong></p>
<p>Üzleti modellünk 4 bevételi forrásra épít. A normál felhasználók mellett megkülönböztetünk üzleti és prémium felhasználói csoportokat, akik a platformot üzleti céllal vagy nagy rendszerességgel használják. Ezek a felhasználók a rendszert időszaki díj ellenében használhatják. Bevételünk második csoportja hirdetéskiemelésekből és sms-értesítésekből származik, melyeket a felhasználók külön rendelhetnek meg. A bevétel harmadik forrása a médiafelületek értékesítése, a negyedik pedig az online előrefizetés utáni tranzakciós jutalék.<br />
Az Oszkár az ország első marketplace jellegű platformja, mely megvalósította a felhasználók közötti elektronikus fizetést. Ez egy biztosíték az autósnak arra az esetre, ha az utas nem jönne el, az utasnak pedig könnyebbség, hogy nem kell pénzt számolgatnia, hanem helyfoglaláskor bankkártyával kifizetheti az út díját.</p>
<p><strong>Kik használják a platformot üzleti céllal?</strong></p>
<p>Főleg nemzetközi és belföldi kisbuszos cégek használják az Oszkárt arra, hogy feltöltsék a hagyományos értékesítési csatornáikon el nem adott üléseket, ezzel téve rentábilissá az adott járatot.</p>
<p><strong>Hogyan értékesítitek az online hirdetési felületeiteket? Kiket lehet nálatok elérni?</strong></p>
<p>A médiafelületek értékesítése az <strong>Infinety</strong> sales house-on keresztül történik. Az Oszkáron leginkább a 26-36 közötti korosztály legaktívabb tagjai vannak jelen, akik magabiztosan használják a technológiát a mindennapok jobbá, könnyebbé tételének érdekében. A másik fontos felhasználói csoport az egyetemistáké, akik hasonlóan régi önmagunkhoz, a szülővárosuk és az egyetem között utaznak.</p>
<p><strong>Hány embernek adtok házon belül munkát? Mik azok a feladatok, amiket magatok csináltok, s mit szerveztek ki?</strong></p>
<p>Házon belül jelenleg hárman dolgozunk, ami az ügyfélszolgálat, az üzletfejlesztés, a management és a marketing egy részének házon belül tartását jelenti. Kiszerveztük a könyvelést, a rendszergazdai tevékenységeket és a marketing másik felét: pl. SEO, kreatív és grafikai munkák.</p>
<p><strong>Dolgoztok ügynökségekkel? Hogy látod, mennyire tudnak ők segíteni egy startupnak?</strong></p>
<p>Nincs túl jó tapasztalatom. A nagy ügynökségek szempontjából mi kis halacskák vagyunk, így nem látszik rajtuk, hogy motiváltak lennének úgymond segíteni nekünk. Sokkal hatékonyabb együttműködéseket alakítottunk eddig ki olyan agilis cégekkel, akik még nem multisodtak el, hozzánk hasonlóan dinamikusan fejlesztenek és fejlődnek.</p>
<p><strong>Nehéz ma startupnak lenni Magyarországon? Sokat hallunk néhány sikertörténetről, de mi történik a többiekkel? Egyáltalán Ti még startupnak vagytok tekinthetők?</strong></p>
<p>Mondhatjuk, hogy startup vagyunk, igen. És hogy nehéz-e? Ha könnyű lenne, mi lenne benne a kihívás, mitől lenne izgalmas? Igazából nem tudom megítélni, hogy más országban könnyebb-e. Mindenki azt mondja, hogy igen, de lehet ez csak a szomszéd kertje mindig zöldebb effektus.</p>
<p><strong>Vannak klasszikus fizetett kampányaitok? Melyek azok az eszközök, amik legjobban hozzák a konverziót az Oszkár esetében?</strong></p>
<p>Igyekszünk folyamatos kísérletezéssel megtalálni azokat a csatornákat, együttműködéseket, ahol a legnagyobb megtérülés kínálkozik. Természetesen a legkézenfekvőbb hirdetési hálózatokat használjuk mi is, de az sem titok, hogy a személyes ajánlások hozzák a legtöbb új felhasználót, illetve innen származnak a leghosszabb élettartamú, legaktívabb felhasználóink is.</p>
<p><strong>Hogyan stimuláljátok a felhasználók ajánlásait?</strong></p>
<p>Ennek legfontosabb hajtóereje az elégedettség, aminek nagyon sok aspektusa van: az edukációtól, az értékelési rendszer folyamatos fejlesztésén, a különböző értesítéseken át, egészen az esetleges szankcionálásokig bezárólag. Igyekszünk minden felhasználói panaszt alaposan kivizsgálni, ügyfélszolgálatunk bárki számára szinte folyamatosan elérhető. Külön odafigyelünk azokra, akik először utaznak velünk. Ilyenkor az autóst külön értesítjük, megkérve, kiemelten figyeljen a kezdő utasra, hogy minél kedvezőbb legyen az első Oszkáros tapasztalata.</p>
<p><strong>Komoly Facebook közösségetek van. Mi a Facebook szerepe a kommunikációs stratégiátokban?</strong></p>
<p>A Facebook oldal egyik legfontosabb feladata az új felhasználók toborzása. Ennek hatékonyságát jelzi, hogy a page like-ok fele még mindig organikusan érkezik, azaz a felhasználók beszélnek rólunk, ajánlanak minket ismerőseiknek. A toborzás mellett a napi kapcsolattartásban fontos eszköz, itt osztjuk meg először elkészült tartalmainkat, felhasználóink itt értesülhetnek először új fejlesztéseinkről, illetve itt tudunk olyan egyedi kéréseket tolmácsolni, melyet a weboldalunkon nem tudnánk.</p>
<p><strong>Van-e CRM tevékenységetek? Visszahozzátok valahogy a már regisztrált autósokat, utasokat?</strong></p>
<p>Folyamatosan figyeljük a felhasználói életutat, és bizonyos pontokon igyekszünk segíteni a továbblépésben. Ennek manuális és automatizált módjai is be vannak építve a rendszerbe. Manuális CRM például, amikor a hirdetések ellenőrzésekor valami hibára bukkanunk, akkor felvesszük a kapcsolatot a hirdetővel, segítünk javítani vagy akár mi megtesszük ezt helyette.</p>
<p><strong>Mi a közösségi autózás jövője, jövőképe? Hova tud mindez fejlődni?</strong></p>
<p>Hiszem, hogy a telekocsizás még komoly fejlődés előtt áll Magyarországon. A jelenlegi közel havi 40.000 utazás sokszorosa valósulhat meg pár éven belül. Bízom benne, hogy Németországhoz hasonlóan a közösségi közlekedés széles körben elfogadott, biztonságos és megbízható alternatívája lesz az Oszkározás. Az Oszkár fejlődése pedig nem áll meg az országhatároknál, néhány héten belül elindul szolgáltatásunk Szlovákiában is…</p>
<p><strong>Palocsay-Zubor Géza azt kérdezte tőled: mit vártok a nagy nemzetközi versenytárs, az UBER és a WunderCar piacra lépésétől?</strong></p>
<p>Bízunk benne, hogy velük együtt sikerül még magasabb szintre emelni a sharing economy gépjárművekre vonatkozó részét: ők jellemzően a városon belüli járműmegosztást, mi pedig a települések közötti telekocsizást népszerűsítve.</p>
<p>Ugyanakkor óvatosan figyeljük, hogy a taxistársadalom esetleges nyomására hogyan reagál a jogalkotás, hisz egy nem körültekintően – a jogalkotó szándéka szerint az UBER ellenében &#8211; megalkotott szabályzás negatívan hathat az Oszkárra is.</p>
<p><img decoding="async" class=" wp-image-6728 aligncenter" src="https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2015/12/1_original-7.jpg" alt="" width="374" height="35" srcset="https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2015/12/1_original-7.jpg 640w, https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2015/12/1_original-7-300x28.jpg 300w, https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2015/12/1_original-7-622x60.jpg 622w, https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2015/12/1_original-7-600x56.jpg 600w" sizes="(max-width: 374px) 100vw, 374px" /></p>
</div>
</div>
<div id="article_text"></div>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>„A profitabilitás akkor fog eljönni, amikor valamelyik szereplő eléri a domináns pozíciót”</title>
		<link>https://markamonitor.hu/a-profitabilitas-akkor-fog-eljonni-amikor-valamelyik-szereplo-eleri-a-dominans-poziciot/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[rkteam1]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 22 Sep 2014 12:38:43 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[apród.hu]]></category>
		<category><![CDATA[apróhirdetés]]></category>
		<category><![CDATA[core digital]]></category>
		<category><![CDATA[crm]]></category>
		<category><![CDATA[digitális core-kép]]></category>
		<category><![CDATA[ebay]]></category>
		<category><![CDATA[evomedia]]></category>
		<category><![CDATA[használtautó.hu]]></category>
		<category><![CDATA[jófogás]]></category>
		<category><![CDATA[okego]]></category>
		<category><![CDATA[olx]]></category>
		<category><![CDATA[oszkár]]></category>
		<category><![CDATA[palocsay-zubor géza]]></category>
		<category><![CDATA[schibsted media]]></category>
		<category><![CDATA[ux]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://markamonitor.hu/?p=6845</guid>

					<description><![CDATA[Interjú Palocsay-Zubor Gézával, a Schibsted ügyvezető igazgatójával az öldöklő apróhirdetés-piaci versenyről, a fogyasztók megértéséről és az ügynökségek e-commerce felkészültségéről. Cikksorozatukban marketinges szakembereket kérdezünk arról, hogyan látják ma ők a digitális szerepét az üzlet- és márkaépítésben, s mik azok a legfontosabb kihívások, melyeket a digitális tér állít eléjük. Különböző kategóriákban, cégkultúra tekintetében hol tartanak ők, hol [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div>
<div>
<p><strong>Interjú Palocsay-Zubor Gézával, a Schibsted ügyvezető igazgatójával az öldöklő apróhirdetés-piaci versenyről, a fogyasztók megértéséről és az ügynökségek e-commerce felkészültségéről.</strong></p>
<p>Cikksorozatukban marketinges szakembereket kérdezünk arról, hogyan látják ma ők a digitális szerepét az üzlet- és márkaépítésben, s mik azok a legfontosabb kihívások, melyeket a digitális tér állít eléjük. Különböző kategóriákban, cégkultúra tekintetében hol tartanak ők, hol tartanak a fogyasztóik, s vajon köszönőviszonyban van-e mindez azzal, amit a digitális piac szereplői &#8211; ügynökségek, média, szaksajtó &#8211; feléjük közvetít. A sorozat házigazdája a <strong>Core Digital</strong>.</p>
<p>Sorozatunk következő vendége <em>Palocsay-Zubor Géza</em>, a <strong>Jófogás.hu</strong>-t üzemeltető <strong>Schibsted Classified Media Hungary</strong> ügyvezető igazgatója, akit <em>Németh Norbert</em>, a <strong>Tchibo Budapest Kft.</strong> e-commerce vezetője <a title="“A jövő üzleti lehetősége nem a hirdetőben van, hanem magában a vásárlóban”" href="http://markamonitor.fps2.hu/inspiracio/A-jovo-uzleti-lehetosege-nem-a-hirdetoben-van-hanem-magaban-a-vasarloban/417/" target="_blank" rel="noopener">javaslatára</a> kerestünk meg.</p>
<p><strong>Karriered jelentős részét az online világban töltötted. Magánemberként mennyire vagy techie?</strong></p>
<p>Nem vagyok kütyümániás, viszont azt gondolom, hogy az internet, illetve az online világ az, ami a történelem során az emberiség számára a legtöbb lehetőséget, változást és kényelmi funkciót hozta. A praktikus előnyök mellett, mint a hatékonyabb és gyorsabb munkavégzés, vagy a mindenki számára azonnal elérhető hatalmas információtömeg, természetesen páratlan szórakozási lehetőségeket is nyújt. Saját magamon nem érzem, hogy teljesen beszippantott volna az online világ, alapvetően nem vagyok az a típus, aki folyamatosan megnyilvánul a közösségi médiafelületeken. Ott vagyok a <strong>Twitter</strong>en, a <strong>LinkedIn</strong>en és néhány más közösségi oldalon is, de például a <strong>Facebook</strong>on már hosszú évek óta nem vagyok jelen, és egyáltalán nem érzem ennek a hátrányait (már ha van ilyen egyáltalán :))</p>
<p><strong>Nemrég csatlakoztál a Schibstedhez. A mobilhirdetési piacon eltöltött időszak után mi jelentette számodra a legizgalmasabb kihívást, ami visszahozott az online értékesítés területére?</strong></p>
<p>A Schibsteddel már régóta „kerülgettük” egymást, de a helyzet most júliusra konkretizálódott. Különleges szakmai kihívást jelent nekem a mostani helyzet, ami az apróhirdetési piacon van. Azt gondolom, hogy ilyen „csata” nem nagyon volt még itthon és büszke vagyok arra, hogy részt vehetek ebben a versenyben, amit természetesen a kollegáimmal meg is akarunk nyerni. A másik fontos dolog, ami miatt a Schibsted mellett döntöttem, az a nemzetközi céges kultúra, valamint az az elköteleződés, ami a magyar piac irányában megvan a tulajdonos részéről. Ez az elkötelezettség, hosszú távú gondolkodás konkrétan is megjelenik portfólióépítésben (pl: a <strong>Használtautó</strong>&#8211; vagy az <strong>Expressz</strong>-akvizíció), illetve a hozzánk allokált egyéb erőforrásokban is.</p>
<p><strong>Idei hír, hogy a használtautó.hu is 100%-os Schibsted tulajdonba került. Milyen kérdéseket vet fel ez portfólióstratégia szempontjából? Mennyire őrizte meg a jófogás.hu és a használtautó.hu a függetlenségét, vannak-e szinergiák, közös tervek?</strong></p>
<p>Egyelőre két külön cégként működünk, de rendszeres az egyeztetés, és folyamatosan keressük a szinergiákat, együttműködési lehetőségeket. Szervezeti összeolvadásról egyelőre nincs szó, én egyértelműen a Jófogás.hu-ért felelek.</p>
<p><strong>Még laikusoknak is feltűnik, hogy a jófogás.hu és az olx.hu egymást túlköltve próbál márkát építeni. Miben látod ennek legfőbb okát?</strong></p>
<p>Nemzetközi példák mutatják, hogy egy ekkora online piacon egy szereplő tud profitábilisan működni. Itthon most két komoly cégcsoport van jelen. Olyan ez, mint egy pókerjátszma, ahol két nagyon erős és tapasztalt szereplő ül egymással szemben, mindkettőnek sok pénze van és egyik sem akar engedni. Hasonló csata zajlott le Franciaországban, ahol az <strong>eBay</strong> kivonulása óta a győztes Schibsted jelentős árbevételt és profitot is realizál.</p>
<p><strong>Meddig tartható fent a jelenlegi háborús helyzet? Meddig fogják ezt a tulajdonosok finanszírozni?</strong></p>
<p>A mostani költésszint rövid távon természetesen nem kitermelhető, ez most egyértelműen befektetés az anyavállalatok részéről. Úgy gondolom, 1-1,5 éven belül eldőlhet a verseny, bár ezen a piacon 4-6 hónapnál távolabbra nem nagyon lehet biztosat látni.</p>
<p><strong>Sokakban felmerül a kérdés, hogy egyáltalán, mi az üzleti modell? Mik a legfontosabb bevételi források?</strong></p>
<p>Egyrészt felületeinken árulunk display hirdetési helyeket, melyeket jelenleg az <strong>EVO Media</strong>értékesít, másrészt felhasználóink saját apróhirdetéseikre vásárolhatnak különböző kiemeléseket, melyek jelentősen emelik hirdetéseik hatékonyságát, illetve a termékeladás gyorsaságát is.<br />
A közeljövőben várhatóak újabb kényelmi funkciók és szolgáltatások is, melyek a felhasználóinkat segítik, illetve akár újabb bevételi forrásokat is jelenthetnek.</p>
<p><strong>Az online márkák ma már nemcsak az interneten költenek, hanem igen erősen offline is, főleg tévében és közterületen. Mi ennek az oka?</strong></p>
<p>Ennek egyik legfőbb oka az elérés költséghatékonysága. Széles célcsoportot szeretnénk megszólítani, tulajdonképpen mindenkit, ez a magyar viszonyok mellett TV-ben a legolcsóbb. A másik ok, hogy jelentős változást szeretnénk elérni az emberek gondolkodásában. Le akarjuk bontani azokat a korlátokat, amik miatt legtöbben ma még nem tekintik elsődleges bevételi forrásnak a feleslegessé vált, de mások számára még hasznos dolgaik értékesítését. Szeretnénk, ha az emberek ráeszmélnének, mindez olcsóbb és biztonságosabb alternatívája lehet a gyors- és áruhiteleknek, kölcsönöknek. Egy ilyen komoly attitűdváltáshoz &#8211; az elérés mellett &#8211; szükség van a TV audiovizuális erejére.</p>
<p><strong>Mindez a felhasználók komoly ismeretét feltételezi. Honnan gyűjtitek a fogyasztói insightokat? Végeztek piackutatásokat?</strong></p>
<p>A szakmát elsősorban a nagy versenytárssal vívott harc érdekli, pedig gondolkodásunk központjában egyértelműen a felhasználóink minél jobb megértése és kiszolgálása áll. Folyamatosan végzünk fókuszcsoportos kutatásokat, melyek alapjául szolgálnak minden szolgáltatás- és kommunikációs fejlesztésnek, aktivitásnak. Egy ilyen fejlesztés eredménye a nemrégen indult háztól házig kiszállítás, ami szeptemberben ráadásul ingyenes. Az ősz is tartogat még újdonságokat, melyek mind a fogyasztók meggyőzését, fennmaradt korlátaik lebontását segítik.</p>
<p><strong>Megjelentek-e már e-commerce területen azok a marketing szakemberek, akik korábban a hagyományos termékkategóriákban tettek szert márkázási, márkaépítési tudásra, gyakorlatra?</strong></p>
<p>Megjelenni megjelentek, de sajnos a tapasztalataim eddig kevésbé voltak pozitívak velük kapcsolatban. Az érkezésemet követően megkezdtük a marketingtevékenységünk racionalizálását és elkezdtünk kialakítani egy olyan házon belüli csapatot, amellyel biztosított a célunk elérése. Abban hiszek, hogy hosszútávon az „agynak” házon belül kell lennie, ezért alapvetően a saját szakembereink erőforrásaira kell támaszkodni, őket kell fejleszteni és nem a beszállítói kört növelni. A tevékenységünk változatossága miatt szükségünk van profi partnerekre, ügynökségekre, akik a saját területükön a legjobbat tudják adni nekünk. Egyik ilyen partnerünk az <strong>OKEGO</strong>, ahol közismerten nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek ülnek, akiktől kellő figyelmet és profi munkát kapunk. A márkázás kapcsán azt gondolom, hogy az e-commerce szektorban a hosszú távú, klasszikus szemlélet nem járható út. A piaci környezet olyan mértékben változhat 6 hónap alatt is, ami könnyen szükségszerűvé tehet egy teljes újrapozícionálást vagy az üzenetek jelentős átfogalmazását.</p>
<p><strong>Hogyan látod az olx.hu (apród.hu) átmárkázását? Mennyivel könnyebb egy online terméket átmárkázni, mint egy mosóport?</strong></p>
<p>Nem szeretném véleményezni a versenytárs ezen tulajdonosi döntését. A kollegáimat is meglepte ez a lépés, de ebből nekünk csak annyi fontos, hogy ha a versenyben látunk bármilyen nekünk kedvező lehetőséget, akkor azt kíméletlenül ki kell használni.</p>
<p><strong>A vásárolt megjelenések közül tapasztalataid alapján melyek azok, melyek költség szempontjából és a szállított konverziós szám tekintetében is működőképesek?</strong></p>
<p>Nagy meglepetések nincsenek. Hasonlóan a legtöbb vezető e-commerce céghez, mi is törekszünk minden új eszköz, lehetőség kipróbálására. Az eredményekről a piac azonnali visszajelzést ad, amit elemzünk, majd nagyon rövid időn belül elengedjük a rossz hatékonysággal működőket.</p>
<p><strong>Van-e CRM tevékenységetek? Visszahozhatók-e a korábbi eladók, vásárlók?</strong></p>
<p>Igen, és ebben nagyon hiszek. Most már rendszeresen indítunk különböző kampányokat és ezek nagyon hatékonyan segítenek minket és a felhasználókat is, hiszen, testreszabott rendszerüzeneteket és maileket kapnak, melyben a saját hirdetésükkel kapcsolatban adunk tippeket, segítséget.</p>
<p><strong>Komoly, több mint 255 ezres Facebook közösségetek van. Mi a Facebook szerepe a kommunikációs stratégiátokban?</strong></p>
<p>A jelenlegi marketingvezetőnk még időben megkezdte a közösség építését és így a termék az első két évében hirdetés nélkül gyűjtött össze több mint 100.000 rajongót az oldalhoz kötődő promóciókkal. Elsődleges célunk a márkaélmény átadása szórakoztató módon, hiszen az emberek főleg szórakozni járnak a közösségi oldalakra. Természetesen ma már használjuk a Facebook hirdetési megoldásait, melyek forgalomterelési szempontból is hatékonyak.</p>
<p><strong>A termékfejlesztés fontos területe a UX. Mennyire befolyásolja az üzleti eredményt a felhasználói élmény? Látsz-e e tekintetben tennivalót a jófogás.hu-n?</strong></p>
<p>Soha nem lehetünk elégedettek, ezen akkor is dolgoznunk kéne, ha egyedül lennénk a piacon. Növeltük a fejlesztési kapacitásunkat is az elmúlt hónapokban és a csapatunk is bővült azért, hogy a felhasználóink minél elégedettebbek legyenek az oldallal, illetve több és gyorsabb fejlesztést vihessünk végbe. Ez egy soha véget nem érő történet, hisz a technikai fejlődés újabb és újabb lehetőségeket, egyben kihívásokat hoz.</p>
<p><strong>Milyen feladatokat tartotok saját kézben, és melyek azok a területek, amelyben ügynökséggel dolgoztok?</strong></p>
<p>Próbálunk minél több mindent házon belül megoldani, ezért a marketingcsapatot folyamatosan bővítjük. Ügynökségek közül inkább specialistákkal dolgozunk pl. SEM és SEO területen. Az online médiát viszont már saját kézben tartjuk, mert közvetlen megállapodásokon keresztül könnyebben tudunk hatékony, tartalomjellegű megoldásokat kialakítani. Hagyományos Excel táblába beírható médiatervekkel ma már nem lehet növekedést elérni.</p>
<p><strong>Mit gondolsz a hazai ügynökségekről, mennyire felkészültek az e-commerce ügyfelek kiszolgálásra? Előttetek járnak vagy tőletek tanulnak?</strong></p>
<p>Az ügynökségeknek még nagyon sokat kell tenni azért, hogy valóban hasznosat tudják segíteni a hazai e-commerce márkák fejlődését. Persze vannak olyanok, akik kicsit előrébb járnak, invesztálnak a fejlődésbe, próbálkoznak, de a legtöbben megragadnak a végrehajtás szintjén. Az ügynökségek a megrendelői igények szerint teljesítenek és fejlődnek. Ameddig a jelenlegi kompetenciákkal jól megélnek, nincsenek rákényszerítve a fejlődésre.</p>
<p><strong>Németh Norbert, a Tchibo e-commerce vezetője kicsit provokatívan azt kérdezte, hogy az online apróhirdetési termékek megismételik-e valaha az apróhirdetési újságok korábbi üzleti sikereit?</strong></p>
<p>100%-ban biztos vagyok abban, hogy felhasználói szempontból sokkal sikeresebbek leszünk, hiszen a digitális eszközök sokkal több funkciót, lehetőséget kínálnak a nyomtatott apróhirdetésnél. A profitabilitás pedig akkor fog eljönni, amikor valamelyik szereplő eléri a domináns piaci pozíciót.</p>
<p><strong>Kinek adnád tovább a labdát? Kitől és mit kérdeznél a digitális világgal kapcsolatban?</strong></p>
<p>Az <strong>Oszkár</strong> telekocsi szolgáltatás ügyvezetőjének, <em>Gyűrűs Máté</em>nak, akitől azt szeretném megkérdezni, hogy ki fogja UBERelni a másikat és, mivel készülnek a híres versenytárssal szemben?</p>
</div>
</div>
<div id="article_text"><img decoding="async" class="wp-image-6850 aligncenter" src="https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2014/09/1_original.jpg" alt="" width="405" height="38" srcset="https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2014/09/1_original.jpg 640w, https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2014/09/1_original-300x28.jpg 300w, https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2014/09/1_original-622x60.jpg 622w, https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2014/09/1_original-600x56.jpg 600w" sizes="(max-width: 405px) 100vw, 405px" /></div>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
