Kurtág György 1926. február 19-én született. A huszadik századi magyar zenepedagógia meghatározó mestereinek – Kadosa Pál, Veress Sándor, Farkas Ferenc és Weiner Leó – osztályában formálta művészi látásmódját. Hosszú és tartalmas életművének dokumentumait a komponista a Paul Sacher Stiftung gondozására bízta, bízza a mai napig. Ennek ellenére a nemzeti könyvtár Színháztörténeti és Zeneműtárának zenei gyűjteménye kivételes helyzetben van: a szerző két kéziratának, valamint legelső számozott művének saját kezű bejegyzéseit tartalmazó példányának őrzésével büszkélkedhet. Ezeket az ünnepi alkalomhoz kapcsolódva az OSZK Copia elnevezésű tartalomszolgáltatási felületén tette közzé.

A gyűjtemény egyik kiemelkedő darabja Kurtág 1959-es, op. 1-es Vonósnégyesének partitúrája (Ms. mus. 12.773), amely 2002-ben vételi úton került az OSZK állományába. A másoló által készített, ám Kurtág autográf címlapjával és saját kezű korrekcióival ellátott kézirat unikális értéket képvisel, mivel az alkotó által egy adott időszakban hitelesített változatnak tekinthető.

Az op. 11-es 4 dal Pilinszky János verseire (Ms. mus. 6060) kéziratos partitúráját a szerző maga adományozta a nemzeti könyvtárnak 1976-ban, ötven évvel ezelőtt. A kézirat különlegességét a számos javítás és ragasztás adja: a szerző által utólagosan fizikailag beillesztett korrekciók, valamint az alattuk rejtőző korábbi változatok a digitalizálás során váltak láthatóvá, és a most közzétett felületen ezek egyaránt tanulmányozhatók.

A tartalomszolgáltatás harmadik tétele 2025-ben került elő Kurtág egykori zeneszerzés-tanára, Farkas Ferenc hagyatékából. Az 1992 márciusára datált kézirat a …Még az édes méz is… című kompozíciót (Ms. mus. 18.182) tartalmazza, mesterének szóló ajánlással: „a nehéz napokban szeretettel / Farkas Ferencnek.” A mű mellékleteként – feltehetően Farkas későbbi csatolásaként – egy korábbi, Farkas Ferencnek címzett Kurtág-levél is fennmaradt. Az 1973-as válaszlevélben a szerző köszönetet mond mesterének, amelyben a következőképpen fogalmazott: „Köszönöm soraidat, és köszönöm azt, ahogy a szakmát vezetéseddel megtanulhattam.” A Farkas-hagyatékban őrzött Kurtág-mű nem ismeretlen, hiszen a nyomtatásban is megjelent Játékok hatodik füzetének 27. darabja.

A most közzétett kéziratok közül az op. 1-es Vonósnégyes és a Játékok érintett tétele az Universal Music Publishing Editio Musica Budapest, míg az op. 11-es 4 dal kézirata a bécsi Universal Edition szíves engedélyével vált hozzáférhetővé. A centenáriumi közzététel egyszerre kínál tudományos értékű forrásokat és nyit új távlatokat Kurtág György életművének megismeréséhez.

Az újkori kéziratok és egyháztörténeti nyomtatványok digitalizálásáról szóló megállapodásban rögzítették a felek, hogy partneri együttműködés keretében a nemzeti könyvtár elkészíti a Magyarországi Baptista Egyház által kiválasztott tizenkét dokumentum több mint kétezerhatszáz oldalának digitális másolatát, azzal a céllal, hogy ezek az egyház berkein belül működő Baptista Tudástárban – más kéziratok, korabeli levéltári anyagok, dokumentumok mellett – hozzáférhetők legyenek, hogy ez is hatékonyan segítse a jelen és a jövő baptista témájú kutatásait.

A partnerségi megállapodás kiterjed arra is, hogy a Baptista Tudástár szakmai közössége felkutatja azokat a magyarországi baptista egyháztörténeti, illetve Kárpát-medencei (főként erdélyi magyar) könyveket és periodikákat, amelyekkel az OSZK nem rendelkezik. A nemzeti könyvtár gyűjtőmunkáját segítendő, a begyűjtött kéziratokat és nyomtatványokat a Magyarországi Baptista Egyház kutatói az OSZK részére digitalizálásra átadják, majd az elkészült felvételeket kulturális felhasználásra az intézmény rendelkezésére bocsájtják.

A megállapodás aláírásakor Papp János kiemelte: a Magyarországi Baptista Egyház 2023-ban számos programot tartalmazó, színvonalas emlékévvel ünnepelte a baptista hitelődök Kárpát-medencei megjelenésének 500. évfordulóját. Az ünnepi évben sok feladat körvonalazódott, többek között az is, hogy a baptista egyháztörténet kutatói mind a hazai, mind a nemzetközi vérkeringésbe bekapcsolódhassanak. Nagy öröm az OSZK-val kötött együttműködés, hiszen ez hozzásegíti a Magyarországi Baptista Egyházat a kitűzött céljai eléréséhez.

Rózsa Dávid válaszában hangsúlyozta: az OSZK együttműködik a hazai és a nemzetközi tudományos élet, az oktatás és a közművelődés szereplőivel, szakmai szervezetekkel, valamint egyházakkal. A tudás tárházaként, valamint az írott kulturális örökség megőrző és közvetítő intézményeként kiemelten fontos a nemzeti könyvtár számára, hogy a rendelkezésre álló digitalizáló kapacitásai olyan ügyeket szolgáljanak, amelyek szinte azonnal közhasznúvá, közkinccsé válhatnak. Az együttműködéssel közös értékek jönnek létre, amelyekben mindkét szervezet képességeinek javát nyújtja.

A digitalizálandó tíz kéziratot és két nyomtatványt német nyelven írták, egy latin nyelvű kivétellel. A 16. és 17. századi dokumentumok között találunk feljegyzést iskolai istentiszteleti rendtartásról, az Újszövetség egy részének német fordítását, továbbá anabaptista prédikációs könyvet, de akad benne egyházi emlékkönyv és egy 17. századi receptkönyv is. A latin nyelvű kézirat az anabaptisták eredetét beszéli el Magyarországon.

Fotó: Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház egyházelnöke, jobbról Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója (Fotó: OSZK)

A KSH a magyar közigazgatás egyik nagy hagyományokkal rendelkező intézménye, amelyet 1867-ben hozott létre Keleti Károly. Küldetése a tényeken alapuló döntéshozatal, a tudományos kutatás és a társadalom szereplői közötti párbeszéd támogatása hiteles és megbízható adatokkal, elemzésekkel. A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény értelmében a gazdaságra, társadalomra, népességre és környezetre vonatkozó hivatalos statisztikai adatok mellett azok értelmezését támogató információkat, elemzéseket, gyorsjelentéseket, módszertani leírásokat, grafikonokat, térképeket tesz közzé, s az így nyert tudást megosztja a felhasználókkal.

A KSH Könyvtár feladata országos szakkönyvtárként a hazai statisztikatudomány szakirodalmi információs bázisának folyamatos fejlesztése, a statisztikával kapcsolatos tudományos és gyakorlati információs igények naprakész kielégítése, statisztikatörténeti és történeti statisztikai kutatások végzése és tudományos igényű kiadványok készítése a hazai statisztikai tudomány és gyakorlat fejlődésének elősegítése érdekében.

Az OSZK kultúrstratégiai intézményként a magyar írott kulturális örökség gyűjtője, őrzője és közreadója, Közép-Európa legnagyobb digitalizáló központjának működtetője, ahol havonta több mint egymillió oldalnyi dokumentumot dolgoznak fel – írják.

Fotó: Kálmán Rita, a KSH Könyvtár főigazgatója, dr. Kincses Áron, a KSH elnöke, Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója (OSZK)

A program előzménye az a 2021 decemberében a magyarországi ukrán nemzetiségi Nova Hvylja Egyesület által kezdeményezett, a Magyar Kormány támogatásával elkészült, a Kárpát-medence népmeséin alapuló ukrán nyelvű mesekönyv, a Ribizli a világ végén, amelyet a szomszédunkban dúló háborús konfliktus kirobbanása után közvetlenül 1500 példányban jelentetett meg az OSZK, a PKÜ, a Móra Könyvkiadó és az Alföldi Nyomda. A 2022 őszén újabb 3000 példányban történő utánnyomást is megért népmese-válogatást az ukrajnai háborúból hazánkba menekülő családok, illetve az őket segítő szervezetek kapták meg, de már Kárpátaljára is jutott a könyvekből a belső-Ukrajnából menekült gyermekek számára. A válogatás Zalka Virág Csenge mesegyűjteményének nyolc meséje, kiterjed a teljes magyar nyelvterületre, a Szigetköztől Székelyföldig, a Vajdaságtól Kárpátaljáig, képviselve a magyar nyelvű mesehagyomány lenyűgöző szépségét és gazdagságát.

Az UNICEF is felfigyelt az ukrán hagyományokhoz igazodó képanyaggal illusztrált kötetre, ez adta az ötletet, hogy az új tanév kezdete előtt ajándékozók és megajándékozottak együtt töltsenek el egy tartalmas és színes délutánt. „Indítsd mesés élményekkel az iskolaévet!” mottóval 2023. augusztus 31-én négyszáz, hazánkban élő, Ukrajnából menekült kisiskolást és hozzátartozóikat invitáltak a szervezők a Fővárosi Nagycirkuszba, ahol A sztyeppe illata című darabot tekinthették meg. A vadregényes keleti sztyeppék mondákkal és gazdag történelmi hagyományokkal átitatott, egzotikus világába kalauzolja nézőit a cirkusz jelenleg is futó műsora, amelyben több nemzet, köztük ukrán artistaművészek elevenítik fel kulturális gyökereiket.

A könyvátadó gálán részt vett Grexa Liliána az ukrán nemzetiségi parlamenti szószóló, Rózsa Dávid, az Országos Széchenyi főigazgatója, Dezsenyi Balázs, az UNICEF Regionális Iroda Menekültügyi Irodája oktatási tisztviselője, Pál Dániel Levente, a Petőfi Kulturális Ügynökség irodalomszakmai igazgatója és a Fővárosi Nagycirkusz dramaturgja és Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója.

A gyermekek, családok Budapestre jutását Grexa Liliána, ukrán nemzetiségi parlamenti szószóló megkeresésére az Építésügyi és Közlekedési Minisztérium, valamint a MÁV is támogatta – írják.

A Széchenyi – vagy a régi írásmód szerinti Széchényi – nevet nincs, aki ne ismerné hazánkban. Már a legkisebbek is találkoznak a Lánchíd oroszlánjai vagy utcanevek, terek elnevezése kapcsán e családnévvel. Tény, hogy leggyakrabban Széchenyi Istvánt (1791–1860) említjük a legkülönbözőbb vonatkozásokban, de édesapja, Széchényi Ferenc (1754–1820) nevét viseli a nemzeti könyvtár, akinek leszármazottja, Széchenyi Zsigmond (1898–1967) kalandos élete sem ismeretlen sokak számára.

A Széchényi Ferenc Archívum – Digitális és digitalizált dokumentumok gyűjteménye (oszk.hu) címen elérhető honlap elsősorban a nemzeti könyvtár névadója köré összpontosul, de a családhoz kapcsolódó legkülönfélébb dokumentumokat is tartalmaz. Köztük számos kevésbé ismert adatot és képet, amelyek korábban digitális formában még nem voltak elérhetők. A webarchívum egyaránt hasznos forrás lehet a korszak és a Széchényi család iránt érdeklődők, pedagógusok, tanulók, kutatók számára.

Az oldalon a digitális gyűjtemény böngészése mellett részletes életrajzi tanulmányt is olvashatunk, továbbá egy linkgyűjtemény segítségével válogathatunk az OSZK egyéb, a témához kapcsolódó webes tartalmaiból. Ez utóbbiak között találkozhatunk interaktívan böngészhető adatvizualizációval, amelyet szintén a DBK munkatársai készítettek azokról a személyekről és intézményekről, akiket, illetve amelyeket a gróf levélben tájékoztatott az alapításról és megajándékozott a könyvtári katalógus első nyomtatott köteteivel.

Fotó: Széchenyi István és családja. Részlet A sárvár-felsővidéki gróf Széchényi nemzetség arckép-gyűjteményéből (Forrás: OSZK)

A család tulajdonában megőrződött Hymnust 1944-ben helyezte letétbe a könyvtárnál a költő oldalági leszármazottja, László Magda. A második világháborút követően a könyvtár tudatosan törekedett a hagyaték megszerzésére, így került két jelentős kézirategység: a versek tisztázata, 123 lapnyi szöveg, majd 22 lapnyi verskézirat az OSZK birtokába. Kölcsey nem füzetekben rögzítette a verseit, mint például Petőfi, hanem önálló lapokon, jellemzően bifóliókon. Ennek ellenére a kéziratcsomagok rendjét a szakemberek meg tudták állapítani, így a könyvtár az eredeti sorrendben őrzi őket. A két autográf kéziratcsomag a legautentikusabb része a Kölcsey-verskorpusznak, egyben a legnagyobb fennmaradt szövegegység is, a költő verseinek modern kiadásait elkészítő irodalomtörténészek alapvetően erre támaszkodhattak.

A csaknem százhatvan ismert Kölcsey-versből a bibliotéka száztizenöt kéziratot őriz, amelyeket az OSZK munkatársai digitalizáltak. Ez a digitalizált Kölcsey-fond immár mindenki által szabadon elérhető és letölthető a https://copia.oszk.hu oldalon.

A közvetlenül hozzáférhetővé tett szövegek egyrészt a Kölcsey-oeuvre kiemelkedő darabjai, a Hymnus mellett olyan kiemelkedő történeti versek, mint a Zrínyi éneke (Zrínyi dala), Zrínyi második éneke, Fejdelmünk, hajh… (Rákóczi, hajh…); a családjának eredetére és történetére reflektáló szubjektív-történeti vers, a Kölcsey, másrészt a személyes, szubjektív versek (Hév naptól…, Csolnakon), illetve a nagyközönség körében szinte teljesen ismeretlen, meglepő darabok, mint például az Ifj. B. Vécsey Miklós Szathmármegye főispáni helytartójának beiktatására című epigramma latinul, vagy Kölcsey fordításai, mégpedig magyarról németre (Szemere Pál versei: Himfy, A boldog pár).

Az anyag különlegessége, hogy az irodalomtörténet előtt egy eddig ismeretlen Kölcsey-versszöveg is hozzáférhetővé válik. Földesi Ferenc filológus, a Kézirattár vezetője a kéziratok vizsgálata és ellenőrzése során felfedezett egy Kölcseytől származó autográf szöveget, amelyet a költő igyekezett átírással olvashatatlanná tenni. Első olvasatra úgy tűnik, hogy a verskezdemény Kölcsey Dobozi című versének tematikus, motivikus gyökere, Berényi címmel. Dolgozunk a vers szövegének teljes kibontásán és az életműben való elhelyezésén. Elérhetősége a tartalomszolgáltatásban: https://copia.oszk.hu/poem/berenyi/.

Fotó: Digitális Képarchívum

2021-ben a Nova Hvylja, a magyarországi ukrán fiatalok és családok egyesülete útjára indította a Népek meséi című sorozatát, amelynek első részében Zalka Virág Csenge Ribizli a világ végén című népmese-válogatásának öt meséjét adták ki ukrán nyelven. A kisiskolás korosztálynak szóló kötet 2020-ban elnyerte a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum, a hazai gyerekkönyv- és gyerekirodalmi szakma érdekeit képviselő szervezet Év Gyerekkönyve díját. A mesegyűjtemény kiterjed a teljes magyar nyelvterületre, a Szigetköztől Székelyföldig, a Vajdaságtól Kárpátaljáig, képviselve a magyar nyelvű mesehagyomány lenyűgöző szépségét és gazdagságát. A kötet másik különlegessége, hogy a hősök cselekvő nők, akik nem elszenvedői, hanem formálói sorsuk alakulásának.

A HUBBY laudációja szerint kiemelkedő, letisztult, mégis lendületes mesék találhatók benne, amelyek a mai olvasóhoz illő, élő nyelven szólalnak és szólítanak meg korosztálytól függetlenül. A könyv első ukrán kiadását az Erzsébetvárosi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat, Békéscsaba Megyei Jogú Város Ukrán Nemzetiségi Önkormányzata, valamint a magyar kormány támogatta.

Az ukrajnai háborúból menekülő családok támogatását célul kitűzve, e kiadás nyomán az OSZK együttműködést javasolt a Nova Hvylja Egyesületnek és a könyvet gondozó Móra Könyvkiadónak. Zalka Virág Csenge díjnyertes mesekönyvének nyolc meséjét jelentetik meg annak érdekében, hogy 1500 menekült ukrán család számára átadhassák azokat. Az ukrán nyelvű Ribizli a világ végén című népmese-válogatás az első ukrán nyelvű kiadáshoz képest bővített tartalommal és gazdag képanyaggal jelenik meg.

Vershaza. Himnusz, Szózat, Nemzeti dal – emblematikussá lett verseink címmel időszaki kiállítás látogatható a megújult kiállítótérben, ahol a hazaszeretet három ikonikus költeménye, a hazafiság három verssé vált megtestesülése mutatkozik be eddig még nem látott módon.

A tárlat, a 21. századi követelményeknek megfelelően, a legkorszerűbb installációs eszközök segítségével mutatja be első ízben együtt a három mű nemzeti könyvtárban őrzött eredeti kéziratát, felemlítve a legfontosabb szövegkiadásokat, megzenésítéseket és a különböző fordításokat, vagyis megidézve a költemények emblematikussá válásának folyamatát. A kiállítás kitér néhány jelentős történelmi pillanatra, amellyel a versek visszavonhatatlanul összeforrtak, és felidézi azokat a hatásokat, irodalmi utalásokat, amelyek az elmúlt idők klasszikusainak alkotásaiban éppúgy fellelhetők, mint napjaink alkotóinak műveiben.

Nemzeti identitásunk meghatározó dokumentumait tizenöt rangos színművész keltette életre az OSZK felkérésére az intézmény Történeti Fénykép- és Videótárában. A művészek az ország számos neves teátrumát képviselték a Veszprémi Petőfi Színháztól a Szolnoki Szigligeti Színházon át a Nemzeti Színházig. A három költemény felvételei, illetve más különleges dokumentumok, többek között Erkel Ferenc Himnuszának kottája is megtekinthető lesz a tárlaton. A megújult kiállítótérben a költemények történetét érintőképernyők és óriás kivetítőn követhető mozgó installációk mutatják be, élményszerűségükkel segítve a látogatót az elmélyülésben.

A tárlat szerves részét képezi a Petőfi Irodalmi Múzeum átalakítása nyomán az OSZK-ban ez év novemberéig otthonra lelő Landerer–Heckenast-nyomdagép, amelyet a látogatók az ünnep alkalmából kipróbálhatnak a regisztrációhoz kötött csoportokban.

Szintén az V. emeleti bejárati szinten látogatható újragondolt és interaktívvá vált könyvtártörténeti kiállításunk felújított környezetben, bemutatva a klasszikus könyvtári enteriőrt, egy könyvtárőr szobáját. Műemléki és könyvtártörténeti értékű bútorok, egykori intézményi feliratok, irodaszerek, a feldolgozó- és műhelymunkában használt gépek és eszközök, dokumentumok és fényképek ismerhetők meg.

Ugyanitt egy több mint nyolcméteres interaktív érintőképernyőn egyszerre többen is böngészhetik a nemzeti könyvtár történetét – felfedezve kivételes gyűjteményünk számos érdekességét. A képernyőkön rendkívül szemléletes módon, különböző méretű és kialakítású katalógusfiókokat megérintve, mintegy kihúzva azokat jelenik meg a bibliotéka története idővonallal, fotókkal, sajtóhírekkel, anekdotákkal, kiegészítő látványelemekkel. Ezt a digitális muzeológiai megújulást egészítik ki a VI. emeleten álló érintőképernyők, amelyeken a bibliotéka tárainak bemutatkozása látható.

Helyszín:

Országos Széchényi Könyvtár, Budavári Palota F épület V. emelet, 1014 Budapest, Szent György tér 4–5–6.

Nyitvatartás:

március 14., hétfő 13.00ؘ–18.00

március 15., kedd 10.00–18.00

Részletesebb látogatói tájékoztató a Vershaza. Himnusz, Szózat, Nemzeti dal – emblematikussá lett verseink című kiállításról itt olvasható.

Az 1938. május 25. és 29. között Budapesten megrendezett 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus nemcsak a XX. század magyar köz- és kultúrtörténetében, de a magyar hangfelvétel-történetben is kiemelkedő eseménynek bizonyult. A tanulmánykötet tartalmi része Szabó Ferenc János és B. Kaskötő Marietta (mindketten az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének munkatársai) munkája. A hangfelvételek anyagát az OSZK munkatársai – Dede Franciska és Illyés Boglárka – közreműködésével Szabó Ferenc János állította össze, és Solymosi Ákos, az OSZK Színháztörténeti és Zeneműtára munkatársa digitalizálta és restaurálta. Az egyházzenei hangfelvételek története mellett a korabeli kiadók, lemezcégek működésébe is bepillantást nyerhetünk, ami művelődéstörténeti szempontból is igazi kuriózum. A tanulmányokat a CD-n hallható hangfelvételek átírt szövegei követik.

Háromféle hangzó dokumentumtípus is megőrizte a kongresszus eseményeit: kereskedelmi forgalomba került gramofonlemezek, a Magyar Rádió stúdiófelvételei, valamint rádióközvetítések röntgenlemezre rögzített privát hangfelvételei is fennmaradtak. A három típus három különböző nézőpontból mutatja be az eucharisztikus kongresszust. A Radiola-lemezek az előkészületeket támogatták, a Magyar Rádióban felvett és lemezre vágott stúdiófelvételek a rádió Hangmúzeumának történeti felvételeit gazdagították, míg az élő hangközvetítések privát rögzítései pillanatfelvételként őrizték meg a kongresszus eseményeinek hangulatát. Amint a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok sorozata 2021-ben tért vissza Budapestre, úgy az 1938-as esemény archív hangdokumentumai is 2021-ben kerültek első ízben nyilvánosságra.

Az OSZK kötetének CD-melléklete reprezentatív válogatást tartalmaz a kongresszus hangfelvételeiből. Az eucharisztikus találkozó hivatalos énekrendje alapján hallható népénekek mellett található különleges felvételek a megnyitó ünnepség részletei, valamint Eugenio Pacelli (1876–1958) bíboros, pápai legátus (a későbbi XII. Piusz pápa) Mátyás-templombéli köszöntése. A kötetet különleges illusztrációk egészítik ki; kották, plakátok, lemezcímkék, fényképek foglalják keretbe a szöveg és a zene egységét.

Az ARSC több zenei kategóriában hirdet évente győztest, az „Eristis mihi testes” a történeti hangfelvételek kutatása kategória jelöltje lett 2022-ben. Az eredményhirdetés ez év szeptemberében, a díjátadó 2023 májusában várható.

A Kötet adatlapja az OSZK honlapján: https://www.oszk.hu/kiadvany/eritis-mihi-testes.

Napjainkban a koronavírus-világjárvány ad táptalajt az álhírek terjedésének. A pandémia idején otthon, a négy fal között mindenki szeretne valamilyen bizonyosságot, megerősítést kapni a veszélyhelyzetről. Ilyenkor gyakrabban tűnnek fel azok az állítólagos „szakértők”, akiknek bejegyzései, posztjai és videói a közösségi oldalakon vírusként keringve hivatkozási alappá válnak. Éppen ezért most – jobban, mint valaha – életbevágó felismerni az álhíreket, és felvértezni magunkat a hamis és a megtévesztő információk kiszűrésének képességével.

Magyarországon az Országos Széchényi Könyvtár és a kereteiben működő Könyvtári Intézet honlapján az álhírek visszaszorítására szolgáló információkat összefoglaló szemletanulmány vált elérhetővé, amely számos nemzetközi kezdeményezésre felhívja a figyelmet.

A Könyvtáros-egyesületek Nemzetközi Szövetsége (IFLA) évek óta kiemelt figyelmet szentel a könyvtárak álhírek elleni küzdelmének elősegítésére, ugyanis a bibliotékák már régóta szerepet játszanak abban, hogy erősítsék a felhasználók kritikus szemléletét és az általuk talált információk megfelelő kezelését. Kezdetben ezek az erőfeszítések csak a felsőoktatási könyvtárakat látogató hallgatókat célozták meg, ám az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált az, hogy mindenkinek rendelkeznie kell a tudatos tájékozódáshoz szükséges alapvető készségekkel. A koronavírus-járványra reagálva az IFLA elkészítette a népszerű „Hogyan vegyük észre az álhírt?” című infografika frissített verzióját, fokozott figyelmet fordítva a forráshitelesség ellenőrzésének szükségességére, és felismerve, hogy sokak számára a hírek már többnyire a közösségi médián keresztül terjednek.

Az Amerikai Könyvtárak Egyesülete (ALA) honlapján több, a járványt érintő kiemelt hír olvasható, illetve hatalmas forrásgyűjteményeket tettek közzé számos kapcsolódó témában is. Az ALA folyamatosan nyomon követi a koronavírus terjedésével kapcsolatos eseményeket, kiemelten kezelve a WHO által definiált infodémiát, amely kifejezés a hitelesség szempontjából szelektálatlan információözönre utal. Az ALA felismerte azt is, hogy a közegészségügyi válság milyen hatással lehet a könyvtári dolgozókra, és alapos forrásgyűjteményt tett közzé arra vonatkozóan, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a könyvtárak hogyan gondoskodnak munkatársaikról, hogyan kezelik a munkafolyamatokat, illetve szükség szerint hogyan függesztik fel azokat, valamint külön figyelmet fordít a gyűjtésben a járványhelyzet alatt fokozottan jelentkező álhírveszélyre.

A Könyvtári Intézet – folyamatosan követve az aktuális nemzetközi szakmai trendeket – már 2019-ben beemelte a népszerű Határtalan könyvtár – K2 továbbképzési műhelysorozat témái közé az álhírek könyvtári kezelését Húzzuk be a fake-et! Könyvtárak az álhírek ellen címmel.

A március elején indult Könyvtárak.hu portál, amelyet az intézet munkatársai gondoznak, s amely a lakosság és a szakemberek tájékoztatására egyaránt szolgál, azonnal reagált a koronavírus hazai megjelenése miatt a „könyves közgyűjteményekre” háruló átállási problémákra azzal, hogy felületet kínált a távoli elérésű könyvtári szolgáltatások bemutatására, a forráshelyek térképes megjelenítésére. Az információáradatban való eligazodás megkönnyítése érdekében számos magyar bibliotéka gyűjtötte össze és tette közzé online csatornáin az országos és az adott településre vonatkozó, koronavírussal kapcsolatos rendelkezéseket, a megbetegedés megelőzésére szolgáló tanácsokat. A könyvtárak így, a hiteles információforrások bemutatásával tudják a leghatékonyabban megfékezni az álhírek terjedését. A weboldal indulása óta 272 könyvtár osztotta meg a nagyközönséggel a vészhelyzet alatt is működtetett szolgáltatásait. Közülük 70 intézmény pedig kifejezetten a pandémiával kapcsolatos hiteles információkat is szolgáltat.