„A K&H gyógyvarázs 20. évfordulója alkalmából meghirdetett K&H jövő gyógyítói díjra tavaly lehetett jelentkezni, és összesen 81 gyermekgyógyító nyújtotta be pályázatát felhívásunkra” – mondta el Guy Libot, a K&H vezérigazgatója. „Közülük választotta ki a szakmai zsűri és a nagyközönség azt a nyolc nyertest, akik minél innovatívabb technológiák alkalmazására törekszenek a gyógyításban, emellett pedig a beteg gyermekek lelkével is sokat törődnek, és így a legméltóbbak az elismerésre. A díjazottak nagy hangsúlyt helyeznek a megfelelő tájékoztatásra mind a gyermek, mind a szülő felé, törekszenek a minél gyorsabb és fájdalommentesebb vizsgálatra és kezelésre. Öröm látni, hogy ilyen elhivatott orvosok kezében van a fiatal generáció gyógyítása, a gyermekegészségügy jövője.”

A K&H jövő gyógyítói díj nyertesei fejenként 1,3 millió forint támogatásban részesülnek, amelyből 300 000 forintot kifejezetten szakmai továbbképzésre fordíthatnak. „Bízunk benne, hogy ezzel is még tovább fejlesztik az innovatív technológiákkal kapcsolatos ismereteiket és hatékonyabban tudják majd gyógyítani a gyerekeket” – tette hozzá Guy Libot.

A nyertesek szerteágazó szakterületeken tevékenykednek: van köztük házi gyermekorvosi praxisban, csecsemőosztályon dolgozó orvos, de gyermeksebész, gyermekonkológus és gyermekpszichiáter is. Ami közös bennük, hogy mindannyian igyekeznek játékosan, a gyermekek nyelvét beszélve enyhíteni a kicsik szorongását, és a minél kevésbé invazív vizsgálatokkal kímélni a kis betegeket. Az innovatív eszközök éppen ebben nyújtanak nekik segítséget, hiszen ezekkel pontosabban meg tudják határozni a betegségek forrását, és személyre szabott, hatékony kezelési tervet tudnak kidolgozni. Sőt, a szakemberek már a telemedicinát, a kommunikációs eszközök széles tárházát is használják, legyen szó videós kapcsolattartásról vagy a szülők ismereteinek bővítéséről a közösségi oldalakon. A hátrányos helyzetű régiókban gyógyító orvosok az egészségügyi tájékozottság növelését tartják a legszükségesebbnek, valamint a mentális egészség megőrzését segítő programokra helyeznék a jövőben a hangsúlyt.

A K&H jövő gyógyítói díj nyertesei:

A nagy információtömegben nehezen igazodunk ki, laikusként nincs támpont, ami alapján kiválaszthatjuk a gyerekeink számára legmegfelelőbb prevenciót és gyógymódokat. Mivel a legtöbb szülőnek nincsenek komplex biológiai, egészségügyi és gyógyszerészeti ismeretei, könnyen félrevezetheti őket egy-egy jól csengő ígéret vagy más szülő által beváltnak titulált termék vagy eljárás. Ezért kiemelten fontos, hogy legyen egy megbízható házi gyermekorvos vagy szakorvos, aki eligazít minket és a mi gyermekünk számára leghatékonyabb kezelést javasolja.

A hangsúly a kölcsönös bizalmon van

A szakmai konzultációk során nemcsak az számít, hogy a gyermekorvos mennyire motivált, empatikus, mennyire ismeri a korszerű eljárásokat, jár konferenciákra, hanem az is, hogy a szülő elfogadja-e a doktor útmutatásait. „Mindenkinek jól esik a pozitív visszajelzés, a dicséret, hogy jól végzi munkáját, és az emberek szívesen fordulnak hozzá tanácsért. A jövő gyógyítása a fiatal orvosok kezében van, hiszen ők azok, akiken a következő évtizedekben a gyermekegészségügy helyzete múlik, akik hatékony és innovatív gyógymódok alkalmazásával biztosítják, hogy a jövő generációja teljes életet élhessen” – mondta el Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H Csoport kommunikációs vezetője. „Az elhivatott fiatal szakemberek iránti tiszteletünket és megbecsülésünket most azzal is kifejezhetjük, hogy jelöljük őket a K&H jövő gyógyítói díjra. A nyertesek a szakmai elismerésen kívül 1,3 millió forintot kapnak, aminek egy részét továbbképzésre, korszerű technológiák megismerésére fordíthatják.”

A K&H jövő gyógyítói díjra a 40 év alatti, még szakképzésben részt vevő vagy már praktizáló, gyermekeket gyógyító háziorvosok és szakorvosok pályázhatnak, valamint a szülők, kollégák, barátok is jelölhetik kedvenc orvosukat a www.khgyogyvarazs.hu/jovo-gyogyitoi-dij honlapon. Jelölni 2023. szeptember 10-ig lehet, míg a pályázati adatlap kitöltésére szeptember 20-ig van lehetőségük az orvosoknak. A szakemberek három kategóriában pályázhatnak: gyermekeket gyógyító rezidens és szakorvos jelölt, házi gyermekorvos, valamint intézményben praktizáló szakorvos. A jelentkezőket egy szakértői zsűri bírálja el, majd a közönség online szavazáson döntheti el, ki kapja a K&H jövő gyógyítói díj közönségdíját – írják.

Az elmúlt két évben 44 százalékról 63 százalékra bővült a magánegészségügyi rendszert is használó magyarok aránya. Az EY kutatása szerint tavaly az aktív dolgozók fele választott ilyen jellegű szolgáltatást. Leggyakrabban a 18-29 év közötti fiatalok (58%), legritkábban pedig az 50 év felettiek (43%) keresnek fel orvost az állami ellátáson kívül. A megkérdezettek elsősorban azért fordulnak a privát szektor felé, mert gyorsasággal, kölcsönös bizalmon alapuló orvos-beteg kapcsolattal és minőségi környezettel azonosítják.

„Egyre többen vesznek igénybe magánegészségügyi szolgáltatásokat, ami új szereplők megjelenését és a szolgáltatók versenyének erősödését hozza magával. Kutatásunk szerint az emberek elsősorban a gyors és egyszerű kapcsolatfelvételt, illetve a vizsgálati eredmények szinte azonnali elérhetőségét várják a pénzükért cserébe. Új ügyfelek megszerzéséhez ezért kritikus fontosságú lesz a szolgáltatóknak a digitális betegút megfelelő felépítése” – hangsúlyozta László Roland, az EY üzleti tanácsadással foglalkozó területének vezetője.

A fokozódó igény ellenére a magyarok mindössze töredékének (12%) van magán egészségbiztosítása. Ehhez legjellemzőbben továbbra is a munkáltatók által kötött szerződéseken keresztül jutnak hozzá az emberek (50%). A felmérés szerint itthon annak ellenére a lakásbiztosítás (60%) a legelterjedtebb, hogy az otthonukat érintő káreset miatt jóval kevésbé aggódnak a válaszadók (30%), mint a betegségek miatt. Ennek megfelelően a magyarok félelmei és azok biztosítottsága közötti eltérés az egészség esetében a legmagasabb (-49%), ezt követi a munkanélküliség elleni (-25%) és a nyugdíjbiztosítás (-20%).

„A magasabb jövedelműek és képzettségűek, valamint a nagyvárosban élők mellett különösen a fiatalabb korosztály nyitott a magánegészségügyi szolgáltatásokra. Ez a generáció jellemzően más jellegű személybiztosítást nem köt, így egy jól kialakított termékkel egy új célcsoportot érhetnek el a biztosítók” – tette hozzá László Roland.

Fotó: Luis Melendez/unsaplsh.com

Dr. Csernavölgyi István szülei is orvosok, így, ahogy ő fogalmazott, az orvosi pálya eleve elrendelés volt a számára. A vezérigazgató szerint a gyógyítás alapvetése a megfelelő szaktudás és képzettség, de ugyan olyan fontos számára az is, hogy a gyógyító ember tudjon maradni ott és akkor, amikor arra szükség van. Ez a meggyőződés tükröződik a munkájában mind a szakmai területen, mind pedig az intézményvezetői pozícióban. Célja, hogy hosszú távon olyan körülményeket teremtsen a kollégái számára, ahol közösségként, biztonságos szakmai környezetben mernek és tudnak alkotni, ami a fejlesztés és a fejlődés alapja. A megfelelő munkakörnyezet mellett ugyanolyan fontosnak tartja a kollégák folyamatos szakmai gyarapodását, így a BEK Akadémia képzéseit, amiben óriási lehetőséget lát. Véleménye szerint ez olyan hazai és nemzetközi oktató és kutatási tevékenységre ad módot, ami máshol egyáltalán nem jellemző.

Dr. Csernavölgyi István úgy gondolja, hogy elődje, dr. Varga Péter Pál munkássága során mindenki számára világossá vált az a megkérdőjelezhetetlen szakmaiság, amelyet a Budai Egészségközpont képviselt az elmúlt évtizedekben. A vezérigazgató szerint a Budai Egészségközpont abban tud más lenni és abban tud kiemelkedni a többi szolgáltató közül, akár a magán-, akár az állami szférában való gyógyításról legyen szó, hogy itt minden adott ahhoz, hogy a beteg java legyen a legfőbb törvény és ezt semmi ne írhassa felül. Ami emellett elődje munkásságában megfogta és amit kiemelne, az a folyamatos fejlesztés iránti igény volt. Ezen az úton szeretne ő is továbbmenni, így mind a digitális, mind az infrastrukturális, mind pedig intézményi szinten jelentős fejlesztések várhatók a jövőben. A digitális fejlesztések célja egy olyan hálózat kiépítése, amely gyorsítja az ellátási folyamatot, egyértelműen szolgálja annak biztonságát, valamint segíti a munkatársak napi tevékenységét. A tervek szerint még az idei év folyamán megkezdődik egy több szakmában magas progresszivitással bíró kórházi épületegyüttes megvalósítása is.

Hosszú távú célok és jövőkép

Dr. Csernavölgyi István elmondta, hogy a Budai Egészségközpont stratégiája más, mint amit általában a magánegészségügyi intézmények kapcsán érzékelni lehet. Vannak olyan intézmények ugyanis, amelyek a járóbeteg ellátást célozzák meg, vannak olyanok, amelyek kifejezetten a diagnosztikát, illetve vannak olyanok, amelyek inkább a fekvőbeteg ellátásra specializálódtak. A Budai Egészségközpont mindhárom területet magas színvonalon szeretné több szakmában megvalósítani és működtetni, úgy, hogy eközben megőrzi az Országos Gerincgyógyászati Központ kiemelkedő szakmai tevékenységét is.

„A fejlesztések visszatükrözik az előrelátó tulajdonosi szándékot és a stratégiai gondolkodást: kapkodás nélkül, a szakmaiságot szem előtt tartva, minden területet érintve 2-3 éven belül kialakítani egy fekvő- és járóbeteg ellátó intézményt. Cél egy olyan jövőkép megvalósítása, amelyben a Budai Egészségközpont nemcsak hazánkban, hanem nemzetközi kitekintésben is élen járó fekvő-és járóbeteg ellátást, kiemelkedő diagnosztikai képességeket menedzselő és működtető, a magán ellátás kapcsán mind szakmai gárdájában, volumenében, eszközparkjában és infrastruktúrájában kiemelkedő intézménnyé válik. Az egyes szakterületekkel – és nem csak a gerincgyógyászat jeles képviselőivel – már elkezdődött a közös gondolkodás és a közös munka. Ez a garanciája annak a valós és reális jövőképnek, hogy az intézmény a magánegészségügyi piacon nemzetközi kitekintésben is kiemelkedőt fog nyújtani az elkövetkező pár évben” – tette hozzá dr. Csernavölgyi István.

A részek során a két sikeres lábspecialista és sebész munkáját követhetjük nyomon, akiknek profi hozzáállása sokat segít a betegeiknek abban, hogy visszanyerjék önbizalmukat és egészséges lábaikat. A sorozatban a nézők jobban megismerhetik a két doktort – egyet-egyet a keleti és a nyugati partról −, ahogy furábbnál furább eseteket vizsgálnak meg a lábgombától és szemölcsöktől egészen a lábujj amputációig.

„Dr. Pimple Popper hatalmas sikere után teljesen egyértelmű volt, hogy a közönség további megható és inspiráló orvosi történeteket szeretne látni” – nyilatkozta Howard Lee, a TLC elnöke és ügyvezető-igazgatója, majd hozzátette: „Nagyon izgatottak vagyunk, hogy a nézőink végre megismerhetik Dr. Ebonie-t és Dr. Brad-et, a Megöl a lábam című műsor két tehetséges és figyelmes orvosát. Ahogy a TLC többi, egészségügyi témájú sorozatában, itt is megannyi érzelmi hullámvasútra és katartikus élményre számíthatnak majd a nézők!”

Mindegyik egyórás epizód három páciens esetét mutatja be, akik több év, talán évtized mellőzöttség után Dr. Ebonie-hoz és Dr. Bradhez fordulnak abban a reményben, hogy ők talán helyre tudják hozni furcsa lábproblémáikat és végre visszakaphassák az életüket. Az évad során megismerhetjük azt az írónőt, aki alig várja, hogy végre megszabadulhasson a hatodik lábujjaitól; azt a sportolót, akinek drasztikusan eltér a két lábmérete egymástól és egy korábbi táncost, akinek akkorára nőtt a bütyke, hogy már alig tud járni tőle. A Próteusz-szindrómában, ismertebb nevén elefántember-betegségben szenvedő páciensnek folyamatosan nőnek a lábfejei, míg egy imádnivaló kislány összesen 12 lábujjal született. A súlyos betegségektől kezdve egészen a szépészeti beavatkozásokig, az orvosok minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy javítsanak az őket felkereső emberek életén.

Dr. Ebonie Vincent egy magasan képzett lábfej- és bokasebész a kaliforniai Orange County-ból. Karrierje során a legmodernebb boka és lábfej kezelési eljárások szakértője lett, és minimális beavatkozást igénylő műtéti eljárásokra, korrekciós és helyreállító műtétekre, valamint a cukorbetegség okozta végtagüszkösödés kezelésére specializálódott. Dr. Vincent számos orvosi szaklapban publikálta kutatásait, valamint a Des Moines Egyetemen elvégzett kutatásaiért ki is tüntették.

Dr. Brad Schaeffer 2007 és 2011 között a Temple Egyetem Lábsebészeti Klinikán dolgozott Philadelphiában, ahol megannyi különös esettel találkozott. Dr. Scheffer a klinikán töltött ideje alatt számos területen, mint például a sebészet, az ortopédia, a baleseti sebészet, a radiológia és a fizikoterápia kipróbálhatta magát. Mielőtt a Temple Egyetemre került, Dr. Schaeffer a Palm Beach Atlantic Egyetemen szerezte a diplomáját biológia, vegyészet és üzleti ismeretek szakon.

A Megöl a lábam című műsort a Renegade 83 an Entertainment One Company gyártja a TLC számára.

Ezen a linken elérhető a sorozat előzetese: https://www.youtube.com/watch?v=FzCIYvfNZz0