A mesterséges intelligencia és a podcastok egyre meghatározóbb szerepet töltenek be a reklámpiacon – ezt erősítik meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb kutatásai is, amelyeket az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) közös workshopján mutattak be.

Az esemény legfőbb célja az volt, hogy a reklám- és médiaszakma első kézből ismerje meg a médiahatóság által készített tanulmányok legfontosabb megállapításait, és azok gyakorlati hatásait a reklámozás jelenére és jövőjére. A közel 100 szakember részvételével zajló workshop egyértelműen rámutatott: a technológiai fejlődés új lehetőségeket teremt, ugyanakkor új szakmai és etikai kérdéseket is felvet. A hatósággal való együttműködés az ÖRT stratégiájának fontos része. Idén már harmadik alkalommal rendezett workshopot a szakmai szervezet a reklámterület szempontjából kiemelt hatósággal, melyet kiemelt érdeklődés követett a tagság részéről.

Dr. Szabó László Zsolt, az NMHH médiapiaci együttműködési és kutatási igazgatója köszöntőjében kiemelte: „A társszabályozó szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelten fontos számunkra. Az NMHH és az ÖRT között több területen is konstruktív együttműködés zajlik. Az idei már a negyedik év amikor bemutathatunk olyan általunk készített kutatási anyagokat az ÖRT tagságának, amelyek a reklámozási gyakorlat jelenét és jövőjét egyaránt érintik.”

Az AI már nem jövő – hanem a reklámipar új működési alapja

Soós Edina, az NMHH Médiapiaci Együttműködési és Kutatási Igazgatóságának szakértője előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia ma már nem egy jövőbeli lehetőség, hanem a reklámipar mindennapi gyakorlatának része. A kutatás szerint a magyar cégek mintegy ötöde már alkalmaz AI-megoldásokat, a nagyobb vállalatok körében pedig ez az arány még magasabb. A technológia elsősorban a tartalomgyártásban, a kampánytervezésben és az optimalizálásban hoz érdemi változást, jelentősen növelve a hatékonyságot és a személyre szabhatóságot. Ugyanakkor az AI térnyerése új kihívásokat is felszínre hoz: a transzparencia, a hitelesség és a fogyasztói bizalom kérdései minden korábbinál hangsúlyosabbá válnak a reklámozási gyakorlatban.

Hallgatóból vásárló: a podcastok reklámereje egyre nő

Kövecses Ágnes, az NMHH Műsorfigyelő és -elemző Igazgatóságának osztályvezetője bemutatta, hogy a podcastfogyasztás Magyarországon dinamikusan növekszik: míg 2021-ben a lakosság 40%-a hallgatott valamilyen gyakorisággal podcastet, ez az arány 2024-re már 66%-ra emelkedett. A podcastok egyik legfontosabb sajátossága a személyesebb, bizalmi jellegű kommunikáció, amely különösen értékessé teszi a márkák számára. A hallgatók több mint fele találkozott már reklámmal podcastben, és egy részük vásárlási döntést is hozott ezek hatására. A formátum így egyértelműen kilépett a kísérleti fázisból, és mára a reklámkommunikáció egyik releváns csatornájává vált. A siker kulcsa ugyanakkor nem pusztán a jelenlét, hanem a hiteles, a tartalomba természetesen illeszkedő megjelenés.

Nemcsak trendek, hanem iránymutatások is rendelkezésre állnak

Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára az előadásokat követően hangsúlyozta: a bemutatott két téma aktualitása megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor a szakma számára már ma is elérhetők olyan iránymutatások, amelyek segítik a jogkövető és etikus marketing és reklámozási gyakorlatot.

„A mesterséges intelligencia és a podcastok területén nem a nulláról indul a piac. 2025-ben a reklám- és marketing szakmai szervezetek partneri együttműködésében elkészült az AI Guide ajánlás, míg a podcast reklámozás esetében az ÖRT és az IAB Hungary közösen dolgozott ki útmutatót a helyes reklámozási gyakorlatról” – emelte ki záró gondolatában a szervezet operatív vezetője, majd hozzátette: „a hatóságokkal való közös munkát az érdeklődést látva sikertörténetként értékeljük és a jövőben is folytatni fogjuk”. 

Az esemény egyértelmű üzenete: a hatóság és az önszabályozás szoros együttműködése nélkülözhetetlen a jogkövető, átlátható reklámpiac működéséhez és a reklámok iránti fogyasztói bizalom erősítéséhez.

Együttműködés a jogkövető reklámpiacért

Kiemelt érdeklődés mellett, közel 110 résztvevővel zajlott az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) és a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) közös online workshopja. A magas részvétel is jelzi: a reklámszakma számára kiemelten fontos a hatósági gyakorlat első kézből történő megismerése.

Az ÖRT tagsága számára az ilyen fórumok konkrét kockázatcsökkentést jelentenek: az ellenőrzési szempontok és jogértelmezési irányok ismeretében megelőzhetők a jogsértések. A hatóság számára pedig a párbeszéd lehetőséget teremt arra, hogy a vizsgálati tapasztalatok ne kizárólag szankcióként, hanem edukációs eszközként is megjelenjenek a piacon.

A reklám társadalmi felelősség

Az eseményt a két szervezet vezetője nyitotta meg, ezzel is jelezve a téma fontosságát a résztvevők számára. „A fogyasztói bizalom a reklámpiac egyik legfontosabb tőkéje, amelyet az etikus, átlátható kommunikáció erősít” – hangsúlyozta Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgatója.

Dr. Német-Weingartner Lilla, az NKFH elnöke (nyitó képünkön) köszöntőjében kiemelte: „A reklám ma már nem csupán gazdasági kommunikáció, hanem döntéseket befolyásoló eszköz, különösen a digitális térben. A hatóság célja nem a reklám korlátozása, hanem a tisztességes verseny és a fogyasztói bizalom védelme.”

Csákiné dr. Gyuris Krisztina, az NGM fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős helyettes államtitkára a minisztérium és a szakmai szervezetek közötti együttműködés jelentőségére mutatott rá, külön hangsúlyozva az ÖRT-vel megvalósuló, gyakorlatban is működő, példaértékű szakmai párbeszédet.

2025: fókuszban a digitális tér és a nyelvvédelem

A 2025-ös tapasztalatokat az ÖRT–NKFH workshopon dr. Ábrahám Edit, az NKFH Fogyasztóvédelmi Szolgáltatás-ellenőrzési Főosztályának osztályvezetője ismertette.

2025-ben a fogyasztóvédelmi hatóság országosan 13 679 fogyasztóvédelmi ellenőrzést koordinált, amelyek nyomán 6 180 hatósági eljárás indult, és összesen mintegy 2,6 milliárd forint bírságot szabtak ki.

A reklámokat érintő vizsgálatokkal kapcsolatos összefoglaló alapján, kiemelt figyelmet kapott az influenszer marketing: az influenszerek által közzétett tartalmaknál 12%-os kifogásolási arányt állapított meg a hatóság, jellemzően a reklámjelleg nem megfelelő feltüntetése miatt.

Az online kereskedelemben a Black Friday akciók vizsgálatakor 906 ellenőrzött termékből 131 esetében találtak szabálytalanságot (közel 14%). A hatóság tapasztalatai szerint egyre nagyobb kihívást jelentenek a digitális térben alkalmazott „sötét mintázatok” és más, a fogyasztói döntéseket torzító megoldások.

A legmagasabb kifogásolási arány ugyanakkor a nyelvvédelmi ellenőrzéseknél volt: 117 vizsgálatból 38 jogsértést tártak fel (32%), amelyhez 5,25 millió forint bírság kapcsolódott.

A gyermek- és fiatalkorúakat védő reklámszabályok ellenőrzése során 258 vizsgálatban 314 reklámot értékeltek, ezek közül 18 bizonyult jogsértőnek, míg az általános reklámszabályok esetében 240 ellenőrzésből 5 jogsértést állapítottak meg (2%).

2026: tovább erősödő kontroll a digitális térben, kiemelt figyelem a zöld és az étrend-kiegészítő témáknak

A 2026. évi Ellenőrzési és Vizsgálati Programot Csákiné dr. Gyuris Krisztina mutatta be. A program 73 ellenőrzési területet ölel fel, amelyek közül több közvetlenül érinti a reklámozási gyakorlatot.

A fő prioritások között szerepel:

• a gyermekek és más sérülékeny fogyasztók fokozott védelme,
• az influenszerek és az online értékesítési gyakorlatok ellenőrzése,
• az ingatlanközvetítők hirdetéseinek vizsgálata,
• a zöld állításokkal kapcsolatos fellépés („greenwashing”),
• az általános reklámszabályok alkalmazásának vizsgálata,
• valamint az étrend-kiegészítők átfogó ellenőrzése.

Az étrend-kiegészítők esetében különösen az egészségre vonatkozó állítások megalapozottsága és a sérülékeny fogyasztók megfelelő tájékoztatása kerül fókuszba.

Valós szakmai igény a párbeszédre

A közel másfél órás online esemény során az előzetesen érkezett és a helyszínen feltett kérdésekre is részletes válaszok születtek. „Kiemelten fontos számunkra, hogy a tagok testközelből is megismerjék a hatósági eljárások szempontrendszerét. A részvételi érdeklődés és az élénk szakmai diskurzus egyértelműen jelzi: az ilyen típusú workshopokra komoly igény van a tagságunk részéről. Az ÖRT a jövőben is folytatja ezt a hagyományt, erősítve az etikus reklámozás intézményét és a fogyasztói bizalmat.” – foglalta össze az esemény tanulságait Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára.

Az együttműködés a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátásról szóló 2006. évi XCVIII. törvény (Gyftv.) hatálya alá tartozó termékek reklámozására terjed ki, különös tekintettel a felelős, transzparens és szakmailag megalapozott kommunikációra. A megállapodás rögzíti, hogy a két szervezet szakmai partnerként működik együtt az etikus gyógyszerkommunikáció támogatásában, a panaszügyek egységes elbírálásában és az önszabályozó gyakorlat fejlesztésében.

A Generikus Egyesület célja, hogy tagjai a Gyógyszer-kommunikáció Etikai Kódexe alapján, a Magyar Reklámetikai Kódex szellemében működjenek, és a reklámozási gyakorlat során az ÖRT szakmai tapasztalatára támaszkodjanak. Az ÖRT az etikus reklámozás független szakmai fóruma, amely a jogszabályok mellett a reklámetikai normák érvényesülését, a fogyasztói bizalom és a szakmai hitelesség erősítését tűzte ki célul.

„A gyógyszerreklámozás az egyik legérzékenyebb kommunikációs terület, ahol a szakmai pontosság és a fogyasztók védelme egyszerre követelmény. Az ÖRT számára ez a megállapodás nemcsak szakmai, hanem társadalmi felelősségvállalás is – hiszen a független önszabályozás erejével támogatjuk a tisztességes piaci gyakorlatot.” – mondta dr. Molnár Kálmán, az ÖRT elnöke.

„A Generikus Egyesület tagjai számára kiemelten fontos, hogy a gyógyszerkommunikációban a hitelesség, a szakmaiság és az etika kéz a kézben járjon. Az ÖRT-vel kötött stratégiai partnerség biztosítja, hogy a reklámok megfeleljenek a legmagasabb etikai és jogi követelményeknek.” – hangsúlyozta Dr. Gaszner Péter, a Generikus Egyesület elnöke.

„A megállapodás gyakorlati segítséget jelent tagjainknak a napi munkában, és egyben garancia arra, hogy a gyógyszerreklámokban megjelenő információk szakmailag megalapozottak, a fogyasztók számára pedig biztonságosak és érthetőek legyenek.” – tette hozzá Dr. Oros Dóra, a Generikus Egyesület igazgatója.

„A gyógyszer a kommunikáció egyik legszabályozottabb, de egyben legnagyobb reklámköltést generáló kategória. Ezzel a partnerséggel az a célunk, hogy az etikus reklámozás ne csak kötelezettség, hanem piaci előny is legyen – egy olyan területen, ahol a bizalom mindennél fontosabb.” – emelte ki Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára.

„A folyamat során kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy olyan szakmai alapokra helyezzük az együttműködést, amelyek valódi értéket teremtenek az ágazat számára” – fogalmazott Karaszi Erika, az Élelmezés-egészségügyi munkacsoport vezetője.

A két szervezet a megállapodás tényét a nyilvánosság számára is elérhetővé teszi, és évente közösen értékeli az együttműködés tapasztalatait. A kezdeményezés hozzájárul a magyar gyógyszerkommunikáció transzparens, felelős és önszabályozáson alapuló fejlődéséhez.

A Green Pledge kezdeményezést 2022-ben hívta életre az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT), a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) és a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ). A program célja, hogy a reklám- és marketingipar szereplői a mindennapi működésükben és a kommunikációs gyakorlatban egyaránt tudatosan figyeljenek a környezetvédelemre, a fenntartható fejlődésre, és kerüljék el a greenwashingot.

Idén a pályázók száma stabil maradt, ugyanakkor a benyújtott anyagok minősége új szintet ért el. Újdonság volt, hogy a DIMSZ és az MPRSZ tagjai is pályázhattak, így a kezdeményezés még szélesebb szakmai közösséget ért el. A pályázatokat immár három éve ugyanaz a független szakmai zsűri bírálta el, akik tapasztalatukkal és következetes értékelésükkel biztosítják a védjegy szakmai hitelességét. A 13 beadott pályázat közül 9 érdemelte ki a Green Pledge védjegyet.

A nyertes projektek sokszínűsége idén is jól mutatta, hogy a fenntarthatóság a mindennapi élet minden területén helyet talál. Az MVM két díjjal is távozott: az Energiadiéta kampány egyszerű, hétköznapi tippekkel több százezer embert tanított energiatakarékosságra, míg a Gördülő Energia látványos kísérletekkel vitte közel a megújuló energiát a diákokhoz. A SPAR a Műanyagmentes július programmal edukáció és újrahasználható megoldások segítségével ösztönözte a vásárlókat a tudatosságra. Az AUCHAN és Well PR együttműködésében megvalósult kampány a műanyaghulladék csökkentését és a szemléletformálást tette kézzelfoghatóvá. A Media Markt BetterWay nagykövet programjában „zöld pólós” képzett szakértő kollégák segítették országszerte a vásárlókat a fenntartható döntésekben. A ONE Alapítvány és a 4iG közös munkája a digitális kompetenciák fejlesztésén keresztül a fenntarthatósági gondolkodást vitte közel a fiatalokhoz. A Progressive és az Univerzum 8 a Green Academy programban játékos e-learning formájában tanította a fenntarthatóság alapjait. A Mediator egyedülálló kommunikációs kampánya a Gardener Pils példát mutatott arra, hogyan lehet egyszerre edukálni és bevonni a közönséget. A Fanga Fanga és a Paramount pedig kreatív, filmkulturális eszközökkel hívták fel a figyelmet a környezettudatosság fontosságára.

Prof. Emeritus Dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes (zöld ombudsman), a zsűri elnöke kiemelte: „A pályázatok száma stabil, a minőség pedig évről évre javul. Ez azt bizonyítja, hogy a szakma valóban komolyan veszi a fenntarthatóságot, és kreatívan keresi azokat a megoldásokat, amelyekkel felelősen formálhatjuk a közbeszédet.”

Dr. Megyer Örs, tanácsadó, az MMSZ Tonk Emil Életműdíjasa, az ÖRT tiszteletbeli elnöke, a zsűri társelnöke hozzátette: „A Green Pledge több mint díj: közösségi ügy. A marketing iparág így mutat példát, és inspirál másokat is arra, hogy a fenntarthatóság ne extra legyen a kommunikációs megoldásokban, hanem természetes alapérték.”

Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára így fogalmazott: „Három év alatt a Green Pledge stabilan a szakma egyik legfontosabb fenntarthatósági kezdeményezésévé vált. A programban rejlő erő az együttműködés és a közös szemléletformálás. És ami a legjobb hír: folytatjuk jövőre is.”

A programmal kapcsolatos részletek elérhetőek a Green Pledge weboldalán (www.greenpledge.hu)

Az influenszer marketing mára a kommunikációs stratégiák egyik kihagyhatatlan pillérévé vált, amelyet nemcsak az influenszerek iránti fogyasztói bizalom, hanem a Reklámtorta adatai szerint a kommunikációs büdzsé alakulása is alátámaszt. Az influenszer nemcsak nevében “véleményvezért”, de személyes hangvételű posztjaival közvetlen kapcsolatot teremt a fogyasztókkal, a márkákról közzétett véleménye fontos és követendő a fogyasztó számára. Jelentőségük növekedésével egyre fontosabb elvárássá vált az influenszer hitelessége, amelynek a reklám poszt etikussága, benne a reklámjelleg feltüntetése a márkák számára is kulcskérdéssé vált. Nélkülözhetetlen, hogy az influenszer és a márkák közti kapcsolat szereplői, a piac vezető ügynökségei aktívan vegyenek részt az etikus reklámozás kialakításában és a szabályok betartatásában.

„Nagy öröm és büszkeség számunkra, hogy a PFR Influencer & Talent a magyar és a nemzetközi piac egyik meghatározó szereplője az ÖRT tagjává vált, ezzel tovább erősítve a tagjaink között az influenszer ügynökségek csapatát. Kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy az influenszer és a márkák közti kapcsolat fontos szereplői, a piac vezető ügynökségei elkötelezettek legyenek az etikus reklámozási gyakorlat kialakításában és a szabályok betartatásában, Az ÖRT-tagság révén a PFR Group Hungary mostantól közvetlenül is hozzájárulhat az etikus reklámozási gyakorlatok megerősítéséhez, a szakmai edukációhoz és a transzparens működéshez” – fogalmazott Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára.

„A PFR Influencer & Talent számára kiemelten fontos, az influenszer piac további fejlődése, amelynek elengedhetetlen része az influenszerek iránti fogyasztói bizalom megtartása. Meggyőződésem, hogy az ÖRT-höz való csatlakozásunk új lendületet ad az etikus és felelős influenszer marketing munkáknak” – hangsúlyozta Csiszár Gergő, a PFR Group Hungary alapítója és ügyvezhető igazgatója.

„Biztos vagyok abban, hogy a PFR Group csatlakozása hozzájárul ahhoz, hogy az #AdEthics program, a már 7 európai országban sikerrel bevezetett és működő influenszer oktatási program a hazai véleményvezérekhez is eljuttasson, és így az influenszer kommunikáció területén is erősítsük az etikus gyakorlatokat.” – tette hozzá az ÖRT főtitkára.

Először megbeszéljük, mivel is foglalkozik az ÖRT, melyek az alapvető, a kezdetektől meglévő feladatai. Beszélünk a hatóságokkal és a szakmai szervezetekkel kialakított együttműködéseikről, hiszen a reklámszakma nem légüres térben dolgozik, a törvényeknek és az etikai szabályoknak való megfelelés minden szereplőnek egyformán érdeke.

Kitérünk napjaink egyik legfontosabb kérdésére, a fenntarthatóságra és ezzel összefüggésben a greenwashing jelenségére. Megbeszéljük a Green Pledge fenntarthatósági díj aktualitásait, hiszen jön az idei kiírás.

A beszélgetés végén kitérünk néhány új jelenségre is, amelyeket a hőskorban még nem szabályoztak, hiszen nem léteztek: ilyenek az influenszerek és a podcast-hirdetés.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A podcast egyre inkább része a hirdetői médiamixnek, és bár korábban is létezett erre a médiatípusra érvényes jogszabályi környezet, rengeteg anomália volt a podcastokban zajló marketingcélú megjelenésekkel kapcsolatban. Ezért a szabálykövető podcasthirdetési gyakorlat megismerésére az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) és az IAB Hungary témáért felelős közös munkacsoportja egy Podcast Reklámelhelyezési Útmutatót adott ki, amelyet a június 12-i Business Festen mutattak be.

A kiadvány segít jobban megérteni a podcastok mint reklámhordozók szerepét, a bennük rejlő lehetőségeket és a velük kapcsolatos szabályozási kérdéseket. Vagyis a podcastra nem mint szerkesztett tartalomra tekint, hanem a kereskedelmi gyakorlat megvalósításának lehetséges eszközét érti alatta.

“Célunk, hogy a podcasthallgatók egyértelműen felismerjék, amikor egy tartalom fizetett megjelenés (reklám), illetve amikor az független szerkesztői (organikus) tartalomként jelenik meg. Elvi állásfoglalásunkat a hatóságok vizsgálati szempontjai, a bírósági döntések indoklásai, az ÖRT előzetes véleményezése során kialakított gyakorlata, valamint a nemzetközi gyakorlat ismerete alapján fogalmaztuk meg. Ez tehát egy általános érvényű iránymutatás a piac számára, hiszen egy konkrét reklám- és kereskedelmi tevékenység megfelelése mindig csak az összes körülmény értékelése alapján állapítható meg” – hangsúlyozta Gerendi Zsolt, az Önszabályozó Reklám Testület főtitkára.

Az IAB Hungary másfél évvel ezelőtt egy workshop keretében kezdeményezett szakmai párbeszédet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal és a Gazdasági Versenyhivatallal, hogy együtt tisztázzák, mit jelent pontosan a podcast – mint új médiatípus – jogi és üzleti szempontból, és hogy közösen tompíthassák a podcastokban elhelyezhető reklámok körüli bizonytalanságokat. Ez a folyamat érett be azzal, hogy a hatóságokkal és az ÖRT-tel együttműködve elkészült a Podcast Reklámelhelyezési Útmutató.

“Fontos volt, hogy egyértelműen, következetesen megfogalmazott ajánlás készüljön a témában, amely minden szakmai szereplőt segíthet abban, hogy szabálykövető módon helyezhessen el reklámokat a podcastműsorok környezetében. Mert a szabályok és irányelvek nemcsak jogi kötelezettséget jelentenek, de hozzájárulnak a podcast mint médium hitelességéhez is. A szabályozott és felelős reklámgyakorlat védi a hallgatókat, erősíti a hirdetők iránti bizalmat, és hosszú távon fenntarthatóvá teszi a piacot” – tette hozzá Román Balázs, az IAB Hungary Audió Munkacsoportjának vezetője.

Az útmutatóban összegyűjtve találhatók meg a podcast készítésére illetve reklámfelületként használatára vonatkozó jogszabályok és irányelvek, de az ilyen típusú audiotartalmaknál használt legfontosabb fogalmak, szakkifejezések definícióit is listázza. Az utolsó, leghosszabb fejezet pedig praktikus és napi gyakorlatot segítő kérdés-válasz formában dolgozza fel a podcastreklámozás helyes gyakorlatát.

Az ÖRT és az IAB Hungary közösen készített Podcast Reklámelhelyezési Útmutatója az Önszabályozó Reklám Testület weboldaláról és az IAB Hungary Dokumentumtárából tölthető le.

Az új Választmány összetétele három oldalon – média, ügynökségi és hirdetői képviselettel – biztosítja a szakma sokszínűségét:

Hirdetői oldal:
– Balázs Ildikó (Auchan)
– Dezse Boglárka (Béres)
– dr. Kuti Tamás (Nestlé)
– Fekete Zoltán (Márkaszövetség)
– Juhász Péter Tibor (OTP Bank)
– Szabó Ibolya (Dreher)

Média oldal:
– Csikesz Erika (TV2)
– Dudás Gergely (RTL)
– Hermann Zsuzsanna (Grabowski Kiadó)
– Jamniczky Tímea (JCDecaux)
– Miklósi Zoltán (HVG)
– Szeder Attila (Centrál Médiacsoport)

Ügynökségi oldal:
– Bacsa Gábor (Dentsu)
– Bölcs Ádám (Well)
– Csurgó Balázs (Havas)
– Csurgó Brigitta (Mito)
– Lőrincz Attila (Doupla)
– Szarvas László (Café Commumications)

A Felügyelő Bizottság tagjai:
– Blaskó Nikolett (ACG)
– Szelei Szilárd (PromOOH)

„Büszke vagyok arra, hogy újra bizalmat szavazott az ÖRT tagsága. Az elmúlt három év kihívásai közepette is sikerült erősíteni az önszabályozás hitelességét. Hiszem, hogy kiváló csapatunkkal, tagjainkkal és szakmai partnereinkkel együtt továbbra is erősíthetjük az etikus reklámozást és az előzetes megfelelés gyakorlatát.” – nyilatkozta dr. Molnár Kálmán, az ÖRT elnöke.

Az elfogadott 2024-es beszámoló alapján az ÖRT aktívan formálta a reklámönszabályozás hazai gyakorlatát. 2024-ben az ÖRT jelentős előrelépéseket tett a szakmai együttműködések és a reklámönszabályozás megerősítése terén. Stratégiai megállapodást kötött a Gazdasági Versenyhivatallal, új szintre emelte a társszabályozási kapcsolatát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal, valamint célzott együttműködést indított az Országos Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ reklámozásban érintett szakterületeivel. Az év során több mint ezer reklám előzetes véleményezését végezte el, aktívan jelen volt számos szakmai konferencián előadóként, és 19 vállalati tréninget tartott. Mindezek mellett újabb epizódokat készített a Reklám.Tisztán podcast sorozatához, valamint két kiemelt márkaépítési projekt is megvalósult: a Reklámetikai Kódex népszerűsítő kampánya, valamint a Green Pledge program, amelyek tovább erősítették az ÖRT márkaismertségét.

„Az elmúlt évben is együtt építettük a reklám önszabályozás rendszerét. Innovatív eszközökkel léptünk a digitalizáció útjára, bővült a tagság, és aktívan együttműködtünk a hatóságokkal, szakmai szervezetekkel. Kommunikációnk révén láthatóvá tettük az ÖRT szerepét és eredményeit.” – összegezte Gerendi Zsolt főtitkár.

„A 2024-es pénzügyi beszámoló és a 2025-ös költségvetési terv megerősíti: a szervezet stabil, biztonságos alapokon működik, fejlődése pedig tudatos szakmai stratégiára épül”. – egészítette ki Várkonyi Beáta, a Felügyelő Bizottság elnöke a főtitkár beszámolóját.

Az ÖRT 2025-ös munkatervében a digitális reklámozás új kihívásai, a gyermek- és környezetvédelem kerültek fókuszba. A szervezet célja, hogy az etikus reklámozás iránytűjeként továbbra is proaktívan segítse tagjait a jogszabályi és önszabályozási megfelelésben. Az influenszer marketing területén az ÖRT egy új oktatási platform elindításán dolgozik az EASA iránymutatása alapján. A cél egy képzési program bevezetése, amely elősegíti a felelős influenszer-reklámozást, tanúsítványt ad a képzés elvégzéséről, ezzel és támogatja a reklámozókat a megfelelő partnerek kiválasztásában.

„2025-ben is az etikus reklámozás iránytűje kívánunk lenni. Minden projektünkkel a szakma hitelességét erősítjük, nyitottan reagálunk a változásokra. Szakmai alapon, partnerségben dolgozunk, és megmutatjuk: az önszabályozás hatékony és jövőálló. Együtt alakítjuk tagjainkkal a reklámozás felelős jövőjét.” – tette hozzá dr. Fazekas Ildikó igazgató.

A workshopot dr. Molnár Kálmán, az ÖRT elnöke nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy az ÖRT kiemelt feladatának tekinti a hatóságokkal való együttműködést. Kiemelte, hogy a reklámozók számára kulcsfontosságú az előzetes megfelelés, amelyhez a hatóságok ellenőrzési tapasztalatai értékes iránymutatást nyújtanak. „Az ÖRT reményei szerint az NKFH-val is hasonló együttműködési megállapodás születhet, mint amelyet korábban a Gazdasági Versenyhivatallal (GVH) kötöttünk” – zárta köszöntőjét az ÖRT elnöke.

A rendezvény szakmai előadója dr. Kimmel Krisztina, az NKFH Fogyasztóvédelmi Szolgáltatás-ellenőrzési Főosztály Ellenőrzést Támogató Osztályának osztályvezetője volt. Előadásában bemutatta az NKFH tevékenységét, valamint ismertette a 2025. évi Ellenőrzési és Vizsgálati Program (EVP) főbb pontjait, különös tekintettel a reklámszabályozási témákra. Kiemelte, hogy a 2023-as és 2024-es reklámvizsgálatok alapvetően jó eredményeket mutattak, ami bizonyítja a reklámozásban érintett vállalkozások növekvő igényét a jogszabályoknak való megfelelésre.

Dr. Kimmel Krisztina részletesen kitért a 2025-ben kiemelt fókuszterületekre, amelyek a reklámozást is érintik, többek között a gyerekvédelemre, az alkoholtermékek reklámozására, a digitális térben történő reklámozás szabályozására, valamint a fogyasztói vélemények ellenőrzésére. Kérdésre jelezte, hogy az előadásban hivatkozott 2023. és 2024. évi témavizsgálatok eredményei elérhetőek lesznek az NKFH weboldalán, biztosítva ezzel a szakmai közönség számára az információhoz való hozzáférést és az átláthatóságot. Az eseményen a hallgatók a kérdéseikre is választ kaptak, amely során számos gyakorlati észrevétel merült fel a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörével és az ellenőrzési folyamatokkal kapcsolatban.

A workshopot szervező Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára kiemelte, hogy a nagy érdeklődés is bizonyítja az együttműködés fontosságát a reklámvizsgálatok területén. Az ÖRT stratégiai célja az előzetes megfelelés elősegítése és az etikus reklámozás elveinek minél szélesebb körben történő megismertetése, amelyet a jövőben is folytatni kívánnak.

„Az ÖRT és az NKFH közös eseménye ismét rávilágított arra, hogy a hatóságokkal való együttműködés és a reklámozási szabályok ismerete elengedhetetlen a jogszerű és etikus reklámozás érdekében” – foglalta össze a szakmai eseményt az ÖRT operatív vezetője.