A vadgázolás valós veszélyt jelent az utakon nemcsak tavasszal és nyáron, amikor rengeteg állat hagyja el a megszokott környezetét párzási ösztöne miatt, hanem ősszel és télen is. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint leggyakrabban őzeket gázolnak el az autósok, de sok mezei nyúl és fácán is áldozatául eshet ilyen baleseteknek. Mivel az emberek nem minden vadgázolást jelentenek a hatóságoknál, az incidensek valós száma akár a 40 ezret is elérheti évente itthon.

Az első hazánkban is elérhető okos vadriasztó

Az úttestre kiugró állatok ellen sokáig nem volt valós megoldás, egy digitális vadriasztó viszont speciális technológiának köszönhetően helyezi minden eddiginél nagyobb biztonságba az autózókat. A VIONN GO az első okos vadriasztó, amit a gépjármű alvázára szükséges rögzíteni.

A termékben a beépített mozgásérzékelő figyeli az autó mozgását és az eszköz induláskor automatikusan bekapcsolódik. A VIONN GO menet közben a szintén beépített hangszórónak köszönhetően jelzi érkezésünket az állatvilágnak. Az innováció lényege, hogy a szélenergiával működő termékekkel ellentétben alacsonyabb sebességen is bekapcsol.

A készülék a gyártó által kifejlesztett hangfrekvenciát bocsát ki, ami már az autó érkezése előtt zavaróan hat a vadakra, ezért távol maradnak a hang forrásától. A VIONN GO minden körülmény között állja a sarat: mivel évszakálló, az eszköz használatával biztonságban utazhatunk az év 365 napján.

A VIONN GO vadriasztó egymillió forintig megtéríti a vadgázolás során keletkező kárt

A termék belső energiaforrással működik, amire a gyártó két év garanciát vállal. Minden eszköz egyedi hologramos azonosítóval van ellátva, ezt kell vásárlás után regisztrálni a honlapon, ami után a cég két éven keresztül pénzvisszafizetési garanciát vállal egymillió forintig vadgázolás esetén. Az összeghatárt vadkárral kapcsolatos tanulmányok figyelembe vételével állapították meg.

Egy mégis bekövetkezett, vad által okozott baleset esetén a keletkezett kárt öt munkanapon belül megtérítik ügyfeleiknek. Ez is jól mutatja, hogy az eszköz hatékonyságában a cég maximálisan megbízik.

A cég hazánkban 24 órás ügyfélszolgálatot működtet, a felszerelés során pedig technikai tanácsadással állnak a vásárlóik rendelkezésére.

A VIONN GO-val mostantól mindenki úgy utazhat, hogy nem bízza a véletlenre saját és családja testi épségét. Az okos vadriasztó már Magyarországon is megvásárolható ezen a linken.

Az ORFK adatai alapján tavaly 4068 esetben történt vad-gépjármű ütközés – közölte az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK). A statisztikából nem derül ki, hogy ezek közül hány követelt emberéletet, de a közelmúlt sajtóhírei szerint több tragédia hátterében az áll, hogy a sofőr elrántotta a kormányt, hogy elkerülje a gázolást.

Van, amikor ütközni kell

Kőrös András, a Groupama Tanpálya vezető instruktora arra hívta fel a figyelmet, hogy az adott szituációtól függ, milyen döntést érdemes hozni. Így nem lehet egyértelműen szabályként kimondani, hogy ütközni kell a vaddal, mert rengeteg tényezőt kell figyelembe venni. Kiemelte, hogy a sebességhatárok betartása a figyelmeztetőtábláknál igen fontos, de „már 50-60 km/h-nél el lehet dobni az autót egy hirtelen mozdulattal”. A szakértő szerint ezért gyakorolni kell, de van, amikor elkerülhetetlen az ütközés. „80-90 km/h-nál, folyamatos szembeforgalomban nem rántom el a kormányt, hanem satufék, és várom az ütközést” – tette hozzá.

Vadgázolás: már egy róka is leszakíthatja a futóművet

A szakértő kiemelte, hogy az állatok viselkedésének alapfokú ismerete is igen fontos. Példának hozta a rókát, mely mint a macska, igen gyakran visszafordul, így a mögötte való elhaladás nem feltétlenül ajánlott. Hozzátette, hogy már egy ekkora vadállat képes nagy sebességnél a futóművet szétroncsolni, ami komoly balesethez vezethet.

Az OMVK vadgazdálkodási főmunkatársa, Rung Áron is megerősítette a fenti állításokat. A szakember azt hangsúlyozta, hogy általánosságban minden vadfajról elmondható, hogy az esti órákban a táplálkozó helyekre vonulnak, reggel pedig onnan a nappali pihenőhelyre térnek vissza. Emiatt ezekben a napszakokban fokozottan kell számolni a vad közúton való megjelenésével.

Közel 30 ezer vadat gázolunk el évente

„Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai alapján 2017-ben összesen 13 179 egyed hullott el vad-gépjármű ütközés következtében, a statisztikákban a gímszarvast, a dámot, a vaddisznót, az őzet, a muflont, a mezei nyulat, a foglyot és a fácánt vették figyelembe. Ugyanezekre a fajokra vonatkozik a Soproni Egyetem által működtetett Országos Vadelhullás Monitoring adata, más módszerekkel gyűjtött mutatóik alapján ez a szám 15 731 egyed a 2016–2017-es vadászati évben. Utóbbi monitoringrendszer gyűjt ragadozókra vonatkozó adatokat is, felméréseik szerint az elmúlt években évente mintegy 420-450 vidrát, 4000-4500 borzot és 10 000 rókát gázoltak el országszerte a közutakon” – közölte Rung Áron.

A legtöbb vadsíp nem működik

Kőrös András arra a kérdésre, hogy a vadsípok megoldást jelenthetnek-e, úgy válaszolt, hogy a hatásfokuk változó. Tesztek igazolják, hogy a forgalomban lévő vadsípok zöme nem működik – jelentette ki Koltai Viktor. A Siren7 kifejlesztője ezen a tényen felháborodva döntött úgy, hogy létrehoz egy vadfigyelmeztető rendszert, ami valóban ellátja feladatát, amit a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. jegyzőkönyvvel, valamint az Európai Bizottság Európai közúti biztonsági chartája is igazolt.

A feltaláló kifejtette, hogy a Siren7 120 decibel hangteljesítménnyel szól, 300 méteres a hatósugara, és „ért az állatok nyelvén”, hiszen figyelmezteti a hazánkban megtalálható valamennyi nagyobb állatot.