A regény a Jókai által elképzelt huszadik századot mutatja be 1952-től egészen 2000-ig. Az író nem jósként, hanem széles körű ismereteire támaszkodva kísérelte meg felvázolni a jövő társadalmi problémáit és lehetséges megoldásait. Gondolkodásának egyik kiindulópontját Immanuel Kant Az örök béke című műve adta, amely alapján Jókai saját utópiáját alkotta meg: egy olyan világot, ahol a filozófus által megfogalmazott feltételek megvalósulásával létrejöhet az egyetemes béke. A regény központi találmánya a repülőgép, amely a történet szerint kulcsszerepet játszik a világbéke megteremtésében.

A jövő század regénye 1872 és 1874 között, folytatásokban jelent meg a Jókai által szerkesztett Hon hasábjain. A mű szokatlan témaválasztása és hangneme megjelenésekor vegyes fogadtatásra talált, nem került be az író legismertebb alkotásai közé. A regény kézirata teljes terjedelmében nem maradt fenn: egyes fejezetek csak töredékesen ismertek, más részek kéziratai pedig elvesztek.

A fennmaradt anyag jelentős részét az OSZK Kézirattára őrzi, több különböző jelzet alatt, mivel a dokumentumok eltérő időpontokban és különböző forrásokból kerültek be a gyűjteménybe. A kézirat másik egysége pedig a PIM gondozásában áll. A két intézmény együttműködése nyomán létrejöhetett a kézirat virtuális egyesítése, így a mű széttöredezett kézirata most először vált teljes egészében megtekinthetővé.

A Copia új, Jókaihoz kapcsolódó tartalomszolgáltatása nemcsak a kéziratokat egyesítette, hanem a regény folyóiratbeli közlését és első kiadásának szövegét is elérhetővé tette, lehetőséget adva az összehasonlító elemzésre. A regény Jókai Mór születésnapjától, február 18-tól elérhető a nemzeti könyvtár Copia oldalán.

Jó hír a Jókai különleges műve iránt érdeklődőknek, hogy március 31-én nyílik meg az OSZK-ban A jövő század regényéhez készült kiállítás, amely június 30-ig lesz látogatható. A tárlat Jókai fiktív világának bemutatása mellett modern műalkotásokat és tágabb képzettársításokat is felvonultat. A kiállítás célja, hogy rámutasson: Jókai elfeledett regényének létezhet modern, izgalmas olvasata, amely a mai ember mindennapjaira is reflektál.

Kurtág György 1926. február 19-én született. A huszadik századi magyar zenepedagógia meghatározó mestereinek – Kadosa Pál, Veress Sándor, Farkas Ferenc és Weiner Leó – osztályában formálta művészi látásmódját. Hosszú és tartalmas életművének dokumentumait a komponista a Paul Sacher Stiftung gondozására bízta, bízza a mai napig. Ennek ellenére a nemzeti könyvtár Színháztörténeti és Zeneműtárának zenei gyűjteménye kivételes helyzetben van: a szerző két kéziratának, valamint legelső számozott művének saját kezű bejegyzéseit tartalmazó példányának őrzésével büszkélkedhet. Ezeket az ünnepi alkalomhoz kapcsolódva az OSZK Copia elnevezésű tartalomszolgáltatási felületén tette közzé.

A gyűjtemény egyik kiemelkedő darabja Kurtág 1959-es, op. 1-es Vonósnégyesének partitúrája (Ms. mus. 12.773), amely 2002-ben vételi úton került az OSZK állományába. A másoló által készített, ám Kurtág autográf címlapjával és saját kezű korrekcióival ellátott kézirat unikális értéket képvisel, mivel az alkotó által egy adott időszakban hitelesített változatnak tekinthető.

Az op. 11-es 4 dal Pilinszky János verseire (Ms. mus. 6060) kéziratos partitúráját a szerző maga adományozta a nemzeti könyvtárnak 1976-ban, ötven évvel ezelőtt. A kézirat különlegességét a számos javítás és ragasztás adja: a szerző által utólagosan fizikailag beillesztett korrekciók, valamint az alattuk rejtőző korábbi változatok a digitalizálás során váltak láthatóvá, és a most közzétett felületen ezek egyaránt tanulmányozhatók.

A tartalomszolgáltatás harmadik tétele 2025-ben került elő Kurtág egykori zeneszerzés-tanára, Farkas Ferenc hagyatékából. Az 1992 márciusára datált kézirat a …Még az édes méz is… című kompozíciót (Ms. mus. 18.182) tartalmazza, mesterének szóló ajánlással: „a nehéz napokban szeretettel / Farkas Ferencnek.” A mű mellékleteként – feltehetően Farkas későbbi csatolásaként – egy korábbi, Farkas Ferencnek címzett Kurtág-levél is fennmaradt. Az 1973-as válaszlevélben a szerző köszönetet mond mesterének, amelyben a következőképpen fogalmazott: „Köszönöm soraidat, és köszönöm azt, ahogy a szakmát vezetéseddel megtanulhattam.” A Farkas-hagyatékban őrzött Kurtág-mű nem ismeretlen, hiszen a nyomtatásban is megjelent Játékok hatodik füzetének 27. darabja.

A most közzétett kéziratok közül az op. 1-es Vonósnégyes és a Játékok érintett tétele az Universal Music Publishing Editio Musica Budapest, míg az op. 11-es 4 dal kézirata a bécsi Universal Edition szíves engedélyével vált hozzáférhetővé. A centenáriumi közzététel egyszerre kínál tudományos értékű forrásokat és nyit új távlatokat Kurtág György életművének megismeréséhez.

Az ünnepi eseménynek az OSZK VI. emeleti Alapítók tere adott otthont. Köszöntőt mondott Rózsa Dávid főigazgató, majd Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára tartott ünnepi beszédet. Ezt követően Zsupán Edina, a HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport vezetője tartott szakmai előadást.

A Corvina könyvtár Hunyadi Mátyás király (1458–1490) híres gyűjteménye volt, amely Itálián kívül az első reneszánsz uralkodói díszkönyvtárnak számított Európában az Alpoktól északra. Kötetei egyedi kötéseikkel és címerdíszeikkel egységes, reprezentatív kollekciót alkottak, amely Mátyás király uralkodásának utolsó éveiben jött létre. Bár pontos nagysága nem ismert, feltételezések szerint akár kétezer kötetet is magában foglalhatott, amelyek között túlnyomórészt kéziratos kódexek, kisebb számban pedig nyomtatott könyvek voltak. A gyarapítás részben itáliai megrendelésekből, részben a budai udvar kódexkészítő műhelyének munkáiból állt, de régebbi, más tulajdonosoktól származó köteteket is beolvasztottak a királyi állományba.

A corvinák digitális bemutatásának központi platformja a nemzeti könyvtár Bibliotheca Corvina Virtualis elnevezésű honlapja, amely 2002-ben indult, majd 2018-ban újult meg. A gyűjtés 2022-ben, Rózsa Dávid főigazgató kezdeményezésére kapott új lendületet. Akkor még mindössze 68 corvina volt elérhető az oldalon, mára ez a szám 170-re emelkedett. A digitalizált kódexekhez minden esetben korszerű tudományos leírás társul magyarul és angolul. A honlap szerkesztését Zsupán Edina vezeti.

Az ÖNB negyven corvinájának átadása különleges jelentőséggel bír, hiszen a bécsi gyűjtemény a legnagyobb corvinaállomány a világon. A XVI. század elején a bécsi humanisták, köztük Johannes Gremper, Johannes Cuspinianus és Johannes Brassicanus játszottak kulcsszerepet abban, hogy számos értékes kódex Budáról Bécsbe kerüljön és így elkerülje a pusztulást a török hódítást követően. Így maradt fenn többek között a híres Philostratos-corvina is, amelyet Gremper szerzett meg II. Ulászló királytól 1513-ban. A bécsi tudósok munkássága hozzájárult ahhoz, hogy a Corvina könyvtár antik és bizánci művei, valamint a keresztény egyházatyák írásai utat találjanak az európai tudományos köztudatba.

A most átadott digitális kincsek egy közös osztrák–magyar kutatási projekt keretében készültek, amelyben az ÖNB, az Osztrák Tudományos Akadémia és az OSZK szakemberei működtek együtt. Magyar részről Zsupán Edina és Rozsondai Marianne kötéstörténész vesznek részt a feldolgozásban. A munka során részletes katalógus készül, amely az OSZK Supplementum Corvinianum sorozatában és az ÖNB elektronikus kiadványaként is megjelenik.

A sajtótájékoztatón Rózsa Dávid hangsúlyozta: a corvinák olyan kulturális útjelzők, amelyek az emberiség tudását és a humanista örökséget közvetítik. A most átadott negyven kódex a Bibliotheca Corvina Virtualis révén válik bárki számára hozzáférhetővé, a projekt pedig hosszú távon a királyi könyvtár virtuális rekonstrukcióját célozza.

Závogyán Magdolna beszédében kiemelte: az örökség immár mindenki számára elérhető, bárhonnan, bármikor. A nemzeti könyvtár digitalizálási programja új világot nyit meg, ahol mindenki egyenlő hozzáféréssel ismerheti meg a kultúránk alapját képező írott kincseket. A 223 éves OSZK szellemiségét a Corvina könyvtár örökségének folytatásaként értékelte.

Zsupán Edina szakmai előadásában rámutatott: a negyven corvina önmagában is egy középkori könyvtár méretével ér fel. A kutatás célja, hogy a kéziratokat beágyazza a magyar és európai művelődéstörténet kontextusába. A feldolgozás során naprakész tudományos leírások készülnek, amelyek az OSZK corvinahonlapján hozzáférhetők.

Az Országos Széchényi Könyvtár digitalizálta és online platformján közzétette a Régi Nyomtatványok Tárában őrzött röplapgyűjteményét, így a metszetek és a régi ex librisek mellett a híráramlás kora újkori dokumentumai is böngészhetővé váltak. Ezek a rövid, sokszor illusztrált nyomtatványok a korszak legaktuálisabb híreit és eseményeit közvetítették a nagyközönség számára, azaz pillanatképek a múltból. Ennek megfelelően a röplapoké igen értékes és nagyon ritka kiadványcsoport, hiszen – a múló pillanat olvasmányai lévén – aktualitásukat vesztve eltűntek, elenyésztek, mindössze néhány elszórt példányukat mentette meg a gyűjtőszenvedély az utókornak. A Régi Nyomtatványok Tára egyedülálló, mintegy 1400 darabos magyar vonatkozású gyűjteményt őriz, amely mostantól online is böngészhető.

A gyűjtemény kialakítása 1946-ban kezdődött meg, s máig tart. A Régi Ritkán a teljesség kedvéért a „Röpl.” jelzettel ellátott röplapok, újságlapok, röpiratok mellett a magyar vonatkozású röplapok közé sorolható egyéb dokumentumaikat (ősnyomtatványokat, a Régi Magyar Könyvtár gyűjteményébe tartozó darabokat, valamint az Apponyi-metszetgyűjtemény illusztrált röplapjait) is közreadják, ebben is követve Hubay Ilonát, a gyűjtemény első nyomtatott katalógusának összeállítóját.

A XV. század egyik legolvasottabb német nyelvű röplapja az erdélyi szászok földjére 1456-ban betört Drakula havasalföldi vajda, a „Karóba húzó” Vlad (Vlad Tepes) sorozatos rémtetteit egy, a helyszínről elmenekült szemtanú elbeszélése nyomán adja hírül. Ennek egyik legkorábbi kiadása 1485 körül jelent meg, és a szemtanú kéziratos feljegyzésben is fennmaradt elbeszélését azzal a valóságtól eltérő befejezéssel toldja meg, hogy Drakula a magyar király évekig tartó budai fogságában keresztény hitre tért, s trónjára visszatérve még évekig emberséggel uralkodott. Az ősnyomtatványnak számító kiadvány több szempontból is különleges, hiszen egyrészt tartalmaz egy a vajdát ábrázoló fametszetet, másrészt mindössze egyetlen példány létezik belőle a világon, amely Széchényi Ferenc gyűjteményéből került a könyvtárba.

A mohácsi ütközet után nem sokkal újságlapok tudósítottak a törökök sikeréről, Szigetvár 1566-os ostromával már egyidejűleg jelentek meg képes tudósítások a hadi eseményekről. Zrínyi Miklós volt például az első hős hadvezér, akiről portrét közöltek a birodalomban, sőt a szigetvári védőkért imát rendelt el még a canterburyi érsek is. Ebben a hírfolyamban gyakran találkozhatunk Bethlen Gábor nevével, ugyanígy számtalan röpirat hirdette a korabeli Európában a magyarországi török háborúk szükségességét, nemzetközileg is támogatva Zrínyi Miklós horvát bán és köre háborús terveit. A kiadványok számát jól mutatja, hogy Raimondo Montecuccoli szerint Zrínyi fizetett röplapírókat alkalmazott, azért keletkezett akkora nemzetközi híre. Thököly Imre szintén sokszor szerepelt a legpopulárisabb korabeli nyomtatványokban, de ezek a híradások eltörpülnek a Buda visszavételéről tudósító 1600 ismert metszetes röplap mellett. A röplap II. Rákóczi Ferenc korában vált a publicisztika igazán hatásos eszközévé. A nagyszombati, debreceni, lőcsei, kolozsvári nyomdák szünet nélkül ontották a fejedelem által megrendelt röplapokat.

Az új képnézegető funkcióval a felhasználók nemcsak nagyíthatják és elforgathatják a dokumentumokat, hanem egymás mellé is helyezhetik őket, ami különösen hasznos a történészek, nyomdászattörténészek, irodalmárok, kultúrtörténészek, grafikai szakértők, kutatók számára.

Az online gyűjtemény célja az is, hogy a szakemberek mellett a szélesebb közönség is megismerhesse, élvezhesse a régi ritkaságokat. Az érdeklődők felfedezhetik, milyen hírek foglalkoztatták az embereket évszázadokkal ezelőtt, miközben megcsodálhatják a korabeli nyomdatechnikával készített illusztrációkat.

A kiállítás célja bemutatni ünnepeinket, a hétköznapokból kiemelkedő emléknapjainkat, azok évről évre való megünneplésének fontosságát. Bepillantást enged a régi korok időről alkotott elképzelésébe, és azt is felvillantja, hogy eleink hogyan fürkészték a jövőt, hogyan gondoltak a hétköznapokra és az ünnepekre.

A kiállítás az idő három aspektusát ragadja meg, bepillantást engedve az időről való gondolkodásunkba. Az első, lineáris térben kronologikusan felépülő művek láthatók: krónikák, régi kalendáriumok, híres emberek határidőnaplói. A ciklikus időt bemutató második térben jelenik meg az év és a nap köre. Ezen a helyszínen láthatók az egyházi évhez kapcsolódó szerkönyvek, valamint itt mutatjuk be jeles napjaink egymásra épülését. A harmadik terem a múló pillanatba helyezi a látogatót. Egyfajta lelki vezetés során különleges tárgyak és idézetek segítenek megérteni minden pillanat fontosságát, az ezekben rejlő lehetőségeket és értéket.

A rohanást, a körforgást és az ünnepi pillanatokat jeleníti meg a kiállítás, amelyben bábfigurától az éggömbig, jóskönyvtől Liszt Ferenc zsebnaptáráig változatos dokumentumokkal és tárgyakkal találkozhatunk, így térképek, fotók, órák, plakátok, mozgóképes és hangzóanyagok egyaránt színesítik a tárlatot. Külön erre az alkalomra érkezett Budapestre az 1500 körül készült Pannonhalmi Hóráskönyv, amely Az idő arcai egyik kiemelt látványossága. A legrátermettebbek lehetőséget kapnak arra, hogy egy 16. századi csillagászati eszköz segítségével bepillantást nyerjenek az európai asztronómia műhelytitkaiba, míg a saját jövőjük felől érdeklődők a modern technika és a Fortuna sorsvető könyv virtuális „házasságának” segítségével pillanatok alatt jósolhatnak maguknak olyan kérdésekben, hogy valaki sok ideig él-e, jó szerencséje lesz-e, gazdag lesz-e valamikor, vagy hogy a következő utazása szerencsés lesz-e.

A látogatók – szintén interaktív elemek segítségével – közelebbi pillantást is vethetnek a kiállított tárgyakra; digitális formában megforgathatják a zirci Ciszterci Műemlékkönyvtárból kölcsönzött éggömböt, amelyen 1250 csillag látható 64 csillagképbe rendezve. A gyerekek feltekerhetik a napkorongot az ég legmagasabb pontjára Szent Iván napjánál, ugyanitt jelképesen tüzet is ugorhatnak, de lehetőség nyílik majd gyönyörű hasonmás imakönyvek lapozgatására is. A tárlaton a látogatók távcső nélkül is alaposan szemügyre vehetik a zodiákus tizenkét állatövi jegyét. Ezeket képeslapként is elküldhetik maguknak a kiállítás fotópontjából, vagy be is pecsételhetik határidőnaplójukba a kiállításhoz készült bélyegző segítségével.

Mivel az antikvitásban két alakkal, Khronosszal és Kairosszal ábrázolták az időt, a kiállítótérben ez a két alak kíséri a látogatót. Khronosz a végtelenül hömpölygő idő megtestesítője, a fiatal Kairosz viszont az értékes pillanatnyi időt fejezi ki.

Az idő arcai kiállítás július 11-éig, keddtől szombatig 10 és 18 óra között tekinthető meg.

A látogatók készíthetnek tündeírásos emléklapot, megtanulhatják a tündehajfonás fortélyait, illetve részt vehetnek kvízjátékokban és közös éneklésben, de válogathatnak a Középfölde-vásár kínálta termékekből is, mindezek mellett a gyöngyfűzést és a könyvjelzőkészítést is kipróbálhatják az alkotni vágyók. A szórakoztató családi nap elősegíti az olvasás népszerűsítését, a kreativitás fejlesztését, támogatja a nyelvtanulás iránti igény kialakulását, az idegen nyelvű irodalom és a zeneművészet megismerését.

Az OIK a magyarországi nyilvános szakkönyvtárak egyik legfiatalabb intézménye, 2021 decembere óta meghatározó szervezeti egysége a nemzeti könyvtárnak. Feladata eredeti nyelvű, elsősorban kortárs világirodalmi, zenei és nyelvészeti tárgyú dokumentumok gyűjtése, valamint a magyarországi nemzetiségi könyvtárak koordinációja. Mindemellett közkönyvtári feladatokat is ellát: rendszeresen szervez koncerteket, felolvasóesteket, könyvbemutatókat.

Az OIK egyedi gyűjteményével, folyamatosan korszerűsödő szolgáltatásrendszerével és infrastruktúrájával fontos és egyre inkább nélkülözhetetlen információs központ. Gyűjteményében kiemelt helyen szerepel nagy világnyelvek, a Magyarországon élő nemzetiségek és a környező országok népeinek irodalmi, nyelvészeti és zenei anyaga; mindezt kiegészítik a kis nyelvek, a holt, illetve mesterséges nyelvek hasonló tematikájú dokumentumai – írják.

Az ingyenes Tolkien-nap helyszíne: Országos Idegennyelvű Könyvtár, 1056 Budapest, Molnár utca 11.

Időpont: 2024. április 6., szombat 10.00–17.30

Az Erdélyben született Nyirő József (1889–1953) elbeszélései tragikus emberi sorsokat ábrázolnak; plasztikus leírással láttatják a természetet, a havasok pásztorait, favágóit, szénégetőit. Művei közül a legismertebb a Jézusfaragó ember, a Kopjafák és a Havasok könyve című elbeszélésgyűjtemény, az Uz Bence és a Madéfalvi veszedelem I–II. című regény. Uz Bence karakterét a Jávor Pál főszereplésével elkészült 1938-as filmadaptáció is népszerűsítette. Az említett kötetekkel együtt összesen tizenhárom Nyirő-művet találnak az olvasók a MEK felületén.

Szép Ernő (1884–1953) költő, regényíró, újságíró és színpadi szerző volt egy személyben. Kabarétréfáival és egyfelvonásos műveivel, mint a Kabaret-dalok, a Május, a Patika vagy a Vőlegény, a hazai színházi abszurd humor megteremtője lett – e művei napjainkban is keresett és játszott előadások. Regényei a lírai hangvételű elbeszélő próza jelentékeny alkotásai. Legismertebb közülük a Lila ákác, A jázminok illata és 1944-es pokoljárásának – Legeza Ilona szavaival – „hiteles és szívszorító” krónikája, az Emberszag. Szép Ernő negyvenhat kötete olvasható mostantól a MEK-ben.

A tanítóként végzett Bagdy István (1882–1953) többkötetnyi hazafias verset, magyarnóta-szöveget írt. A Kossuth-díjas Gábor Andor (1884–1953) negyvenhárom, változatos műfajú műve is felkerült a digitalizált tételek közé.

Páratlan életút áll Fábián Gáspár (1885–1953), az 1920-as évek egyik legfoglalkoztatottabb építésze mögött. Iskolákat, kórházakat, száznál is több templomot épített történelmi stíluselemekkel. Nevéhez fűződik többek között a Szent Margit Gimnázium, a Felső Építő Ipariskola, azaz a mai Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara, a székesfehérvári Prohászka Ottokár-emléktemplom, az Üllői úti Szent Kereszt-templom. Könyveiben ötvözte a szak- és a szépirodalmi elemeket; a Magyar fogadalmi és emléktemplomok és az Isten kőmívese ma is izgalmas olvasmány az építészet és művelődéstörténet iránt érdeklődők számára.

A magyar kultúra napja alkalmából felkerült új címek között megtalálható az első magyar földön nyomtatott könyv, az 550 éves Chronica Hungarorum, azaz a Budai krónika, valamint az ennek 2023-ban kiadott facsimiléjéhez készült latin átiratot, magyar fordítást, magyar és angol nyelvű kísérőtanulmányt tartalmazó kötet.

A Régi magyarországi nyomtatványok 5. (1671–1685) kötetével az OSZK tovább folytatódik az a szellemi hagyomány, amelynek régóta otthona a nemzeti könyvtár. A kötet nem csupán a 17. századi könyvkultúránk gazdagságát bemutató retrospektív bibliográfia, hanem egyúttal adózás a 2022-ben kilencvenkilenc évesen elhunyt Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, bibliográfus, Borsa Gedeon emléke előtti is.

Keresztury Dezső iskolai tanulmányait szülővárosában, Zalaegerszegen kezdte meg, majd Eötvös-kollégistaként a budapesti, a berlini és a bécsi egyetemen fejezte be. Huszonöt évesen a berlini egyetem magyar lektora, a Magyar Intézet könyvtárosa, közben a Pester Lloyd irodalmi, később kulturális rovatvezetője volt. Írói és tanári pályája mellett kultúrpolitikusként is számon tartjuk; 1945 és 1947 között a Nemzeti Parasztpárt színeiben vallás- és közoktatásügyi miniszterként tevékenykedett. Ezt követően az Eötvös József Collegiumot igazgatta, majd a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában, végül 1950-től 1971-es nyugdíjba vonulásáig az OSZK különböző részlegeinek vezetőjeként dolgozott. Bár 1982-ben akadémikussá választották, a XX. századi magyar kultúra meghatározó alakja szerényen csak „polikíváncsinak” tartotta magát.

A szeptember 6-i születési évfordulókon Zalaegerszeg megyei jogú város a Keresztury nevét viselő szervezetekkel, egykori iskolájával és a helyi kulturális intézményekkel közösen minden évben felidézi alakját, írói és kulturális tevékenységét. Idén kibővített ünnepségen emlékeztek meg az íróról, amelyen a nemzeti könyvtár is képviseltette magát. Keresztury Dezső szoborportréjának megkoszorúzása után a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban Balaicz Zoltán polgármester, Rózsa Dávid főigazgató, Buzási Ádám jogörökös és Gyimesi Endre, a Keresztury Emlékbizottság elnöke mondott köszöntőt.

Rózsa Dávid felidézte: „Keresztury életműve a nemzeti könyvtár legnagyobb XX. századi irodalmi hagyatékává szervesült, és ez kijelöli a hozzá fűződő könyvtári munka módját és irányát. A mintegy háromszáz doboznyi örökség feldolgozása a nemzeti könyvtár és az irodalomtörténet-írás közös feladata.” A most közzétett harminckilenc mű (többek között az Arany Jánosról és Batsányi Jánosról írt monográfia, a verseskötetek, a visszaemlékezések, az esszé- és tanulmánygyűjtemények) közzététele „a rendkívüli életmű digitalizálásának, feldolgozásának és publikálásának jogait ritka gesztussal a nemzeti könyvtárral megosztó jogörökösnek, Buzási Ádámnak köszönhetően” valósulhatott meg. „Minden túlzás nélkül művelődéstörténeti jelentőségű pillanat ez; példa a nemzeti kultúra örökségét ápoló intézmények és magánszemélyek számára egyaránt.”

Az ex libris egy, az adott könyv tulajdonosát megjelölő, legtöbbször művészi értékű, kis méretű grafikai alkotás; magyarul általában könyvjegy vagy ritkább esetben könyvcímer terminussal illetik. Többnyire sokszorosított, grafikai vagy nyomdai eljárással készített papírlap, amelyet eredeti funkciójában a könyv kötéstáblájának belső oldalára ragasztottak. Művészi rajz, címer, embléma, történetileg kialakult allegória, szimbólum vagy egyéb ábrázolás a könyvtulajdonos nevével, esetleg jelmondattal, mottóval, idézettel ellátva, az egyes korok és művészek stílusa, ízlése szerint más-más megformálásban.

Az ex libris alapvető célja kezdetben a könyv tulajdonosának megjelölése volt, így többnyire birtokosának címerét ábrázolta. Az első két magyar ex libris a 16. századból való: a Nürnbergben metszett alkotások Werbőczy István országbíró, illetve Hans Teilnkes pozsonyi polgár számára készültek. Utóbbi az OSZK állományában is fellelhető, hasonlóan számos 17–18. századi főúri, főpapi ex librishez, köztük a Batthyányak, a Grassalkovichok, az Illésházyak, a Telekiek és a Széchényiek jórészt heraldikus könyvjegyeihez.

A 19. században a polgárosodás folyamata az egyént előtérbe helyezve magával hozta a címeres mellett a szimbolikus, témás, a megrendelő személyét jellemző ex librisek széles körű elterjedését; immár tudós levéltárosok, könyvtárosok, jogászok, orvosok is készíttettek ex librist. A 19–20. század fordulójától napjainkig a könyvjegy egyre inkább elszakadt a könyvtől, és önálló gyűjtés tárgyává vált. E kisgrafikák már tematikai sokszínűséget mutatnak, gyakran utalnak a megrendelő foglalkozására, érdeklődési körére, ily módon gazdag kultúrtörténeti forrásul szolgálnak a képi anyagot kutatók számára.

A most közzétett anyag modern, 20–21. századi ex librisei között olyan híres személyek könyvjegyei tekinthetők meg, mint Babits Mihály, Bajor Gizi, Faludy György, Hofi Géza és Illyés Gyula.

A Könyvjegytár többféle irányt mutat a témában való eligazodáshoz, a nyitólapon három fő kategóriában nyújtva keresési lehetőséget: nevezetes személyek, népszerű tematikák és földrajzi helyek szerint. A nevezetes emberek kapcsán híres grafikusok, metszők; híres gyűjtők, megrendelők és a grafikákon bemutatott személyek szerint csoportosítva szerepelnek grafikák. Utóbbi részben külön hangsúlyt kap az idén évfordulós jeles költőink, íróink prezentálása, köztük a Petőfi- és Madách-bicentenárium alkalmából a Petőfi Sándor és Madách Imre személyét és műveit idéző ex librisek.

A 110 éve született Weöres Sándor és a 140 éve született Babits Mihály maga is készíttetett könyvjegyet, emellett az utókor is számos ex librist alkotott az emlékükre, akárcsak a Babitscsal egy évben született Juhász Gyulára emlékezve. Az idén 250 éve született Csokonai Vitéz Mihályra és a 40 éve elhunyt Illyés Gyulára vonatkozóan is több ex libris szerepel a Könyvjegytárban.

A modern ex librisek tematikai változatosságát a népszerű tematikák közt fellelhető 12 témacsoport szemlélteti, amelyek közt mindenki megtalálhatja a neki tetsző motívumkincset: betűgrafika; könyv, olvasás; foglalkozás; zene, tánc; néprajz; mitológia; vallás, egyház; közlekedés; épület, szobor; címer; növény; állat. A régi ex librisek jellegüknél fogva a címeresek között képviseltetik magukat nagy számban. A földrajzi helyek külön, három fő alkategóriában szerepelnek: domborzati formák, felszíni vizek, települések.

A képek böngészéséhez a részletesebb eligazodást a komplex kereső is biztosítja.

Fotó: Iñaki del Olmo/unsplash.com

A comói székhelyű A’ Design Award & Competition SRL 2008 óta évente ítéli oda díjait azoknak a tervezőknek, innovátoroknak és cégeknek, akik a nyilvánosság és a szakmaiság együttes erejével szeretnék láttatni aktuális projektjüket. A belsőépítészet kategóriában viszonylag kevés kiállítást jutalmaznak.

A fenntarthatóság, a nagyobb beavatkozások elkerülése, egyszersmind a hatalmas tér atmoszférájának barátságosabbá és „belakhatóbbá” tétele fontos szempont volt a tervezés során. A tervező ügyelt arra, hogy a lehető legkevesebb új szerkezet kerüljön a mintegy 1300 négyzetmétert betöltő kiállítási térbe. A magas fogyasztású régi fényforrások helyett korszerű, természetes fényt biztosító LED-es világítótestek teremtenek olyan környezetet, amely izgalmas a kiállítás látogatói számára, de barátságos otthona a könyvtár olvasóinak és munkatársainak egyaránt.

Esszencia kiállítás

Kurátorok: Elbe István, Földesi Ferenc, Sudár Annamária, Szovák Márton, Zsupán Edina

Belsőépítész: Gazdag Mária (Lulla Interiors)

Grafika: Takács Tamás (Artom Kft.)

A kiállítás fotói: Horváth Dániel, Darabos György