A SIÓ idei aktivitásának középpontjában a méhlegelők ültetése és a jövő generációjának edukációja áll. Ennek egyik elemeként a vállalat a tanévkezdéssel egy időben ötezer darab olyan virágmagkeverék-csomagot osztott ki az ország általános iskoláiban, amelyek méhlegelőként elültetve hatékonyan segíthetnek a beporzó rovaroknak.

„Már az első visszajelzések is boldogsággal töltöttek el bennünket. Az alsó tagozatos gyerekek ugyanis lelkesen ültették el a méhlegelők alapját – egyben a méhek táplálékát – jelentő virágok magvait iskolájuk udvarán, vagy éppen saját otthonukban, és ezt fényképekkel is dokumentálták. Büszkék lehetünk őszi akciónk sikerére, de bízunk benne, hogy ez a kezdeményezés szélesebb körben is támogatókra talál, és egyre többen – a gyerekek mellett felnőttek is – csatlakoznak hozzánk ebben a fontos ügyben” – mondta Mészáros Dezső, a Sió-Eckes Kft. ügyvezető igazgatója.

„Bár a szakmánkra nehezedő probléma elég összetett, az emberek mégis könnyen tehetnek a méhek védelme érdekében. Akár már a lakókörnyezetünkben elhelyezett balkonláda virágai is nagy segítséget nyújthatnak, de évente a kiskertben elültetett mézelő, kellő virágport biztosító fafélék szintén hasznosak lehetnek a beporzó rovarok számára. Ezt támogatja az iskolásoknak kiosztott magkeverékek is, amelyekből a beporzók számára nélkülözhetetlen virágok nőnek majd ki, és létesülhetnek méhlegelők országszerte. A sok ezer hazai méhész nevében bátran elmondhatom, hogy minden olyan apró kezdeményezésnek örülünk, amely a munkánkat segítheti, valamint a méhek és rajtuk keresztül a földi létünk fennmaradását szolgálhatja” – tette hozzá Bross Péter, az OMME elnöke.

A színes virágoskertek létesítésével nemcsak az éppen uralkodó növény-divatirányzatoknak hódolhatunk, hanem a beporzók munkáját – és egyben fennmaradását – is segíthetjük. Aki kerttel vagy akár nagyobb erkéllyel rendelkezik, annak érdemes méhlegelőt is telepíteni, ami akár több száz vagy ezer méhnek biztosíthat kellő tápanyagot. Fontos szempont, hogy az elültetendő növényeket olyan, nálunk honos fajtákból válogassuk össze, amelyek kora tavasztól egészen késő őszig aktívak.

A méhek és egyéb beporzók fennmaradásáért folytatott harcban a SIÓ, hazánk egyik legnagyobb gyümölcslégyártója is aktívan részt vesz. A vállalat bejelentette, hogy idén is folytatja a 2022-ben indult együttműködését az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel (OMME), amelynek keretében ősszel 5 000 méhlegelő magkeverék csomag kiosztását tervezi iskolás gyerekek részére, valamint széles körű edukációs kampánnyal, pénzadománnyal, és országos aktivitásokkal támogatja a szervezet munkáját. „A beporzók nélkül nem teremne őszibarack, meggy vagy éppen alma – így felelős vállalatként számunkra kiemelten fontos a védelmük. Legfontosabb célunk, hogy minél szélesebb körben – beleértve a jövő generációját is – megismertessük azokat a lehetőségeket, amelyekkel bárki tehet a méhállomány fogyatkozása ellen, és támogathatja ezeket a szorgos rovarokat a munkában” – mondta Mészáros Dezső, a Sió-Eckes Kft. ügyvezető igazgatója.

Az öt legkülönlegesebb szorgos beporzó

A legkönnyebben a dongó néven közismert poszméhek ismerhetők fel, hiszen zömök, dúsan szőrözött testük révén népszerű aktivistái az erdőszéli réteknek, virágos tisztásoknak. Nevük és hatalmas termetük ellenére békés kis rovarok, nem támadók, és fullánkjukat csak ritkán használják. Egyben ők a tavasz legelső hírhozói, hiszen elsőként porozzák be a korai virágokat. Őszi pusztulásuk része az ökoszisztémájuknak, egyedül a királynő telel át, így ő jelenti a túlélés zálogát.

A méhek általában társas lények, de számos olyan vadméhfaj található, akik inkább egyfajta magányos harcosként végzik tevékenységüket. A lucernák legfontosabb beporzói, a szabóméhek kisebb üregekbe vagy a növények száraiba telepednek, fészkük pedig olyan kis cellák sokaságából áll össze, amelyeket általában az általuk kivágott rózsafélék leveleivel bélelnek.

Bár a zengőlégy egy rendkívül gyors szárnymozgású faj, tevékenységét leginkább a hidegebb éghajlatú és alpesi területeken végzi, de Magyarországon is mintegy 390 fajuk ismert.

Elsőre talán furcsán hangzik, de a szinte némán repkedő pillangók is éppúgy kiveszik részüket a pollinációból, mint zajosabban zümmögő társaik. A hatalmas, sok színben pompázó szárnyú nappali pillangók hosszú pödörnyelvük segítségével nyerik ki a legmélyebb helyekről a port, amit utána a következő virágra visznek. Közülük is kiemelkedik a kacsafarkú szender, amely az Amerikában őshonos kolibrikhez hasonlóan, villámgyorsan szálldogál kertünk virágai között.

A virágok általában nappal mutatják legszebb oldalukat – és ekkor vonzzák leginkább az apró virágporfutárokat is –, mégis léteznek olyan fajok, amelyek az éjszaka aktív beporzókkal alakítottak ki hosszú távú kapcsolatot. Minden bizonnyal az esti pávaszemes szender (a nyitóképen) a leglátványosabb egyedük, hiszen nagy és színes szárnyán jól láthatóan rajzolódik ki a pávaszemre emlékeztető alakzat. Bár elsőre ijesztő lehet az esti órákban érkező rovar, mégis fontos, hogy amennyiben a házunkba tévedt, ne bántsuk, hiszen ő is fontos munkát végez bolygónk érdekében. Óvatosan tereljük ki az ablakon vagy finoman fogjuk meg és engedjük el a szabadban.

Az ember által fogyasztott termények mintegy harmada profitál valamilyen mértékben a méhek vagy más rovarok beporzó tevékenységéből. Ezek a rovarok világszerte biztosítják a jó minőségű terményeket, mint például az eper, málna, alma vagy éppen mandula.

Az utóbbi évtizedekben viszont rendkívüli mértékben romlott a méhek és más beporzást végző rovarok helyzete a világban. Nemcsak hazánkban, hanem Európa és világszerte is tapasztalható tendencia a vadonélő hártyásszárnyúak számának csökkenése.

A beporzók hiánya már a mindennapokban megtapasztalható jelenség, és ennek hatásait már Magyarországon is közvetlenül érzik a szakemberek. Nagy a tét, hiszen ha teljesen kipusztulnak a méhek, az visszafordíthatatlan következményeket jelenthet az emberiség számára. A felmérések szerint csak Magyarországon közel 300 ezer méhcsalád pusztul el telente. Becslések szerint a téli méhpusztulás mértéke az elmúlt 15 évben 5-10 százalékról 25-30 százalékra nőtt, azaz megháromszorozódott hazánkban.

„Sajnos a klímaváltozás a méhek életére sincs tekintettel, a méhek pusztulása évről évre egyre nagyobb méretet ölt hazánkban is. Felelős vállalatként már 2022-ben elhatároztuk, hogy aktívan fellépünk a beporzók megmentése érdekében, idén pedig folytatni kívánjuk az OMME-val megkezdett közös munkát. Elsődleges célunk, hogy minél szélesebb körben megismertessük azokat a lehetőségeket, amelyekkel bárki tehet a méhállományok nagyszámú fogyatkozása ellen” – mondta Mészáros Dezső, a Sió-Eckes Kft. ügyvezető igazgatója.

„Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mit tehet egy átlagos ember a méhek védelme érdekében. Akár egy erkélyen, terasz-korláton elhelyezett balkonláda virágai is nagy segítséget nyújthatnak, de évente a kiskertben, környezetünkben elültetett mézelő, virágport adó fa is hasznos segítség a méheknek. A beporzók szempontjából a legínségesebb időszak hazánkban július második fele – augusztus vége közé esik, tehát az ekkor virágzó növényekkel tudunk a legtöbbet segíteni rajtuk. Éppen ezért örülünk minden olyan kezdeményezésnek, amely a munkánkat támogatja, és ezen keresztül a méhek fennmaradását szolgálja” – összegezte Bross Péter, az OMME elnöke.

A siófoki Beszédes József Általános Iskolában pénteken tartott nyitórendezvényen Nagy István agrárminiszter elmondta: Magyarországon 20 ezer méhész gondoz 1,2 millió méhcsaládot, a pici állatok teszik termékennyé a körülöttünk lévő világot. Felhívta a figyelmet: ha a méhek nem lennének, a polcokról minden hatodik termék eltűnne.

Az Európai Mézes Reggeli – Legyen minden nap mézes nap című program Szlovéniában indult 2007-ben, a kezdeményezéshez Magyarország 2014-ben csatlakozott. A program célja felhívni a figyelmet a mézfogyasztás egészséges táplálkozásban betöltött szerepére és a méhek jelentőségére.

Az eseményen részt vett Marjan Cencen, a Szlovén Köztársaság nagykövete is, aki elmondta: örömmel látják, hogy Magyarország  partner a mézfogyasztást népszerűsítő kampányban. Hangsúlyozta, hogy a helyi virágból készült méz fogyasztásának növelésével a helyi termelőket is támogatjuk.

Bross Péter, az OMME elnöke az MTI-nek elmondta, idén az aszály ellenére igen jó évet zárnak a méhészek. Mivel azonban máshol is jó volt a termés, pillanatnyilag nehéz értékesíteni a terméket az uniós mézpiacon, amelyet a kínai és az ukrán termékek uralnak. Tájékoztatása szerint Magyarországon évente átlagosan 25 ezer tonna mézet állítanak elő, amiből mintegy 10 ezer tonnányit igényelnek a hazai fogyasztók. Harminc éve a magyarok fejenként évente 20 dekagramm mézet fogyasztottak, ami ma már több mint egy kilogramm, de van még hova fejlődni – fogalmazott.

Az egyesület elnöke kitért arra, hogy a méheket sok minden veszélyezteti, így a vegyszerek és a klímaváltozás. A 30-40 évvel ezelőtti állapothoz képest 30-40 százalékkal kevesebb méh van a kaptárakban májusban, akácvirágzáskor, és az egyedek élettartama is rövidült. A méhek védelme érdekében növelni kell a biodiverzitást, és ahol lehet, méhlegelőt létesíteni – hívta fel a figyelmet. Ez az új agrárpolitikának is célja, de kell 5-10 év, hogy ennek a jótékony hatásait érzékelni lehessen – jelezte.

A kampányt támogató Sió-Eckes Kft. ügyvezető igazgatója, Mészáros Dezső arról beszélt, hogy a klímaváltozás méhekre gyakorolt hatását már a gyümölcslétermelők is érzékelik. Ezért idén tavasszal a siófoki cég a méhészek szakmai egyesületének támogatásán túl méhlegelőt létesített a területén, és kampányokat is tart.

Fotó: Meggyn Pomerleau/unsplash.com

A globális élelmiszertermelés 76 százaléka függ a házi- és vadméhfajok beporzásától. Ezek az élőlények világszerte biztosítják, hogy jó minőségű termények, például különböző gyümölcsfélék is teremjenek. Egyszóval a méhek nélkül nem léteznének zamatos gyümölcsök. A Föld méhpopulációjának nagysága az 1970-es évek óta mintegy 60 százalékkal csökkent. Ráadásul az elmúlt 25-30 évben a rovarok össztömege évente 2,5 százalékkal csökkent, és ha ez ilyen ütemben folytatódik tovább, egy évszázadon belül teljesen eltűnhetnek a Föld színéről. A hazai méhállományokat sújtó, hátrányos környezeti hatások, a klímaváltozás, a növekvő méhegészségügyi feladatok nem várt kihívások elé állítják a szakembereket Magyarországon is.

„A legfontosabb szakmai szervezettel kötött együttműködésünk révén közös erővel védhetjük meg a gyümölcstermesztés legfontosabb természetes háttérmunkásait, a méheket. A következő időszakban fogyasztóink számára felhívjuk a figyelmet a beporzók fennmaradásának veszélyeire és megmutatjuk, hogyan támogathatjuk velük közösen a pótolhatatlan munkájukat. Emellett méhlegelőket is telepítünk siófoki központunk területén és annak közvetlen környezetében” – hangsúlyozta Mészáros Dezső, a Sió-Eckes Kft. ügyvezető igazgatója.

„A méhek és más beporzók eltűnése sajnos világszerte megfigyelhető jelenség. Fontos hangsúlyozni: ha teljesen kipusztulnak a méhek, az visszafordíthatatlan következményeket jelenthet az emberiség számára. Tegyünk közösen a méhek védelméért, óvjuk a méheket azzal, hogy méhbarát környezetet hozunk létre, és ebben örömmel fogadjuk a SIÓ által felajánlott jelentős segítséget” – tette hozzá Bross Péter, az OMME elnöke.