A turizmus 2016-ban és 2017 első negyedévében is rekordteljesítményt mutatott, és a legfontosabb mutatók szerint Magyarországot egyre többen választják úti célként mind a külföldiek, mind a belföldön nyaralók. A KSH 2016-os adatai szerint belföldi vendégek száma (5 815 451 fő) több mint 6 százalékkal, a belföldi vendégéjszakák száma (13 827 408 éjszaka) 7 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. A vendégek a szálláshelyeken ugyanakkor átlagosan csak 2,4 (+0,7%) vendégéjszakát töltöttek el tavaly.

Az MTÜ ezért a magyar háztartások utazási szokásait vizsgáló, az idei év tavaszán végzett saját kutatásában arra is kereste a választ, hogy mi lenne az, ami miatt a magyar háztartások hajlandóak lennének hosszabb időre tervezni belföldi utazásaikat, azaz miért maradnának tovább. A felmérésből kiderült, hogy amennyiben lenne jobb minőségű, de elérhető árú szolgáltatás, és ha reklámoznák a kevésbé ismert, de érdekes helyszíneket, azaz a rejtett kincseket, akkor akár hosszabb időre is maradnának a családok egy-egy helyen. A felmérés szerint az is jelentősen befolyásolja a döntésüket, hogy van-e a helyszínen vagy a környékén fesztivál, kulturális rendezvény vagy valamilyen érdekes, tematikus út, látnivaló.

Többek között ennek az utazási döntésnek a meghozatalában segít az ügynökség 2017 júniusában indult országos kommunikációs kampánya, amely hazai, kevésbé ismert kulturális, épített és természeti értékeket mutat be és népszerűsít. A kampánnyal arra inspiráljuk a magyar családokat, hogy minél többen, minél több időt töltsenek el belföldön az adott desztinációban – lehetőleg egy nappal többet, mint az elmúlt években.

Az augusztus 31-ig tartó kampány klasszikus médiaeszközöket (televízió, rádió, közterületi és sajtómegjelenések) foglal magában, ugyanakkor az MTÜ minden eddiginél hangsúlyosabb szerepet szán a digitális kommunikációnak: külön kampányweboldalt indít és üzemeltet fedezdfel.itthon.hu címmel, valamint közösségimédia-aktivitásokat is tervez. Az ügynökség a legnagyobb nyári fesztiválokra is készül, a soproni Telekom VOLT Fesztiválon, a zamárdi Balaton Soundon vagy a budapesti Sziget Fesztiválon mobiltelefonon is könnyen elérhető bemutatókkal, 360 fokos interaktív túrákkal és egyéb digitális, például VR (virtuális valóság) megoldásokkal hívják fel az adott fesztiválra látogatók figyelmét a környéken lévő attrakciókra. A média és social media felületeken pedig véleményvezérek bevonásával tervez hirdetni az MTÜ.

A kampány három érték – a Fertő tavi cölöpházak, a Balaton-felvidéki Hegyestű és az egerszalóki sódomb – megjelenítésével indult, amelyeket további inspirációt adó attrakciók követnek majd. A nyári kampány fókuszában a Balaton áll majd, de az ügynökség az ország más részéiben található értékek megjelenítését is tervezi a weboldalon.

„A turizmus versenyképességének növekedése nem várható pusztán a külföldi turistáktól, a belföldi utazások során eltöltött vendégéjszakák számát is növelni kell. Ez csak úgy érhető el, ha megfelelő attrakciókkal és élménykínálattal ki lehet csalogatni a vendégeket a megszokott üdüléseikből és ajánlani lehet nekik akár helyi vonzerőket, akár családbarát programokat vagy egyéb turisztikai szolgáltatásokat is. A kampány célja, hogy mind több utazót győzzünk meg arról, hogy nemcsak Ausztriába, Horvátországba vagy az Égei-tenger partjára érdemes elutazni” – fogalmazott Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója.

A Y&R Best Countries kutatása – mely az ügynökség Brand Asset Valuator (BAV) márkaérték-kutatásán alapult, és a rangsorok készítésében jártas U.S. News, valamint a Wharton Business School részvételével készült – számos tényezőt figyelembe vett az értékelésnél. így a GDP alakulását, a turizmus mutatóit, a Human Development Indexet és a külföldi tőkeberuházások (FDI) alakulását is. 60 országot értékelt a 16.200 megkérdezett, akik között az átlagpolgárok mellett üzleti döntéshozók, valamint a „tájékozott elitbe” tartozók is helyet kaptak.

A felmérés eredményeit Saul Betmead, a Y&R EMEA és Gál Sarolta, a Y&R Budapeststratégiai igazgatója ismertette. Az országmárkázás és a nemzeti azonosságtudat szinte egyidős a birodalmakkal, de ma már számszerűsíthető is. A történelmi, katonai, pénzügyi mérőszámok („bankok és tankok”) helyett egyre nagyobb a puha mérőszámok – életminőség, kreativitás, kulturális befolyás, innováció, globális felelősség (stewardship), kaland, nemek egyelősége – szerepe. Miután egyre szélesebbé, mélyebbé és holisztikusabbá válik az értékelés, az országmárkázás sem csupán a turisztikai irodák feladata. Betmead felvetése szerint az állami vezetők is CMO-vá válhatnának, ahogy ez már a kanadai Trudeau-nak vagy Obamának sikerült.

Magyarország a hatvanas listán a 44. helyre került. (A minket jobban ismerő európai válaszadók körében 39-dikek, az üzleti döntéshozók körében 33-dikak lettünk.) Általánosságban elmondható, hogy nagyon keveset látnak belőlünk a világban. A márkaértéket meghatározó tényezők közül azoké, amelyekre jellemzően büszkék vagyunk – szépség, kulturális örökség, kaland – nem túl magas, cserébe a kifejezetten fontos egyediség, eredetiség épp a leggyengébb pontjaink. Az innováció és a globális állampolgárság mellett relatíve jó eredményt értünk el a jó étkezések, a vallásszabadság, a könnyű közlekedés és a biztonság terén is.

A szakemberek szerint a relatív erősségeinkre tudnánk márkát építeni, de ennek az önértékelésünkkel is összhangban kell állnia. A márkaértékeket vizsgáló BAV kutatás szerint elsősorban másnak látjuk magunkat, viszont önértékelésben jelentősen elmaradunk más nemzetektől. (Igaz, cserébe a szomszédaink többségét is lenézzük.) Számos ellentétes állítást fogalmazunk meg önmagunkról: progresszív, csiszolatlan, barátságos, arrogáns, kedves, merész, jövőbetekintő, gyakorlatias…

A jó hír, hogy az erős márkák jó részének középpontjában is egy-egy ellentmondás áll: a szuperhősök többsége ilyen; Diana hercegnő királyi és polgári, a Facebook intim és nyilvános, a Nike a sport-csúcsteljesítményeket és a mindennapokat is megtestesíti.

Az eredmények prezentációját követően Pistyur Veronika, a Bridge Budapestvezérigazgatója, Varga Zoltán, a Central Médiacsoport vezérigazgatója és Rózsa Iván, a Budapest2024 kommunikációs vezetője beszélgettek a helyzetről és a lehetőségeinkről.
Az innovációt mindannyian ígéretes irányként értékelték, hiszen már a múlt rendszerben is a szellemi tőkénkre alapoztunk, de felhívták a figyelmet arra, hogy ez a gondolkodásmód nem természetes, viszint fejleszthető, ugyanakkor a „magyaros” problémamegoldás, a „brahis innováció” hátrányt is jelenthet. Különösen igaz ez a vállalkozók roppant hátrányos megítélésének fényében.

A beszélgetők körében felmerült a fókusz igénye is, és úgy érezték, Magyarország megismertetéséhez Budapest felépítésén át vezethet az út. A főváros márkaattribútumai már most sokkal erősebbek, mint az országé, de a nemzetközi ismertségük továbbra is csekély. Ha viszont valaki ideutazik, már meggyőzhető, akár fesztiválvendégként, akár áttelepülő külföldi munkavállalóként. Varga Zoltán ezt még kiegészítette azzal, hogy a Jeremie-programban nonszensz volt a vidéki jelenlét kikötése, ha egyáltalán van esélyünk startup-központtá válni (amire egyébként minden régiós főváros hajt), arra Budapestnek van lehetősége.

Néha a saját kincseinket sem ismerjük fel, és főleg nem tudjuk azokat fókuszáltan kommunikálni. Ehhez belső építkezésre is szükség van. Erről szól a Bridge Budapest missziója, a magyar sikertörténetek megosztása, példaképek állítása. A Z-generáció is egy digitális, kinyílt világban próbálja megállni a helyét, feléjük ráadásul hatékonyan lehet kommunikálni a digitális térben – hívja fel a figyelmet Varga Zoltán. Rózsa Iván szerint pedig a legfontosabb, hogy élvezzük ezt a várost és mások számára is tegyük élvezhetővé.

(A nyitóképen balról jobbra: Aczél László, a Y&R Budapest ügyvezetője, Rózsa Iván, Pistyur Veronika és Varga Zoltán)

Megjelent a BrandFinance legfrissebb országmárka toplistája. A top 10 így néz ki:

1. Amerikai Egyesült Államok
2. Kína
3. Németország
4. Egyesült Királyság
5. Japán
6. Franciaország
7. India
8. Kanada
9. Olaszország
10. Ausztrália

A németek tavaly is a harmadik helyen álltak, így e szempontból nincsen visszaesés, ám maga a márkaérték 4 százalékkal csökkent. Igaz, az élbolyban többen is így jártak: a kínaiak 1, a kanadaiak 8, míg az ausztrálok 10 százalékos visszaesést szenvedtek el. Ha pedig a top20-at nézzük, ennél is nagyobb bukást is látunk: az orosz országmárka az értékének majdnem harmadát elveszítette tavaly óta.

Miközben a márkaérték a GDP-ből indul ki, tehát azt vizsgálják, hogy az adott országmárkához kapcsolódóan milyen bevételtömeg realizálódik, a BrandFinance felállított egy másik listát is. A márkaerő lista már nem a GDP-t veszi alapul, azaz olyan országoknak is van esélyük nagyot dobni, amelyek egyébként nem tartoznak a nagyhatalmak közé. Ugyanakkor ezt a listát is egy nagy ország vezette eddig, méghozzá éppen a németek, akik most ezt az elsőséget elbukták, sőt, a top10-ből is kiestek. A legerősebb országmárka egyébként Szingapúr, melyet Svájc és az Egyesült Arab Emírségek követ.

A BrandFinance korábban, a Volkswagen márkaértékét elemző írásában már jelezte, hogy az ikonikus német brand lebukása és ezáltal hiteltelenné válása nemcsak magának a VW-nek árthat, hanem a német országmárkának is, amelyet a Siemens néhány évvel korábbi – és akkor még egyedinek beállított – óriásbotránya már nagyon megrángatott. Most többek között ezt a kárt számszerűsítették, bár a német országmárka erejét nyilvánvalóan számos egyéb faktor is befolyásolja.

A Volkswagen-botrányhoz vezető útról már írtunk korábban, ahogyan a közvetlen következményekről is beszámoltunk. Akkor még csak felvetettük, hogy várhatóan a márkaérték is erodálódik, most itt vannak a Brand Finance vonatkozó számításai.

David Haigh, a márkatanácsadó cég vezetője szerint a VW 31 milliárd dollárra becsült márkaértéke a botrány nyomán 10 milliárddal csökkenhet. Pedig az autómárka kategóriájában eddig a harmadik legértékesebb volt, és jelentős növekedést ért el a 2014-es 27 milliárd dollárhoz képest. Most várhatóan jócskán visszaesik a tavalyi szint alá.

A jelentős márkaérték-csökkenés nem példa nélküli, a Brand Finance mindjárt vissza is idézi a Toyota 2009 és 2011 közötti gondjait. Akkor több szériát hívtak vissza műszaki gondok miatt.  Ez a márkaértékben is megmutatkozott: a 2010-es 27,3 milliárdos érték 2011-ben már csak 26,2 milliárd volt, majd 2012-ben tovább csökkent 24,5 milliárd dollárra. Más kérdés, hogy két év alatt sikerült nemcsak visszakapaszkodni, hanem a korábbi értéket jócskán meghaladó 34,9 milliárd dollárt elérni. A Toyota jelenleg a világ legértékesebb autómárkája, amely idén is 35 milliárd körüli márkaértékkel büszkélkedhet.

Egyébként a márkatanácsadó cég eleinte úgy vélte, hogy a VW elkerülheti a brutális márkaérték csökkenést, hiszen a Toyota esetében a feltárt hibák (pl. fékproblémák) a közvetlen életveszély lehetőségével fenyegettek, míg a német brand esetében áttételesebbek azok a veszélyek és hárányok, amelyek a vásárlókat érhetik. Azonban amióta kiderült, hogy milyen mértékű a csalás és ez mekkora publicitást kap, elkerülhetetlennek látják a komoly márkakárokat.

A VW vélhetően brutális büntetésre és egyéb, a visszahívásból eredő addicionális költségekre számíthat, amelyek meghaladják a Toyota hasonló költségeit. Ráadásul a csalás ténye mélyen érinti a hitelességét, ami a márka alapértékeit – megbízhatóság, őszinteség, hatékonyság, takarékosság – tekintve borzasztóan nagy károkat okoz. Ha tehát vissza akarnak kapaszkodni, nagyon komolyan kell venniük a felelősök megkeresését, a probléma okainak feltárását, és annak a bemutatását, hogy milyen módon kívánják biztosítani, hogy a jövőben ne történjen hasonló eset, hangsúlyozza a márkatanácsadó cég.

És akkor még nem beszéltünk egy további járulékos kárról: ez pedig a német országmárkát érinti. A VW szlogenje ez: Das Auto. Büszként vállaltan német márka, a hatékonyságáról, pontosságáról, megbízhatóságáról ismert német ipar egyik zászlóshajója. A németeket általában dolgozni tudó és akaró, becsületes népnek látják. Ha tehát egy ilyen márka betlizik ekkorát, akkor az visszahat a németekről és Németországról ápolt képre is. A Brand Finance ugyanakkor kiemeli, nem ez az első eset. Elég a Siemens gigabotrányára gondolni, amely szintén károkat okozott, s amelyre még azt lehetett mondani, hogy ez mindössze egy rohadt alma a sok egészséges között. Ám, ha újabb és újabb hasonló botrányok jönnek, nehéz lesz ezt a képet fenntartani.

Az idén 100 éves magyar animációs film a 15. Hirosimai Nemzetközi Animációs Filmfesztivál díszvendége. Ennek kapcsán az „aranykort” és a jelenlegi alkotókat is bemutató, mintegy 250 műből álló, tematikus blokkokra osztott program utazik a fesztiválra, míg a versenyprogramban 3 magyar alkotás is megméreti magát (Gelley Bálint: Otthon, Bucsi Réka: Symphony no.42, Ruska László és Ringeisen Dávid: Papírvilág).

A fesztiválra mintegy 30.000 látogatót várnak, az 59 munkából álló versenyprogramot pedig 2500 nevezés közül válogatták össze. A magyar részvétel a zsűritagként is szerepet kapó Mikulás Ferenc kezdeményezésére, az NMHH, a Magyar Turizmus Zrt. és az MTVA támogatásával jött létre. A kiutazó delegáció célja, hogy – a Japánban már jól ismert zene és zeneoktatás mellett – a magyar animációsfilm-kultúrát is bemutassák a szigetországban, egyúttal kulturális gyökereinkre építve támogassuk a hagyomány és az örökség megújulását, valamint a piacképes kulturális modellek megtalálását is. A fesztivál alkalmat kínál a MOME bemutatkozására is – a magyar reklámanyagokat (szpot, roll-up és könyv) az egyetemen tervezték.

A filmfesztivállal párhuzamosan, augusztus 25-31. között az Uránia Nemzeti Filmszínház válogatást mutat be a magyar programból, az M2 gyerekcsatorna pedig főműsoridőben sugároz animációs műveket – részben a legutóbbi idők terméséből.

A Symphony no.42 trailere

A Sziget Fesztivál idén a startupoknak is lehetőséget ad a bemutatkozásra, kapcsolatépítésre. Az oktatással és mentorálással foglalkozó civil szervezet, a Budapest Launchpad és a Startupper.hu innovációs portál versenyt szervez és „Európai Startup Randevú” néven startup sátrat nyit az idei Sziget Fesztiválon. A Startup rendezvények a már évek óta sikeresen működő Európai Meeting Point helyszín egyik újdonságaként debütálnak.
Az augusztus 13. és 17. között látogatható sátorban az ismeretátadás mellett a bátrabbak „open pitch” keretében mutathatják be ötleteiket, a „Startup Guruval” pedg átbeszélhetik az ötletük minden problémáját, lehetőségeit. A sátorban elérhető – angolul és magyarul is – a NIH által kiadott Startup kézikönyv is, segítve a kezdőket az elindulásban.
A hétvégén megválasztásra kerül a Sziget legjobb startupja, amely címet remélhetőleg mostantól évente megszerezhetik majd a legkiválóbb ötletgazdák. Minden nap más startupok mutatkozhatnak be a szervezők sátrában, akik egy pályázat keretén belül nyerhették el a bemutatkozás jogát. A nyertesek startupok (Brewie, Plukkido, Sighter, miutcánk.hu, Sortpad) lehetőséget kapnak arra, hogy a fesztiválozóknak megmutathassák a legfrissebb magyar és nemzetközi innovációs megoldásokat, az érdeklődőkkel megoszthatják tapasztalataikat. Európa bulifővárosa egy kicsit hozzátesz ezzel Budapest startup-központtá növekedéséhez.
Hogy a világ minden tájáról összesereglett vendégek ne tévesszék egymást szem elől a sátorbontás után sem, arról egy olyan alkalmazás fog gondoskodni, mellyel a szervezők szeretnék megkönnyíteni a kapcsolatépítést.
A rendezvény szakmai támogatója a NIH, a Ustream, a Hackathon, a Sopreso, a Prezi.hu, valamint a Grundfootball és a Tokaj Kereskedőház.

(Fotó: Budapest Launchpad Facebook-oldala)

A megbízás lényege, hogy a 2022-es labdarúgó világbajnokság megrendezésére készülő kétmillió lakosú állam befektetői körökben akar javítani renoméján. Konkrétan azokba a különleges gazdasági övezetekbe akarnak befektetőket csábítani, amelyekben számos helyi szabálytól mentesen alapíthatnak céget a külföldi befektetők. (A tervezett öt területből hármat már ki is alakítottak, kettőt a jövőben létesítenek.)

A Publicis által e célra létrehozott Manateq feladata az lesz, hogy kialakítsa az ipari parkokat működtető társaság cégarculatát és –identitását, valamint az, hogy világszerte kézzelfogható közelségbe hozza a potenciális befektetőknek – jellemzően kis- és középvállalkozásoknak – ezen területek előnyeit.

Nem ez az ügynökség első megbízása a katari kormánytól. Korábban Egyiptomban, állami tulajdonú katari cégek által végzett ingatlanfejlesztések reklám-, márkaépítési és ügyfélkapcsolati ügyeit intézték. A feladat egyben ugródeszka is a társaság számára a nagy növekedési potenciállal bíró közel-keleti piacok felé – írja a CampaignLive.

„A közel-keleti végek mára igencsak kifinomulttá és kiforrottá váltak. Londont a reklám és a marketing globális központjának tekintik, és igényt tartanak szolgáltatásainkra” – kommentálta a fejleményt Patrick Hanson-Lowe, a Publicis UK marketingfőnöke.