Az Országgyűlés a módosító javaslatot 130 igen, 49 nem szavazattal tartózkodás nélkül fogadta el.

A kormány a háborús veszélyhelyzetet először 2022 májusában, több hónappal azt követően hirdette meg, hogy Oroszország katonailag megtámadta Ukrajnát. Ehhez azonban 2022-ben tízedik alkalommal is módosítani kellett az Alaptörvényt, mivel ez volt a feltétele annak, hogy a kormány egy szomszédos országban zajló háború esetén is veszélyhelyzetet vezessen be. A Fidesz-kormány azonban már ezt megelőzően rendeleti úton tudta kormányozni az országot, mivel a koronavírus-járványra hivatkozva már 2020-ban különleges jogrendet vezetett be.

Az első veszélyhelyzet kihirdetését a koronavírus terjedése tette szükségessé. Ez a különleges jogrendi állapot 2020. március 11-től lépett érvénybe. Az Alaptörvény elfogadása óta ez volt az első alkalom, hogy a veszélyhelyzeti szabályozás gyakorlati alkalmazására került sor. Ezt a koronavírus-járványra hivatkozva háromszor hirdették meg. A negyedik vészhelyzet kihirdetésre már az ukrajnai fegyveres konfliktus szolgáltatott ürügyet.

Ahhoz, hogy a veszélyhelyzetet újra és újra elfogadja a parlament, a képviselők kétharmadának jóváhagyása kell. A kormánypártoknak ez a többség stabilan rendelkezésére áll – írja a 24.hu.

A kormány a veszélyhelyzet meghosszabbítását azzal indokolta, hogy az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi – különösen menekültügyi, gazdasági és energetikai – következményei az elmúlt időszakban továbbra sem változtak.

Photo by Karim MANJRA on Unsplash

]]> https://markamonitor.hu/minden-masodik-ceg-tett-erofeszitest-annak-erdekeben-hogy-szankcionalja-az-etikatlan-viselkedest/ Thu, 13 Apr 2023 04:35:54 +0000 https://markamonitor.hu/?p=51905 Az Országgyűlés által elfogadott jogszabály szerint a legalább 50 fős hazai vállalkozásoknak is lehetővé kell tenniük, hogy egy akár névtelenséget is biztosítani tudó etikai forródróton keresztül jelenthessék a bejelentők a szabálysértéseket. A rendszer létrehozására az április 12-i kihirdetését követően 60 napjuk van a legalább 250 főt alkalmazó vállalatoknak, míg az 50 és 249 fő közötti munkavállalót foglalkoztató cégeknek 2023. december 17-ig ad erre időt a jogszabály.

A legalább 50 főt alkalmazó magyarországi cégeknek megoldást kell találniuk arra, hogy a dolgozók és egyéb érintettek, köztük a beszállítók és alvállalkozók tájékoztathassák a vezetőséget, ha vállalati visszaélést, például az emberi jogok megsértését, csalást, korrupciót vagy akár kartellgyanút tapasztalnak. Az EU direktíván alapuló magyar jogszabály alapján az ügyben induló belső vizsgálat állásáról legkésőbb három hónapon belül tájékoztatni kell a bejelentőt. Azok a vállalkozások, amelyek 50 és 249 fő között foglalkoztatnak, a belső visszaélés-bejelentési rendszert akár közösen is létrehozhatják.

A munkatársak számától függetlenül kötelező forródrót kialakítani azoknak a társaságoknak is, amelyekre kiterjed a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának tilalmára vonatkozó törvény hatálya. Ennek következtében a szabály vonatkozik többek között minden ingatlankezelőre, könyvvizsgálóra, kaszinóra, ügyvédi irodára és bizalmi vagyonkezelőkre is.

„A cégeknek egy olyan komplex rendszert kell elindítania, amely képes kapcsolatot tartani a visszaélést bejelentő személlyel, miközben biztosítja annak névtelenségét is” – hangsúlyozta dr. Farkas Ádám, az EY felelős üzleti működéssel foglalkozó területének vezetője. „Egy új alkalmazás lefejlesztése a költségek mellett nem várt jogi és technikai akadályokba ütközhet, azonban léteznek már kész megoldások is a hazai piacon. Az EY által fejlesztett digitális applikáció előnye például, hogy gyorsan üzembe helyezhető, könnyen használható és a legfontosabb, hogy teljeskörű megoldást nyújt a bejelentők valós védelmére, így a hazai szabályozásnak és az EU irányelvének is megfelel” – tette hozzá.

Az EY 2022-ben egy globális felmérés keretében 54 országban 4762 felsővezető és munkavállaló bevonásával vizsgálta az etikus működés feltételeit. A Magyarországon megkérdezettek közel harmada (30%) már jelentett szabálytalanságot az igazgatóságnak, 57 százalékuk pedig tapasztalt némi nyomásgyakorlást annak érdekében, hogy ne tegyen panaszt. Mindeközben csupán minden második cég (55%) tett erőfeszítést annak érdekében, hogy szankcionálja az etikátlan viselkedést.

Fotó: Michal Matlon/unsplash.com

A jelenlegi 2 millió forintos összegről 5 millió forintra emelkedik a transzferár dokumentációs kötelezettség megsértése esetén kiszabható mulasztási bírság. Míg az eddigi 4 millióról 10 millió forintra nő az ismételt jogsértés esetén maximálisan adható büntetés a költségvetés megalapozását szolgáló törvény szerint.

A magasabb bírságok mellett új adatszolgáltatási kötelezettség is terheli a transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett adózókat. Nekik a jövőben már a társaságiadó-bevallásukban információt kell szolgáltatniuk a tranzakcióikról.

„Pontos részletek még nem ismertek, de várhatóan tranzakciós volumen, az eredményhatás és a szokásos piaci ár meghatározásának módszerére terjed majd ki az adatszolgáltatási kötelezettség” – hangsúlyozta Lipták Zoltán, az EY transzferár tanácsadással foglalkozó területének partnere. A szakember hozzátette, hogy a cégeknek mihamarabb el kell kezdeniük az új szabályokra való felkészülést mivel a jogszabály a jelenleg folyó adóévet is érinti.

Az új adatszolgáltatási kötelezettség előírásait először a 2022. december 31. után benyújtott társaságiadó-bevallásoknál kell alkalmazni. A kiigazításra vonatkozó szabály majd a 2022-ben kezdődő adóévekre vonatkozik.

„A növekvő információigény és ezzel párhuzamosan a mulasztási bírság 150%-os emelése egyértelműen azt vetíti előre, hogy az Adóhatóság kiemelten fogja vizsgálni a transzferárazás területét. Az érintett cégeknek mindenképpen azt javasoljuk, hogy azonnal lépjenek és kezdjék meg a transzferár dokumentációs folyamatok áttekintését, illetve szükség esetén módosítását” – mondta Módos András, az EY Adópartnere.

A Gazdasági Versenyhivatal olyan fogyasztóvédelmi stratégiát dolgozott ki, amely egyrészt az online és digitális termékek, valamint a szolgáltatások piacaira fókuszál, másrészt fokozottan ellenőrzi a megfelelő fogyasztóvédelmi referens alkalmazását. A fogyasztóvédelmi hatóságként eljáró járási hivatalok 2018-ban kiemelten ellenőrizték a fogyasztóvédelmi referens foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések megtartását, közte azon luxusmárkák fogyasztóvédelmi referenseit is, amelyek csupán egy-egy üzlettel vannak jelen Magyarországon.

A fogyasztóvédelmi referensek foglalkoztatási kötelezettségét egy, az Országgyűlés által 2013. év végén elfogadott jogszabály tette kötelezővé. Az eltelt több mint fél évtized ellenére sokan még mindig nincsenek tisztában a fogyasztóvédelmi kötelezettségeikkel. Fogyasztóvédelmi referenst lehetőség van saját állományban vagy megbízási szerződés keretében foglalkoztatni. A fogyasztóvédelmi referens figyelemmel kíséri a vállalkozása fogyasztókat érintő tevékenységét, valamint a fogyasztóvédelmi szemlélet erősítését.

Fogyasztóvédelmi referens foglalkoztatása abban az esetben kötelező, ha a vállalat teljesíti az alábbi követelményeket:

– a foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 250 főt,

– az éves árbevétel meghaladja az 50 millió eurót,

– a közösségi (állami, önkormányzati) tulajdoni hányad 25 százalékos vagy azt meghaladó.

Továbbá a cégnek minden olyan megyében és a fővárosban is kötelező fogyasztóvédelmi referenst alkalmazni, ahol:

– kiskereskedelmi tevékenységet folytat,

– közszolgáltatási tevékenységet lát el

– ügyfélszolgálatot, vevőszolgálatot működtet.

Az első fokon fogyasztóvédelmi hatóságként eljáró járási hivatal elsőként adatszolgáltatásra hívja fel a vállalkozásokat, majd megfelelő fogyasztóvédelmi referens hiányában különféle szankciókkal élhet és bírságot szabhat ki. Ennek összege 15 ezer forinttól akár az éves nettó árbevétel 5 százalékáig, de legfeljebb 500 millió forintig terjedhet. Tapasztalatok szerint a hatóság egyre kevésbé elnéző, vagyis magasabbak a bírságok és rövidebbek a határidők. 2018-ban már előfordult, hogy a hatóság először a fogyasztóvédelmi referens adatait kérte be, majd miután az adatszolgáltatás nem történt meg 8 napon belül, automatikusan szabta ki a százezres nagyságrendű eljárási bírságokat. Ez azt jelenti, hogy a megfelelő fogyasztóvédelmi referens megtalálásával eltelt hetek, hónapok alatt akár milliós bírságot is összegyűjthet a vállalkozás. „A bírságot kiszabó határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, írásban lehet fellebbezni a bírságot kiszabó fogyasztóvédelmi hatóságnál” – mondta dr. Knall Petra, a Baker McKenzie jogi szakértője – „A fellebbezés halasztó hatályú, azaz fellebbezés esetén (legalábbis átmenetileg) nem kell befizetni a bírságot. A fellebbezés viszont illetékköteles, a vitatott összeg függvényében 5000 és 500 ezer forint közötti illeték fizetendő.”

A szabály nagyrészt a nagyvállalkozásokra érvényes, a kis- és középvállalkozásokra (kkv) elméletileg nem. A kkv-k esetén azonban kérdéses, hogy ha külföldi anyavállalat alá tartoznak, akkor kis- és középvállalkozásnak vagy nagyvállalkozásnak számítanak-e. A fogyasztóvédelmi hatóság jogértelmezése nem egységes ezen a területen; eljárásai során előfordult, hogy büntetést szabtak ki, mert a cég – Magyarországon kis- és középvállalkozásként működve – nem foglalkoztatott fogyasztóvédelmi referenst, máskor, hasonló méretű és státuszú vállalkozásnál ezzel ellentétes jogértelmezést tapasztaltak, így bírságot sem kaptak. „Minden olyan vállalkozás győződjön meg róla, hogy megfelelő fogyasztóvédelmi referenst alkalmaz, amely fogyasztókat is érintő tevékenységet folytat, illetve minden kis- és középvállalkozás legyen figyelemmel a kkv értékhatárokat” – javasolta dr. Bíró Helga, a Baker McKenzie partnere – „Nagyobb cégcsoport hazai leányvállalatainak érdemes a területileg illetékes fogyasztóvédelmi hatóságnál érdeklődni, hivatalos állásfoglalást kérni, hogy fel tudjanak készülni, szükség esetén pedig rövid határidőn belül eleget tudjanak tenni a kötelezettségnek.”

A Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Irodáról

A Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda a nemzetközi Baker & McKenzie hálózat tagja. Ügyvédi irodánk a gazdasági jog minden szegmensét (pl.: társasági jog, ingatlanjog, munkajog, versenyjog, adójog stb.) lefedi, speciális iparági és jogági szakértelemmel rendelkező tanácsadóink dedikált csoportokban nyújtanak teljes körű üzleti jogi szolgáltatást. Az üzleti kihívásokra reagálva, jogilag biztonságos, komplex és gyakorlatias megoldásokat kínálunk 30 éve Magyarországon.

A Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda a Baker & McKenzie International tagja. A Baker & McKenzie International svájci jog szerint alakult Verein, amelynek tagjai a világ különböző országaiban működő jogi szolgáltatást nyújtó cégek. A professzionális szolgáltató cégek általános szóhasználatával összhangban a „partner” kifejezés azt a személyt jelenti, aki a Vereinhez tartozó cég tulajdonostársa. Az „iroda” kifejezés pedig a Vereinhez tartozó bármely jogi szolgáltatást nyújtó cég irodáját jelenti.

Jóllehet a választási évek alapvető jellemzője, hogy ilyenkor a szokásos mértékhez képest eleve kevesebb jogszabályt hirdetnek ki, de ez a számadat még ebben a kontextusban is kiemelkedően alacsonynak minősül. A 2014-es választási évben 1030, a 2010-es választási évben 1142, a 2006-osban pedig 1119 jogszabályt hirdetett ki a jogalkotó.

Mindez összesen 37 624 oldalnyi Magyar Közlönyben volt olvasható, ami kevesebb, mint a 2017-es 40 004 oldalnyi Magyar Közlöny (a 2016-os pedig még a 2017-es duplája, 86 578 oldal volt). Az utóbbi nyolc év jogalkotási terjedelmét vizsgálva a 2018-as év a középmezőnyben helyezkedik el, ennél több közlönyoldal a 2017-es és a 2016-os éven kívül 2011-ben (42 242), 2012-ben (39 048) és 2013-ban (90 345) jelent meg. Ugyanakkor messze meghaladja a legszerényebb közlönyoldalszámmal rendelkező 2010-es (32 842), 2014-es (27 022) és 2015-ös (28 776) éveket.

Rég nem látott nyugalommal indul a 2019-es új esztendő. Míg tavaly, javarészt az új polgári perrendtartás és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, a közigazgatási perrendtartás, az ügyvédi tevékenységről szóló törvény, a nemzetközi magánjogról szóló törvény, az adózás rendjéről szóló törvény és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény hatályba lépésével szükségessé vált új jogszabályi környezet kialakítása miatt 2018 első napján 2010 norma lépett hatályba, módosult vagy helyezték hatályon kívül, addig 2019. január 1-jén mindösszesen csak 686 norma lépett hatályba, módosult vagy helyezték hatályon kívül (ezek közül a módosítások összesen 532 darabot tesznek ki, új jogszabály 128 darab van, míg hatályon kívül helyezett 26).

Ez a normaszám az utóbbi nyolc év jogalkotásának fényében is kiemelkedően alacsony. 2017. január 1-jén összesen 1889 darab, 2016. január 1-jén 1016 darab, 2015. január 1-jén 763 darab, 2014. január 1-jén 1114 darab, 2013. január 1-jén 1249 darab, 2012. január 1-jén 1612 darab, 2011. január 1-jén 1398 darab, 2010. január 1-jén pedig 869 darab volt.

Nyugalom övezte az év utolsó pár napját is. A két ünnep közötti időszakban, az év utolsó két munkanapján (december 27–28) összesen 5 Magyar Közlöny jelent meg (2017-ben az utolsó 3 munkanapon összesen 10), igaz, ezen 5 Magyar Közlöny közül egy december 30-án, vasárnap jelent meg (összesen 217 Magyar Közlöny volt 2018-ban). Az utolsó napokban összesen 677 oldal terjedelemben jelentek meg Magyar Közlönyök (2017 év végén mindez több mint 4200 oldal volt), vagyis az éves közlönyoldalak csupán 1,8 százaléka esett erre a pár napra, szemben a tavalyi 10,5 százalékkal.

Az év utolsó pár napján összesen 149 jogszabály módosítását (2017-ben 966) és 9 jogszabály hatályon kívül helyezését (2017-ben 218) rendelte el a jogalkotó. Kiemelkedő volt azonban a közjogi szervezetszabályozók közül az 1829/2018. (XII. 27.) Korm. határozat, amely csak maga 479 darab kormányhatározat hatályon kívül helyezését és visszavonását rendelte el.

Az utóbbi évekhez képest nem találunk kiugró eredményt a jogszabályok számában, annak ellenére, hogy az idei év jóval visszafogottabb volt a 2017-es évhez képest. 139 törvény és egy alaptörvény-módosítás (2017-ben 208 törvény), illetve 324 kormányrendelet (2017-ben 532 kormányrendelet) született, ezek az utóbbi 7 év átlagával összhangban állnak.

A legaktívabb minisztérium az elmúlt évben is az agrárügyi tárca lett a maga 55 rendeletével (ebben benne van a Földművelésügyi Minisztériumként kiadott 10 rendelet is), bár ez a szám jelentősen elmarad a 2017-es 70 rendelettől. Őt követi az innovációért és technológiáért felelős minisztérium 46 rendelettel (ebből 9 még Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kiadott), majd az Igazságügyi Minisztérium következik 32 rendelettel, a Pénzügyminisztérium 29 rendelettel (ebből 9 még Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott) és a Honvédelmi Minisztérium 22 rendelettel.

A legkevésbé aktív tárca idén újra a 7 rendeletet kiadó Külgazdasági és Külügyminisztérium lett, amely a 2017-es fellendülést követően csúszott vissza ebbe a pozícióba. Csökkent a Belügyminisztérium által kiadott rendeletek száma, a 2017-es 44 rendelet után idén 38 rendelet született. Az emberi erőforrások minisztere ezzel szemben 9-cel több, összesen 49 rendeletet adott ki idén. A tavaly a jogalkotási palettán új szereplőként megjelent Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter idén újabb rendeletet adott ki, így már összesen két rendeletnél jár. Ezzel szemben az idei évben jogalkotási jogot szerző, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter már 10 rendeletnél jár, míg a Miniszterelnökséget vezető miniszter 21 rendeletet adott ki idén.

A 2016-os szintre csökkent vissza az Alkotmánybíróság aktivitása, és a 2017-es és 2015-ös 36 határozat után idén ismételten 25 határozatot hozott.

Emelkedett a köztársasági elnök által kiadott határozatok száma, az idei 542 határozat már megközelítette a 2015-ös rekordot (548). Szintén a 2016-os szintre kúszott vissza az Országgyűlés által kiadott határozatok száma. Idén a tavalyi rekordalacsony 34 határozat után ismét 36 határozat született. Jelentős mérséklődés mutatkozott meg a kormány által kiadott határozatok terén, a tavalyi 1148 határozat után idén 838 határozat született.

Kisebb változások figyelhetőek meg a kiadott rendeletek számában az előző évvel összevetve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (18-ről 16-ra) és a Magyar Nemzeti Banknál (39-ről 48-ra), jelentősen csökkent viszont a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által kiadott rendeletek száma (13-ról 2-re)

A Jogászvilág kiadója a Wolters Kluwer Hungary Kft.

 A Wolters Kluwerről

A Wolters Kluwer világszinten vezető szerepet tölt be az egészségügy, az adózási és pénzügyi szakemberek, a kockázatkezelési és a jogi szektor számára nyújtott szakmai információk és tartalmak, szoftvermegoldások és szolgáltatások piacán. A Wolters Kluwer éves árbevétele 2017-ben 4,4 milliárd euró volt. A vállalatcsoport több mint 170 országban szolgál ki ügyfeleket, több mint 40 országban működik, és világszerte több mint 19 ezer főt foglalkoztat. A vállalat központja a hollandiai Alphen aan den Rijn. A Wolters Kluwer Legal&Regulatory divíziója ügyfeleit világszerte szakértői információs megoldásokkal, szoftverekkel és szolgáltatásokkal látja el a jog, az üzlet és a szabályozásnak való megfelelés területén.

A legjobb pályázatok beküldőit a szervezők meghívták az Országház Felsőházi termébe. Itt a gyerekek személyesen tehették fel kérdéseiket, és interpellálhattak az illetékes miniszternek, államtitkárnak. A válaszokat a házszabály szerint szavazásra bocsátották.

Magyarországi településekről és a határon túlról – Erdély, Kárpátalja, Csángóföld és a Duna-delta területéről – több mint 350 gyerek foglalt helyet a Felsőházi terem padjaiban. A gyerekek utazási és étkezési költségeit a szervezők állták. A gyerekeket a rendezvény házigazdája, dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke, valamint dr. Edvi Péter, az NGYSZ elnöke fogadta.

A gyermekek és fiatalok kérdései és javaslatai főleg az oktatás, a környezetvédelem, a környezettudatosság, a bevándorlás, a sportolási lehetőségek, az ingyenes kulturális lehetőségek, városfejlesztés, külpolitika, honvédelem, munkanélküliség, munkahelyteremtés, egészségügy, a média, az internethasználat, a bel- és külföldi utazás, a közlekedés és közlekedésfejlesztés és az egészségmegőrzés témaköreit érintették. Felmerültek a határon túl élőkkel kapcsolatos kérdések is.

A rendezvénnyel a szervezők szeretnék felhívni a gyermekek figyelmét arra, hogy a jövőben ők is beleszólhatnak az országot foglalkoztató fontos kérdésekbe, és akár változtathatnak is rajtuk.

A Gyermekek Világnapját az UNICEF, az ENSZ Gyermeksegélyezési Alapjának kezdeményezésére 1954 óta szeptember 20-án, ma már szinte a világ minden országában ünnepeljük. Ez a nap a gyermekekről szól, jogaikról, lehetőségeikről, a jövőjükről, és arról is, hogy mi milyen országot, világot adunk át nekik, ahol majd ők döntenek a mi nyugdíjas éveinkről.