Az 52 éves, hétgyermekes Nathan Gill a Reform UK, illetve elődszervezete, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) walesi vezetője volt, emellett a walesi törvényhozásban és az Európai Parlamentben (EP) is képviselte ezeket a pártokat a 2010-es évek második felében.

Gillt 2021 szeptemberében vették őrizetbe a Scotland Yard terrorizmusellenes ügyosztályának nyomozói a manchesteri repülőtéren, ahonnan Moszkvába akart utazni. A vizsgálat feltárta, hogy Gill egy oroszpárti ukrán politikussal, Oleh Volosinnal állt kapcsolatban. A telefonján talált üzenetváltásokból kiderült, hogy Gill kenőpénz fejében az Ukrajnában akkoriban működő oroszpárti médiaorgánumokat támogató felszólalásokra vállalkozott az EP-ben. A Volosintól kapott pénzért a UKIP és a Reform UK volt politikusa mindemellett azt is vállalta, hogy képviselői minőségében nyilatkozatokat tesz, amelyekben nyilvánosan bírálja az egyes médiaszervezetek betiltásáról hozott ukrán kormányzati döntéseket, valamint azt a büntetőeljárást, amelyet hazaárulás címén Ukrajnában folytattak az azóta fogolycsere keretében Oroszországnak átadott és állampolgárságától megfosztott Viktor Medvedcsuk volt oroszpárti ukrán ellenzéki politikus ellen.

A nyomozók nyolc olyan esetet tártak fel, amikor Gill a Scotland Yard pénteki ismertetésének megfogalmazása szerint „a Volosin által írásban átadott oroszpárti narratíva szajkózására vállalkozott, vagy más EP-képviselőket biztatott erre”. A volt brit politikus lakásán tartott házkutatások során a nyomozók ötezer euró, illetve ötezer dollár készpénzt találtak.

Nathan Gill a londoni központi büntetőbíróság – utcája után közkeletű nevén az Old Bailey – pénteken befejeződött tárgyalásán a terhére rótt nyolcrendbeli vesztegetési vád mindegyikét elismerte, és az eljáró bírói tanács tíz év és hat hónap szabadságvesztésre ítélte. Volosin ellen a brit hatóságok körözést adtak ki.

Dominic Murphy, a Scotland Yard terrorizmusellenes parancsnokságának vezetője a pénteki ítélethirdetés utáni nyilatkozatában úgy fogalmazott: a bírósági végzés egyértelmű üzenete az, hogy London nem tűri el a választott és befolyásos tisztségeket betöltő brit közéleti személyiségek megvesztegetésére külföldi hatalmak által tett kísérleteket.

Murphy szerint az ítélet jelzi egyben azt is, hogy milyen súlyos következményekkel számolhatnak mindazok, akik Nagy-Britanniában ilyen tevékenységre vállalkoznak.

Forrás: MTI

A Microsoft Digital Defense Report 2025 szerint 2025 első felében Magyarország a 42. helyen állt globálisan azon országok mezőnyében, ahol az ügyfelek a leggyakrabban voltak kitéve kibertámadásoknak. Európán belül Magyarország a 17. helyet foglalta el, és az európai kibertámadásoknak mintegy 1,4%-a érintett magyarországi ügyfeleket ebben az időszakban. 

„Magyarország a nemzetközi átlaghoz képest mérsékelt kitettséggel bír, de a támadások száma és komplexitása itt is folyamatosan nő” – kommentálta az adatokat Renate Strazdina, a Microsoft régiós technológiai vezetője. „A jelentés világosan rámutat arra, hogy a kiberbiztonságot ma már nem lehet pusztán technológiai kérdésként kezelni: egy szervezet minden dolgozóját, a teljes működést érinti, és stratégiai szinten kell dönteni a támadásokkal szembeni védekezés formáiról. A többfaktoros azonosítás és a kiberbiztonságot illető felhasználói tudatosság fejlesztése ma már alapfeltétel kell, hogy legyen minden szervezet életében” – tette hozzá a vezető. 

A többfaktoros azonosítást azért emelte ki Strazdina, mert a Microsoft adatai szerint a jelszóval végrehajtott támadások száma 32%-kal nőtt az elmúlt egy évben, ennek következtében pedig az identitásalapú támadások 97%-át jelszó eltulajdonításával követték el a csalók. Ezért lehet úgy fogalmazni, hogy a bűnözők gyakran nem betörnek, hanem egyszerűen belépnek a szervezetek rendszereibe. A jelentés ugyanakkor rámutat: ezeknek a támadásoknak akár a 99%-a is kivédhető volna az adathalászbiztos többfaktoros hitelesítés (MFA) bevezetésével. 

A kritikus infrastruktúrák különösen veszélyeztetettek  

A Digital Defense Report 2025 megnevezi azokat a szektorokat is, amelyek leggyakrabban kerülnek a támadások célkeresztjébe – leginkább azért, mert még mindig sérülékenyek ezekkel szemben: kórházak, önkormányzatok és az oktatás. Ezek az intézménynek úgy kezelnek érzékeny adatokat, hogy rendszerint nem rendelkeznek kellő erőforrásokkal a megfelelő védekezés kiépítéséhez. A következmények súlyosak lehetnek: ellátáskimaradás, adatszivárgás. Egy kórház például nem tud segélyhívásokat fogadni és a betegekhez, a balesetek helyszínére időben mentőt küldeni; egy iskolában tanórák maradhatnak el; közlekedési rendszerek állhatnak le.  

A jelentés szerint az önkormányzatok, iskolák és kórházak egy része továbbra is elavult védekező rendszereket üzemeltet – ez a sérülékenység és az általuk tárolt adatok értékessége teszi kívánatos célponttá ezeket az intézményeket. A megszerzett adatokat a bűnözők általában a dark weben kínálják fel eladásra.  

A pénzre mennek 

A Microsoft kutatása azt mutatta ki, hogy a kibertámadások több mint a felét (52%) az anyagi haszonszerzés motiválja, amit a bűnözők leggyakrabban zsarolóvírusok telepítésével igyekeznek elérni. A vállalat biztonsági szakértői által elemzett incidensek több mint 80 százalékában az elkövetők célja az adatlopás volt, de ezek javát sem azért követték el, hogy információhoz, hanem hogy pénzhez jussanak. A kémkedés céljával elkövetett támadások mindössze 4%-ot képviseltek az összes incidensen belül.  

Abban, hogy csak kevés támadás ért célba, fontos szerepet játszott a Microsoft védelmi infrastruktúrája, amely több mint 100 billió biztonsági jelzést elemez, 4,5 millió rosszindulatú programot blokkol, és 5 milliárd e-mailt szűr meg naponta. Ez természetesen nem volna lehetséges mesterséges intelligencia nélkül, amit azonban maguk a kiberbűnözők is intenzíven használnak. A támadók AI segítségével hitelesebb adathalász üzeneteket és adaptív kártevőket hoznak létre, jobban tudják célozni a támadásaikat, miközben az új technológia a támadások számát és intenzitását is megnövelte – ezért jut elegendő erőforrásuk ahhoz, hogy akár magánszemélyeket vagy kevésbé jelentős szervezeteket is megtámadjanak. 

Ezzel kapcsolatban a Microsoft vezetője kiemelte: a kiberbűnözők előszeretettel támadják az erős védekezőrendszerrel rendelkező nagyvállalatok gyengén védett és sérülékeny beszállítóit. A Microsoft prioritásként kezeli a kiberbiztonság kérdését: folyamatosan azonosítja a fenyegetéseket, felszámolja a biztonsági réseket, védi a felhasználókat az adathalász támadásoktól. Azonban a szervezeteknek is nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az infrastruktúrájuk védelmére és a munkatársaik képzésére.  

A bűnözői körök egyre aktívabbak 

A legnagyobb felkészültséggel és anyagi erőforrásokkal az állami ügynökök, vagyis azok a kiberbűnözői körök rendelkeznek, amelyek mögött egy-egy állam áll – ők jelentik a legnagyobb fenyegetést a kulcsfontosságú iparágakra. Ezek a nemzetállami csoportok elsősorban geopolitikai megfontolások mentén kémkednek, befolyást próbálnak szerezni a közéletben, de előfordul az is, hogy a pénzszerzés motiválja őket. Célpontjaik között a kommunikáció, a kutatás-fejlesztés szervezetei és oktatási intézmények is szerepelnek.  

A jelentés Kínát, Iránt, Oroszországot és Észak-Koreát nevezi meg: 

• Kína széles körű iparági kémkedést folytat, egyre gyakrabban támad civil szervezeteket (NGO-kat), és rejtett hálózatokat, szoftvereket használ a behatolásra. Jellemző módon a sebezhetőségeket használja ki. 

• Irán olyan régiókat is célba vett, amelyek korábban nem voltak a célkeresztjében: például európai és észak-amerikai hajózási és logisztikai cégeket, amelyektől érzékeny kereskedelmi adatokat próbál megszerezni. 

• Oroszország – miközben továbbra is az ukrajnai háborúra összpontosít – más NATO-tagállamokban lévő kisebb vállalkozásokat is támad, amelyeket ugródeszkaként használhat nagyobb célpontokhoz. 

• Észak-Korea a pénzszerzésre és kémkedésre koncentrál: több ezer, az észak-koreai állam által irányított ember dolgozik külföldi cégeknél. Fizetésük a rezsimhez kerül, ha pedig lebuknak, zsarolással próbálnak még több pénzt kisajtolni áldozataikból. 

A digitális biztonság közös felelősség  

A Microsoft nemcsak a legkorszerűbb kibervédelmi eszközökkel küzd a kibertámadások visszaszorításáért: a Secure Future Initiative keretében továbbra is együttműködik kormányzati, iparági és civil partnerekkel a biztonsági ökoszisztéma erősítése érdekében. Az Europol és az amerikai Igazságügyi Minisztérium nyomozóit támogatva segített bűnszövetkezetek felgöngyölítésében, például a Microsoft’s Digital Crimes Unit (DCU) közreműködésének köszönhetően sikerült idén májusban megbénítani az egyik legjelentősebb adathalász szoftver, a Lumma Stealer működését. 

„A Microsoft, a kibertér immunrendszereként, nap mint nap vírustámadások millióit hiúsítja meg, ám ahogy egy páciens együttműködése is elengedhetetlen a hatékony terápiához, úgy a kibertámadások visszaszorításához is kell piaci és kormányzati szereplők összefogása, és persze minden egyes felhasználó ébersége és tájékozottsága” – összegzett Renate Strazdina. 

Forrás: Microsoft

Az orosz provokációról az MTI is beszámolt. Wladyslaw Kosiniak-Kamysz kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter az X-en azt írta, hogy a lengyel vezetés folyamatos kapcsolatban van a NATO vezetésével.

„A hadsereg kötelékében működő önkéntes területvédelmi erőket (WOT) mozgósították a lelőtt drónok maradványainak felkutatására” – tájékoztatott Kosiniak-Kamysz. Cezary Tomczyk nemzetvédelmi miniszterhelyettes az X-en tudatta: a légteret megsértő eszközök megsemlegesítését célzó művelet folyamatban van, a helyzetről tájékoztatták Karol Nawrocki elnököt és Donald Tusk kormányfőt.

A DORSZ felszólította a lakosokat, hogy maradjanak otthonaikban. A leginkább veszélyeztetett térségként a kelet-lengyelországi Podlasiei és a Lublini vajdaságot, valamint a Varsót is magában foglaló Mazóviai vajdaságot nevezték meg.

Később a DORSZ az X-en arról számolt be, hogy „eddig nem látott mértékű légtérsértés” érte Lengyelországot, a drónok egy részét lelőtték. „Ez az agresszív cselekmény valódi veszélyt jelentett polgáraink biztonságára” – áll a bejegyzésben. A lengyel és a szövetséges erők rádiólokációs eszközei több mint tíz tárgyat regisztráltak. A DORSZ főparancsnoka a veszélyt jelentő tárgyak megsemmisítéséről döntött” – közölték.

A lengyel média az amerikai Szövetségi Légiközlekedési Hatóságra (FAA) hivatkozva közölte: az incidenssel összefüggő légvédelmi művelet miatt leállították a forgalmat a két varsói repülőtéren, valamint a kelet-lengyelországi Rzeszów és Lublin városok légikikötőiben is.

Donald Tusk kormányfő szerda reggel tudatta: a légvédelmi művelet folyamatban van.

Augusztus óta több drón is megsértette Lengyelország légterét keleti irányból. Szeptember 4-én egyszerre két drón is berepült Lengyelországba, majd elhagyta az ország légterét. Akkor is lengyel és szövetséges vadászgépek szálltak fel.

A DORSZ szerda reggeli későbbi közleményében arról tájékoztatott, hogy a lengyel és a szövetséges erők befejezték a közös légvédelmi műveletüket.

Forrás: MTI

A mai világban folyamatosan konszolidálódik az autoriter országok változó összetételű koalíciója – fejtegette a cseh elnök. Szerinte erről tanúskodik Oroszország cinikus, és egyre kegyetlenebb háborúja Ukrajna ellen, Kína nem titkolt érdeke támogatni Oroszországot a konfliktus folytatásában, Irán és Észak-Korea készsége célirányosan élősködni az orosz agresszión, valamint az orosz propaganda jól látható hatása a világ számos részén.

„Annak ellenére, hogy belső berendezkedésükben gyakran eltérnek, összeköti őket a nemzetközi rend meggyengítése, a demokratikus országok iránti averzió és az a meggyőződés, hogy kíméletlenül és gyakran erővel védjék saját állítólagos, nem ritkán teljesen másodlagos igényeiket és érdekeiket” – jelentette ki Petr Pavel.

A cseh politikus alapvető fontosságúnak mondta, hogy a demokratikus országok közössége fenntartsa a közös lépésekbe és a nemzetközi normákba vetett bizalmat. Az európai biztonság legégetőbb kérdését az elnök szerint hosszú távon az Oroszországból érkező különféle fenyegetések jelentik. „Oroszország elutasító álláspontja az Ukrajna elleni agresszió befejezéséről egyre inkább azt bizonyítja, hogy nemcsak valamiféle téves számításról van szó, hanem ez része egy mélyebb logikának és egy hosszútávú stratégiának” – jegyezte meg a cseh államfő.

Az ukrán elnök rámutatott, hogy Oroszország továbbra is figyelmen kívül hagyja a tűzszünetre vonatkozó nemzetközi felszólítást, és folytatja az emberéletek kioltását. Zelenszkij üzenetében kiemelte, hogy az oroszok több mint egy hete képtelenek bemutatni azt az úgynevezett memorandumot, amelynek elkészítését közvetlenül az orosz-ukrán fogolycsere után ígérték. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna – Törökországhoz hasonlóan – semmilyen dokumentumot nem kapott Oroszországtól.

Zelenszkij rámutatott: ahhoz, hogy a találkozónak valódi értelme legyen, először konkrétan meg kell határozni a napirendjét, és a tárgyalásokat megfelelően elő kell készíteni. Az ukrán elnök külön köszönetet mondott Törökországnak az isztambuli találkozó megszervezéséért, amely ezer ukrán hadifogoly kiszabadítását tette lehetővé. Az orosz fogságban levő ukránok hazatérését Zelenszkij országa egyik legfőbb prioritásának nevezte.

Forrás: MTI

18 éve nem volt ennyire magas az EU-ba vetett bizalom szintje.

Az európaiak 52%-a bízik az EU-ban, ami 2007 óta a legmagasabb arány. A bizalom mértéke a 15–24 éves fiatalok körében a legmagasabb (59%). Egy másik 18 éves rekordot jelent, hogy az európaiak 52%-a nyilatkozik úgy, hogy bízik az Európai Bizottságban, és ez az arány is különösen magas a fiatal polgárok körében (57%). Az országa kormányában ugyanakkor a válaszadók 36%-a bízik, az országa parlamentjében pedig 37%-uk. A válaszadók háromnegyede (75%) állítja, hogy uniós polgárnak érzi magát – ez az utóbbi két évtizedben mért legnagyobb arány. Ezenkívül tíz uniós polgár közül több mint hat (62%) derűlátó az EU jövőjét illetően.

Az európaiak határozottan támogatják az eurót

Az Eurobarométer felmérés szerint a közös valuta támogatottsága nagyobb mint valaha, mind az EU-ban (74%), mind az euróövezetben (83%). Az európai gazdaság helyzetét az európaiak 44%-a jónak, 48%-a pedig rossznak tartja. A polgárok nagy része (43%) szerint az európai gazdasági helyzet a következő 12 hónapban stabil marad.

Az európaiak erősebb és határozottabb EU-t szeretnének

Tíz válaszadó közül majdnem hét (69%) úgy gondolja, hogy az Európai Unió a stabilitást képviseli a zűrzavaros világban. Tíz európaiból közel kilenc (88%) egyetért azzal, hogy a világ országai és régiói között szabályozottabb együttműködésre van szükség. Az uniós polgárok több mint négyötöde (86%) egyetért azzal, hogy a vámok emelése károsan hat a világgazdaságra. Ugyanakkor, ha más országok növelik az EU-ból származó behozatalra kivetett vámjaikat, a válaszadók 80%-a szerint erre válaszul az EU-nak is vámokat kell kivetnie az érdekei védelmében. Tízből több mint nyolc válaszadó (81%) támogatja a tagállamok közös védelmi és biztonságpolitikáját, ami 2004 óta a legmagasabb arány. Ugyanakkor az elkövetkező öt évre tekintve 78%-ukat aggasztja az EU védelmének és biztonságának kérdése.

Ami az uniós költségvetés prioritásait illeti, az európai polgárok azt szeretnék, ha az uniós költségvetést a védelemre és a biztonságra (43%), a foglalkoztatásra, a szociális ügyekre és a közegészségügyre (42%), valamint az oktatásra, a képzésre, az ifjúságra, a kultúrára és a médiára (34%, nem változott) fordítanák. A polgárok legnagyobb része (40%) szerint a biztonság és a védelem az a legfontosabb terület, amelynek nagyobb uniós finanszírozásban kellene részesülnie, ezt az energetikai átállás/megfizethető energia követi (32%).

Az európaiak szerint az EU-nak középtávon a biztonság és a védelem (39%), azután a gazdaság (29%), a migráció (24%), valamint az éghajlat és a környezetvédelem (24%) területén kell intézkedéseket hoznia. Ugyanakkor az uniós polgárok 44%-a véli úgy, hogy rövid távon a béke és a stabilitás biztosítása lenne a legpozitívabb hatással az életére, ezt követi az élelmiszer-, az egészségügyi és az ipari ellátás biztosítása az EU-ban (27%), valamint több munkalehetőség megteremtése (26%).

Továbbra is a békét tekintik az EU-ra legjellemzőbb értéknek (41%, +2 százalékpont), ezt követi a demokrácia (33%, -2 százalékpont), valamint a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok tiszteletben tartása (28%, új elem).

Az ukrajnai háborúra adott uniós válasz folyamatos, szilárd támogatást élvez

Az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúval kapcsolatban az európai válaszadók 80%-a egyetért azzal, hogy fogadják be a háború elől menekülő embereket az EU-ba, míg az európaiak több mint háromnegyede (76%) támogatja, hogy Ukrajna kapjon pénzügyi és humanitárius támogatást. Az uniós polgárok 72%-a támogatja az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szembeni gazdasági szankciókat, míg tízből hat (60%) egyetért azzal, hogy az EU tagjelölti státuszt adjon Ukrajnának, 59%-uk pedig egyetért azzal, hogy az EU finanszírozza Ukrajnának szánt katonai felszerelések beszerzését és szállítását.

15 válaszlehetőségből továbbra is Oroszország Ukrajna elleni invázióját tekintik a legfontosabb uniós szintű kérdésnek (27%) (ezt követi 24%-kal a nemzetközi helyzet, valamint 20%-kal a biztonság és a védelem). Az európai válaszadók 77%-a egyetért azzal, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója fenyegetést jelent az EU biztonságára nézve.

Háttér-információk

A 103. standard Eurobarométer felmérésre (2025 tavasza) 2025. március 26. és április 22. között került sor a 27 tagállamban. Összesen 26 368 uniós polgárt kérdeztek meg személyesen. Kilenc tagjelölt és potenciális tagjelölt országban (Ukrajna kivételével mindegyik országban) és az Egyesült Királyságban is sor került interjúkra.

Az orosz hírszerzőtiszt „provokátoroknak” nevezte ezeket az országokat, melyeket elsőként büntetne meg Oroszország, ha háborúba kerül a NATO-val. Meg kellene, hogy értsék, mivel úgy látszik, nem értik, hogy ha a NATO agressziót kezd az Államunió [Oroszország és Belarusz] ellen, az egész NATO-t súlyos kár éri, de a legnagyobb kár azokat éri majd, amelyeknek politikai vezetése ilyen eszméket követ, ilyenek Lengyelország és a balti államok” -– mondta Nyariskin a TASZSZ szerint.

További részletek a Portfolio.hu összefoglalójában.

Az EU-nak jelentősen növelnie és fel kell gyorsítania az Ukrajnának nyújtott támogatást, hogy az országot erős pozícióba hozza, és elrettentse Oroszország további agressziójától egy esetleges tűzszüneti megállapodást követően – áll az EP-képviselők által szerdán elfogadott két jelentésben.

A közös kül- és biztonságpolitikáról szóló, 378 szavazattal, 188 ellenében és 105 tartózkodás mellett elfogadott jelentésben a Parlament arra figyelmeztet, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja aláássa Európa biztonsági struktúráját, mivel destabilizálja és fenyegeti a kelet-európai szomszédságot és a Nyugat-Balkánt.

A közel-keleti feszültségek növekedése miatt aggódó képviselők arra kérik Kaja Kallas külügyi főképviselőt, hogy dolgozzon ki átfogó uniós stratégiát a régióra vonatkozóan, és növelje Európa ottani jelenlétét. A képviselők a tartós békét és biztonságot szorgalmazzák mind az izraeliek, mind a palesztinok számára, és üdvözlik, hogy a Palesztin Hatóság visszatérhet a Gázai övezetbe, illetve támogatásukról biztosítják a kétállami megoldás megvalósítását célzó globális szövetséget.

Együttműködés a partnerekkel, beleértve az Egyesült Államokat is

A jelentés szerint a Kína, Oroszország, Irán és mások által a fennálló nemzetközi rend destabilizálására és a multilateralizmus aláásására tett fokozódó erőfeszítések fényében elengedhetetlen az EU és a hasonlóan gondolkodó partnerek közötti szorosabb együttműködés és koordináció. A képviselők aggódnak amiatt, hogy az új amerikai kormányzat milyen gyors ütemben fordít hátat a már kialakult partnerségeknek, és megdöbbentőnek tartják az Oroszországot megbékítő és a hagyományos szövetségeseket célba vevő politikáját. Ennek ellenére a képviselők úgy vélik, minden eddiginél fontosabb az Egyesült Államokkal fennálló szoros kapcsolatának továbbfejlesztése. Arra bátorítják a tagállamokat, hogy az amerikai kormányzat által preferált együttműködési formát, a kétoldalú diplomáciai csatornákat kövessék, ugyanakkor mutassanak egységet és elkötelezettséget a közös uniós álláspont mellett.

Megbízható és hiteles biztonsági garanciák Ukrajna számára

A közös biztonság- és védelempolitikáról szóló, 399 szavazattal, 198 ellenében és 71 tartózkodás mellett elfogadott jelentésben az EP-képviselők mély aggodalmuknak adnak hangot az Egyesült Államok Oroszország agressziós háborújával kapcsolatos álláspontjának nyilvánvaló megváltozása miatt. Határozottan elítélik az arra irányuló kísérleteket, hogy Ukrajna vezetését zsarolják abból a célból, hogy csak azért, hogy „békemegállapodást” lehessen hirdetni, megadja magát az orosz agresszornak.

Az állásfoglalás szerint egy esetleges békemegállapodást, amely tiszteletben tartja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, szilárd és hiteles biztonsági garanciáknak kell kísérniük a jövőbeni orosz agresszió elrettentése érdekében. A képviselők üdvözlik a hasonlóan gondolkodó NATO-partnerekkel a közelmúltban tett erőfeszítéseket, valamint az Európai Tanács 2025. március 20-i következtetéseit, amelyek hangsúlyozzák, hogy az EU és a tagállamok készek hozzájárulni a biztonsági garanciákhoz, különösen azáltal, hogy támogatják Ukrajna képességét a hatékony önvédelemre.

Szoros koordináció és együttműködés az EU és a NATO között

Az állásfoglalás hangsúlyozza, szoros koordinációra van szükség az elrettentés és az EU és a NATO között a koherens, egymást kiegészítő és interoperábilis védelmi képességek fejlesztésével és az ipari termelési kapacitások megerősítésével kapcsolatos együttműködés terén. A képviselők egyetértenek a NATO-n belüli európai pillér megerősítésére irányuló szélesebb körű törekvéssel, de megismétlik, hogy az Európai Védelmi Unió kialakításának együtt kell járnia az EU-NATO együttműködés elmélyítésével.

A Parlament azt szeretné, ha a Bizottság közös adósságkibocsátás növelésével biztosítaná az Unió számára a jelenlegi és jövőbeli kivételes és válsághelyzetekben történő hitelfelvételhez szükséges költségvetési kapacitást. A képviselők szerint Európának most sürgető szüksége van arra, hogy fokozza a biztonságot és a védelmet az uniós polgárok védelme, az elrettentés helyreállítása és az Unió szövetségeseinek, mindenekelőtt Ukrajna támogatása érdekében. Az EP-képviselők szerint az ezzel járó terheket igazságosan kell megosztani.

A jelentéstevők szerint

A közös kül-, és biztonságpolitika jelentéstevője, David McAllister (EPP, Németország) így nyilatkozott: „Hangsúlyozzuk az EU határozott, fegyelmezett és magabiztos külpolitikájának fontosságát az olyan geopolitikai kihívások kezelése érdekében, mint az Ukrajna elleni orosz agressziós háború, a közel-keleti konfliktusok és a növekvő geopolitikai verseny. Az EU-nak képesnek kell lennie arra, hogy a nemzetközi színtéren teljesítse és megvédje saját stratégiai célkitűzéseit. A Parlament hozzájárulása segíthet egy olyan közép- és hosszú távú stratégiai jövőkép kialakításában, amely utat mutat a főképviselő prioritásainak ebben a törvényhozási ciklusban és a jövőben is.”

A közös biztonság-, és védelempolitika jelentéstevője, Nicolás Pascual de la Parte (EPP, Spanyolország) elmondta: „Ez a jelentés megalapozza, hogy az EU-nak hogyan kell reagálnia a világban tapasztalható geopolitikai paradigmaváltásra. Az Európai Uniónak saját kezébe kell vennie a jövőjét. A következő években szorosan együtt kell működnünk az Egyesült Államokkal a biztonság és a védelem területén, de hosszabb távon az EU-nak saját hiteles elrettentő erőt is fel kell mutatnia. Ehhez sokkal többet kell befektetnünk saját biztonságunkba és védelmünkbe, miközben politikai egységet és eltökéltséget is kell mutatnunk. Továbbra is erőteljes támogatást kell nyújtanunk Ukrajnának, mert az folytatja Európa területi integritásának, függetlenségének és értékeinek védelmét.”

Az állásfoglalás továbbá elítéli, hogy Oroszország elmulasztja a szovjet bűnökkel kapcsolatos elszámoltatást, és hogy keményen fellép a történelmi kutatásokra és az ezekről a kérdésekről szóló nyilvános viták megtartására irányuló kísérletek ellen. A képviselők szerint ezek hozzájárultak ahhoz, hogy a moszkvai rezsim képes feleleveníteni az imperialista politikát és bűnös céljaira instrumentalizálni a történelmet.

Az EU-nak fokoznia kell az orosz dezinformáció elleni küzdelmet

A Parlament határozottan felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák és hangolják össze jobban erőfeszítéseiket az orosz dezinformáció, illetve a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni gyors és szigorú fellépés érdekében. Ez a demokratikus folyamatok integritásának védelme és az európai társadalmak ellenálló képességének megerősítése érdekében elengedhetetlen, mondja ki az állásfoglalás. A képviselők rámutatnak, hogy elő kell mozdítani a médiaműveltséget, támogatni kell a minőségi médiát és a professzionális újságírást, valamint az új hibrid befolyásolási technológiák kutatását.

Az állásfoglalás arra is felszólítja az EU-t, hogy terjessze ki a szankciókat az Ukrajna elleni orosz háborút támogató dezinformációs kampányokat folytató orosz médiumok ellen. Az állásfoglalás sürgeti az uniós országokat, hogy hiánytalanul hajtsák végre ezeket a szankciókat, és fordítsanak elegendő forrást a hibrid hadviselés hatékony kezelésére. A képviselők azt is szeretnék, ha az EU fokozná a száműzetésben élő független orosz média támogatását annak érdekében, hogy elősegítse a különböző hangok megjelenését az orosz nyelvű médiában.

Az EP-képviselők aggódnak, mert egyes közösségi médiavállalatok lazítanak a tényellenőrzési szabályokon

A Parlament mély aggodalmát fejezi ki a közösségi médiavállalatok közelmúltbeli bejelentései miatt, amelyek a tényellenőrzésre és moderálásra vonatkozó szabályaik enyhítésére vonatkoznak, mert ez még inkább lehetővé teszi az orosz dezinformációs kampányok terjedését a világban. A képviselők azt szeretnék, ha az Európai Bizottság és az uniós tagállamok szigorúan betartatnák a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt a Meta és az X (volt Twitter) bejelentéseire válaszul.

Photo by Christian Lue on Unsplash

Az amerikai elnök nem árult el részleteket, ugyanakkor a Joe Biden-féle kormányzat már a háború kitörése óta több büntetőintézkedést is sújtotta a Kremlt, vagyis hasonló politikára készülhet az orosz kérdésben. Trump arról is beszélt, hogy a kormánya az Ukrajnába küldött katonai felszerelések kérdését is vizsgálja, hozzátéve, hogy az Európai Uniónak többet kellene tennie Ukrajna támogatásáért.

Donald Trump jelezte, hogy tárgyalnak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hamarosan pedig Putyinnal is fognak. Azt is elmondta, Hszi Csin-ping kínai elnöknél is azt szorgalmazta, hogy tegyen lépéseket az ukrajnai háború megállítása érdekében.

Az olasz Repubblicaa saját értesüléseire hivatkozva azt írja, Trump egy olyan tervet készül felvázolni Ukrajnával kapcsolatban, amely szerint befagyasztják a frontot az oroszok által megszállt területek elismerése nélkül, a hosszú távú rendezésről pedig tárgyalásokat kezdenek. Az elnöki terv szerint az ukránok által megszállt kurszki területekért cserébe a zaporizzsjait adnák fel az oroszok, az enerhodari atomerőművel együtt, amelyet most senki sem használ, és nagy biztonsági kockázatot jelent. A cikk szerint Kijev NATO-csatlakozásáról nem lenne szó: mivel Putyin nem akarja, ha hivatalosan elhalasztanák 20 évvel a kérdést, akkor azzal olyan győzelmet érne el Putyin, amelyet Trump nem szeretne neki ajándékozni.

A lap szerint, ha Putyin nem akarna tárgyalni, illetve elfogadhatatlan feltételeket szabna, arra az USA úgy fog reagálni, hogy Kijev számára megkönnyítik az olyan hitelfelvételt, amiből amerikai fegyvereket vásárolnak. Ami fontos, hogy a terv szerint a fegyverek felhasználásába nem szólna bele Washington – írja a hvg.hu.

Photo by History in HD on Unsplash