Egy üres műanyag palack vagy csomagolás mögött több rejlik, mint gondolnánk: a világon előállított műanyagok mintegy 98 %-a kőolajból és földgázból készül, tehát a műanyagipar közvetlenül épít a fosszilis energiahordozók kitermelésére és felhasználására. Ez a láncolat összekapcsolja a műanyagtermelést a klímaválsággal, az energiafüggőséggel és akár a geopolitikai feszültségekkel is – hívja fel a figyelmet a Humusz Szövetség cikke.

Így támogatja egy műanyagpalack az orosz agressziót

Oroszország költségvetésének jelentős része (a GDP körülbelül 40 %-a) fosszilis energiahordozók exportjából származik, amelyekből az olaj- és földgázbevételek fedezik az ország katonai kiadásainak nagy részét. Amikor európai országok orosz olajat és gázt használnak – akár energiafogyasztásra, akár műanyaggyártási alapanyagként –, közvetve hozzájárulnak az orosz állami bevételekhez, ezzel is támogatva a háborús költségeket – írják a How Russian fuel feeds the world of plastic: a study of the correlation between fossil fuels and plastic című tanulmányra hivatkozva.

Ezek az összefüggések ritkán jelennek meg a közbeszédben vagy a döntéshozatali folyamatokban, pedig a kutatás szerint a fosszilis energiahordozók használatának csökkentése közvetlenül érinti a műanyagipar alapját is.

A műanyag életciklusa – környezeti és egészségügyi hatások

Nemcsak az alapanyag előállítása okoz problémát. A műanyag termelése, használata és életciklusa során jelentős mennyiségű üvegházhatású gáz keletkezik, amely hozzájárul a klímaváltozáshoz. A hulladék pedig nem tűnik el: óceáni szigeteket hoz létre, a folyókban és a talajban marad, miközben a mikroműanyagok és a bennük lévő veszélyes vegyi anyagok komoly egészségügyi kockázatot jelentenek.

Megoldások: energiafüggőség és műanyagtermelés csökkentése

A tanulmány szerint a fosszilis energiahordozóktól való függés és az egyszer használatos műanyagok tömeges gyártása nem kezelhető külön intézkedésekkel. Ehelyett rendszerszintű, összehangolt politikai döntésekre van szükség – nemzeti, európai és globális szinten egyaránt.

1. Az orosz fosszilis energiahordozók elutasítása

Az orosz olaj- és gázimport csökkentése nemcsak energiafüggetlenséget hozhat, hanem közvetlenül hat a műanyaggyártási láncra is. Minél kevesebb fosszilis alapanyag áramlik az EU-ba, annál kisebb az a pénzügyi mozgástér, amely az agresszor államot támogatja.

2. Az egyszer használatos műanyagok visszaszorítása

A tanulmány hangsúlyozza, hogy az egyszer használatos műanyagok csökkentése kulcsfontosságú. Bár az EU egyszer használatos műanyagokról szóló irányelve (SUP) fontos lépés, további termékkörök kivezetése és a megelőzés erősítése szükséges a valódi hatás érdekében.

3. Zero waste és újrahasználható rendszerek

Újrahasználható csomagolások, betétdíjas rendszerek, valamint újratöltési és visszaváltási modellek kialakítása nemcsak a hulladék mennyiségét csökkenti, hanem a fosszilis alapanyagok iránti keresletet is mérsékli.

4. Globális Műanyagegyezmény

Egy új, ambiciózus Globális Műanyagegyezmény célja az lenne, hogy a műanyagválságot a teljes életciklus mentén kezelje – az alapanyag-kitermeléstől a gyártáson át a hulladékká válásig. Az EU aktív szerepvállalása nélkül azonban ez csak részleges eredményeket hozhat.

A fosszilis energiahordozókra épülő műanyaggyártás nem csupán környezetvédelmi kérdés: energia-, klíma- és biztonságpolitikai dimenziókat is érint. Az európai döntéshozóknak lehetőségük van olyan lépések meghozatalára, amelyek egyszerre csökkentik a környezeti terhelést, növelik az energiabiztonságot és csökkentik a háborús agresszor közvetlen finanszírozását. A műanyagpolitika így valóban biztonságpolitikává válhat – minden egyes elkerült egyszer használatos termék egy lépés a klímavédelem, az energiafüggetlenség és a béke felé.

Az Oroszországi Föderáció Külföldi Hírszerző Szolgálatának (SZVR) tájékoztatása szerint Emmanuel Macron francia elnök utasítására a Francia Fegyveres Erők Vezérkara legfeljebb kétezer katona és tiszt Ukrajnába telepítését készíti elő a kijevi vezetés támogatására. A szolgálat állítása alapján a kötelék gerincét a francia Idegenlégió támadó alakulatai adnák, főként latin-amerikai származású légiósokkal. A szolgálat szerint a légiósok már a lengyel–ukrán határ menti térségekben tartózkodnak, intenzív harcászati kiképzésen vesznek részt, és fegyvereket, illetve haditechnikát vesznek át. A sajtóiroda közlése szerint az egységeket a közeljövőben Ukrajna középső régióiba csoportosítanák át.

A Kreml nevében Dmitrj Peszkov aggasztónak nevezte az idegenlégiósokról szóló híreket, ugyanakkor az orosz oldalon harcoló csecsen és észak-koeai erőkről nem beszélt.

Forrás: Portfolio.hu

A Portfolio a következő kommentárt fűzte a hírhez: Az orosz hírszerzés értesüléseit eddig senki sem erősítette meg, ám nem kizárható, hogy Moszkva dezinformációs kampányt szeretne folytatni Ukrajna szövetségesei ellen. Az SZVR már több alkalommal jelentett hasonló dolgokat, többek között, hogy Brüsszel puccsot készít elő Szerbiában, vagy épp az Egyesült Királyság tervez támadást Moszkva ellen. Ez a körülmény pedig kiemelten óvatos megközelítésre int a sorokkal kapcsolatban.

A földgáz aranykorától a „sötét korszakig”

A földgáz az 1960-as évektől egészen 2010-ig töretlenül hódított Európában. A háztartásokban kényelmes és környezetkímélő alternatívát jelentett a szénnel szemben, az iparban és a villamosenergia-termelésben pedig gazdaságos megoldást kínált. A kétezres évek közepén mindenki további növekedést várt: az import bővítésére LNG-terminálok épültek, a klímavédelmet szolgáló karbonáraknak csak visszafogott emelkedése volt kilátásban, és még Magyarországon is átadtak egy új gázerőművet Gönyűn.

A fordulat azonban gyorsan bekövetkezett. 2014-re az uniós gázfogyasztás negyedével visszaesett, miközben a világ többi részén a kereslet dinamikusan nőtt. Sokan próbálták gazdasági, technológiai és klímapolitikai okokra visszavezetni ezt a csökkenést, azonban ezeknél a tényezőknél jelentősebb volt az a változás — egy valóságos trendforduló —, hogy az Európai Unióban csökkenésnek indult az egy főre jutó végső energiafelhasználás. Ennek alapvető oka pedig az lehet, hogy fejlett, jóléti társadalmakban, magas szintről ugyan, de egy idő után csökkenésnek indul az energiaigény.

Mindeközben a kínálattal nem volt gond — Amerikában berobbant a palagáztermelés, az oroszok pedig megbízhatóan szállítottak, így a gázárak, kiváltképp az évtized második felében, sokkal alacsonyabbak voltak, mint ahogy arra bárki előzetesen számított volna. Éppen azért volt ez az időszak a földgáz „sötét kora”, mert a kedvező kínálat mellett sem volt kereslet Európában erre az energiahordozóra.

Klímapolitika és új realitás

A 2020-as években azután klímapolitika vált a gázfogyasztás legfőbb fékezőjévé. Az EU „Fit for 55” vállalása, valamint az 50 euró/tonna fölé emelkedő karbonárak — vagyis a kibocsátás után fizetendő díjak — halálos ítéletet jelentettek a szénerőműveknek, de egyben előrevetítették a földgáz lassú kivezetését is.

A villamosenergia-termelésben a földgáz már szinte kizárólag tartalékforrásként maradhat jelen, hiszen vannak olyan, “sötét szélcsendnek” nevezett időszakok, amikor sem a nap- sem a szélenergia nem fedezi a fogyasztói igényeket. A földgázintenzív iparágak — mint a műtrágyagyártás, egyes vegyipari szegmensek, az üveggyártás vagy a kohászat — pedig a versenyképességi hátrányok miatt fokozatosan kiszorulnak Európából, hiszen Oroszországban és Belaruszban, az Egyesült Államokban az ipar az európai árak negyedéért-ötödéért veszi a földgázt és emissziós díjakat sem kell fizetnie. Egyedül a háztartási fogyasztás tartja magát, de itt is várható, hogy a klímapolitikai szigor fokozatosan érezteti majd a hatását.

Háború és végső fordulat

A 2022-ben kitört orosz–ukrán háború és az azt követő orosz gázbojkott rövid időre sokkszerűen megrázta a kontinenst: az árak 10–15-szörösükre ugrottak, és Európa nagyobb része évtizedek után végleg elvágta magát a szovjet/orosz gázszállításoktól.

Ez a sokk és a rá adott reakciók nemcsak az energiaellátás biztonságát írták át, hanem megerősítették azt a trendet is, amely szerint a földgázra Európában már nem tekintenek úgy, mint jövőbeni energiahordozóra, legfeljebb átmeneti tartalékként tartják számon.

Forrás: Másfélfok.hu

A légierő parancsnokságának hétfő reggeli Telegram-jelentése szerint az elmúlt éjjel az orosz hadsereg négy ballisztikus rakétával és 140 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadt ukrajnai célpontokat. A légvédelem 88 drónt semmisített meg. 25 helyszínen célba találtak a rakéták és a drónok Doneck, Harkiv, Szumi, Dnyipro, Odessza és Kijev régiókban.

Augusztus 18-ra virradóra Harkivban négy drón csapódott be egy ötszintes lakóépületbe, az eddigi adatok szerint öt ember, közöttük két gyerek meghalt, húszan pedig megsebesültek – jelentette az Unian hírügynökség. A hatóságok öt személyt eltűntként tartanak nyilván, az előzetes információk szerint ők a romok alatt lehetnek – közölte Oleh Szinyehubov katonai kormányzó. Ihor Tyerehov polgármester bejelentette, hogy mára gyásznapot hirdettek az áldozatok emlékére Harkivban.

Hétfőn reggel az orosz hadsereg rakétacsapást mért a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja városára, a támadásban hat ember megsebesült – jelentette az Ukrajinszka Pravda hírportál Ivan Fedorov megyei katonai kormányzó Telegram-bejegyzésére hivatkozva.

Trump „nagyon gyümölcsözőnek” minősítette Putyinnal folytatott megbeszélését. „Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk” – hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: „nagyon jó esélyük” van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de „nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás”.

Donald Trump azt is elmondta, hogy reményei szerint rövid időn belül újra találkoznak. Putyin erre reagálva megjegyezte, hogy a következő alkalomra Moszkvában kerülhet sor. Az amerikai elnök közölte, hogy hamarosan felhívja a NATO-beli szövetségeseit és más vezetőket, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is, hogy tájékoztassa őket a találkozóról. „Végül is rajtuk múlik” – tette hozzá.

A sajtótájékoztatón a két elnök nem bocsátkozott részletekbe a találkozón megbeszélteket illetően, és nem fogadták az újságírók kérdéseit. Az alaszkai Anchorage Elmendorf-Richardson katonai bázisán csaknem három órán át folytatott megbeszélésen a két elnök mellett amerikai részről Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Steve Witkoff különmegbízott, orosz részről pedig Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója volt jelen.

Az orosz–ukrán háború nyomán az EU radikális tempóban kezdte csökkenteni az orosz gázimportot, miközben a klímavállalások teljesítése is napirenden maradt. A fordulat legsúlyosabban Közép- és Kelet-Európát érintette, ahol a gázalapú fűtés elterjedtsége és az orosz importfüggőség a legnagyobb volt.

2021-ben az EU földgázfelhasználásának több mint 40%-a származott Oroszországból, de ez 2024-re 14%-ra esett vissza. A változás oka részben az uniós szankciókban keresendő, részben abban, hogy Oroszország a háború során a gázszállítások leállításával és korlátozásával nyomásgyakorlási eszközként használta az energiahordozót, ami alapjaiban rengette meg az európai ellátási láncokat. A helyzet a klímacélokat sem hagyta érintetlenül: egyes országok a kieső gáz pótlására átmenetileg a szén felhasználását növelték, míg mások a megújulók gyors bővítésével reagáltak.

A V4-ek mozgástere: eltérő utak az orosz gáz után

A Visegrádi Négyek eltérő stratégiákat választottak a válság kezelésére. Lengyelország teljesen leállította az orosz importot, norvég gázt hoz be a Balti-tengeri vezetéken, LNG-terminálokat bővít, és hőszivattyús, valamint távfűtési fejlesztésekbe kezdett, hogy kiváltsa a széntüzelésű rendszereket, miközben az épületfelújításokat is gyorsítani kezdte.

Szlovákia a lengyel–szlovák gázvezetékkel és LNG-beszerzésekkel csökkenti függőségét, a megújulók arányát 19%-ról 28%-ra emelte a fűtésben, de a kormány jelezte: 2026-tól megszünteti a megújulók támogatását, részben az Azerbajdzsánnal kötött gázszerződés miatt.

Csehország 1990-hez képest már 43%-kal csökkentette kibocsátását a szén fokozatos kivezetésével, de továbbra is nagymértékben támaszkodik a fosszilis energiára, és a „Fit for 55” célokhoz szigorúbb klímapolitikára, energiahálózat-fejlesztésre és a megújulók rendszerbe illesztésére van szüksége.

Magyarország: gázimport mindenek felett

Magyarország ezzel szemben kitart az orosz gáz mellett, hosszú távú szerződéssel biztosítva a Gazprom szállításait a Török Áramlaton keresztül. A kormány azzal érvel, hogy az ország földrajzi helyzete és alternatív útvonalak hiánya miatt a lakossági és ipari ellátás biztonsága érdekében szükséges fenntartani a stabil orosz importot.

Bár itthon jelentős napenergia-kapacitás épült ki, a megújulók terjedése lassú és rendszertelen, különösen a szélenergia és a biogáz területén. “A rezsicsökkentés miatt nincs forrás sem a villamosenergia-hálózat fejlesztésére, sem a tárolási kapacitások érdemi bővítésére. Az állami támogatások szűkössége, valamint a rezsicsökkentés mítosza nem ösztönzi eléggé a lakosságot sem az alternatív, környezetbarát technológiák használatára, sem az energiahatékonysági beruházásokra” – fogalmaz a munkacsoport elemzése. A magyar energiarendszer így továbbra is jelentős mértékben a földgázra épül, miközben az EU 2027 végéig fokozatosan megszünteti az orosz gázimportot, 2025 végétől pedig új szerződéseket sem lehet kötni.

Magyarország számára ez radikális irányváltási kényszert jelent, ha el akarja kerülni az ellátásbiztonsági és árrobbanási kockázatokat a közelgő uniós importstop után. A valódi kérdés már nem az, hogy érdemes-e változtatni, hanem az, hogy a kormány a rendelkezésre álló szűk időben a tétlenséget választja-e, vagy belevág az energiarendszer érdemi átalakításába.

Forrás: masfelfok.hu

Alekszandr Bogomaz, Brajnszk megye kormányzója vasárnap Telegram-csatornáján közölte, hogy kisiklott egy Klimov-Moszkva útvonalon közlekedő személyvonat, miután a sínekre ráomlott a felettük áthaladó autópályahíd. A vonaton tartózkodó 388 ember közül heten életüket vesztették, 69-en pedig – köztük három gyerek – megsérültek.
47 sérült kórházi ápolásra szorult, közülük a három gyermeket és két felnőttet helikopterrel Moszkvába kellett szállítani. Az előzetes információk szerint a halottak között van a mozdonyvezető és segédje is. A közúti híd összeomlásakor megsérült egy élelmiszert szállító teherautó vezetője. A helyszínen az orosz katasztrófavédelmi minisztérium munkatársai bontották a megrongált vasúti kocsikat, hogy felkutassák és kiszabadítsák a bent rekedt utasokat. Az A-240-es autópálya sérült Brjanszk megyei szakaszát lezárták.

Kurszk megyében, a Zseleznogorszki járásban, a Troszna-Kalinovka közút 48. kilométerénél a vasúti híd omlott össze, amikor egy tehervonat haladt rajta. Több kocsi a híd alatt haladó autóútra zuhant. Az egyik mozdonyvezető megsérült. A Rigában szerkesztett Meduza orosz nyelvű hírportál az ukrán katona hírszerzés közleményét idézve közölte, hogy Zaporizzsja megye orosz ellenőrzés alatt álló részében, Melitopol térségében robbantással kisiklattak egy üzemanyag-tartályokból álló, a Krím felé tartó tehervonatot. Erről az incidensről az orosz hatóságok nem számoltak be.

A korábban bejelentett tervek szerint Oroszország és Ukrajna küldöttsége hétfőn találkozik Isztambulban, hogy megvitassa a két memorandumtervezetet, amelyben a szembenálló felek megfogalmazták a konfliktus lezárására vonatkozó álláspontjukat.

Elképzelhető, hogy ezt szándékosan akarták elérni vezető európai döntéshozók, ezért meglebegtették a sajtóban, hogy visszatérhet a gázársapka Európában, illetve lazíthatják a kötelező gáztároló feltöltési célokat. Utóbbira építve sok spekulatív szereplő halmozhatott fel pozíciókat, tudva, hogy a tagállamoknak bármi áron el kell érni a célokat, most azonban ez a hit meginoghatott, elindítva a pozíció zárási hullámot. Ezt akár fel is erősítheti a meginduló amerikai-orosz tárgyalás az ukrajnai békéről. Pénteken reggel 50 euró/megawattóra alá bukott a gázár, de ez még mindig nagyon magas, a 2010-2020 közötti évtized átlagának a 2,5-szerese.

Az ellátási nehézségek jól ismert tényezők, elég csak az orosz gázimport kiesésére, az LNG-ért folytatott versenyre vagy a hidegebb időjárás miatt gyorsan apadó gáztárolókra gondolni. Ezzel szemben a spekuláció hatása kevésbé közismert, pedig jelentős szerepet játszik az ármozgásokban. A spekulatív tőke a gázpiacon olyan pénzügyi befektetők és kereskedők által mozgatott pénz, amely nem a tényleges földgázfogyasztáshoz kötődik, hanem kizárólag az ármozgásokból származó nyereségre épít.

Fontos megjegyezni, hogy létezhet egy alternatív forgatókönyv is és a piac önmagát is korrigálhatja. Ennek egyik kulcseleme, hogy a jelenleg jelentős long pozíciókat tartó befektetők olyan piaci helyzetbe kerüljenek, amely ezen ügyletek zárására kényszeríti őket. Ez akkor következhet be, ha a földgáz ára jelentősen esik a mostani szintekhez képest, mivel ebben az esetben a spekulánsok nyitott pozíciói veszteségbe fordulnak, így kénytelenek lesznek lezárni azokat.

Ez egy úgynevezett stop-loss hatásként is ismert jelenséget indíthat el: a pozíciózárások újabb eladási nyomást generálnak, ami tovább gyorsíthatja az árak csökkenését. Az ukrajnai háború lezárása is reményt kelthet a helyzet javulására. Ha a Trump elnök által bejelentett tárgyalások sikerrel zárulnak és a konfliktus rendeződik, elvben megnyílhat az út az orosz földgáz vezetékes visszatéréséhez Európába.Ez azonban korántsem garantált, mivel az Európai Unió tagállamainak és Ukrajnának egy olyan politikai döntést kellene meghozniuk, amely ellentétes az eddigi irányvonallal. A fegyveres konfliktus kitörését követően az egyik legfontosabb célként jelent meg, hogy megszűnjön az orosz energiahordozóktól való függés. Ráadásul szembe menne azzal a Trump-stratégiával, amely minél több amerikai olajat és gázt adna el az EU-ban is.

További részletek a Portfolio.hu cikkében.

Fotó: Kwon Junho, Unsplash

A Politico összefoglalója idézi Trump elnököt, aki szerint „Zelenszkij ukrán elnök azt mondta nekem, hogy alkut akar kötni, nem tudom, hogy Putyin megteszi-e… Lehet, hogy nem. Szerintem alkut kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, hogy nem köt alkut. Azt hiszem, Oroszország nagy bajban van. Vessen egy pillantást a gazdaságára, nézze meg az oroszországi inflációt.”

Az újságírók emlékeztették Trumpot arra a kijelentésére, hogy egy nap alatt véget vet az orosz-ukrán háborúnak. „Még egy fél napom van hátra” – felelte az elnök, majd hozzátette, hamarosan le akarja zárni a konfliktust. Trump úgy látja, Putyin nem lehet elégedett az Ukrajna elleni háború lassú előrehaladásával, közel három évvel azután, hogy elrendelte a teljes támadást, és 11 évvel azután, hogy álcázott orosz csapatok először léptek be az ukrajnai Krím-félszigetre.

Az amerikai elnök úgy tudja, csaknem egymillió orosz és 700,000 ukrán katona halt meg. Ukrajna korábban tagadta a Trump által mondott számokat. KIjev szerint 43 ezer katonát veszítettek a háborúban, és több mint 370 ezer megsebesült. Ugyanakkor Ukrajna becslései szerint csak 2024-ben Oroszország 150 000 halott és több mint 400 000 sebesült katonát veszített el.

Fotó: Donald Trump megválasztott amerikai elnök (b) leteszi hivatali esküjét a beiktatási ünnepségén a washingtoni kongresszus kupolatermében 2025. január 20-án. A rendkívüli hideg miatt szabadtér helyett a Capitolium kupolacsarnokában rendezik meg a beiktatási ceremóniát. MTI/AP/Reuters pool/Kevin Lamarque

Sir Keir Starmer a londoni City polgármestere, a Lord Mayor hagyományos éves bankettjén felszólalva úgy fogalmazott: ha Oroszország győz, a világ többi önkényuralmi rendszerének vezetői is úgy hihetik, hogy követhetik Vlagyimir Putyin orosz elnök példáját. A munkáspárti brit kormányfő szerint minél tovább nyomulnak előre az orosz fegyveres erők, annál közelebb kerül a fenyegetettség Európához.

Starmer kijelentette: ebben a helyzetben folytatni kell Ukrajna önvédelmi küzdelmének támogatását mindaddig, amíg erre szükség van, annak érdekében, hogy Ukrajna a lehetséges legerőteljesebb helyzetből kezdhessen tárgyalásokat, és biztosíthassa az igazságos, tartós béke létrejöttét saját feltételei alapján. Nagy-Britannia eddig 12,8 milliárd font (6400 milliárd forint) támogatásban részesítette Ukrajnát, és ebből 7,8 milliárd fontot tett ki a katonai támogatás.

London a 2024-2025-ös pénzügyi évre további 3 milliárd font finanszírozást hagyott jóvá Ukrajna számára, és a 2030-2031-ig terjedő időszakra is évi 3 milliárd font értékű segítségnyújtást helyezett kilátásba. Starmer azonban a Lord Mayor hagyományos idei bankettjén elmondott beszédében tett először hivatalosan utalást arra, hogy a brit kormány által nyújtott támogatások céljai között szerepel Ukrajna felkészítése is a békéről szóló tárgyalásokra.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a minap maga is kijelentette: mindent megtesz annak érdekében, hogy jövőre véget érjen a háború. Zelenszkij a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott hétvégi interjúban utalást tett bizonyos mértékű kompromisszumkészségre, kijelentve: ha Ukrajna véget akar vetni a háború „forró szakaszának”, akkor a NATO védőernyője alatt létrejövő tűzszünetre van szükség, de ezt a védőernyőt egyelőre a Kijev által ellenőrzött ukrajnai területekre kell kiterjeszteni, az orosz megszállás alatt lévő térségek visszaszerzéséről pedig később diplomáciai úton lehetne dönteni.