Arthur Schnitzler (1862-1931) orvos és drámaíró – és ez a párosítás különösen szerencsés, ha az ember a lelket kutatja, vagyis arról ír. Különös érzékenységgel ábrázolja ugyanis az emberi lélek rejtett, irracionális impulzusait, a vágy és a bűntudat dinamikáját, valamint a társas kapcsolatok gyakran önámító mechanizmusait. Traumnovelle című műve ihlette és inspirálta a Tágra zárt szemek című Stanley Kubrick-filmet, míg Magyarországon a színházak legtöbbet az Anatolt és a Körtáncot, pontosabban annak Kornis Mihály által átdolgozott változatát, a Körmagyart játsszák.

„Az Ismeretlen táj igazi vígszínházi darab. Olyan, ami az elmúlt 130 évben meghatározta a színház karakterét. A színészekről szól. A felszínen szerelmi válságokat látunk, valójában azonban a polgári középosztály és a társadalom erkölcsi és értékválságáról mesél. A középpontjában az az útkeresés áll, hogy miként lehet ezekből a válsághelyzetekből kilábalni. Az eredeti mű két helyen játszódik, mi az egészet áttettük egy Bécshez közeli alpesi szállodába, ahonnan egy kétnapos út indul a hegycsúcsra. A hegy folyamatos jelenléte ugyanis nagyon sokat hozzátesz az előadáshoz. Az emberi kitettség szimbóluma. Megmutatja, hogy az ember milyen apró porszem a teremtett világban, és a lélek pont olyan veszedelmes és ismeretlen táj, mint ez a hegy” – emeli ki Valló Péter.

A történet szerint bár mindenki pihenni jött az alpesi szállodába, senki nem talál nyugalmat, pedig a körülmények adottak lennének a tökéletes kikapcsolódáshoz. Házaspárok, barátok, üzletfelek és művészek nyaralnak együtt, már nem először, de talán most utoljára, mert ezen a nyáron néhányuk sorsa menthetetlenül és végzetesen összegabalyodik. A levegő szenvedélytől fülledt: szerelem, harag, féltékenység, bűntudat, árulás és hűtlenség keveredik benne. Ebben a világban a nyugalom olyan luxus, amit csak kevesen engedhetnek meg maguknak.

A főszereplő gyógyszergyáros szerepében Ötvös Andrást láthatjuk, feleségét pedig Kovács Patrícia játssza. „Nagyon lecsupaszítva éreztem magam sokáig a próbafolyamatban, mert az ember zavarban van attól, amikor hirtelen semmi másra nem lehet figyelni, csak arra, ami legbelül van. A Wunderlich József által játszott figura és az én karakterem a barátság és a szerelmi hűség mintaképei. Nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, ők is csalódnak ezekben. Ebben a színdarabban ugyanis az élet olyan helyzetekbe dobja a szereplőket, amik miatt már nem tudnak az elveik szerint élni.” – meséli Kovács Patrícia. „Azt gondolom, az ember azért lesz színész, hogy ilyen szerepeket játsszon. Ma azt mondanánk, hogy Friedrich Hofreiter életközépi válságban van. Az osztrák középosztály felső részéhez tartozik, nem veszi el az energiáját a napi megélhetés, elvileg a csúcson van, de ő a B oldalon érzi magát. Nagyon szeretné, ha történne vele valami, ami ebből a válságból kiszakítja. És ez az ember felmegy a hegyre, ahol vagy leesik, vagy rájön arra, mit kell csinálnia. S érkezik egy váratlan szerelem, ami teljesen felborít mindent. Végre az életében kap egy útmutatást, de kiderül, hogy az sem működik. A viszonyok bonyolultak ebben a darabban: itt nem azért csalnak meg valakit, mert nem szeretik. Friedrichet is mély és igaz szövetség köti a feleségéhez. Azonban az erkölcsi rend és az egész meglévő világrend totálisan felbomlóban van. Ezért nagyon aktuális ez az előadás.” – teszi hozzá Ötvös András.

Az Ismeretlen táj december 5-től látható a Vígszínházban.

Fotók: Vígszínház – Dömölky Dániel

A hagyományoknak megfelelően a Vígszínház évadzáró társulati ülésén több művészeti díjat is átadtak. A társulat titkos szavazatai alapján választott zsűri az évad legjobb alakításaiért járó Ajtay Andor Emlékdíjakat Radnay Csillának és Orosz Ákosnak ítélte oda. A Szatmári István emlékére alapított, legjobb epizódszereplőnek járó „A kiscsillag is csillag díj”-at Szántó Balázs nyerte el. A zsűri a Roboz Imre Művészeti Emlékdíjjal a Vígszínház tagjai közül azt a munkatársat jutalmazza, aki nemcsak alkotómunkájával, de társadalmi szerepvállalásával is erősíti a színház művészi rangját és hírnevét. A díjat idén megosztva Kovács Adrián és Mester Dávid, a Víg129 koncert karmesterei, a Vígszínház zenei konzulensei kapták. A társulat titkos szavazatai alapján a legjobb 30 év alatti színésznőnek járó Varsányi Irén-emlékgyűrű díjazottja Márkus Luca.

A Czapp György által alapított Venczel Vera Emlékdíjat, amellyel minden páros évben az évad legjobb díszlettervezőjét, páratlan évben a legjobb jelmeztervezőjét jutalmazzák, 2025-ben Kálmán Eszter díszlet- és jelmeztervező nyerte el a Büszkeség és balítélet, illetve az Egy nő anatómiája előadások jelmezeiért. A Harsányi Zsolt Emlékdíj odaítélésénél az alapító szándéka szerint fontos szempont, hogy a díjazott sokat tegyen a magyar nyelv ápolásáért. A díj kuratóriuma idén Hegyi Barbarát választotta. A társulatért végzett odaadó munkájáért Vörösné Ackermann Éva bérszámfejtő, Csonka Balázs produkciós manager és Sztrehárszki László a Pesti Színház megbízott színpadmestere Vígszínház-díjat vehetett át. Az Üzemi Tanács által alapított Aranyforgó-díjat, amellyel a műszaki és adminisztratív kollégákat díjazzák, Berkes Kornélia produkciós koordinátor és Horváth Gábor bútoros kapták.

Az évadzárón a társulat jubiláló tagjait is köszöntötték. A színművészek közül Halász Judit 60 éve, Kern András 55 éve, Hegedűs D. Géza 50 éve, míg Makai Zsolt világosító és Györgypál István éjszakai portás 40 éve, Gál Tünde súgó 35 éve, Sütő Judit férfi szabó 30 éve, Csiki János díszítő és Páhány Dóra színházi titkár 20 éve hűséges tagja a Vígszínháznak.

Az évad legtöbbet játszó színművésznői Márkus Luca 151, Szilágyi Csenge 137, Balázsovits Edit, Radnay Csilla és Varga-Járó Sára 124 előadással, míg a színművészek közül Szántó Balázs 165, Zoltán Áron 160, Ertl Zsombor 146 alkalommal lépett színpadra. Először fordult elő, hogy a színművésznőknél a harmadik legtöbbet játszó helyen hármas holtverseny alakult ki.

Az évad végével Dengyel Iván színművész visszavonul a színpadtól. A 2025/26-os évadban Szász Júlia, Kovács Tamás és Sághy Tamás szerződik a Vígszínházhoz, míg Bach Kata, Brasch Bence, Dino Benjamin, Kövesi Zsombor és Stohl András vendégművészként dolgoznak tovább a teátrumban. A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói közül László Rebeka, Rigó Mária, Laczkó Bálint és Steenhuis Raul a Vígben kezdi meg gyakorlatát.

A Vígszínház 2025/26-os évadának első bemutatója szeptember 20-án ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében a @LL3t4rgIA lesz, míg a Pesti Színházban szeptember 27-én a Madame Tartuffe című előadást Kincses Réka állítja színpadra.  A Falstaff Valló Péter, a Frankenstein – A modern Prométheusz Hegymegi Máté rendezésében lesz látható a Vígszínházban, a Pesti Színházban Szabó Máté a Robotikát, míg Máté Gábor Az államtitkár urat rendezi. A Házi Színpadon Pass Andrea a Könnyűvel indul című lírai abszurdot, míg Nagy Péter István a Rebbenő pillantások a kihalás pereméről című szatírát állítja színpadra. Az új bemutatókra és a repertoár korábbi darabjaira is többféle bérletet kínál a színház, a szeptemberi és októberi előadásokra június végén kezdődik a jegyértékesítés.

„Azt hiszem, ez a valaha volt legbizarrabb, legviccesebb és legőrültebb előadás” – írta egy kritikus a Rémségek kicsiny boltja 1982-es bemutatója után. Alan Menken és Howard Ashman első nagyszabású közös munkája óriási sikert aratott az Off-Broadwayn. A közönség imádta az előadás frissességét, nem szokványos történetét, humorát és fülbemászó zenéjét. A párosra ennek köszönhetően figyelt fel Hollywood, és váltak a legnagyobb Disney-sikerek szerzőivé. A Rémségek kicsiny boltja pedig az elmúlt évtizedekben világszerte az egyik legnépszerűbb musical lett, 1986-ban Frank Oz rendezésében még kultfilm is készült a történetből.

A Rémségek kicsiny boltját március 1-jén Varró Dániel új fordításában mutatják be a Pesti Színházban. „Rajongásig szeretem ezt a musicalt, rég voltam olyan lelkes, mint amikor felkértek rá, hogy fordítsam le. Nagyon közel áll hozzám az a határokat nem ismerő humor, amivel gátlástalanul parodizál mindent a görög drámáktól a Fauston át a retró sci-fi-horror filmekig. Minden szereplő szívszorítóan naiv ebben a darabban, és Alan Menken csodálatos zenéje még a leghajmeresztőbb vicceket is annyi érzéssel tölti meg, hogy nem lehet nem együttérezni a saját vesztükbe rohanó, tragikusan komikus hősökkel. Öröm volt újra és újra meghallgatni a dalokat, amíg a húsbavágóan szellemes szövegek magyar változatán dolgoztam. Remélem, a közönség is olyan szeretettel fogadja majd, amennyire én szerettem fordítani.”

„A zenés színházi műfajok komplexitást igényelnek a színművészektől, a munkatársaktól, a rendezőtől egyaránt. Pláne akkor, ha a mű kifejezett műfaj- és stílusismeretet igényel, hiszen tele van ironikus és parodisztikus elemekkel, kikacsintó reflexióval. És pláne akkor, ha egy világméretű, illetve virágméretű összeesküvés áldozatává válhatunk. A horrorparódia azonban nem tántorítja el az embert, hogy drukkoljon jobb életre vágyó hőseinek” – emeli ki az előadás rendezője, Novák Eszter.

A történet mozgatórugója kivételesen nem egy élő ember, hanem egy, az emberiség létét fenyegető, egzotikus növény, amely szeptember havának huszonegyedik napján látszólag a legártatlanabb és leghétköznapibb helyen bukkan fel, New York egyik nyomornegyedének kis, félreeső virágüzletében. Audrey II-t Seymour, az ifjú botanikus nevelgeti, és közben a virágboltban dolgozó eladólányért, Audrey-ért epekedik. „Régóta érdekel a zenés színház, de még sosem próbáltam musicalben ilyen nagy szerepet. Sokszor erőteljes karaktereket, nem ritkán negatív hősöket szoktam játszani. Seymour azonban egy törékeny, befelé forduló figura, aki védi a szerelemét, és emiatt végül az elszabadult húsevő virág gyilkosságaiban cinkossá válik. Azonban félénk, érzékeny, rebbenékeny lénye mindvégig megmarad. Nagyon felemelő végre egy ilyen karakteren dolgozni, amelynél a lágyabb, „trubadúrosabb” húrjaimat pengethetem” – meséli a Seymourt alakító Orosz Ákos.

„A műfaj sajátosságaiból adódóan sztereotip figurákkal dolgozunk, és mivel a mű önmagát is paródiaként aposztrofálja, már-már olyan, mintha egy képregényt állítanánk színpadra. Mi emberek szeretnénk hinni egy igazságos világban, ahol annak, akit sokat bántottak, aki kitaszított, lecsúszott, van esélye arra, hogy megmentsék, hogy új életet kezdjen, hogy szeretetet kapjon valakitől. Ez a történet tulajdonképpen erről szólna, ha nem állna ott a színpad közepén ez a szörnyeteg húsevő virág, aki mindent felülír… S mindeközben az egész őrületet Alan Menken elképesztő és nagyszabású zenéje fogja egybe, ami vállaltan panelekkel dolgozik, de azokból a legminőségibbekkel. Ez a zene egyszerűen mindenkit beszippant, nem lehet kívül maradni” – teszi hozzá Radnay Csilla.

A Rémségek kicsiny boltja március 1-jétől látható a Pesti Színházban. Az előadást 14 éven felüli nézőknek ajánlják!

Howard Ashman – Alan Menken: Rémségek kicsiny boltja

Horror musical, Charles B. Griffith forgatókönyve és Roger Corman filmje alapján

SEYMOUR KRELBORN, ifjú botanikus: Orosz Ákos

AUDREY, eladólány a virágboltban: Radnay Csilla

Mr. MUSHNIK, a virágbolt tulajdonosa: Seress Zoltán

DR. ORIN SCRIVELLO, szadista fogorvos: Brasch Bence

CRYSTAL, lány a Skid Row-n: Márkus Luca

RONNETTE, lány a Skid Row-n: Kovács Patrícia

CHIFFON, lány a Skid Row-n: Majsai-Nyilas Tünde

CSAVARGÓ, VEVŐ, RIPORTER, BERNSTEIN, MRS. LUCE,

SKIP SNIP, PATRICK MARTIN: Szántó Balázs

AUDREY II., a növény: Herczeg Tamás m.v. / Vatamány Atanáz m.v.

ALKESZEK, JÁRÓKELŐK, BÁBMOZGATÓK: Harangozó Boglárka, Kóbor Balázs, Nagy Bálint, Nánási Attila, Vati Luca

Szövegkönyv, dalszövegek: HOWARD ASHMAN

Zene: ALAN MENKEN

Vokális hangszerelés: ROBERT BILLIG

Zenekari hangszerelés: ROBBY MERKIN

Fordító: VARRÓ DÁNIEL

Díszlettervező: FODOR VIOLA

Jelmeztervező: ZEKE EDIT

Koreográfus: BÓBIS LÁSZLÓ

Koreográfus asszisztens: HARANGOZÓ BOGLÁRKA

Dramaturg: HÁRSING HILDA

Bábtervező: HOFFER KÁROLY, FODOR VIOLA

Zenei vezető: KOVÁCS ADRIÁN

Zongorán közreműködik: TEMPFLI ERIK

Világítástervező: FRIEDRICH GERGELY

Ügyelő: D. MUCSI ZOLTÁN

Súgó: JÁROLI HELGA

Rendezőasszisztens: PATKÓS GERGŐ

Rendező: NOVÁK ESZTER

A színdarabot eredetileg a WPA Theatre állította színpadra Kyle Renick produkciós igazgató irányításával.

A színdarab eredeti bemutatóját a New York-i Oprheum Theatre-ben tartotta a WPA Theatre, David Geffen, Cameron Macintosh és a Schubert Organization közreműködésével.

A RÉMSÉGEK KICSINY BOLTJA eredeti rendezése Howard Ashman nevéhez fűződik, Edie Cowan zenei rendezővel együttműködésben.

A színdarabot Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség képviseli. (www.theatrum-mundi.hu)

A századelőn a budapesti kávéházaknak fontos szerepük volt a szellemi és kulturális életben. A Club Kávéház azért volt különleges, mert a Vígszínház társulatának tagjai és a színházhoz kötődő írók, alkotók jártak ide. A „vígszínháziaknak” külön törzsasztaluk volt, ami olyan jó reklámfogásnak számított, hogy a korabeli sajtóban erről szóló hirdetésekkel csalogatták a vendégeket a kávéház tulajdonosai. Heltai Jenővel, Molnár Ferenccel, Miklós Andorral, Bródy Sándorral, Karinthy Frigyessel, sőt, egy ideig még József Attilával is lehetett itt találkozni. Később a kávéház Espresso néven működött, majd a hatvanas években bezárták és átépítették, ezután a nyolcvanas évek végéig a Víg Matróz étteremként üzemelt. A kilencvenes években három üzlethelyiséget hoztak létre, melyek közül a Hegedűs Gyula utcából nyíló a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában van. Ezt a helyiséget bérelte ki és újította fel a Vígszínház. A Víg Szalonban a mennyezet és a falak találkozásánál végig futó aranyozott díszítés hangulatában és struktúrájában nemcsak az egykori kávéházat idézi, hanem a Vígszínház épületében fellelhető stukkók díszítésére is hasonlít. A fogadótérből induló íves márvány lépcsőkön át tágas galéria közelíthető meg. Ez a tér lehetett egykor az a helyiség, ahol irodalmi és művészeti előadásokat rendeztek, ezt a hagyományt viszi tovább a Vígszínház új játszóhelye is.

A Víg Szalon a találkozások tere, ahol lehetőség van elmélyülten beszélgetni, egymásra figyelni, minőségi időt együtt tölteni. Az első évadban a tér fokozatosan telik meg programmal. A cél az, hogy hosszú távon olyan színes kínálat alakuljon ki, amelyben a sorozatszerűen visszatérő programok mellett koncertek, verses estek, felolvasások, különböző művészeti ágakat ötvöző produkciók és kifejezetten erre a térre készülő előadások is helyet kapnak. A Víg Szalon október 12-én a Szalon Nyitány című zenés irodalmi esttel kezdi meg működését. A színház felkérésére kortárs írók – Szabó T. Anna, Grecsó Krisztián, Vámos Miklós, Nyáry Krisztián, Nádasdy Ádám, Darvasi László, Tóth Krisztina és Závada Péter – gondolkodtak és alkottak szabadon arról, hogy mit jelent ma számukra a szalon szó. Az így született szövegek mellett a témához kapcsolódó dalok, versek, prózák teszik teljessé a Valló Péter által rendezett előadást, melyben Bach Kata, Balázsovits Edit, Fesztbaum Béla, Horváth Szabolcs, Kovács Patrícia, Medveczky Balázs, Orosz Ákos és Szilágyi Csenge lépnek színpadra. A nagy érdeklődésre való tekintettel a Szalon Nyitány december 8-án és 29-én is látható lesz.

A Víg Társalgó kulturális beszélgetés-sorozatában egy előadás vagy sokakat foglalkoztató téma kapcsán alkotók, művészek és szakemberek osztják meg gondolataikat, és ebben a sorozatban kapnak helyet a Vígszínház életében jelentős szerepet játszó művészek pályáját bemutató életút beszélgetések is. Október 13-án Az imposztor bemutatója kapcsán Spiró György, Kern András és Rudolf Péter, Nyáry Krisztián moderálásával fog beszélgetni, míg november 15-én Kútvölgyi Erzsébet pályáját ismerhetjük meg.

November 3-án indul a Filmklub, ahol beszélgetésekkel egybekötött vetítések keretében elsőként a teátrum 125 éves történetét feldolgozó, Víg125 című fikciós dokumentumfilm-sorozat egyes részeit lehet megtekinteni, majd az érdeklődők találkozhatnak a film alkotóival és szereplőivel. A kincset érő dokumentumokkal, soha nem látott archív felvételekkel, interjúkkal és előadásrészletekkel illusztrált sorozatban a kulisszák mögötti történeteket játékfilmes eszközökkel mesélik el az alkotók. A szereplők és a megszólalók között megtaláljuk a társulat egykori és mai tagjait, a főszereplő pedig maga az épület, vagyis a Vígszínház. Az első részben megismerhetjük a Víg építésének és indulásának a körülményeit. Szó esik a kezdeti évtizedek sikereiről és nehézségeiről, a világháborúk, a gazdasági válság és a spanyolnátha járvány hatásairól is. A november 3-i vetítés utáni beszélgetés résztvevői Gajdó Tamás színháztörténész, Márkus Luca és Wunderlich József színész, Paczolay Béla rendező és Kovács Krisztina dramaturg lesznek. A Fimklub november 28-án és december 15-én folytatódik.

November 20-án és december 8-án a Szívlapát című részvételi versszínház keretében Zoltán Áron és Igó Éva színművészek nemcsak bevezetik a nézőket a kortárs költemények varázslatos világába, hanem versírásra is ösztönzik őket. November 11-én pedig a Vígkorúak eseményén a résztvevők betekintést nyerhetnek a színház működésébe, találkozhatnak a színház munkatársaival, akik szakmájuk mesterfogásaiba is beavatják őket. A közös játék és beszélgetés mellett kulisszatitkokról, aktuális bemutatókról is mesélnek.

A hely részletes története

A Szent István körút 16. szám alatt 1897-98-ban – a Vígszínház átadását követően két évvel –Wellisch Alfréd tervei alapján épült fel a színház mellett álló 5 emeletes bérház.

A részletesen megmunkált kovácsoltvas kapu mögött a nagykörút egyik legszebb lépcsőháza rejlik Lotz Károly freskóival, márvány borította falakkal és a neves Villeroy & Boch által szállított padlóburkolattal.

Az épületben 1899-ben nyitott meg a Club Kávéház, mely a Vígszínház művészeinek, illetve a lipótvárosi és újlipótvárosi értelmiségnek adott otthont: Heltai Jenővel, Molnár Ferenccel, Miklós Andorral, Bródy Sándorral, Karinthy Frigyessel, sőt, egy ideig még József Attilával is össze lehetett itt futni.

A kávéház a két világháború közötti időszakban rendkívül népszerű volt, számos társaság tartotta itt a találkozóit, illetve közgyűléseit, az impozáns belső kialakítású termek sakk- és bridzsversenyeknek is helyet adtak.

A második világháború hajnalán a különtermekben irodalmi és művészeti előadásokat is tartottak, ez a szokás pedig a háború után a teljes helyre kiterjedt: 1946-ban a magyar kabaré egyik oszlopa, a később Ausztráliába emigráló Türk Berta, a Rákosi-korszak későbbi szakaszában pedig többek közt Zsolnay Hédi, a Gershwint Magyarországnak bemutató Vécsey Ernő, illetve az 1956-ban Kanadába távozó Faragó Panni is feltűnt a békésen kávézgató emberek közt.

Az államosítás után a Club Kávéház Espresso néven működött tovább 1956-ig a Budapesti Vendéglátóipari Vállalat, majd a XIII. kerületi Vendéglátóipari Vállalat irányítása alatt. A helyet a hatvanas évek végén bezárták és átépítették, melynek köszönhetően az eredeti díszítés jelentős része elveszett. 1969-ban új néven, Víg Matróz étteremként nyitott meg újra a helyiség, mely 1988-ig működött.

A rendszerváltást követően a helyiségből három kisebb üzlethelyiséget hoztak létre, melyből a körúthoz közvetlenül csatlakozó rész bankként működik, a Hegedűs Gyula utcából nyíló pedig a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában van. Ezt a helyiséget bérelte ki és újította fel a Vígszínház 2023 májusától.

Az egykori Club Kávéház Hegedűs Gyula utca felőli bejáratán megközelíthető fogadó tere eredeti formájában őrzi és nosztalgiázásra hívja a helyiségbe belépőt. A mennyezet és a falak találkozásánál végig futó aranyozott díszítés hangulatában és struktúrájában az egykori kávéház hangulatára is emlékeztet, ugyanakkor a Vígszínház épületében fellelhető stukkók díszítésére is hasonlít. Az oldalfalakat díszes faburkolat és üvegajtós bútorok dekorálják, ami tovább növeli a tér exkluzivitását.

A fogadótérből induló íves márvány lépcsőkaron át egy tágas és hosszas galéria közelíthető meg. Ez a tér lehetett egykor az a helyiség, ahol irodalmi és művészeti előadásokat tartottak.

„Mindannyiunkat folyamatosan kihívások elé állítanak, újratervezésre késztetnek a mindennapok. Ezért is szeretném megköszönni a társulat nevében nézőink bizalmát.  A Vígszínház 2023/24-es évadára ugyanis már több mint 7200 bérlet fogyott, ami meghaladja a 2019-ben, a járvány előtti utolsó békeévben értékesített bérletek számát. Köszönjük, hogy velünk vannak!” – emelte ki Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója.

Az üvegcipő ősbemutatója 1924-ben volt a Vígszínházban. A teátrum házi szerzője, Molnár Ferenc a szóbeszéd szerint a darabban saját magánéleti válságát írta ki magából. Az előadás szeptember 23-án Mohácsi János rendezésében tér vissza igazi otthonába. Szabó Irma, a Józsefváros kis Hamupipőkéje és Sipos Lajos műbútorasztalos szerelmének története egy izgalmas, konfliktusokkal teli szerelmi négyszög, amely összeomló és felépülő kapcsolatokon keresztül bontakozik ki. Az élőzenével kísért előadás főbb szerepeiben Waskovics Andrea, Stohl András, Kovács Patrícia és Medveczky Balázs lesz látható. Az évadnyitó eseményen az előadás esküvői jelenetének kezdő forgatagába is betekinthettek a részvevők.

A Pesti Színházban már zajlanak a Krum próbái. Hanoch Levin életszeretettel és humorral teli, az 1970-es években írt művét az utóbbi időben újra felfedezték Európa-szerte, Barcelonától Brüsszelen át Marosvásárhelyig nagy sikerrel játsszák. Nem véletlenül. Az előadás középpontjában ugyanis a fiatal generáció jövőkép nélkülisége és elmagányosodása áll. A szerző azonban úgy mesél a legfontosabb dolgokról – a szerelemről, a magányról, az élet élhetetlenségéről és a be nem teljesített vágyakról –, hogy közben még nevetni is tudunk mindezeken. A Valló Péter rendezte előadás főbb szerepeiben Wunderlich József, Nagy-Kálózy Eszter, Kövesi Zsombor, Ötvös András és Szilágyi Csenge lép színpadra.

Peter Shaffer Amadeus című világhírű drámájában a művészeti hagyományokat tisztelő, rendkívül sikeres alkotó kerül szembe az újító zsenivel. Salieri számára rövidesen a fiatal Mozart puszta léte is már provokáció. November 25-től a Pesti Színházban Ötvös András és ifj. Vidnyánszky Attila főszereplésével, Hegedűs D. Géza rendezésében lesz látható az előadás, mely szellemesen beszél tehetségről, sikerről, a zsenikben is ott rejlő tökéletlenségekről.  Az alkotói csapat arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen a mű alapjául szolgáló és széles körben elterjedt pletykák, valamint a történelmi tények között.

Egy zenés roadmovie, ami 10-től 100 éves korig megszólítja a családot. A Pinokkió bemutatóját Keresztes Tamás rendezésében, Presser Gábor zenéjével Dino Benjamin, Borbiczki Ferenc, Hegyi Barbara, Kern András, Seress Zoltán, Majsai-Nyilas Tünde, Halász Judit, Igó Éva, Méhes László, Antóci Dorottya, Szántó Balázs és Varga-Járó Sára (e.h.) szereplésével már régóta várja a közönség. December 9-én a Vígszínház színpadán végre megelevenedik Collodi-története.  Hajmeresztő kalandokon és csodás dalokon keresztül követhetjük végig, mi kell ahhoz, hogy egy a zabolátlan kisgyerek felismerje a bajtársiasság fontosságát. Asztalos műhelytől, bábszínházon, cirkuszon és a csodák mezején át a tengerig kalandozhatunk, miközben olykor egy róka és egy macska, máskor egy gumicsizmás tündér vagy éppen egy szamár fakad dalra, s közben még az is lehet, hogy a palacsintából lesz az új szilvásgombóc…

Goldoni A hazug című darabja kiváló jellemkomédia, amely egy különös és igen szórakoztató embertípust állít elénk a hazugságaival zsonglőrködő Lelio személyében, aki gyökértelen világutazóként városról-városra, szerelemről-szerelemre vándorol. De vajon meddig terjed Lelio szabadsága a saját maga által kitalált és felépített alternatív valóságban és történetekben? Horváth Csaba rendezése ezt a jelenséget mutatja be modern és árnyalt megközelítésben a commedia d’ell arte kortársra hangolt eszközeivel. Az előadás február 24-től Ertl Zsombor, Radnay Csilla, Petrik Andrea, Orosz Ákos, Brasch Bence, ifj. Vidnyánszky Attila, Kőszegi Ákos, Lukács Sándor, Bach Kata, Telekes Péter és Kövesi Zsombor szereplésével lesz látható a Pesti Színházban.

„Korunk társadalma hihetetlenül izgalmas, és olykor nehéz lehet, hogy elválasszuk vagy megkülönböztessük az ármányt a szerelemtől” – véli David Doiasvili, aki a jelenben fogja elhelyezni az Ármány és szerelem történetét. Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem. Az előadás 2024. március 9-től látható a Vígszínházban Hegedűs D. Géza, Medveczky Balázs, Márkus Luca, Nagy-Kálózy Eszter, Horváth Szabolcs, Rudolf Péter, Hegyi Barbara és Hirtling István szereplésével.

A Házi Színpadon a 2023/24-es évadban két bemutatót láthat a közönség. December 16-án a Magyar Elektrát mutatják be Valló Péter rendezésében, Brasch Bence, Orosz Ákos, Kovács Patrícia, Antóci Dorottya, Virágh Panna, Balázsovits Edit, Kövesi Zsombor és Zoltán Áron szereplésével. Bornemisza Péter közel 500 évvel ezelőtt az emberiség egyik legismertebb görög drámáját, Szophoklész Elektráját dolgozta át igazi magyar történetté, melynek karaktereiben és lélektaniságában magunkra és a világunkra ismerhetünk. S bár a nyelvezet elsőre nehéznek tűnik, ha Shakespeare-t eredetiben nézik az angolok, mi miért ne tehetnénk ezt egy régi magyar színdarabbal?

 Schwajda György komédiája, a Csoda egy teljesen groteszk helyzetből indul ki. Nagy Vencel nyomdai betűszedő egy napon elveszíti szeme világát, de miután betegállományban csak egy évig lehet, egy év után keresőképesnek nyilvánítják. Újra dolgozni jár, ám egy apró körülmény — tudniillik az, hogy vak — sok bosszúságot és kalamajkát okoz. Szívbe markoló élethelyzeteket láthatunk, melyekben a szó szoros értelmében botladozik a főhős, miközben a környezete önfeláldozóan és emberségesen próbálja menteni a menthetőt…  Az előadást március 22-én mutatják be Dino Benjamin rendezésében, Gyöngyösi Zoltán, Waskovics Andrea, Hullan Zsuzsa, Borbiczki Ferenc, Szántó Balázs, Bölkény Balázs, Karácsonyi Zoltán, Tar Renáta és Gados Béla szereplésével.

Valamennyien ismerni véljük Madách Imre főművét, Az ember tragédiáját, irodalomtörténetünk kivételesen fontos fejezetét, a magyar drámatörténet egyik csúcsteljesítményét, ezt a nagyszabású, csodálatos drámai költeményt. Talán idézni is tudjuk egy-két szállóigévé vált sorát, hiszen a középiskolában memoriter volt, kötelező olvasmány, ám a mű gondolati tartalmaira megérve már kevesen vesszük kézbe.

Ebben a Madách Imre születésének 200. évfordulójára készített néhány perces videóban számos közismert és néhány ritkábban idézett részletet hallhatnak a Vígszínház színművészeinek előadásában, hogy kedvet csináljunk e világirodalmi léptékben is jelentős mű újraolvasásához.

MADÁCH 200 – Az ember tragédiája

 Az Úr: Hegedűs D. Géza, Lukács Sándor

Lucifer: Kern András, Hegyi Barbara, Orosz Ákos

Ádám: ifj. Vidnyánszky Attila, Wunderlich József, Gyöngyösi Zoltán, Kőszegi Ákos

Éva: Márkus Luca, Szilágyi Csenge

Angyalok kara: Radnay Csilla, Waskovics Andrea, Antóci Dorottya

A hagyományokat követve a Vígszínház 126. születésnapján ismerhette meg a közönség a 2022/23-as évad bérletes előadásait és újdonságait. A Vígszínházban a Valló Péter rendezésében és Rudolf Péter főszereplésével már bemutatott Barátom, Harvey mellett két bérletes premiert terveznek. Franz Kafka A kastély című regényének új színpadi változatát Bodó Viktor rendezi a tőle megszokott abszurd fantáziával és groteszk humorral. Az “elkafkásodás egy részben álszünettel” műfajú előadásban ifj. Vidnyánszky Attila, Hegedűs D. Géza, Méhes László, Orosz Ákos, Kovács Patrícia és Radnay Csilla is látható lesz majd. Decemberben Rudolf Péter rendezésében mutatják be Shakespeare utolsó, nagy politikai játszmával, őrült vágyakkal, balfácánokkal és sok-sok szerelemmel tűzdelt vígjátékát, a Szeget szeggelt. A főbb szerepekben Kőszegi Ákos, Stohl András, Wunderlich József, Márkus Luca, Seress Zoltán, Fesztbaum Béla és Ötvös András lép színpadra.

A Pesti Színházban október 22-én Nick Payne Inkognitó című színművét mutatják be Szőcs Artur rendezésében, Nagy Ervin, Kovács Patrícia, Márkus Luca és Horváth Szabolcs szereplésével. Az előadás egy különös kutatás története, amelynek tárgya a 20. század talán legnagyobb géniuszának, Albert Einsteinnek az agya. Az Egy szerelem három éjszakája ma már igazi klasszikusnak számít, különös hangzású, költői betétdalai az idők során népszerű slágerekké váltak. A zenés drámát ifj. Vidnyánszky Attila rendezi, a főbb szerepekben Kern András, Lukács Sándor, Hegedűs D. Géza, Nagy-Kálózy Eszter, Hirtling István, Orosz Ákos, Ertl Zsombor és Varga Járó Sára lesz látható. Tennessee Williams fülledt hangulatú, Macska a forró bádogtetőn című műve egy házasság, egy család széteséséről és megmentéséről szól. A Valló Péter rendezte előadásban Szilágyi Csengét, Brasch Bencét, Hegedűs D. Gézát, Igó Évát, Radnay Csillát és Telekes Pétert láthatjuk majd 2023 tavaszán a Pesti Színházban.

A bérletes bemutatók mellett tavasszal egy gyerekelőadással is készül a színház a nagyszínpadon: Presser Gábor közreműködésével a Pinokkió új zenés változatát Keresztes Tamás állítja színpadra. A Házi Színpadon az előző évadok hagyományát folytatva kortárs magyar drámák kerülnek színpadra. Az évad második felében elkezdődnek Molnár Ferenc Az üvegcipő című darabjának próbái, amelyet Mohácsi János rendezésében tűz műsorra a színház a 2023/24-es évad elején.

A Vígszínház társulata Budapest egyik külső, erdős területén ökológiai restauráció keretében Vígerdő létrehozásába kezdett. A színház születésnapjához kapcsolódóan a tagok hagyományteremtő szándékkal 126 facsemetét ültettek el a 10 millió Fa Alapítvány szakmai támogatásával. Az őshonos és a klímaváltozással járó szárazságnak ellenálló facsemeték segítenek majd a területen a természetes vegetáció helyreállításában.

Újdonság, hogy a Vígszínház a 2022/23-as évadában ifjúsági bérleteket is hirdet általános és középiskolás fiataloknak, mellyel olyan közönségkedvenc színdarabokat tekinthetnek meg kedvezményesen az érdeklődő diákcsoportok, mint A Pál utcai fiúk, a „Kinek az ég alatt már senkinek sincsen…”, a Toldi, Az öreg hölgy látogatása vagy éppen a Lóvátett lovagok. A bérletes előadások mellett színházi nevelési foglalkozások segítik a diákokat a látottak értelmezésében, a színdarabok által felvetett kérdések feldolgozásában.

A Vígszínház, a Pesti Színház és a Kombinált bérletesek átlagosan 20% kedvezménnyel tudják megtekinteni a legújabb előadásokat. A bérlettulajdonosok elővásárlási jogot és különleges kedvezményeket is kapnak, ezen felül részt vehetnek exkluzív rendezvényeken és a kulisszák mögé betekintést nyújtó programokon is.

Orosz Ákos számtalan emlékezetes filmes mellékszerep (Örök tél, Made in Hungária) után most először bizonyíthat főszerepben. A Kilakoltatás további szerepeiben Mészáros Blanka, Láng Annamária, Znamenák István, Péter Kata, Pál András, Egger Géza, Török-Illyés Orsolya, Péterfy Bori, Váradi Gergely és Trill Zsolt lesz látható.

A film írója és rendezője Fazekas Máté, aki az ELTE filmtudomány mesterszakon végzett, majd az azt követő években elsősorban forgatókönyvíróként szerzett magának nevet. Rendezései közül legismertebb a 2019-ben bemutatott Apám szíve címe rövidfilm. A stáb fontos pilléreit alkotja még Tóth Evelin Judit operatőr, Torma Mária látványtervező, Nagy Adrienna jelmeztervező és Rudas Marianna vágó.

A Kilakoltatás a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjának egyik 2019-es nyerteseként készülhet el. A forgatás július 22-én kezdődött és várhatóan augusztus közepéig tart majd. Bemutatója várhatóan 2021. utolsó negyedévében lesz.

A Nemzeti Filmintézet 67 millió forintos támogatásával, az FP Films, a Filmfabriq és a Sparks koprodukciójában készülő film producerei Fülöp Péter (Pesti balhé, Déva), Osváth Gábor (Szép csendben, Foglyok) és Romwalter Judit.

A Magyar Filmakadémia Egyesület szervezésében, a Magyar Nemzeti Filmalap és az NMHH Médiatanácsa támogatásával rendezett 5. Magyar Filmhéten összesen 200 film, köztük 21 nagyjátékfilm versenyez. A televíziós forgalmazású filmek díjátadóján 45 kategóriában osztanak ki díjakat, míg a moziforgalmazású filmek versenyében 19 kategóriában. Immár nyilvános a nagyjátékfilmes jelöltek ötös listája. A Magyar Filmakadémia tagjai titkos szavazással döntöttek el, hogy mely nagyjátékfilmes alkotást és alkotót jelölték a 2019-es Magyar Filmdíjra. Mindkét eseményen Közönségdíjat is adnak majd át.

Most vált nyilvánossá, hogy a Magyar Filmakadémia-tagok titkos szavazásának eredményeként mely moziforgalmazású alkotókat és alkotásokat jelölték a 2019-es Magyar Filmdíjra. A Magyar Filmdíj-átadók a hazai mozgóképipar legfontosabb rendezvényei. Április 27-én, szombaton este a Pesti Vigadóban a televíziós forgalmazású filmek (tévéfilm, televíziós sorozat, kisjátékfilm, dokumentumfilm, ismeretterjesztő film és animációs film) díjátadóját, április 28-án, vasárnap este a Vígszínházban pedig a moziforgalmazású alkotásokról derül ki, hogy idén végül kik vehetik át a díjakat.

Az 5. Magyar Filmhéten 21 nagyjátékfilm és 3 egész estés animációs film versenyez a Corvin moziban. A seregszemlére az alkotók a 2018-ben Magyarországon moziforgalmazásba került alkotásokat nevezhették. A műfaji kategóriák mellett 16 szakmai kategóriában – rendező, női, férfi főszereplő, női, férfi mellékszereplő, operatőr, forgatókönyv, vágás, zene, díszlet, jelmez, smink, és hang – adnak majd át díjakat. A Magyar Filmakadémia tagsága titkos szavazással döntött az idei jelöltekről. Ez alapján a BÚÉK, az Egy nap, a Remélem legközelebb sikerül meghalnod… :), a Rossz versek és az X – A rendszerből törölve versenyeznek a Legjobb játékfilmnek járó Magyar Filmdíjért, a Legjobb első film kategóriában pedig az Egy nap, a Lajkó – cigány az űrben, a Remélem legközelebb sikerül meghalnod… :), a Tegnap és a Virágvölgy vannak a jelöltek között. A Legjobb rendező kategóriában Goda Krisztina, Reisz Gábor, Schwechtje Mihály, Szilágyi Zsófia és Ujj Mészáros Károly kapta az akadémiától a legtöbb szavazatot. A Legjobb női főszereplőnek járó díjért Balsai Mónika (X – A rendszerből törölve), Gera Marina (Örök tél), Radnai Csilla (Nyitva), Szamosi Zsófia (Egy nap) és Török-Illyés Orsolya (A rossz árnyék) versenyeznek majd. A Legjobb férfi főszereplő kategóriában Hegedűs D. Géza (A Hentes, a K*rva és a Félszemű), Keresztes Tamás (Lajkó – cigány az űrben), Kovács Lehel (Nyitva), Mohai Tamás (Vándorszínészek) és Rába Roland (Paraziták a Paradicsomban) között dől majd el a verseny. Idén három egész estés animációs film – Egy év Hoppifalván, rendező: Rófusz Ferenc, Lengemesék 2- Tél a Nádtengeren, rendező: Pálfi Zsolt és a Ruben Brandt, a gyűjtő, rendező: Milorad Krstić – versenyez a Magyar Filmdíjért. A jelöltek teljes listája e hír végén található.

Április 27-én, szombaton este a Pesti Vigadóban a televíziós forgalmazású filmek díjátadóján, vasárnap este pedig a Vígszínházban derül majd ki, hogy kik kapják a Magyar Filmdíjakat, illetve mely televíziós és mozifilm bizonyult a közönség kedvencének.

A játékfilmes nomináltak teljes listája

Legjobb játékfilm

BÚÉK – rendező: Goda Krisztina, producer: Zákonyi S. Tamás, Geszti Péter, Ditz Edit

Egy nap – rendező: Szilágyi Zsófia ,producer: Pataki Ági, Kenesei Edina

Remélem legközelebb sikerül meghalnod… :), rendező: Schwechtje Mihály, producer(ek): Pusztai Ferenc, Petrányi Viktória

Rossz versek – rendező: Reisz Gábor, producer(ek): Berkes Júlia producer, Estelle Robin You producer, Petrányi Viktória executive producer

X – A rendszerből törölve, rendező: Ujj Mészáros Károly ,producer(ek): Muhi András, Ferenczy Gábor

Legjobb rendező

Goda Krisztina, rendező: BÚÉK

Reisz Gábor, rendező: Rossz versek

Schwechtje Mihály, rendező: Remélem legközelebb sikerül meghalnod…

Szilágyi Zsófia, rendező: Egy nap

Ujj Mészáros Károly, rendező: X – A rendszerből törölve

Legjobb női főszereplő

Balsai Mónika / X – A rendszerből törölve

Gera Marina / Örök tél

Radnai Csilla / Nyitva

Szamosi Zsófia / Egy nap

Török-Illyés Orsolya / A rossz árnyék

Legjobb férfi főszereplő

Hegedűs D. Géza / A Hentes, a K*rva és a Félszemű

Keresztes Tamás / Lajkó – cigány az űrben

Kovács Lehel / Nyitva

Mohai Tamás / Vándorszínészek

Rába Roland / Paraziták a Paradicsomban

Legjobb női mellékszereplő

Bánsági Ildikó / Az Úr hangja

Börcsök Enikő / A Hentes, a K*rva és a Félszemű

Döbrösi Laura / Örök tél

Láng Annamária / Egy nap

Monori Lili / Rossz versek

Legjobb férfi mellékszereplő

Fekete Ádám / Az Úr hangja

Gyabronka József / Lajkó – cigány az űrben

Kovács Zsolt / Rossz versek

Nagy Zsolt / A Hentes, a K*rva és a Félszemű

Orosz Ákos / Örök tél

Legjobb forgatókönyv

Divinyi Réka, Goda Krisztina / BÚÉK

Köbli Norbert, Szász Attila / Örök tél

Reisz Gábor / Rossz versek

Schwechtje Mihály / Remélem legközelebb sikerül meghalnod…

Szilágyi Zsófia, Mán-Várhegyi Réka / Egy nap

Legjobb vágás

Hargittai László / Örök tél

Kővári Szabolcs / Remélem legközelebb sikerül meghalnod…

Lemhényi Réka / Az Úr hangja

Mezei Áron / Nyitva

Tálas Zsófia / Rossz versek

Legjobb fényképezés

Becsey Kristóf, Bálint Dániel / Rossz versek

Erdély Mátyás / Napszállta

Garas Dániel HSC / Vándorszínészek

Máthé Tibor / A Hentes, a K*rva és a Félszemű

Nagy András / Örök tél

Legjobb díszlet/látvány

Ágh Márton / Tegnap

Hujber Balázs / X – A rendszerből törölve

Pater Sparrow / Vándorszínészek

Rajk László / Napszállta

Valcz Gábor / A Hentes, a K*rva és a Félszemű

Legjobb jelmez

Bárdosi Ibolya / X – A rendszerből törölve

Breckl János / A Hentes, a K*rva és a Félszemű

Breckl János / Vándorszínészek

Sinkovits Judit / Lajkó – cigány az űrben

Szakács Györgyi / Napszállta

Legjobb smink

Forgács Böbe, Csatári Viktória / Napszállta

Hortobágyi Ernella (maszkmester) / Örök tél

Jónás Kata (vezető sminkmester), Sári Kata (vezető fodrász), Horváth Rita (vezető maszkmester) / Valami Amerika 3.

Petrilla Orsolya, Károlyi Márk / Nyitva

Titkos Bernadett smink, Károlyi Márk fodrász / Vándorszínészek

Legjobb zene

Balázs Ádám / Lajkó – cigány az űrben

Csengery Dániel / X – A rendszerből törölve

Melis László / A rossz árnyék

Melis László / Napszállta – Játékfilm

Víg Mihály / Genezis – Játékfilm

Legjobb hang

Fék György / A Hentes, a K*rva és a Félszemű – Játékfilm

Lukács Péter Benjámin, Székely Tamás / Rossz versek – Játékfilm

Székely Tamás / Egy nap – Játékfilm

Várhegyi Rudolf, Kristóf Márton / Lajkó – cigány az űrben – Játékfilm

Zányi Tamás / Napszállta – Játékfilm

Legjobb első film

Egy nap, rendező: Szilágy Zsófia ,producer(ek): Pataki Ági, Kenesei Edina

Lajkó – cigány az űrben, rendező: Lengyel Balázs, producer(ek): Pusztai Ferenc

Remélem legközelebb sikerül meghalnod… , rendező: Schwechtje Mihály, producer(ek): Pusztai Ferenc, Petrányi Viktória

Tegnap, rendező: Kenyeres Bálint, producer(ek): Taschler Andrea, Jamila Venske

Virágvölgy, rendező: Csuja László ,producer(ek): Muhi András, Ferenczy Gábor

Legjobb egész estés animáció

Egy év Hoppifalván, rendező: Rófusz Ferenc

Lengemesék 2 – Tél a Nádtengeren, rendező: Pálfi Zsolt

Ruben Brandt, a gyűjtő, rendező: Milorad Krstić