Giuseppe Cavo Dragone tengernagy a Financial Times című londoni üzleti napilap hétfői kiadásában megjelent nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a NATO „minden lehetőséget tanulmányoz„. Az olasz főtiszt szerint az atlanti szövetség a kibertámadások ügyében jelenleg reagáló állásponton van, de gondolkodik azon, hogy ehelyett „agresszívabb vagy proaktívabb módon” lépjen fel.

Dragone az interjúban kijelentette, hogy a NATO szerint a kiberhadviselés területén egy esetleges „megelőző csapás” védelmi akciónak minősülne. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez „távolabb áll” a NATO „normál gondolkodásmódjától és magatartásától”.

Hozzátette viszont azt is, hogy a lehetőségek között szerepel a „velünk szemben álló fél agresszivitásához mérve agresszívabb fellépés”. A problémát ennek jogi, hatásköri kerete jelenti, vagyis az, hogy „ki fogja mindezt végrehajtani” – mondta a NATO Katonai Bizottságának elnöke a Financial Timesban hétfőn megjelent interjúban. Hozzátette: az ilyen etikai, törvényi és joghatósági ügyek miatt a NATO mozgástere sokkal korlátozottabb, mint Oroszországé.

A tengernagy kiemelte ugyanakkor, hogy sikeres a szövetség Balti Őrszem (Baltic Sentry) nevű légi és tengeri járőrtevékenysége, mivel ennek kezdete óta semmiféle olyan szabotázsakció nem történt a balti-tengeri térségben, mint amilyenek 2023-ban és 2024-ben sokszor előfordultak. Azokban az években ugyanis a nyugati szankciók kikerülésére létrehozott orosz „árnyékflotta” hajói a NATO feltételezése szerint számos tengeralatti kábelt elvágtak, bár Moszkva ezt tagadja. „A Baltic Sentry kezdete óta semmi nem történt, és ez azt jelenti, hogy az ilyen jellegű elrettentő tevékenység hatékony” – mondta a katonai vezető.

A Financial Times szerint ugyanakkor a Balti Őrszem sikere ellenére a NATO-n belül tovább élnek az aggályok, miután októberben egy finn kerületi bíróság elutasította a balti-tengeri kábelek elszakításával vádolt Eagle S nevű hajó legénysége elleni eljárás lefolytatását, arra hivatkozva, hogy a felételezett incidens nemzetközi vizeken történt és így ebben az ügyben nem alkalmazható a finn büntetőjog.

Arra a kérdésre, hogy bíróság döntése szabad kezet adhat-e a nemzetközi vizeken tevékenykedő orosz hajóknak, Elina Valtonen finn külügyminiszter a brit lapnak nyilatkozva igennel válaszolt, hozzátéve, hogy ez „gondot okozhat”. Valtonen is úgy fogalmazott, hogy a NATO vizsgálja a „rámenősebb” fellépést az ilyen ügyekben, bár hangsúlyozta, hogy „erre mindeddig nem volt szükség”.

„Hátrébb kell lépnünk egyet és elemeznünk kell, hogy az agresszornak mi a szándéka. Ezután sem szabad hisztérikusan fellépni, mivel megvannak a magunk játékszabályai, amelyekben bíznunk kell, hiszen ezek meglehetősen robusztusak” – mondta a Financial Timesnak a finn külügyminiszter.

Forrás: MTI

Az MK.ru szerint „több orosz katonai szakértő” arról számolt be a tegnapi Putyin-Geraszimov találkozó után, hogy új offenzívát tervez Oroszország, „Téli Vihar” néven. Ruszlan Ostankó orosz politikatudós úgy látja: az orosz offenzíva Kupjanszk elfoglalásával új fázisba lépett – szerinte most vége van az ukrán haderő elleni „felőrlő-műveleteknek” és hamarosan Oroszország nagyszabású offenzívákba fog kezdeni.

Közben Anatolij Matvijcsuk orosz ezredes arról beszélt a lapnak: szerinte a Valerij Geraszimov vezérkari főnök mögött korábban látható térkép alapján világosak az orosz haderő műveleti céljai:az orosz hadsereg Mikolaiv és Odessza város felé fog támadást indítani.

További részletek a Portfolio.hu cikkében. 

Kép: Wikimedia Commons

„Az ellenfél háborús készülődésbe kezdett. Olyan környezetet próbálnak létrehozni, melynek célja az állami intézményekbe vetett bizalom rombolása, mint a fegyveres erők vagy a rendőrség, ez pedig megteremti az alapjait potenciális, lengyel terület ellen elkövetett katonai agressziónak” – mondta a lengyel vezérkari főnök.

A lengyel vezérkari főnök szerint Európa akkor kerülheti el az orosz agressziót, ha képes erőt mutatni.

„Attól függ, hogy mi, mint társadalom, mint állam és mint NATO-tagállamok, támasztunk-e határozott ellenállást, gyakorlatilag fel kell építenünk a hidegháború 2.0-t. Keményen költenünk kell majd védelmi képességeinkre és egyértelművé kell tennünk, hogy a NATO területei elleni támadást határozott ellenlépések követik majd, amely az agresszor, például az Oroszországi Föderáció számára komoly kockázatokkal jár” – fogalmazott Wiesław Kukuła.

Az Rp.pl cikkét a Portfolio.hu szemlézte.

A tárgyalások után kiadott közös közleményben Németország, Franciaország, Lengyelország, Nagy-Britannia és Olaszország tárcavezetője megerősítette továbbá, hogy „töretlenül támogatja Ukrajnát, és elkötelezett a saját fegyveres erőinek a megerősítésére”.

Fokozni fogjuk együttműködésünket, hogy szembeszálljunk a szövetségeseink elleni hibrid támadásokkal, beleértve a drónok, kibertámadások és a dezinformáció jelentette kihívásokat – hangsúlyozták az egy évvel ezelőtt alapított Ötök Európai Csoportját alkotó szövetségesek.

A miniszterek, akihez csatlakozott Kaja Kallas, az Európai Unió biztonság- és külpolitikai főképviselője is, arra is ígéretet tettek, hogy fokozzák az együttműködést Ukrajnával és „integrálják az ukrajnai hadipart az európai kezdeményezésekbe és termelési láncokba”.

További részletek a Portfolio.hu cikkében.

A mai világban folyamatosan konszolidálódik az autoriter országok változó összetételű koalíciója – fejtegette a cseh elnök. Szerinte erről tanúskodik Oroszország cinikus, és egyre kegyetlenebb háborúja Ukrajna ellen, Kína nem titkolt érdeke támogatni Oroszországot a konfliktus folytatásában, Irán és Észak-Korea készsége célirányosan élősködni az orosz agresszión, valamint az orosz propaganda jól látható hatása a világ számos részén.

„Annak ellenére, hogy belső berendezkedésükben gyakran eltérnek, összeköti őket a nemzetközi rend meggyengítése, a demokratikus országok iránti averzió és az a meggyőződés, hogy kíméletlenül és gyakran erővel védjék saját állítólagos, nem ritkán teljesen másodlagos igényeiket és érdekeiket” – jelentette ki Petr Pavel.

A cseh politikus alapvető fontosságúnak mondta, hogy a demokratikus országok közössége fenntartsa a közös lépésekbe és a nemzetközi normákba vetett bizalmat. Az európai biztonság legégetőbb kérdését az elnök szerint hosszú távon az Oroszországból érkező különféle fenyegetések jelentik. „Oroszország elutasító álláspontja az Ukrajna elleni agresszió befejezéséről egyre inkább azt bizonyítja, hogy nemcsak valamiféle téves számításról van szó, hanem ez része egy mélyebb logikának és egy hosszútávú stratégiának” – jegyezte meg a cseh államfő.

A légierő parancsnokságának hétfő reggeli Telegram-jelentése szerint az elmúlt éjjel az orosz hadsereg négy ballisztikus rakétával és 140 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadt ukrajnai célpontokat. A légvédelem 88 drónt semmisített meg. 25 helyszínen célba találtak a rakéták és a drónok Doneck, Harkiv, Szumi, Dnyipro, Odessza és Kijev régiókban.

Augusztus 18-ra virradóra Harkivban négy drón csapódott be egy ötszintes lakóépületbe, az eddigi adatok szerint öt ember, közöttük két gyerek meghalt, húszan pedig megsebesültek – jelentette az Unian hírügynökség. A hatóságok öt személyt eltűntként tartanak nyilván, az előzetes információk szerint ők a romok alatt lehetnek – közölte Oleh Szinyehubov katonai kormányzó. Ihor Tyerehov polgármester bejelentette, hogy mára gyásznapot hirdettek az áldozatok emlékére Harkivban.

Hétfőn reggel az orosz hadsereg rakétacsapást mért a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja városára, a támadásban hat ember megsebesült – jelentette az Ukrajinszka Pravda hírportál Ivan Fedorov megyei katonai kormányzó Telegram-bejegyzésére hivatkozva.

Alekszandr Bogomaz, Brajnszk megye kormányzója vasárnap Telegram-csatornáján közölte, hogy kisiklott egy Klimov-Moszkva útvonalon közlekedő személyvonat, miután a sínekre ráomlott a felettük áthaladó autópályahíd. A vonaton tartózkodó 388 ember közül heten életüket vesztették, 69-en pedig – köztük három gyerek – megsérültek.
47 sérült kórházi ápolásra szorult, közülük a három gyermeket és két felnőttet helikopterrel Moszkvába kellett szállítani. Az előzetes információk szerint a halottak között van a mozdonyvezető és segédje is. A közúti híd összeomlásakor megsérült egy élelmiszert szállító teherautó vezetője. A helyszínen az orosz katasztrófavédelmi minisztérium munkatársai bontották a megrongált vasúti kocsikat, hogy felkutassák és kiszabadítsák a bent rekedt utasokat. Az A-240-es autópálya sérült Brjanszk megyei szakaszát lezárták.

Kurszk megyében, a Zseleznogorszki járásban, a Troszna-Kalinovka közút 48. kilométerénél a vasúti híd omlott össze, amikor egy tehervonat haladt rajta. Több kocsi a híd alatt haladó autóútra zuhant. Az egyik mozdonyvezető megsérült. A Rigában szerkesztett Meduza orosz nyelvű hírportál az ukrán katona hírszerzés közleményét idézve közölte, hogy Zaporizzsja megye orosz ellenőrzés alatt álló részében, Melitopol térségében robbantással kisiklattak egy üzemanyag-tartályokból álló, a Krím felé tartó tehervonatot. Erről az incidensről az orosz hatóságok nem számoltak be.

A korábban bejelentett tervek szerint Oroszország és Ukrajna küldöttsége hétfőn találkozik Isztambulban, hogy megvitassa a két memorandumtervezetet, amelyben a szembenálló felek megfogalmazták a konfliktus lezárására vonatkozó álláspontjukat.

Az ukrán elnök rámutatott, hogy Oroszország továbbra is figyelmen kívül hagyja a tűzszünetre vonatkozó nemzetközi felszólítást, és folytatja az emberéletek kioltását. Zelenszkij üzenetében kiemelte, hogy az oroszok több mint egy hete képtelenek bemutatni azt az úgynevezett memorandumot, amelynek elkészítését közvetlenül az orosz-ukrán fogolycsere után ígérték. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna – Törökországhoz hasonlóan – semmilyen dokumentumot nem kapott Oroszországtól.

Zelenszkij rámutatott: ahhoz, hogy a találkozónak valódi értelme legyen, először konkrétan meg kell határozni a napirendjét, és a tárgyalásokat megfelelően elő kell készíteni. Az ukrán elnök külön köszönetet mondott Törökországnak az isztambuli találkozó megszervezéséért, amely ezer ukrán hadifogoly kiszabadítását tette lehetővé. Az orosz fogságban levő ukránok hazatérését Zelenszkij országa egyik legfőbb prioritásának nevezte.

Forrás: MTI

Az EU-nak jelentősen növelnie és fel kell gyorsítania az Ukrajnának nyújtott támogatást, hogy az országot erős pozícióba hozza, és elrettentse Oroszország további agressziójától egy esetleges tűzszüneti megállapodást követően – áll az EP-képviselők által szerdán elfogadott két jelentésben.

A közös kül- és biztonságpolitikáról szóló, 378 szavazattal, 188 ellenében és 105 tartózkodás mellett elfogadott jelentésben a Parlament arra figyelmeztet, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja aláássa Európa biztonsági struktúráját, mivel destabilizálja és fenyegeti a kelet-európai szomszédságot és a Nyugat-Balkánt.

A közel-keleti feszültségek növekedése miatt aggódó képviselők arra kérik Kaja Kallas külügyi főképviselőt, hogy dolgozzon ki átfogó uniós stratégiát a régióra vonatkozóan, és növelje Európa ottani jelenlétét. A képviselők a tartós békét és biztonságot szorgalmazzák mind az izraeliek, mind a palesztinok számára, és üdvözlik, hogy a Palesztin Hatóság visszatérhet a Gázai övezetbe, illetve támogatásukról biztosítják a kétállami megoldás megvalósítását célzó globális szövetséget.

Együttműködés a partnerekkel, beleértve az Egyesült Államokat is

A jelentés szerint a Kína, Oroszország, Irán és mások által a fennálló nemzetközi rend destabilizálására és a multilateralizmus aláásására tett fokozódó erőfeszítések fényében elengedhetetlen az EU és a hasonlóan gondolkodó partnerek közötti szorosabb együttműködés és koordináció. A képviselők aggódnak amiatt, hogy az új amerikai kormányzat milyen gyors ütemben fordít hátat a már kialakult partnerségeknek, és megdöbbentőnek tartják az Oroszországot megbékítő és a hagyományos szövetségeseket célba vevő politikáját. Ennek ellenére a képviselők úgy vélik, minden eddiginél fontosabb az Egyesült Államokkal fennálló szoros kapcsolatának továbbfejlesztése. Arra bátorítják a tagállamokat, hogy az amerikai kormányzat által preferált együttműködési formát, a kétoldalú diplomáciai csatornákat kövessék, ugyanakkor mutassanak egységet és elkötelezettséget a közös uniós álláspont mellett.

Megbízható és hiteles biztonsági garanciák Ukrajna számára

A közös biztonság- és védelempolitikáról szóló, 399 szavazattal, 198 ellenében és 71 tartózkodás mellett elfogadott jelentésben az EP-képviselők mély aggodalmuknak adnak hangot az Egyesült Államok Oroszország agressziós háborújával kapcsolatos álláspontjának nyilvánvaló megváltozása miatt. Határozottan elítélik az arra irányuló kísérleteket, hogy Ukrajna vezetését zsarolják abból a célból, hogy csak azért, hogy „békemegállapodást” lehessen hirdetni, megadja magát az orosz agresszornak.

Az állásfoglalás szerint egy esetleges békemegállapodást, amely tiszteletben tartja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, szilárd és hiteles biztonsági garanciáknak kell kísérniük a jövőbeni orosz agresszió elrettentése érdekében. A képviselők üdvözlik a hasonlóan gondolkodó NATO-partnerekkel a közelmúltban tett erőfeszítéseket, valamint az Európai Tanács 2025. március 20-i következtetéseit, amelyek hangsúlyozzák, hogy az EU és a tagállamok készek hozzájárulni a biztonsági garanciákhoz, különösen azáltal, hogy támogatják Ukrajna képességét a hatékony önvédelemre.

Szoros koordináció és együttműködés az EU és a NATO között

Az állásfoglalás hangsúlyozza, szoros koordinációra van szükség az elrettentés és az EU és a NATO között a koherens, egymást kiegészítő és interoperábilis védelmi képességek fejlesztésével és az ipari termelési kapacitások megerősítésével kapcsolatos együttműködés terén. A képviselők egyetértenek a NATO-n belüli európai pillér megerősítésére irányuló szélesebb körű törekvéssel, de megismétlik, hogy az Európai Védelmi Unió kialakításának együtt kell járnia az EU-NATO együttműködés elmélyítésével.

A Parlament azt szeretné, ha a Bizottság közös adósságkibocsátás növelésével biztosítaná az Unió számára a jelenlegi és jövőbeli kivételes és válsághelyzetekben történő hitelfelvételhez szükséges költségvetési kapacitást. A képviselők szerint Európának most sürgető szüksége van arra, hogy fokozza a biztonságot és a védelmet az uniós polgárok védelme, az elrettentés helyreállítása és az Unió szövetségeseinek, mindenekelőtt Ukrajna támogatása érdekében. Az EP-képviselők szerint az ezzel járó terheket igazságosan kell megosztani.

A jelentéstevők szerint

A közös kül-, és biztonságpolitika jelentéstevője, David McAllister (EPP, Németország) így nyilatkozott: „Hangsúlyozzuk az EU határozott, fegyelmezett és magabiztos külpolitikájának fontosságát az olyan geopolitikai kihívások kezelése érdekében, mint az Ukrajna elleni orosz agressziós háború, a közel-keleti konfliktusok és a növekvő geopolitikai verseny. Az EU-nak képesnek kell lennie arra, hogy a nemzetközi színtéren teljesítse és megvédje saját stratégiai célkitűzéseit. A Parlament hozzájárulása segíthet egy olyan közép- és hosszú távú stratégiai jövőkép kialakításában, amely utat mutat a főképviselő prioritásainak ebben a törvényhozási ciklusban és a jövőben is.”

A közös biztonság-, és védelempolitika jelentéstevője, Nicolás Pascual de la Parte (EPP, Spanyolország) elmondta: „Ez a jelentés megalapozza, hogy az EU-nak hogyan kell reagálnia a világban tapasztalható geopolitikai paradigmaváltásra. Az Európai Uniónak saját kezébe kell vennie a jövőjét. A következő években szorosan együtt kell működnünk az Egyesült Államokkal a biztonság és a védelem területén, de hosszabb távon az EU-nak saját hiteles elrettentő erőt is fel kell mutatnia. Ehhez sokkal többet kell befektetnünk saját biztonságunkba és védelmünkbe, miközben politikai egységet és eltökéltséget is kell mutatnunk. Továbbra is erőteljes támogatást kell nyújtanunk Ukrajnának, mert az folytatja Európa területi integritásának, függetlenségének és értékeinek védelmét.”

A bizottsági elnök úgy fogalmazott: az európai védelmi kiadások „ugrásszerű, tetemes” növelésére van szükség. Ursula von der Leyen szerint közös, európai szintű álláspontra kell jutni például olyan területeken, mint az élenjáró technológiájú légvédelmi pajzs kialakítása. Hozzátette: az EU-tagállamoknak mindehhez szélesebb költségvetési mozgástérre lesz szükségük.

Az Európai Bizottság vezetője szerint az uniós országok mindegyike megértette, hogy az alulfinanszírozottság hosszú időszaka után most mindennél fontosabb feladat az európai védelmi kiadások emelése, mégpedig hosszú időre, mert az Európai Unió biztonságáról van szó. „Abban a geostratégiai környezetben, amelyben élünk, mindig a legrosszabb eshetőségekre kell felkészülnünk” – – fogalmazott Ursula von der Leyen.

Kijelentette: azt az üzenetet kívánja továbbítani az Egyesült Államoknak, hogy Európa vele együtt készen áll a demokrácia védelmére, és annak a jogállamisági alapelvnek a megvédésére is, amely szerint nem lehet szomszédos országokat katonailag lerohanni és nem lehet erővel átrajzolni a határokat. A vasárnapi londoni csúcstalálkozó után Mark Rutte, a NATO főtitkára azt emelte ki sajtónyilatkozatában, hogy az európai országok készek hozzájárulni az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákhoz, amint megszületik a békemegállapodás. „Még nincs ilyen megállapodás, de fel kell készülnünk arra a pillanatra”, amikor az egyezség megszületik – fogalmazott Rutte.

Az atlanti szövetség főtitkára elmondta: a londoni rendezvényen több jelenlévő ország részéről konkrét bejelentések hangzottak el védelmi kiadásaik növeléséről. Hozzátette: erről nem akar részletekbe bocsátkozni, mert majd az érintett országok bejelentik e terveiket. Mark Rutte szerint ugyanakkor az ukrajnai békemegállapodás tartósságához szükség lesz európai békefenntartókra is.

Keir Starmer brit miniszterelnök már a vasárnapi londoni csúcstalálkozó előtt közölte, hogy Nagy-Britannia kész békefenntartó alakulatokat vezényelni Ukrajnába, ha erre szükség lesz.

Forrás: MTI