Győr után most Nyíregyházán is verseny zajlik majd a figyelemért Orbán Viktor és Magyar Péter között – írja a Telex. Miután a miniszterelnök októberben meghirdette a Fidesztől papíron független digitális polgári körök országjárását, Magyar Péter azzal kontrázott rá, hogy rászervezte Orbánra a saját megmozdulásait, hogy megmutassa, „milyen a valódi országjárás, és milyen az, amikor egy politikus nem csak a sajátjai elé mer kiállni előre megírt kérdésekre válaszolni”. Orbán két hete zárt körben, saját hívei előtt beszélt, Magyar pedig szokása szerint kiállt az emberek elé.

Orbán Viktor a gyors pénteki moszkvai kitérője után beszédet mond, persze kérdés, hogy okulva az előző gyűlésből, most egyedül lesz-e a színpadon, vagy itt is kérdezgetni fogja valaki. Két hete Győrben ugyanis Váczi Gergő, a TV2 műsorvezetője váratlanul kritikus kérdéseket is feltett a miniszterelnöknek. Például azt, hogy a gyűlésen kivetített „aki békét akar, velünk tart” felirat azt jelenti-e, hogy aki nem Orbánékkal van, az nem akar békét, vagy hogy „nincs az az érzése, hogy a béke szó kisajátításra került?”, vagy hogy mit várnak az amerikaiak a pénzért cserébe, vagy hogy meddig tart a Donald Trumppal kötött szankciómentesség. „Nem mindegy?” – felelte utóbbira Orbán Viktor. A válogatott közönségnek nem is nagyon tetszettek az ilyen kérdések, és egy ponton láthatóan még a miniszterelnök is megelégelte a helyzetet, mert ezt mondta: „abban maradtunk, hogy majd egy élő és izgalmas, oda-vissza válaszokból álló beszélgetést próbálunk összehozni, de ha ilyeneket kérdez, akkor ez nem fog menni, mert egy-két dolgot mélyebben is meg kell világítanom”. Így aztán nem kis meglepetés lenne, ha Nyíregyházán is Váczi Gergő kérdezné Orbán Viktort, ahelyett, hogy mondjuk kollégája, Gönczi Gábor ülne be a helyére.

További részletek a Telex cikkében.

Magyar Péter szombaton Győrben, a Bécsi kapu téren tart beszédet az Út a győzelembe elnevezésű országjárásának részeként. A gyűlés helyszínét valakik már az előző nap alaposan bekamerázták. A Telex megkérdezte a győri rendőrkapitányságot, hogy ők helyezték-e ki a kamerákat a téren, és amennyiben igen, milyen célból, mire fogják felhasználni a felvételeket. A győri rendőrség ennyit válaszolt: „Elektronikus úton az Országos Rendőr-főkapitánysághoz címzett – és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányságnak továbbított – megkeresését megkaptuk, amelyre a jogszabályban meghatározott időn belül válaszolni fogunk.”

Egyelőre tehát nem lehet tudni, miért kamerázta be valaki az ellenzéki gyűlés helyszínét, sőt az sem derült ki, a rendőrség volt-e az, bár ezt rövid határidővel megmondhatták volna.

Szombaton Orbán Viktor miniszterelnök is Győrben lesz, az Olimpiai Sportpark Multicsarnokában zárt körben, szelektált hallgatóság előtt beszél majd, addig első számú kihívója nyílt terepen áll ki az emberek elé. Orbán és Magyar alig másfél kilométerre egymástól tart beszédet, nagyjából két órás eltéréssel, de arra kevés esély van, hogy személyesen is összefussanak.

Arról nincs hír, hogy Olimpiai Sportpark környékét is bekamerázták volna.

Azt várják a következő kormánytól, hogy az

csökkentse a gazdasági támogatásokat

vegye el a 13. havi nyugdíjat és felejtse el a 14. havit

vezesse ki a három- és kétgyermekes anyák adómentességét

csökkentse a sport- és kulturális támogatásokat

szántsa be a 3%-os hitelprogramot.

A miniszterelnök megnyilvánulása után a bank a következő nyilatkozatot tette közzé:

„November 3-án hétfőn és november 4-én kedden több magyar médium is tévesen interpretálta Németh Dávid, a K&H vezető elemzőjének hétfői sajtótájékoztatón ismertetett makrogazdasági helyzetértékelését. Éppen ezért a K&H a félreértések elkerülése végett megismétli állásfoglalását.

Németh Dávid hétfőn arról beszélt, hogy költségvetés 2024-ben még jó helyzetben volt, az elsődleges – kamatkiadások nélküli – egyenleg ugyanis egyensúlyt mutatott. A jelenlegi kilátások alapján 2026 végére azonban a GDP 2-2,5 százalékára növekedhet az elsődleges hiány, a 3,5 százalékos kamatkiadásokkal együtt a teljes deficit már 6 százalék lenne, abban az esetben, ha nem történnek intézkedések. Amennyiben ezek elmaradnak, akkor a hitelminősítő intézetek leronthatják a magyar osztályzatot.

A K&H független pénzintézetként kiemelten hangsúlyozza, hogy bármelyik politikai erő nyeri meg a jövő áprilisi országgyűlési választásokat, a kedvezőtlenebb hitelminősítés elkerülése érdekében lehet szükség a kiigazításokra.

Németh Dávid a sajtótájékoztatón pusztán példákat említett arra, hogy milyen lépések jöhetnek szóba az egyensúly helyreállítása érdekében.

A K&H független pénzintézet, ennek megfelelően a működésének és üzletpolitikájának alapvetése, egyben szerves része, hogy szigorúan csakis és kizárólag üzleti, valamint gazdasági eseményeket, változásokat kommentál, ez pedig egyben azt is jelenti: politikai véleményt soha, semmilyen esetben nem nyilvánít.”

„A miniszterelnökhöz érkező sajtómegkereséseket a Kormányzati Tájékoztatási Központ kezeli. Havasi Bertalan jövőbeli feladatairól a későbbiekben adunk tájékoztatást.” – olvasható a közleményben.

Dr. Havasi Bertalan Kapuváron született 1978. július 9-én. Nős, három gyermek édesapja. Jogi végzettsége van, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán tanult. .

Szakmai pályafutása:
• 2015-től: Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár
• 2010-2015: Miniszterelnökség. a miniszterelnök sajtóstábját vezető helyettes államtitkár
• 2005-2010: Fidesz, sajtófőnök
• 2002-2005: Hír Televízió, hírolvasó, műsorvezető
• 2002: Terror Háza Múzeum, sajtófőnök
• 2000-2002: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, sajtóreferens
• 1997-2000: Magyar Nemzet, Duna Televízió, pécsi tudósító
• 1995-1997: Publikum Rádió, Fordan-Zengő Rádió 101.2 Pécs, tudósító, szerkesztő

A megbeszélés legfontosabb témája a béke megteremtésének lehetősége. Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij megtárgyalja a magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatok aktuális kérdéseit is – közölte a sajtófőnök.

Forrás: MTI

Nyitó képünk illusztráció, Brüsszelben készült július 1-jén

Orbán Viktor a megbeszélésen a béke fontosságát hangsúlyozta, kifejtette, az egész kontinens, így Magyarország számára is kulcsfontosságú, hogy legyen vége a menekültáradatnak, a szankcióknak és a harcoknak.

Orbán a pekingi „Egy övezet, egy út” nevű csúcstalálkozó miatt utazott Kínába. A magyar miniszterelnök az orosz elnökkel utoljára az orosz-ukrán háború kitörése előtt találkozott, amikor még csak arról szóltak a hírek, hogy mindketten részt vesznek a pekingi találkozón, nem volt biztos, hogy személyesen egyeztetnek.

További részletek a hvg.hu cikkében.

Fotó: MTI

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár a Twitteren nyolc óra előtt néhány perccel azt közölte, hogy a Barátság kőolajvezeték leállása és a lengyelországi rakétabecsapódás miatt Orbán Viktor miniszterelnök este 8 órára összehívta a Védelmi Tanács ülését a Karmelita kolostorba – olvasható a hvg.hu hírében.

A 24.hu lengyel forrásokra hivatkozva azt írja, a Lublintól délkeletre, az ukrán határtól néhány kilométerre fekvő településre két tévesen célzott rakéta csapódott be. A rendőrség és a katonaság a helyszínen van – tájékoztatott a lengyel rádió a honlapján és a Twitteren. Andrzej Duda lengyel elnök és Mateusz Morawiecki kormányfő az államfői hivatal kötelékében működő Nemzetbiztonsági Irodában (BBN) erre rendkívüli tanácskozást hívott össze.

A Telex cikke szerint a Mol – az ukrán olajvezetékrendszer irányítójának tájékoztatására hivatkozva – közölte, hogy orosz tüzérségi találat ért Ukrajnában a belarusz határhoz közel egy transzformátor-állomást, amely a Barátság kőolajvezeték egyik szivattyúállomásának működtetéséhez szolgáltat elektromos áramot. Az orosz TASZSZ hírügynökség is beszámolt a leállásról, ők azt írták, hogy Ukrajna arról tájékoztatta az orosz Transneftet, hogy „áramkimaradás miatt leállították a vezetéket”.

Az Index azt írja, Piotr Müller lengyel kormányszóvivő arra szólította fel a médiát, hogy ne tegyen közzé meg nem erősített információkat. A kialakult válsághelyzet miatt az államfő és a miniszterelnök a kormány nemzetbiztonsági és védelmi bizottsága tagjaival tanácskozik. Az illetékes szolgálatok hiteles információkkal szolgálnak a tanácskozáson, majd egy sajtókonferencián nyilvánosságra fogják hozni ezeket.

Az amerikai védelmi miniszter, Lloyd Austin még ma tárgyalni fog lengyel kollégájával – írja a CNN. 

A Telex arról ír, hogy 22:15-kor sajtótájékoztatót tartott Jacek Siewiera, a lengyel Nemzetbiztonsági Iroda vezetője. Azt mondta, Andrzej Duda elnök arról beszélt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, hogy ellenőrzik, megindítható-e a NATO 4. cikke szerinti konzultáció a tagállamok között. Az Észak-Atlanti Szerzõdés 4. cikke azt mondja ki, hogy: „A Felek tanácskozni fognak egymással valahányszor bármelyikük véleménye szerint a Felek egyikének területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.”

A NATO-szerződés 4. cikke arra az esetre vonatkozik, ha egy tagállam úgy érzi, hogy egy másik ország vagy terrorszervezet fenyegeti. Ennek megindítása esetén a NATO-tagállamok a fenyegetett tag kérésére hivatalos konzultációt kezdenek. A megbeszéléseken azt vizsgálják, hogy fennáll-e a fenyegetés, és hogyan lehet ellene fellépni, a döntések pedig egyhangúlag születnek. A 4. cikk nem jelenti azt, hogy közvetlen nyomás nehezedne a cselekvésre.

Márkamonitor hírösszefoglaló

„Meghalt a Schlecht. Fiatal volt, hatvanadik születésnapját még barátaival, volt kollégáival ünnepelte, aztán beütött a krach. Emlékszem, Schlecht Csaba egy fontos név volt a hírekből, aztán meg a Magyar Nemzet egy bizonyos régebbi korszakában egy kissé fantomszerű figura, aki a „hírekben szereplése ellenére” mindig kedvesen és mosolyogva köszönt vissza a folyosón. Ez korántsem volt mindenkire jellemző – olvasható a lap nekrológjában. A teljes szöveg itt olvasható. 

Az Azonnali.hu írása azt emeli ki, Schlecht Csaba a Fidesz korai időszakától kezdve a párt holdudvarának egyik meghatározó figurája, Simicska Lajos bizalmasa volt. A kilencvenes években jelentős szerepet vállalt a Fidesz körüli gazdasági birodalom alapjainak lerakásában. Közös vállalkozása volt többek közt  Orbán Viktorral, Simicska Lajossal, Kövér Szilárddal (Kövér László testvérével), Stumpf Jánossal (Stumpf István testvérével), és a később a NAV élére került Vida Ildikóval is. Neve akkor vált közismertté, amikor a Népszabadság 1998-ban tényfeltáró cikket közölt arról, hogy 1995-ben összesen 13 Fideszhez köthető céget adott el egy Kaya Ibrahim nevű németországi török személynek, két évvel később pedig a horvát a horvát állampolgárságú Josip Totnak. Őket a magyar hivatalok később éveken keresztül hiába keresték, így nem is tudták behajtani a cégeken összesen mintegy 300 millió forintos köztartozásaikat.

Fotó: Chris Barbalis, Unsplash

Emlékeztetett: Orbán Viktor korábbi nyilatkozataiban kifejtette, hogy a veszélyek évtizede áll előttünk; háború van, ennek következtében egész Európában emelkednek az árak, komoly energiaválság jelei mutatkoznak, megpróbáltatások előtt állnak az európai gazdaságok, és a járványok korából sem lábaltunk még ki. Április 3-án az emberek világos döntést hoztak: elvárják az ország vezetőitől, hogy ezekkel a veszélyekkel szemben megvédjék őket, megvédjék Magyarországot. Ki kell maradni a háborúból, és a kibontakozó európai gazdasági válság kérdéseire olyan válaszokat kell adni, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarország megőrizhesse elért eredményeit. Magyarországnak olyan kormányra van szüksége, amely alkalmas arra, hogy az ország előtt álló kihívásokra jó válaszokat tudjon adni. Orbán Viktor ennek a logikának megfelelően alakította ki a kormány szerkezetét, és a kormányt vezető személyeket is ez alapján választotta ki – mondta a sajtófőnök.

Orbán Viktor Semjén Zsoltot általános miniszterelnök-helyettesnek kérte fel, aki egyúttal nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszterként is dolgozik majd. Az Agrárminisztériumot Nagy István, a Belügyminisztériumot Pintér Sándor, az Építési és Beruházási Minisztériumot Lázár János, a Honvédelmi Minisztériumot Szalay-Bobrovniczky Kristóf, az Igazságügyi Minisztériumot Varga Judit vezetheti majd. Orbán Viktor a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetésére Csák Jánost, a Külgazdasági és Külügyminisztérium élére Szijjártó Pétert, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetésére Rogán Antalt, a Miniszterelnökség élére Gulyás Gergelyt kérte fel. A Pénzügyminisztériumot Varga Mihály, a Technológiai és Ipari Minisztériumot Palkovics László vezetheti. Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszterként, Navracsics Tibor pedig területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszterként dolgozhat a következő négy évben.

Forrás: MTI