„A befolyás mindig szubjektív és számos eltérő értelmezéssel bíró kifejezés, ugyanakkor ezúttal is igyekeztünk megfelelően alátámasztott döntéseket hozni. Ez idén sem egy szimpátialista, hanem egyfajta lenyomat Magyarországról; pillanatkép a közállapotainkról, a nemi sztereotípiáinkról, és arról, hogy mennyire nehéz – ha nehéz – magyar nőként érvényesülni az üzleti életben, netán a társadalom mindennapjaira és a közbeszédre érdemi befolyással bíró szakmákban vagy területeken. A lista jó okot adhat az elgondolkodásra, de esetenként a büszkeségre is, hiszen 2024-ben olyan, a közgondolkodásra érdemi hatást gyakorló szereplőket is szerepeltethetünk, mint az első magyar Nobel-díjas nő” – fogalmaz a lista szerkesztője, Tóth-Biró Marianna.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is négy kategóriában lehetett felkerülni a listára, külön listán szerepelnek a közélet, az üzleti élet, a média és a kultúra képviselői. A jubileumi lista érdekessége, hogy most először készült a szereplők pozíciójának szempontjából legstabilabbnak számító üzleti kategóriában egy olyan nemzetközi kitekintés, ahol a külföldön karriert befutott magyar női vezetőket listázták. Ezek a menedzserek multiknál dolgoznak külföldön, és befolyásukat elsősorban ott kamatoztatják. Így került a listára a telekommunikációs iparág két ismert képviselője Orbán Anita és Szabó Melinda, vagy a sportruházati óriás, a New Balance márka egyik alelnöke, Wortmann Gabriella is.

A kultúra rangsorban a művészek mellett a tudományok képviselői és közösségformáló szereppel bíró személyiségek is feltűnnek, ezért került az élére Karikó Katalin, a 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett biokémikus kutató, aki a az mRNS-alapú oltóanyag kifejlesztésével nemzetközi hírnévre és befolyásra tett szert. A kultúra lista dobogójának harmadik fokára lépett Ráskó Eszter humorista, pszichológus, vállalkozó, aki új szerepében rádiósként a fél országot ébreszti. Olykor pikírt humorával a magyar közbeszéd aktív alakítója; önálló estjein megnyilvánult már a női szerepekről, a női testről, szexualitásról és az anyaság kérdéséről is.

„Teljesen hitetlen voltam, mert azt gondoltam egy telemarketinges átverés áldozata vagyok. Amíg nem készültek el a képek és az interjú nem gondoltam, hogy ez valóban lehetséges. Már az első 10-ben benne lenni is sokkoló, de Katalintól még kikapni is hatalmas elismerés, mégis bizakodó vagyok, hogy lesz még ebből jobb helyezés is, már dolgozom a vakcinámon” – nyilatkozza Eszter a lista kapcsán.

A média kategória szereplői viszonylag stabilan tartják helyüket az elmúlt években, az élen továbbra is Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója áll, stabil szereplő a listán D.Tóth Kriszta, a WMN online magazin alapítója, míg visszatérőként Várkonyi Andrea, a TV2 igazgatósági tagjaként került be a médiavezetők top tízes listájára.

Az államfői szék mellett a közéleti lista éléről is távozott Novák Katalin, helyét a miniszterelnök felesége Lévai Anikó vette át. Ebben a kategóriában új belépő Pottyondy Edina közéleti influenszer – aki több mint 270 ezer követőt számláló YouTube-csatornájának köszönhetően jelentős befolyással bír a közéletre -, valamint Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke, illetve egy bónusz szereplő Szentkirályi Alexandra főpolgármester-jelölt.

A legbefolyásosabb magyar nők 2024-es teljes listája a Forbes áprilisi különszámában olvasható.

Fotó: Ráskó Eszter

A vidéki nagyvárosok után Budapesten bővíti 5G lefedettségét a Vodafone Magyarország: az elmúlt hónapok fejlesztéseinek köszönhetően immár a főváros nagy részén elérhető a Vodafone kültéri 5G hálózata az ügyfelek számára. A Vodafone nevéhez fűződik az 5G hazai bevezetése: 2019 májusában először Zalaegerszegen, a Zala ZONE Járműipari Tesztpálya ünnepélyes megnyitója alkalmából a tesztpályán, majd Budapesten a Vodafone Székház tetején indította el saját frekvenciáján Magyarország első állandó, hálózatába kapcsolt 5G bázisállomásait. 2019 őszén érkezett el a Vodafone 5G fejlesztéseinek következő mérföldköve, amikor is a szolgáltató elindította az ország első, mindenki számára elérhető kültéri kereskedelmi 5G hálózatát – ezzel széleskörben elérhetővé téve az 5G nyújtotta előnyöket.

A fejlesztések 2020-ban, a pandémia ellenére sem álltak le, a szolgáltató több vidéki nagyvárosban indította el 5G szolgáltatását, így Siófokon, Székesfehérváron, valamint Miskolcon.  A vidéki fejlesztések a következő hónapokban is folytatódnak: a tervek szerint a Vodafone az első negyedév végéig országosan közel 300 bázisállomáson fogja felkapcsolni az 5G-t, ezzel további nagyvárosokban és kisebb településeken is elérhetővé téve az újgenerációs mobilhálózatot.

A Vodafone Magyarország emellett tavaly az oktatás területére is elvitte az 5G-t: a szolgáltató ugyanis együttműködési megállapodást írt alá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME), melynek keretében a vállalat saját frekvenciakészletéből 40 MHz-et biztosít az egyetemen épülő kísérleti 5G hálózat és 5G Laboratórium létrehozásához és üzemeltetéséhez.

 „Az 5G fejlesztések tekintetében Magyarország kiemelkedik nemcsak Európában, hanem az egész világon. Büszkén mondhatom, hogy a Vodafone Magyarország a hazai szolgáltatók között is élen jár az újgenerációs hálózat kiépítésében, jól példázza mindezt mostani bejelentésünk is. Hálózataink fejlesztése kiemelten fontos, hiszen ezek teszik lehetővé a távmunkát és távoktatást, működtetik a vállalkozásokat – legyen szó akár a legnagyobb gyártó vállalatokról vagy a kis-és középvállalkozásokról. A jövőre nézve Magyarországnak a lehető legjobb hálózatokra van szüksége a gazdaság mielőbbi helyreállításához, valamint a sikeres üzleti és társadalmi környezet biztosításához – ezt szolgálják 5G fejlesztéseink is.” – mondta el Amanda Nelson, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója.

„Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy kivegyük a részünket Magyarország digitalizációs fejlesztéseiből, ugyanakkor nagyon fontos számunkra az is, hogy mindezt fenntartható módon tegyük: hálózatainkat úgy kell kiépítenünk, fejlesztenünk, hogy azok kíméljék, ne pedig terheljék a bolygónkat.” – mondta el Dr. Orbán Anita, a Vodafone Magyarország Vállalati Kapcsolatokért Felelős Vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: Úgy gondolom, hogy az 5G elsődleges előnyeit – az elképesztő sebességét, kapacitását és minimális késleltetését – már sokan ismerik, azonban az újgenerációs hálózat környezetünkre gyakorolt hatásáról már jóval kevesebben hallottak. Nemzetközi szabványok szerint az 5G működtetéséhez sokkal kevesebb energiára van szükség, mint például a 4G hálózat üzemeltetéséhez, azaz kevesebb energiát használunk fel, miközben több adatot továbbítunk. Ez azt jelenti, hogy az 5G hálózat üzemeltetése nemhogy nem károsítja környezetünket, hanem környezetkímélőbb, mint a korábbi generációs mobilhálózatok.”

Az 5G közvetlen környezeti hatását jól mutatja, hogy míg a 3G hálózaton 1GB-nyi adatforgalom 110 Wh energiafelhasználást eredményez, addig 4G hálózaton ez már csak 30 Wh, 5G hálózaton (3.5GHz) pedig csupán 8 Wh.

A közvetlen környezeti hatások mellett az 5G-nek számos közvetett pozitív környezeti hatása is lesz: segítségével ugyanis széles körben elterjedhetnek olyan technológiák – pl. IoT megoldások, gépi tanulás, mesterséges intelligencia – amelyek a fenntarthatóságot szolgáló intelligens ökoszisztémák alapjait képezik a jövőben.