Hat százalékponttal nőtt a béren kívüli juttatások alkalmazásának népszerűsége a magyar kkv-k körében – derült ki a K&H kkv bizalmi index 2025 második negyedéves kutatási adataiból. Jelenleg a kis- és középvállalkozások közel fele, 46 százaléka egészíti ki ilyen módon alkalmazottai fizetését. A leggyakoribb juttatások közé tartozik a bónusz, illetve a tizenharmadik havi fizetés, valamint a SZÉP kártya és a munkába járás támogatása. Bónuszt minden ötödik cég ad a munkavállalóknak, míg a SZÉP kártyát a cégek 15 százaléka alkalmazza, noha annak töretlen népszerűségét a felhasználók körében jól mutatja, hogy a tavalyi év azonos időszakához képest 1,5 milliárd forinttal nőtt a K&H által kibocsátott kártyák forgalma az első félévben. A munkába járás támogatásánál a kutatás különbséget tesz a törvényileg előírt és a saját döntésből adott támogatás között, előbbit a cégek 14 százaléka biztosítja, utóbbit csupán 8 százalék.

A fizetések tekintetében jelenleg jóval stabilabb a helyzet, nem derült ki számottevő változás az előző negyedévhez képest. A cégvezetők mintegy egyharmada gondolja úgy, hogy a munkabérek változatlanok maradnak a következő 12 hónapban, és közel kétharmaduk, 65 százalékuk bérnövekedéssel kalkulál. A válaszadók mindössze egy százaléka gondolta úgy, hogy a fizetések csökkenni fognak egyéves időtávon. Egy százalékponttal emelkedett a béremelések mértékének nominális átlaga is, 7 százalékra – vagyis ahol fizetésemeléssel kalkulálnak, ott átlagosan ennyivel fognak módosulni az illetmények.

„A következő hónapokban érdemes a kkv vezetőknek felülvizsgálni bérezési politikájukat, ugyanis nagy változások várhatók. 2026-tól életbe lép az Európai Unió bértranszparenciára vonatkozó előírása, így mindenki meg fogja tudni, hogy egy-egy adott pozícióban milyen bérsávok érhetők el. A munkáltatóknak versenyképességük megtartása érdekében fontos, hogy felmérjék a saját pozíciójukat a munkaerőpiacon és ahhoz mérten rendezzék a béreket házon belül. Arról, hogy ez a folyamat mennyire fogja átrajzolni a jelenlegi bérrendszert, segít majd képet alkotni a K&H kkv bizalmi index, érdemes lesz megnézni a jövő évi eredményeket” – mondta el Oraveczné Németh Ildikó, a K&H lakossági és kkv szegmens marketingvezetője.

Változatlanul negatív a hazai kkv szektor hangulata – derült ki a K&H kkv bizalmi index 2025. második negyedéves kutatási adataiból. Az ipari termelés visszaesése, valamint az alig javuló GDP adatok megalapozzák a cégvezetők rosszkedvét. Folytatódott ugyanis a csökkenő tendencia az áprilistól júniusig terjedő időszakban is a 2022 harmadik negyedéve óta negatívba hajlott indexben. Jelenleg -14 ponton áll a mutató, amire legutóbb az orosz-ukrán konfliktus kitörésekor volt példa.

Ágazat szerinti bontásban is érezhető a kkv-k pesszimizmusa, főleg az ipari és a szolgáltató cégek esetében a legszembetűnőbb a várakozások romlása. Előbbiek -8 ponttal visszatértek az egy évvel ezelőtt mért szintre az első negyedéves -6 pontról, utóbbiak esetében pedig -17 ponton áll a mutató, amire 2013 óta nem volt példa. Egyedül a kereskedelmi szektor mutatója növekedett -17 pontról, de a jelenlegi -13 ponttal még mindig erősen negatív.

„A friss, 2025. második negyedévére vonatkozó kkv bizalmi index eredményei sajnos romló tendenciát mutatnak a vállalkozások elvárásait tekintve, hiszen nem számítanak növekvő árbevételre a jelenlegi gazdasági helyzetben. A K&H számára ebben a kihívásokkal teli időszakban különösen fontos a kkv szektor támogatása, amelyet innovatív banki és finanszírozási szolgáltatásokkal, fenntartható működést és fejlesztést elősegítő megoldásokkal, valamint pénzügyi tudatosságot növelő tanácsokkal valósítunk meg, hogy a cégek növelhessék ellenállóképességüket a piaci realitásokkal szemben” – értékelte az adatokat Oraveczné Németh Ildikó, a K&H lakossági és kkv szegmens marketingvezetője.

Szűkül az olló az árbevétel-nyereség relációban

Az elmúlt egy évben 7 százalékon stabilizálódott a kkv-k éves árbevétel-növekedési várakozása, ami az utolsó mérési ciklusban csökkent, már csak 6 százalékos növekménnyel számolnak a cégvezetők. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a mérséklődés ellenére továbbra is növekedéssel kalkulálnak a kkv-k. Nyereség vonatkozásában nem történt változás – az elmúlt egy évben átlagosan 4 százalékos haszonnal terveztek a vállalkozások vezetői és hároméves viszonylatban is stabilan 4 százalék körül alakult az átlagos nyereség ráta, egy-egy százalékpontnyi alkalmankénti kilengéssel.

Cégméret szerint vizsgálva az árbevétel alakulását egyedül a legnagyobb, 300 millió és kétmilliárd forint közötti árbevételt realizáló vállalatok esetében látható érdemi változás, 3 százalékpontos csökkenést mutat a bevételi várakozásuk, amely így 4 százalékon áll. A középső, 100-300 millió forintos árbevételi kategóriába eső cégeknél egy százalékpontos csökkenéssel 6 százalék környéki értékeket mért a kutatás, a legkisebbek várakozásai viszont ezzel ellentétesen, egy százalékponttal nőttek, elérve a 7 százalékot. „A legkisebbek működésére jobban hatnak a kormány által bevezetett gazdaságélénkítő programok, míg a legnagyobb kkv-k esetében már nagyobb mértékben jelen van az export, és a jelenlegi bizonytalan nemzetközi gazdasági helyzet óvatosságra inti őket, többek között erre is visszavezethető a pesszimistább hangulatuk” – tette hozzá a szakember.

Érdekesség, hogy az elmúlt két évben nagyjából félévente volt egy kisebb csökkenés a béremeléssel számolók körében, amikor arányuk visszasüllyedt a megkérdezettek kétharmadára, ezt leszámítva 70 és 75 százalék között mozog a növekvő bérrel számolók aránya, a legfrissebb adatok alapján jelenleg 71 százalékon áll a mutató. Noha a csökkenő bérekkel számolók aránya 2022 első negyedéve óta egyszer sem érte el az 5 százalékot, a változatlan bérekkel kalkulálók körében nagyobb volt a szórás: 21 és 32 százalék között változott az érték, jelenleg 28 százalékon áll, ami négy pontos emelkedés az előző negyedévhez viszonyítva.

„A jelenlegi gazdasági környezetben idén a legtöbb cégvezető tervezhet mind a bérek emelésével, mind pedig a béren kívüli juttatásokkal. Az emelkedő inflációs környezetben ez komoly segítséget jelenthet a munkavállalóiknak. A K&H számára a vállalkozásösztönzés kiemelten fontos terület, ezért nemcsak innovatív banki és finanszírozási megoldásainkkal, hanem pénzügyi tudatosságot ösztönző tanácsokkal és üzletfejlesztési megoldásokkal is támogatjuk a hazai kkv szektort. Mindemellett olyan egyedülálló szolgáltatásokat is rendelkezésükre bocsátunk, mint például Kate, a hangalapú digitális pénzügyi asszisztens” – mondta el az eredmények kapcsán Oraveczné Németh Ildikó, a K&H lakossági és kkv szegmens marketing vezetője.

A kkv döntéshozók kétötöde tervez valamilyen – egy vagy akár többféle – béren kívüli juttatást adni a munkavállalóinak ebben az évben. A 2023-as év vége óta töretlenül a 13. havi fizetés vagy jutalom számít a legnépszerűbb juttatási formának a kkv-k körében, az elmúlt negyedévhez képest minimálisan, két százalékponttal emelkedett is a mutató. Jelenleg a megkérdezettek 17 százaléka tervezi adni, ami közelíti a tavaly nyáron mért értéket. A második legnépszerűbb juttatási forma holtversenyben a SZÉP kártya, valamint a törvényileg előírt utazási költségtérítés 11-11 százalékkal, ami egyben azt is jelenti, hogy a SZÉP kártya népszerűsége az előző negyedéves kisebb csökkenés után visszatért arra a szintre, amit 2023 ősze óta stabilan tartott. A toplista harmadik helyén pedig a cégek saját döntései alapján adott utazási támogatások állnak kilenc százalékkal.