Hiánypótló összefoglaló született a magyar marketingszakma teljesítményéről, gazdasági hozzáadott értékéről: idén is megjelent a Marketing Index, amely a szektoron belül egyedülálló adatmennyiséget dolgozott fel. Mintegy 33 ezer marketing-iparághoz köthető vállalkozás 2025. augusztus 1-ig feldolgozott pénzügyi beszámolója alapján készült.

A Marketing Index 2020-ban indult először útjára és azóta évről évre követi a marketingszakma gazdasági mozgásait. Többek között kiderül belőle, hogyan alakul a társas és egyéni vállalkozók aránya, hol koncentrálódik az árbevétel, melyik ágazatban lódultak meg leginkább a költségek, mennyire tudják megvetni a lábukat az új belépők a piacon, hány főt foglalkoztatnak, mekkora adóbefizetési arányokkal, hány cég tekinthető az adott alágazatok hosszútávfutóinak, hogyan alakul a cégek korfája.

A mutatót a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), a Positive Adamsky (PDKY) és az OPTEN szakemberei számolják ki a tőzsdei indexek mintájára. Az ágazatokat kilenc ismérv alapján vizsgálták: az árbevétel változása, cégek számának változása, személy jellegű ráfordítások trendvonalai, befizetett adó aránya, átlagos létszámarányos árbevétel, EBIDTA-arány változás, eladósodottság változása, likviditási mutató elmozdulása, létszámváltozás.

Az árbevétel nő, a profit vékonyodik

„A Marketing Index legfrissebb adataiból azt látjuk, hogy kihívásokkal és küzdelmekkel teli a piac, de a megélések ellenére alapvetően stabilan működik. Az Index 2020-ban 10 ezer pontos bázisértékről indult, 2024-ben pedig elérte a 15 709 pontot. Részben az induló év (2020) alacsony bázisának köszönhető az elmúlt öt évben látott folyamatos növekedés. Az utolsó három üzleti évet vizsgálva (2022, 2023, 2024) a növekedési görbe bár továbbra is pozitív tartományban maradt, de lényegesen laposabb. Azt is látjuk, hogy az árbevétel-arányos eredmény 2024-re csökkenésnek indult. A költségoldalon a bérköltségek és az ahhoz kapcsolódó adóterhek emelkedése jelentős nyomást gyakorol a profitabilitásra. Érdekes trend a piaci koncentráció kettőssége is: miközben az árbevétel 80 százalékát a vállalkozások kevesebb mint 20 százaléka realizálja, a piac továbbra is kifejezetten fragmentált. Nagyszámú kisebb cég és egyéni vállalkozás működik, ami a verseny intenzitását és az üzleti modellek sokszínűségét erősíti” – mondta Hinora Bálint, a Positive Adamsky (PDKY) group CEO-ja, és a BKIK Marketing Osztály elnöke.

Fogy a levegő a reklámügynökségeknél

A Marketing Index két komponensből áll, az egyik a szűken vett marketingszolgáltató tevékenységek, így a reklámügynökségek, a médiareklám, a direkt marketing, a PR és a piackutatás. Míg a másik az olyan kiegészítő marketingszolgáltató tevékenységeket tartalmazza, mint a rendezvényszervezés, média és sajtó, digitális produkció, hang- és képművészet, nyomdaipar.

A Marketing Index által vizsgált területek közül a reklámügynökségi index 2020 óta több mint 60 százalékkal nőtt, de 2024-ben lassabb tempóra váltott. A mutató 16 145 pontnál állt meg, ami 3,5 százalékkal haladja meg a 2023-as év adatát.

Az árbevétel ugyan közel 8 százalékkal bővült, de a személyi jellegű ráfordítások több mint 20 százalékos ugrása nyomán a szegmens EBITDA mutatója (üzemi eredménye) enyhén visszacsúszott. Ez azt jelenti, hogy a nyereséges működés fenntartása egyre nagyobb kihívást jelent a vállalatoknak. A piac gerincét a rengeteg kis forgalmú ügynökség adja, ugyanakkor a volumeneket néhány nagyvállalat dominanciája határozza meg: a bevétel 80 százaléka a cégek 14,9 százalékánál koncentrálódik. Érdekesség, hogy mindössze négy olyan meghatározó ügynökség akad, amely egyszerre haladja meg az 500 millió forintos árbevételt és legalább 20 éve ugyanazzal a vezetővel működik. Szintén a piac koncentrációját erősíti, hogy míg a cégek száma csökkent, a foglalkoztatottaké nőtt. Az adatokból az is kiderült, hogy a társas vállalkozások körében konszolidáció zajlik, azonban az egyéni vállalkozások növekvő jelenléte a piac széttöredezettségét erősíti.

Az indexben mért likviditási mutató elmozdulása enyhe gyengülést jelez, ami arra utal, hogy a vállalatok rövid távú tartalékai kevésbé erősödtek, mint korábban. Az eladósodottság ugyanakkor stabil maradt. Összességében a reklámügynökségi szektor továbbra is növekedési pályán halad, de a mozgástér szűkül: most már a költségek fegyelmezett kezelése és a pénzügyi stabilitás jelenti a versenyelőnyt.

Tartja magát a médiareklám, de ott a figyelmeztetés

A médiareklám-index 2024-re 14 568-ra emelkedett, ez közel 46 százalékos növekedést jelent: a szektor nemcsak túlélte a gazdasági hullámzásokat, hanem tartós növekedési pályára állt. A bővülés motorja az árbevétel dinamikus emelkedése volt, a forgalom 2024-re 436,4 milliárd forintra nőtt. Beszédes adat, hogy öt év alatt a létszám közel 40 százalékkal, a személyi jellegű ráfordítások pedig több mint 110 százalékkal nőttek. Ezen a területen is az látszik az adatokból, hogy a vállalkozások többsége kis árbevétellel működik, miközben a teljes piac forgalmának 80 százalékát az összes szereplő mindössze 6 százaléka adja.

Külön figyelmet érdemel az EBITDA-arány, amely 2024-ben 4 százalékkal javult, ez azt mutatja, hogy a cégek a növekvő forgalmat nemcsak megtartották, hanem egyre hatékonyabban tudják nyereséggé alakítani. A médiareklám területén is megfigyelhető a piac koncentráltabbá válása, a cégek száma csökkent, a megszűnések száma 2024-ben megugrott, miközben az új belépések lassultak.

PR-cégek: több a bevétel, de hová tűnik a profit?

A PR-szegmens indexe 2024-ben 15 026 ponton állt, ami új csúcs, és öt év alatt közel 50 százalékos ugrást jelent. A szektorban foglalkoztatottak száma szintén közel a duplájára, 1477 főre nőtt. Az árbevétel 35,8 milliárd forint volt az elmúlt évben, ami 7,3 százalékos emelkedést jelent éves szinten. Az adatokból azonban az is látszik, hogy a költségek egyre gyorsabban szaladnak, és a profit egyre vékonyabbra húzódik. A személyi jellegű ráfordítások például 12 százalékkal nőttek, így az EBITDA ráta gyengült. A szegmens likviditási mutatói ugyan nem változtak jelentősen az elmúlt években, de vannak feszültségek a vállalatok pénzügyeiben.

A vállalkozások arányát nézve fontos változás ált be: a PR-piac egyre inkább az egyéni vállalkozások terepe lett, miközben a társas cégek száma csökken, és a megszűnések aránya emelkedik. Az előző két területhez hasonlóan a PR esetében is erősen koncentrálódik a piac, a teljes forgalom 80 százalékát mindössze 91 cég adja, ami a szereplők közel 13 százalékát jelenti. Azaz, a kisebb szereplők jelenléte tömeges, ám a piac valódi súlyát néhány tucat vállalat adja.

Szárnyal az árbevétel a direkt marketingben, feszes tempó a rendezvényeseknél

A direkt marketing szektor 2024-ben 14 618 pontos indexszel zárt, ami öt év alatt közel 46 százalékos erősödést jelent. A hajtóerőt egyértelműen a bevétel adja: egyetlen év alatt több mint 22 százalékkal nőtt a forgalom. A bérköltségek némileg árnyalják a képet, ezek 13 százalékkal emelkedtek, és már az árbevétel harmadát elviszik, miközben az EBITDA-arány szintén közel 13 százalékkal visszaesett. A pénzügyi mutatók sem egyértelműen kedvezőek. Bár az eladósodottság csökkent, a likviditás közel 6 százalékos gyengülése arra utal, hogy a rövid távú pénzügyi tartalékok apadnak. A foglalkoztatás pedig alig 2,7 százalékkal nőtt, míg a szektor szerkezete átalakul: az egyéni vállalkozók már a mezőny közel felét adják.

Egyedi helyzetben van a kísérőágak közé tartozó rendezvényszektor, ennek az indexe 2024-ben 24 903 pontnál állt meg. A koronavírus-járvány kitörése ezt az iparágat erősen megtépázta, 2021-ben és 2022-ben már robusztus emelkedés látszott, azóta viszont a dinamika fokozatosan mérséklődik, 2024-ben az árbevétel 11 százalékkal bővült. Itt is megjelenik a piaci koncentráció: a foglalkoztatottak száma is nőtt, de közben a cégszám enyhén csökkent, a nagyobb szereplők kerülnek előnybe. A költségek oldalán azonban egyre erőteljesebb a nyomás: a személyi jellegű ráfordítások több mint 24 százalékkal ugrottak meg, miközben a hatékonysági mutatók (EBITDA-arány) csak mérsékelten javultak. A likviditás és az eladósodottság alakulása negatív irányban rontja az indexet, ezek mind előrevetítik, hogy a profitabilitás megtartása a következő évek kulcskérdése lesz.

2026 sok mindent eldönthet a piacon

Hinora Bálint hozzátette, a makrokörnyezet erős nyomást gyakorol az üzleti szektor egészére, és a Marketing Index adatai egyértelműen jelzik: a 2024-es pénzügyi beszámolókban már elindult az árbevétel-arányos eredmény mérséklődése. A 2025-ös év várhatóan választ ad arra, hogy az ágazat eredménye tovább csökken-e, vagy sikerül a stabilitás mellett valamekkora növekedést is produkálni.

A legfontosabb kérdés az, hogy a piaci szereplők hogyan igazodnak majd ehhez a tartós kihíváshelyzethez. Idén és jövőre fokozódhat a verseny a munkaerőpiacon, a bérek fenntarthatósága és a teljesítményarányos jövedelmezőség is veszélybe kerülhet. A 2026-os év egyik legnagyobb tétje az lehet, hogy a cégek mennyiben képesek új üzleti modellekkel, hatékonyságnövelő beruházásokkal vagy új kompetenciákkal reagálni. Bár a bizonytalanság továbbra is meghatározó, a most meghozott döntések alapozhatják meg a szektor következő stabilitási ciklusát.

A teljes adatsor rengeteg meglepetést tartogat, a teljes Marketing Index itt elérhető:

https://marketingindex.hu/

A saját lábnyoma megmérése után arra kereste a választ, hogy mekkora karbonlábnyomot hagynak maguk után a cégek. „Hatalmas élmény volt olyan emberekkel találkozni, akik nemcsak magukkal foglalkoznak, hanem szélesebb perspektívából néznek rá a világra” – mondta Szabó Kimmel Tamás.

A művész örült, hogy kiszabadulhatott a saját közegéből és számára izgalmas, új helyekre látogathatott el. „Jártam olyan üzemben, ahol gyerekkorom hifitornyaiból és régi hűtőkből képeztek tornyokat. Elképesztő látvány volt. Technika iránt érdeklődő emberként nagyon izgalmas volt számomra a papírgyárban tett látogatás is, elsősorban a robotizált üzem miatt, amit néhány ember felügyelt. Tudtam, hogy létezik ilyen, de végre a saját szememmel is láthattam” – mondta el Szabó Kimmel Tamás. Emlékezetes kalandokba keveredett egy chiliket termesztő cégnél is, ahol egy teljes bográcsra elegendő chilit kóstolt meg. “Szóltak ugyan, hogy ez egy Guiness rekorder paprika, de erősebbnek gondoltam magam. Végül a paprika nyert” – mondta.

„A gyerekeim születése érzékenyebbé tett az emberiségünk jövőjével kapcsolatban, de korábban is azt vallottam, hogy nyitottsággal, kitartással és akarattal változtathatunk a világunkon. Ezeknek a kis- és középvállalkozásoknak a vezetői felismerték ezt” – mondta el Szabó Kimmel Tamás. Az OPTEN és a Mastercard fejlesztése, a Do Your Carbon abban segít a vállalkozóknak, hogy megmérjék a saját kibocsátásukat. Szabó Kimmel Tamás már megtette és rádöbbent, hogy egyéni vállalkozóként maga is jelentős nyomot hagy maga után.

„Néhány apró változtatással nemcsak a karbonlábnyomot csökkenthetjük, hanem pénzt is spórolhatunk. A digitális megoldások használata, illetve a papírhasználat mellőzése és korszerű világítástechnika például mind mérséklik a kibocsátást” – mondta el Szabó Kimmel Tamás.

Az innovációt Szabó Kimmel Tamás színész népszerűsíti a social media felületeken, sajtómegjelenésekben, rendezvényeken a kampány során, valamint személyesen találkozik érintett vállalkozókkal is.

„A fenntartható vállalatvezetés kiemelten fontos a 21. században, ráadásul azok a kisvállalkozások, amelyek időben elkezdenek foglalkozni a témával, komoly versenyelőnyhöz juthatnak nagyobb megrendelőiknél, akiket már EU-s szabályozás is kötelez. A fenntarthatóság, valamint a környezeti, társadalmi és irányítási alapelvek (ESG) figyelembevétele és vizsgálata előbb-utóbb a mindennapok részévé válik. Szabó Kimmel Tamás őszintén érdeklődik a téma iránt, hitelesen és közérthetően tudja képviselni a Do Your Carbon értékeit, törekvéseit” – mondta el Ferenczi Gergely, az OPTEN céginformációs igazgatója.

„Nem üzemeltetek környezetszennyező gyárat, nincsenek alkalmazottaim, irodám, sem pedig céges autó flottám, mégis van egy szemmel látható karbonlábnyomom. Arra biztatok mindenkit, főleg a KKV-ket, hogy ismerkedjenek meg a saját kibocsátásukkal, mert a valóság megismerése az első lépés a felelős, fenntartható vállalatvezetés irányában” – nyilatkozta Szabó Kimmel Tamás.

Minden magánszemélynek, háztartásnak, vállalkozásnak van CO2 kibocsátása, még a legkisebb mikro-vállalkozás, vagy otthonról dolgozó egyéni vállalkozó is karbonlábnyomot hagy maga után. Mostantól Magyarországon az OPTEN és a Mastercard innovációjával bárki percek alatt kiszámolhatja, hogy tevékenységével mennyire terheli környezetét.

A kibocsátás csökkentése több szempontból is hasznos. A vállalkozó jobban ügyel a környezetére, eleget tesz az EU-s szabályozásoknak, valamint versenyelőnyhöz jut, hiszen sok megrendelő, valamint a vásárlók részéről is elvárás, hogy egy cég lépéseket tegyen a fenntarthatóság irányába. Az energiamegtakarítással hosszú távon pénzt is spórolhatnak. Íme néhány tipp kis- és egyéni vállalkozóknak a karbonlábnyom-csökkentésre.

1. Tömegközlekedés és alternatív utazási módok: Autó használata helyett – amikor csak lehetséges – érdemes a tömegközlekedést, a kerékpározást választani, vagy gyalogolni. Ez jelentősen csökkenti a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét.
2. Energiatakarékos iroda és technológia: Az energiafogyasztás csökkentése közvetlenül csökkenti a karbonlábnyomot. Érdemes LED világítást, energiatakarékos készülékeket és megfelelő hőszigetelést biztosítani. Egy olyan vállalat, amely irodáiban LED-égőkre vált, éves szinten 75%-kal csökkentheti a világítás energiafogyasztását.  Az energiahatékony eszközök általában hosszabb élettartammal rendelkeznek, kevesebb karbantartást igényelnek.
3. Digitális megoldások: Minél digitalizáltabb egy vállalkozás, annál kevesebb papírt használnak fel a működéshez, adminisztrációhoz. A szoftverek, digitális tervező-, nyilvántartó és számlázó programok, foglalási rendszerek is mind csökkentik a karbonlábnyomot.
4. Csomagküldés és beszerzés: Amilyen küldeményért csak lehet, érdemes személyesen elmenni egy átvevőhelyre, vagy biciklis futárt alkalmazni. Ezáltal csökkenthető az utaztatott termékek által generált üvegházhatású gázok mennyisége. Egy-egy kis csomagért, ebédért, rengeteg üzemanyagot égetünk el, akkor is, ha mi magunk nem vezetünk.
5. Fenntartható anyagok: A vállalkozások akkor is sokat tesznek a környezetért, ha fenntartható anyagokat használnak a működésükhöz. Ilyen lehet például a biológiailag lebomló eszközök, újrahasznosított papírok és irodaszerek beszerzése.

A napokban jelent meg Magyarországon a GRI hitelesített ESG szolgáltatással rendelkező OPTEN és a nemzetközileg elismert Mastercard közös fejlesztése, egy karbonlábnyom kalkulátor, amely a doyourcarbon.hu weboldalon érhető el. Ennek segítségével bárki perceken belül kiszámíthatja a saját vállalkozása becsült karbonlábnyomát a költései alapján, méghozzá külső szakértők igénybevétele nélkül. Az érték felmérése az első lépés a fenntartható vállalkozásvezetés irányába – írják.

Az OPTEN 2021-ben publikált felméréséből kiderül, hogy a hazai vállalkozások egyre kevesebb része éri meg az ötéves születésnapját. Hogy a cégek túlélési aránya mennyit romlott az évek és évtizedek folyamán, jól mutatja, hogy 2000-ben még az újonnan induló vállalkozások több mint 85 százaléka érte meg az ötéves alapítási évfordulót, 2021-re ez az arány 70 százalék alá esett.

„A romló tendencia nemcsak az ötéves túlélési aránynál figyelhető meg, hanem hosszabb periódusokat vizsgálva is. A tízéves túlélési esély az elmúlt évek alatt 65 százalékról 46 százalékra csökkent, de tizenöt éves intervallumot nézve is látványos a visszaesés. A húszéves kort már csak a vállalkozások 35-37 százaléka éli meg, de még ezen az időtávon is kimutatható a romló tendencia” – írta felmérésében az opten.hu.

Ezt a folyamatot gyorsítják fel az olyan külső tényezők, mint a Covid-19, a háború, az energiaválság, a szuperinfláció. Ezekre az eseményekre azonban a vállalkozóknak és cégtulajdonosoknak nincsen közvetlen hatása. De az már a cégtulajdonosokon múlik, hogy mennyire készülnek fel a válságokra, milyen kompetenciákat fejlesztenek és hogyan hasznosítják az egyre elérhetőbbé váló innovációkat. Vagyis a versengést vagy az együttműködő üzleti kultúrát választják-e.

Fórum és KO-OK: Két üzleti podcast műsor kíváncsi vállalkozókra szabva

Július 5-én debütál a Business Flow 8 üzleti közösség Podcast csatornája, ahol két műsortípussal találkozhatnak a hallgatók. A Fórum a vállalkozói közösség legégetőbb problémáira és kérdéseire keresi a választ Gundel Takács Gábor és három meghívott vendége közreműködésével.

A havonta három alkalommal jelentkező Fórumban olyan témákat boncolgatnak majd, mint a mesterséges intelligencia integrálása a vállalkozásba, az ügyfélszerzés három generáció szemén keresztül, a vállalkozói gondolkodásmód vagy a hatékony értékesítés stratégiák és a vállalkozói magány.

A vendégek között olyan nagyágyúk is felbukkannak, mint a húszéves televíziós múlttal rendelkező Szalay Ádám és a marketing fenegyerekeként elhíresült Sipos Zoltán, de – többek között – Lévai Richárd, Baranyai Dávid, Diczenty-Peti Balázs, Tarsoly Norbert és Weiser István is a későbbi adások aktív résztvevője lesz.

A podcast-sorozat másik műsora, a KO-OK a vállalkozói storytelling új szintje, amely mélyinterjú formátumban mutat be elgondolkodtató és felemelő vállalkozói történeteket. Ezek a beszélgetések rávilágítanak arra, hogyan lehet emberileg és üzletileg is újrakezdeni egy csődhelyzetet vagy problémás karrierváltást követően. Az adásokból a hallgatók lenyűgöző vállalkozói életutakkal ismerkedhetnek meg és választ kapnak olyan kérdésekre is, hogy hogyan állhatnak talpra azután, hogy gyakorlatilag kiszervezik alóluk a cégüket, vagy miért és hogyan érdemes akár a családi tartalékok felélésével is megkockáztatni egy majdnem 360 fokos karrierváltást.

A vállalkozók magyar hangja: Gundel Takács Gábor

A Business Flow 8 Podcast csatorna elindításánál az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy egy hiteles, szakmailag felkészült, emberi hang szóljon a vendégekhez és hallgatókhoz egyaránt. Gundel Takács Gábor egy percig sem hezitált, amikor elfogadta a Fórum és a KO-OK podcast műsorok házigazdai szerepét.

„A saját vállalkozói tapasztalataim, kudarcaim is megmutatták, hogy milyen buktatókkal kell szembenézni egy vállalkozás alapítása és működtetése során. Az általános tapasztalat az, hogy az ember befizeti a tanulópénzt egy esetleges bukást követően, ám ezzel a podcast-sorozattal szeretnénk azt is megmutatni, hogy ez nem feltétlenül szükséges, hiszen nagyon hasznos tapasztalatokat kaphatunk más vállalkozások példáját látva. A podcast-sorozat segít bemutatni a típushibákat, legyen szó akár a gyakorlati dolgokról, vagy a mentalitás- és attitűdbeli hibákról. Hasznos és izgalmas beszélgetések lesznek ezek érdekes vendégekkel, amely nemcsak a kezdő vállalkozásoknak nyújthatnak segítséget, de azoknak is, akik esetleg belebuktak a vállalkozásukba és szeretnék újrakezdeni” – mesélte a műsorral kapcsolatban Gundel Takács Gábor.

A Fórum első adása június 15-től elérhető YouTube-on, Spotifyon és a Mex Rádión, az első KO-OK adás pedig július 6-án érkezik a platformokra.

A formátum eredeti változata, az angol Dragons’ Den 2005-ben hódította meg a világot, ma már 45 országban látható, hazánkban 2019-ben került először képernyőre, azóta évről évre nő a sikere. Az RTL üzleti showműsorának Cápái olyan üzletemberek, akik saját pénzüket kockáztatva döntik el, hogy beszállnak-e egy üzletbe, vagy sem. Az elmúlt évadok során ennek köszönhetően több tucat kis- és középvállalkozás, valamint startup talált befektetőt és üzleti mentort magának. A Cápák között hazai indulása óta a Cápák a műsorban összesen majdnem egymilliárd forintot ígértek oda.

A már jól ismert Cápák újabb ötletekre harapnak

• Tomán Szabina, a magyarországi Tomán Lifestyle tulajdonosa, cégének 4 országban 31 szalonja van. Az életmódváltás és az egészséges szépség nagykövete.
• Balogh Levente, a vízkirály. A Szentkirályi ásványvíz alapító tulajdonosa. Emellett befektető és üzleti tanácsadó, a nemzetközi márkaépítés mestere.
• Balogh Péter, közel 40 startupban van érdekeltsége, ő Magyarország egyik legaktívabb angyalbefektetője, aki befektetőcégét tőzsdére viszi.
• Lakatos István, a Bravogroup Holding vezérigazgatója, a számok embere. Célja új iparágakban terjeszkedni és új tehetségeket felkarolni, szenvedélye a növekedés.
• Moldován András, sertéstartó, integrátor, angyalbefektető, a Jack’s Burger étteremlánc tulajdonosa. A dinamikus vállalkozók online mentora.

A műsor házigazdája továbbra is Kovalcsik Ildikó, azaz Lilu. A Cápák között gyártója a Magyar Film- és Média Akadémia.

Máté Krisztina, a műsor producere: „Soha ennyi befektethető vállalkozás nem akart még a Cápákkal találkozni, soha ennyi befektetési ígéret nem volt még korábban a Cápák között műsorában. Egyre fontosabb szempont a Cápáknak és a Kishalaknak is a fenntarthatóság, a környezettudatosság, egyre tudatosabbak a vállalkozók, egyre inkább értik, mit nyernek a különdíjakkal, miért éri meg a Cápák előtt megmérettetni magukat. Ez az RTL, a Cápák, és a műsor sikere. Meg persze mindenekelőtt a vállalkozóké.”

Varró Szabolcs, az RTL kreatív producere: „Ötödik évadába érkezett a Cápák között. Ennek ellenére soha nem volt még benne két azonos történet. A műsor minden évben újdonságokkal szolgál – köszönhető ez annak, hogy az üzleti világ napról napra változik és erre a vállalkozók és a Cápák is újszerűen reagálnak. Idén is olyan történeteket láthatnak a nézők, melyek érdekesek, szórakoztatók és tanulságosak – nem csak üzleti, hanem emberi oldalról is. Ráadásul olyan ismert emberek is feltűnnek a vállalkozók között, akikről eddig nem is tudtuk, hogy vállalkozásra adták a fejüket!”

Ők a Cápák között stratégiai és szakmai partnerei:

A műsor a partnereinek köszönhetően eddig is plusz támogatásokhoz és üzleti lehetőségekhez juttatta azokat, akik szerepeltek az RTL üzleti showműsorában – nem lesz ez másként az új évadban sem.

K&H – Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetője:  „A műsor indulása óta pénzügyi tanácsadói vagyunk a Cápák között vállalkozóinak, akik bár évről-évre egyre felkészültebbek, úgy látjuk, még van hova fejlődniük. Ezért az idei évadtól a „K&H az innovációért és fenntarthatóságért” különdíjunk minden jelöltjének biztosítjuk a két napos, K&H pénzügyi tervezés tréningen való részvételt, így a különdíjunk nyertese, a díjjal járó 1 millió forint értékű mentorprogramot az értékesítés támogatására és a sikeres szintlépésre tudja fordítani.”

MAGYAR TELEKOM – Nyiri Mária, a Magyar Telekom kkv szegmenskommunikációs vezetője: „A célunk továbbra is az, hogy kézzelfogható segítséget nyújtsunk a vállalkozásoknak. A Digitálisan Tettrekész Díjasaink és Fődíjasunk példáján keresztül pedig rá szeretnénk irányítani a figyelmet arra, hogy a digitális megoldások, eszközök kihasználásával előreléphetnek és nagyot alakíthatnak a versenytársak előtt is.  Ez a jelen helyzetben alapvető kérdés, mert a kihívásokkal teli időszakok azt mutatják, hogy a felkészültség, az előrelátó gondolkodás nem csupán a fejlődést segíti, hanem azt is, hogy a vállalkozás minden helyzetben képes legyen megállni helyét a piacon. Hisszük, hogy a digitalizáció segítségével a vállalkozások ütésállóbbá válhatnak a nehéz piaci helyzetekben.”

SAMSUNG – Kerpen Szabolcs, a Samsung Magyarország mobil üzleti megoldásokért felelős vezetője: „Nagy öröm számunkra, hogy idén is támogathatjuk a Cápák között tehetséges vállalkozóit. A Különdíjasok számára a legújabb technológiákkal és biztonsági megoldásokkal ellátott Samsung termékekből álló Megoldáscsomagokat ajánlunk fel. Az eszközökön túl fontosnak tartjuk, hogy mobilmegoldásokkal kapcsolatos konzultációt is tartsunk számukra, melynek keretében a vállalkozásuk jellemzőinek leginkább megfelelő konstrukciót találjuk ki közösen. Az új, legfőképp internetalapú és mobil megoldásokra épülő tudásalapú mobilgazdaságban az érvényesüléshez elengedhetetlen az adatok és az elvégzett szellemi munka védelme. Erre a tudatosságra szeretnénk rávezetni a díjazottakat és a magyarországi felhasználókat.”

KIA – Nagy Norbert, a KIA Hungary ügyvezetője, elnöke: „A Kiánál hiszünk abban, hogy a haladó, optimista és pozitív emberek megváltoztathatják a világot. Autóipari vállalatként hatalmas felelősséggel tartozunk a természetnek, ezért olyan vállalkozásokat keresünk, amelyek számára ugyanezek az értékek fontosak: az inspiráció, a mobilitás mellett ökoszisztémában és környezettudatosságban gondolkodnak. Ebben a műsorban hihetetlenül izgalmas ötleteket és innovatív, kreatív vállalkozásokat ismerhetünk meg. Fantasztikus látni, ahogy egyre felkészültebbek a jelentkezők, egyre profibb pitch-eket láthatunk. És úgy gondolom, hogy ez nem csak a műsornak tesz jót, hanem azoknak is, akik nem jelentkeznek a műsorba, de figyelik, mert rengeteget tanulhatnak.”

OPTEN – Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója: „Hogy miért támogatjuk már harmadik éve a Cápák között műsort? Mert nehéz időkben a sikertörténetek még jobban felértékelődnek. A történeteken keresztül példaképek születnek vagy épp célok kerülnek elérhető közelségbe. Az embereknek lesz hitük, hogy bátorsággal, kitartással, szakmaisággal ők maguk is elérjenek hasonló sikereket. És ez tényleg így van. Nem mondom, hogy vállalkozni könnyű, de a sok nehézség, csak még értékesebbé teszi az elért eredményeket. Lassan 30 éve – az OPTEN megalapításakor – éreztem azt, amit a műsorban megjelenő kezdő vállalkozók is érezhetnek. Kicsit bizonytalanul, de tele tervekkel, lelkesedéssel vártam a jövőt. És akkor elkezdődött életem egyik legfantasztikusabb kalandja. Mert ez nem csak a pénzről szól – de persze arról is. Egy biztos: akik a vállalkozás mellett döntenek, sosem fognak unatkozni. Őszintén szólva nagyon szeretném, ha minél többen élhetnék át azt az érzést, amit egy sikeres cég felépítése, működtetése, vezetése tud adni. Mert az fantasztikus!” 

A koronavírus-járvány a gazdaság egészére, így a marketing- és kreatívszektorra, az ezen a területen működő vállalkozásokra is hatással volt. A szektorban és a kiegészítő területein 2020-ban összesen több mint 13 ezer állás szűnt meg és 450 milliárd forinttal kevesebb volt az árbevétel, mint egy évvel korábban – derült ki a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport és az Opten közös elemzéséből.  A Marketing Index (MI) 2020-ban született azzal a céllal, hogy évről-évre pontos képet adjon a marketingágazat teljesítményéről – a pandémia okozta károkról – és az új trendekről. Az MI a 2015-ös évtől 10 ezer pontról induló indexrendszerben méri az ágazat és az egyes szakágazatok teljesítményét.

„Bár nagyon nehéz éven vagyunk túl, pozitívumként értékelhető, hogy minimálisan, 0,17 százalékkal növekedett az MI a 2019-es szinthez képest, így elérte a 15 101 pontot. A növekedés motorját egyértelműen a 2020-ban némileg gyengébben teljesítő, de így is a legmagasabb értéket elérő médiareklám, és direkt marketing területén tevékenykedő cégek jelentették, de növekedést ért el a piackutatás is” – mondta Hinora Bálint, a Positive Adamsky group managing directora.

Az MI öt szakágból áll: ezek a piackutatás, reklámügynökség, PR, direkt marketing és médiareklám. A szakágazatokhoz meghatározott TEÁOR-számok tartoznak, ezek alapján sorolják be a cégeket az Opten adatbázisa alapján.

Az MI összesített árbevétele és adófizetési kötelezettsége jócskán visszaesett a 2018-as és a 2019-es adatokhoz képest is. Az árbevétel például a 2019-es 820,9 milliárdról 737,8 milliárd forintra, míg az adófizetési kötelezettség 7,17 milliárdról 6,5 milliárd forintra mérséklődött. A 2019-es 19 ezerről 2020-ra 16 ezerre esett vissza a munkavállalók és foglalkoztattok száma, a személyi jellegű ráfordítások értéke pedig 94,808 milliárd forintra rúgott. „Bár csökkent a létszám a szakágazatokban, a létszámarányos bevétel nőtt, vagyis kevesebb ember dolgozott ugyanannyit vagy többet” – emelte ki Hinora Bálint.

Szárnyalt a direkt marketing, csúcs a piackutatásban

A járvány ellenére is növekedést elkönyvelő területek közül kiemelkedik a direkt marketing, ugyanis 17,43 milliárd forintos nyereséget ért el, és a személyi jellegű ráfordítások is nőttek. Ebből az látszik, hogy tavaly egyértelműen a közvetlen kommunikáció felé fordultak a hirdetők. Annak ellenére, hogy az árbevétele 208,8 milliárd forintról 201,8 milliárdra esett vissza, továbbra is domináns a médiareklám, azaz a médiaügynökségek területe.

Jól vették az akadályokat a piackutató cégek is, az árbevétel 72 milliárd forintra rúgott, ami új csúcsnak számít az index bázisévéhez (2015) képest, annak ellenére, hogy a területen működő cégek és egyéni vállalkozások száma csökkent.

Egyre több az egyéni vállalkozó a reklámügynökségek szakágazatában

Megszenvedte a járványt az egyik legnagyobb hozzáadott értéket teremtő szakágazat: a reklámügynökségek produkálták ugyanis a leggyengébb teljesítményt 2020-ban. Tavaly a 2016-os teljesítménye alá esett a szakágazat, és súlya a 2016-oshoz képest (árbevétel alapon) közel 27 százalékot zuhant. Ennek oka az lehet, hogy a terület legnagyobb árbevételt generáló cégei viselték legrosszabbul a járványt: a fizetésképtelenségi mutatóik átlagosan 50 százalékot romlottak, de az 1 milliárd forint feletti árbevételű cégeké például már 72 százalékkal nőtt. A szakágazat éves árbevétele pedig összességében 277 milliárd forintra csökkent.

A PR szakágazat számára sem alakult jól a 2020-as év: a rekordévet jelentő 2019 után 2020-ra 63 milliárdról 48 milliárdra esett vissza az árbevétel. Ennek ellenére az adózott eredmény szinte megegyezik a 2019-essel, az árbevétel arányos nyereség pedig közel a duplájára nőtt, aminek okai a kevesebb közvetített szolgáltatás –azaz az ügynökségek tisztán tanácsadói tevékenységének igénybevétele –, illetve a személyi jellegű ráfordítás csökkenése lehet. A foglalkoztatottak száma 27,15 százalékkal csökkent.

Így szerepeltek a gyártótevékenységek

A Marketing Index része a Marketing Index Plusz (MI+), amely a rendezvény, hang-és képművészet, nyomda, média/sajtó és a digitális produkció tevékenységi körök és terültek teljesítményéből áll össze. Az MI+ szakágazatai 2015 óta folyamatos növekedést mutattak, a vírushelyzet azonban jelentős változást hozott a cégek életében. A mezőnyből magasan kiemelkedik a rendezvények területe, amely a 2019-es 16 934-es értékéről 2020-ban 9734-re esett vissza. A másik nagy pofont a Hang- és Képművészet (filmgyártás) kapta, amely 13 322-ről 8964-re csökkent, és ezzel sereghajtóvá vált. A Média/Sajtó és a Nyomda szakágazatok viszonylag alacsony visszaeséssel zárták az évet, viszont a Digitális Produkciók nem tudtak növekedést felmutatni.

Hatalmasat zuhantak a rendezvények, összeesett a filmgyártás

A 2020 márciusi korlátozások első áldozata a rendezvénypiac volt. A szektor a kényszerleállásokig az MI+ vezető ágazata volt, 2020-ban azonban az árbevétele 56 százalékkal, az adózott eredmény 78 százalékkal csökkent, ezzel az eddig mért legalacsonyabb szintet érte el. Ennek ellenére a kutatásból az is látszik, hogy a rendezvényszervező cégek sok esetben az alkalmazottak megtartása mellett döntöttek, a leépítési arány ugyanis 22 százalékos volt. Ez a korábbi nyereséghez mért ráfordításhoz képest 56 százalékkal magasabb.

A filmgyártást a leggyengébb eredményt produkálta a gyártótevékenységek között. A szektor teljes árbevétele 395 milliárdról 239 milliárdra esett, ami közel 40 százalékos csökkenést jelent, míg az adózott eredmény 38,7 milliárdról 14,1 milliárdra mérséklődött, ez pedig már több mint 63 százalékos csökkenés. A rendezvényekkel ellentétben itt a zuhanó eredményekkel egyenesen arányos a személyi jellegű ráfordítások és a foglalkoztatottság visszaesése. 2015 óta a foglalkoztatottak száma stabilan 6000 fő körül mozgott, a személyi jellegű ráfordítások pedig lassú, de biztos emelkedést mutattak. 2019-hez képest 2020-ban a foglalkoztatottak száma 6259-ről 4075 főre esett vissza, a személyi jellegű ráfordítás pedig majdnem 50 százalékkal, 28 milliárdról 15 milliárd forintra csökkent.

A média és sajtó területén tevékenykedő cégek esetében az árbevétel és az adózott eredmény is csökkent, ahogy a foglalkoztattak száma és személyi jellegű ráfordítás rátája is. Az árbevétel 20 milliárd forinttal, a cégek száma pedig 8 százalékkal csökkent. A digitális produkciós szakágazatban az árbevétel szintén csökkent 2019-hez képest, az adózott eredmény viszont nőtt az adófizetési kötelezettség csökkenése miatt. A digitális gyártási ágazat a pandémia alatt kiemelt jelentőséget kapott, hiszen a hagyományosnak mondható kommunikációs platformok szerepe átértékelődött. A nyomda szakágazat pedig a több mint 12 ezer fős munkavállalói körével 2020-ban az előző évi 275 milliárdhoz képest 233 milliárd forintnyi árbevételt ért el.

Hinora Bálint a fentiek ellenére bizakodó a szakma jövőbeli teljesítményét és szerepét illetően: „Az élet elkezdett visszatérni a szakágazatokba, de a Covid hozta változások a munkaszervezésben, stratégiai tervezésben, tanácsadásban, salesfolyamatokban, ellátási láncokban vagy éppen HR-kérdésekben teljesen új trendeket rajzolt fel. Ezek jó részét meg kell tartanunk és beépítenünk. Amelyik ügynökség képes a gyors megújulásra, az a következő években szárnyalni fog.”

A megszűnések esetében éppen ellentétes tendencia látható. Amíg az elmúlt év április eleje és június vége között 9166 társaság tűnt el a cégnyilvántartásból, addig 2021 első negyedévére ez 4351-re mérséklődött. A számok azt tükrözik, hogy 2020 tavaszától nagyon sokan halasztották a vállalkozásalapítási terveiket, hiszen hirtelen drasztikusan romlottak a kilátások. Mostanra viszont sokkal stabilabbnak érződik a helyzet, s élénkülni látszik a cégalapítási kedv.

A végelszámolások és a felszámolások számának alakulása is érdekes tendenciákat mutat, melyek dinamikája ugyanakkor jóval mérsékeltebb. Az OPTEN az elmúlt év márciusában 841 végelszámolást regisztrált, míg idén ugyanebben az időszakban 629 eljárást számlált a mutató. A felszámolások esetében pedig – ugyancsak márciusi adatokat alapul véve – az eljárások száma a 2020. évi 572-ről 423-ra olvadt. Emellett a kényszertörlések száma szintén csökkenő trendet mutat, hiszen a tavaly áprilisi 1319-ről idén márciusra 46-ra esett. Hozzá kell tenni, hogy ez utóbbi hátterében minden bizonnyal a kényszertörlési eljárások elrendelését korlátozó kormányrendelet húzódik meg, amelyet még az első hullám idején léptettek életbe.

„A számok alapján is látszik, hogy a válság kirobbanását követően egyértelműen megnőtt a cégfluktuáció, csökkent a várható cégélettartam és emelkedtek a kockázatok. Az idei év elejére viszont már egyértelműen visszatért a vállalkozási kedv” – fejtette ki Nagy Edit, az OPTEN értékesítési vezetője.

Új fizetésképtelenségi eljárások a „láthatáron”

„Abban a gazdasági környezetben, amelyet komplett szektorok átmeneti, vagy tartós ellehetetlenülése jellemez, különös apropója van azoknak a változásoknak, amelyeken a fizetésképtelenségi szabályozás aktuálisan keresztülmegy. A fizetésképtelenségi eljárások palettája – a sokak által ismert csődeljárás és felszámolás mellett – két újdonsággal egészül ki: a reorganizációs, illetve a szerkezetátalakítási eljárással. Míg előbbi a veszélyhelyzeti intézkedéscsomag részeként, a Covid-19 által okozott gazdasági tünetek mérséklését célzó, kormányrendeletben szabályozott eljárástípus, addig a szerkezetátalakítás egy a koronavírus megjelenését megelőzően elfogadott, Európai Uniós szintű irányelvre vezethető vissza. Az irányelvet a hazai jogrendszerbe átültető törvény június elején került kihirdetésre a Magyar Közlönyben. Mindkét jogszabály az átmeneti nehézségekkel küzdő, de alapvetően életképes vállalkozások talpon maradását kívánja elősegíteni” – mutatott rá dr. Nyitrai Tibor LL.M., az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás együttműködő ügyvédje.

A két új eljárástípus sok hasonlóságot mutat egymással, emellett vannak olyan elemeik, amelyek leginkább az itthon jól ismert csődeljárással rokoníthatók, azzal a markáns különbséggel, hogy az új típusok esetében az érintett vállalkozás eldöntheti, nyilvános vagy nem nyilvános formában viszi végig a folyamatot. Előbbi esetben „RA”, illetve „SZA” toldat kerül bejegyzésre a vállalkozás neve mellé, amely így jelzi, hogy milyen eljárás zajlik a társaságnál.

A cégeknek vonzó lehet ugyan a nem nyilvános forma, hiszen ebben ez esetben nem társul a vállalkozás neve mellé a kötelező bejegyzésből fakadó negatív stigma. Ez ugyanakkor bizonyos szempontból szigorúbb követelményeket támaszt a nyilvános eljáráshoz képest. Ebben az esetben ki lehet választani, hogy mely hitelezőket vonják be az eljárásba, s csak őket értesítik. Velük azonban minden érdemi kérdésben egyhangú döntést lehet csak hozni. A nyilvános folyamat során minden ügyfelet értesítenek, ám egy-egy kérdés megszavazásához elegendő lesz 60 százalékuk egybehangzó szavazata. Minden vállalkozás maga dönti majd el, hogy melyik ügymenet sikeres lebonyolítására lát nagyobb esélyt.

Egyelőre bizonytalan, hogy a vírushelyzet által életre hívott reorganizációs eljárás milyen fogadtatásra lel a gazdasági szereplők körében, ahogyan az is, hogy meddig élhetnek a vállalkozások a reorganizáció eszközével. A Szerkezetátalakítási irányelvet viszont idén nyárig kellett átültetni a magyar jogrendbe: a vonatkozó törvény pedig jövő nyáron lép majd hatályba, így a fentiekben említett, „SZA” toldattal kiegészített cégnevekkel leghamarabb 2022-ben találkozhatunk majd.

„Általános vélekedés, hogy a csődeljárás az évek során nem tudta betölteni a neki szánt, a vállalkozások reorganizációját is elősegítő szerepet, amelyet alátámaszt a csődeljárások tartósan alacsony száma. Jelenleg sokan úgy vélik, hogy az új eljárástípusok megjelenésével a csődkérelmek száma tovább csökken majd” – mondta dr. Nyitrai Tibor.