A felmérésben megkérdezettek többsége (57%) évente néhány alkalommal vásárol ruhát, és csupán minden ötödik (22%) szerez be havonta egy-egy új darabot. Ennek ellenére a válaszadók több mint felének fontos, hogy divatosan öltözködjön, leginkább azért, mert magabiztosabbnak (31%) és vonzóbbnak (25%) érzik magukat, igényességet tükröz (24%), és az önkifejezés egyik eszközének (22%) tartják. Bevallásuk alapján a társadalmi elvárások (6%) és a státusz (7%) nem jelentenek kiemelt szempontot a ruhák kiválasztásánál. Az ár (82%) mellett leginkább a kényelem (75%) és a minőség (59%) meghatározó tényezők, míg a márka (10%) kevésbé számít. Átlagosan tízből négy vevő figyel arra, hogy a ruhaneműi lehetőleg fenntartható forrásból származzanak, azonban a két szélső korosztályban, a tinédzserek (16-19 év) és az 50-59 év közöttiek körében jóval magasabb ez az arány (49% és 54%).

Idehaza az emberek leginkább a saját ízlésük szerint öltözködnek (82%), míg néhányan (22%), különösen a férfiak (28%) és a diplomások (32%) kikérik párjuk tanácsát, de a barátok (11%) vagy családtagok (10%) javaslatai már ritkábban nyomnak a latba. A kutatásban résztvevők többségét (87%) egyáltalán nem érdekli az influenszerek véleménye. A fiatalabb generációk az átlagnál jóval fogékonyabban erre, így a tinik (16-19 év) és a fiatal felnőttek (20-29 év) negyedének számít, mit gondol kedvenc influenszerük az adott ruhadarabról.

Leggyakrabban bevásárlóközpontokban (40%) és online áruházakban (23%) vásárolnak a magyarok, ezt követik a használtruhaboltok (15%), a kis helyi butikok (10%), az online piacterek és az outlet boltok (6%). „A kutatás eredményei alapján a plázák különösen népszerűek a fővárosban és megyei jogú városban lakók (46-47%), a férfiak (50%) és a huszonévesek (49%) között. Leginkább azért járnak ide az emberek mert felpróbálhatják a ruhákat (56%), mindent megtalálnak egy helyen (46%) és személyen megnézhetik a választékot (46%), valamint meggyőződhetnek a ruhák minőségéről (40%)” – hangsúlyozta Deutsch Krisztina, az Etele Plaza igazgatósági tagja, bérbeadási és marketing igazgatója.

Magyarországon a legtöbb vevő (50%) a semleges, így a fekete, fehér és szürke árnyalatú ruhaneműket részesíti előnyben. A válaszadók ötöde az élénkebb színekre voksol, mint a piros, sárga vagy a kék, ezeket követik a pasztell árnyalatok (17%), végül pedig a földszínek, mint a barna vagy a zöld (13%). A megkérdezettek csupán negyede nyilatkozta azt, hogy nem hord kiegészítőket. A férfiaknál a karóra a legnépszerűbb viselet (48%), amit messze lemaradva a nyaklánc (23%), a gyűrű (22%) és a karkötő követ (21%). A nőknél a legkedveltebb kiegészítő a fülbevaló (59%), a gyűrű (50%), a nyaklánc (48%), majd pedig a karkötő (45%).

A megkérdezettek közel fele (47%) saját bevallása szerint évente maximum 50 ezer forintot költ ruhára, nagyjából harmada (31%) 100 ezer forintot szán rá, és minden ötödik válaszadó engedheti meg magának, hogy ennél többet fordítson öltözködésre. A legtöbben (48%) akkor vesznek ruhaneműt, amikor szükségük van rá vagy kedvük van hozzá, a kutatásban résztvevők majdnem negyede (23%) spontán vásárol, és hasonló arányban vannak azok (28%), akik csak leértékeléskor vásárolnak vagy igyekeznek ebben az időszakban beszerezni a vágyott ruhadarabot. A magyarok kétharmada (65%) maximum egy órát vagy annál is kevesebbet tölt ruhavásárlással, a többiek 2-3 órát szánnak a shoppingolásra.

Hamarosan becsengetnek, ám nemcsak a gyerekek számára kezdődik el az iskola, a tanév a szülőket is kihívás elé állítja. A MediaMarkt az őszhöz közeledve kíváncsi volt arra, hogy mit jelent az iskolakezdés a szülők nézőpontjából. A karantén-időszakban jellemző otthoni tanítás továbbra is velünk maradt, legalábbis a 6-14 éves diákot nevelő szülők körében, hiszen 42%-uk napi szinten tanul a gyermekével otthon. Az anyák valamivel jobban kiveszik a részüket ebből a feladatból, hiszen 45%-uk foglalkozik minden nap a tananyaggal, míg az apák 39%-a szán időt arra, hogy együtt tanuljon gyermekével.

Sok szülő a nagyobb dolgozatok/felmérők előtt (27%) ül le tanulni gyermekével, míg 16%-uk hétvégente szakít néha időt a lecke közös átnézésére. Mindössze 15% azoknak az aránya, akik nagyon ritkán, vagy soha nem tanulnak együtt a gyermekükkel.

A gyermekükkel tanuló szülők többsége (42%) alkalmanként 1-2 órát, míg harmaduk (33%) fél-egy órát szán erre a tevékenységre.

Tízből hat gyereknek saját “kütyüje” van 

A családok többsége a gyermek tanulásához mobiltelefont (55%), laptopot (45%), asztali számítógépet (28%), tabletet (24%) és ebookot (7%) használ, azonban közel negyedük (24%) semmilyen elektronikai eszközt nem vesz igénybe segítségképpen.

Háztartásonként az is eltérő, hogy egy családra hány elektronikus, tanulást segítő eszköz jut. A kutatásban résztvevő szülők több, mint fele (59%) nyilatkozott úgy, hogy iskoláskorú gyermekének van saját kütyüje, míg mindössze 23% mondta, hogy a gyerek a szülő eszközén tanul. A családok 12 százalékánál egy-egy közös használatú eszköz van csupán.

Minden harmadik iskolás családjában bevetik a mesterséges intelligenciát 

A mesterséges intelligencia (AI) használata napjaink egyik legaktuálisabb kérdése és hatalmas vitákat gerjeszt a szakemberek és a laikusok körében is. A kutatás igazolta, hogy valóban megosztottak a szülők a kérdésben: 33% használja valamilyen módon az AI-t a gyermekkel való tanuláshoz, 33% nem használja, de érdeklődik iránta, 33%-pedig elutasítja az új technológiát erre a célra.

Abban is megoszlanak az eredmények, hogy miként használják a mesterséges intelligenciát: 13%-uk közösen használja az AI-t, míg 11%-uk esetében csak a szülők fordulnak a technikához, hogy segítséget kapjanak egy nehezebb témában. Kilenc százalék azoknak az aránya, akiknél a diák önállóan használja a mesterséges intelligenciát.

„2024-ben az AI forradalma zajlik, előbb-utóbb mindannyiunk életére hatással lesz az új technológia. Fontos, hogy a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket jól és tudatosan használjuk fel, előnyeit több területen is integrálni tudjuk. A gyermekek otthoni tanulása, a készségeik fejlesztése egy olyan téma, amelyben az AI hatékonyan tud segíteni a jövő nemzedékeinek – de a szüleiknek is. Kutatásunk szerint ezt egyre több család is felismeri” – mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezetője.

Veszély vagy önállóságra nevelés a digitális tanulás? 

A tanulást segítő lehetőségek közül a szülők az oktatóvideókat találják a leghasznosabbnak (29%), de sokan szeretik a különböző tanulós applikációkat is (22%). A mesterséges intelligencia is felkerült a listára 8%-kal, azonban a szülők ötöde (20%) úgy nyilatkozott, hogy semmilyen online megoldást nem vesz igénybe a gyermeke tanulásához.

A kutatás arra az alapkérdésre is kereste a választ, hogy miként viszonyulnak a szülők a gyermekeik „kütyü”- használatához. A többség (43%) úgy véli, hogy az elektronikus eszközöké a jövő, ezért fontos, hogy a gyermek mielőbb megtanulja jól használni ezeket. A szülők 34%-a is osztja ezt a véleményt, azonban ők erősen korlátozzák az okoseszközök használatát. Tizennégy százalék azoknak az aránya, akik inkább a veszélyt látják az eszközökben és szeretnék, ha gyermekük minél ritkábban nyúlna a telefon és a tablet után. A maradék 10% úgy véli, hogy az élet majd megtanítja a gyereket a technika használatára – ők nem érzik, hogy nekik feladatuk lenne ebben.

Photo by Annie Spratt on Unsplash

A pályázat központi eleme az inspiráció: így annak kiírója, a Coca-Cola HBC Magyarország, a Costa Coffee kizárólagos hazai forgalmazója igyekezett megtudni, hogy mit is ad az inspiráció: az Opinio kutatócéggel közösen végzett felmérésből az derült ki, hogy a válaszadók 50-50 százalékának  lendületet vagy új ötleteket, 43 százalékuk számára pedig pozitív hozzáállást. Bár sokak életében fontos az inspirálódás, mégis a válaszadók 39 százaléka ritkán, 16 százaléka nagyon ritkán vagy soha nem éli át ezt az érzést. Érdekes, hogy a felmérésben résztvevők eltérően vélekednek arról, hogy miért van szükségük inspirációra:  minden harmadik válaszadó  az alkotáshoz tartja fontosnak, míg minden második úgy gondolja, hogy ösztönzésre a mindennapok taposómalmához, illetve a munkához van szüksége. A válaszadók negyedének a sütés-főzéshez, ötödének a sportoláshoz kell ihlet és motiváció.

A kávé mint az inspiráció forrása?

A Costa Coffee felismerte, hogy a kávérajongók között egyre markánsabban körvonalazódik egy új fogyasztói bázis: ők a rituális művészek, akiknek mindennapjait áthatja az alkotás vágya. Zene, főzés, sport, fotózás, DIY-tevékenység – ezeken a területeken kiemelten fontos számukra az inspiráció, a két kézzel alkotás. Őket célozva a Costa Coffee “A kávézás élménye – rutin helyett rituálé” tematikájú új alkotásokat vár a Costa Art & Craft pályázatára.

 A Costa Coffee kutatásából az is kiderült, hogy bár a kávézók, a kávéházak évtizedek, vagy inkább századok óta a szellemi munka műhelyei, sokan még nem kapcsolják össze a kávét az alkotással: a kávéhoz tartozó legerősebb asszociációk a kávé ízéhez és élettani hatásaihoz kapcsolódnak, a válaszadók közel 40 százaléka ezekre asszociál. Az olyan, elsősorban érzelmi jellegű összekapcsolás, mint az „énidő”, az „inspirációforrás” vagy a „kikapcsolódás”, ritkábban kötődnek a kávéhoz – de a nők körében gyakoribbak az ilyen asszociációk.

A kávé és az alkotás közötti kapcsolatot erősíti most a Costa Art & Craft pályázata, melyre bármilyen, a kávé vagy a kávézás által inspirált alkotással lehet pályázni műfaji megkötés nélkül: legyen bármi, ami szebbé, érdekesebbé, izgalmasabbá teszi a világunkat, szerethetőbbé a mindennapjainkat.

„Hogy mit várunk ettől a pályázattól? Azt, hogy a 21. század első negyedében hogyan képes egy profi vagy műkedvelő műtárggyá formálni a kávézás élményét és örömét, méghozzá úgy, hogy egy vadonatúj alkotást hoz létre. Legyen ez dizájnelem, legyen ez egy iparművészeti munka, egy vers, egy zene, egy haiku, egy színdarab, egy festmény, egy szobor vagy grafika, teljesen mindegy. A lényeg az, hogy sikerüljön a pályázónak önmagából egy olyan szeletet megmutatni, ami ebben a témában, ebben a szellemiségben számára fontos. Egy ilyen pályázat arra is kíváncsi, hogy mennyire vagyunk különbözőek az egyformaságunkban. Úgyhogy tessék pályázni, nagyon kíváncsiak vagyunk, és nagyon nagy szeretettel és örömmel várjuk a pályázatokat” – mondta Szurcsik József Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész, képzőművész, grafikus és festőművész, a zsűri tagja.

A zsűri további tagjai:

• Cserhalmi Luca esztéta, a Godot Kortárs Művészeti Intézet kurátora
• Czikkely Panni formatervező művész, illusztrátor és grafikus
• Gávris Iván, a Coca-Cola HBC Magyarország kávészakértője
• Mitter Anna Róza bőrdíszműves designer, a Mittersisters alapítója

A zsűri tiszteletbeli tagja Kocsis Paulina Fonogram-díjas dalszerző, énekes.

A pályázatokat augusztus 31-ig, a mesterséges intelligencia segítségével készült pályaművek esetében pedig augusztus 24-ig várja a Costa Coffee, részletek itt.

A kutatás a Coca-Cola HBC Magyarország megbízásából 1010 fő részvételével 2024 áprilisában készült.

A kisgyerekes (4-10 év) szülők fele legalább egyszer elvitte mozizni a család legkisebb tagját az elmúlt egy évben, negyedük pedig 3-4 alkalommal is eljutott a filmszínházakba. A moziba járó családok általában maximum 5 ezer forintot költenek el egy-egy alkalommal fejenként.

A magyarok közül relatíve sokan (20%) már a négyéves, vagy fiatalabb gyerekeket is elég érettnek tartják a mozizáshoz, de a megkérdezettek többsége szerint (52%) öt és hét éves kora között érdemes elvinni egy kisgyereket először egy előadásra. A válaszadók negyede (23%) viszont úgy véli, a legjobb, ha ezzel 8 éves korig várnak.

A vetítés alatt a megkérdezettek leginkább azon aggódnának, hogy a gyermek nem üli végig a műsort (50%), hangoskodik (33%) vagy túl hangos lesz számára a film (29%), illetve nem tudnak kijutni a vetítésről időben a mosdóba, ha a szükség úgy hozza (25%). Sokan attól is tartanak, hogy nem látja jól a filmet az előtte ülőtől (22%) vagy túl ijesztő lesz számára a tartalom (21%).

A mozi kiválasztásánál a filmkínálat (48%) mellett a vetítési időpontok (34%), a kényelmes, gyerekbarát ülések (31%), valamint a jegyárak (29%) a legfontosabb szempontok, de számít, hogy van-e pelenkázó vagy játszóház a közelben (20%), könnyen elérhető-e a mosdó (19%) és tiszták-e a termek (19%).

A válaszadók szerint a gyerekek első mozis élménye leginkább a megfelelő film kiválasztásán múlik (75%), de fontos az is, hogy közösen megbeszéljék, vetítéskor mire számítsanak (35%). Emellett érdemes a gyermek kedvenc ételét és italát is kiválasztani a büfében (33%), továbbá figyelni arra, hogy egy családias teremben (33%) induljon a vetítés.

„Az első mozizás meghatározó pillanat a kicsik életében, így a film mellett érdemes olyan termet választani, ahol a barátságos fények, a visszafogott hangzás és a változatos kialakítású, gyerekekre méretezett ülőhelyek zavartalan szórakozást biztosítsanak a gyermekes családoknak” – hangsúlyozta Borsos-Vámosi Dóra, az Etele Plaza asset managere.

A felmérés szerint a gyerekfilmekről leginkább a programajánlókból (34%), reklámokból (30%), online értékelésekből (30%), és baráti, családi ajánlásokból (30%) értesülnek a magyarok, de az is gyakran előfordul, hogy a gyerek javaslata (24%) alapján választanak.

A legfrissebb Nielsen adatok szerint a hazai kiskereskedelmi kávépiac értéke (nem számolva az instant kávékkal) 2023 április és 2024 április között 75 milliárd forintos volt. Ebben az időszakban a gyártók, forgalmazók összesen 14,4 ezer tonna szemes, őrölt és kapszulás kávét értékesítettek a hazai piacon. A Coca-Cola HBC Magyarország a teljes kiskereskedelmi kávépiacnak értékben a 9%-át lefedő prémium szegmensben van jelen termékeivel, ahol mostanra stabil szereplővé lépett elő Costa Coffee és Caffè Vergnano márkáinak köszönhetően – írják.

Egy megújuló csomagolástól az inspirációs pályázatig

A Costa Coffee brand idén frissíti arculatát, identitását, célja hogy erősebben kapcsolódjon a változó fogyasztói igényekhez. A Costa Coffee úgy látja, hogy a kávérajongók között egyre markánsabban körvonalazódik egy új fogyasztói bázis: ők a rituális művészek, akiknek mindennapjait áthatja az alkotás vágya. Legyen szó zenéről, főzésről, sportról, olvasásról vagy DIY-tevékenységekről – az élet minden területén fontos számukra az inspiráció, a teremtés képessége. Őket célozva a Costa Coffee most “A kávézás élménye – rutin helyett rituálé” tematika mentén készülő új alkotásokat vár  a Costa Art & Craft pályázatára.

Hogyan inspirálódunk?

Egyáltalán a kávénak van-e kiemelt szerepe az alkotáshoz, kreatív munkához szükséges inspirációhoz? A Costa Coffee kizárólagos hazai forgalmazója kíváncsi volt, hogy ki hogyan inspirálódik: az Opinio kutatócéggel közösen végzett felmérésből az derült ki, hogy a válaszadók közel fele teljesen hétköznapi tevékenységek hatására kerül alkotó fázisba, legyen az zenehallgatás, egy jó kávé vagy egy séta. A kávét mint inspirációforrást a válaszadók harmada jelölte meg a felmérésben, 37 százalékuk sport, minden negyedik ember pedig kulturális tevékenység közben nyer inspirációt.

Kávézz és pályázz!

A  Costa Art & Craft pályázatra bármilyen, a kávé vagy a kávézás által inspirált alkotással lehet pályázni műfaji megkötés nélkül: legyen az egy grafika vagy festmény, egy fotó, videó vagy animáció, egy vers, novella vagy dal, egy skicc, szkeccs, ruhaköltemény vagy egy koktél – bármi, ami szebbé, érdekesebbé, izgalmasabbá teszi a világunkat, szerethetőbbé a mindennapjainkat.

„Célunk, ahogy eddig is, a hazai kávékultúra fejlesztése. Ez a pályázat tökéletes eszköz rá, hogy minél többféle megközelítést ismerjünk meg a kávéval, kávézással kapcsolatban, ezáltal mi is jobban megérthetjük a fogyasztási szokásokat, preferenciákat – mondta Kedves Zoltán, a Coca-Cola HBC Magyarország Kávé és prémium alkoholok üzletág igazgatója. „A jó kávé legfontosabb összetevője a minőségi alapanyag, a gondosan válogatott és pörkölt kávészemek, amelyek most reményeink szerint egy sor különböző amatőr és profi művészt inspirálnak rá, hogy kifejezhessék önmagukat. Izgatottan várjuk a beérkező pályaműveket!””

A pályázat induló sajtóeseményén a szakmai zsűri tagjai is bemutatkoztak:

• Szurcsik József, Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész, képzőművész, grafikus és festőművész
• Cserhalmi Luca, esztéta, a Godot Kortárs Művészeti Intézet kurátora
• Czikkely Panni, formatervező művész, illusztrátor és grafikus
• Gávris Iván, a Coca-Cola HBC Magyarország kávészakértője
• Mitter Anna Róza, bőrdíszműves designer, a Mittersisters alapítója

„Nagy örömmel veszek részt a pályázat zsűrijében, mert minden ilyen kezdeményezés ösztönzi az alkotókat és hozzájárul, hogy a művészeti alkotások minél több emberhez eljussanak. Az ilyen pályázatok segítenek abban, hogy az inspiráció, a művészet, a kultúra a mindennapjaink része legyen, épp úgy, ahogyan a kávézás” – mondta Szurcsik József.

A pályázatra augusztus 31-ig (mesterséges intelligenciával készült alkotások esetében augusztus 24-ig) lehet nevezni.

Tízből négy (42%) budapesti akar idén a Balatonnál pihenni, minden ötödik magyar (20%) pedig még nem döntötte el, hogy üdül-e a tó környékén. Amíg a tinédzserek (16-19 év) több mint fele (52%) ellátogat a Balatonhoz, addig az 50-59 éves korosztály közel kétharmada (61%) ezt egyáltalán nem tervezi.

A balatonozók döntő többsége (71%) – különösen a 20 év alatti fiatalok (85%) – leginkább nyári üdülést választ, de vannak, akik tavasszal (11%), ősszel (14%), illetve télen (8%) is szívesen kapcsolódnak ki a tónál. Sokaknak még nem végleges (40%), hogy merre veszik az irányt, de akiknek már igen, azoknál a déli (27%) és az északi part (19%) is népszerű célpont, illetve közel hasonló arányban (14%) vannak azok, akik mindkét partra terveznek eljutni idén.

„Az északi parti településekre elsősorban a színes kulturális és szabadtéri programok, a vízparti élmények, a helyi gasztronómia, a nyugalom, a természeti szépségek és a történelmi nevezetességek vonzzák a hazai vendégeket” – emelte ki a felmérés eredményeiből Penziás Réka és Kovács Gábor. A köveskáli Mandilla Hotel alapítói a gyakorlatban is azt tapasztalják, hogy a versenyképes ár mellett az elhelyezkedés, a szolgáltatások minősége, a pihentető környezet, a szobafelszereltség és a vendégszeretet a legfontosabb szempontok a szállás kiválasztásánál, amit a kutatás eredményei is megerősítenek. Különösen igaz ez a budapestiekre, ahol az elhelyezkedés (64%) és a nyugalom (36%) az országos átlaghoz képest (53%,26%) sokkal jobban felértékelődik.

Az üdülésre naponta fejenként legalább 10-20 ezer forint közötti összeget szánna a megkérdezettek döntő többsége (66%). Az összes válaszadó közel negyede (24%) 20-40 ezer forintot kalkulál személyenként, míg hét százalék ennél is többet áldozna a napi kiadásokra az idén. A kutatásban részt vevő magyarok fele (52%) 1-2 napban vagy hosszú hétvégében gondolkodik, negyedük egy hetet (25%), míg minden tizedik válaszadó minimum két hetet tölt a Balatonnál.

A kutatásban megkérdezett, 16 és 59 év közötti válaszadóknak országszerte közel háromnegyede (72%) legalább 1-2 alkalommal grillezik a nyáron, tízből négyen (41%) minimum havonta, míg minden tizedik (13%) hetente sütöget. Amíg a 20 év alatti fiatalok negyede (26%) minden héten hódol ennek az élvezetnek, addig az ötven felettiek több mint harmada (39%) egyáltalán nem szokott grillezni.

Azokat, akik sütögetni szoktak leginkább az ételek ízvilága, a jó idő, a társaság és a tűz hangulata csábítja a grillezésre. Ilyenkor elsősorban csirkehúst (70%) és a sertéshúst (52%) sütögetnek, de krumplit, paprikát, patisszont és cukkinit (28%) is előbb tesznek fel a rácsra, mint egy kiadós marhahúst (22%). A köretek közül a sült krumpli és a stakeburgonya (50%) messze a legnépszerűbb és a leggyakoribb, ezt követik a grillezett zöldségek (43%), a friss saláta (43%), a kenyerek (30%) és a joghurtos mártások (24%). Grillezéskor az üdítőitaloké (42%) és a limonádéké (41%) a főszerep, különösen a nők körében (47% és 49%). Az alkoholos italok közül a sör (36%) áll a legelőkelőbb helyen, elsősorban a férfiaknak (51%) köszönhetően, míg a röviditalokra (13%), a koktélokra (11%) és a különféle borokra (9%) ritkábban vágyik egy kiadós sütögetésnél a társaság.

„A különlegesebb, faszénen sült fogások közül leginkább a 16 órán kemencében füstölt BBQ marhaszegyet, a pulled pork szendvicset, a joghurtban pácolt tandori csirkét, a grillezett fokhagymás fűszervaja portobello gombát és az egészben grillezett tengeri halat kóstolnák meg a magyar vendégek a felmérés eredményei szerint” – emelte ki Antalffy Judit, A Kert Bisztró tulajdonosa.

A kutatásban résztvevők önbevallása alapján a leggyakoribb hiba, amit grillezés közben elkövetnek az, hogy túlsütik az ételt vagy nyílt láng felett megégetik azt. Emellett sokan nem várják meg, hogy megfelelően felforrósodjon a grill, amitől kiszárad a fogás vagy nem sütik meg eléggé az ételeket, és ezért a végeredmény nyers marad. Mindeközben a válaszadók harmada (34%) saját bevallása szerint a grillezés nagymestere, aki semmilyen hibát nem követ el. Sőt, a budapestiek közül tízből négyen (42%) vannak erről a képességükről meggyőződve.

A megkérdezettek háromnegyede (76%, azok közül, akik szoktak sütögetni) étellel és itallal együtt legalább 3.000 – 5.000 forintot elkölt fejenként egy grillezésre. Országszerte a grillező lakosok közel ötöde (18%), míg a fővárosiak negyede 5.000-10.000 forintot sem sajnál, amikor sütögetésről van szó.

A kutatásban megkérdezett, 18 és 59 év közötti válaszadóknak országszerte több mint a fele (57%), a Budapesten élőknek pedig a kétharmada (67%) étkezik legalább egyszer vendéglátóhelyen a téli időszakban. Havonta minden negyedik nő (24%) és minden harmadik férfi (36%) jut el egy alkalommal vendéglőbe idehaza. Az étterembejárók negyede (27%) 5 ezer forint alatt, közel felük (47%) pedig 5-10 ezer forint között költ egy főre a teljes fogyasztásért, míg négyből egy vendég (26%) fizet ennél is többet az ízletes fogásokért.

Az étterem télen elsősorban családi összejövetelek, baráti találkozók, randevúk és év végi céges vacsorák színhelye. A hideg időben a hazai vendégek egyértelműen a húsételek rajongói, így a csirkéből, marhából, bárányból vagy kacsából készült fogásokat részesítik leginkább előnyben (81%), ezeket egymással közel hasonló arányban követik a vad-, hal- és a tésztaételek. A megkérdezettek szerint egy ilyen alkalmat leginkább az ízletes, minőségi fogások (75%), az igényes, barátságos környezet (51%), az udvarias kiszolgálás (42%), valamint egy korábban sosem kóstolt, izgalmas, különleges étel (40%) tesz emlékezetessé – írják.

„A tél hangulatát idéző, de a megszokottól eltérő fogások közül a portói borban párolt vaddisznócombot, a whiskey-vel brezírozott tépett mangalica csülköt, valamint a sült sütőtökös rozé kacsamellet kóstolnák meg legszívesebben a magyar vendégek a felmérés szerint, de a csendes óceáni lepényhal filét pezsgőmártásban is sokan kipróbálnák” – emelte ki Antalffy Judit, A Kert Bisztró tulajdonosa. A zuglói étterem a megújult téli menüje alkalmából mérte fel a hazai étterembejárók szokásait és elvárásait.

A válaszok alapján az alkoholos italok közül télen leginkább a vörösborok (26%), a forralt borok és puncsok (24%), valamint a röviditalok (23%) kerülnek előtérbe, míg a nyáron népszerű fehérborok, koktélok, pezsgők és rozék ilyenkor kevesebb figyelmet kapnak a vendégek részéről.

A válaszadók 44 százaléka előszeretettel regisztrál egy-egy üzlet hűségprogramjára, így élve a pontgyűjtő kártya, klubtagság vagy időszaki kedvezmény adta lehetőségekkel. Valamivel nagyobb azok aránya (51%), akik az adott áruháztól és/vagy a hűségprogram kínálta lehetőségektől függően regisztrálnak a programba – e csoportban szignifikánsan magas a diplomával rendelkezők és a fővárosban, illetve Kelet-Magyarországon élők aránya –, míg mindösszesen 7% az, aki semmilyen esetben sem vesz részt ilyen programban.

Alig van olyan vásárló, aki ne venne részt valamilyen hűségprogramban

Szinte a teljes hazai lakosság részt vesz valamilyen hűségprogramban: a magyar internetező, 15-59 éves korosztály 93 százaléka jelenleg él ezzel a lehetőséggel. A legnépszerűbbek az élelmiszereket árusító boltok programjai (a vásárlók 66 százaléknak van itt érdekeltsége), amelyet a drogéria/szépségápolás (56%), a könyv és írószer (29%), a műszaki cikk/számítástechnika (27%), divat (24%) és az optika/patika, egészség (18%) követ.

„Mind a meglévő vásárlói bázist, mind a hűségprogramokra, akciókra, kedvezményekre nyitott új fogyasztói rétegeket is szeretnénk megszólítani. Friss kutatásunk is igazolja, hogy aki részt vesz egy üzlet hűségprogramjában, nagyobb eséllyel (14% mindig, 68% többnyire) részesíti előnyben az adott cég termékeit a versenytársakéval szemben” – mondta el a hűségprogram bevezetéséről Hunyady László, az Euronics értékesítési és operációs igazgatója. „​A bevezetésnek több oka is van. Egyrészt szeretnénk vásárlóink lojalitását díjazni, másrészt a hűségprogramban résztvevő ügyfelek számára szokásaik megismerése nyomán személyre szabott ajánlatokat kínálni, így téve még kényelmesebbé a vásárlást egy, az üzleteinkben és a webshopunkban is használható hűségkártya segítségével” – teszi hozzá az Euronics szakembere.

A legvonzóbb lehetőségnek a törzsvásárlói kedvezmény számít, amelynek köszönhetően minden vásárlás alkalmával megtakaríthatnak egy adott összeget. Ezt követi a pontgyűjtéses rendszer, ahol a fizetéskor gyűjtenek hűségpontot, amelyeket később levásárolhatnak.

A magyarok 46 százalékának fontos, hogy minél gyakrabban érvényesíthessék a kedvezményeiket, és az a vásárlások gyakoriságától és összegétől függetlenül járjon számukra (43%). A válaszadók 42 százalékának fontos, hogy személyre szabott kedvezményhez jusson, aminél kevésbé jelentős, hogy exkluzív ajánlatban legyen részük, a hűségprogram keretében. A törzsvásárlói események lehetősége nem számít igazán népszerűnek.

A telefonszám a legféltettebb adat a regisztráció során

A vásárlók többsége ugyan hajlandó regisztrációkor megadni az ehhez szükséges adatait, de több, mint kétharmaduk nem szívesen teszi ezt, csak ha elengedhetetlen a kedvezmények eléréséhez, 4% pedig inkább le is mond a lehetőségeiről adatainak védelmében. 13 százalék azok aránya, akiknek nem okoz gondot adataik beregisztrálása. Elsősorban a telefonszám számít hazánkban érzékeny adatnak, ezt a válaszadók 59 százaléka nem szívesen adja meg a regisztrációkor – jellemzően a 20-29 évesek; ezt követi a lakcím (52%), amelyre szintén a húszas éveikben járók és a nők ügyelnek különösen. Majd a születési dátum következik, a legkevesebb dilemmát pedig a név megadása jelenti a vásárlóknak (7%).

„Fontos tudni, hogy a hűségprogramba való regisztrációkor csupán azokat az adatokat kérjük el a vásárlóktól, amelyek feltétlenül szükségesek – ilyen például az elérhetőség gyanánt megadott email cím, amelyen keresztül értesíteni tudjuk a kedvezményes lehetőségekről, tájékoztatjuk az aktualitásokról, vagy éppen a személyes adatok a beazonosítás érdekében. És természetesen minden adatot a GDPR-nak megfelelően tárolunk és kezelünk, amely biztonságot nyújt a felhasználóknak” – magyarázza az Euronics értékesítési és operációs igazgatója.

Október 16-a az Élelmezési világnap, aminek célja, hogy felhívja a figyelmet többek közt az élelmiszerpazarlásra is. A kaposvári KOMETA 99. Zrt. már hatodik alkalommal csatlakozik a FAO és a Magyar Élelmiszerbank által kezdeményezett adománykonvojhoz. „Fontosnak tartjuk az Élelmiszerbank munkáját, idén eddig közel 44 ezer terméket juttattunk el hozzájuk. A rászorulók megsegítése mellett közös ügyünk az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem is” – mondta Giacomo Pedranzini, a KOMETA 99. Zrt. ügyvezető-igazgatója, az HonestFood koncepció megalkotója. Az HonestFood szól egyrészt környezetvédelemről és az állatok tiszteletéről vállalati szinten, ugyanakkor szól a fogyasztók felelősségéről is. Reprezentatív felmérésükben arra keresték a választ, hogy a magyarok mennyire tudatosan vásárolnak, mik a fő motivációik, és milyen élelmiszert dobnak ki leginkább. Utóbbi esetében megelőzési tippeket is ad.

A többség tudatos vásárlónak tartja magát, de saját bevallása szerint is dob ki élelmiszert

Tízből több mint kilenc magyar tudatos vásárlónak tartja magát. 41% semmilyen élelmiszert nem dob ki vagy azért, mert nagyon tudatosan vásárol (17,6%) vagy pedig azért, mert amikor többlete van, akkor azt feldolgozza vagy továbbadja (23,5%). 36% azok aránya, akik tudatos vásárlónak tartják magukat, de ennek ellenére olykor kidobnak élelmiszert. Összességében ez a legjellemzőbb a felnőtt lakosságra, a nőkre (32%) és a férfiakra (39%) egyaránt. Kb. minden 4. magyar (23%) saját bevallása szerint is sok élelmiszert dob a kukába. A sok élelmiszert kidobók 70%-a tudja, hogy tudatosabbnak kellene lennie, 30%-ukat azonban hidegen hagyja ez a téma, azaz a magyarok 7%-át egyáltalán nem zavarja, ha egy élelmiszer a kukában végzi.

A takarékosság inkább a nőknél, a környezetvédelem inkább a férfiaknál szempont

Közel minden 2. magyar (46%) vallja, tudatosan vásárol, mert a környezet védelme és a spórolás egyaránt fontos neki. Spórolási célból vásárol tudatosan tízből négy válaszadó, a környezetvédelem pedig a megkérdezettek 6%-ánál döntő szempont. A nőknél jóval fontosabb szempont a takarékosság (90%), mint a férfiaknál (82%), a környezetvédelem pedig fontosabb a férfiaknak (54%), mint a nőknek (48%). A felmérésben részt vevők 8%-a bevallása szerint sem vásárol tudatosan (férfiak: 9%, nők: 6%).

Tudatos vásárlás = akciófigyelés?

Az árérzékenységet alátámasztja az is, hogy a felmérésben részt vevők 80%-ánál a vásárlás és spórolás között szoros kapcsolat van. Arányaiban a legtöbb válaszadónak (32%) a tudatos vásárlás azt jelenti, hogy figyeli az akciókat, és képes több helyre is elmenni, hogy mindent a legjobb áron vegyen meg. Minden 4. magyarnál a tervezett menü, az ahhoz kapcsolódó bevásárlólista jelenti a tudatosságot, és hogy semmi mást nem vesz, mint ami a listán szerepel. 22% vesz azért nagyobb kiszerelést, mert az olcsóbb, és vásárlás után nagyon figyeli a lejáratot, hogy az élelmiszer semmiképp se végezze a kukában. Tízből két magyarnál kimondottan nem az ár dönt, hanem inkább kis kiszerelést választ, hogy az biztosan elfogyjon.

Leginkább pékárut dobunk ki, tartós élelmiszert és húst legkevésbé – tippek a pékáru pazarlása ellen

Az HonestFood kutatása rákérdezett arra is, hogy milyen élelmiszertípust dobunk ki leginkább. A válaszadók legnagyobb részénél (31%) pékáru kerül leggyakrabban a szemetesbe, minden 4. magyar pedig készételt dob ki. Zöldség és gyümölcs minden 5. válaszadónál veszti el annyira frissességét, hogy ki kelljen dobnia, a tejtermékek pedig a honfitársaink 12%-ánál. Legkevésbé tartós élelmiszert, húst és húskészítményeket dobunk ki (előbbi aránya 4%, utóbbié 6%). „Hacsak nem penészes a pékáru, rengeteg felhasználási módja van még azután, hogy megszikkadt vagy megszáradt. Gondoljunk csak bele, vannak kifejezetten olyan ételek, amelyek kimondottan nem friss pékáruval készülnek, pl. mákosguba, fasírt. De egy megszáradt zsemléből mi magunk is készíthetünk zsemlemorzsát, ami így akár hónapokig is eláll. Betervezhetünk heti egy melegszendvics vacsorát is, ami a kis darab sajtok, szárazabb kolbászok felhasználására is tökéletes. Sőt, akár le is fagyaszthatjuk a pékárutöbbletet” – osztotta meg tippjeit Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője a pékáruk pazarlása ellen.

*A kutatásról

A felmérés 994 fő megkérdezésével készült 2022 szeptemberében, amely reprezentatív a magyarországi 18-59 éves okostelefonnal rendelkezőkre kor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint. A kutatást a KOMETA megbízásából az Opinio Institute Kft. készítette.

Fotó: Pawel Czerwinski, Unsplash