Hatalmas karriert futott be tavaly Magyarországon egy gyógynövény alapú étrend-kiegészítő, amely az arcbőr pattanásait hivatott elmulasztani. Megpörgethette az érdeklődést a 900(!)-szorosára 2019-hez képest? Az egyik logikus válaszlehetőség, hogy a készítménytől talán az otthoni (home office/home school) nassolás káros mellékhatásainak ellensúlyozását remélték az internetezők, de azért így is lesz dolga a magyarázattal a társadalomtudósoknak. Annak megfejtéséhez, hogy mi volt a hosszúra nyúlt karanténidőszak eddigi leggyakoribb keresőszava, nincs szükség tudományos háttérre: több mint 32 milliószor ütötték be a keresőmezőbe a „koronavírus” kifejezést. Ebben a nagyságrendben teljesített a Google Classroom is, de jócskán lemaradva, 16 millió körüli kereséssel. Talán sokakat meglep, hogy az említett 32 millióból minden második koronavírus-keresés tavaly áprilisban futott be, egy hónappal az egész ország lezárása után. Hogy melyek a fertőzés tünetei, az másfél millió keresést indukált egy év alatt, a koronavírus-teszt (és különböző keresési mutációi) viszont csak bő egymilliót – némileg kevesebbet, mint a mobilok között legnépszerűbb iPhone11.  Ha már szóba került: a járvány első évének második legkeresettebb okostelefonja minimálisan lemaradva az első helyezettől az épp 2020-ban debütáló iPhone 12 volt, a bronzérmes pedig a Huawei P30 Lite lett.

A maszkokra vonatkozó keresések száma hűen követte az ország lelkiállapotát. Az Uniomedia kutatása szerint 2019 decemberében 1600-szor ütötték be a maszk szót magyar nyelven, 2020 januárjában 27 ezerszer, februárban 60 ezerszer, márciusban pedig már több mint 350 ezerszer. A legtöbben a szájmaszk kifejezésre kerestek, de idővel szépen feljött a maszk szabásminta, de olyanok is voltak, akik mintás, fradis vagy épp csipkés maszkra kerestek rá.

A koronavírus természetesen a munkapiacot is átalakította. Erre lehet következtetni például abból, hogy a futároknak szóló álláslehetőségek iránt háromszor annyian érdeklődtek a járvány alatt, mint a koronavírus felbukkanása előtti 12 hónapban, de több mint a duplájára nőtt az otthonról végezhető munkák, valamint a motivációs levél- és önéletrajzminták iránti kereslet is. A profik egyenesen „tökéletes önéletrajz mintát” kerestek, majd’ háromszor annyian, mint a járvány előtt. A diák home office pedig az összes álláskeresés közül kiemelkedik a maga öt és félszeres bővülésével.

A pénzügyi szolgáltatók számára bizonyára örömteli hír, de a társadalmi modernizáció szempontjából sem hátrány, hogy online számla iránti érdeklődés is az ötszörösére nőtt. Az okmányirodai időpontfoglalás és az e-recept négyszer, az e-önkormányzat négy és félszer, az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó eszt-bejelentkezés nyolcszor, a NAV-számlázó 12-szer (igaz, ebben a kötelező online számlázás bevezetése is benne volt) az „ügyfélkapu lelet” pedig hússzor annyi keresést érdemelt ki az elmúlt egy évben, mint előtte.

Jelentősen megváltoztak az utazási szokások is. Ha a 2019-ben a bőrönd szóra keresőket 100 százaléknak vesszük, a 2020-as teljesítmény csupán 68 százalék, és ennél is nagyobb mértékben esett vissza a legnépszerűbb repülőgépjegy-foglaló oldal nevére indított keresések száma. Ellenben a „beutazás Magyarországra” kifejezést 367-szer annyian használták, mint a megelőző esztendőben – többségében alighanem a hazatérni próbálók, és nem a magyarul tudó, hozzánk vágyó külföldi turisták.

Abból, hogy az egyik legismertebb nemi betegségre vonatkozó keresések száma alig emelkedett, akár az a következtetés is levonható, hogy a párkapcsolatok stabilitására jó hatással voltak a kijárási korlátozások.

Szintén az otthonlét hatásának tűnik, hogy erőteljesen rámozdult a magyar lakosság az online filmnézésre, ami mind a fizetős (Netflix, HBO Go), mind a nem fizetős, kalóz opciókra vonatkozó keresések számán meglátszott. A járvány természetesen a táplálkozásra is hatással volt: drámaian megnőtt az érdeklődés a kenyérsütési receptek (kovásszal, élesztővel és anélkül), illetve az olyan egyszerűen elkészíthető válságfogások iránt, mint a lencse- és a krumplifőzelék. Közben persze a desszertkészítés műhelytitkai is hasonlóan kapóssá váltak, a madártejtől a különféle fánkokig. Az otthonléttel is összefügghet, hogy a ruházkodás terén – a női pizsama, a férfi alsónadrág és a férfi boxer mellett – a melegítőnadrág volt a mindent vivő keresési kifejezés.

Az internetes keresések adatainak tanúsága szerint tavaly 142 ezer százalékkal több embert érdekelt az Operatív Törzs, mint mielőtt beütött a vírus (nem csoda, hiszen előtte a kifejezés gyakorlatilag ismeretlen volt) és valamivel még ennél is többet a Telex, aligha függetlenül attól, hogy az utóbbi egy már-már elfeledett távközlési eszközből hirtelen egy nagy hírportál elnevezése lett. A sport kategóriában a magyaroknak az NFL iránti érdeklődése nőtt csaknem a legjobban (a hétszeresére) – de az első helyezést végül a „kerékpár vázméret” összetételre bejött keresések vitték el, 135-ször annyian kerestek rá erre, mint egy évvel korábban, márpedig ez a mutató a bringázók közül is leginkább azokat érdekli, akik frissen kaptak rá a kétkerekűzésre.

Semmilyen változást nem mutatott ellenben a közbeszerzések iránti érdeklődés: hajszálpontosan ugyanakkora volt a járvány hónapjaiban is, mint akkor, amikor még senki sem hallott a koronavírusról.

Fotó: Ialo Hernandez, Unsplash

A hang- és szöveganalitikai elemzéssel foglalkozó Clementine szakértői annak jártak utána, hogy a vírushelyzet egyes fázisai az elmúlt hónapokban mennyire befolyásolták a legnagyobb hazai hírportálok cikkeit, témaválasztását. A 24.hu, a 444.hu, az Index, az MTI, az Origo, a Portfolio és a QUBIT cikkeit a szakértők az IBM SPSS Modeler és Python-szoftverek segítségével elemezték. A magyar nyelvű szövegekből álló strukturált adatbázis előállításához a saját fejlesztésű ClemTEXT szoftverüket is használták eszközként, hiszen a kutatáshoz a szövegek nyelvtani előkészítésére is szükség volt.

A vizsgált hírportálokon 2020. január 26. és június 29. között több mint 30 000 hír jelent meg a koronavírus terjedéséről. Ezekből legaktívabban az Index vette ki a részét, az írások 27,3%-a itt jelent meg.

Időszakos trendek

Az elemzésből kiderült, hogy a koronavírussal kapcsolatos hírek, információk kezdetben 3-4 nagyobb témakör köré csoportosultak, majd a járvány terjedésével egyre több aspektus került a média és ezen keresztül a közvélemény figyelmének középpontjába. Január végén a kínai helyzet, februárban inkább a világgazdasági hatások és a vírus globális terjedése iránt volt a legnagyobb az érdeklődés, majd márciustól megjelentek a belföldi intézkedések és a hazai gazdaság is mint középponti témák. Áprilist az operatív törzs, a járványügyi állapot, valamint a belföldi veszélyhelyzet uralta, májusban pedig leginkább az ellenszer kérdésköréről olvashattunk. Megállapítható, hogy a hírek tökéletesen követték egy-egy járványügyi helyzet tipikus életciklusait.

„Számomra meglepő volt, hogy február közepéig tulajdonképpen úgy tűnt, a vírus – legalábbis a hírek szerint – elkerül minket. Addig csak a külföldi helyzetről szóló tudósításokat, egészségügyi statisztikákat lehetett olvasni, a gazdasági hatás is csupán február közepén jelent meg a vizsgált oldalakon, hazánk helyzete pedig csak március elejétől került az újságírók figyelmének középpontjába. Érdekes, hogy az ellenszer témaköre a szöveganalitikai elemzésben csupán májusban jelenik meg mint önálló topik” – mondta el Mészáros Evelin, a Clementine elemzője, a projekt vezetője.

Terjedés

A sajtó a hazai helyzet mellett folyamatosan beszámolt más országok vírusstatisztikáiról is. A fertőzöttek számát az egyes országok említéseinek számával összehasonlítva kiderül, hogy a cikkekben folyamatosan a leginkább fertőzött külföldi országokról tudósítottak: február közepéig Kína uralta a médiát, majd az első lombardiai megbetegedésektől kezdve egyre többször emlegették Olaszországot, mígnem március elején át is vette a vezetést.

Az egyedi járványkezelési stratégiát alkalmazó Svédország és a példaként figyelt Ausztria említésszáma folyamatosan alulmaradt a legfertőzöttebb országokétól.

A „leg”-ek

A leggyakrabban használt kifejezés egyértelműen a „fertőzött” volt, 27 273 alkalommal írták le az újságírók.

A University of Oxford az egyes kormányok válaszait egy úgynevezett Stringency Index (szigorúsági index) mérőszám segítségével hasonlítja össze, 0-tól 100-ig terjedő skálán. A Clementine a Magyarországra vonatkozó mutató változásait – azaz az egyes kormányzati intézkedéseket – vetette össze a hírek számával.  A legaktívabb időszak mindkét tekintetben a március volt: az első korlátozások és az első elhunyt betegről szóló híradást követően szinte percről percre jelentek meg a lakosságot tájékoztató tartalmak. A március 15-i rendhagyó hosszú hétvégét követően keletkezett a vizsgált oldalakon a legtöbb cikk: megkezdődött a sok családot érintő digitális oktatás, bejelentették a határzárat – ezek a témák jobban megmozgatták a magyar sajtót, mint a gazdasági intézkedések április 6-i bejelentése.

„Több mint 15 éve foglalkozunk szöveganalitikával, úttörői vagyunk a magyar nyelv elemzését adatbányászati eszközökkel segítő technológia fejlesztéseknek. Jelen kutatásunkkal innovatív megoldásainkat állítottuk egy komoly kihívás elé: azt kívántuk bemutatni, hogy a szóhasználatukban, stílusukban széles skálán mozgó újságírói tartalmak között képesek vagyunk a statisztika eszközeivel összefüggéseket felmutatni. A módszertan természetesen alkalmazható bármilyen szöveg- és hanganalitikai megközelítést igénylő feladat, probléma megválaszolásához” – mondta el Körmendi György, a Clementine ügyvezetője.

A Clementine-ről

A Clementine (korábbi nevén SPSS Hungary) 2005 óta az adatbányászati, statisztikai alkalmazások egyik vezető magyar szállítója, az SPSS szoftverek magyarországi specialistája. A szoftverdisztribúció mellett aktív szerepet tölt be az innovatív technológiák bevezetésében és az ezzel kapcsolatos tanácsadásban is.