Az Open Communications ügyvezetője szerint rengeteg mindent szeretnénk másképp csinálni. Ki az, aki ne szeretne valamin változtatni?! Sokszor pszichológushoz fordulunk, szeretnénk, ha segítene abban, hogy változzunk vagy épp változtassunk. Kérdésekkel megyünk, válaszokat, megoldást várunk. Ő azonban választ nem, inkább gondolkodtató kérdéseket ad, amikre aztán nekünk kell megtalálnunk a feleletet. Nincs mese: mi dolgozunk, és ezt nem úszhatjuk meg. A változás mindig belőlünk, bennünk indul el. Legtipikusabban pedig ott van szükségünk a változtatásra, ahol kihívásokkal találkozunk. Ennek egyik legintenzívebb terepe a munka, amivel a napunk aktív részének minimum a felét töltjük. A munkáltatók állandó problémája, hogy ezt a változásra való igényünket kielégítsék, a mi problémánk pedig, hogy megőrizzük kíváncsiságunkat a mindennapok monoton munkavégzése mellett is, és amikor szükség van rá, akkor viszont nagyot tudjunk alkotni. De hogyan lehet mindezt elérni? Hogyan lehet ma másképpen motiválni?

A motivációra éppúgy másképp kell tekinteni, mint bármilyen problémára, amiben elakadtunk: új szemszögből kell megvizsgálnunk. Százezreket ejtett rabul a Holt Költők Társasága című film azon jelenete, amelyben Robin Williams feláll az asztalra, és arra biztatja a diákjait, hogy ők is tegyék ugyanezt: „…ha már úgy érzed, tudsz valamit, akkor nézd meg egy másik szemszögből” – mondja. Ez a másik szemszög, megvilágítás az, amit az itthon még alig ismert speakers bureau-k műfaja képvisel az angolszász országokban. Ott a cégek meghívnak a megbeszéléseikre – akár csak egy hétköznapi értekezletre is – egy külső szakértőt, nevezzük speakernek, aki érdekes számukra. Ennek a szakértőnek nem kell abból az iparágból érkeznie, amiben ők dolgoznak. Sőt! Annál inspirálóbb, minél izgalmasabb és egyedibb ez a kapcsolódás. A dolgozók közti versengés egészséges csapatmunkába fordításáról igen jól tud beszélni egy színház- vagy operaigazgató, aki pontosan tisztában van azzal, hogy a sikeres premierhez igazi csapatmunka kell, de azt is pontosan tudja, hogy mindeközben a művészek közt ádáz verseny folyik egy-egy szerepért. Ki más lenne képes felállítani a vállalati HR-eseket az asztalra, hogy új nézőpontból láttassa velük az előttük álló problémát? Ki más tudna jobb ötletekkel szolgálni arra, hogyan nyerjünk követőket a neten, vagy hogyan befolyásoljuk a véleményét sok ezer fiatal felnőttnek, mint az a 20 éves egyetemista, aki két nap alatt mozgósított kétezer diákot?

A Smartfluencerrel létrejött az első magyar speakers bureau, és ezáltal itthon is elérhetővé váltak egy platformon a legjobb előadók a legkülönbözőbb témákban, kereshető módon. A smartfluencerek köre, a „versenyistálló” folyamatosan bővül, a speakers bureau pedig segít eligazodni az előadók és az előadási témák között, segít megtalálni a rendezvény céljait legjobban szolgáló előadást. A történetmesélés képessége, a TEDx-ről már ismert hangulatú előadások magukkal ragadják a közönséget, élményt jelentenek, ami által egy smartfluencerrel „feldobott” megbeszélés, rendezvény emlékezetessé és eredményessé válik.

Az ügyvezetők, HR-vezetők, kommunikációs vagy salesigazgatók, ügyesen élve az előadók beemelésével rendezvényeikbe, megtarthatják munkavállalóik figyelmét, kíváncsiságát, és növelhetik a munkaadói reputációt, sőt, javíthatják munkaerő-megtartási mutatóikat is. Egy smartfluencer élményelőadása, egy vele folytatott szűk körű beszélgetés az ügyfelek, partnerek számára is alkalmas eszköz arra, hogy élményt ajándékozzanak, vagy emlékezetessé tegyék magukat, ezáltal a vállalat reputációját építsék.

A Covid utáni „never normal” állapotban a kihívások az állandók. Ahogy Sir Winston Churchill mondta: „Egy pesszimista minden lehetőségben látja a nehézséget; egy optimista minden nehézségben meglátja a lehetőséget.” Használjuk hát a „never normal” nehézségeit arra, hogy változtatunk, élünk az újjal, és másképp tanulunk, másképp motiválunk! Ha másért nem, azért, mert alapvető küldetésünk kell legyen az értelmes befolyásolás, a smart fluencing.

A PR-szakma Sándor Imréről elnevezett díjával hetedik éve részesíti elismerésben a Magyar Public Relations Szövetség a legjobb PR-munkákat. Sándor Imre a hazai kommunikációs iparág egyik elméleti megalapozója, a Corvinus Egyetem Média, Marketingkommunikáció és Telekommunikáció Tanszékének korábbi vezetője volt. A díj kimondottan azzal a céllal jött létre, hogy ösztönözze a szakmában dolgozókat az egyre magasabb szakmai színvonal elérésére.

A hattagú szakmai zsűri az eredményt egyforma súllyal meghatározó öt szempont szerint értékelte a pályázatokat: az alapkoncepció értékelése, illetve a szakmai eszköztár kiválasztása; a kommunikációs üzenetek megfogalmazása; az újszerűség, a megvalósítás gondossága és az eredmények bemutatása. A zsűri döntése alapján két kategóriában összesen 10 projekt került shortlistre.

„A zsűri megítélése szerint az idei évben nagyon erősek voltak a pályázatok, így végül a nevezések több mint fele került shortlistre. Az értékelés két körben online és személyesen zajlott, az eredmények tekintetében a zsűri egységes döntést hozott: 2018-ban a 17 pályázat közül 10 került a döntőbe, és végül 5 érdemelte ki a Sándor Imre PR-díjat. Sok izgalmas megoldással, ötlettel találkoztunk, de a díjak odaítélése során fontos szempont volt a stratégiai gondolkodásmód, a megvalósítás igényessége valamint az is, hogy a koncepcióra mennyire lehet építeni a későbbiekben” – mondta el a zsűrizés tapasztalatait összegezve R. Kovács Dániel, a Sándor Imre PR-díj zsűri elnöke, az MPRSZ elnökségi tagja, a Front Page Communications ügyvezetője. A zsűri tagja volt még Bede Márta (Well PR Ügynökség, ügyvezető igazgató), Bodó Teodóra (Provident Pénzügyi Zrt., Vállalati és Kormányzati Kapcsolatok Igazgatóság vezetője), Maczelka Márk (SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft., kommunikációs vezető), Puskár Krisztián (Kreatív, szerkesztő) és Ruska Viktória (Magyar Suzuki Zrt., kommunikációs vezető).

A Sándor Imre PR-díj pályázaton elért helyezések beleszámítanak a Kreatív magazin által minden évben összeállított PR Toplista rangsorának meghatározásába. A PR Toplistát a Kreatív magazin a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) és a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) PR-tagozatának szakmai támogatásával állítja össze. A Sándor Imre PR-díjjal elérhető PR Toplista pontok ezen a linken érhetőek el. A díjnyertes pályázatok hamarosan megtekinthetők lesznek az MPRSZ honlapján.

2018-ban Sándor Imre PR-díjat kapott:

(ábécé sorrendben, a pályázatok címe szerint)

KOMMUNIKÁCIÓS KAMPÁNY

A láthatatlan gyilkos nyomában

Pályázó: SAKKOM Interaktív

Megbízó: Szerelvénybolt Kft.

A Munka Nem Várhat

Pályázó: Cafe PR

Megbízó: OTP Egészségpénztár

Senior Gamer kampány

Pályázó: Uniomedia Communications

Megbízó: Magyar Telekom

HÍRNÉVMENEDZSMENT

E.ON Vigyázz a madárra! hackathon

Pályázó: ACG Pro

Megbízó: E.ON Hungária

Nyisd ki a szánkat!

Pályázó: SAKKOM Interaktív

Megbízó: SAKKOM Interaktív

2018-ban a Sándor Imre PR-díj döntőjébe jutott pályázatok:

KOMMUNIKÁCIÓS KAMPÁNY

Abbvie Hepatitis C kampány

Pályázó: ACG Pro

Megbízó: Abbvie Kft.

#énjövőm

Pályázó: Uniomedia Communications

Megbízó: Coca-Cola HBC Magyarország

MEKH Energiakövetek 2017

Pályázó: Open Communications

Megbízó: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Tüsszentő citylight Influenza kampány

Pályázó: Uniomedia Communications

Megbízó: Sanofi-Aventis Zrt.

UNICEF gyerekhang – Kampány a gyerekek világnapján 2017. november

Pályázó: La Communications

Megbízó: UNICEF Magyarország

HÍRNÉVMENEDZSMENT

Minden shortlistes pályamunka díjat kapott.