Az ELTE és a magyarországi Bosch csoport képviselői Dr. Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos részvételével megállapodást írtak alá az együttműködés további 5 évre szóló folytatásáról, mely új távlatokat nyit a hazai MI felsőoktatás és a gyakorlatban is alkalmazható, jövőformáló MI fejlesztések területén. A stratégiai cél hosszú távon, hogy az intézmény Közép-Kelet-Európa legelismertebb alkalmazott mesterséges intelligencia ipari tanszékévé váljon.

Egyetem és ipar: a partnerségé a főszerep

A Bosch stratégiájának két évtizede része egy olyan innovációs ökoszisztéma kiépítése, amely a felsőoktatás és az ipari kutatás-fejlesztés kapcsolatát erősíti. A vállalat fontosnak tartja, hogy az akadémiai szektorral összefogva szerepet vállaljon az innovációs iparág formálásában, és részt vegyen az új mérnök- és informatikusgenerációk képzésében. „A Bosch elkötelezett a mesterséges intelligencia fejlesztése mellett. Meggyőződésünk, hogy az MI ipari alkalmazásában akadémiai partnereinkkel közösen még sokoldalúbb megoldásokat hozhatunk létre. Büszkék vagyunk az ELTE-Bosch együttműködés eddigi öt évének eredményeire, és hiszünk a következő évek sikerében is. A mesterséges intelligencia ipari tanszékkel kimagasló színvonalú szakmai műhelyt teremtettünk, amely nemcsak naprakész tudást ad a jövő MI szakembereinek, hanem a gyakorlatban is alkalmazható megoldásokat kínál az ipar számára” – mondta el Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

Az ELTE Informatikai Kara küldetésének tekinti az egyetemi tudástőke innovatív hasznosítását. Az egyetem hisz abban, hogy az innovatív ötleteket a világszínvonalú tudás alapozza meg és viszi sikerre. A siker képlete azonban ennél többet kíván: ipar és egyetem együttműködésében a szakemberképzés, tananyagfejlesztés, a tehetséggondozás mind olyan területek, amik egy komplex és stratégiai jellegű együttműködésben a kutatás-fejlesztést kiegészítik, támogatják, és segítenek létrehozni a kritikus kutatói tömeget. „2025-re a kiinduláskor kitűzött célokat elértük, a további növekedés alapjait leraktuk. A Bosch csoport és az ELTE Informatikai Kar közös kezdeményezése új szintre emeli az akadémiai tudás hasznosítását, ezzel erősítve Magyarország helyét a technológiai és gazdasági élvonalban” – hangsúlyozta Dr. Kozsik Tamás, az ELTE Informatikai Kar dékánja.

Önvezető járművektől az automatizált gyárakig

Az ELTE-Bosch mesterséges intelligencia ipari tanszékén közel 30 különböző K+F témában zajlik jelenleg is együttműködés az alapító partnerek között. A tanszék kutatásai hozzájárulnak többek között az önvezető járművek, a gépi látás, a dróntechnológia, a robotika és az emberi agyműködést egyre jobban leképező innovatív rendszerek fejlesztéséhez és ipari alkalmazásához is.

Az egyetem és a vállalat együttműködésének kiemelt területe az autonóm vezetés, mely számos ponton kapcsolódik a mesterséges intelligenciához. A külső környezet és a belső utastér érzékelésétől az útvonaltervezésen át, a jármű célba juttatásáig MI alapú technológiák egész sorára van szükség. A különböző szenzorokból érkező adatok virtuális környezetté alakításában, a jármű mozgásának tervezésében, vagy akár a sofőr fáradtságának felismerésében is kiemelt szerep jut a legújabb MI-megoldásoknak.

Emberként gondolkodó számítógépek segíthetik a biztonságot

Az autóipari fejlesztésekhez kapcsolódó ugyancsak izgalmas és nemzetközi szinten is élvonalbeli fejlesztési irány a neuromorf, azaz az emberi agy által inspirált, MI alapú számítástechnika, amelyet szintén közösen kutatnak a Bosch és az ELTE szakemberei. A neuromorf számítástechnika olyan hardveres és szoftveres rendszerek fejlesztését jelenti, amelyek az emberi agy működését képezik le, különös tekintettel az idegsejtek kommunikációjára és a neuronhálózatok szerveződésére. A neuromorf számítástechnika új szintre emelheti például a vezetéstámogató rendszerek képességeit.

Hamarosan munkába állhat a kicsomagoló robot

Az MI alapú technológiák a gyártásoptimalizálás során is fontos szerephez jutnak: az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszéken erre vonatkozó fejlesztések is zajlanak. A robotika hatékony eszköz a termelékenység növelésére, MI-vel való ötvözése szinte végtelen lehetőséget kínál bonyolult munkafolyamatok automatizálására is. Az ELTE-Bosch együttműködés fontos eredménye egy különleges ipari kicsomagoló robot, mely a tervek szerint a vállalatcsoport hatvani telephelyén állhat hamarosan munkába. A berendezés hatékony és rugalmas megoldást kínál a gyárakba a legkülönfélébb kiszerelésekben napi szinten beérkező alapanyagok, alkatrészek, összetevők automatizált kicsomagolására, szétválogatására és rendszerezésére.

Okos kamerarendszer és digitális iker technológiák a hibafelismerés szolgálatában

A tanszéken zajló kutatások széles spektrumot ölelnek fel. Különböző testpózok, mozgások detektálására és elemzésére egy olyan okos 3D kamerarendszer kifejlesztésén is dolgoznak, ami jelentősen leegyszerűsíti a jelenlegi eljárásokat, így könnyen felhasználható akár a sport, a rendvédelem, vagy az egészségügy (pl. autizmus diagnosztika) területén is. A kutatási irányok között szerepel olyan MI-alapú, ún. digitális iker technológia is, amely többek között ipari környezetben a hibafelismerésben, vagy az egészségügyben a rehabilitációs gyógytorna megfelelő végrehajtásában jelenthet segítséget.

A jövő AI szakértői itt tanulnak

Az ELTE-Bosch együttműködésének köszönhetően a tanszéken az egyetemi hallgatók releváns gyakorlati tapasztalatot és versenyképes szakmai tudást szerezhetnek. A tanszék által vezetett Mesterséges Intelligencia szakirányra az elmúlt 5 év alatt összesen 250 hallgató iratkozott be, közülük eddig 81-en szereztek mester diplomát. A képzéshez kapcsolódóan a tanszék 34 mesterséges intelligenciához köthető kurzust biztosít, valamint részvételi lehetőséget a különböző ipari és kutatási projektekben. A következő tanévben európai uniós kettős diplomás mesterképzés is indul, mely az érzelmi mesterséges intelligenciára fókuszál. Az ELTE Informatikai Kar szakmai koordinálásával, 11 hazai felsőoktatási intézmény konzorciumában zajlik jelenleg a Mesterséges Intelligencia Mesterképzés elindítása.

Szakmai és anyagi támogatás a jövő MI-mérnökeinek a Boschtól

A Bosch a szakmai és ipari know-how mellett a mesterséges intelligencia ipari tanszék oktatási és közösségi tereinek kialakításában is szerepet vállalt a New Way of Working koncepció mentén. A vállalat a hallgatókat ösztöndíjakkal és különböző támogatásokkal is segíti. Az ELTE Informatikai Kar Neumann programján keresztül az alapképzésben résztvevő tehetséges diákokat támogatja, míg a mesterképzésben a BEST – Bosch Engineering Scholarship Team ösztöndíjprogram nyújt anyagi segítséget és szakmai mentorálást a kiemelkedő teljesítményt nyújtó, ambiciózus hallgatóknak.

Évente 1 milliárd dollárt keres azzal a streaming szolgáltató Netflix, hogy az adatelemzésnek köszönhetően személyre szabott tartalomkínálattal célozza előfizetőit. A Facebook felhasználói 30 milliárd fényképet, videót, szöveges posztot osztanak meg naponta. Az USA-ban már a cégek 92%-a fektet tudatosan az adattudomány (data science) területébe, és 7 millió betölthető pozíció várja az adatok szakértőit. Ez csupán néhány elképesztő szám az adatok világából, mégis jól mutatja, mekkora kincs lett napjainkra az a felfoghatatlan mennyiségű információ, amelyet mi magunk állítunk elő. Becslések szerint 2024-re 150 zettabájt (több mint 150 milliárd terrabájt) adat áll majd rendelkezésre globálisan, vagyis háromszor annyi, mint napjainkban. A big data óriási lehetőséget jelent az emberiség számára, és minden jel arra mutat, hogy még jobban felforgatja majd az életünket.

Közlekedés, klíma, COVID – adatokkal az emberiség jövőjéért

A szórakoztatóipar, a kereskedelem és a kommunikáció mellett az üzleti életben is egyre nagyobb szerepet kap az adattudomány, hiszen mind több vállalat használ data science-alapú döntéshozatali modelleket. A globális trendek ugyanakkor arra engednek következtetni, hogy a jövőben a big data nem csupán egy eszköz lesz, hanem maga a termék vagy szolgáltatás, az erre alapuló eszközök és előrejelzések pedig alapvetően változtatják meg mindennapjainkat. Mely területeken várható igazi adatforradalom és hogyan érint ez majd minket? A Braining Hub szakértői összeszedtek néhány előremutató megoldást:

1. Klímaváltozás, környezetvédelem

Habár egyre többen sürgetnek azonnali lépéseket a klímánk védelme érdekében, sokan még napjainkban is szkeptikusok a valós veszélyekkel kapcsolatban. A meteorológia és számos más tudományterület által felhalmozott adatok azonban lehetőséget teremtenek olyan modellek kidolgozására, melyek tényszerűen mutatják a szén-dioxid-kibocsátás jelenlegi mértékét, és pontos előrejelzésekkel segítenek meghatározni a klímakatasztrófa elkerüléséhez szükséges lépéseket.

2. Járványok – MI és modellezés

Napjaink egyik legnagyobb kihívása a koronavírus-pandémia leküzdése, a jövőben pedig várhatóan még gyakrabban kell majd felvennünk a harcot fel-felbukkanó kórokozókkal. Az elérhető adathalmazokat a gyakorlatban is hasznosító mesterséges intelligencia már most is segít a járványkezelésben, a potenciális fertőzöttek azonosításában, illetve a gyógyszer- és vakcinakutatásokban. A következő években a grafikus adatelemzés nyithat új távlatokat a vírusok legyőzésében: a vizuálisan ábrázolt adatrengeteg olyan összefüggéseket is láttatni enged, melyekre korábban nem is gondoltunk.

3. Önvezető járművek

Évekkel ezelőtt a sci-fi filmek kedvelt szereplői voltak az önvezető autók, a big data azonban ezt az álmot is elérhető közelségbe hozta: a jövő járműve egy érzékelő, tervező és cselekvő számítógép lesz, ami kerekeken gurul és mesterséges intelligencia-alapú szoftvereket használ. A közlekedési eszközök különböző mértékben veszik majd át a feladatokat az emberektől, például jónéhány modell már most is képes önállóan tolatni, parkolni. Az önvezető rendszerek nem csupán az autó saját szenzoraira támaszkodnak majd, de képesek lesznek a többi járműtől érkező információkat is felhasználni: egyes becslések szerint másodpercenként 1 GB adat keletkezik majd ilyen módon.

4. E-kereskedelem: adatok a felhőben

A rendelkezésre álló adathalmazok egyre kifinomultabb elemzése várhatóan még gyorsabb és személyre szabottabb online szolgáltatásokat és vásárlási élményt nyújt majd nekünk a digitális térben. Ennek a fejlődésnek csak az adatóriások kezelésének nehézségei szabhatnak határt, és itt lépnek a képbe a felhőalapú megoldások: a szolgáltatók egyre nagyobb mennyiségű információt költöztetnek majd virtuális szerverekre, sőt, beköszönt a „multi-cloud” korszak is, vagyis az üzleti igényeknek megfelelően privát és publikus felhőkben is tárolnak majd adatokat a cégek egyszerre.

5. Közbiztonság

A technológia számos területen segítheti a bűnmegelőzést: a nagy mintákon alapuló kriminalisztikai profilozás, a nyilvántartásokban elérhető adatok elemzése most is fontos szerepet kap a nyomozómunkában, azonban a big data és az egyre fejlettebb arcfelismerő rendszerek a jövőben még nagyobb szerepet játszhatnak abban, hogy gyorsan rendőrkézre kerüljenek a bűnelkövetők.

Az adatsuttogók már köztünk járnak

Számos területen és módon alakíthatják tehát a jövőben az életünket az adatok, és azok a szakemberek, akik képesek „szóra bírni” őket. A paletta elég széles: a Data Engineer az információk tárolásával, mozgatásával, illetve a kapcsolódó infrastruktúrával foglalkozik, a Data Scientist elsősorban az adatok átalakításán és optimalizálásán dolgozik, míg a Business Analyst feladata a kiértékelés és a döntéshozói kezekbe kerülő riportok elkészítése. Habár világszerte egyre nagyobb az érdeklődés az „adattudósok” iránt, Magyarországon a terület egyelőre gyerekcipőben jár. A Braining Hub őszi fejlesztői felméréséből kiderült, hogy a mesterséges intelligencia és az adattudomány egyelőre nem tartozik a legkeresettebb specializációk közé a hazai szakemberek körében.

 „Az adattudomány területén jó tisztában lenni az AI és gépi tanulás alapjaival, jól ismerni a Python nyelvet, esetleg matematikai vagy mérnöki háttérrel rendelkezni, de a szakmai elvárások mellett számos egyéb készség is szükséges a kapcsolódó pozíciókban. Az erős analitikus képességek és üzleti érzék mellett a problémamegoldó szemlélet, a kíváncsiság és a motiváltság is fontos tulajdonságok. Ez az a terület, ahol – annak ellenére, hogy számokkal foglalkozik – tudni kell feszegetni a határokat és kilépni a komfortzónából. Éppen ezt az adatvezérelt látásmódot, azonnal hasznosítható piaci tudást és a legfrissebb nemzetközi trendeket hozzuk el a haladó szakembereknek a data science tréningünkkel – a határ itt tényleg a csillagos ég   – mondja Laczkó Gábor, a Braining Hub IT oktatási centrum ügyvezetője.