Bár évről évre egyre több önvezető jármű fut az utakon, a technológia jogi definiálása és szabályozása még mindig kihívásokkal teli, és a fejlődés ütemével is nehezen tart lépést. A széleskörű társadalmi elfogadásnak emellett a sok negatív példa is gátat szab, holott a pozitív hatás már most is tetten érhető. Professzor Dr. Herke Csongor, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntető és Polgári Eljárásjogi Tanszékének és a kar Doktori Iskolájának a vezetője, valamint Kis Kornél István, a magyarországi Bosch csoport mesterséges intelligencia csapatának vezető szakértője az autonóm technológiák összetett kihívásait és jövőbeli lehetőségeit elemezték.

Az önvezető rendszerekkel akár 90 százalékkal csökkenthető a közúti balesetek száma

Az emberi tényező kizárása a vezetési folyamatból jelentős mértékben csökkentheti a közúti balesetek számát. Az autonóm rendszerek ugyanis nemcsak a környezet pontos érzékelésére képesek, hanem előre tudják jelezni a lehetséges veszélyeket, lehetővé téve a jármű számára, hogy proaktívan reagáljon. Kis Kornél István kiemelte: „Az önvezető járművek képesek a balesetek akár 80–90 százalékát megelőzni, mivel kiküszöbölik az emberi hibákat, mint például a figyelmetlenséget, a fáradtságot vagy a szabályszegést, amelyek a legtöbb baleset okozói.”

Dr. Herke Csongor megerősítette, hogy az autonóm járművek csökkentik az emberek mentális terhelését, legyen szó például az autópályán történő hosszú és monoton vezetésről vagy a dugóban való araszolásról. A biztonság fokozása mellett ez a mai rendszerek legnagyobb előnye. „A többség fél az önvezető autóktól, azonban határozott meggyőződésem, hogy sokkal kevesebb baleset lenne, ha kizárólag önvezető járművek közlekednének az utakon. Ötből négy közlekedési baleset olyan okból következik be, ami az önvezető járműveknél biztos, hogy nem történne meg. A balesetek nagy részét a gyorshajtás, a szabálytalan előzések, a nem megfelelő sávváltások és az ittas járművezetés okozza, amelyek egyáltalán nem merülnek fel az önvezető járművek esetében” – tette hozzá.

A lidar-radar-kamera használat elhozhatja a balesetmentes közlekedést

A modern rendszerek már alkalmasak az emberi képességeken túli érzékelésre és előrejelzésre. A lidar technológia segítségével pontos távolságmérések végezhetők, míg a radar a látási viszonyoktól függetlenül is képes érzékelni a környezetet. A kamerák pedig a vizuális információk feldolgozásában nyújtanak kulcsfontosságú segítséget. Ezeknek a szenzoroknak a kombinációja lehetővé teszi, hogy a járművek még kedvezőtlen időjárási körülmények között is biztonságosan közlekedhessenek. A környezet feltérképezésére vonatkozóan Kis Kornél István példaként említette azt az esetet, amikor az autonóm jármű szenzorai felismerték a busz teljes takarásában álló, a jármű elé kilépni készülő gyalogosokat, így elkerülték a balesetet. Ez az emberi érzékelés számára szinte lehetetlen.

Autonóm járműrendszerek a teherforgalomban és a gyártásban

Az autonóm járműrendszerek a személygépjárműveken túl is forradalmasíthatják a közlekedést. A szakértők egyetértettek abban, hogy az önvezető technológiák nem csupán a személygépjárművekben rejlő potenciállal bírnak. Kis Kornél István rámutatott arra, hogy a technológia széleskörű elterjedése a haszongépjárműveknél és a logisztikai területeken is jelentős előnyökkel járhat, például a teherautók és kamionok esetében a sofőrhiány csökkentésével vagy a szállítási folyamatok optimalizálásával. Emellett megjegyezte, hogy a gyártásban az autonóm logisztikai megoldások, mint például az automatizált raktárakban közlekedő járművek, már most is jelentős hatékonyságnövekedést eredményeznek, és a jövőben egyre nagyobb szerepet kaphatnak a termelési folyamatok optimalizálásában.

Az önvezető járművek szabályozásának hiányzó láncszemei

Az önvezető technológiák elterjedésének egyik legnagyobb akadálya a bizalom mellett a jogi háttér hiányossága, amely világszerte problémát jelent. A szabályozásnak nem csupán lépést kell tartania a technológiai fejlődéssel, ami a jogalkotók számára önmagában is komoly kihívást jelent, hanem a felelősségi kérdéseket kell tisztáznia egy esetleges baleset során. Továbbá a társadalmi és etikai kérdésekre is választ kell adnia, hiszen az önvezető autók hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek és tárolnak. Dr. Herke Csongor hangsúlyozta, hogy a jogi keretek megteremtése elengedhetetlen ahhoz, hogy az önvezető autók biztonságosan, átláthatóan és felelősségteljesen közlekedhessenek az utakon, és hogy a társadalom bizalommal fogadja ezt az új technológiát.

A jogi szakértő szerint a nemzetközi példák tanulmányozása és a legjobb gyakorlatok átvétele segíthet a jogalkotóknak a megfelelő szabályozás kialakításában. Fontos, hogy a szabályozás ne akadályozza a technológiai fejlődést, hanem éppen ellenkezőleg, támogassa azt, miközben biztosítja a közlekedés biztonságát és a felhasználók jogait.

A világversenyen való részvétel nem idegen a SZEnergy Team számára: tavaly Hollandiában első helyen, világrekord eredménnyel energiahatékonysági, Franciaországban pedig második helyen önvezető kategóriában végzett. Idei céljuk, hogy megvédjék a korábban megszerzett címet.

A nogarói versenyen egy energiahatékonysági, valamint autonóm versenyszámban indulnak. Az energiahatékonysági versenyszámban a cél elsősorban nem a gyorsaság, hanem az energiahatékonyság, azaz hogy az autó minél nagyobb távolság megtételére legyen képes adott mennyiségű energia felhasználásával. Az autonóm versenyszámban a jármű önvezető képességeit kell bizonyítani: haladást, navigálást, akadálykerülést, valamint parkolási feladatot teljesítenek a versenyző csapatok. Az önvezetést az autóra épített érzékelők és beépített számítási egységek mellett a mobilhálózatról szerzett helyzetinformációk teszik – a csapat jelenlegi tudása szerint – a lehető legtökéletesebbé. A hazai tesztelések és a verseny során is fontos megbízható netkapcsolatot, amely a jármű precíz pozícionálásához szükséges, a Yettel biztosítja a csapat számára. A mobiltechnológia a jövő közlekedésének elengedhetetlen része, ezért is fontos a mobilszolgáltatónak a járműipari kutatás-fejlesztés támogatása.

A 25 fős csapat négy részlege – gépészeti, elektronikai, autonóm járművek, valamint marketing és menedzsment – az autó különböző fázisain dolgozik.  Az aktuális versenyjárművet úgy fejlesztik, hogy annak menetellenállásai a lehető legkisebbek legyenek, így elérve a lehető legjobb energiahatékonyságot. A franciaországi verseny egyúttal felkészülést is jelent az őszi indiai világbajnokságra, melynek regionális kvalifikációs futama lesz a nogaroi megmérettetés.

„2008 óta minden évben részt veszünk a Shell Eco Marathon versenyen. A most induló járművünket 2019-ben fejlesztettük, és olyan jól sikerült, hogy a karosszérián azóta sem változtattunk, minden más elemet folyamatosan tesztelünk, frissítünk és cserélünk. A tavalyi versenyen mindent felülmúltunk, amire számítottunk, 284 km/kWh eredménnyel végeztünk, ezért az idei megmérettetés különösen nagy kihívást jelent. Azon dolgozunk, hogy megvédjük a címet és ezúttal is az első helyet érjük el az energiahatékonysági és az autonóm kategóriában egyaránt” – mondta el Krecz Dávid csapatvezető.

Az önvezető autók és a gépi intelligenciára épülő forgalomirányítás ma már egyáltalán nem utópia. A technológia még csak most bontogatja szárnyait, de belátható időn belül általánossá válhat, hogy a járművek részben vagy teljesen automatikus irányítással közlekedjenek a közutakon is.

Ma 500 ezer autó, hamarosan több millió egymással kommunikáló jármű

Már ma is számos – a statisztikák szerint több mint fél millió – olyan autó közlekedik Európa útjain, amely képes az intelligens kommunikációra a környezetével. Ezt a kommunikációt nevezik összefoglalóan V2X – vehicle to everything – kommunikációnak. Mindez lehetővé teszi a biztonságosabb közlekedést, és egyben azt is, hogy az autók kommunikáljanak és együttműködjenek egymással, valamint az autópálya, közútrendszer intelligens infrastruktúrájával is optimalizálva. A jövőben ez akkor működhet megfelelően, ha a járművek és az autóutak közlekedését szabályozó helyi és globális eszközök képesek egymással valós időben és folyamatosan, biztonságosan kommunikálni. Könnyen belátható, hogy ebben a folyamatban az adatok védelme kulcskérdés. Vagyis az, hogy az autók rendszerei által küldött és fogadott üzenetek tökéletes biztonságban legyenek a hackerektől, ne lehessen azokat meghamisítani, megmásítani.

„2025-re a V2X, vagyis más járművekkel és útinformációs rendszerekkel intelligensen kommunikálni képes autók a mindennapjaink részévé fognak válni. A 2025-ös “modellévtől” kezdve az összes ötcsillagos törésteszttel rendelkező autónak V2X képesnek kell lennie. Az egyre okosodó autók, pedig olyan radikális módon változtathatják meg a mostani közlekedésről alkotott képet, mint ahogyan az antibiotikumok megjelenése megreformálta az egészségügyet. Ezek a rendszerek képesek segíteni a balesetek elkerülését, segíthetnek enyhíteni a nagyvárosokat sújtó közlekedési problémákat is. Azaz a tét nem csekély: kevesebb baleset, kevesebb dugó, alacsonyabb környezetszennyezés és nagyobb biztonság. Azonban mindez, csak akkor működhet jól, ha a rendszeradatok is tökéletes biztonságban vannak.” – mondta el Kraudy Roland, V2X PKI szakértő, a Microsec V2X PKI termékcsapat vezetője.

„A Microsec 24 éve foglalkozik digitális adatbiztonsággal, elektronikus adatok hitelességét és megmásíthatatlanságot biztosító ún. PKI technológiára épülő informatikai szolgáltatások fejlesztésével. Ennek egy új, de hatalmas lehetőségek előtt álló ága a gépjárművek közötti ún. V2X kommunikáció biztonságát és az ott közvetített adatok megmásíthatatlanságát garantáló V2X-PKI megoldás – emelte ki Szabóné Endrődi Csilla PKI szakértő, a Microsec zrt. V2X PKI területért felelős igazgatósági tagja. – A PKI technológia segítségével, olyan digitális pecsét helyezhető el az üzeneteken, amelyet a mai technológiai adottságok mentén nem lehet feltörni. Ha feladó és a fogadó közötti „úton” valaki mégis megmásítaná az üzenetet, akkor ez a pecsét lekerül az adatcsomagról, amit a rendszerek azonnal jeleznek és közbeavatkoznak.”

Az adatvezérelt, biztonságos közlekedés emberéleteket menthet: akár 80 %-kal kevesebb baleset

Szakemberek becslései szerint az egymással és a környezetükkel kommunikálni képes járművek, azaz a V2X technológia, akár 80%-kal is csökkentheti a közlekedési balesetek számát, hiszen a mesterséges intelligenciát és kifinomult szenzorokat használó járművek és IT rendszerek közbeléphetnek és segíthetnek egy-egy baleseti szituáció előtt vagy annak során. Ilyenkor, akár a másodpercek törtrésze alatt is történhet olyan beavatkozás, amellyel elkerülhető vagy enyhíthető lesz a kár.

„Itt nem lehet hibázni, az adatkommunikáció biztonsága emberéletekről szól. Az, hogy az évtizedes PKI területen szerzett szaktudásunkat ezen a területen is kamatoztatni tudjuk, rendkívüli felelősség, de egyben hatalmas motiváció is számunkra. A Microsec 1984-es alapítása óta mindig is a magas szakmai színvonalra és megbízhatóságra törekedett, amelyet az is fémjelez, hogy a mai napig is tisztán magyar tulajdonban levő vállalat egyike az Európa szinten is elismert, minősített bizalmi szolgáltatásokat nyújtó cégeknek.  Az, hogy mára a világ egyik legfejlettebb autópálya és autós infrastruktúráját üzemeltető országa, Németország választott minket partnerül és bízta ránk állampolgárainak testi épségét is szavatoló rendszerének biztonságát, hatalmas siker számunkra, hiszen magyar cégként sikerült elnyernünk a világ egyik legfejlettebb országában, rendkívül magas minőségi és biztonsági követelmények mellett ezt a megbízását.” – foglalta össze Szabóné Endrődi Csilla.

Egymást figyelmeztetik az autók, ha csúszós az út: ezt is tudja a V2X

Ma még lehet, nehéz elképzelni, hogy a V2X technológia milyen sok hétköznapi helyzetben a segítségünkre lehet. Az a legnagyszerűbb talán a megoldásban, hogy láthatóvá teszi a láthatatlant – segítségével láthatjuk azt is, amit csak mások látnak, és tudhatjuk azt is, amit mások tudnak. Például egy kamion előzése közben jellemzően nem látjuk, hogy a kamion előtt halad-e másik jármű vagy sem, ami így egy kockázatos manőver lehet. Viszont, ha egy másik jármű közli velünk az információt, lehet, hogy máris megelőztünk egy elkerülhető balesetet. Hasonlóan, most azt sem láthatjuk, ha egy kamion előtt valaki vészfékez, de ha erről azonnal információt kapunk, elkerülhetők lesznek a ráfutásos balesetek is. Más autók tudnak nekünk jelezni akkor is, ha valahol csúszik az út, vagy váratlan akadály – például egy útra dőlt fa vagy sziklaomlás – veszélyezteti a közlekedést. A megkülönböztető jelzéssel közeledő jármű is tud üzenetet küldeni mindenkinek, így mindenki hamarabb félre tud húzódni. Sőt, akár annak is megvan a lehetősége, hogy a jelzőlámpákat időben zöldre állítsa a saját közlekedési vonalán, például egy mentőautó, így nem kell kockázatot vállalva a piroson áthajtania.

A V2X segítségével a dugók kialakulása is megelőzhető vagy csökkenthető, hiszen a valós idejű információk alapján sokkal könnyebb megtalálni (és szükség esetén újratervezni) a lehető legjobb útvonalat. Az aktuális forgalmi adatok alapján a járművek optimalizálni tudják a sebességüket, hogy kihasználják a zöldhullámot, ezzel pedig nem csak gyorsabban érnek célba, hanem a káros anyag kibocsájtás is csökken. Tehát amellett, hogy a V2X drasztikusan csökkentheti a balesetek számát, kényelmesebbé és gyorsabbá teszi a közlekedést, és még a környezetünkre gyakorolt hatása is kedvező.

A Toyota célja, hogy mobilitás szolgáltatóként teljesebbé tegye ügyfelei életét és mindennapjait. Ennek megfelelően a biztonság és ezzel párhuzamosan hosszabb távon a halálos balesetek számának nullára csökkentése a márka legfontosabb prioritásai közé tartozik. Ennek elérése érdekében a Toyota fejlesztői folyamatosan egyre tökéletesebb és kifinomultabb működésű önvezető technológiákon dolgoznak azért, hogy a lehető legszélesebb felhasználói kör számára tegyék elérhetővé a korlátlan mobilitást. A Toyota rendszeresen felméri a vásárlók igényeit az autózás biztonságával kapcsolatban, és a kényelmi kérdések kapcsán is rendszeresen készülnek hasonló vizsgálatok.

A Toyota a fenti kérdéseket a Mobility Teammate (Mobilitási társ) koncepció révén kívánja hatékonyan kezelni, amelynek lényege, hogy a rendszerben a vezető és az autó egymás partnereként van jelen, bármikor segítséget kérhetnek egymástól, és segítő kezet is nyújthatnak egymásnak menet közben, mintha közeli barátok lennének. Ezzel az újszerű megközelítéssel a ma szokásos megoldásoktól eltérően az autó nem „veszi át” a vezetést, hanem partnerként segít, így a vezetés élvezete sem vész el, ugyanakkor a teljesen automatikus vezetés (az önvezető funkció) lehetősége megmarad – azaz a szabadság valóban teljes és korlátlan.

Az Advanced Drive nevű új rendszer – amely egyelőre az LS és a Mirai bizonyos felszereltségi szintjeihez rendelhető a Toyota/Lexus Teammate formájában – már ezen elvek mentén született meg. Az vadonatúj Lexus LS és Toyota Mirai egyránt április elején debütált Japánban. A rendszer megalkotásával az volt a fejlesztők célja, hogy az autóban továbbra is a vezetőé legyen a főszerep, annak ellenére, hogy egyre fejlettebb technológiák veszik körül. Az autó és a vezető társként dolgozik együtt, és kölcsönösen elfogadják egymást; akár beszélgethetnek is, miközben a végeredmény a biztonságos és kényelmes autózás.

Az Advanced Drive részei

Az Advanced Drive öt fő jellemzője: intelligens, megbízható, figyelmes, interaktív, és fejleszthető. A cél, hogy a rendszer olyan önvezetést kínáljon, amiben a vezető feltétel nélkül megbízhat, hiszen prioritása a biztonság (a forgalom összes résztvevője számára), ugyanakkor az is fontos, hogy olyan finom és természetes élményt kínáljon, mintha egy ügyes sofőr vezetné az autót. A mesterséges intelligencia komoly segítséget nyújt a forgalmi helyzetek előrejelzésében, és ezek alapján segíti a vezetőt a helyzetek megoldásában. Veszély esetén (attól függetlenül, hogy az a vezető viselkedéséből, vagy a forgalom más résztvevőitől ered) a rendszer figyelmeztet, így a sofőr választhat, hogy maga avatkozik-e be (a rendszer segítségével), vagy hagyja, hogy az autó teljesen önállóan oldja meg a szituációt.

A cél olyan kétirányú kommunikációs működésmód megteremtése, aminek révén az autó és annak vezetője minden helyzetben számíthat egymásra. Az Advanced Drive egyszerűen frissíthető, így funkciói az autó élettartama során bármikor bővíthetők, fejleszthetők. Japánban adatgyűjtő modul is tartozik hozzá, ami a vezetési információkat folyamatosan egy biztonságos szerverre továbbítja. Az így begyűjtött adatok és információk elemzése a fejlesztőmunkát támogatja, és az adatok kezelésénél, feldolgozásánál a Toyota betart minden idevágó személyiségjogi előírást és szabályt.

Az Advanced Drive funkció

Az Advanced Drive az a rendszer, amely akkor segít a vezetésben, ha a jármű autópályán vagy más, kizárólag motorizált járművek számára fenntartott úton halad. Amint a vezető beírja úticélját a navigációba, a szerkezet működésbe lép, és ennek alapján segíti a vezetőt, anélkül, hogy kivenné a kezéből a döntéseket. Tartja a sávot és a követési távolságot, sávot vált, előz, és amikor kell, le is hajt az autópályáról. A vezetőnek nem kell kezelnie a gázpedált, a féket és a kormányt sem, így még inkább a környezetre koncentrálhat, ami biztonságosabbá teszi a közlekedést. A rendszer természetes mozdulatokkal és biztonságosan vezet, akár forgalmi dugókban is. Az alábbiakban a rendszer képességei ismerhetőek meg:

• Vezetőközpontú segítség: a működés mindig a körülményekhez igazodik Autópályán, vagy párhuzamos közlekedés során az autó a sávja közepén halad úgy, hogy mindkét oldalán elegendő távolságot tartson a forgalom többi résztvevőjétől, és a rendszer előzéskor is figyel a megfelelő oldaltávolságra (teherautók és buszok mellett elhaladva nagyobb oldaltávolságot tart).
• Más járművek a forgalomban: ha autók sorolnak be a forgalomba, a rendszer időben csökkenti a sebességet, ezzel segíti a többi jármű besorolását.
• Sávváltás és előzés: amennyiben úgy ítéli meg, hogy a sávváltás biztonságosan végrehajtható, a vezető jóváhagyásával az elektronika automatikusan elvégzi a műveletet.
• Vezetőfigyelő kamera: menet közben egy kamera folyamatosan figyeli a vezető arcát, tekintetét és testtartását, arra is ügyelve, hogy szemei nyitva vannak-e. Ha úgy ítéli meg, hogy a vezető nem figyel vagy elaludt, vészjelzéssel figyelmeztet. A vezető jóváhagyásával az elektronikák segítenek a biztonságos sávváltásban, ha pedig fáradtságot, dekoncentráltságot észlelnek, a szerkezet hangjelzést ad, megrázza a biztonsági övet és villogtatja a head-up kijelzőt is. Ugyanekkor meg is szólítja a vezetőt, és figyelmezteti, hogy kapcsolódjon be az autó irányításába.
• Vészlassítás: a korábban is használatos, milliméteres hullámhosszú radart és sztereó kamerát az új kialakításban egy teleszkópos kamera és LiDAR (lézeres kamera) is kiegészíti; ezek segítségével méri fel, és határozza meg a rendszer a velünk egy sávban haladó járművek helyét pontosabban és nagyobb távolságban, mint a korábbi ütközésmegelőző rendszerek. Ha az elektronika ütközésveszélyt érzékel, fényjelzéssel figyelmezteti a vezetőt a műszerfalon vagy a head-up kijelzőn, és hangjelzést is ad. Ha a vezető nem reagál, az autó automatikusan fékez, és a vezető vészbeavatkozásait is segíti.
• Vészhelyzeti rendszer: ha a vezető testhelyzete jelentősen megváltozik, nem reagál a figyelmeztető jelzésekre, és továbbra sem avatkozik be az autó irányításába, a biztonsági rendszer lassan megállítja az autót a sávjában vagy az út szélén, és bekapcsolja a vészvillogót is. Miután az autó megáll, kinyílik a központi zár, és a minél gyorsabb és hatékonyabb segítség érdekében a jármű önműködően felveszi a kapcsolatot a HELPNET központjával,.
• Az autó és vezetője együtt fejlődik: a szoftverek (az irányítórendszer és a helymeghatározó programja is) a márkakereskedésekben frissíthetők vezeték nélküli, vagy vezetékes kapcsolattal. Ezzel a módszerrel később új funkciók is telepíthetők az autóra, így a biztonsági szolgáltatások folyamatosan fenntarthatók és fejleszthetők.
• Kiváló minőségű elektronikák: az Advanced Drive hardverei is magas színvonalúak, nagy teljesítményűek és nagy pontosságúak. Szerkezetük és működési módjuk a lehető legmegbízhatóbb, a későbbi frissítések egyszerű és gyors fogadására már gyárilag felkészítik őket.

Tizenkét területen vizsgálta különféle MI-alkalmazások – például az önvezető autók, az arcfelismerő rendszerek, vagy az otthoni hangalapú virtuális asszisztensek – etikai szempontjait az EY legfrissebb tanulmánya. A felmérés eredménye alapján az állami szereplők egyöntetűen aggódnak amiatt, miként egyeztethető össze a fenti szolgáltatásokat is működtető mesterséges intelligencia felhasználása a magánélet és a személyes adatok védelmével, valamint az egyenlő bánásmód elvével. Mindeközben a vállalati szektor mindössze a már meglévő jogszabályok, például a GDPR elvárásainak igyekszik megfeleltetni a technológiát, és kevesebb figyelmet fordít arra, hogy választ adjon a fejlesztések jövőbeni következményeit érintő kérdésekre.

„Az alapelvek megítélésében tapasztalható eltérések szakadékot képeznek a technológiai óriások és a jogszabályok alkotói között” – hívta fel rá a figyelmet Zala Mihály, az EY technológiai tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetője. „A jelenlegi helyzetben akár az a forgatókönyv is megvalósulhat, hogy hiába készül el a gyártó a biztonságosan közlekedő önvezető autóval, nem engedheti azt az utakra, hiszen nem felel meg a majdani adatvédelmi vagy információbiztonsági előírásoknak” – hangsúlyozta a szakember.

A kutatás szerint a törvényhozók többsége (63%) nem bízik abban, hogy a társaságok képesek lennének hatékonyan önszabályozni a mesterséges intelligencia vezérelte megoldások fejlesztését. Emellett csupán töredékük (21%) tudja elképzelni, hogy a cégek abban az esetben is etikusan működő MI-fejlesztéseket folytassanak, ha a közerkölcs figyelembevétele negatívan befolyásolja várt profitjukat. Ezeknek a bizalmi kérdéseknek az áthidalásában kulcsszerepet játszhatnak a független tanácsadócégek, akik egyaránt jártasok a jogszabályi és a technológiai kérdésekben is, a nemzetközi riport szerint így képesek rá, hogy hidat képezzenek a vállalati és a politikai döntéshozók között.

A Brexit, és ezzel együtt a globális kereskedelmi és vámháborúk miatt már 2019 végére jelentősen visszaesett az autók iránti kereslet, ami mellett a kínai piac csökkenése, és az onnan érkező alkatrészek hiánya is nagy kárt okozott. További fordulatot jelentett a 2020. január 1-jétől érvényes WLTP-szabályozás is, ami alapján a gyártók autóinak flottaszinten kilométerenként 95 grammos CO₂-kibocsátásnak kell megfelelniük, különben súlyos adókat szabnak ki rájuk. Gyors változtatásokat kellett eszközölniük a vállalatoknak ahhoz, hogy továbbra is piacképesek maradhassanak, az EU szabvány azonban rákényszerítette őket arra, hogy az újonnan piacra kerülő személygépjárművek károsanyag-kibocsátását csökkentsék, és ezzel az elektromos autók fejlesztése megkerülhetetlenné vált számukra.

„Az autóipari válság és a már-már kötelező szemléletváltás miatt az önvezető autók fejlesztése háttérbe szorult, amit tetézett a koronavírus-járvány kirobbanása is. A gyártók nem tudják tovább finanszírozni a fejlesztő startupok tevékenységeit, így 2020 közepére csak azoknál a vállalatoknál folytatódott aktívan a munka, ahol az önvezető rendszer kiépítése és az autógyártás is egy kézben van.” – mondta el Michaletzky Bálint, a GreenGo ügyvezető igazgatója. Kiemelte azonban, hogy a hangsúlyt sok helyen át kellett helyezni a teljesen önvezető járművekről a vezetés automatizáló és a részleges önvezető rendszerekre, amik biztonságát igyekeznek a gyártók kiépíteni, továbbá megfizethetővé tenni. Emiatt az eddig 2030-ra jósolt[1], forgalomban is megjelenő önvezető autók bevezetése az IDTechEx tanulmánya[2] szerint várhatóan 2040-re lesz megvalósítható.

A fent említett teljesen automata rendszer fejlesztése kevés gyártónál maradt továbbra is célkitűzés, zászlóshajóként a Tesla vagy a Baidu említhető. Előbbi autógyártó a napokban bejelentette, hogy nagyon közel jár az úgynevezett ötödik szintű, vagyis emberi beavatkozást egyáltalán nem igénylő, teljesen önvezető technológia kifejlesztéséhez. Ha nem csupán hírverés és tényleg beérnek a számításaik, még idén bemutatják az önvezetésre képes autót.  A Baidu, a kínai Google-ként is emlegetett vállalat a járványhelyzet alatt közúti forgalomban is tesztelte a négyes szintű önvezető flottáját. Autóik szabályozott területen belül, sofőr nélkül is képesek voltak működni. A Kínában üzemelő járművek kiemelt szerepet játszottak az érintésmentes időszak alatt: a Baidu flottája gyógyszer-, élelmiszer- és személyszállításban segédkezett, amik alapesetben mind a városlakók napi rutinjának részét képezik, az önvezető járművek azonban egy sokkal higiénikusabb megoldást biztosítottak ezek elvégzésére a kritikus időszak alatt.

Magyarországon az önvezető autózás még messze van a közúti forgalmi használattól és attól, hogy a mindennapi élet szerves részévé váljon. A küszöbön álló válság várhatóan még messzebbre tolja ennek bevezetését, a carsharing szolgáltatókkal viszont egy lépéssel előrébb jár már a főváros. A GreenGonál továbbra is úgy gondolják, hogy a carsharing az önvezető autókkal még nagyobb kényelmet jelenthet a majd felhasználóknak, hiszen egy pillanat alatt háztól-házig szolgáltatássá bővülhetnek, és megszűnhetnek a jelenlegi területi korlátok. Ez azonban a mostani állás szerint sokkal inkább a következő évtized zenéje.

Az e-carsharing szolgáltató így továbbra is a megosztási modell népszerűsítését tűzte ki célul a következő időszakra. „Ahhoz, hogy évek múltán az emberek biztonságban és nyugodtan üljenek be egy önvezető autóba, az kell, hogy most, egy szintén még gyerekcipőben járó szolgáltatási modellt is mindennapiként kezeljenek. Ha sikerül a carsharinget elérhetővé és érthetővé tennünk, illetve széles körben integrálni tudjuk az utazók rutinjába, akkor az önvezető autó innovatív technológiájához is bizakodva fordulnak majd az emberek és mi is örömmel vágunk majd bele az újításba.” – mondta el az ügyvezető.

[1] James Arbib és Tony Seba tanulmánya – https://static1.squarespace.com/static/585c3439be65942f022bbf9b/t/591a2e4be6f2e1c13df930c5/1494888038959/RethinkX+Report_051517.pdf

[2] IDTechEx tanulmánya – https://www.idtechex.com/en/research-report/autonomous-cars-and-robotaxis-2020-2040-players-technologies-and-market-forecast/701

Az LG és a Microsoft egy éve kezdte meg együttműködését azzal a céllal, hogy tovább erősödjön az LG önvezetőautó- és infotainmentrendszer-üzletága. A partnerség révén az LG az autóipari szektoron túl egészen a kereskedelmi szektorig kibővítheti új projektjei fókuszát.

Az LG tovább erősíti épületfelügyeleti rendszereit: az energiafelhasználást irányító megoldását (Building Energy Control, BECON) alkalmassá teszi a HVAC- (azaz a fűtést, szellőztetést és légkondicionálást végző) rendszerek vezérlésére, amelyek még hatékonyabbá válnak az Azure használatával. Miközben már meglévő BECON rendszerét világszerte a Microsoft támogatásával egészíti ki, a vállalat a BECON következő verzióját már a kezdetektől a Microsoft Azure big data és hibrid felhő és AI technológiájával fejleszti.

Az Azure-ral való integráció az LG autós infotainment megoldását is tovább fejleszti. A rendszer, amely a jövő összekapcsolt járműveibe készül, az LG webOS Auto és a Microsoft összekapcsolt autós platformok kombinációjára épül. A webOS Auto következő verzióját az LG további ember-gép felületekkel (human machine interface, HMI) egészíti ki, amelyek elsősorban az autós szórakoztatás élményét és az autóban zajló munka hatékonyságát segítik majd.

Az LG infotainment rendszerei az LG saját virtuális személyiasszisztens-technológiáit a Microsoft, valamint az autógyártók saját virtuális személyi asszisztenseivel integrálják, így számos összekapcsolt szolgáltatást kínálnak a végfelhasználók számára, és egyben a márkaélményt is jobbá teszik. Ezt az innovatív HMI-szoftverplatformot arra tervezték, hogy javítsa az új digitális szolgáltatások üzleti hasznosíthatóságát.

 „A Microsoft technológiái kiegészítik az LG B2B megoldásait, amelyek fejlesztéséhez az így megvalósuló szinergiahatás is hozzájárul”— mondta Dr. Lee Sang-yong, az LG járműipari és üzleti megoldások központjának szenior vezetője. – Közös munkánk a Microsofttal hozzájárul B2B üzletágunk versenyképességének erősítéséhez és digitális transzformációjához, ez pedig a jövben divízió fejlődésének motorját jelenti majd.”

 „A Microsoft képessé teszi a mobilitási iparágban tevékenykedő vállalatokat arra, hogy digitálisan átalakuljanak és új üzleti lehetőségeket tárjanak fel — mondta Sanjay Ravi, a Microsoft autóipari divíziójának elnöke. – Az LG előmozdítja az innovációt és úgy kínál új hozzáadott értékkel bíró szolgáltatásokat ügyfeleinek, hogy közben kiépíti saját digitális képességeit és adatvezérelt kultúráját.”

A May Mobility egy olyan sikeres startup, amelynek célja, hogy hozzájáruljon ahhoz, hogy az önvezető technológia révén átalakuljon a ma városi közlekedése egy biztonságosabb, zöldebb és hozzáférhetőbb világ érdekében. A kibocsátásban vállalt vezető befektetői szerepe mellett a Toyota úgy döntött, hogy a May Mobility társaságot választja egyik partnerének a „Közlekedés, mint szolgáltatás” önvezető technológia szegmensben a jövőbeli nyílt mobilitási platformokhoz. A May Mobility a jövő a mainál sokkal élhetőbb városairól szóló jövőképének megvalósításához jelenleg a közlekedési struktúra átalakítására fókuszál. Ennek keretében önvezető ingajáratokat állítottak forgalomba, amelyekkel az emberek biztonságosan és egyszerűen közlekedhetnek, és még az utazás is élvezetesebb. A társaság az USA-ban jelenleg az legelső és legutolsó szakaszára koncentrál, kiemelt figyelemmel a városközpontokra. Ezek a járatútvonalak a sűrűn lakott területeken segítik az utasokat és a városokat a dugók elkerülésében, a várakozási idők, a hozzáférés és az elérhetőség problémáinak megoldásában. A May Mobility elektromos járművekből álló flottája már több mint 170 000 fizetős utazást teljesített, és a járatok a magán- és állami ügyfelek számára egyaránt rendelkezésre állnak Detroit és Grand Rapids városaiban, valamint Providence-ben. Minden egyes új járat elindítása új meg új mobilitási igények megoldásával jár, így a vállalat folyamatosan gyarapítja technológiai tapasztalatait. A B sorozatú részvények kibocsátásával a társaság a mai napig összesen 84 millió dollár összegű befektetést gyűjtött, amivel ezzel tovább növelheti vezető szerepét az önvezető technológia területén.

„Rendkívül izgatottak vagyunk, hogy együtt dolgozhatunk a Toyotával és a többi befektetőnkkel a társaság növekedésének következő fázisában.” – fogalmaz Edwin Olson, a May Mobility elnök-vezérigazgatója. „Ennek a befektetési körnek a segítségével gyorsabban haladunk a célunkhoz vezető úton, kihasználhatjuk a kategóriájukban legjobb szoftvercsomagok előnyeit és még komolyabb szereplővé válhatunk az USA 28 milliárd dollár forgalmú „első mérföld, utolsó mérföld” közlekedési piacán.”

„A May Mobility az USA-ban már számos önvezető járatot indított, és kitűnő lehetőségnek tekintjük, hogy ezen a területen egy nagy tapasztalattal rendelkező partnerrel dolgozhatunk együtt.” – mutat rá Keiji Yamamoto, a Toyota operatív igazgatója és a Toyota belső kapcsolt vállalkozásának elnöke. „A közös munka lehetővé teszi, hogy együttes erőfeszítéseinkkel gyorsabban valóra váltsuk a Toyota által kitűzött célt: Mobilitást mindenkinek!.”

A May Mobility

A May Mobility vállalatot azzal a céllal alapították, hogy az önvezető technológiával találjon megoldást a világ előtt álló különleges feladatra: a mobilitáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségének kiküszöbölése az egyre zsúfoltabb városokban. Az önvezetés segítségével a May Mobility csökkenteni kívánja a közlekedésben az emberi hibatényezőt és a légszennyezést, illetve nagyobb gazdasági előnyöket szeretne kínálni a közösségek és az utasok számára. A May Mobility jelenleg az egyetlen olyan közlekedési társaság, amely önvezető vállalati járatok segítségével napi szinten tranzitszolgáltatást nyújt az amerikai emberek számára.

A “Mobility Services: The Customer Perspective” című jelentés azt vizsgálja, hogy a gépkocsigyártóknak milyen jelentős kihívásokkal kell szembenézniük a mobilitási szolgáltatások terjedése miatt. A felmérésben 7 000 egyesült államokbeli, európai és kínai fogyasztó vett részt, akiknek 85%-a gépkocsitulajdonos. A mobilitási szolgáltatások piacán az önvezető gépjármű-technológiák folyamatos fejlődéséből adódó várható exponenciális növekedés alapján az Accenture arra számít, hogy a mobilitási szolgálatásokból származó árbevétel 2030-ra globálisan elérheti a 1 200 milliárd eurót.

Fontos megállapítás, hogy bár a gépkocsi-tulajdonosok 96%-a úgy véli, valószínűleg a jövőben is lesz saját autója, közel fele (48%) kész lenne erről lemondani abban az esetben, ha elérhetőek lennének alternatív önvezető mobilitási megoldások.

Érdekes módon a prémium márkájú gépkocsik tulajdonosai nagyobb hajlandóságot mutatnak a saját autóról való lemondásról, mint a nem prémium márkájú autótulajdonosok. Kínában a prémium márkájú gépkocsik tulajdonosai kétszer nagyobb valószínűséggel vennék fontolóra a saját autóról való lemondást, mint egyesült államokbeli társaik (78% és 39%), míg az európai autósok 55%-os aránnyal Kína és az USA között foglalnak helyet.

„Mivel az átállás elkerülhetetlennek tűnik, könnyen előfordulhat, hogy a megfelelő ajánlatokkal rendelkező, új mobilitási szolgáltatók elhódíthatják a hagyományos gépkocsigyártók ügyfeleit” – mutatott rá Axel Schmidt, az Accenture mobilitási ágazatának globális vezetője. „A hagyományos gépkocsigyártóknak át kell gondolniuk a saját autó kérdését és a különféle alternatívákat, tehát egy sima autógyártó helyett a mobilitási szolgáltatások közvetítőivé válhatnak. A Kínában tapasztalható önvezető mobilitási megoldások iránti különösen nagy érdeklődés miatt, ezt a szolgáltatási modellt a kínai piacon lenne érdemes tesztelni az európai és az amerikai bevezetés előtt.”

Veszélyben a márkaérték

A jelentés másik fontos megállapítása: a gépkocsi márkája veszít fontosságából. Amikor arra kérték a felmérés résztvevőit, hogy állítsanak fontossági sorrendbe több mint 12 gépkocsivásárlási és gépkocsimegosztási szempontot (pl. ár, sebesség, rugalmasság, kényelem, környezetterhelés, márka és privát tér), a gépkocsivásárlásnál hatodik, gépkocsimegosztás esetén pedig a tizedik helyre sorolták magát a márkát.

Élénk az érdeklődés a kiegészítő (utazást kisérő) szolgáltatások iránt

A felmérés eredményei szerint nagy az érdeklődés az önvezető járművek használata során felmerülő kiegészítő szolgáltatások (zenei és videóstreaming, wellness – pl. masszázsülések –, vendéglátási és hotelszolgáltatások) iránt. Az összes válaszadó 89%-a és a 18-37 éves korosztály 97%-a volt nyitott az ilyen jellegű szolgáltatásokra, bár a jelentés ezen a téren nagy eltérést mutatott a különböző földrajzi térségek között: pl. a kínaiak körében jóval népszerűbbek voltak az ilyen jellegű szolgáltatások.

Az önvezető járművek használatának lehetőségei a nagyvárosokon kívül

A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók közel fele (45%) szívesen költözne máshova, ha az önvezető járművekkel megoldható lenne a napi ingázás. Erre is Kínában van a legnagyobb hajlandóság (55%) – Európában 42%, az USA-ban pedig 37% volt a költözést választók aránya.

A megkérdezettek egyharmada (34%) szívesen költözne külvárosba vagy vidékre az önvezető járművek megjelenése után. Míg a legtöbb autógyártó a városi övezetekre összpontosítja az önvezető szolgáltatások bevezetését, a jelentés szerint érdemes lenne ezt a külvárosi és vidéki területekre is kiterjeszteni. A városi, prémium ügyfelek több mint egyharmada (37%) nyilatkozott úgy, hogy akár kijjebb is költözne, ha önvezető járműveket vehetne igénybe a napi utazásokhoz.

A „Mobilitási szolgáltatások: az ügyfelek nézőpontja” című jelentés itt olvasható: Mobility Services: The Customer Perspective.

 Módszertan

Az önvezető mobilitási szolgáltatások és önvezető járművek terjedésével a gépkocsigyártóknál jelentkező főbb kihívásokat azonosítani kívánó felmérésben az Accenture 7 000 tizennyolc évesnél idősebb ügyfelet kérdezett meg Kínában, Európában és az Egyesült Államokban (kétezret Kínában, ezret-ezret pedig Franciaországban, Németországban, Olaszországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban). A válaszadók mintegy 85%-a rendelkezett saját gépkocsival. Az online felmérésre 2018. decembere és 2019. januárja között került sor.

Az LG szimulátorának (LGSVL Simulator) közreműködése a Unity Similation fejlesztésében az LG mesterséges intelligencia terén megszerzett szakértelmére épít, ami kiegészül a világ vezető valós idejű 3D fejlesztési platform fejlesztőjének tudásával. A Unity Simulation lehetővé teszi bármely Unity termék több példányának egyidejű futtatását. A Google Cloud infrastruktúrája által támogatott Unity Simulation megkönnyíti az új termékek és szolgáltatások nagy pontosságú, háromdimenziós környezetben történő automatizálását, tesztelését és hitelesítését. Danny Lange, a Unity Technologies mesterségesintelligencia-megoldásokért és gépi mélytanulási technológiákért felelős alelnöke szerint a technológia gépi látáson, azaz a kamerák által rögzített képek feldolgozásán alapuló alkalmazása a járműiparban különösen fontos szereppel bír.

Seonman Kim, az LG szilícium-völgyi laboratóriumának alelnöke elmondta: „Az, hogy a Unity a biztonságos és stabil autonóm vezetés fejlesztése terén a bizalmát fejezte ki az LGSVL Simulator iránt, egyértelműen jelzi, hogy ez a partneri kapcsolat már a kezdetektől előnyös mindkét fél számára. Nagyon várjuk, hogy a Unity-val együtt fedezzük fel, milyen új alkalmazási lehetőségeket kínálnak technológiáink a gépjárműiparban.”

A két vállalat együttműködése a fejlett szimulációs technológiák terén a várakozások szerint nagy haszonnal jár majd a vezető nélküli jövő felé fejlődő autóipar számára. Az önvezető járművek fejlesztői a Unity szimulációs platformján futó LG szimulátorral több forgalmi szituáció párhuzamos tesztelésével képesek lesznek drasztikusan felgyorsítani rendszereik tanulását. A Unity legfrissebb továbbfejlesztésével az LG szimulátora pontos szenzormodellekkel alkotja meg a valós forgalmi helyzetek digitális replikáit, így az önvezető járműveket számos különböző helyzetre fel tudja készíteni.

Az önvezető járművek szimulátorokkal támogatott tanulása és validálása tökéletes példa arra, hogyan csökkentheti jelentősen az autós közlekedés kockázatait a virtuális modellezés, és hogyan végezhetők el a szükséges stressztesztek az éles helyzetek előtt. Az LG szimulátora a vállalat saját technológiáit kombinálja a Unity adatorientált technológiai megoldásával és nagyfelbontású renderelési módszerével, melyekkel lehetővé válik az önvezető járművek biztonságosabb működését biztosító tesztelés és gépi mélytanulás.

A Unity platformján futó LG szimulátor szeptember 26-án, a Unity saját, Unite 2019 nevű rendezvényén, Koppenhágában mutatkozik be.