A Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) felhívására, a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) és a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) együttműködésében, az Önszabályozó Reklámtestület (ÖRT), további 8 szakmai szervezet, valamint a KPMG, a Baker McKenzie és a Microsoft támogatásával jött létre az első átfogó szakmai AI útmutató.

A mesterséges intelligencia rendszerek adta lehetőségek átalakították a tartalom előállításának és terjesztésének módját és új kérdéseket vetettek fel a kommunikációs iparág szakmai folyamataival és az ide kötődő minőségi és etikai kérdések szabályozásával kapcsolatban.

Bár az EU 2024-es AI Act rendelete fektette le a szabályozás alapjait, az iparág-specifikus és etikai kérdések megválaszolása a szakmai közösségekre maradt. Erre a kihívásra reagál elsőként a média és marketingkommunikációs iparág az AI kézikönyvvel, amely hat kulcsfontosságú területre fókuszál. (1. Fogalmi alapok és AI szótár, 2. Jogi és szabályozási tudnivalók, 3. Etikai dilemmák és megoldási javaslatok, 4. Szerzői jogi kérdések, adatbiztonsági protokollok, 6, Iparági együttműködés.)

A kézikönyv önellenőrzési listákkal és konkrét javaslatokkal nyújt gyakorlati segítséget a napi munkához, miközben a stratégiai döntéshozatalt is támogatja. A 2025 áprilisában lezárt, 1.0-s verziót a kiadó 12 szervezet a technológiai és jogi változásoknak megfelelően folyamatosan frissíteni fogja.

„A Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége számára kiemelten fontos, hogy a mesterséges intelligencia használatának etikai, jogi és piaci keretei közösen vállaltak és átláthatók legyenek. Büszkék vagyunk, hogy az összefogáson keresztül a hazai kommunikációs iparág elsőként ismerte fel az önszabályozás szükségességét és felelősségét a mesterséges intelligencia rohamos és csak részben szabályozott terjedésével kapcsolatban. Tagügynökségeink nap mint nap hidat képeznek a médiatulajdonosok, a technológiai szolgáltatók, a hirdetők és a kommunikációs ipari szakemberek között, így első kézből tapasztalják meg az AI nyújtotta lehetőségeket és dilemmákat. Az elkészült AI kézikönyv egyedülálló együttműködés eredménye, amely jól mutatja, mekkora szükség van közös álláspontokra ebben a gyorsan változó technológiai környezetben” – mondta el Blaskó Nikolett, a kezdeményezést életre hívó Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetségének elnöke.

Kovács Tibor, az MLE elnöke szerint: „A Reuters Digital News Report 2025 szerint a felhasználók ugyan nyitottak az AI által ajánlott hírekre, de továbbra is nagyra értékelik az emberi szerkesztők ítéletét és a hitelességet, amit csak a tapasztalt újságírók tudnak biztosítani. Ezért minden eddiginél fontosabb, hogy a média transzparensen használja az új technológiát és továbbra is kiemelt szerepet kapjon az algoritmusoktól független (emberi) újságírás, amely a hitelesség záloga marad. Az is kiemelten fontos a tartalomkészítők számára, hogy a szellemi tulajdonunkat jogszerűen és átlátható módon használják fel az algoritmusok betanítására. Többek között ezért is fogott össze a hazai média- és reklámipar: egyedülálló módon, közösen dolgoztunk ki egy kézikönyvet, amely iránymutatást ad az AI felelős, átlátható és etikus használatához. Nemcsak a jogi és adatbiztonsági kérdésekre adunk választ, hanem segítünk eligazodni abban is, hogy mikor bízhatjuk rá magunkat egy algoritmusra – és mikor kell megálljt parancsolnunk annak. A kérdés már nem az, hogy használjuk-e az AI-t, hanem az, hogyan tegyük ezt felelősen. Ez az útmutató ebben nyújt segítséget – hogy ne csak túléljük, hanem felelős módon formáljuk is a jövőt megőrizve hitelességünket.”

„A mesterséges intelligencia térnyerése alapvető változást hoz a marketing és kommunikáció világában is. A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) a megbízói oldal meghatározó szakmai szervezeteként kiemelten fontosnak tartja, hogy tagjai – köztük a hazai piac legnagyobb hirdetői – első kézből juthassanak átfogó és gyakorlati útmutatáshoz a mesterséges intelligencia alkalmazásának aktuális jogi, etikai és operatív kérdéseiben” – mondta Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke. “Kiemelten fontos, hogy az ügynökségeken és a tartalomkészítőkön túl maguk a megbízók is átlássák, értsék, sőt – napi működésük során – aktívan használják az új technológia adta lehetőségeket. Hisszük, hogy a mesterséges intelligencia tudatos alkalmazása nemcsak a márkák és vállalatok hosszú távú sikeréhez járul hozzá, hanem a megbízók és ügynökségek közötti együttműködés színvonalát is új szintre emeli – erősebb partnerséget, jobb megértést és hatékonyabb közös munkát eredményezve” – hangsúlyozta az MMSZ elnöke.

A kézikönyv ingyenesen elérhető és letölthető a http://marcom-ai-guide.hu weboldalon. A hiánypótló útmutató alkalmazását  szakmai konferenciák és workshopok támogatják majd.

A versenyhatósági vizsgálatokkal kapcsolatos tapasztalatok reklámkészítőkkel történő megismertetése érdekében szervezte meg közösen az ÖRT és a GVH az online eseményt, ahol közel 100 vállalkozás – hirdetők, ügynökségek és a média – képviselői vettek részt. 2024-ben a GVH 22 eljárást folytatott le a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok témájában és a GVH Versenytanácsa összesen 1,7 milliárd forint bírságot szabott ki az érintett vállalkozásokra.

Bevezetőjében Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgatója kiemelte, hogy a GVH vizsgálati tapasztalatainak bemutatása, a szempontrendszer megismertetése segíti az etikus reklámozási gyakorlatok alkalmazását. „Nemcsak a bírság összegének mértéke, hanem a vizsgálatot érintő állítások és azok használatával kapcsolatos szabálytalanságok, valamint azok indoklása nagyon értékes tanulságokkal bír a reklámkészítésben résztvevő szakemberek számára. Nemcsak az általános reklámozási szabályok – például a reklámjelleg megfelelő jelölése – hanem az adott iparági kategóriaszabályok betartása is fontos, melyek figyelmen kívül hagyása komoly következményekkel járhat. Az előzetes megfelelés eszközrendszerében számos olyan elem áll a reklámozók rendelkezésre, melynek alkalmazása segít elkerülni az adott reklámmal kapcsolatos hatósági eljárást, szankciókat. Olyan elemekről beszélünk, mint például reklámok előzetes véleményezése, az etikai tréningek és az érintett hatóságokkal közös workshopok” – hangsúlyozta megnyitójában Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgatója.  

A GVH fogyasztóvédelmi tevékenységében az elmúlt időszak tapasztalatai alapján két kiemelt stratégiai fókuszpont is meghatározható. A digitális átálláshoz kapcsolódó területek, mint az influenszer marketing, az úgynevezett sötét mintázatok alkalmazása, valamint az AI használata a kereskedelmi gyakorlatokban. A digitális témák mellett a zöld átállás alappilléreinek számító zöld állítások témakörének jut nagyobb figyelem. Mind a digitális, mind pedig a zöld témakörökben vannak már lezárt eljárások, melyek segítik a vállalkozásokat az etikus reklámozási gyakorlatok kialakításában. Kiemelt hangsúly kapnak továbbá az utóvizsgálatok, melyek során az érintett cégek számára előírt vállalások, illetve intézkedések betartását értékeli a GVH. Elfogadott hatósági gyakorlat már az is, hogy a bírságok helyett, illetve mellett a fogyasztók közvetlen kompenzációját vállalják az érintett vállalkozások, ezáltal a GVH eljárásai közvetlenül is hasznosulnak. A több vállalkozást érintő, de egy témában indított vizsgálatoktól – ilyen jelenleg folyamatba lévő influenszer-ügy, illetve a PET-palackos ügyindítások – pedig egyértelmű piactisztító hatás vár a GVH. Az ilyen, az adott piac több szereplőjét is érintő eljárások elősegítik az adott területen alkalmazott jogszabálysértő gyakorlatok megszüntetését, így pozitív hatással vannak minden piaci szereplő magatartására. Az elmúlt évben indított és lefolytatott eljárások nem csak nagyvállalatokkal, hanem kis- és középvállalkozásokkal szemben is zajlottak, hiszen a szabályok betartása alól ők sem lehetnek kivételek, ugyanakkor a GVH – a jogszabályok adta keretek között – minden esetben törekszik a jogsértéseket beismerő, jogkövetésre törekvő vállalkozások támogatására – világított rá előadásában dr. Basa Andrea, a GVH Fogyasztóvédelmi Irodájának vezetője, összegezve azokat a vizsgálati tapasztalatokra, amelyek a reklámszakma számára fontos és aktuális információként szolgálhatnak. 

„Egy vizsgálat, egy elmarasztaló határozat és egy büntetés mindig komoly terhet ró az érintett vállalkozásokra, azonban, ha megismerhetjük az elmarasztaláshoz kapcsolódó vizsgálat eredményét, akkor azt a jó gyakorlatok megvalósítása érdekében fel kell használnunk a saját reklámjaink készítése és közzététele érdekében. Az ÖRT-nél folyamatosan nyomon követjük a GVH döntéseit, feldolgozzuk azokat és felhasználjuk az előzetes véleményezés szolgáltatásunk során, illetve az etikus reklámozáshoz kapcsolódó tréningjeink során pedig bemutatjuk ezeket az eseteket. Tesszük ezt azért, hogy a reklám megőrizze a hitelességét és bizalmát nemcsak a hatóságok, de a fogyasztók irányában is. Ezért is értékes számunkra a GVH-val való szakmai együttműködés melynek keretében elsőkézből kapunk pontos információkat a GVH munkatársaitól” – fogalmazott Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára.

Miközben a marketingkommunikációs piacon is erősödő trend a központosítás, és Magyarország jellemzően a rendkívül tág és sokszínű EMEA régió részeként működik, az utóbbi évek szakmai és üzleti változásai növelték az igényt a szűkebb, kelet-közép-európai régiós együttműködésre.

Az EssenceMediacom e folyamatokra válaszul CEE régiós vezetőt nevezett ki. A korábban nem létező CEE Lead pozíciót Mező László, az EssenceMediacom magyarországi ügyvezetője tölti be 2024 januárja óta. A régiós operáció irányítását a magyarországi ügyvezetéssel párhuzamosan látja el.

László immár tizenegyedik éve vezeti az EssenceMediacomot. Az ügynökségi szektorban a 90-es évek óta dolgozik, ezzel az egyik legrutinosabb szakember a magyar piacon. Emellett a magyarországi kommunikációs ügynökségeket tömörítő MAKSZ alelnöke és a szervezet médiaszekciójának elnöke, valamint az Önszabályozó Reklámtestület alelnöke és a Magyar Reklámszövetség elnökségi tagja.

„Rengeteg változás történik a piacunkon és a fogyasztók életében, ám az utóbbi évek a Coviddal, a háborúval és a gazdasági nehézségekkel gyakran ’túlélő üzemmódba’ kapcsolták az iparágunkat. Ezzel óhatatlanul elkerült a fókusz a fejlődésről, a közös ügyekről és arról a tényről, hogy a CEE régió országaiban rengeteg közös érték és erőforrás van, amelyeket érdemes lenne még inkább kiaknázni. A szorosabb együtt gondolkodás értéket teremt a kollégáink és az ügyfeleink számára, ezért a kezdetektől nagy izgalommal tekintek a régiós feladat elé. Ráadásul e munka során az EssenceMediacom szakértelme és ügyfélismerete mellett nagyban építhetünk a GroupM által biztosított stabil háttérre és szakmai szolgáltatásokra is” – mondta el Mező László.

Az EssenceMediacom az együttműködés első lépéseként kétnapos konferenciát rendezett Budapesten a régiós vezető kollégák számára. Az eseményen részt vett Adam Hiscock, az EssenceMediacom EMEA régiós operatív igazgatója és Jacquie King, az ügynökség EMEA régióért felelős HR vezetője is. A piaci tapasztalatok megosztása mellett esettanulmányokat, helyi jó gyakorlatokat is bemutattak, valamint több workshop keretében választották ki azokat a szakmai, üzletfejlesztési és HR témákat, amelyekben az országok konkrét közös projekteket indítanak a következő hónapokban.

„A szakmai tudásmegosztás mellett legalább ilyen fontos volt, hogy együtt lehettünk, és annyi idő után ismét személyesen találkozhattunk. A Covid idején és az azt követő években a közös munka gyakran Teams-callokra és emailekre szűkült, pedig a miénk people business. Ahhoz, hogy nagyobb fokozatra lehessen kapcsolni, nagyon kellenek a személyes kapcsolódások. A konferenciával, ami csak a kezdő lépés volt, ezt igyekeztünk visszahozni” – tette hozzá Vanyó-Pongrácz Emőke, az EssenceMediacom magyarországi COO-ja, a konferencia főszervezője.

Az Önszabályozó Reklámtestület és a Magyar Reklámszövetség a közelmúltban jelentősen módosította, 24 szakmai szervezet pedig már alá is írta a Magyar Reklámetikai Kódexet. A felülvizsgált kódex június 30-án lép hatályba, és kiemelten témái közé sorolható a környezetvédelem, az új formájú digitális reklámok, az influenszermarketing, a gyermek- és fiatalkorúak védelme, a szerencsejáték vagy az egészséges testkép támogatása. Részletesebb szabályokat vezet be továbbá számos termékkategóriában, az egészségügyi termékektől és kozmetikumoktól az élelmiszereken, italokon és étrendkiegészítőkön keresztül a járművekig.

„Az új kódex hatálybalépésére tekintettel javasoljuk az érintett vállalkozások, illetve iparágak számára, hogy vizsgálják felül hirdetési gyakorlataikat – javasolja dr. Laczkó Máté, a Baker McKenzie ügyvédje. – A szabályozásban foglalt elvek emellett iránymutatásként szolgálhatnak azoknak a piaci szereplőknek is, akik ugyan nem aláírói a kódexnek, de bizonytalanok abban, hogy kereskedelmi gyakorlataik megfelelőek-e.”

Az új kódex alapjaiban módosította a környezetvédelemmel kapcsolatos cikkelyt, és a – termék vagy cég környezetre gyakorolt pozitív hatásáról szóló – „zöld állítások” szabályozásával elébe megy az EU még csak tervezett irányelvének is. A hirdető nem hivatkozhat saját érdemeként olyan környezeti előnyre, amely kötelező jogszabályi előírásból ered vagy az érintett piacon általános gyakorlatnak tekinthető. Zöld, illetve ökológiai jelzők – például környezetbarát, környezettudatos, öko, bio, organikus – csak abban az esetben használhatók, ha azt megfelelő EU-s vagy belföldi szervezet védjegye igazolja. A szabály alól nincs kivétel, így védjegy nélkül akkor sem tehető ilyen állítás, ha egyébként tudományosan alátámasztott lenne.

Az új kódex emellett tiltja az élelmiszer-, illetve energiapazarlás ábrázolását, a jogszabály által már betiltott egyszer használatos műanyagok megjelenítését, a hulladékkezelést pedig preferált szelektív hulladékgyűjtésként bemutatni.

Az új Kódex reflektál a digitalizáció legújabb technikai vívmányaira. A szabályozás körébe került így például a virtuális és kiterjesztett valóság, az okoseszközök, a keresőhirdetés, a terméket, szervezetet vagy szolgáltatást népszerűsítő reklámjáték (advergame), a folyamatokat játékszerűvé tévő játékosítás (gamification) és a játékon belüli reklám (in-game advertising) is. A kódex beépítette továbbá az úgynevezett sötét mintázatok – a fogyasztók online döntéseit manipuláló kereskedelmi gyakorlatok – uniós szabályozását is.

Önálló cikkelyt kapott a korábban nem szabályozott influenszermarketing is. Ilyennek minősül – a Gazdasági Versenyhivatal vonatkozó iránymutatásával összhangban – minden tartalom, amelyet az influenszer gazdasági érdekből készített vagy tett közzé, az influenszer pedig a követőtábor nagyságától függetlenül bárki (ideértve a kitalált személyeket is), aki az interneten gazdasági célból tartalmat közöl.

Szponzoráció esetén az influenszerreklámnak első helyen – például az első képen, a címben, címke vagy hashtag alkalmazásával – kell egyértelműen utalnia az ellenszolgáltatás tényére. Az ilyen reklámért az influenszert, a reklámozót és a közreműködő vállalkozásokat – például az ügynökséget vagy a médiavállalkozást – egyetemleges felelősség terheli.

A Kódexen végigvonul az elvárás, hogy a reklámok az egészséges életmódot pozitív színben tüntessék fel. Ezek a szabályok külön hangsúlyt kaptak az egészségügyi termékek, kozmetikumok, élelmiszerek és étrendkiegészítők reklámozására vonatkozó speciális szabályozásban.

Az alkalmazott modellek (és utómunkálatok) nem népszerűsíthetik az extrém vékony testalkatot, a kozmetikumok pedig csak korlátozásokkal reklámozhatók fiatalkorúaknak. Ezen reklámok nem használhatják ki a fogyasztó környezetvédelmi aggályait és nem építhetnek a környezetvédelmi tudatosság hiányára. Az élelmiszerhirdetések pedig nem tüntetheti fel negatív színben azokat, akik aktív, egészséges életmódot folytatnak.

Jelentős változás, hogy az új kódex speciális szabályokat vezetett be a korábban külön nem szabályozott étrendkiegészítőkre. „Ezen szabályok közül a legfontosabb, hogy az étrendkiegészítő reklámja nem terjedhet túl az egészség fenntartásán, nem sugallhatja azt, hogy beteg emberek szükségleteit elégíti ki.”

A járművek reklámozásának szabályozása több ponton kiegészült: így például a terepjárók és összkerékmeghajtású járművek nem hirdethetők környezetkímélőként, a vezetői asszisztensrendszer és hasonló technológiák nem ábrázolhatók úgy, mint amelyek helyettesítik a vezetőt és a vezetői képességeket. Környezetvédelmi okokból a reklámban lehetőség szerint úgy kell bemutatni az autót, hogy abban egyidejűleg több ember ül.

A szerencsejátékokra vonatkozó szabályok is kiegészültek. Ezek reklámja nem sugallhatja, hogy aki többet kockáztat, az többet is nyer, illetve azt sem, hogy alkalmas anyagi veszteségek visszanyerésére. Emellett nem célozhat fiatalkorúakat, illetve nem építhet kiszolgáltatott csoportokra. Korábban nem szabályozott területként a kódexbe került a fogadási tippszolgáltatással kapcsolatos reklám is.

Fotó: Tingey Injury Law Firm/unsplash.com

Megbeszéljük, hogyan tűnt fel a greenwashing jelensége. Hol kezdtek el foglalkozni vele először, és mikor jelent meg a magya piacon? Mit jelent a márkánk védelme szempontjából? Milyen fogyasztói igény áll mögötte?

Mit tesz a greenwashinggal összefüggésben, a nem korrekt tájékoztatás ellen a GVH? Milyen tipikus hibák jelennek meg a márkák a kommunikációjában: környezetbarát zöld állítások, negatív aspektusok elhallgatása, megbízhatatlan tanúsítványok, „beszélj másról” típusú viselkedés… Hogyan jelenik meg a greenwashing termékszinten és iparági szinten? És persze, ha korrektül akarunk kommunikálni: hol érhető el a GVH zöldmarketing tájékoztatója?

Mit tegyen, aki nem akar hibázni és büntetést kapni a hatóságtól vagy a fogyasztóktól? A vállalatok akkor járnak el helyesen, ha felülvizsgálják a B2C (vállalkozás és fogyasztó közötti) kommunikációjukat, megfelelést támogató folyamatokat, oktatási programokat, ellenőrzési mechanizmusokat alakítanak ki, és figyelemmel kísérik a GVH és a bíróságok gyakorlatát – ebben is eligazít a mai beszélgetés.

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.