Az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT), a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) és a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) által elindított Green Pledge kezdeményezés 2026-ban a negyedik pályázati évébe lép. A cél változatlan: a hazai marketing- és reklámipar figyelmét még inkább a környezetvédelem, a környezet megfelelő ábrázolása, a greenwashing (megtévesztő zöld állítások) elkerülése felé fordítani.

Tavaly már az Adatvezérelt Marketing Szövetség (DIMSZ) és a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) is társult szakmai szervezetként csatlakozott a kezdeményezéshez, így a tagságuk is jogosulttá válik pályázni – ezzel tovább bővülhet a felelős kommunikáció mellett elkötelezett pályázók köre.

A Green Pledge védjegy elnyerésére újra várják a pályázatokat. A védjegyet azok a szervezetek és vállalatok kaphatják meg, akik fotókat és adatokat is tartalmazó esettanulmányokkal igazolják a témában elért példamutató eredményeiket.

Jelentkezni a www.greenpledge.hu weboldalon keresztül van lehetőség, ahol az érdeklődők részletesen megismerkedhetnek a program vállalásaival és céljaival is.

A pályázatokat idén hat kategóriában várják, melyek az alábbiak:

• zöld edukáció,
• zöld reklámkészítés,
• zöld tartalom,
• zöld reklámgyakorlatok,
• zöld állítások,
• valamint egyéb kategória.

A pályázatok elbírálását egy több mint 15 tagú, független szakmai zsűri végzi. A grémium munkáját idén is Prof. dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes vezeti. A díjátadó ünnepségnek pedig ismét a hazai marketing és üzleti élet csúcstalálkozója, a Marketing Summit Budapest 2026 ad majd otthont.

A Green Pledge védjegyet a környezettudatos reklámozás területén végzett színvonalas munkájuk elismeréseként tavaly a MÜPA-ban megrendezett Marketing Summiton.

Tavalyi nyertesek

Tavaly az MVM két díjjal is távozott: az Energiadiéta kampány egyszerű, hétköznapi tippekkel több százezer embert tanított energiatakarékosságra, míg a Gördülő Energia látványos kísérletekkel vitte közel a megújuló energiát a diákokhoz. A SPAR a Műanyagmentes július programmal edukáció és újrahasználható megoldások segítségével ösztönözte a vásárlókat a tudatosságra. Az AUCHAN és Well PR együttműködésében megvalósult kampány a műanyaghulladék csökkentését és a szemléletformálást tette kézzelfoghatóvá. A Media Markt BetterWay nagykövet programjában „zöld pólós” képzett szakértő kollégák segítették országszerte a vásárlókat a fenntartható döntésekben. A ONE Alapítvány és a 4iG közös munkája a digitális kompetenciák fejlesztésén keresztül a fenntarthatósági gondolkodást vitte közel a fiatalokhoz. A Progressive és az Univerzum 8 a Green Academy programban játékos e-learning formájában tanította a fenntarthatóság alapjait. A Mediator egyedülálló kommunikációs kampánya a Gardener Pils példát mutatott arra, hogyan lehet egyszerre edukálni és bevonni a közönséget. A Fanga Fanga és a Paramount pedig kreatív, filmkulturális eszközökkel hívták fel a figyelmet a környezettudatosság fontosságára.

A konferencia egyik alapvető kérdése az volt, hogy milyen szerepet tölt be a reklám a mai társadalomban. A reklám nem csupán termékekről és szolgáltatásokról ad információt, hanem befolyásolja azt is, hogyan tájékozódunk, milyen értékekhez kapcsolódunk, mit vásárlunk, mennyit fogyasztunk, és hogyan viszonyulunk a fenntarthatóság kérdéséhez. A felelős reklámozás ezért egyszerre gazdasági, társadalmi és etikai kérdés, amelynek alakításában a szakma, a tudomány és a közérdekű feladatokat ellátó intézmények együttműködése egyaránt fontos.

A résztvevőket Szabó Zsolt László, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság médiapiaci együttműködési és kutatási igazgatója köszöntötte. Beszédében kiemelte, hogy a médiatudatosság, a fenntarthatósági kommunikáció és a felelős reklámozás olyan aktuális témák, amelyekről szükség van a szakmai párbeszédre. Az ilyen rendezvények hozzájárulnak a médiapiaci helyzettel és szabályozással továbbá a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tájékozottság növeléséhez, valamint a piaci gyakorlatok egységesebb értelmezéséhez.

A konferencia szakmai programját Stephan Loerke, a World Federation of Advertisers (WFA) vezérigazgatójának videóüzenete nyitotta meg. Előadásában a felelős reklámozás jövőjéről, valamint a reklámszakma társadalmi felelősségéről beszélt, hangsúlyozva, hogy a reklámokkal szembeni elvárások folyamatosan változnak, ezért a piac szereplőinek is alkalmazkodniuk kell az új kihívásokhoz.

Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgatója „Alice Csodaországban” című előadásában a felelős kommunikáció gyakorlati dilemmáit mutatta be. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a fogyasztók egyre összetettebb információs környezetben próbálnak eligazodni, miközben a reklámoknak egyszerre kell megfelelniük a fogyasztói elvárásoknak, a fenntarthatósági szempontoknak, a tudományos eredményeknek és a szabályozási követelményeknek. Előadásának egyik központi üzenete az volt, hogy a fogyasztók edukálása fontos feladat, ugyanakkor nem jelentheti a vállalati felelősség áthárítását, és a reklámokba vetett bizalom megőrzése továbbra is kulcsfontosságú.

A tudományos nézőpontot Dr. Zlinszky János, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense képviselte. Előadásában a fenntarthatósági fordulat társadalmi korlátairól és a reklám szerepéről beszélt. Rámutatott, hogy a fenntarthatósági átállás nem csupán technológiai vagy környezetvédelmi kérdés, hanem a fogyasztási szokások, az igények és a gazdasági működés újragondolását is megköveteli. Kiemelte, hogy a reklám jelentős szerepet játszik abban, hogyan különítjük el egymástól a valós szükségleteket és a folyamatosan növekvő fogyasztói igényeket, ezért a reklámok felelőssége a fenntarthatósági átmenet szempontjából sem elhanyagolható.

Dr. Aczél Petra professzor, kommunikációkutató a reklámokban megjelenő világnézetek és a mentális fenntarthatóság kapcsolatát elemezte. Előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a reklámok nemcsak termékeket mutatnak be, hanem a világról alkotott képünkre, értékrendünkre és önmagunkról alkotott elképzeléseinkre is hatással vannak.

Fenyvesi Anikó, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teremtésvédelmi Kutatóintézetének vezető kutatója azt mutatta be, hogyan lehet tudományos módszerekkel mérni és értékelni a reklámüzenetek felelősségét, valamint milyen kutatási eszközök állnak rendelkezésre a reklámok társadalmi hatásainak vizsgálatára.

Stephen Woodford, az Advertising Association UK vezérigazgatója a fogyasztói bizalom jelentőségét emelte ki online előadásában. A reklámokba vetett közbizalom alakulását bemutató kutatási eredmények alapján rámutatott, hogy a bizalom a reklámipar egyik legfontosabb erőforrása. Előadásában hangsúlyozta, hogy a bizalom nemcsak a reklámok hatékonyságát és a márkák üzleti eredményességét befolyásolja, hanem a szabályozási környezetre és az iparág társadalmi megítélésére is közvetlen hatással van. A reklámok információs, edukációs és társadalmi szerepe ezért kulcsfontosságú a fogyasztói bizalom fenntartásában.

Mező László, az ÖRT alelnöke „Az irányítás illúziója a figyelemgazdaságban” című előadásában azt vizsgálta, hogy a digitális médiakörnyezetben ki és milyen mértékben tehető felelőssé a reklámok hatásaiért. Előadása rámutatott arra, hogy a felelős reklámozás kérdése ma már nem választható el a platformoktól, az algoritmusoktól és a figyelemért folytatott versenytől.

A szakmai program egyik kiemelt eleme volt a panelbeszélgetés, amelyet Fazekas Ildikó moderált. A beszélgetésben dr. Pulay Brigitta és Fenyvesi Anikó, a PPKE Teremtésvédelmi Kutatóintézetének képviselői, dr. Molnár Kálmán, az Unilever regionális jogi igazgatója, Kovács András Péter, az Artificial Group hatástanulmányi igazgatója, valamint Galavics András, az Atmedia rádió stratégiai és üzletfejlesztési vezetője vett részt. A résztvevők a tudomány, a kutatás és a reklámszakma eltérő nézőpontjait ütköztetve vitatták meg a reklámozás társadalmi szerepét, a felelős reklámozás jelentőségét és a fogyasztói bizalom jövőjét.

„Az ÖRT számára fontos, hogy a reklám tartalmi kérdéseit érintő kihívásokról széles körű szakmai egyeztetés valósuljon meg, és legyen lehetőség az egyes nézőpontok bemutatására, azok kifejtésére és megvitatására is. Meggyőződésünk, hogy a reklám jövőjét érintő kérdésekben csak nyílt szakmai párbeszéddel lehet előre lépni, ezt szolgálta ez a konferencia is melyre közel 90 szakember regisztrált” – fogalmazott Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára.

A június 2-i ÖRT Minikonferencia megerősítette, hogy a felelős reklámozás és a reklámba vetett fogyasztói bizalom kérdése egyre fontosabbá válik. Miközben a reklámozással szembeni társadalmi, technológiai és fenntarthatósági elvárások folyamatosan változnak, az ezekre adható válaszok kialakítása csak közös gondolkodással lehetséges. A szakma, a tudományos élet és a társadalomkutatás képviselőinek együtt kell keresniük azokat a megoldásokat, amelyek hosszú távon is biztosíthatják a reklám hitelességét, társadalmi elfogadottságát és a fogyasztói bizalom fennmaradását.

Az esemény egyértelmű üzenete: a hatóság és az önszabályozás szoros együttműködése nélkülözhetetlen a jogkövető, átlátható reklámpiac működéséhez és a reklámok iránti fogyasztói bizalom erősítéséhez.

Együttműködés a jogkövető reklámpiacért

Kiemelt érdeklődés mellett, közel 110 résztvevővel zajlott az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) és a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) közös online workshopja. A magas részvétel is jelzi: a reklámszakma számára kiemelten fontos a hatósági gyakorlat első kézből történő megismerése.

Az ÖRT tagsága számára az ilyen fórumok konkrét kockázatcsökkentést jelentenek: az ellenőrzési szempontok és jogértelmezési irányok ismeretében megelőzhetők a jogsértések. A hatóság számára pedig a párbeszéd lehetőséget teremt arra, hogy a vizsgálati tapasztalatok ne kizárólag szankcióként, hanem edukációs eszközként is megjelenjenek a piacon.

A reklám társadalmi felelősség

Az eseményt a két szervezet vezetője nyitotta meg, ezzel is jelezve a téma fontosságát a résztvevők számára. „A fogyasztói bizalom a reklámpiac egyik legfontosabb tőkéje, amelyet az etikus, átlátható kommunikáció erősít” – hangsúlyozta Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgatója.

Dr. Német-Weingartner Lilla, az NKFH elnöke (nyitó képünkön) köszöntőjében kiemelte: „A reklám ma már nem csupán gazdasági kommunikáció, hanem döntéseket befolyásoló eszköz, különösen a digitális térben. A hatóság célja nem a reklám korlátozása, hanem a tisztességes verseny és a fogyasztói bizalom védelme.”

Csákiné dr. Gyuris Krisztina, az NGM fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős helyettes államtitkára a minisztérium és a szakmai szervezetek közötti együttműködés jelentőségére mutatott rá, külön hangsúlyozva az ÖRT-vel megvalósuló, gyakorlatban is működő, példaértékű szakmai párbeszédet.

2025: fókuszban a digitális tér és a nyelvvédelem

A 2025-ös tapasztalatokat az ÖRT–NKFH workshopon dr. Ábrahám Edit, az NKFH Fogyasztóvédelmi Szolgáltatás-ellenőrzési Főosztályának osztályvezetője ismertette.

2025-ben a fogyasztóvédelmi hatóság országosan 13 679 fogyasztóvédelmi ellenőrzést koordinált, amelyek nyomán 6 180 hatósági eljárás indult, és összesen mintegy 2,6 milliárd forint bírságot szabtak ki.

A reklámokat érintő vizsgálatokkal kapcsolatos összefoglaló alapján, kiemelt figyelmet kapott az influenszer marketing: az influenszerek által közzétett tartalmaknál 12%-os kifogásolási arányt állapított meg a hatóság, jellemzően a reklámjelleg nem megfelelő feltüntetése miatt.

Az online kereskedelemben a Black Friday akciók vizsgálatakor 906 ellenőrzött termékből 131 esetében találtak szabálytalanságot (közel 14%). A hatóság tapasztalatai szerint egyre nagyobb kihívást jelentenek a digitális térben alkalmazott „sötét mintázatok” és más, a fogyasztói döntéseket torzító megoldások.

A legmagasabb kifogásolási arány ugyanakkor a nyelvvédelmi ellenőrzéseknél volt: 117 vizsgálatból 38 jogsértést tártak fel (32%), amelyhez 5,25 millió forint bírság kapcsolódott.

A gyermek- és fiatalkorúakat védő reklámszabályok ellenőrzése során 258 vizsgálatban 314 reklámot értékeltek, ezek közül 18 bizonyult jogsértőnek, míg az általános reklámszabályok esetében 240 ellenőrzésből 5 jogsértést állapítottak meg (2%).

2026: tovább erősödő kontroll a digitális térben, kiemelt figyelem a zöld és az étrend-kiegészítő témáknak

A 2026. évi Ellenőrzési és Vizsgálati Programot Csákiné dr. Gyuris Krisztina mutatta be. A program 73 ellenőrzési területet ölel fel, amelyek közül több közvetlenül érinti a reklámozási gyakorlatot.

A fő prioritások között szerepel:

• a gyermekek és más sérülékeny fogyasztók fokozott védelme,
• az influenszerek és az online értékesítési gyakorlatok ellenőrzése,
• az ingatlanközvetítők hirdetéseinek vizsgálata,
• a zöld állításokkal kapcsolatos fellépés („greenwashing”),
• az általános reklámszabályok alkalmazásának vizsgálata,
• valamint az étrend-kiegészítők átfogó ellenőrzése.

Az étrend-kiegészítők esetében különösen az egészségre vonatkozó állítások megalapozottsága és a sérülékeny fogyasztók megfelelő tájékoztatása kerül fókuszba.

Valós szakmai igény a párbeszédre

A közel másfél órás online esemény során az előzetesen érkezett és a helyszínen feltett kérdésekre is részletes válaszok születtek. „Kiemelten fontos számunkra, hogy a tagok testközelből is megismerjék a hatósági eljárások szempontrendszerét. A részvételi érdeklődés és az élénk szakmai diskurzus egyértelműen jelzi: az ilyen típusú workshopokra komoly igény van a tagságunk részéről. Az ÖRT a jövőben is folytatja ezt a hagyományt, erősítve az etikus reklámozás intézményét és a fogyasztói bizalmat.” – foglalta össze az esemény tanulságait Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára.

Előzetes megfelelés és tanulás a középpontban

Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgatója bevezetőjében hangsúlyozta: az ÖRT tagsága elkötelezett az etikus reklámozás iránt, amelynek alapfeltétele a folyamatos tanulás és a hatósági gyakorlatok megértése. Az idei workshop iránti kiemelkedő érdeklődést jól mutatja, hogy több mint száz regisztráció érkezett, közel 70 vállalkozás képviseletében, a hirdetői, ügynökségi és médiapiaci oldalról egyaránt. Kiemelte, hogy az előzetes megfelelés – így a reklámok előzetes véleményezése, az edukációs programok és a hatóságokkal közös szakmai események – hatékony eszközt ad a vállalkozások kezébe ahhoz, hogy már a megjelenés előtt elkerüljék a jogsértéseket és az azokkal járó kockázatokat.

Segíteni a vállalkozásokat, megvédeni a fogyasztókat

Rigó Csaba Balázs (nyitó képünkön) megnyitójában rámutatott: a Gazdasági Versenyhivatal számára nemcsak a jogsértések feltárása és szankcionálása, hanem a vállalkozások segítése és a jogkövető magatartás ösztönzése is kiemelt cél. Ennek fontos eszköze a vizsgálati tapasztalatok megosztása és a szakmai szervezetekkel – így az ÖRT-vel – folytatott együttműködés, amely a megelőzést szolgálja.

A GVH elnöke hangsúlyozta: az együttműködő, jogsértéseiket elismerő vállalkozások – a jogszabályi keretek között – együttműködhetnek a GVH-val, ami gyorsíthatja az eljárásokat és akár jelentős bírságcsökkentést is eredményezhet. Ugyanakkor kiemelte: az együttműködés nem mentesít a jogsértések következményei alól, hiszen a tisztességes verseny nem vezethet a fogyasztók megtévesztéséhez vagy megkárosításához.

Tanulságok a GVH reklámvizsgálataiból

Basa Andrea, a GVH Fogyasztóvédelmi Iroda vezetője előadásában a hatóság fogyasztóvédelmi gyakorlatának legfontosabb tapasztalatait foglalta össze. Kiemelte, hogy a GVH vizsgálatai alapján a reklámozási gyakorlatoknál továbbra is visszatérő problémát jelent a nem megfelelő árkommunikáció, a lényeges információk elhallgatása, valamint a fogyasztói döntések sürgetésére építő megoldások, rosszindulatú manipulatív gyakorlatok – sötét mintázatok – alkalmazása.

A hatósági tapasztalatok szerint a digitális környezetben különösen nagy körültekintést igényelnek a helyes az influenszer marketing megoldások alkalmazása. Az ellenszolgáltatás jelölése önmagában nem elegendő: a reklámjellegnek a fogyasztók számára ténylegesen észlelhetőnek és egyértelműnek kell lennie, a felelősség pedig a reklámozók, az influenszerek és a közreműködő partnerek között is megoszlik.

Az előadás kitért a környezeti állításokkal kapcsolatos vizsgálatokra is, ahol a GVH célja annak biztosítása, hogy a reklámüzenetek valós, igazolható tartalmat közvetítsenek, és összhatásukban se vezessék félre a fogyasztókat.

„A hatóság egyre nagyobb hangsúlyt helyez az utóvizsgálatokra és a megfelelési programokra, amelyek nemcsak a jogsértések megszüntetését szolgálják, hanem hosszú távon is hozzájárulnak a reklámpiaci gyakorlatok tisztulásához és a fogyasztói bizalom erősítéséhez” – tette hozzá zárógondolatában a Fogyasztóvédelmi Iroda vezetője.

Kérdésekből válaszok, válaszokból jobb gyakorlat

Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára hangsúlyozta: az idei esemény már a negyedik alkalom volt, és mára az ÖRT egyik legnépszerűbb szakmai rendezvényévé vált. Az előadások mellett a tagságtól érkező kérdések megválaszolása valódi gyakorlati segítséget nyújt a reklámkészítés mindennapi kihívásaihoz. „Az ÖRT a jövőben is folytatja a tudásmegosztáson alapuló együttműködéseket más hatóságokkal annak érdekében, hogy tagjai számára naprakész, használható támogatást biztosítson, és erősítse az etikus, jogszerű reklámozási gyakorlatokat, amely segíti a reklámba vetett fogyasztói bizalom növekedését” – fogalmazta meg zárógondolatként a szakmai szervezet operatív vezetője.

Az együttműködés a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátásról szóló 2006. évi XCVIII. törvény (Gyftv.) hatálya alá tartozó termékek reklámozására terjed ki, különös tekintettel a felelős, transzparens és szakmailag megalapozott kommunikációra. A megállapodás rögzíti, hogy a két szervezet szakmai partnerként működik együtt az etikus gyógyszerkommunikáció támogatásában, a panaszügyek egységes elbírálásában és az önszabályozó gyakorlat fejlesztésében.

A Generikus Egyesület célja, hogy tagjai a Gyógyszer-kommunikáció Etikai Kódexe alapján, a Magyar Reklámetikai Kódex szellemében működjenek, és a reklámozási gyakorlat során az ÖRT szakmai tapasztalatára támaszkodjanak. Az ÖRT az etikus reklámozás független szakmai fóruma, amely a jogszabályok mellett a reklámetikai normák érvényesülését, a fogyasztói bizalom és a szakmai hitelesség erősítését tűzte ki célul.

„A gyógyszerreklámozás az egyik legérzékenyebb kommunikációs terület, ahol a szakmai pontosság és a fogyasztók védelme egyszerre követelmény. Az ÖRT számára ez a megállapodás nemcsak szakmai, hanem társadalmi felelősségvállalás is – hiszen a független önszabályozás erejével támogatjuk a tisztességes piaci gyakorlatot.” – mondta dr. Molnár Kálmán, az ÖRT elnöke.

„A Generikus Egyesület tagjai számára kiemelten fontos, hogy a gyógyszerkommunikációban a hitelesség, a szakmaiság és az etika kéz a kézben járjon. Az ÖRT-vel kötött stratégiai partnerség biztosítja, hogy a reklámok megfeleljenek a legmagasabb etikai és jogi követelményeknek.” – hangsúlyozta Dr. Gaszner Péter, a Generikus Egyesület elnöke.

„A megállapodás gyakorlati segítséget jelent tagjainknak a napi munkában, és egyben garancia arra, hogy a gyógyszerreklámokban megjelenő információk szakmailag megalapozottak, a fogyasztók számára pedig biztonságosak és érthetőek legyenek.” – tette hozzá Dr. Oros Dóra, a Generikus Egyesület igazgatója.

„A gyógyszer a kommunikáció egyik legszabályozottabb, de egyben legnagyobb reklámköltést generáló kategória. Ezzel a partnerséggel az a célunk, hogy az etikus reklámozás ne csak kötelezettség, hanem piaci előny is legyen – egy olyan területen, ahol a bizalom mindennél fontosabb.” – emelte ki Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára.

„A folyamat során kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy olyan szakmai alapokra helyezzük az együttműködést, amelyek valódi értéket teremtenek az ágazat számára” – fogalmazott Karaszi Erika, az Élelmezés-egészségügyi munkacsoport vezetője.

A két szervezet a megállapodás tényét a nyilvánosság számára is elérhetővé teszi, és évente közösen értékeli az együttműködés tapasztalatait. A kezdeményezés hozzájárul a magyar gyógyszerkommunikáció transzparens, felelős és önszabályozáson alapuló fejlődéséhez.

A mesterséges intelligencia a kommunikációs szakma szereplői számára is rengeteg kérdést vet fel, erre válaszul született meg idén nyáron az AI Guide számos szakmai szervezet közös munkájának köszönhetően. A MAKSZ, a Magyar Lapkiadók Egyesülete, a Magyar Marketing Szövetség és együttműködő partnereik – mint az Önszabályozó Reklám Testület, a KPMG, a Microsoft, a Baker and Mckenzie – készített egy útmutatót a mesterséges intelligencia használatának jogi, etikai és a gyakorlati kérdéseiben való eligazodáshoz.

Először megbeszéljük, miért van szükség a guide-ra. Hogyan indult el a munka?  Pár hívószó: összefogás, önszabályozás, szerzői jogok, adatbiztonság, hitelesség, fogyasztóvédelem. Beszélünk arról, mire jó az AI, mire ad lehetőséget, miért hasznos a média, az ügynökségek, a megbízók szempontjából. De kitérünk a kérdésre a veszélyek, kockázatok szempontjából is.

Kitérünk a guide fogadtatására, az első visszajelzésekre. Mire volt jó eddig, hozzá kell-e nyúlni a közeljövőben, milyen hatással lehet a kommunikációs szakmákra?

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Először megbeszéljük, mivel is foglalkozik az ÖRT, melyek az alapvető, a kezdetektől meglévő feladatai. Beszélünk a hatóságokkal és a szakmai szervezetekkel kialakított együttműködéseikről, hiszen a reklámszakma nem légüres térben dolgozik, a törvényeknek és az etikai szabályoknak való megfelelés minden szereplőnek egyformán érdeke.

Kitérünk napjaink egyik legfontosabb kérdésére, a fenntarthatóságra és ezzel összefüggésben a greenwashing jelenségére. Megbeszéljük a Green Pledge fenntarthatósági díj aktualitásait, hiszen jön az idei kiírás.

A beszélgetés végén kitérünk néhány új jelenségre is, amelyeket a hőskorban még nem szabályoztak, hiszen nem léteztek: ilyenek az influenszerek és a podcast-hirdetés.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A podcast egyre inkább része a hirdetői médiamixnek, és bár korábban is létezett erre a médiatípusra érvényes jogszabályi környezet, rengeteg anomália volt a podcastokban zajló marketingcélú megjelenésekkel kapcsolatban. Ezért a szabálykövető podcasthirdetési gyakorlat megismerésére az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) és az IAB Hungary témáért felelős közös munkacsoportja egy Podcast Reklámelhelyezési Útmutatót adott ki, amelyet a június 12-i Business Festen mutattak be.

A kiadvány segít jobban megérteni a podcastok mint reklámhordozók szerepét, a bennük rejlő lehetőségeket és a velük kapcsolatos szabályozási kérdéseket. Vagyis a podcastra nem mint szerkesztett tartalomra tekint, hanem a kereskedelmi gyakorlat megvalósításának lehetséges eszközét érti alatta.

“Célunk, hogy a podcasthallgatók egyértelműen felismerjék, amikor egy tartalom fizetett megjelenés (reklám), illetve amikor az független szerkesztői (organikus) tartalomként jelenik meg. Elvi állásfoglalásunkat a hatóságok vizsgálati szempontjai, a bírósági döntések indoklásai, az ÖRT előzetes véleményezése során kialakított gyakorlata, valamint a nemzetközi gyakorlat ismerete alapján fogalmaztuk meg. Ez tehát egy általános érvényű iránymutatás a piac számára, hiszen egy konkrét reklám- és kereskedelmi tevékenység megfelelése mindig csak az összes körülmény értékelése alapján állapítható meg” – hangsúlyozta Gerendi Zsolt, az Önszabályozó Reklám Testület főtitkára.

Az IAB Hungary másfél évvel ezelőtt egy workshop keretében kezdeményezett szakmai párbeszédet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal és a Gazdasági Versenyhivatallal, hogy együtt tisztázzák, mit jelent pontosan a podcast – mint új médiatípus – jogi és üzleti szempontból, és hogy közösen tompíthassák a podcastokban elhelyezhető reklámok körüli bizonytalanságokat. Ez a folyamat érett be azzal, hogy a hatóságokkal és az ÖRT-tel együttműködve elkészült a Podcast Reklámelhelyezési Útmutató.

“Fontos volt, hogy egyértelműen, következetesen megfogalmazott ajánlás készüljön a témában, amely minden szakmai szereplőt segíthet abban, hogy szabálykövető módon helyezhessen el reklámokat a podcastműsorok környezetében. Mert a szabályok és irányelvek nemcsak jogi kötelezettséget jelentenek, de hozzájárulnak a podcast mint médium hitelességéhez is. A szabályozott és felelős reklámgyakorlat védi a hallgatókat, erősíti a hirdetők iránti bizalmat, és hosszú távon fenntarthatóvá teszi a piacot” – tette hozzá Román Balázs, az IAB Hungary Audió Munkacsoportjának vezetője.

Az útmutatóban összegyűjtve találhatók meg a podcast készítésére illetve reklámfelületként használatára vonatkozó jogszabályok és irányelvek, de az ilyen típusú audiotartalmaknál használt legfontosabb fogalmak, szakkifejezések definícióit is listázza. Az utolsó, leghosszabb fejezet pedig praktikus és napi gyakorlatot segítő kérdés-válasz formában dolgozza fel a podcastreklámozás helyes gyakorlatát.

Az ÖRT és az IAB Hungary közösen készített Podcast Reklámelhelyezési Útmutatója az Önszabályozó Reklám Testület weboldaláról és az IAB Hungary Dokumentumtárából tölthető le.

Az új Választmány összetétele három oldalon – média, ügynökségi és hirdetői képviselettel – biztosítja a szakma sokszínűségét:

Hirdetői oldal:
– Balázs Ildikó (Auchan)
– Dezse Boglárka (Béres)
– dr. Kuti Tamás (Nestlé)
– Fekete Zoltán (Márkaszövetség)
– Juhász Péter Tibor (OTP Bank)
– Szabó Ibolya (Dreher)

Média oldal:
– Csikesz Erika (TV2)
– Dudás Gergely (RTL)
– Hermann Zsuzsanna (Grabowski Kiadó)
– Jamniczky Tímea (JCDecaux)
– Miklósi Zoltán (HVG)
– Szeder Attila (Centrál Médiacsoport)

Ügynökségi oldal:
– Bacsa Gábor (Dentsu)
– Bölcs Ádám (Well)
– Csurgó Balázs (Havas)
– Csurgó Brigitta (Mito)
– Lőrincz Attila (Doupla)
– Szarvas László (Café Commumications)

A Felügyelő Bizottság tagjai:
– Blaskó Nikolett (ACG)
– Szelei Szilárd (PromOOH)

„Büszke vagyok arra, hogy újra bizalmat szavazott az ÖRT tagsága. Az elmúlt három év kihívásai közepette is sikerült erősíteni az önszabályozás hitelességét. Hiszem, hogy kiváló csapatunkkal, tagjainkkal és szakmai partnereinkkel együtt továbbra is erősíthetjük az etikus reklámozást és az előzetes megfelelés gyakorlatát.” – nyilatkozta dr. Molnár Kálmán, az ÖRT elnöke.

Az elfogadott 2024-es beszámoló alapján az ÖRT aktívan formálta a reklámönszabályozás hazai gyakorlatát. 2024-ben az ÖRT jelentős előrelépéseket tett a szakmai együttműködések és a reklámönszabályozás megerősítése terén. Stratégiai megállapodást kötött a Gazdasági Versenyhivatallal, új szintre emelte a társszabályozási kapcsolatát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal, valamint célzott együttműködést indított az Országos Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ reklámozásban érintett szakterületeivel. Az év során több mint ezer reklám előzetes véleményezését végezte el, aktívan jelen volt számos szakmai konferencián előadóként, és 19 vállalati tréninget tartott. Mindezek mellett újabb epizódokat készített a Reklám.Tisztán podcast sorozatához, valamint két kiemelt márkaépítési projekt is megvalósult: a Reklámetikai Kódex népszerűsítő kampánya, valamint a Green Pledge program, amelyek tovább erősítették az ÖRT márkaismertségét.

„Az elmúlt évben is együtt építettük a reklám önszabályozás rendszerét. Innovatív eszközökkel léptünk a digitalizáció útjára, bővült a tagság, és aktívan együttműködtünk a hatóságokkal, szakmai szervezetekkel. Kommunikációnk révén láthatóvá tettük az ÖRT szerepét és eredményeit.” – összegezte Gerendi Zsolt főtitkár.

„A 2024-es pénzügyi beszámoló és a 2025-ös költségvetési terv megerősíti: a szervezet stabil, biztonságos alapokon működik, fejlődése pedig tudatos szakmai stratégiára épül”. – egészítette ki Várkonyi Beáta, a Felügyelő Bizottság elnöke a főtitkár beszámolóját.

Az ÖRT 2025-ös munkatervében a digitális reklámozás új kihívásai, a gyermek- és környezetvédelem kerültek fókuszba. A szervezet célja, hogy az etikus reklámozás iránytűjeként továbbra is proaktívan segítse tagjait a jogszabályi és önszabályozási megfelelésben. Az influenszer marketing területén az ÖRT egy új oktatási platform elindításán dolgozik az EASA iránymutatása alapján. A cél egy képzési program bevezetése, amely elősegíti a felelős influenszer-reklámozást, tanúsítványt ad a képzés elvégzéséről, ezzel és támogatja a reklámozókat a megfelelő partnerek kiválasztásában.

„2025-ben is az etikus reklámozás iránytűje kívánunk lenni. Minden projektünkkel a szakma hitelességét erősítjük, nyitottan reagálunk a változásokra. Szakmai alapon, partnerségben dolgozunk, és megmutatjuk: az önszabályozás hatékony és jövőálló. Együtt alakítjuk tagjainkkal a reklámozás felelős jövőjét.” – tette hozzá dr. Fazekas Ildikó igazgató.

A workshopot dr. Molnár Kálmán, az ÖRT elnöke nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy az ÖRT kiemelt feladatának tekinti a hatóságokkal való együttműködést. Kiemelte, hogy a reklámozók számára kulcsfontosságú az előzetes megfelelés, amelyhez a hatóságok ellenőrzési tapasztalatai értékes iránymutatást nyújtanak. „Az ÖRT reményei szerint az NKFH-val is hasonló együttműködési megállapodás születhet, mint amelyet korábban a Gazdasági Versenyhivatallal (GVH) kötöttünk” – zárta köszöntőjét az ÖRT elnöke.

A rendezvény szakmai előadója dr. Kimmel Krisztina, az NKFH Fogyasztóvédelmi Szolgáltatás-ellenőrzési Főosztály Ellenőrzést Támogató Osztályának osztályvezetője volt. Előadásában bemutatta az NKFH tevékenységét, valamint ismertette a 2025. évi Ellenőrzési és Vizsgálati Program (EVP) főbb pontjait, különös tekintettel a reklámszabályozási témákra. Kiemelte, hogy a 2023-as és 2024-es reklámvizsgálatok alapvetően jó eredményeket mutattak, ami bizonyítja a reklámozásban érintett vállalkozások növekvő igényét a jogszabályoknak való megfelelésre.

Dr. Kimmel Krisztina részletesen kitért a 2025-ben kiemelt fókuszterületekre, amelyek a reklámozást is érintik, többek között a gyerekvédelemre, az alkoholtermékek reklámozására, a digitális térben történő reklámozás szabályozására, valamint a fogyasztói vélemények ellenőrzésére. Kérdésre jelezte, hogy az előadásban hivatkozott 2023. és 2024. évi témavizsgálatok eredményei elérhetőek lesznek az NKFH weboldalán, biztosítva ezzel a szakmai közönség számára az információhoz való hozzáférést és az átláthatóságot. Az eseményen a hallgatók a kérdéseikre is választ kaptak, amely során számos gyakorlati észrevétel merült fel a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörével és az ellenőrzési folyamatokkal kapcsolatban.

A workshopot szervező Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára kiemelte, hogy a nagy érdeklődés is bizonyítja az együttműködés fontosságát a reklámvizsgálatok területén. Az ÖRT stratégiai célja az előzetes megfelelés elősegítése és az etikus reklámozás elveinek minél szélesebb körben történő megismertetése, amelyet a jövőben is folytatni kívánnak.

„Az ÖRT és az NKFH közös eseménye ismét rávilágított arra, hogy a hatóságokkal való együttműködés és a reklámozási szabályok ismerete elengedhetetlen a jogszerű és etikus reklámozás érdekében” – foglalta össze a szakmai eseményt az ÖRT operatív vezetője.