Az Internet Matters brit nonprofit szervezet friss felmérése szerint az idejük nagy részét az online térben töltő 9-15 évesek sokkal több nem kívánt tartalommal találkoznak a közösségi médiában, mint a digitális világban kevésbé aktív társaik. Akik rendszeresen interneteznek vagy posztolnak a közösségi média-felületeken, azok 68%-a biztosan találkozott már erőszakos tartalommal, magát ismerősnek kiadó idegennel, manipulált képekkel, abúzussal vagy felkavaró üzenettel, 37%-uk állítása szerint ráadásul mély nyomott hagyott bennük ez a tapasztalás.

A gyerekek sehol nincsenek biztonságban, ha az internetes veszélyekről van szó, a Yettel digitális oktatási programja, a ProSuli idei országos felmérése ugyanis hasonló eredményeket hozott. Itthon a fiatalok már egészen koránalálkoznak nem nekik való tartalommal, 71%-uk pedig már biztosan találkozott álhírekkel, felnőtt tartalommal, zsaroló vagy adathalász üzenettel, illetve magát a gyerekekkel nagyjából egykorúnak kiadó felnőttel az online térben.

A tudatosság fejleszthető

A Yettel ProSuli programja részeként nagy hangsúlyt fektet a gyerekek online biztonságának és digitális tudatosságának növelésére. A ProSuli TudatosNet videósorozat 22, könnyen érthető epizódban aktuális, fiatalokat érintő témákat dolgoz fel, többek között az internetes zaklatással, a biztonságos internetezéssel, az álhírek és online átverések felismerésével, vagy a chat alkalmazások megfontolt használatával kapcsolatban. A rövid animációs videók gyerekeknek, szülőknek és tanároknak egyaránt hasznos segítség, hogy – akár egymást támogatva – elkerülhessék vagy helyesen kezelhessék az online térben előforduló kockázatokat – írják.

Korlátlanul, biztonságosan

A Yettel nem csak az internet biztonságos használatában, de a tanuláshoz szükséges digitális eszközök terén, és hozzá a megbízható mobilnet-hálózatával is igyekszik segíteni. Az iskolakezdésre a digitális tanuláshoz ideális okostelefont, tabletet is kínál tarifái mellé, valamint az ajánlatban elérhető okoseszközök mellett a TudatosNet videósorozat aktuális epizódjának megtekintésével – a videókban megtalálható kód aktiválásával – augusztus és november között havonta egyszer 7 nap korlátlan nethozzáférést is biztosít.

Az Ynsight Research legfrissebb kutatása szerint az online térben a legtöbbet a mindössze három hazai üzlettel rendelkező IKEA-t említették (8074) az elmúlt hat hónapban a bútoráruházak közül. A második helyen a JYSK áll (1 209), harmadikon, csupán 209 említéssel az XXXLutz. A szintén az XXXLutz anyavállalathoz tartozó Mömax és Möbelix bútoráruházakról elenyésző diskurzus alakult ki online, és a kizárólag magyar bútorokat forgalmazó RS Bútor sem népszerű a magyar netezők között.

A bútorcégekről és azok termékeiről folyó online diskurzusok aránya jól tükrözi a vállalatok nettó árbevételének alakulását az elmúlt időszakban. Míg az IKEA 110 milliárd forintos árbevétellel zárta a 2021-es évet a ceginformacio.hu szerint, addig a JYSK-nek 57 milliárd, az XXXLutz-nak 22 milliárd forint volt a nettó árbevétele a legfrissebb adatok alapján.

Habár az Ynsight Research vizsgálatába a különböző, csak online létező cégek is beleestek (pl.: Favi.hu, Bútor1), ezek említései csak minimális mértékben voltak jelen az adatban. A bútor-webshopok feltörése tehát még várat magára, bár a kicsiknek nehéz dolguk van, hiszen a nagy áruházláncok is bevezették már az online vásárlás lehetőségét.

Személyesen vagy online?

A három legtöbbet említett áruházlánc esetében inkább a személyes látogatásról számoltak be a netezők, mint a webshopos rendelésekről. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az emberek nem szeretnek online bútort rendelni, inkább arra erősít rá, hogy a személyes látogatás varázsa még mindig erősebb a számukra, a magyar vásárlók ugyanis szeretnek csellengeni a nagy bútorláncok kiállítóterében és a piactereken nézelődni.

Ugyanakkor a kutatás szerint az is gyakori, hogy először kinézik személyesen a megvásárolni kívánt bútort, majd online megrendelik, ezzel elkerülve a cipekedést és a sorban állást. A webshopok népszerűségéhez pedig nagymértékben hozzájárulnak a YouTube-on található, úgynevezett „haul” videók is, amelyekben a lakberendezési áruházakból rendelt szerzeményeket mutatják be.

A webshopos vásárlások említései részben tükrözik azt, hogy a cégek miként fektettek be az elmúlt években az online értékesítés fejlesztésébe. Az IKEA a pandémiára reagálva már 2021-ben a teljes értékesítés 19,3 százalékát bonyolította a webáruházon keresztül a nyilvánosan elérhető adatok szerint, ami 6 százalékos növekedés 2020-hoz képest. A JYSK esetében pedig a vásárlások több mint 10 százalékát tette ki az online rendelés 2021-22-ben. Az XXXLutz online fejlesztéseiről nem érhető el nyilvános adat.

Fotó: Alexandra Gorn/unsplash.com

A közleményben kiemelték, a hatóság arra kíváncsi, hogy az ügyfelek milyen ügyeket intéznének online, melyik felületet használnák a legszívesebben, például az interneten elérhető ügyfélportált, vagy az applikációt, a NAV-Mobilt, vagy mindkettőt.

A kérdőív olyan adóügyeket sorol fel, amelyek a legtöbb adózó életében előfordulhatnak.

Fontos, hogy minél több visszajelzést, információt kapjanak az adózók elképzeléseiről, mert ezek hatással lehetnek a jövő fejlesztéseire – írják a közleményben.

A kérdőív a NAV honlapján a https://nav.gov.hu/oldalak/adokonzultacio-felmeres linken érhető el – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Fotó: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatósága

Az infláció, a hirdetési költségek vártnál nagyobb mértékű áremelkedése és a vásárlói kedv csökkenése mind-mind kihívások elé állították a kereskedőket. „Ahogy a teljes piacon, így nálunk is egyértelműen csökkent a tranzakciók száma, amely adataink szerint leginkább a kisebb összegű, úgynevezett „vágyvásárlások” radikális csökkenésének tudható be. Úgy látjuk, a szerényebb jövedelmű vásárlók száma jelentősen csökkent, a középrétegnél pedig a „lefelé vásárlás” lett jellemző” – hívta fel a figyelmet Zabari István, a Lumenet.hu alapító-tulajdonosa. Ezzel szemben egészen más a helyzet a baba-mama termékek piacán. „A kosárértékünk nagyjából az infláció mértékével növekedett. A pelenka és egyéb baba-mama termékek esetében nagyon erős a márkahűség, így a vásárlóinknak csupán 3-5%-a keresett más, kedvezőbb árú alternatívát” – hangsúlyozta Csereklei Zoltán, a Pelenka.hu ügyvezető igazgatója.

A Covid utáni fellendülésnek a háború vetett véget

A Covid után a legtöbb kereskedő pozitívan vágott bele a 2022-es évbe, bízva abban, hogy az online kiskereskedelem növekedése kitart, és mellette talán még az előző években sok kihívással küzdő offline kereskedelem is magára talál majd. „Sajnos a háború kitörése például a játékkereskedelem számára fontos húsvéti szezon előtt jelentős hatást gyakorolt a forgalomra, a vásárlók nagyon megijedtek, így érezhetően csökkent a vásárlások száma, amely kihatott a tavaszi, kültéri játékok forgalmára is. Az év vége szintén érdekesen alakult, ugyanis az eddigi évek tapasztalataihoz képest egy gyengébb november, majd egy mérsékelten pozitív december következett. Összességében az év a várakozásoknál gyengébb forgalmat hozott” – mondta el Őri Gergely, a Játéknet.hu ügyvezetője.

Tudatosabbak a vásárlók, de a hírek vagy az ünnepek hatására kilengések tapasztalhatóak

Kezdenek átalakulni a vásárlói szokások, a fogyasztók egyre tudatosabbak, a csökkenő lehetőségek miatt egyre jobban megnézik, hogy mire és mennyit költenek. A karácsonyi szezon során ezzel szemben azért hajlandóak voltak esetenként drágább termékeket is vásárolni, sőt, a korábbi szezonokhoz képest újdonságot is hozott a slágertermékek tekintetében 2022. „A karácsonyi szezon sztártermékei nem változtak a tavalyi évhez képest, az emberek leginkább a karácsonyi kellékeket, pl. műfenyők, izzósorok, dekorációkat keresték. Azonban új trendet jelentettek a színes műfenyők, nagyon sokat adtunk el például fehér vagy rózsaszín fenyőből. Ezek mellett nagyon sokan vásároltak ajándékba pl. gamer székeket, drágább lakásfelszerelést” – mutatott rá Schmidt Richárd, az Alinda.hu üzleti partnere. Az jól látható, hogy a karácsonyi szezonban számos olyan terméket beszereznek a vásárlók, amelyről az év többi részében hajlandóak lemondani, azonban a keresletre legalább ilyen nagy hatással vannak az aktuális hírek is. „A kisebb kosárértékű vásárlások leginkább a kormányzati bejelentések után ugrottak meg a tavalyi év során többször is. A rezsicsökkentés eltörlése után pár nap alatt gyakorlatilag az összes beszállítónk konnektorba dugható fogyasztásmérő készletét eladtuk. Azonban amilyen gyorsan jött ez a hullám, olyan gyorsan le is csengett, az utolsó pár darabot pedig már hónapok alatt adtuk el” – mondta el Zabari István.

Az e-kereskedelmi piacon vége van az aranykornak?

Figyelembe véve az elmúlt évek online kereskedelmét, jól látható, hogy a kedvező gazdasági környezet, az alacsony kamatok, a növekvő fogyasztás, és sok szempontból a Covid is a webkereskedők malmára hajtotta a vizet. Jelenleg azonban el kell fogadni, hogy a vásárlók az online döntések során is egyre tudatosabbá válnak, megfontoltabban költekeznek, így a kereskedőknek is hosszú távra kell tervezniük, le kell mondaniuk a gyors haszonról. Mindez várhatóan piactisztuláshoz fog vezetni, és a járványhullámok során a földből gombamód előbukkanó webáruházak számának csökkenéséhez, így vélhetően kijelenthető, hogy az e-kereskedelmi piacon vége van az aranykornak.

Az Ecommerce Hungary Középvállalati tagozatának álláspontja szerint a vevők egyértelműen a magas színvonalú kiszolgálást preferálják, így az online kereskedők a szolgáltatási minőség emelésével igyekeznek tovább növelni a vásárlások számát, ahogy ebben a fentebb megszólaltatott szereplők is egyetértettek.

Fotó: Anete Lūsiņa/unsplash.com

Hosszú ügynökségi múltad is van, de már több időt töltöttél a sales house-nál. Melyik oldalon éltél meg nagyobb változásokat?

Ügynökségi oldalon összességében több időt töltöttem, mint az Atmediánál, ahol most telik le a tizenegyedik évem. Mindvégig folyamatosan, markánsan változó piacon dolgoztam. 1991-ben kezdtem a pályámat, azóta rengeteg mérföldkőnek nevezhető változás történt. Néhányat emelek ki: a privatizáció és a multik belépése, a nézettségmérés és ezzel szinte egy időben a nézettségalapú értékesítés bevezetése, a kereskedelmi rádiók és tévék elindulása, a médiaügynökségek leválása a full-service ügynökségekről, a vásárlási poolok létrejötte, a digitalizáció térnyerése, a tévés piac fragmentációja, a mozgóáras televíziós hirdetésértékesítési rendszerek be- (és ki)vezetése, a 2008-as válság, az analóglekapcsolás, a tévés csomagértékesítés akceptálása…

Az elmúlt három év környezeti hatásai pedig különösen turbulenssé tették a médiapiacot is. Nem tudom megmondani, hogy melyik oldalon volt több nagyobb változás, és úgy élem meg, hogy ez folyamatos.

Kettős munkakörben dolgozol. Melyik áll közelebb hozzád, a hosszú távú stratégiai gondolkodás vagy a több gyakorlati feladatot is jelentő marketing?

Nem igazán tudom megmondani. Érdekes terület a B2B-marketing, amit teszel, az azonnal látszik. A stratégia viszont inkább hosszabb távú, később jelennek meg az eredmények. Azt mondhatom tehát, szerencsés vagyok, mert a két terület jól kiegészíti egymást, sőt közel is áll egymáshoz. Ha van egy stratégiai cél, akkor azt kutatással, kommunikációval saját hatáskörben meg tudom támogatni. A gyakorlati feladatok megoldására van egy remek kis csapatom, így az operatív munka egy részét nem én végzem, nem is győzném, vagyis marad kapacitásom előre tervezni. Igyekszem mindkettőt a legjobb tudásom szerint csinálni, de ha mindenképpen választanom kellene, akkor az a válaszom, hogy szeretek sakkozni.

A Big Picture konferenciákon hagyományosan nemcsak a saját cégedet építed, hanem a televíziós piac egészét is. Számíthatunk erre a továbbiakban is?

Az Atmedia kezdetben az úgynevezett tematikus, kábelcsatornákat értékesítette. Akkor folyamatosan érveket kerestünk e részpiac mellett. Amikor országos csatornák is csatlakoztak a portfóliónkhoz, ez megváltozott, és a teljes tévés piacot kellett támogatni. Ma már multimédiás kereskedőház vagyunk, nagyon erős az online és a rádiós portfóliónk is, most tehát az a feladat, hogy mindhárom szegmenst építsük, lehetőleg ne egymás kárára. Ezek mellett keresünk érveket, végzünk elemzéseket, csinálunk kutatásokat és készítünk esettanulmányokat. Azt remélem, hogy amikor ilyenekkel előrukkolunk, akkor az Atmedia szakmai image-e is épül.

„Az elmúlt években – nem utolsó sorban a járvány hatására – erősen átalakultak a vásárlói szokások, egyértelműen előre tört az online piac. Ez igaz a Black Friday kapcsán is, ami magával hozta azt, hogy az online szereplőknek ilyenkor a megszokottnál akár 20-50 %-kal több rendelést kell kiszolgálniuk. A beérkező igényeket ekkor még könnyebb kiszolgálni, mint a karácsony előtti hetekben, hiszen addigra már a futárcégek sem bírják el a megnövekedett forgalmat. Éppen ezért a Black Friday a kereskedők, a vásárlók és a szállító cégek számára is jó lehetőség a karácsonyi felkészülésre” – mondja Fazekas Bálint, az Euronics kereskedelmi ügyvezető igazgatója. A szakember szerint mindez azt hozta magával, hogy a Black Friday már évek óta nem csupán egyetlen napot jelent, hanem sok kereskedőnél elnyúlhat akár egy hétre is.

Ezek a legkeresettebb termékek

Az Euronics-nál 2020-ban és 2021-ben a legkeresettebb termékkategóriák köre hasonlóan alakult: a legtöbb termék a háztartási kisgépek kategóriájában fogyott, ezt pedig a szépségápolási eszközök követték. Míg 2020-ban a harmadik helyet a számítástechnikai kiegészítők foglalták el, 2021-ben már a mobiltelefonok kerültek a dobogóra.

Az akciók iránti érdeklődés az értékesítési adatokon is jól látszik: 2020-ban háztartási kisgépből 150%-kal, szépségápolási eszközökből 180%-kal, számítástechnikai kiegészítőkből pedig 80%-kal nagyobb mennyiséget adott el az áruházlánc a Black Friday időszaka alatt, mint az előző hónap azonos időszakában. A legnagyobb mennyiséget ekkor a műszaki áruházlánc botmixerekből és vízforralókból adta el, míg a harmadik helyet az automata kávéfőzők foglalták el.

Hasonlóan alakultak az eredmények 2021-ben is: háztartási kisgépekből és szépségápolási termékekből 160%-kal, mobiltelefonból pedig 90%-kal többet értékesített az Euronics a Black Friday időszakában az egy hónappal azelőtti azonos időszakhoz képest.  A legnépszerűbb termék tavaly az automata kávéfőző volt, amit az air fryerek – vagyis a forrólevegős sütők – és az álló porszívók követtek.

Mindkét évben kiugróak voltak az eredmények az egészségmegőrzéshez köthető termékek – például elektromos fogkefék – és telefonok kategóriájában is, illetve látványos volt az érdeklődés az elöltöltős mosógépek iránt – 2021-ben a Black Friday ideje alatt 76%-kal többet adott el ezekből az Euronics.

Erre számíthatunk idén

„Idén is a háztartási kisgépek és a szépségápolási termékek kategóriáiban számítunk a legtöbb eladott termékre, de a telefonok, IT-termékek és számítástechnikai kiegészítők iránti megnövekedett érdeklődés is várható. Az idei évben bevezetett új termékkör, a játékok kategóriájában is nagy mennyiségű eladást tervezünk. Ez utóbbi kategória egyértelműen az online vásárlásokat fogja emelni a várakozásaink szerint” – mondja Fazekas Bálint. „A szépségápolási termékek körében jellemzően a hajápolási eszközök és a férfi szépségápolási termékek, például haj- és szakállnyírók iránt nő meg a kereslet. Ezekben a termékkörökben ezért kiemelt akciókkal és nagyobb készletekkel készülünk fel a Black Friday-re.”

A Black Friday idén rendhagyó módon egybeesik a labdarúgó világbajnoksággal, ami tipikusan a tévévásárlások időszaka. „A nagyobb sportesemények előtt mindig látványosan megugrik a televíziók értékesítése, és bár az elmúlt két évben is a nagyképernyős televíziók hozták az Euronics számára a legnagyobb árbevételt, 2022-ben arra számítunk, hogy még nagyobb lesz az érdeklődés a 55” feletti készülékek iránt a Black Friday hetén” – tette hozzá az ügyvezető.

A felmérés rávilágított, hogy a vásárlók körében a legnépszerűbb online felületek a hazai, illetve külföldi webshopok, ahol a kitöltők 74 és 47 százaléka szokott költeni. A harmadik helyen állnak az online piacterek 38 százalékkal, őket követik az adok-veszek csoportok (36 százalék), a távol-keleti webshopok (26 százalék) és kitöltők közel negyede körében még mindig népszerűek az apróhirdetések. Az online vásárlók közt körülbelül egyenlő arányban oszlanak negyedekre az egy, a kettő, a három, illetve a négy vagy annál több platformról válogatók.

A kutatás alapján az online piactereket böngészők arányaiban többen férfiak, 30-49 évesek, városban élők. A kérdőív arra is kitért, mit és milyen gyakorisággal vesznek a magyarok. A vásárlók mintegy hatoda jellemzően néhány hetente, közel 20 százalékuk havonta vásárol piactéren, a legtöbben, 53 százalékuk pedig évente néhány alkalommal vesz valamit hasonló oldalakon. További 8 százalék ennél ritkábban, 2 százalék pedig soha nem vásárol internetes piactéren. A termékkörök között a szórakoztató elektronika a legnépszerűbb, amit a vásárlók 62 százaléka szerez be internetes piactereken. A dobogó második fokán az ajándékok (57 százalék), harmadik helyen (49 százalék) pedig a divat- és ruházati cikkek állnak a népszerűségi listán. Bár az élelmiszerek és mindennapi cikkek nem olyan régóta érhetők el a különböző oldalakon, mint az elektronikai cikkek, mégis a vásárlók 15 százaléka szerez be online ilyen termékeket.

A reprezentatív kutatásban a vállalat arra is kíváncsi volt, hogy a lakosság milyen előnyeit tapasztalja az online piactereknek. A legtöbben a nagyobb választékot (61 százalék) említették fő érvként, de a különböző termékkategóriák (56 százalék) és sokszínű gyártói paletta (55 százalék) elérhetősége is az internetes vásárlók kedvére van. A kitöltők több mint egyharmada szerint hasznos, hogy igényeinkhez igazíthatják a kiszállítást, 30 százalékuknak pedig az is kifejezetten tetszik, hogy a nagyvállalatok mellett kisebb, akár hazai családi vállalkozások termékei is elérhetők az online piacterek kínálatában.

A kérdőív a platformmal kapcsolatos esetleges negatív élményekre is rákérdezett. A piactereken vásárlók több mint felének nem volt semmilyen rossz tapasztalata. Akiknek viszont igen (46 százalék), azok több mint felénél a megérkező termék nem teljesen ugyanolyan volt, mint amire a hirdetés alapján számítottak. A meg nem érkező termékek és a kiszállítással kapcsolatos fennakadások a problémát jelző kitöltők közel 40-40 százalékánál jelentettek gondot, sérült termékre, nem elégséges termékinformációra és elérhetetlen ügyfélszolgálatra a pórul járt vásárlók nagyjából harmada panaszkodott.

Szauter Zsolt, az eMAG magyarországi marketing igazgatója elmondta, a pandémia hatására az online jelenlét a korábbiaknál is fontosabb lett a vállalkozások számára: „A világhálón való értékesítés két évvel ezelőtt sokaknak a túlélés egyetlen útját jelentette, ma pedig már a fejlődés és a versenyképesség elengedhetetlen összetevőjévé vált. Az eMAG Marketplace-hez hasonló online piacterek pedig remek lehetőséget adnak a kis- és középvállalkozások számára, hogy hatékonyan érjék el termékeikkel a fogyasztókat, és felvegyék a versenyt a piac nagyobb szereplőivel. Friss kutatásunk eredményei azért is fontosak, mert hasznos visszajelzést adnak a fogyasztók szokásairól és viselkedésétől, amiknek megfelelően tudjuk finomhangolni a Marketplace működését.”

Fotó: freestocks/unsplash.com

Sokan vesznek például otthonuk díszének antik szódásüveget: persze nem a szocialista blokkban gyártott patronos szifont, hanem annak elődjét, amikor még jó eséllyel lovaskocsin szállította házhoz a szikvizet a szódás. Egy régi szódásüveg árát több dolog is meghatározhatja: a lokálpatrióta gyűjtök egy-egy városban vagy megyében készült üvegeket gyűjtenek, mások pedig gyógyszertári palackozásúakra utaznak.

Árat növelő tényező, ha a palack nem színezetlen, hanem piros, kék vagy zöld színű, de a különleges forma, vagy a szódásüveg fejének egyedi kivitele is növeli az értéket – ezt ugyanis sokszor kerámiabetétek is díszítik. Sok gyűjtő szereti, ha azonos palackozású felirat szerepel a fejen és az üvegen, ezt hívják “fejazonos” példánynak. Az ilyen feliratok általában történelmi kötődésűek (például trianoni üzeneteket közvetítenek), vagy valamilyen történelmi személy (például II. Rákóczi Ferenc vagy Mátyás király) jelenik meg rajtuk. A fent említett egyediségtől függően egy szódásüveg értéke ezertől akár kétszázezer forintig is terjedhet.

A Star Wars- és a Malév-plakátok a legdrágábbak

Kézenfekvő lakásdekorációnak számítanak a poszterek, plakátok is: ezek közül a filmes poszterek a legnépszerűbbek, a zenei témájúakból csupán hatodannyi fogy. Egy-egy filmes ritkaságért (például a Csillagok Háborúja első részének 1979-es felvidéki moziplakátjáért) akár egymillió forintot is megadnak a gyűjtők. A Star Wars univerzumához kapcsolható poszterek különösen népszerűek, de az Alien-sorozat nyolcvanas évekbeli plakátjaiért is több százezer forintot adtak. Magyar filmes alkotások közül Mészáros Márta kultfilmje, a Szép lányok, ne sírjatok! 1970-es filmplakátja kelt el a legmagasabb áron, 191 ezer forintért.

A reklámplakátok közül a 2012-ben becsődölt Malév hatvanas évekbeli reklámjai keltek el a legmagasabb áron. Ez nem meglepő, hiszen Máté András, Munkácsy Mihály-díjas grafikus, plakáttervező 1966-1967-ben készített pop-art stílusú alkotásai a magyar plakátművészet egyik legkiemelkedőbb darabjainak számítanak. Ha valakinek akad ilyen a padláson, érdemes vigyázni rá, hiszen egy-egy darabjáért akár 175 ezer forintot is megadtak tavaly a gyűjtők.

A képeslap reneszánsza

Bár a huszonegyedik században már ritkán üzenünk rajtuk, az online piactéren mégis kelendőek a képeslapok: 2021 eleje óta csaknem tizenötezer darabot adtak el belőlük a Vaterán. Leginkább az 1945 utáni, illetve a két világháború között kiadott, magyarországi képeslapok fogynak – ennek az az oka, hogy a képeslapok nagyobb számban az első világháború után készültek, számuk pedig egészen a nyolcvanas évekig folyamatosan emelkedett.

A világháború utáni korszakból tehát jóval több példány maradt fenn, az 1914 előttiekből pedig kevesebb – ez utóbbiak ezért értékesebbek. A Vaterán érthető okokból felülreprezentáltak a hazai képeslapok, mivel az összes levelezőlap mindössze ötöde külföldi eredetű. Egy átlagos vaterázó 1200 forint körüli összeget költ egy-egy antik képeslap beszerzésére, sok lokálpatrióta gyűjt helyi témájú lapokat, de a háború, militária és a járműves, közlekedési tematikájúak is jól fogynak, illetve szezonálisan az ünnepekhez kapcsolódó régi lapok is népszerűek.

E kategórián belül jellemzően a képeslap-gyűjtemények találnak gazdára nagyobb összegekért: egy Fedák Sárit, a huszadik század első évtizedeinek ünnepelt primadonnáját ábrázoló, százharminc darabos kollekciót például közel 130 ezer forintért ütöttek le, míg egy első világháborúból származó, 375 darabos kollekció 200 ezer forintért talált gazdára.

Gombfocicsapatból a régiek a vonzóbbak

A videojátékok korában nehéz elképzelni, pedig szektorlabda néven a gombfoci ma is élő sportág. Ezt a Vatera forgalmi adatai is alátámasztják, az online piactéren ugyanis havonta százas nagyságrendű gombfoci talál gazdára, ez éves szinten csaknem másfélezer terméket jelent. A gombfoci-szettek csaknem 90 százaléka használt, korabeli példány a piactéren: a hatvanas és hetvenes években gyártott, a fővárosi klubok (FTC, Dózsa, MTK, Honvéd) játékosainak neveit tartalmazó csapatok a legnépszerűbbek.  Persze nem csak a csapatnév számít, hanem az is, ki az adott gombfoci-szett gyártója, illetve egyes ritkább csapatok (például Salgótarján) is el tud menni magas – 36 ezer forintos – áron.

Egy-egy gombfoci-csapatért az elmúlt egy évben átlagosan közel 10 ezer forintot fizettek a vásárlók, de gazdára talált  250 ezer forintos magyar kollekció  is a Vaterán, amelynek különlegessége az volt, hogy az ötvenes évekbeli magyar csapatokat, így az angolokat 6:3-ra legyőző Aranycsapatot is tartalmazta.

Fotó: Daniel K Cheung/unsplash.com

A MAKSZ alapszabályzata a pandémia alatt nem tette lehetővé online közgyűlés megtartására, amit a szervezet a járványhelyzet enyhülésével most tudott pótolni. A közgyűlés amellett, hogy megválasztotta új elnökségét és felügyelő bizottságát, egybehangzóan újraválasztotta Blaskó Nikolett korábbi elnököt, aki megköszönve a bizalmat elmondta: fáradságos, de eredményes időszakon vannak túl, aminek köszönhetően a MAKSZ ma mind kommunikációjában, mind működésében ütőképesebb. A szervezet tevékenysége alappilléreit megerősítve, megújult pozicionálással és arculattal, új alapszabállyal és struktúrával folytathatja munkáját a következő 2 éves ciklusban.

A MAKSZ tagügynökségei 14 év után a korábbi hat szekció helyett (Média, ATL, BTL, PR, Online, Event) két szekcióban „média” és „non-média” működnek tovább. A szekciók alatt feladat-, ügy- és szakterület-specifikus munkacsoportok alakulnak a tagok szakmai vezetőiből. Az ügyvezetőkön túl így további értékes szakemberek vonódhatnak be a szövetség munkájába, akik kapcsolati hálójukat tágítva, a tudásmegosztás mellett az iparág számára értéket teremtő szakmai munkával tudják segíteni a MAKSZ-ot. A tervezett munkacsoportok többek között: pénzügy, stratégia, social content, digital média, kreatív, KRU (kreatív utánpótlás), M Lista, PR, HR, event, illetve ügyfélkapcsolat. A megújulással járó megnövekedett feladatok és működési költségek fedezésére előterjesztett tagdíjreformot szintén egyhangúlag fogadta el a közgyűlés.

Az elnök beszámolójában így foglalta össze a szövetség új hitvallását: „a MAKSZ hisz abban, hogy a szakmáért tenni akaró ügynökségek legjava együtt jövőtállóvá és fenntarthatóvá teszi a kommunikációs iparágat”. Blaskó megerősítette, hogy a szövetség alapértékei változatlanul a szakmaiság, a versenyszellem és a haladás.

Az elnöki beszámoló kitért arra, hogy az elmúlt időszakban a szövetség tagjai és az iparág érdekében szorosabbra fűzte az együttműködést a szakmai társszervezetekkel, azaz az MMSZ-szel, az MRSZ-szel, az ÖRT-vel és a DIMSZ-szel és az IAA-val. A szövetségen belül Novák Péter (Dentsu) vezetésével munkacsoport jött létre az MRSZ által évente kiadott Reklám- és Kommunikációs Torta „kreatív és média ügynökségi tevékenység” szelete iparági számainak összeállítására. Az MMSZ-szel közösen a szakma reputációjának emelése, illetve fenntarthatóságának biztosítása érdekében pedig közös ügyfél-ügynökség oldali alapelvekkel, ajánlásokkal és vállalásokkal szabálykönyvet dolgozott ki Fair Play Book néven. A kezdeményezés mögött 70 megbízó nagyvállalat, 46 ügynökség és 8 szakmai szövetség áll. A dokumentum mérföldkövet jelenthet a hosszútávú, kölcsönös, értékalapú ügyfél-ügynökség kapcsolatok megteremtésében, ami nagyban segíti a szakma reputációját, fenntarthatóságának biztosítását.

A beszámoló ismertette a MAKSZ pandémiás intézkedéseit is. A szervezet tagjai a válságban folyamatosan egyeztetve, HR vezetőiket munkacsoportba rendezve szakmai ajánlásokat, protokollokat dolgoztak ki, segélyprogramot indítottak. Páratlan iparági összefogással 14 millió forintot gyűjtöttek a szövetség által létrehozott Mentőöv segélyalapba, amiből közel 100 kilátástalan helyzetbe került kommunikációs szakembernek tudtak fejenként 150.000 Ft-os gyorssegélyt nyújtani az Ökumenikus Segélyszervezet segítségével. A program keretében – az anyagi támogatáson túl is segítve a munka nélkül maradt iparági szakemberek elhelyezkedését -, létrehozták a www.kommunikaciosallas.hu HR portált.

A COVID-válság alatt kifejezetten a fiatal tehetségek támogatására fókuszálva Marosi Gergely (Mito) vezetésével a szervezet 10 éves KRU (kreatív ugródeszka) programja is megújult, és egy új formátummal rukkolt elő. Tavaly elrajtolt az első Zsenge Penge verseny, ahol egy speciális, „gördülő” briefre 5 napon át, 7 kategóriában, 168 fiatal versenyzett. Óriási érdeklődéssel lezajlottak a Young Cannes Lions és Eurobest előválogatók, az egyetemisták és főiskolások pedig a Roger Hatchuel Academy keretében mérettethették meg magukat. A KRU Portfólió Day rendezvényén legutóbb 172 pályakezdő fiatal mutatta be magát és portfólióját 30 elismert kreatív és stratégiai igazgatónak. A szövetség tavaly újra megrendezte a szakma legrangosabb hazai versenyét, az Arany Penge Kreatív Fesztivált, társszervezőként segítette a hatékonyságot díjazó nemzetközi Effie Awards Hungary hazai lebonyolítását, valamint egy év kihagyás után kiadta a megújulás előtt álló M lista iparági rangsort.

A szövetség az elmúlt időszakban 8 új taggal bővült. A DDB, a Havas Creative és a Publicis Groupe Hungary ügynökségi brandjei mellett az újjáalakult Kastner, a Be Social, a Spice Communication, a Feat és Human Telex is csatlakoztak a MAKSZ-hoz. Az elnök beszámolójában kiemelte, hogy az új belépők vezetői többen már feladatot is vállaltak a szövetségben, Galácz Karolina (DDB) és Varga Gábor (Publicis Groupe Hungary) elnökségi, illetve alelnöki tisztséget tölt be az új elnökségben, Vajda Csaba-Havas pedig a Felügyelő Bizottság tagja lett.

Az elnök a jövőről úgy nyilatkozott, hogy a következő ciklusban sem dőlhetnek hátra, a fejlődéshez és a célok megvalósításához a támogató tagságon túl az új, motivált és tettrekész elnökségben látja a garanciát. Ezért az új elnökség felállásával első dolguk az új struktúra megerősítése, stabilizálása, az elfogadott stratégia akcióterv-szintre emelése. Az ügyfél-ügynökségi kapcsolatok javítása mellett elkötelezetten dolgozniuk kell az ügynökségek partneri státuszának erősítésén és az ügynökségi modellek fenntarthatóságának javításán. Blaskó elmondása szerint a hatékonyabb érdekképviselethez a tagok aktivizálásán és szorosabb együttműködésén túl a reprezentativitás, és ezzel a MAKSZ piaci súlyának növelése is szükséges. A szakma reputációjának javítása mellett kulcsfontosságú a kreatív színvonal és vele együtt a reklámok elfogadottságának emelése. Ehhez az ügyfelek és a piac folyamatos edukációjára, valamint a kreatív utánpótlás fejlesztésére van szükség.

A következő két évben 13 fős elnökséggel, 2 fő tanácsnokkal és 4 fős felügyelőbizottsággal erősít a szervezet:

• Blaskó Nikolett MAKSZ elnök  CEO (ACG)

• Mező László  MAKSZ alelnök, médiaszekció elnök  CEO (Mediacom)
• Varga Gábor MAKSZ alelnök,  non-media szekció elnök, Chief Client Officer  (Publicis Groupe Hungary)

• Balatoni Zsófia MAKSZ non- media elnökségi tag, alapító társ-ügyvezető (Uniomedia Communications)
• Bölcs Ádám  MAKSZ non-media elnökségi tag, ügyvezető igazgató (Well)
• Galácz Karolina MAKSZ non-media elnökségi tag, Creative Director (DDB)
• Horváth Rita MAKSZ médiaszekció elnökségi tag, Chief of Media (Publicis Groupe Hungary)
• Kubicskó András MAKSZ non-media elnökségi tag, ügyvezető igazgató (McCann Erickson)
• Marosi Gergő MAKSZ non-media elnökségi tag, Chief Creative Officer (Mito).  –
• Radácsi Pál  MAKSZ non-media elnökségi tag, ügyvezető igazgató (BoEvent)
• Szabó Edina MAKSZ médiaszekció elnökségi tag, managing director (OMD)
• Szerényi Zsuzsanna MAKSZ non-media elnökségi tag, Chief Executive Officer (Greenroom)
• Vaszary Ádám MAKSZ  non-media elnökségi tag, managing director (Positive Adamsky)

• Dr. Megyer Örs tanácsnok
• Erős Attila tanácsnok – ügyvezető (Fastbridge)

• Varga Zoltán Felügyelő Bizottság vezetője  CFO (VMLY&R)
• Antalffy Zoltán Felügyelő Bizottság tagja pénzügyi és operatív igazgató (Café Reklám)
• Elek Annamária  Felügyelő Bizottság tagja  CFO (Mindshare)
• Vajda Csaba Felügyelő Bizottság tagja Chief Financial Officer (Havas Group)

A megnövekedett taglétszám és szakmai programok ellátása érdekében a Főtitkár mellett a jövőben további 1 fő projekt managerrel bővül a MAKSZ Titkársága.

2021 novemberétől  két hiánypótló modullal bővül a hazai ECDL, vagyis az Európai Számítógép-használói Jogosítvány, az informatikai írástudás nemzetközileg egységes bizonyítványa, amelyet Magyarországon a Neumann Társaság felügyel és koordinál.

Megismerhető a világ legnépszerűbb programozási nyelve

Az algoritmikus gondolkodás képességének megléte manapság egy sor munkakörben előnyt jelent, mivel napjainkban nem válik élesen el az alkalmazói és a programozói ismeretek halmaza, a jövőben pedig óriási előnyt jelent a kreatív, kódolói hozzáállás. Ezt felismerve bővül az ECDL a Kódolási alapismeretek moduljával.

Ez a Python programozási nyelven alapul, amely az utóbbi években a világ legnépszerűbb programozási nyelvévé vált, a mintegy két évtizede uralkodó C és Java nyelveket is megelőzve a programozási nyelvek népszerűségének nemzetközi mérőszámaként használt TIOBE-index szerint. Az új modul az algoritmikus gondolkodást fejlesztő gyakorlati feladatokat tartalmaz az algoritmusok tervezésétől egészen a tesztelésig és hibajavításig.

A Python egy könnyen elsajátítható nyelv, amelyet adatelemzési, adatvizualizálási feladatokra éppúgy lehet használni, mint online vagy offline alkalmazások fejlesztésére, illetve akár játékok készítésére is. A Python-nyelv alapjainak ismerete nemcsak IT-s, de pénzügyi és tudományos munkakörökben is előny lehet, az új ECDL modul teljesítésével ezt igazolhatják a vizsgázók.

Elvárás, hogy online is tudjunk kooperálni a kollégákkal

A pandémia alatt egyértelművé vált, hogy iparágtól függetlenül manapság elengedhetetlen a vállalkozásoknál az online kollaborációs eszközök használata. Fontos, hogy a munkatársak ne csupán hatékonyan tudjanak kommunikálni, de a munkájukhoz használt adatokat is képesek legyenek megosztani a többiekkel, illetve maguk is hamar megtalálják a keresett adatokat például egy felhőtárhelyen – szakítva az e-mailben küldözgetett fájlverziók elavult gyakorlatával.

Az online együttműködés nemcsak a felhőalapú szolgáltatások használatát jelenti, de azt is, hogy a munkavégzéshez szükséges digitális alkalmazásokat és módszereket egy munkaközösség közösen tudja igénybe venni, hatékony, projektszerű feladatok ellenőrizhető elvégzéséhez is. A legtöbb munkáltatónál lassan követelménnyé válik az online kollaborációra való képesség. Az ehhez nélkülözhetetlen kompetenciák elsajátítása és a szerzett ismeretek bizonyítása válik lehetővé az Online együttműködés modul teljesítésével.

“A programozási alapismeretek elérhetővé tétele fontos mérföldkövet jelent a magyarországi ECDL-képzésben: bevezetésével elsősorban arra reagálunk, hogy már a hazai munkaerőpiacon is igény mutatkozik az hagyományos értelemben vett felhasználói ismeretek mellett az ettől eltérő szemléletre, így az algoritmikus gondolkodás képességére még akkor is, ha valaki nem informatikai fejlesztőként kíván elhelyezkedni” – mondta el Szalay Imre, a Neumann Társaság ügyvezető igazgatója az új modulok bevezetése kapcsán.

Mind a programozási alapismeretek, mind az online együttműködési modult a tavaly bevezetett Sophia automatikus vizsgarendszerben lehet teljesíteni. A rendszer az adott kérdéseket, megoldandó feladatokat véletlenszerűen választja ki az adatbázisából, a feladatok teljesítését követően gyakorlatilag azonnal kiértékeli az eredményeket.

A Neumann Társaságról
A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság a legnagyobb múltra visszatekintő hazai informatikai szervezet, 1968-as megalapítása óta kiemelkedő szerepet vállal a digitális esélyegyenlőség megteremtésében. Tevékenységei között kiemelt az informatikai tehetséggondozás, amelynek jegyében évtizedek óta főszervezője a Nemes Tihamér Nemzetközi Programozási, a Nemes Tihamér Országos Alkalmazói, és az Országos Grafikus Programozási Versenynek, illetve felkészítője a diákolimpiákra utazó csapatoknak (IOI, CEOI, EGOI, eJOI). A társaság célja, hogy a digitális világ GPS-eként segítse a tájékozódást az információs társadalom világában.