<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title></title>
	<atom:link href="https://markamonitor.hu/tag/online-kiskereskedelmi-index/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://markamonitor.hu</link>
	<description></description>
	<lastBuildDate>Tue, 10 Sep 2019 08:46:07 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.9.1</generator>

<image>
	<url>https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2018/07/cropped-favicon-32x32.png</url>
	<title>Márkamonitor</title>
	<link>https://markamonitor.hu</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>200 milliárd felett az online kiskereskedelem az első félévben</title>
		<link>https://markamonitor.hu/200-milliard-felett-az-online-kiskereskedelem-az-elso-felevben/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Tokaji Tamás]]></dc:creator>
		<pubDate>Tue, 10 Sep 2019 08:46:07 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[Kiemelt]]></category>
		<category><![CDATA[árukereső.hu]]></category>
		<category><![CDATA[facebook]]></category>
		<category><![CDATA[GKI Digital]]></category>
		<category><![CDATA[instagram]]></category>
		<category><![CDATA[omnichannel kereskedő]]></category>
		<category><![CDATA[online kiskereskedelmi index]]></category>
		<category><![CDATA[youtube]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://markamonitor.hu/?p=19727</guid>

					<description><![CDATA[A tavalyi év első feléhez képest 16,4%-os növekedési ütemet mutatva, idén nettó 207,5 milliárd forint volt az internetes kiskereskedelem féléves forgalma. Bár az eddigi évekhez hasonlóan ez is rekordösszegnek számít, a 16,4%-os bővülés pedig magasnak tűnhet, összességében elmondható, hogy a szektor egyre lassabban növekszik. Az Árukereső.hu és a GKI Digital közös, Online Kiskereskedelmi Index kutatássorozatából [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>A tavalyi év első feléhez képest 16,4%-os növekedési ütemet mutatva, idén nettó 207,5 milliárd forint volt az internetes kiskereskedelem féléves forgalma. Bár az eddigi évekhez hasonlóan ez is rekordösszegnek számít, a 16,4%-os bővülés pedig magasnak tűnhet, összességében elmondható, hogy a szektor egyre lassabban növekszik. Az Árukereső.hu és a GKI Digital közös, Online Kiskereskedelmi Index kutatássorozatából kiderül, hogy a kereskedelemben végbe menő változások milyen új trendeket eredményeznek és ehhez miképp próbálnak alkalmazkodni a vásárlói bázisukat továbbra is bővíteni vágyó webáruházak. </strong></p>
<p><strong> </strong></p>
<p><strong>Lassuló, de folyamatos növekedés, közelgő gazdasági visszaesés</strong></p>
<p>Érdekesség, hogy hasonlóan magas a növekedési üteme az otthon, kert kategóriának is, de átlagon felül teljesít az FMCG, a divat, sport és a szépség, egészség egyaránt. Jóval lassabban, átlagon aluli ütemben növekszik azonban a játék, kultúra, és a számítástechnikai termékek online piaca. Az átlagos kosárérték továbbra is emelkedik, a tavalyi 11 000 forint idén már 11 333 forintra nőtt.</p>
<p>A GKI Digital és az Árukereső.hu közös – forgalmat, gazdasági környezetet, kereskedők várakozásait figyelembe vevő – online kiskereskedelmi indexe az előző negyedévhez képest minimális csökkenést mutat, amely a pozitív jelen melletti lényegesen borúsabb jövőképpel magyarázható. Az online kiskereskedelem lassuló bővülését is magyarázza a várható gazdasági visszaesés, ugyanis az elmúlt évek dinamikus növekedésének fő indikátorai a folyamatosan emelkedő bérek voltak.</p>
<p><strong> </strong></p>
<p><strong>Mi történik a kereskedelemben? </strong></p>
<p>Az elmúlt 1,5 évben a külföldről vásárló magyarok aránya harmadával nőtt<strong>,</strong> így a hazai webáruházak egyre inkább kénytelenek tartani a lépést a nemzetközi trendekkel, amelyek magasabbra húzzák a magyar fogyasztók elvárásait is. Ezen elvárások és igények megismerése, elemzése így minden eddiginél fontosabbá vált.</p>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>Jönnek az omnichannel kereskedők</strong></p>
<p>A közeljövő egyik legfontosabb (e-)kereskedelmi trendje a hazánkba is egyre inkább begyűrűző omnichannel modell, mely az online és a hagyományos (offline) csatornák összefonódásaként létrejövő új értékesítési filozófia elnevezése. Lényege, hogy a korábban külön – esetleg cégen belül is egymás konkurenciájaként működő – hagyományos és online értékesítési csatornáknak együtt kell működniük, egységes márkaképet nyújtva átjárhatónak kell lenniük, hogy közösen tudják kiszolgálni a vásárlók egyre több rugalmasságot kívánó igényeit. Az ominchannel értékesítési modellben működő kereskedőknél a vásárlók azonos profillal, egyazon entitásként jelennek meg, így a kereskedő értékesítési ponttól függetlenül ugyanazt a kiszolgálást, és személyre szabott ügyfélélményt tudja nyújtani.</p>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>Terjednek az automatizált ügyfélszolgálati megoldások</strong></p>
<p>A dráguló munkaerő és a vásárlók részéről érkező gyors és hatékony információszerzési igény miatt rohamtempóban terjednek a chatbotok, melyek automatizált, mégis gyors és személyre szabott kommunikációt biztosítanak a vásárlónak.  A chatbot használat nem csak innovatív és olcsó, de praktikus megoldás is, mivel a vásárlók az okostelefonok elterjedésével egyre szívesebben kommunikálnak rövid, szöveges üzenetekben. A magyar webáruházak körében is megfigyelhető az a trend, hogy egyre inkább az okostelefon válik az online rendelés – és az azt megelőző döntéstámogatás – legfontosabb platformjává: a GKI Digital és az Árukereső.hu közös kutatásában részt vett webáruházak látogatóinak 52%-a már valamilyen mobil eszközről böngészik.</p>
<p><strong> </strong></p>
<p><strong>Fejlődnek a digitális fizetési lehetőségek</strong></p>
<p>Bár Magyarországon az online rendelések kapcsán továbbra is a készpénz a legmeghatározóbb fizetési eszköz (a rendelések 55%-a ilyen), az online vásárlók között az átlagosnál magasabb a digitálisan affinis felhasználók köre. Ezt bizonyítja a különböző alternatív fizetési megoldások gyors terjedése. Ezen fejlesztések követése pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy egy webáruház meg tudja tartani vásárlói bázisát.</p>
<p>Szintén nagy hatással lehet az online vásárlásokra az egyre népszerűbbé váló online áruhitel<a href="#_ftn1" name="_ftnref1">[1]</a>, a márciusban induló Azonnali Fizetési Rendszer, valamint a szeptember 14-én bevezetésre kerülő erős ügyfélhitelesítési rendszer. A pénzügyi szektorban végbemenő digitális transzformáció pénzintézeteket és bankokat is erőteljes fejlesztésekre késztette, ez pedig végsősoron az ügyfeleknek, felhasználóknak jelent majd pozitív változást a javuló ügyfélélmény tekintetében.</p>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>Az interneten elérhető információk jelentik a legfontosabb tájékozódási forrást</strong></p>
<p>A GKI Digital és az Árukereső friss kutatása szerint, hirdetői szempontból a marketing, vásárlói szempontból pedig a döntéshozatal előtti tájékozódás elsőszámú platformja már az internet. A vásárlói visszajelzések és a vásárlások során képződött adatok elemzése folyamatosan alakítja az eladók marketing stratégiáját, a vevők pedig ezek, azaz más felhasználók és vásárlók tapasztalatai alapján választanak terméket vagy szolgáltatást. A visszajelzések, kérdőívek, felmérések segítik a vásárlói igények megértését, és a fejlesztések visszamérését, ez pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy egy webáruház versenyben maradjon.</p>
<p>A vásárló legtöbbször nem azt dönti el, hogy hol szeretne vásárolni, hanem azt, hogy mit, és ehhez keresi meg a legmegfelelőbb kereskedőt. Ebből következik, hogy egyre fontosabb a közösség véleménye, mások tapasztalatai és visszajelzései, online vásárláskor a fogyasztók a tökéletes terméket keresve akár több száz értékelést is elolvasnak. Egyre inkább jellemző, hogy a vásárlók egy-egy beszerzés előtt több felületen is tájékozódnak, a cégeknek így folyamatosan minden csatornában jelen kell lenni, figyelni kell a vásárlói értékeléseket, miközben fontos az innováció és a márkaépítés is.</p>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>A Facebook mára megkerülhetetlenné vált</strong></p>
<p>A GKI Digital mérései <a href="#_ftn2" name="_ftnref2">[2]</a>szerint a hazai 6 millió aktív felnőtt internetező 84%-a jelen van saját profillal a legnagyobb közösségi oldalon, közülük pedig egyre többen „élik digitális életüket” szinte teljes egészében csak a közösségi oldalon belül. Ezt a hatalmas potenciált jelentő, hirdetésekkel jól célozható tömeget a kereskedők is szeretnék megszólítani, az Online Kiskereskedelmi Index kutatás eredményei alapján a hazai webáruházak 95%-a rendelkezik profillal valamelyik közösségi média oldalon. A Facebook mellett fontos szerepet kap a YouTube és az Instagram is a termékekkel kapcsolatos vélemények, információk bemutatásában.</p>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>Több mint kétszer annyi a nyereményjáték és a promóció, mint tavaly</strong></p>
<p>Az uralkodó marketing trendek fényében az Árukereső.hu és a GKI Digital közös kutatása vizsgálta a hazai webáruházak folyamatban lévő marketingtevékenységét is. A kutatásból kiderül, hogy a TOP3 szempont a célzott marketing kampányok, hirdetések megjelenítéseinél a vásárlói bázis növelése, az értékesítés növelése, valamint a vásárlói bázis megtartása.</p>
<p>Az ezekhez használt leggyakoribb marketingeszközök az ár-összehasonlító oldalon való jelenlét, a keresőoptimalizálás (SEO) és a Facebook hirdetések. Érdekesség, hogy míg az előbbiek használati aránya a tavalyihoz képest csak minimálisan változott, az Instagram hirdetéseké 20, a nyereményjátékok, promóciók száma pedig 26 százalékkal nőtt. A legnépszerűbb promóciós eszköz az árcsökkenés, amelynél a webáruházak jellemzően 15%-os kedvezményt nyújtanak.</p>
<p>&nbsp;</p>
<p><a href="#_ftnref1" name="_ftn1">[1]</a> 2018-ban a magyar online vásárlók a rendelések 1,3%-ánál igényeltek online áruhitelt. Ez az arány a nagyobb műszaki áruházak esetében már tavaly is elérte 3-3,5% körüli szintet.</p>
<p><a href="#_ftnref2" name="_ftn2">[2]</a> GKI Digital kutatás a felnőtt magyar internetezők körében, 2019. március N=3800 fő.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Dübörög az online szektor</title>
		<link>https://markamonitor.hu/duborog-az-online-szektor/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Márkamonitor]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 01 Sep 2016 13:59:16 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[árazás]]></category>
		<category><![CDATA[árukereső.hu]]></category>
		<category><![CDATA[e-kereskedelem]]></category>
		<category><![CDATA[facebook]]></category>
		<category><![CDATA[gki]]></category>
		<category><![CDATA[google]]></category>
		<category><![CDATA[konverzió]]></category>
		<category><![CDATA[online kiskereskedelmi index]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://markamonitor.hu/?p=5196</guid>

					<description><![CDATA[A hazai online kiskereskedelem az idei első félévet 18%-os bővüléssel zárta – derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, Online Kiskereskedelmi Index kutatás-sorozatának idei harmadik felméréséből. A kereskedők átlagosan négyféle marketingeszközt használnak. A teljes hazai online kiskereskedelem forgalma 2016 második negyedévében 15 milliárd forinttal és mintegy harmadával több tranzakciós eredménnyel múlta felül az [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>A hazai online kiskereskedelem az idei első félévet 18%-os bővüléssel zárta – derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, Online Kiskereskedelmi Index kutatás-sorozatának idei harmadik felméréséből. A kereskedők átlagosan négyféle marketingeszközt használnak.</strong></p>
<p>A teljes hazai online kiskereskedelem forgalma 2016 második negyedévében 15 milliárd forinttal és mintegy harmadával több tranzakciós eredménnyel múlta felül az első negyedév teljesítményét. Ezzel az első félévben – a tavalyi év első félévéhez képest összességében csaknem 18%-os bővüléssel – közel 131 milliárd forintos forgalmat ért el.</p>
<p><strong>A nyár a műszaki cikkekről (és a sporteseményekről) szólt</strong></p>
<p>A termékkategóriák tekintetében a szórakoztató elektronika termékkör generálta a második negyedév legnagyobb bevételét (~11 Mrd forint), ami közel 46%-os bővülést jelent 2015 második negyedévének forgalmához képest. A kategória növekedésében (mind a kereslet, mind pedig a bővülő kínálat tekintetében) a négyévente megrendezendő és nagy népszerűségnek örvendő labdarúgó Európa-bajnokság vásárlásösztönző hatása is megmutatkozott.</p>
<p>A nagyobb értékű műszaki cikkek iránti megnövekedett kereslet hatással volt az átlagos kosárértékre is, mely a nyár elején megközelítette a 11.200 Ft-ot, szemben a 2015 nyár elején elért 10.000 forintos átlaggal.</p>
<p>A növekedés pedig nem állt meg júniusban. A harmadik negyedévben az olimpia és iskolakezdés köré épülő kampányok hatására várhatóan tovább erősödik a szektor.</p>
<p><strong>Marketing nélkül már nem megy</strong></p>
<p>A webáruházakban a műszaki cikkek és szurkolói termékek értékesítési volumenének növeléséhez nagymértékben hozzájárult a labdarúgó Európa-bajnoksághoz köthető különféle marketingeszközök alkalmazása is.</p>
<p>Ráadásul a kereskedők körében évről évre egyre tudatosabb és szorosabb a marketinghez fűződő viszony. A fokozódó kínálat- és árverseny miatt, a „felszínen maradás” minden korábbinál jobban függ a megfelelő mennyiségű és minőségű marketing aktivitástól.</p>
<p>Ezt a webáruházak is felismerték, melynek eredményeként azok több mint 2/3-ának üzleti tevékenysége már egy előre megtervezett marketingterv mentén működik. A stratégiák között azonban ma még jóval elterjedtebb a kampány-szemléletű tervezés, így a stratégiával rendelkező kereskedők többségénél az egyes eszközöknek és média felületeknek még nincs dedikált költségvetése.</p>
<p><strong>Átlagosan négyféle marketingeszköz</strong></p>
<p>A hazai webáruházak – erőforrástól függően – egyszerre átlagosan négyféle marketingeszközt vesznek igénybe, és ezek segítségével igyekeznek minél nagyobb értékesítési mutatókat elérni.</p>
<p>Használati intenzitás tekintetében a legnépszerűbb marketingeszköznek továbbra is az árösszehasonlító oldalak számítanak. Segítségükkel a legkisebb, frissen indult kereskedők is „felkerülhetnek a térképre”.</p>
<p>Évről évre egyre többen építik fel oldalukat az aktuális keresőoptimalizálási (SEO) standardoknak megfelelően, miközben továbbra is népszerűek a már-már klasszikus eszköznek számító Google hirdetések is.</p>
<p><strong>A Facebook mint hirdetési felület</strong></p>
<p>Az utóbbi egy év során a legnagyobb változás a Facebook tekintetében történt. Amellett, hogy a kereskedők 78%-a már jelen van a legnagyobb közösségi oldalon, egyre többet hirdetnek is a segítségével.</p>
<p>A tavalyi felmérésünk óta ugyanis a közösségi platform hirdetéskezelő felülete számos új, vásárlást ösztönző megoldást vezetett be. Ilyen például a képpontkövetésen alapuló konverziófigyelés, az A-B teszt lehetőséget kínáló hirdetéskezelés és az Instagram hirdetési csatorna is.</p>
<p><strong>Átlagosan 12% kedvezmény</strong></p>
<p>A webáruházak többségének a „promóció” többnyire még mindig a termék- vagy kosár-százalékos kedvezmény adását jelenti, miközben az „akciózás” már egyre inkább nemcsak a leárazásokról, hanem az online vásárlás élményéről is szól.</p>
<p>A kifejezetten egy napig tartó akciók esetében – a népszerű „fekete péntek”-nek is köszönhetően – az átlagosan elérhető kedvezmény mértéke a tavalyi évhez képest a duplájára emelkedett. Az egyre változatosabb akciós lehetőségek, a konkurenciaharc és a jelentős árengedmények miatt az online vásárlók immár átlagosan 12%-os kedvezményben részesülhetnek a meghirdetett leárazások keretében.</p>
<p><strong>100 látogatásból átlagosan 2 vásárlás valósul meg</strong></p>
<p>A bővülő marketingmix eredménye konverziós mutatóval mérhető, melyből kiderül, hogy száz látogatásra hány tényleges vásárlás jutott. Ebben a tekintetben a piaci átlag jelenleg 2,1 % – azaz 100 látogatás átlagosan 2,1 vásárlást eredményez. Ez a mutató azonban nagymértékben függ az alkalmazott marketingeszközöktől és a forgalmazott termékek körétől is. Utóbbi esetében a számítástechnika szektor jár az élen a maga 2,6%-os arányával, miközben az otthon, kert szektorban mindössze 1,4%-ot tudnak elérni az online áruházak.</p>
<p><em><strong>Az Online Kiskereskedelmi Indexről</strong></em></p>
<p><em>A kutatás során képzett GKI Digital – Árukereső.hu OKI index egy mérőszám, mely több tényezőt figyelembe véve értékeli az online kiskereskedelem aktuális negyedévét, figyelembe véve a forgalmat, a gazdasági környezetet, a kereskedők hangulatát, várakozásait.</em></p>
<p><em>A GKI Digital a vizsgált területekre kapott egyenlegértékekből súlyozással előállította az Online Kiskereskedelmi Indexet, mely párba állítható a GKI Gazdaságkutató kiskereskedelmi indexével. Az index célja, hogy értékével és változásának irányával jelezze a gazdaság, azon belül is a kereskedelem szereplőinek várakozásait, tapasztalatait.</em></p>
<p><em>Az OKI index 3 kérdés alapján kerül súlyozottan előállításra:</em></p>
<ul>
<li><em>A következő három hónap üzleti lehetőségei</em></li>
<li><em>Elmúlt negyedév eladási pozícióinak megítélése</em></li>
<li><em>A gazdasági környezettel kapcsolatos várakozások</em></li>
</ul>
<p><em>A sokaság és a minta: az Online Kiskereskedelmi Index kutatás keretében jelenleg a legfontosabb 6 szektort vizsgáljuk részletesen, összesen 1200 áruház bevonásával. A válaszok szektorokra reprezentatívak. A kutatás idei második fordulójának adatfelvétele 2016. júliusában, több mint 3 hétig zajlott.</em></p>
<p><em>A részletesen vizsgált 6 szektor: Műszaki cikk / Számítástechnika / Játék, kultúra / Divat, sport / Szépség, egészség / Otthon, kert</em></p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
