A Nyugdíj Másképpen szakértőiként gyakran találkozunk azzal, hogy az emberek félnek a nyugdíjmegtakarítástól – pontosabban attól, hogy nem lesz biztonságban a félretett pénzük.

A nyugdíjra szánt pénz elvesztésétől való félelmet valószínűleg a 2011-es magánnyugdíjpénztárral (MANYUP) kapcsolatos események táplálják, amikor a mintegy hárommillió tag összesen több mint háromezer milliárd forintnyi vagyonát beolvasztották az állami nyugdíjkasszába.

Azóta is sok ember gyomra összeszorul, ha szóba kerül az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), holott ez – a hasonló név ellenére – egy teljesen más konstrukció, mint a MANYUP. Cikkünkben alaposan körbejárjuk, miben különbözik a kettő – fontosnak tartjuk ugyanis, hogy átláthatóvá tegyük a pénzügyek ezen szegmensét.

Csak a név hasonlít

A mai napig sokan összekeverik vagy egyként kezelik a magánnyugdíjpénztárat és az önkéntes nyugdíjpénztárat. Ezt bizonyítja az is, hogy még mindig rengetegen keresnek rá az interneten a Vasutas Magánnyugdíjpénztárra, pedig a pénztár ezen ága 2011-ben megszűnt, és már csak ÖNYP-ként működik. (A jelenlegi hivatalos neve Vasutas és Közlekedési Dolgozók Önkéntes Nyugdíjpénztára.)

Fontos tehát kiemelni, hogy a MANYUP és az ÖNYP nem ugyanaz. A legfontosabb különbség, hogy a magánnyugdíjpénztár a “magán” elnevezés ellenére nem privát számlákat takart, hanem a dolgozók bruttó béréből levont nyugdíjjárulék egy része került ide.

Ezzel szemben az önkéntes nyugdíjpénztár egy privát előtakarékossági számla. Ez tulajdonképpen egy malacpersely, amelybe a dolgozó a már leadózott fizetéséből dob be havonta valamennyit. Ebből pedig sem az állam, sem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nem vehet ki semmit – nem törhetik össze helyettünk a perselyt.

Fontos különbség még, hogy a magánnyugdíjpénztár célja az volt, hogy részben helyettesítse az állami nyugdíjat, enyhítve az állami nyugdíjkasszára nehezedő terhet. Ezzel szemben az önkéntes nyugdíjpénztári számlán összegyűlt megtakarítás az öregségi nyugellátás kiegészítésére szolgál.

Mit kell tudni a MANYUP-ról?

Magánnyugdíjpénztárak egyébként azóta is működnek, mivel néhányan a 2011-es államosítás után is a maradás mellett döntöttek. A tagok által összegyűjtött pénz továbbra is kamatozik a pénztárban, plusz pénzt viszont már csak teljesen önkéntes alapon, a leadózott nettó bevételből lehet befizetni a számlára.

A tagok azonban a nyugdíjkorhatár eléréséig bármikor dönthetnek úgy, hogy visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe. Ilyenkor a járulékként befizetett pénz átvándorol az államkasszába, az érintett pedig egy összegben megkapja az önkéntes befizetéseit és a reálhozamot. Aki így dönt, az 100 százalékos állami nyugdíjra számíthat.

Aki viszont továbbra is kitart a MANYUP mellett, az a nyugdíjba vonulásakor a teljes egyenleget megkapja – igény szerint egy összegben vagy járadék formájában. Így viszont csak az állami nyugdíj 70-80 százalékára lesz jogosult az érintett.

Nagyon fontos tehát, hogy a maradásról vagy a távozásról csak alapos mérlegelés és számolás után szabad dönteni – ha egyedül nem megy, érdemes szakértő segítségét kérni.

Mit kell tudni az ÖNYP-ről?

Jelenleg Magyarországon három államilag is elismert nyugdíj előtakarékossági típus közül lehet választani. Ezek egyike – és egyben a legrégebbi is – az önkéntes nyugdíjpénztár.

Ahogy már fentebb is írtuk, az ilyen formában gyűjtött pénzhez nincs hozzáférése az államnak. A megtakarítás kétféleképpen gyarapítható: egyéni befizetésekkel, és munkáltatói hozzájárulásokkal.

Az ÖNYP egyik előnye, hogy már havi 4 ezer forintos befizetésekkel is elindítható. Emiatt aztán a pályakezdők és az alacsonyabb jövedelműek is szívesen választják ezt az öngondoskodási formát.

További nagy pozitívum, hogy az állam 20 százalékos adókedvezménnyel támogatja a takarékoskodókat. Ez azt jelenti, hogy az éves befizetések 20 százalékát jóváírják a megtakarítási számlán, pontosabban maximum 150 ezer forintot. Ez a kedvezmény 2019-től már a munkáltatói befizetésekre is jár. A maximális adókedvezmény havi 62500 forint megtakarítással érhető el.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak a befolyt összeg nagy részét állampapírokba fektetik, ugyanis ezek viszonylag biztonságosak. Ugyanakkor magasabb kockázatú részvények is tartozhatnak a portfólióba, így akár 5-7 százalékos hozam is elérhető.

Nem szabad azonban elfeledkezni a hátrányokról sem. Ezek egyike, hogy a megtakarítás teljesítménye gyakran jelentősen függ a magyar gazdaság eredményességétől. Fontos tudni továbbá, hogy egyre kevesebb cég fizeti cafeteria elemként az önkéntes nyugdíjpénztár tagdíját, az utóbbi években ugyanis jelentősen növekedtek a munkáltató ezzel kapcsolatos költségei.

Ezek mellett arra is jobb felkészülni, hogy csak a mindenkori nyugdíjkorhatár elérése után lehet adómentesen hozzáférni a megtakarításhoz. Tehát hiába volt 65 év a nyugdíjkorhatár a szerződés megkötésekor, ha ezt időközben emelik, akkor a pénzüket is csak később vehetik fel komolyabb költségek nélkül az érintettek.

Az átláthatóság a legfontosabb

Látható tehát, hogy rengeteg tényezőt, előnyt és hátrányt figyelembe kell venni a nyugdíj célú megtakarításokkal kapcsolatban. De azért is hangsúlyozzuk ennyiszer az átgondolt döntés fontosságát, mert a boldog és nyugodt nyugdíjas évek múlnak rajta.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy félni kellene az öngondoskodástól – sőt, az elöregedő társadalom miatt nem is igazán marad más választás, mint az előre gondolkodás és a takarékoskodás.

Dönteni tehát muszáj, de nem feltétlenül kell egyedül. Keresse bizalommal a Nyugdíj Másképpen csapatát – szakértőink segítségével egy csapásra átláthatóvá válik az öngondoskodás.

(X)