Az egyik leglényegesebb eredmény, hogy a megkérdezettek 87 százaléka szerint az öngondoskodás nagyon fontos, hiszen nem lehet csak az államra számítani a nyugdíjba vonulás után. Bár a változás csekély mértékű, de javulást jelent a 2019, 2020 és 2021 második negyedévében mért 82-84 százalékos arányhoz képest. Ezt az érintett korosztályba tartozók számát nézve azt jelenti, hogy az utóbbi három évben 131-210 ezer emberrel nőtt az öngondoskodást fontosnak tartók száma, így közel ma már 4,1 millióan vannak. Tehát a túlnyomó többség fontosnak tartja az öngondoskodást, ám szintén sokan vannak, akik ezt egyszerűen nem tudják megtenni. A válaszadók 68 százaléka szerint ugyanis most másra kell a pénz, ezért az idős korra történő takarékoskodás nem fér bele a költségvetésükbe. Ez az arány minimális növekedést jelent az előző három évben mért 60-66 százalékhoz viszonyítva.

„Az eredményeket összegezve az látszik, hogy a középkorúak tisztában vannak azzal, hogy szükség van a hosszú távú takarékoskodásra annak érdekében, hogy a nyugdíjba vonulás után is megfelelő életszínvonalon tudjanak élni. Ugyanakkor nem mindenkinél van erre elegendő forrás, amiben szerepet játszhat az is, hogy az idén egyre magasabb szintre ugrik az infláció, így a háztartások kiadásai is emelkednek. Ráadásul a következő hónapokra vonatkozó inflációs kilátások is kedvezőtlenek, további áremelkedés várható, és utána akár hónapokig magas szinten maradhat az árindex, ez pedig negatív hatással lehet a megtakarítási hajlandóságra” – mondta Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák üzletágának vezetője.

Akik csak az államban bíznak

A felmérésből kiderül továbbá az is, hogy a 30-59 évesek több mint ötöde csak az államra támaszkodna. nyugdíjasok éveiben. A megkérdezettek 22 százaléka azon a véleményen van, hogy túl fiatal még ahhoz, hogy az idős korára takarékoskodjon.

Székely Pálma azt is elmondta, hogy az öngondoskodást minél hamarabb érdemes megkezdeni, mert annál nagyobb összegre számíthatnak a nyugdíjas években.

Fotó: Vlad Sargu/unsplash.com

Egyre fontosabb szerep jut világszerte az Y-generáció tagjainak, hiszen mind nagyobb részét alkotják a keresőképes aktív lakosságnak. Így van ez hazánkban is, hiszen közel 1,7 millió Y-os fiatal van jelen a munkaerőpiacon, ezzel az X-generáció után a második legnépesebb nemzedéknek számítanak Magyarországon. Míg azonban más korosztályok esetében viszonylag egységes képet kaphatunk az őket jellemző értékekről, gondolkodásmódról és attitűdökről, ez az Y-generáció esetében egészen változatosan alakul. A betöltött életévek helyett a fiatal felnőttek között inkább az élethelyzetbeli változások számítanak valódi mérföldkőnek: míg a munkavállalás első éveiben a „bakancslistás” tételeket pipálják ki az Y-osok (főként utazásra, élményekre vagy drágább elektronikai eszközökre költenek), a házasságkötés és a gyermekvállalás után előkerülnek a megtakarítások, a lakásvásárlás, még később pedig a hosszabb távú célok és az öngondoskodás is fontos szempontként fogalmazódik meg.

Mítosz és valóság – ilyennek látja magát az Y-generáció

A Generali kutatása[1] a 20-as és 30-as korosztály pénzügyi attitűdjeit övező sztereotípiák és tévhitek valóságtartalmát térképezte fel – mégpedig éppen az érintettek, az Y-generáció tagjainak megkérdezésével. Milyen elképzelések rejtőznek valójában a hedonistának és jövőnélkülinek bélyegzett korcsoport gondolkodása mögött?

1. Mítosz: a fiatal felnőttek pénzügyi döntéseiben komoly szerepe van a szülők, közvetlen hozzátartozók által mutatott példának.

Valóság: a válaszokból az derült ki, hogy a fiatalok valóban gyakran követik az otthoni példákat a pénzügyekben is, sőt, a szolgáltatók és a termékek kiválasztásában is meghatározó példának tekintik a szülőket. Sokszor ebből a szempontból is későn önállósodnak, és inkább családi flottához vagy szolgáltatáscsomaghoz csatlakoznak szívesen.

2. Mítosz: a generáció legfiatalabb tagjainál semmilyen formában nem jelenik meg a pénzügyi tudatosság.

Valóság: ez nem teljesen igaz. Jellemző, hogy mobiltelefonra, fényképezőgépre, laptopra, illetve utazásokra nem csak szívesen költenek, hanem biztosítják is őket. A válaszadók szerint csak a 20-as éveik második felében jelenik meg az igény a megtakarításra, ennek konkrét céljáról azonban még ekkor sincsenek meggyőződve, inkább csak azt tudják, hogy szeretnének félretenni.

3. Mítosz: továbbra is az ingatlan az elsőszámú befektetési cél azok körében, akik félre tudnak tenni.

Valóság: teljes mértékben igaz. Ebben a tekintetben nem történt változás az idősebbekhez képest, a lakásvásárlás az Y-generáció számára is az elsődleges befektetési forma. Fontos azonban megjegyezni, hogy akik félre tudnak tenni, azok is csupán havi 10-20 ezer forintos megtakarítással gazdálkodhatnak, ráadásul sokan kilátástalannak látják ezt a vállalkozást, előtakarékosság helyett pedig jellemzően a viszonylag egyszerűen elérhető hitelfelvételben gondolkodik a korosztály.

4. Mítosz: a generáció tagjai viszonylag későn, 35 éves koruk után kezdenek el foglalkozni a nyugdíj kérdésével, ráadásul sok a bizonytalanság a témával kapcsolatban.

Valóság: valóban nagy ellentmondás van a korosztályban ezen a területen, hiszen miközben az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságában egyáltalán nem hisznek, az alternatívákról nincsenek ismereteik, és egyáltalán nem jellemzi őket tudatosság ezen a téren. A gyermekek számára megkezdett megtakarítás egyébként hangsúlyos szerepet kap a generáció gondolkodásában: „nem rakok félre nyugdíjra, nem tudom, megérem-e. A gyerekeimnek rakom félre”.

Edukáció és rugalmasság kell a pénzügyekben

A Generali kutatásának eredményei tehát egyértelmű képet festetettek a kettészakadt Y-generációról: míg 30 éves kor alatt a rövidebb távú (1-3 év) megtakarítási megoldások jellemzőek, 30 év felett kerülnek képbe a hosszabb távú célok, és még ennél is később az öngondoskodás. Érdekesség azonban, hogy az előítéletekkel szemben a fiatal felnőttek egyáltalán nem ragaszkodnak annyira a digitális kommunikációhoz, mint amennyire gondoljuk: kifejezetten fontos számukra a személyes, bizalmi kapcsolat, amit az ügyintézőkkel, pénzügyi tanácsadókkal alakítanak ki, ez pedig a döntéshozatalban is sokat számít. Hogyan ösztönözhető tehát ez a korosztály a tudatosabb jövőtervezésre, megtakarításra és öngondoskodásra?

„Két fontos tanulságot vonhatunk le az Y-generációtól érkezett visszajelzésekből. Az egyik az, hogy a pénzügyi edukációt kiemelt területként kellene kezelni már az egészen fiatal korosztályok körében is, mert sokszor az tartja őket vissza a megtakarításoktól és az öngondoskodástól, hogy nincsen elegendő információjuk, a tájékoztatást pedig bonyolultnak és nehézkesnek érzik, így inkább bele sem fognak. Emellett pedig az is világossá vált, hogy ennek a generációnak szabadon felhasználható, rugalmas és könnyen módosítható pénzügyi termékekre van szükségük, melyek a folyamatosan változó igényeikhez és éppen aktuális élethelyzetükhöz is alkalmazkodnak. Ahelyett tehát, hogy céltalannak bélyegezzük ezt a generációt, olyan megoldásokat és ismereteket kell kínálnunk nekik, melyekkel hasznos és elérhető opcióként tekinthetnek a pénzügyi jövőtervezésre” – mondja Schaub Erika, a Generali személybiztosításokért felelős igazgatósági tagja.

[1] A Generali Biztosító Zrt. megbízásából a Milestone Solutions Lab készítette a fókuszcsoportos kutatást 2020-ban.

Az iskolákban nem tanítják meg az embereket a pénzügyeik rendszerezésére, pedig e nélkül senki nem képes megfelelően bánni a bevételeivel. A hétköznapokban gyakran dobálózunk olyan közgazdasági jelentésű szavakkal, mint az infláció vagy a vásárlóérték, de a társadalom túlnyomó többsége nem érti ezek mögöttes tartalmát. Pedig ahogy a világ változik körülöttünk, úgy alakulnak át a pénzügyi szokások is.

Kővári Erika, az Extrema Hungary Kft. ügyvezetője szerint a koronavírus megjelenése óta minden korábbinál indokoltabbá vált a tudatosság, a tervezés, hiszen mindannyian sebezhetővé váltunk. Sokan kezdtek el spórolni, míg a munkájukat elveszítők körében érezhető az a fajta mentalitás, hogy biztonságot, kiszámíthatóságot szeretnének teremteni maguk körül és próbálnak tartalékot képezni.

Az 50-30-20-as szabály

A pénzügyi menedzser szerint a pénzügyi tudatosság egyik alapja az úgynevezett 50-30-20-as szabály, ezt kellene összehangolni mindenki fejében.

„Miután megkapjuk a fizetésünket, 20 százalékot kellene eltenni abból váratlan helyzetekre. A mai felhasználói társadalomban ez nem jellemző, mert rengeteg inger éri az embereket, és azonnal megveszik azokat a termékeket, amiket korábban nem tudtak” – magyarázta.

Mint mondta, az állandó kiadások, így a rezsi, a havi díjfizetési kötelezettségek tennék ki iskolapéldai esetben a bevétel 50 százalékát, míg a maradék 30 százalékot arra költhetnénk, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. Ebből az összegből eljárhatunk színházba, moziba, koncertekre vagy bármilyen szabadidős tevékenységet végezhetünk annak érdekében, hogy felszabadultnak érezzük magunkat.

Ingyenes pénzügyi helpdeskre lenne szükség a cégeknél

Kővári Erika úgy látja, a cégek bizonyos szinten már a járványt megelőzően elkényelmesedtek, amit főleg a munkabért melletti cafeteria lehetősége okozott. Erre megvolt az állandó keretük, új dolgokat nem akartak behozni, mert ez volt a legkényelmesebb megoldás.

„2018 júliusában az országgyűlés elfogadta, és 2019. januárjában a cafeteria majd megannyi elemét is munkabérként adóztatta meg a kormány, eltörölték a készpénzjuttatásokat, ugyanakkor különböző szolgáltatásokat kedvezőbb adózásúvá lehetett tenni. Ezzel együtt szinte mindenki megtartotta a cafeteriát, mert nem volt vele sok dolga, nem akart plusz energiát fektetni a munkavállalók bérkiegészítésére annak optimálisabb kihasználására” – magyarázta.

A szakértők tapasztalatai szerint 2019 második felében kezdték el egyre többen használni a pszichológiai call centert a munkáltatók részére egyfajta helpdeskként. Ez pedig a mérések szerint telitalálat volt, mert ha valaki segít a munkavállaló mentális egészségét fenntartani, akkor munkája hozzáadott értéke is exponenciálisan megnőhet. Ezen inspiráción elindulva alkítottunk ki pénzügyi helpdesk szolgáltatást, a pénzügyi edukáció mellé.

Az Extrema Hungary Kft. szolgáltatása többek közt stabil iránymutatást vagy tájékoztatást ad a pénzügyi oktatás terén. Kővári Erika szerint nem kell magas szintű tudást átadni, de az alkalmazottaknak tisztában kell lennie vele, milyen juttatásokkal élhet, hogyan tudja azt optimálisan felhasználni és hogyan lehetne összespórolni egy hőn áhított álomra.

„Mindenki meglepődik, amikor elmondjuk, hogy egy parkolás áráért akár egy világszínvonalú egészségbiztosítást is meg lehet vásárolni. Ehhez csak teljesen máshogy kellene gondolkodni. Ami a legfontosabb: mindenkinek a saját szintjén kell tervezni, tanácsadásaink során ezt tartjuk szem előtt, és személyre szabottan, nem ráerőltetve a másikra mutatunk utat az ügyfeleknek” – fogalmazott.

18 éves kortól fontos az öngondoskodás

Az Extrema Hungary Kft. a Budapesti Gazdasági Egyetemen 2018 óta, 13 x 1,5 órás előadássorozatot tart, melyben 13 neves pénzügyi szakembert kértek fel, hogy tartsanak előadást a gyakorlatias pénzügyeink témában, 3 kredites választható tantárgyként. Ennek célja, hogy segítsen, miként alakíthatja ki pénzügyi jövőjét egy egyetemről induló fiatal, ha alkalmazott, vagy éppen vállalkozói jogviszony mellett dönt.

A kurzus annyira népszerű, hogy a hallgatók száma szinte évről évre duplázódik, és bár a járvány miatt ebben a félévben leálltak, hiszen gyakorlatias pénzügyeket nem lehet online oktatni, szeptembertől újra lehet jelentkezni.

„Rengeteg visszaigazolást kaptunk, hogy van létjogosultsága az előadásoknak. A diákok az órákon feltöltődtek, hiszen nem lexikális tudást szerettünk volna átadni, hanem gyakorlatias, de ezzel együtt gazdaságilag megfogalmazott tanácsokat. A diákok megtudhatták, miért van szükség már 18 éves kortól az öngondoskodásra és felnyitottuk a szemüket, hogyan növelhetik a pénzük értékét, ha jó munkahelyet választanak” – értékelt a pénzügyi menedzser.

Kővári Erika végezetül hozzátette, országszerte több gimnáziumban is tartanak pénzügyi napokat illetve heteket. Sőt, Mindennapi pénzügyeink ABC-je címmel könyvet is kiadtak, amit kifejezetten a magyar szokásokra, a magyar emberekre írtak.

Egyebek között megbeszéljük, milyen változásokat hozott a tavasz a bankvilágnak. Előtérbe került a dolgozók és ügyfelek védelme, nagyot nőttek a digitális megoldások. Bár a bank nyereséges maradt, az egyszeri költségek rontottak az összképen.

Címszavakban, hogy miről lesz még szó: pénzügyi ismeretek, tudatosság, takarékosság, öngondoskodás, fiatalok edukációja, átalakuló pénzügyek, fintech, érintésmentes fizetés, mi mindenre jó a mobil … És persze sok más téma a Márkamonitor rádióműsor ma esti adásában.

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adásokat itt találod meg podcast formájában.