Az Európai Parlament 2019 novemberében fogadta el az Omnibusz Irányelvet, amely jelentősen erősítette a közösségi fogyasztóvédelmi szabályozást. Az irányelvet átültető hazai jogszabályok idén májustól 28-ától hatályosak, módosul többek között a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló kormányrendelet, és a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény. Az új rendelkezések értelmezéséhez és a hagyományos fogyasztóvédelmi szabályok digitális környezetben való alkalmazásához nyújtanak támpontot az Európai Bizottság legújabb fogyasztóvédelmi tárgyú közleményei, amelyek számos új fogalmat is bevezetnek. A Deloitte Legal Ügyvédi Iroda szakértői a legfontosabb változásokat foglalták össze.

Az online tér átláthatósága

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen gyakorlatok tilalmára vonatkozó szabályozás nem csak a hagyományos értelemben vett árukra és szolgáltatásokra terjed ki, hanem a digitális szolgáltatásokra és digitális tartalmakra, így például az online közvetítőkre, közösségi médiára, online piacokra és alkalmazásboltokra, keresőprogramokra, összehasonlító eszközökre és a digitális ágazatban működő különböző kereskedőkre is.

Az Európai Bizottság kifejezetten felhívja arra a figyelmet, hogy a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelemmel kapcsolatos szabályok olyan gyakorlatokra és termékekre is alkalmazandók, amelyek például algoritmusok, automatizált döntéshozatal és mesterséges intelligencia használatával járnak. Ilyenek például a nyomonkövetési és célzott technológiák alkalmazásával, az algoritmikus személyre szabásával, a dinamikus optimalizációval és a megosztott könyvelési technológiákkal járó értékesítési gyakorlatok. Éppen ezért a tisztességtelen gyakorlatok tilalmára vonatkozó iránymutatás egy jelentős része az online terek átláthatóságát növelő régi és új szabályokat értelmezi. Érdemes néhány olyan kéréskört kiemelni ezek közül, amelyek alapjaiban tehetik jobbá a fogyasztók szempontjából az online piacokat.

Magánszemély vagy kereskedő az eladó?

Számos online piac a harmadik fél kereskedők termékei mellett saját termékeket is kínál. Egyes piacterek csak professzionális harmadik fél eladóknak adnak teret, mások magánemberektől és szakemberektől származó vegyes ajánlatokat kínálnak. Az online vásárlások esetén azonban nagy jelentősége van annak, hogy az a személy, akitől az online platformon vásárló fogyasztó beszerzi a terméket, kereskedő-e vagy sem, mert ha az eladó nem kereskedő, akkor a vásárló nem élhet a fogyasztóvédelmi szabályokból eredő fogyasztói jogaival. Éppen ezért az új szabályozás értelmében az online piacok esetében mindig fel kell tüntetni, hogy az a fél, akitől a fogyasztó vásárol, kereskedő-e vagy sem. Az online piacok érdekében állhat arról is tájékoztatni a vásárlókat, hogy ki az a konkrét kereskedő, akitől a terméket a fogyasztó megveszi. Konkrét tájékoztatás hiányában ugyanis az online piactér azt a benyomást kelti, hogy ő a tényleges kereskedő, és így felelősséggel is fog tartozni a termékkel kapcsolatos kereskedői kötelezettségekért.

Fizetett reklám a találat?

Szintén alapvető, a fogyasztókat jelentősen védő új szabály az, hogy hogy az online kereskedőknek tájékoztatniuk kell a fogyasztókat arról, hogy ha keresést végeznek a honlapon, akkor a keresés eredményeként kihozott termékek rangsora hogyan alakult ki: mik voltak a rangsorolás fő paraméterei (pl. ár, távolság, fogyasztói értékelések stb.) és ezek hogyan befolyásolták a keresés eredményét.

„Ez azért fontos, mert a fogyasztók a legtöbb esetben elvárják, hogy a keresési eredmények semlegesek vagy organikusak legyenek, de nincsenek tisztában azzal, hogy a keresőmotorok a keresési eredmények között fizetett reklámot is szerepeltetnek, vagy javítják a termékek rangsorolását az érintett harmadik fél kereskedőktől kapott közvetlen vagy közvetett fizetést követően. A keresési eredmények megadásakor ezért kifejezetten fel kell tüntetni, ha a keresési eredmény fizetett hirdetést tartalmaz vagy a termékek keresési eredményei úgy alakultak ki, hogy a ragsorban előbbre került a fizetett rangsorolású termék” – mondta dr. Miks Anna, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda versenyjogi vezetője.

Ez a követelmény a jelenlegi szabályokból is levezethető volt, és számos tagállami hatóság gyakorlatában születtek elmarasztaló határozatok a rangsorolás megtévesztése miatt. Az egyik legnagyobb nemzetközi szállásfoglaló oldal például több tagállami hatóság párhuzamos fellépésének eredményeként önként vállalt kötelezettséget korábbi rangsorolási gyakorlatának megváltoztatására és annak egyértelmű feltüntetésére, hogy az oldalon kihozott szállások rangsorát fizetés befolyásolja.

Nem torzíthatják a választást a hamis pozitív értékelések

Szintén az online terekkel kapcsolatosak azok a szabályok, amelyek a felhasználói értékelések kapcsán fogalmaznak meg szigorú elvárásokat. A kereskedők különböző technikákat alkalmaznak, hogy a platformokon növeljék a termékeik pozitív értékeléseinek és csökkentsék a negatív értékeléseknek a számát vagy jelentőségét. Ennek tipikus példája az, amikor a kereskedők termékeik értékesítésének fellendítése érdekében hamis pozitív értékeléseket tesznek közzé olyan szakosodott vállalatok bevonásával, amelyek a közösségi hálózatokon keresztül vagy más módon toboroznak tényleges fogyasztókat. Ezek a fogyasztók az online platformokon megvásárolják az adott kereskedők termékeit, és konkrét előnyökért cserébe ötcsillagos értékelést adnak. A hamis értékelések befolyásolhatják a termék rangsorolását és ezáltal láthatóságát a platformon, ha a platform keresési paraméterei figyelembe veszik az értékelési pontszámot. Az ilyen gyakorlatok torzítják a fogyasztók választási lehetőségeit. A fogyasztói értékelések közzététele kapcsán ezért úgy rendelkeznek az új szabályok, hogy a kereskedők csak akkor állíthatják, hogy a termék értékelését olyan fogyasztók nyújtották be, akik ténylegesen használták vagy megvásárolták a terméket, ha ezt a kereskedők előzetesen ellenőrizték pl. előzetes regisztrációval, a csalások kiszűrését segítő automatizmusok alkalmazásával vagy akár az értékelésekkel kapcsolatos panaszkezelési rendszer kialakításával.

„Nagyon fontos új változás, hogy a törvény most már kifejezetten nevesítve is kiemeli, hogy tilos a termékek népszerűsítése érdekében valótlan fogyasztói értékeléseket közzétenni akár úgy, hogy hamis értékeléseket publikálnak pl. lájkok vásárlásával, vagy úgy, hogy kiszűrik csak a pozitív értékeléseket” – mondta dr. Göndöcz Péter, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda partnere.

Manipuláció, sötét minták, influenszerek

A bizottsági közlemény részletesen foglalkozik az ún. adatalapú gyakorlatokkal is. A digitális környezet sajátossága a fogyasztókra vonatkozó nagy mennyiségű adat generálása, összegyűjtése és ellenőrzése, amely adatok mesterséges intelligencia és algoritmusok segítségével kereskedelmi célokra használható információkká alakíthatók. Ezen adatok segítségével a kereskedők könnyen betekintést kaphatnak a fogyasztók szociáldemográfiai, személyes vagy pszichológiai jellemzőibe és így személyre szabott meggyőzési gyakorlatokat tudnak kialakítani a fogyasztókkal szemben és folyamatosan tudják tesztelni a gyakorlatuk fogyasztókra gyakorolt hatását. Az adatalapú gyakorlatok használata kétélű: vezethet rendkívül meggyőző reklámhoz, de ugyanúgy lehet manipulatív és tisztességtelen gyakorlatok alapja is.

„A manipulatív gyakorlatoknak egy jelentősebb kategóriája az „sötét minták” alkalmazása. Ez a rejtélyes kifejezés a fogyasztók rosszindulatú befolyásolásának módjaira utal. Ide tartozhat például a honlapon a fontos információk vizuális eltakarása vagy a becsapós kérdések és kétértelmű nyelvezet használata. Ezek a gyakorlatok az információt érthetetlenné vagy kétértelművé teszik” – tette hozzá dr. Miks Anna, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda versenyjogi vezetője.

Sötét mintának minősülhet számos olyan, kifejezetten az érzelmekre ható kereskedelmi trükk is, amellyel a kereskedő jelentős nyomást gyakorol a fogyasztóra, például, ha a kereskedő a fogyasztókat azzal sürgeti a vásárlásra, hogy a termék csak nagyon korlátozott ideig megvásárolható. A megtévesztő ingyenes próbák és az előfizetési csapdák alkalmazása szintén e körbe tartozhat. A bizottsági közlemény sötét mintaként említi azt az esetet is, amikor a szolgáltatók megnehezítik a hírlevélről való leiratkozást vagy leiratkozás esetén érzelmi nyomást gyakorolnak a felhasználókra.

Évtizedek óta ismert gyakorlat például az ún. „bait and switch”, amelyek keretében a kereskedők úgy kínálnak meghatározott áron termékeket, hogy közben elhallgatják, hogy nem tudják rendelkezésre bocsátani a terméket, majd nem veszik fel a megrendeléseket vagy elutasítják az észszerű időn belül történő szállítást azzal a szándékkal, hogy egy másik terméket népszerűsítsenek helyette.

Végül, az online tartalmakhoz kapcsolódik az influenszer marketing kérdése is. A Gazdasági Versenyhivatal számos ügyben marasztalt el véleményvezéreket amiatt, hogy nem tüntették fel, hogy bizonyos termékeket vagy szolgáltatásokat ellenszolgáltatás fejében tesznek közzé bejegyzéseikben. Azt, hogy az influenszereknek ez a burkolt reklámmal kapcsolatos tevékenysége tilos, most először magyarázza el részletesen uniós szintű jogforrás.

Fotó: Tingey Injury Law Firm/unsplash.com

Miért fontos az új Közlemény?

Az Európai Unió tagállamaiban még mindig nagy különbség érzékelhető a UCP Irányelvet átültető jogszabályok egyes rendelkezéseinek értelmezésében, illetve a szankciók súlyosságában annak ellenére, hogy az Irányelv a maximális harmonizáció elvére épül.

„A frissített Közlemény – amely tartalmazza a kiadásának napjáig a UCP Irányelv értelmezéséhez kapcsolódó legújabb európai bírósági esetjogot, illetve néhány tagállami esetet is bemutat – egy jó eszköze lesz annak, hogy a tagállamokban működő hatóságokat segítse az Irányelv, illetve az azt átültető nemzeti jogszabályok immár valóban egységes értelmezésében” – fejtette ki Kocsis Márton, a CERHA HEMPEL Versenyjogi csoportjának vezetője.

Mi számít ügyleti döntésnek?

A fogyasztóvédelmi hatóságok egy adott kereskedelmi gyakorlat jogsértőnek minősítésekor azt vizsgálják, hogy az alkalmas-e arra, hogy a fogyasztó ügyleti döntését torzítsa. Az ügyleti döntés fogalmát eddig is nagyon tágan értelmezték a fogyasztóvédelemmel foglalkozó hatóságok, a Közlemény révén ugyanakkor e szigorú jogértelmezés (ti. hogy akár egy weblap felkeresése is minősülhet ügyleti döntésnek) további megerősítést látszik nyerni. A Bizottság a dokumentumban – ami ugyanakkor nem minősül jogszabálynak, így az nem köti a tagállami hatóságokat, bíróságokat – úgy foglal állást ugyanis, hogy egy online reklámra vagy linkre kattintás, valamint egy internetes felületen történő további böngészés vagy legörgetés is minősülhet ügyleti döntésnek. A dokumentum bár részletesen bemutatja az egyes online térben előforduló kereskedelmi gyakorlatokat, amelyek az Irányelv hatálya alá tartoznak, adós maradt annak kimondásával, hogy az internetet használó átlagfogyasztót célzó reklámok esetén a fogyasztók tudatossága magasabb. Ugyanis megtanulták alkalmazni például az ár-összehasonlító oldalakat, vagy tisztában vannak azzal, hogy egy kattintással elhagyhatják a nekik nem tetsző oldalakat.

„Ilyen formán meglátásunk szerint az ügyleti döntés tág értelmezése nincs figyelemmel a megváltozott élethelyzetekre, társadalmi viszonyokra” – magyarázza Kocsis Márton.

A Közleményben ugyanakkor kifejti a Bizottság, hogy a digitális környezet alkalmasabb arra, hogy a vállalkozások az általuk gyűjtött vagy megszerzett adatokból olyan személyre szabott eladást ösztönző technikákat fejlesszenek ki, amelyek segítségével adott fogyasztót az élethelyzetére figyelemmel könnyebben manipulálják. Olyan adatoknak eladásösztönző célra történő felhasználása, amelyekből következtetés vonatható le egy-egy fogyasztói csoport sérülékenységére, akár agresszív kereskedelmi gyakorlatnak is minősülhet.

Mik azok a sötét mintázatok?

A sötét mintázatok (ún.,,dark pattern”) alatt különböző manipulálásra alkalmas módszereket értünk, amelyekkel például úgy hoznak létre egy felhasználói felület, hogy a felhasználók – a sötét mintázat befolyásoló hatására – olyan lépéseket tegyenek meg, amit egyébként nem tennének. Ilyen lehet például egy honlap kialakítása akként, hogy a ,,vásárlás” gomb nagyon feltűnően jól látható, de a gomb, amivel vissza lehetne lépni a tranzakciótól, már kevésbé; vagy annak a gyakorlata, hogy a megrendelés folyamatában az igen és a nem válaszgombok elhelyezkedését félúton tudatosan úgy cserélik fel, hogy a felhasználó nagy valószínűséggel félrenyomjon.

A vásárló-fogyasztó megszégyenítése

A Közlemény ezen túl megemlíti az ún. ,,confirmshaming” esetét is, amikor a kereskedő valamilyen módon megszégyeníti a felhasználót, ha nem neki kedvező döntést hoz. Ezen gyakorlatok kapcsán a Közlemény leszögezi, hogy amennyiben azok az ügyleti döntés torzítására alkalmasak – az adott mintázat sajátosságaira figyelemmel (például megtévesztő vagy sürgető, agresszív) tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülhetnek. Az előre bepipált ,,boxok” kapcsán a Közlemény rögzíti azt is, hogy ha például azok további szolgáltatás igénybevételére irányulnak nemcsak az adatvédelmi szabályokat sérthetik meg, hanem az UCP Irányelv rendelkezéseit is.

A Bizottság is felfigyelt a véleményvezérekre

A Bizottság a korábbi anyagaiban nem tárgyalta az ,,influenszer marketing” témáját, azonban a most megjelent Közleményében világossá teszi, hogy nagyon sok esetben megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősülhetnek a véleményvezérek terméket/szolgáltatást népszerűsítő tartalmai. A Bizottság kiemeli ugyanis, hogy ahhoz, hogy egy tartalom kereskedelmi aspektussal rendelkezzen, vagyis ,,fizetett hirdetés”-nek minősüljön, nem szükséges, hogy azért az influenszernek pénzbeli juttatás járjon, hanem az bármilyen ellenszolgáltatás (így még a nem kért ajándékok) esetén is megvalósul. A jogsértés elkerüléséhez feltétlenül szükséges, hogy az influenszer tartalmak kereskedelmi eleme / jellege kellően kiemelkedő módon fel legyen tüntetve, figyelemmel a kontextusra, elhelyezkedésre, időzítésre, hosszúságra, nyelvezetre, célközönségre stb., és hogy mindez minden egyes kereskedelmi kommunikációt tartalmazó tartalomnál érvényesüljön.

„A Közleményben ugyanakkor számunkra meglepő és talán túl szigorú újdonság, hogy a Bizottság álláspontja szerint az influenszer marketing egyes esetekben agresszív kereskedelmi gyakorlatnak is minősülhet, annál fogva, hogy a véleményvezér-közönség reláció a bizalomra és a személyes kapcsolatra épül. Továbbá – szerintünk helyesen – különösen igaz ez, a sérülékeny fogyasztói csoportok esetén, mint például a gyermekeknél, akiknek szóló reklámozásra (gyerekreklámok) még szigorúbb követelmények vonatkoznak” – fejtette ki a CERHA HEMPEL fogyasztóvédelmi szakértője.

A játékokra vonatkozó megállapítások

Szigorú megközelítést alkalmaz a Bizottság a játékok (videó-, telefonos-, online játékok) kapcsán is. A Bizottság álláspontja szerint, az Irányelv értelmében a játékok forgalmazói megtévesztő vagy agresszív kereskedelmi gyakorlatot is megvalósíthatnak, ha a játékon belüli promóciók, hirdetések a játékosok számára nem elég világosan, és a játéktól megkülönböztethető módon jelennek meg. Ehhez hozzátartozik például az is, hogy a virtuális pénzzel megvásárolható virtuális termékek árát valós valutában is fel kell tüntetni, továbbá, hogy a vásárlás akkor sem történhet a játékos kifejezett beleegyezése nélkül, ha a fizetési mód egyébként alapértelmezett beállításként mentett. A megfelelő tájékoztatáshoz hozzátartozik immár az is, hogy a még fejlesztés alatt álló játékok árusításakor egyértelműen közölni kell, hogy a fejlesztéstől mit várhat a játékos. Ehhez kapcsolódóan, egy játék csak abban az esetben tüntethető fel jogszerűen ingyenesként, ha azt a játékosok olyan módon játszhatják alkalmazáson belüli vásárlások nélkül is, ami észszerűen elvárható, illetve megfelelő „játék-élményt” nyújt. Azon kereskedelmi gyakorlatok, amelyek a játék kritikus pontjain a játékost ún. mikrovásárlásokra (alacsony összegű vásárlásokra) hívják fel, agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősülhetnek. Ha pedig egy játék szerencsejáték elemeket is tartalmaz (pl. szerencsekerék, zsákmánydoboz stb.), azokat szintén világos és megkülönböztethető módon fel kell tüntetni annak magyarázatával együtt, hogy milyen valószínűséggel kaphat a játékos egy-egy (véletlenszerű) elemet.

A röghöz kötés tilalma

A Bizottság Közleményében külön cím alatt említi meg a ,,consumer lock-in” jelenségét, vagyis a fogyasztók szolgáltatók közötti váltásának nehézségét és a váltás lehetőségének korlátozását, ami a digitális eszközök korlátozott interoperabilitásából (vagyis egymás közötti korlátozott átjárhatóságából) fakad. A Bizottság rámutat arra, hogy agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősülhet bármely súlyos vagy aránytalan (nem szerződéses) akadály, amelyet a kereskedő támaszt a fogyasztóval szemben, amikor egy másik termékhez vagy másik kereskedőhöz való áttérésnek a jogát kívánná gyakorolni. A fogyasztók arra irányuló előzetes tájékoztatásával ugyanakkor, hogy adott digitális eszköz milyen más eszközökkel kompatibilis, meg lehet előzni az ilyen és ehhez hasonló jogsértéseket is. Habár a consumer lock-in, tehát a fogyasztók „röghöz kötése”, mint jelenség újonnan került bele a Közleménybe, a Bizottság már korábban is foglalkozott vele a Digital Markets Act és Digital Content Directive kapcsán.

Hazai tapasztalatok

Fontos megjegyezni, hogy a hazai jogalkalmazó, a GVH gyakorlata előremutató abban a tekintetben, hogy számos olyan döntést hozott már, amelyekben az Omnibusz Irányelv átültetése nyomán 2022. május 28-ától feketelistás tényállásként minősülő magatartásokat is vizsgált a jelenleg hatályos jogszabályi keretek között. Ilyen például a napokban született Viagogo döntésben vizsgált automatikus jegyértékesítéssel kapcsolatos gyakorlat vagy a Hermina Bau ügyben értékelt fogyasztói vélemények moderálásával kapcsolatos magatartás is. Az előbbi, és a fent ismertetett digitális szektorban megvalósított kereskedelmi gyakorlatok fogyasztóvédelmi megfelelés szempontjából történő értékelése a Közleménybe iktatott új fejezetek segítségével várhatóan könnyebb lesz. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az ügyfeleknek könnyebb dolguk lesz megfelelni a szigorúbb elvárásoknak.

„Amennyiben azonban beteljesülnek reményeink és az EU célkitűzésével egyezően egységesül az UCP Irányelv értelmezése a gyakorlatban, úgy a Közlemény megfelelő ismerete mind a hazai, mind a több tagállamban jelenlévő vállalkozásoknak segítséget nyújthat az önkéntes jogkövetéshez, ami egyben az egyre nagyobb összegű fogyasztóvédelmi bírságok elkerülését is jelentheti.” – zárta Kocsis Márton.