Nem lehet egyszerűen lecserélni

A Természetvédelmi Világalap (WWF) is elismeri[1], hogy az olajpálma rendkívül hatékony haszonnövény: a világ növényolaj-szükségletének több mint egyharmadát biztosítja, miközben a termőföldek mindössze egytizedét foglalja el. Egy hektár termőterületen 3,3 tonna pálmaolaj termelhető meg, míg például a szója hozama mindössze 0,4 tonna, a kókuszé, a napraforgóé vagy a repcéé pedig csupán 0,7 tonna olaj/hektár. Ha tehát a világ növényolaj-igényét pálmaolaj nélkül kellene fedezni, a jelenlegihez képest akár tízszer nagyobb termőterületre volna szükség.

Bojkott a bojkott ellen

A termelő országok gazdaságában fontos szerepet játszik a pálmaolaj, sok millió kistermelő megélhetését biztosítják az ültetvények. Mindemellett az is tény, hogy az új olajpálma-ültetvények létesítése jelentős és elfogadhatatlan természetpusztítással jár. Mindezt figyelembe véve nem a teljes bojkott a megoldás, hanem az, ha olyan gyártó termékeit választjuk, amely tanúsítottan felelős és fenntartható, azaz erdőirtás-mentes forrásból szerzi be a pálmaolajat. Az Európába behozott pálmaolaj 83 százaléka tanúsított forrásból származott 2018-ban[2]. A többek közt a Rama és a Flora margarinokról ismert Upfield például a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal (RSPO) tagjaként 100%-ban tanúsított forrásból származó pálmaolajat használ fel a termékeihez.

Nem mindegy, hogy pálmaolajról vagy pálmamag-olajról beszélünk

Tény, hogy más növényi olajokhoz képest a pálmaolaj telítettzsír-tartalma magasabb, azonban mintegy fele egyszeresen és többszörösen telített zsírokból áll, amelyek fogyasztása kifejezetten ajánlott. Fontos továbbá megkülönböztetni a pálmaolajat a mintegy 80%-os telítettzsír-tartalmú pálmamag olajtól: míg az előbbit főként az élelmiszeriparban használják, az utóbbit alapvetően a szappan-, kozmetikum- és mosószergyártásban hasznosítják.

Segít elkerülni az egészségtelen transzzsírokat

Azt is fontos figyelembe venni a pálmaolaj megítélésekor, hogy – a kókuszzsír mellett – ez biztosítja számos élelmiszer elvárt állagát, így például a margarinok kenhetőségét is, így nincs szükség arra, hogy a valóban egészségtelen transzzsírokat tartalmazó, részben hidrogénezett, azaz keményített növényi olajokat használjanak a gyártók. A jó minőségű margarinok kedvező zsírsavösszetételéhez ráadásul a felhasznált napraforgó-, lenmag- és repceolaj jelentős telítetlenzsír-tartalma is alapvetően hozzájárul amellett, hogy ezek az olajok számottevő omega-3 illetve omega-6 forrásnak számítanak.

[1] https://www.wwf.org.uk/updates/8-things-know-about-palm-oil

[2] https://palmoilalliance.eu/wp-content/uploads/2020/03/EPOA-facts-and-figures-2018-A5-digital-DEF.pdf

1. Felejtsük el a hidrogénezést!

Még mindig sok helyen tartja magát az a tévhit, hogy a margarin részben hidrogénezett, azaz keményített növényi olajokból készül. Régen ez valóban így volt, a margarinok kenhetőségét azonban már hosszú ideje nem ezek, hanem a szobahőmérsékleten is szilárd növényi zsírok, pl. kókuszzsír biztosítják.

2. Nincs tele transzzsírsavval

A margarin ellen felhozott másik tipikus érv, hogy – mivel hidrogénezett olajból készül – tele van az egészségre ártalmas transzzsírsavakkal. Sokan nem tudják, de Magyarországon több mint fél évtizede bevezették azt a szigorú transzzsírsav-rendeletet, amelynek értelmében itthon kizárólag rendkívül alacsony, 2g transzzsírsav/100g zsírtartalom határérték alatti élelmiszerek árusíthatók. Emellett az sem közismert, hogy a transzzsírsavakat a normál étkezésből gyakorlatilag nem lehet teljesen kiiktatni, mert a hétköznapi sütés-főzés közben is keletkezhet, és még a hidegen sajtolt olívaolajban is megtalálható.

3. Tényleg nem műanyag

Bár gyakran hallani, hogy a margarin műélelmiszer, valójában a legfőbb alkotóelemei a teljesen hétköznapi növényi olajok – jellemzően repce-, lenmag- és napraforgóolaj – és az ivóvíz. A növényi olajok értékes összetevői az előállítás folyamán is megmaradnak, hiszen a gyártás alapvetően az összetevők hűtés közbeni keverését jelenti. A vállalkozó kedvűek akár otthon is készíthetnek szendvicskrém-alapanyagként házi margarint: ehhez az egyszerűen beszerezhető alapanyagokon (növényi olajok, a kenhetőséget biztosító kókuszzsír, víz, valamint az olajok a víz keveredését elősegítő némi tejszín) túl csupán egy fagylaltgépre vagy egy jéggel teli edénybe tett keverőtálra van szükség, amelyben az összetevők folyamatos hűtés közben keverhetők össze.

4. Egészséges összetevők

A növényi olajok nagy előnye az állati eredetű zsiradékokkal szemben, hogy telítetlen zsírsavakban gazdagok, amelyek segítenek megőrizni a szív és az érrendszer egészségét. Ráadásul a jó minőségű margarinokat alkotó repce- és lenolaj természetes módon tartalmazza a szervezetünk számára hasznos E-vitamint és omega-3 zsírsavakat, a napraforgóolaj pedig szintén kimagasló E-vitamin-, valamint omega-6 zsírsav tartalma miatt számít kedvező összetevőnek.

5. Környezetkímélő alternatíva

Mivel a margarin alapvetően növényi alapú élelmiszer, kiválóan beilleszthető a flexitáriánus, vegetáriánus és – egyes termékváltozatok esetében – akár a vegán étrendbe is, ráadásul előállításának környezeti lábnyoma kisebb, mint az állati eredetű alternatíváké. Ha például a tehéntejből készült vajjal hasonlítjuk össze, a növényi olajokból előállított margarinok karbonlábnyoma 70 százalékkal kisebb. Az alapanyagok termesztéséhez szükséges földterület mindössze egyharmada a vaj előállítása során (állattartás, takarmánytermesztés) igénybe vett területnek és csupán feleakkora vízfelhasználással jár, tehát környezetvédelmi szempontból is kedvező választást jelent.