A pénzügyi jelentéstételi rendszerek sürgős harmonizálására és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítására van szükség. Felső határt kellene megállapítani az egyes természetes személyeknek kifizethető uniós támogatás összegére – írják.

A Parlament a 406 szavazattal, 61 ellenszavazat és 42 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásában rámutat: egyes tagállamokban „példátlan nagyságrendű az olyan oligarchikus csoportok száma, amelyek kormányzati eszközök használatával vagy bűncselekmények elkövetésével uniós forrásokhoz jutnak. A jelentés kiemeli: egyes tagállamokban a nemzeti kormányok tagjai és más politikai pozíciókat betöltő személyek is az oligarchia részét képezik.

Az Uniónak ugyanakkor korlátozott lehetőségei vannak arra, hogy megakadályozza, hogy oligarchák jussanak hozzá az uniós forrásokhoz. A jelentés megállapítja, hogy az uniós mezőgazdasági alapok folyósítása legalább öt tagállamban (Bulgária, Csehország, Magyarország, Szlovákia és Románia) „rendkívül problematikus”. Ennek oka főként a jelentéstételi rendszer sokfélesége, mondják a képviselők. Jelenleg ugyanis  „több száz regionális, nemzeti és régióközi jelentéstételi rendszer” keretében hozzák nyilvánosságra a kedvezményezettekre vonatkozó információkat, és ezekből a rendszerekből nem mindig derül ki a mezőgazdasági és kohéziós források tényleges, végső kedvezményezettjének neve.

Magyarország kapcsán a jelentés megjegyzi: számos leleplező, tényfeltáró és oknyomozó cikk szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök a mezőgazdasági támogatások révén központosította és a belső köre számára újraosztotta a vagyont. A jelentés azt is hangsúlyozza, hogy a 2015–2019-es időszakban a tagállamok közül Magyarországon zárult a legtöbb OLAF-vizsgálat pénzügyi helyreállításra vonatkozó ajánlással.

A jelentés szerint több tagállamban a közbeszerzési eljárásokkal is probléma van, a nemzeti ellenőrző rendszerek gyengék és egyes tagállamokban az összeférhetetlenség ellen sem védik az uniós pénzeket. A csupán egyetlen ajánlattevővel kötött szerződések aránya 2018-ban és 2019-ben Csehországban és Lengyelországban mintegy 50 százalék, 2019-ben Magyarországon és Görögországban 40 százalék, Portugáliában pedig 38 százalék volt. A jelentés idézi a Bizottságot, amely szerint a közbeszerzési szerződések ellenőrzéséért felelős magyar hatóságnál súlyos hiányosságok vannak, és az országban a közbeszerzés működését illetően is súlyos rendszerszintű hiányosságokra lehet következtetni.

Fotó: Guillaume Périgois/unsplash.com