Mindez jelentős elmozdulás a 2023-as adatokhoz képest: ekkor csupán 32 százalék volt a forgalom növekedését valószínűsítő kereskedők aránya – derül ki az Olcsóbbat.hu ár-összehasonlító portál gyorsfelmérésében részt vevő közel száz hazai internetes áruház válaszaiból.

A korábbinál pozitívabb várakozásokat részben alátámasztják az online kereskedőknek a Black Friday kapcsán szerzett tapasztalatai is. A teljes megkérdezett kör 44 százaléka szervezett akciót erre az időszakra, és az akciózók 53 százaléka a forgalom növekedéséről, 21 százaléka pedig stagnálásról számolt be tavalyhoz képest, visszaesést csupán 27 százalékuk jelzett. Tény ugyanakkor, hogy a kereskedők az idei Black Friday-szezonnak eleve nagyobb elvárásokkal futottak neki. Ennek is köszönhető, hogy csak 27 százaléknyian tapasztaltak az általuk vártnál jobb forgalmat, a többé-kevésbé csalódottak aránya pedig elérte a 35 százalékot is.

A forgalom visszaesésére adott kereskedői magyarázatok között szerepel, hogy a vásárlók közül mind többen rendelnek külföldön bejegyzett webáruházaktól (Temu, Shein, AliExpressz, Banggood, stb.), miközben egyre nagyobb forgalmat visznek el a hazai piacvezető szereplők és online piacterek is. További gond, hogy tavalyhoz képest jelentősen drágult a házhozszállítás, így az is előfordulhatott, hogy a vásárlások egy része időlegesen ismét offline módon valósult meg.

„A belföldi e-kereskedelem szereplőinek várakozásai viszonylag jól tükrözik vissza a piacra vonatkozó idei előrejelzéseket, amelyek mintegy 8-9 százalékos növekedéssel számolnak tavalyhoz képest – mondta Dévavári Dezső, az Olcsóbbat.hu vezetője. – Jól mutatja ugyanakkor a hazai szereplők előtt tornyosuló kihívások komolyságát, hogy alig több mint egy év alatt látványosan megváltoztak a piaci erőviszonyok. A Temu a tavalyi megjelenése után hónapok alatt a magyar piacot kiszolgáló legnagyobb szereplővé vált, vásárlói bázisa már idén félévkor elérte az 1,5 millió főt, és egyes piaci előrejelzések szerint a kínai óriás az év végére már akár a 10 milliós rendelésszámot is elérheti. Ennek is köszönhető, hogy a külföldi webáruházak immár a teljes hazai piac negyedét lefedik.”

Photo by Blake Wisz on Unsplash

Megkérdeztünk számos online vállalkozót, és feltártuk azokat a kritikus területeket, ahol a legtöbb bizonytalanság és kockázat jelentkezik. Az alábbiakban bemutatjuk az öt leggyakoribb félelmet, amellyel az e-kereskedők szembesülnek az online marketingben, és gyakorlati megoldásokat kínálunk arra, hogyan kerülhetők el ezek a csapdák, hogy a hazai e-kereskedők ne maradjanak le a külföldi versenytársaktól.

1. Biztos, hogy jó adatokat nézünk, és jó adatok alapján hozunk döntéseket?

Az e-kereskedelem motorja az adat. A kampányok eredménye a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia korában alapvetően azon múlik, milyen adatokkal „tanítjuk be” a Google vagy a Facebook algoritmusait. Ha a weblapunk adatait szolgáltató Google Analytics 4 (GA4) nem megfelelően van beállítva, a rendszer félrevezethet – ez pedig olyan, mintha vakon próbálnánk navigálni egy autópályán. A helytelenül mért adatok nem csupán a kampányok hatékonyságát rontják, de hosszú távon is rossz irányba terelhetik az üzleti stratégiát.

A Google Shopping- és PMax-kampányok, amelyek ma uralják az e-kereskedelmi hirdetéseket, rendkívül érzékenyek az adatokra. Ha a bemeneti adat hibás, akkor a kampányalgoritmusok még a legfejlettebb AI-megoldások ellenére is hibás döntéseket hoznak.

Márpedig a legtöbb e-kereskedő nem 100 százalékig biztos benne, hogy jó adatokat lát a rendszereiben, a hibás adatokon alapuló döntések pedig könnyen többmilliós veszteséget okozhatnak. Kiemelten fontos ezért, hogy ellenőrizzük a GA4-beállításokat. Az adatok pontossága nem csupán a jelenlegi kampányokra, hanem a jövőbeli növekedési lehetőségekre is hatással van.

2. Gyakran több rendszert is használnak hirdetésekhez. Ilyenkor felmerül a kérdés: biztosan a megfelelő módon értékeljük ki ezeket az aktivitásokat?

Ez az adatok pontosságának egy specifikus esete, amely különösen fontos akkor, ha egy webáruház több marketingcsatornát is használ. Ma már a legtöbb online vállalkozás nem egyetlen eszközre (például Google Ads) támaszkodik, hanem több csatornát von be, mint például közösségimédia-hirdetések, e-mail marketing vagy influencer-együttműködések.

A különböző marketingcsatornák teljesítményének megfelelő mérése kritikus fontosságú a sikeres kampányok érdekében. Ha nem látjuk pontosan, melyik csatorna hozza a legjobb eredményeket, akkor könnyen előfordulhat, hogy nem optimálisan allokáljuk a marketing-költségvetést. Ez pénzügyi veszteséghez vezethet, mivel olyan csatornákra költhetünk többet, amelyek valójában kevesebbet tesznek hozzá a teljes bevételhez.

Kihívások a többcsatornás marketing mérése során:

1. Attribúciós problémák: Sok esetben nehéz pontosan meghatározni, hogy egy vásárlás melyik csatornának köszönhető. Például ha egy felhasználó először a közösségi médiában találkozik a termékkel, majd a Google keresőn keresztül vásárolja meg, hogyan értékeljük a közösségi média hozzájárulását a tranzakcióhoz? Az „utolsó kattintáson” (last click) alapuló attribúció sokszor félrevezető lehet, mivel alulértékeli a korábbi csatornák szerepét a vásárlási folyamatban.
2. Több platform adatelemzése: Az egyes csatornák különböző mérési metrikákat alkalmaznak, és ezek összehangolása gyakran kihívást jelent. A Google Ads, a Facebook Ads Manager vagy más hirdetési rendszerek és a Google Analytics mind különböző adatokat szolgáltatnak, amelyeket nehéz egy egységes képbe integrálni.

Erre is vannak a piacon elérhető eszközök, melyek segítenek a marketing-költségvetés optimalizálásában, használatuk révén tudni fogjuk, mely csatornák generálják a legnagyobb megtérülést.

A makrogazdasági helyzet miatt, amikor minden forintnak nagyobb a jelentősége, még fontosabbá válik, hogy a többcsatornás marketingaktivitásokat pontosan mérjük és értékeljük.

3. Használjuk ki a 20 százalék kedvezményt a Google Shopping-kampányoknál, és tartsuk is meg vagy még inkább fektessük be a pénzt!

A Google Shopping- és a feedalapú PMax-kampányok nagy lehetőségeket rejtenek, de a verseny egyre élesebb. A CSS- (Comparison Shopping Service) szolgáltatók révén azonban 20 százalékos kedvezmény érhető el, ami jelentős megtakarítást jelent. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy minden CSS-szolgáltató 20 százalékos kedvezményt kap a kattintási árakból, hogy versenyképes legyen a Google saját szolgáltatásával szemben.

A legtöbb ilyen szolgáltatás a rajta átfolyó hirdetési költség valamennyi százalékát kéri el (rendszerint 1–5 százalék között), ami egy induló webshopnál valószínűleg nem nagy összeg, de ahogy skálázódnak fel a kampányok, úgy lesz ennek a szolgáltatásnak a díja egyre vaskosabb, miközben léteznek fix díjas szolgáltatók is, amelyek ugyanúgy elérhetőek a hazai webshopok számára. A Nyugat-Európában az egyik legelterjedtebb szolgáltató havidíja például mindössze 19 euró, ami azt jelenti, hogy ha a jelenlegi CSS-szolgáltató csak 1 százalékot kér el a költés után a szolgáltatásért, akkor 760 ezer forintot meghaladó költésnél máris versenyhátrányba kerültünk, hiszen ugyanezt olcsóbban is meg tudtuk volna venni, így több pénz maradt volna nálunk.

Fontos megjegyezni, hogy egy ilyen CSS-szolgáltató felé nincs kitettsége az e-kereskedőknek, mert a termékeket kezelő Merchant Centert nem érinti, hogy kivel dolgoznak együtt. Vagyis ha valamilyen technikai probléma lépne fel, vagy egyszerűen csak szeretnének váltani, ezt bármikor megtehetik anélkül, hogy a termékeik megjelenésével bármi gond lenne.

4. Biztos, hogy nem lehet többet kihozni a feedalapú hirdetésekből? Ne csak a Google-ön vagy a Facebookon használjuk őket!

A legtöbb webshopmotor képes valamilyen adatfolyamot (feedet) generálni az összes termékről, ami megosztható a hirdetési szolgáltatókkal. Egy jól optimalizált termékfeed aranyat ér. Nem elég, ha csak a Google Shopping- vagy a Facebook-kampányainkat tápláljuk vele – sokkal több potenciál rejlik ebben az eszközben. A modern e-kereskedők egyetlen feeddel több platformot is képesek meghódítani. A termékeink így egyszerre jelenhetnek meg több csatornán, anélkül, hogy mindenhol külön-külön kellene gondoskodnunk az adatokról.

Egyetlen jól felépített feed segítségével ugyanazokat a termékeket promotálhatjuk különböző platformokon, például az Árukeresőn, a Criteón vagy az Olcsóbbat.hu-n. A siker titka itt a konszolidáció: egy feed mind felett, amely képes automatizáltan továbbítani az árakat, készleteket és egyéb információkat, minimalizálva az adminisztratív terheket.

Igen ám, de egy jól felépített általános termékfeed és annak a különböző csatornákra való megfeleltetése sok fejlesztői kapacitást emészthet fel. Hogy ezt elkerüljük, „kötelezően ajánlott” valamilyen feed management eszközt használni. Egy ilyen eszközzel fejlesztői segítség nélkül lehet módosításokat elvégezni a termékfeedben, ami megkönnyíti az új csatornákra való belépést (Árukereső, Olcsóbbat.hu, Pinterest stb.), és a feed optimalizálásában is segít, hogy a meglévő kampányok is jobban teljesítsenek.

5. A Google PMax-kampányok optimalizálása: valóban mindent kihasználunk?

Gyakran előfordul, hogy a Performance Max (PMax)-kampányok elindításuk után csak a minimális beállításokkal futnak, pedig ezek messze nem tükrözik az ideális állapotot. A PMax-kampányok akkor működnek igazán hatékonyan, ha megfelelően kihasználjuk az Google AI által kínált lehetőségeket, és pontosan beállítjuk a kampány paramétereit.

Mi az, ami elengedhetetlen a PMax-kampányok sikeréhez?

1. Termékek szegmentálása: Fontos, hogy a termékeket szegmentáljuk, lehetőleg árrés alapján. Így nem minden terméket vonunk ugyanazon licitálási stratégia alá, hanem a profitabilitás alapján optimalizáljuk a kampányokat. Egy magasabb árrésű termék esetén például nagyobb költést is megengedhetünk, míg alacsonyabb árrés esetén óvatosabb stratégiát kell alkalmazni.
2. Adatok táplálása minden szegmentációhoz: Az AI-t csak akkor tudjuk megfelelően irányítani, ha minden egyes szegmenshez releváns adatokat biztosítunk. Az adatvezérelt kampányok segítik az algoritmust, hogy jobb döntéseket hozzon, például melyik célcsoport számára melyik terméket érdemes megjeleníteni, és milyen kreatívokat használjon.
3. Megfelelő mennyiségű kreatív: Minden szegmeshez kapcsolódóan megfelelő mennyiségű és minőségű kreatívot kell biztosítani. Az AI akkor teljesít igazán jól, ha többféle képi és szöveges anyagból válogathat, így hatékonyabban tudja optimalizálni a hirdetések teljesítményét. Fontos, hogy ne csak megfelelő mennyiségű, de tartalmilag is valójában változatos kreatívok álljanak rendelkezésre.

A megfelelő termékszegmentáció, adatalapú irányítás és a kreatívok optimalizálása együttesen nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a PMax-kampányok a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák.

A fenti félelmekből jól látszik, hogy az online marketing komplex terület, amely tele van kihívásokkal. Ha biztosra szeretnél menni az online marketingedben, ne habozz! Látogass el az ekertippek.hu oldalra, és vedd fel velünk a kapcsolatot!

Szerző: Bakóczy Bence Balázs | Head of PPC | INTREN

E-mail: bence.bakoczy@intren.hu

Az e-kereskedelem is azonnal megérezte az energia-veszélyhelyzet bejelenésének hatását: az átlag feletti fogyasztói díj ugrásszerű növekedésének hírére a háztartások azonnal megkezdték az energiamegtakarítási lehetőségek, illetve az alternatív energiaforrások felkutatását. Ennek keretében tömegesen mérték fel a kisebb fogyasztású, korszerűbb termékek beszerzési lehetőségeit is. Az Olcsóbbat.hu adatai szerint arányaiban a legnagyobb arányban a kályhák, kandallók iránti érdeklődés ugrott meg, itt több mint 14-szer annyian kerestek rá ezeknek a termékeknek a beszerzési lehetőségeire, mint egy héttel korábban.

A háztartásokban jelentős energiát igényelnek a vízmelegítők, bojlerek, valamint a hűtőszekrények és a fagyasztók. Előbbiekre 7-szer, míg utóbbiakra 5-ször akkora érdeklődés mutatkozott a bejelentést követő napokban, mint a megelőző hét nap során.

A köztudatban a lakások világításának korszerűsítése már jó ideje fontos megtakarítási lehetőségként él, nem meglepő tehát, hogy a lámpák és egyéb világítástechnikai eszközök iránt is három és félszeres érdeklődést mértek a vizsgált időszakban. Az alacsony fogyasztású világítótestek közül különösen a LED-es megoldásokat keresték az érdeklődők. Fentieken kívül a mosogatógépek és a tűzhelyek, főzőlapok keresési adataiban mutatkozott jelentős kiugrás az Olcsóbbat.hu portálon.

A hálózati elektromosáram-fogyasztás visszafogásának további eszköze lehet alternatív energiaforrások igénybevétele is. A napelemek iránt hatszoros, míg a szélgenerátorok iránt hétszeres érdeklődést tapasztaltak az összehasonlító oldal munkatársai. Az energiabiztonság is érezhetően fontos szempont a háztartások számára, amit a különféle áramfejlesztők iránt másfélszeresére növekvő kereslet is jól mutat.

„Noha az érdeklődések, illetve a webshopok oldalaira való átkattintások nem jelentik automatikusan a vásárlások ilyen arányú megugrását is, az bizonyos, hogy a rezsiköltségek drasztikus megemelkedésének lehetősége a lakosság széles körét sarkalta megtakarítási megoldások keresésére– magyarázza Dévavári Dezső, az Olcsóbbat.hu vezetője. –  Várható, hogy (alacsonyabb szinten) a további hetekben is fennmarad a fokozott érdeklődés a felsorolt termékkörök iránt, és az első emelt összegű rezsiszámlák kézbesítését követően egy újabb érdeklődési hullám is elindul majd ebben a termékkörben.”

Fotó: Kwon Junho, Unsplash

Az Internetes Vásárlás Napja (eredeti nevén DotcommerceDay) egynapos e-kereskedelmi óriáspromóció, melynek keretében 400 webáruház kínál valamilyen kedvezményt.

Az akciók egy központi oldalon érhetőek el, amelyre a forgalmat egyebek mellett display kampány, eDM-ek és egész napos Class FM-nyereményjáték terelik.

A nap szervezője a Neo Interactive, főtámogatója a MasterCard, B2B támogatója az Invitel, szakmai támogatója az Olcsobbat.hu, technológiai támogatója pedig az Adverticum.

A szervezők szerint egyértelmű trend, hogy egyre több offline cég online áruháza is részt vesz az eseményen. Már visszatérőnek számít a Tesco és a Praktiker, a Decathlon pedig idén debütál.

A Sanoma-portfólió eladása mennyiben befolyásolja az online termékcsoportok működését? Operatív szinten származik-e ebből bármilyen változás, amivel az ügyfeleknek számolniuk kell, ha emailmarketing-kampányt indítanának?
A tulajdonosváltás nincsen hatással az operatív működésre, sokkal inkább azok a folyamatok, amelyeket az email ágazatunk hatékonyságának növelése érdekében indítottunk el 2013 szeptemberében. Ezen munkálatok eredménye az Emailia email üzletágunk, amely nemcsak Magyarország legnagyobb, médiaháttérrel is bíró email elérését kínálja, hanem egyedülálló célzási technikával is rendelkezik.

Miért döntöttek az Emailia létrehozása mellett? Mikor jött létre, pontosan mit jelent ez?
A korábbi évek alatt számos email adatbázis jött létre a portfólióban. Csak hogy a legnagyobbakat említsem: Citromail, Árbarátok adatbázis, SegmentAd tranzakció alapú lista vagy éppen a termékeink eDM-jeire feliratkozottak listája. Az eltérő listák nem adták meg azon szinergiák kihasználásának lehetőségét, amelyek egy ekkora adatbázisban rejlenek. A listákat ezért összevontuk, így jött létre egy nagy közös adatbázis. Ami miatt ez nem egyszerűen egy összefésült címlista, hanem külön márka, azt a mögöttes technológiában és filozófiában kell keresni. Nálunk a középpontban a user áll, azaz akkor lesz elégedett a listákra feliratkozott felhasználó, ha a számára megküldött eDM-et nem reklámként éli meg, hanem hasznos információként. Éppen ezért a legfontosabb, hogy „szőnyegbombázás” helyett mindenkinek azt adjuk, ami őt érdekli, ezáltal elégedett lesz, megnyitja a levelet, kikattint belőle, és ez mindenkinek jó. A felhasználónak, a hirdetőnek és nekünk egyaránt.

Az újabb és újabb marketingdivatok nyomán időről-időre temetik az email marketinget. Nincs igazuk?
Erről mindig az jut eszembe, hogy mennyire elavultnak gondoljuk a potenciális vásárlók postaládán keresztüli elérését. Egyrészt a mérhetőség hiánya, a nagy meddőszórás és még számos tényező miatt valóban az, de ha megnézzük a portfóliónkba tartozó Olcsóbbat kutatásait évekre visszamenően, láthatjuk, hogy az emberek több mint 60%-a még mindig ezt a csatornát jelöli meg vásárlás előtti információforrásként. Ugyanezt látom az email területén is, annyi különbséggel, hogy ez egy mérhető, célzási módszereiben drasztikusan fejlődő ágazat. Emellett az email marketing piacának árbevétele évről évre növekszik, és a világ emailfiók-számának növekedését a jelenlegi 3,3 milliárdról 4,3 milliárdra várják. Szerintem ez nem nevezhető halott iparágnak.

Az email marketing alapja az adatbázis. Adatbázisuk zömét a Citromail adja. Hogyan tartják tisztán? Mi a biztosíték, hogy nem halott címekre megy a kommunikáció? Hogyan építik, pontosítják a userprofilokat?
Az Emailia három részből áll. Sokan hiszik, hogy a Citromail adja a bázisát, pedig ez csak részben igaz. Az adatbázis egy jelentős része a korábban a Centrál Médiacsoport (korábbi Sanoma) ecommerce-portfólió tranzakciós céljait szolgáló adatbázisból jön, amely zömmel tranzakciós alapokon épült. Emellett a portfólióban az egyes termékeken keletkező eDM feliratkozások is hozzánk kerülnek, amelyek kiválóan alkalmasak nagyobb célcsoportok (pl. nők, autós érdeklődésűek vagy éppen gazdasági témákat követők) elérésére. A harmadik pillér a Citromail, amely egy része továbbra is a nagy merítést, nagy elérést kedvelők adatbázisa, illetve egy részét már a tranzakciós céloknak megfelelően profiloztuk fel. Nagy hangsúlyt fektetünk továbbá arra, hogy az adatbázisunk élő címeket tartalmazzon. A jogszabályi kötelezettségek betartása mellett kiemelt figyelmet kap nálunk a userek elengedése a rendszerből. Nálunk, ha valaki szeretne leiratkozni a listákról, azt a hazai jogi szabályozással párhuzamosan mindenféle nehezítés nélkül biztosítjuk számára. Nem tartunk a rendszerben olyan felhasználókat, akiknek a címe már nem él, illetve azon email címeket sem számoljuk bele az ügyfeleinknek kiajánlott mennyiségekbe, amelyekről tudjuk, hogy már több mint 3 hónapja semmit sem nyitottak meg az érdeklődési körükbe tartozó eDM-ekből. Az Emailia lelke, a profilok építésének egyedülálló módszere egy öntanuló rendszeren keresztül biztosított, amelynek működése viszont hétpecsétes titok.

Visszatérve az email marketing „halálára”. Az egyenhírlevél valóban nem tűnik szexinek. De mi a következő lépés? Mi az, ami érdekes, ami tényleg működőképes eszköz e területen?
Ma már képesek vagyunk dinamikusan, egyedileg előálló eDM-et küldeni, és azok az idők is elmúltak, amikor arról kell beszélni, hogy melyik napon a leghatékonyabb kiküldeni egy eDM-et. Ma már egyedileg is tudjuk küldeni az eDM-et, akkor, amikor az adott felhasználó általában hirdetéseket olvas, és olyan eszközre, amelyen általában megnézi, és arról kikattint.

Mennyire használják ki az emailmarketing-eszköztárban rejlő lehetőségeket az ügyfelek? Mi a tapasztalatuk? Mit kellene másképp csinálni?
Az email marketing okos használata képes a PPC csatornák által szállított forgalom és árbevétel volumenét reprodukálni, sőt, bizonyos ágazatokban annak sokszorosát realizálni. Érdemes azonosítani azokat a fogyasztói magatartásokat, amelyek kísérik a vásárlási folyamatot, és az adott vásárlási fázisnak megfelelő információt eljuttatni a jövendőbeli vevőnek. Ezzel mintegy megfogva a felhasználó kezét tudjuk vezetni a tranzakció, a vásárlás irányába. A legújabb termékeket bemutató hírlevél vagy éppen az elmúlt hét legsikeresebb ajánlatait tartalmazó eDM például az igényfelmerülés, külső-belső keresés fázisában hatékony, a vásárlási folyamat további szakaszában már vannak hatékonyabb megoldások. A kosárelhagyókat vagy a korábban vásároló, de jelenleg passzív felhasználókat célzó email kampányok képesek 5-22%-kal emelni az adott szegmens vásárlási volumenét. Az Emailia-t használók esetében is mindig elmondjuk, hogy a recept nagyon egyszerű: legyél ott a megfelelő időben, a megfelelő üzenettel.

Emailia létrehozva: milyen fejlesztések várhatóak az elkövetkező 12 hónapban a kínált megoldások terén?
Abban hiszek, hogy egy online termék akkor lehet versenyképes, ha folyamatosan fejlesztik, és nem kampányszerűen készülnek el az egyes fejlesztések. Az Emailia esetében ez fokozottan igaz. Alig hogy elkészült a fejlesztése rendszerünk öntanuló modulja első fázisának, bele is vágunk a mobilos hirdetéskiszolgáláson keresztüli lokációalapú targetálás fejlesztésébe. Fejlesztésben sohasem lehet megállás.

Az UNAS és az Olcsóbbat.hu 2014-es e-kereskedelmi felmérése szerint az elmúlt év során nőtt a webshopok forgalma, nőtt a vásárlók száma, és az átlagos kosárérték is kismértékben növekedett. A kutatásban résztvevő webshopok kétharmadának 200-nál kevesebb látogatója van, naponta 6%-uk fogad több mint 1500 látogatót. Háromnegyedüknek 4% alatti konverziós rátája van, ötödüknek 1% alatti a konverziója. Az e-kereskedők háromnegyede kevesebb, mint 10 rendelést kap naponta, míg 5%-uk szolgál ki napi 50 vagy több megrendelést. A többség átlagos kosárértéke 6000 és 15000 Ft közé esik, tizedüké haladja meg a 30000 Ft-ot.

Az interneten és offline is forgalmazók több mint negyede idén úgy nyilatkozott: online felületen már többet értékesítenek, mint hagyományos módon. A forgalom értéke és a vásárlók száma terén növekedésről beszámoló kereskedők fele – valamint a stagnálók harmada – szerint érdemben nőt a mobilról érkező forgalom.

Az e-kereskedők által alkalmazott marketingeszközök közül egyértelműen vezetnek az ár-összehasonlító oldalak (70%), melyet a közösségi média (68%) és a hírlevelek (65%) követnek. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest kevesebben használnak banneres megjelenést, és kicsit kevesebben hírlevelet. A közösségi média még mindig meghatározó fontosságú a webshopok számára. Az áruházak 99%-a használja kommunikációjában a Facebookot, a Google+-on a webshopok 36%-a van jelen, a YouTube pedig szép növekedést mutat: a hazai áruházak már 25%-a használja rendszeresen marketingkommunikációja során. Fizetett hirdetések terén a webshopok harmada 10 és 50 ezer forint között költ egy hónapban. 22%-uk 10000 Ft-ot sem szán fizetett hirdetésekre, 39% több mint 50 000 forintot költ el havonta, amiből 3%-uk esetében ez az összeg 1 millió forint fölött van.

A webáruházak hatékonyságát és sikerességét a boltok több mint háromnegyede a Google Analytics használatával méri. A Google-t másodikként nem a konkurens vállalat követi, hanem a webshopok egyedi fejlesztésű programjai.

A kutatást az UNAS webáruház készítő és az Olcsóbbat.hu ár-összehasonlító oldal megbízásából készült, 2014 áprilisában online kérdőíves megkérdezéssel, 244 webshop részvételével. A válaszadó webshopok kínálatában a számítástechnikai cikkek, a háztartási eszközök, a kozmetikumok és a játékok vannak jelen a legnagyobb arányban.

(A tanulmány szerzője: Jagodics Rita, Kereskedelmi Marketing Trendek Kft.)

Bővülés az e-kereskedelmi piacon

Folyamatosan bővül az e-kereskedelem, nő a vásárlók száma és valamelyest az átlagos kosárérték is emelkedett – derül ki az Olcsóbbat.hu és az UNAS partnereik körében végzett felméréséből. A hagyományos úton is forgalmazók több mint negyede úgy nyilatkozott: online felületen már többet értékesítenek, mint hagyományos módon.

Tavaly a webáruházak több mint kétharmadának emelkedett a forgalma és növekedett vásárlói száma. A forgalom értéke és a vásárlók száma terén növekedésről beszámolók fele szerint érdemben nőt a mobilról érkező forgalom. A stagnáló webáruházak harmada szerint is nőtt a mobilról érkező látogatók és vásárlók száma.

A válaszadó webshopok kínálatában a számítástechnikai cikkek, a háztartási eszközök, a kozmetikumok és a játékok vannak jelen a legnagyobb arányban.

Sokan keveset

A számok alapján ugyanakkor nagyon fragmentált a piac: a hazai partner webshopok 5 százaléka szolgál ki napi 50 vagy több megrendelést, az e-kereskedők háromnegyede azonban kevesebb mint 10 rendelést kap naponta.

A kutatásban résztvevő webshopok kétharmadának 200-nál kevesebb látogatója van, naponta 6 százalékuk fogad több mint 1500 látogatót. Háromnegyedüknek 4 százalék alatti konverziós rátája van, ötödüknek 1 százalék alatti a konverziója.

A többség átlagos kosárértéke 6000 és 15000 Ft közé esik. Tizedüké haladja meg a 30000 forintot.

Sokan fejlesztenek

Az elmúlt időszakban a webshopok közel fele végzett kisebb-nagyobb átalakítást oldala működésében, míg közel ennyien változtattak az áruház kinézetén, megjelenésén. A 2013 előtt is működő webshopok ötöde mondta mindössze, hogy honlapján nem történt átalakítás, fejlesztés.

A jövőben marketingeszközeik, közösségimédia-megjelenésük, illetve a termékek száma és megjelenése kapcsán szeretnének fejleszteni az internetes kereskedők. 2014-ben a legnagyobb arányban a 2006 és 2010 között alapított online boltok terveznek fejlesztéseket indítani.

Sajnos a hazai webáruházak közel felében még mindig nem lehet online fizetni. Ötödük használ hagyományos banki modult, harmaduk pedig bankoktól független fizetési szolgáltatást alkalmaz.

Így mérnek és marketingelnek

Működése hatékonyságát a boltok több mint háromnegyede a Google Analytics használatával méri. A Google-t másodikként a webshopok egyedi fejlesztésű programjai követik.

Az e-kereskedők által alkalmazott marketingeszközök közül vezetnek az ár-összehasonlító oldalak (70%), melyeket a közösségi média (68%) és a hírlevelek (65%) követnek. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest kevesebben használnak banneres megjelenést és már kicsit kevesebben használnak hírlevelet.

A közösségi média még mindig meghatározó a webshopok számára. Az áruházak 99 százaléka használja kommunikációjában a Facebookot. A Google+-on a webhopok 36 százaléka van jelen, a YouTube-ot pedig a hazai áruházak negyede használja rendszeresen.

Fizetett hirdetésre a webshopok harmada 10 és 50 ezer forint között költ egy hónapban. 22% 10000 forintot sem szán fizetett hirdetésekre, 39% több mint 50 000 forintot költ el havonta, amiből 3% esetében ez az összeg 1 millió forint fölött van.