Törökország legnagyobb olajfinomítója, a Tüpras, az orosz olajágazatot érintő legutóbbi amerikai szankciókra reagálva módosíthatja beszerzési stratégiáját. Egy, a híroldalnak nyilatkozó, névtelenséget kérő forrás szerint a vállalat február 27-től nem fogadjabe azokat a szállítmányokat, amelyek nem felelnek meg a G7 olajárplafonjának. A vállalat egyelőre nem kommentálta az értesülést.

Az ársapka felső határát hordónként 60 dollárban állapították meg a nyersolaj esetében. A finomított kőolajtermékek felső határa a dízel és kerozin esetében 100 dollár hordónként, míg 45 dollár hordónként az olyan diszkont termékek esetében, mint a fűtőolaj.

Az orosz nyersolaj legfőbb importőrei Kína (47%) és India (37%), miközben az Európai Unió és Törökország egyaránt 6% körüli részesedéssel, jelentős lemaradással követi őket.

Forrás: Portfolio.hu

Orbán Viktor a megbeszélésen a béke fontosságát hangsúlyozta, kifejtette, az egész kontinens, így Magyarország számára is kulcsfontosságú, hogy legyen vége a menekültáradatnak, a szankcióknak és a harcoknak.

Orbán a pekingi „Egy övezet, egy út” nevű csúcstalálkozó miatt utazott Kínába. A magyar miniszterelnök az orosz elnökkel utoljára az orosz-ukrán háború kitörése előtt találkozott, amikor még csak arról szóltak a hírek, hogy mindketten részt vesznek a pekingi találkozón, nem volt biztos, hogy személyesen egyeztetnek.

További részletek a hvg.hu cikkében.

Fotó: MTI

A 2023. március 31-ig hatályos szerződés félmillió tonna nyersolaj szállítását teszi lehetővé a Molnak a Janaf vezetékrendszerének Omisalj-Gola szakaszán keresztül, továbbá 149 ezer 385 köbméter nyersolaj tárolását Omisaljban és Sziszeken (Sisak) ugyanebben az időszakban.

Sajtóközleményében a menedzsment leszögezte: az új szerződések kivételes hozzájárulást jelentenek az Európai Unió energiastabilitásához és függetlenségéhez.

A horvát olajvezetéket üzemeltető vállalat 2022 első kilenc hónapjában 662 millió kuna (35,1 milliárd forint) összbevételt könyvelt el, ami 17 százalékkal több, mint az előző év ugyanezen időszakában volt. Az említett időszakban 261,7 millió kuna (13,8 milliárd forint) nettó nyereséget ért el, 33,3 százalékkal többet, mint 2021 első kilenc hónapjában.

A zágrábi székhelyű vállalat üzemelteti az 1974 és 1979 között megépült Adria-kőolajvezeték horvátországi szakaszát, amely hazai és külföldi felhasználók számára is lehetővé teszi a nyersolaj szállítását. Tevékenységének kisebbik részét az olaj és az olajszármazékok raktározása, valamint a folyékony rakomány átrakodása teszi ki.

A Janaf tagja a mediterrán olajipari csoportnak, a MOIG-nak (Mediterranean Oil Industry Group) – írja az MTI.

Fotó: Zbynek Burival/unsplash.com

Felidézik, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt a kereslet a hazai töltőállomásokon: a teljes piacon 20 százalékkal, a Mol hálózatában pedig 50 százalékkal nőtt meg a forgalom. Mindeközben a kínálati oldalon több nehezítő körülménnyel is szembesült a cég: a külföldi import visszaesett, a régió több finomítója is átmenetileg csökkentett kapacitással működik, valamint a Barátság vezetéken is néhány napja szünetel a kőolaj-szállítás. Ennek ellenére, ha mindenki csak annyit tankol, amennyire szüksége van, akkor lesz elegendő üzemanyag az országban – húzták alá. A Mol korábbi ajánlásának megfelelően továbbra is azt kéri ügyfeleitől, hogy naponta legfeljebb 50 litert tankoljanak, ezzel segítve az ország zavartalan üzemanyag-ellátását. A hatósági áron – 480 Ft/liter – fizetett tankolásokról a Mol a kormányrendelet értelmében tájékoztatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), amely jogosult arra, hogy az esetleges visszaéléseket vizsgálja.

Több hazai töltőállomás-hálózathoz hasonlóan a Mol is fenntartja a tankolási limitet, hogy a jelenlegi piaci helyzetben is biztosítani tudja az ország zavartalan energiaellátását. Korábban a hazai kutakon értékesített üzemanyag 30 százaléka importból érkezett, de az elmúlt időszakban az üzemanyag behozatal jelentősen lecsökkent, miközben a nyári turizmus és a mezőgazdasági munkák jelentősen megnövelik a kutak forgalmát. Emellett a régióban tapasztalható balesetek, Ausztriában a schwechati és Csehországban a litvinovi olajfinomító leállása, valamint a százhalombattai Dunai Finomító kötelező karbantartása is termékkiesést okoz. A Barátság vezetéken pedig néhány napja szünetel a kőolaj-szállítás, mert tudomásunk szerint technikai problémák merültek fel banki oldalon az orosz félt érintő tranzitdíj kifizetése kapcsán. Ez a helyzet jelenleg közvetlenül nem okoz ellátási problémát, a Molnak több hétre elegendő tartaléka van. A vállalat folyamatosan dolgozik a szállítás újraindításán és megoldási javaslatot is letett az asztalra, azaz egyeztetést kezdeményezett arról, hogy átvállalja a díjkötelezettséget – közölték.

A helyzetet a gyakori pánikvásárlás is bonyolítja, amely megnövekedett logisztikai kihívást jelent: idén már 12 százalékkal nőtt a kiszállítási kapacitás az előző év hasonló időszakához képest, és jelenleg 140 tankerautó dolgozik a kutak folyamatos feltöltésén.

„A közös érdekünk, hogy mindenhol legyen elegendő üzemanyag” – mondta Ratatics Péter, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója. Hozzátette: a jelenlegi helyzetben pánikvásárlás helyett szolidaritást kell vállalnunk egymással. „Minden egyes tankolásnál gondolnunk kell a többi fogyasztóra, akiknek reggelente útra kell kelniük, hogy el tudják végezni a napi teendőiket. Arra kérjük az ügyfeleinket, hogy maximum 50 litert tankoljanak: ha mindenki csak annyit vásárol, amennyire szüksége van, lesz elegendő üzemanyag az országban” – mondta Ratatics Péter. Aláhúzta, hogy a kérés vonatkozik minden olyan hatósági és piaci áras tankolásra, amely kisnyomású, vagyis a normál gépjárműveket kiszolgáló kútoszlopokon történik.

Fotó: Zbynek Burival/unsplash.com

A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár azt mondta, a javaslat elfogadhatatlan, és tönkretenné a magyar gazdaságot. Hasonló szellemben nyilatkozott korábban Szijjártó Péter külügyminiszter is, aki elismerte, hogy Magyarország Szlovákiával együtt a jövő év végéig haladékot kapna az orosz kőolajszállítás tilalma alól, de ezt is elfogadhatatlannak minősítette, és kijelentette: ahhoz, hogy az intézkedést a magyar kormány támogatni tudja, arra lenne szükség, hogy az embargó ne vonatkozzon a csővezetéken keresztül történő szállításra.

Kovács a BBC-n arról beszélt, hogy a javaslat Brüsszelből érkezett, és nem a tagállamoktól, és szerinte az unió központjában pontosan tudják, hogy a javaslat ellentétes a magyar érdekekkel – írja a 24.hu.

Fotó: Zbynek Burival/unsplash.com

Teljesen új befektetési forgatókönyvek készültek világszerte, miután február végén Oroszország megtámadta Ukrajnát. Emiatt a nyersanyagok jelentősen drágultak, felfordulás volt az energiapiacokon, jelentős ingadozás-zuhanások volt a részvénytőzsdéken. A K&H alapok kezelője szerint egy hónappal a fegyveres konfliktus kitörése után valamelyest nyugodtabbá vált a környezet, de a konfliktus gazdasági hatásai elhúzódóak lehetnek.

“A mostani környezetben arra számítunk, hogy az energiahordozók és általában a nyersanyagok ára a jelenlegi magas szinteken stabilizálódhat, tehát tartós lesz ez a hatás. Fontos azonban látni, hogy jelentős dráguláson vannak túl a nyersanyagok, így óvatosan kell bánni a nyersanyag befektetésekkel és alapokkal” – mondta Bánhalmi Gábor a K&H alapok kezelőjének vezető stratégája.

A konkrét árfolyamokat ismertetve azt mondta, hogy a különböző nyersanyagok közül

• az olaj árfolyama idén 40 százalékkal emelkedett,
• a gáz ezzel párhuzamosan 50 százalékkal drágult,
• az ipari fémek közül az alumínium, a cink, a nikkel 15-55 százalékos áremelkedést mutatott.

A szakember szerint a krízis  miatt sok európai ország lépéseket tett annak érdekében, hogy csökkentse az orosz energiától való függőségét. Emiatt hosszabb távon komoly lehetőségei lesznek a zöld- és a tágabb értelemben vett fenntartható befektetéseknek.

Ez derül ki az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) tanulmányából. Az üzemanyagadó csökkentése helyett az alacsony jövedelmű háztartásoknak nyújtott készpénz-támogatásra lenne szükség.

Griffin Carpenter, a T&E autóipari elemzője elmondta: „Az uniós kormányok azt állítják, hogy Ukrajna mellett állnak, de ahelyett, hogy megadóztatnák az orosz olajat, óriási összeggel támogatják az olajfogyasztást az adófizetők pénzéből. Vannak jobb módszerek is arra, hogy a kormányok segítsenek az embereknek. Kivethetnének egy importvámot az orosz kőolajra, ami az uniós országoknak idén 27 milliárd eurót hozna. Ebből bőségesen lehetne támogatni a szegényebb rétegeket.”

Pogátsa Zoltán, a Levegő Munkacsoport elnökségi tagja kijelentette: „A kormányok azzal is indokolják az üzemanyagadók csökkentését, hogy ezáltal mérséklődik az infláció. Viszont ezzel Putyin agresszióját támogatják, ami olyan óriási áremelkedésekhez vezethet, amit aligha tudunk majd bármivel is ellensúlyozni.”

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke hozzátette: „A magas olajárak elkerülésének legegyszerűbb módja, ha olyan intézkedéseket hozunk, amelyek az embereket kevesebb kőolajfogyasztásra ösztönzik. Mivel a legtöbb ember nincs teljesen tisztában az orosz olajexport és az Ukrajna elleni agresszió közötti összefüggéssel, elengedhetetlen, hogy a kormányok és helyi önkormányzatok széles körű kampányt indítsanak, amelyben tájékoztatják az embereket arról, hogy az olajfüggőségünk táplálja Oroszország háborús gépezetét, és arra kérjék őket, hogy az orosz agresszió megszűnéséig takarékoskodjanak az olajjal, amennyire csak tudnak. Csak akkor használjanak autót, ha feltétlenül szükséges, és tartózkodjanak a repüléstől. A vállalatoknak újra kellene gondolniuk, hogyan és mikor szállítanak árukat.”

Fotó: Zbynek Burival/unsplash.com

A civilek azt javasolják, hogy a tagországok először vessenek ki vámot vagy illetéket az orosz gáz-, olaj- és szénbehozatalra, a későbbiekben pedig teljes egészében szüntessék meg ezek importját. Az orosz olaj- és gázexportból származó öt dollárból négyet az olaj tesz ki, és ez több mint két évtizede Putyin katonai kiadásait szolgálja. Ennek véget kell vetni – jelenti ki a Kijevtől Lisszabonig terjedő civil szervezetek koalíciója.

„Oroszország illegális háborúja Ukrajna ellen pusztítja országunk népét. Az orosz rakéták és bombák ukrán védők és civilek százait ölik meg. Ez csak rosszabb lesz” – állapította meg Heorhij Veremijcsik, az Ukrán Nemzeti Ökológiai Központ vezetője. „Sürgős cselekvésre van szükségünk, hogy megbénítsuk a Putyin-rezsim képességét a háború finanszírozására. Az EU kormányai akaratlanul is tovább finanszírozzák Oroszország támadását Ukrajna ellen. Ennek véget kell vetni.”

A gazdasági szankciók eddig nem érintették az orosz olaj és a gázimportot, és – bár szükségesek – nem állítják meg az orosz előrenyomulást. Az uniós országok továbbra is naponta több százmillió eurót utalnak át olajért és gázért a Putyin-rezsimnek – becslések szerint 2022-ben 80-85 milliárd eurót –, fizetve ezzel az Ukrajna elleni illegális háborúját. Az orosz olajimport kétharmadát a közlekedés használja fel – írják.

Az Oroszországgal folytatott gáz-, olaj- és szénimport korlátozása emeli az energiaárakat, de Putyin rendkívüli katonai agressziója rendkívüli választ igényel. A civilek egyúttal felszólítják a kormányokat, hogy tegyenek határozott lépéseket, hogy megóvják a rászoruló háztartásokat és a vállalkozásokat az energiaválságtól. A Nemzetközi Energiaügynökség azon országainak, amelyek 90 napra elegendő olajtartalékkal rendelkeznek vészhelyzet esetére, ezeket az Oroszországgal szemben nagymértékben kitett országok támogatására kellene fordítaniuk – teszik hozzá.

William Todts, az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) igazgatója elmondta: „Az ukrán városokat romboló rakétákat az európai autókban lévő benzinből vásárolták. Húsz éve vérdíjat fizetünk Putyinnak. Olajfüggőségünk megszüntetése nem csupán erkölcsi kötelességünk az éghajlatváltozás kezelése érdekében, hanem kulcsfontosságú a háború befejezéséhez is.”

Lukács András, a Levegő Munkacsoport (a T&E tagszervezete) elnöke arra hívja fel a magyar lakosságot, hogy az orosz agresszió befejezéséig csak akkor használják az autóikat, ha az feltétlenül szükséges. „Tudjuk, hogy ez sokaknak kellemetlenségeket okoz, de gondolják meg, hogy ezzel is hozzájárulnak a háború mielőbbi befejezéséhez, sok értelmetlen szenvedés és halál elkerüléséhez.”

A kilenc pontban megfogalmazott követeléseket tartalmazó felhívás angol nyelvű szövege itt olvasható.