Az Európai Unió által 2023-ban elfogadott bértranszparencia-irányelvet 2026. június 7-ig kell átültetni a magyar jogrendbe. A szabályozás célja, hogy egyenlő értékű munkáért a nők és a férfiak azonos mértékű díjazásban részesüljenek. Ezt a jogalkotók többek között a bérek átláthatóságának növelésével, a munkavállalói tájékozottság erősítésével és a jogérvényesítés megkönnyítésével kívánják elérni. Bár az irányelv keretrendszere ismert, számos gyakorlati kérdés – így a részletszabályok, az adatszolgáltatás pontos módja vagy az alkalmazás ütemezése – továbbra is nyitott, ami megnehezíti a cégek számára az időben történő felkészülést.

Szinte minden szervezetet érint majd az új szabályozás

Az irányelv a köz- és a magánszférára egyaránt kiterjed, és minden munkavállalóra alkalmazandó, beleértve a vezetőket, a részmunkaidős és határozott idejű dolgozókat, valamint a kölcsönzött munkaerőt is. A szabályozás már a toborzási folyamatokra is hatással van, miközben átlátható bérstruktúrát, világos bérmegállapítási elveket és hozzáférhető információkat ír elő.

A legalább 100 főt foglalkoztató vállalatok számára kötelező lesz a nemek közötti bérkülönbségekről szóló jelentéstétel, első alkalommal 2027-ben, az előző évi adatok alapján. Amennyiben egy adott munkavállalói kategóriában a fizetések közötti eltérés meghaladja az 5 százalékot, és azt a munkáltató nem tudja objektív, nemi szempontból semleges kritériumokkal indokolni, valamint hat hónapon belül nem orvosolja, kötelező bérértékelési eljárás indul.

A felkészülést most már nem lehet halogatni

A bértranszparencia nem pusztán jogi megfelelési kérdés – hangsúlyozták az NGM Foglalkoztatási Szabályozási Főosztályának munkatársai a rendezvényen. A bérstruktúra, a szervezeti térkép, az adatkezelési gyakorlatok és a belső kommunikációs folyamatok felülvizsgálata idő- és erőforrás-igényes feladat, különösen a nagyobb szervezetek esetében. Azok a vállalatok, amelyek a végleges részletszabályokra várva halogatják a felkészülést, jelentős működési, jogi és reputációs kockázatot vállalnak – mutattak rá az EY szakértői.

„A bértranszparencia bevezetése nem pusztán egy jelentéstételi feladat a cégek számára, hiszen átfogó szervezeti átalakulást indokol az egyenlő és transzparens bérstruktúra, valamint a jelentéstételre vonatkozó elvárások következtében. A szabályok érvényesítésekor a legnagyobb kihívás a strukturált adatok előállítása mellett az, hogy a bérkülönbségek mögötti indoklás következetes, objektív és üzletileg is védhető legyen” – emelte ki Oláh Veronika, az EY partnere.

Helyszíni kutatás: a szakemberek félelmei

A rendezvényen részt vevő, mintegy 60 vállalat képviselői körében végzett, iránymutató gyorsfelmérés alapján a szabályozás részleteivel, többek között az adatszolgáltatással, a határidőkkel és a szankciók mértékével kapcsolatos bizonytalanság aggasztja leginkább a döntéshozókat. A munkavállalói csoportok kialakítása, illetve a különböző bérelemek és a bérszámítási metodológia meghatározása terén is komoly kihívást jelenthet a döntések objektív alátámasztása. Emellett a szigorú elvárások miatt megnövekedő adminisztrációs terhektől és a nem megfelelő adatkezelés mentén felmerülő jogi és reputációs kockázatoktól is tartanak a válaszadók.

A bérfeszültségek és a munkavállalók közötti belső konfliktusok kiéleződését is jelentős veszélyforrásnak tartják a helyszíni felmérés résztvevői, miközben sokak szerint a vezetők nincsenek felkészülve arra, hogy a változásokat hitelesen és magabiztosan képviseljék a szervezeten belül, illetve megfelelő magyarázatot adjanak az indokolt bérkülönbségre.

„Az idő rövidsége miatt komoly nehézségekre számítanak a cég- és a HR vezetők, mert – bár az NGM munkatársai jelezték, hogy minimum implementáció a cél-, egyelőre tisztázatlan szabályok vannak, a magyar jogszabály hiánya miatt. Korlátozott erőforrásokkal, akár jelentős szervezeti átalakulást is igénylő feladatok mellett kell megfelelniük egy rendkívül összetett, súlyos jogi és reputációs következményekkel is járó elvárásrendszernek. Ugyanakkor azok a vállalatok, amelyek időben elkezdik a felkészülést, a béradatok rendezését, a munkaköri struktúrák felülvizsgálatát, a szabályzatok frissítését, a belső kommunikációs alapok megteremtését, nemcsak a jogszabályi megfelelés kockázatait csökkenthetik, hanem hosszabb távon átlátható, fenntartható és versenyképes munkaköri, javadalmazási és HR operációs rendszert is kialakíthatnak” – mondta el Oláh Veronika.

A munkavállalók negyede elégedetlen a juttatási csomagjával, a cégek kínálata ráadásul nem áll összhangban azzal, amit dolgozóik igazán értékelnének – derül ki EY nemzetközi felméréséből. Javasolt tehát áttekinteni – és akár a kollégák megkérdezésével kialakítani – a lehetséges cafeteria csomagokat, mert a megfelelő ösztönzőrendszer egyszerre jelenthet motivációt a munkavállalónak és költségmegtakarítást a vállalatoknak – emelték ki a tanácsadócég szakemberei a vállalat konferenciáján.

„A bérek átlagos munkáltatói terhe több mint 76 százalék, szemben a béren kívüli juttatások 32,5 százalékával, így érdemes átgondolni, hogy az alapfizetésen kívül milyen ösztönző lehetőségeket tud a cég bevezetni” – hívta fel rá a figyelmet Oláh Veronika, az EY adótanácsadó szakértője. A fentieken kívül vannak adómentesen adható juttatások is – mint például a 2019-től új lehetőséget kínáló munkásszállás vagy a munkavégzéshez szükséges technikai eszközök, illetve a tréningek, amelyek körét szintén ki lehet használni – tette hozzá.

A különböző kedvezmények igénybevételével – bizonyos feltételek teljesülése mellett – a munkáltatói közteher akár a felére is mérsékelhető. A júliustól 17,5 százalékra csökkentett szociális hozzájárulási adóból például a dolgozók egyre szélesebb körénél vehető igénybe engedmény, ami munkavállalóként elérheti a havi mintegy 13-26 ezer forintot.

Ugyancsak érdemes – akár egy egészségnap keretében – felmérni és beazonosítani a megváltozott munkaképességű kollégák helyzetét a vállalatnál. A huszonötnél több embert alkalmazó cégeknek ugyanis rehabilitációs hozzájárulást kell fizetni az elmaradt foglalkoztatotti létszám után, ez a kötelezettség egy ezer fős vállalat esetében évi 67 millió forint.

„Az egészség kiemelten érzékeny személyes körülmény, ugyanakkor a dolgozónak is érdeke, hogy nyilatkozzon, ha megváltozott munkaképességű. Nettó bérének emelkedése mellett pénzbeli rehabilitációs ellátást és évente öt plusz szabadnapot is kaphat. Lényeges ezért időt szánni annak feltérképezésére, hány főt érint a szociális hozzájárulási adóból vagy a rehabilitációs hozzájárulásból érvényesíthető kedvezmény. A bérszámfejtés módosításával és önellenőrzéssel – amennyiben a körülmények nem változtak – ezek a kedvezmények öt évre visszamenőleg érvényesíthetők” – mondta el Oláh Veronika.

A szakember hozzátette, hogy a HR, a pénzügyi osztály és a bérszámfejtéssel foglalkozó kollégák együttműködése sok cégnél okoz nehézséget:

„A bérszámfejtés átvilágítása során az esetek 95 százalékában megállapítást teszünk –  adóhiányt találunk vagy azt tapasztaljuk, hogy nem minden igénybe vehető kedvezményt használt ki a vállalat” – emelte ki Oláh Veronika. A jelenlegi folyamatok átvilágításával és ellenőrzésével, valamint az érintett osztályok megfelelő együttműködésének a kialakításával ugyanakkor biztosítható, hogy minden jogszabályban foglalt munkavállalókhoz kötődő kedvezményt ki tudjon használni a vállalat.