A felek öt területen kívánnak együttműködni az oktatástól a vállalati ösztöndíjig. A Mastercard vállalja, hogy egy egyetemi tantárgy tematikájához illeszkedve 2-3 napos, gyakorlati tudásra összpontosító kurzust dolgoznak ki a Corvinus oktatóival közösen. Emellett több egyetemet bevonó, komplex hallgatói csapatverseny szervezését tervezik, és a fizetéstechnológiai témákhoz kapcsolódó corvinusos eseményeken, például kerekasztal-beszélgetéseken vagy gólyatábori szakmai programon is képviseltetheti magát előadóként. A két szervezet egyeztetéseket kezd a digitális egyetem koncepciójának, valamint egy speciális vállalati ösztöndíj lehetséges fejlesztési irányairól is.

„Ez a kölcsönösen előnyös együttműködés példaértékű lehetőség arra, hogy egyetemünk tovább erősítse a hazai és a nemzetközi üzleti szférában betöltött szerepét, valamint ösztönözze a tudományos és a gazdasági világ közötti párbeszédet a tudás és szakértelem kétirányú megosztásával. A Mastercarddal folytatott közös munka révén a diákjaink naprakész gyakorlati tudást szerezhetnek, a vállalat pedig közvetlenül elérheti a legkiválóbb tehetségeinket” – jelentette ki az aláírás kapcsán Bruno van Pottelsberghe, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora.

„A digitális fizetés fejlődésének fontos hajtóereje az innováció, a kreatív üzleti gondolkodás és a technológiai felkészültség egyaránt. A Mastercard hat évtizede fejleszti a biztonságos, kényelmes és gyors fizetési megoldásokat és a rá épülő, üzleti értéket teremtő ökoszisztémát. Biztos vagyok abban, hogy együttműködésünk a Corvinus egyetemmel hosszú távon segíti, hogy a digitális fizetési megoldások mind több üzleti szereplőnek és fogyasztónak teremtsenek értéket, ezáltal a társadalom javát szolgálják. A Mastercard a fizetéstechnológia és a kiberbiztonság területén megszerzett tudását a jövő generáció érdekében hozza el a Corvinusra, Magyarország legpatinásabb gazdasági képzést nyújtó egyetemére, ami megtisztelő lehetőség számunkra” – mondta az aláírás kapcsán Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere, aki egyben a Corvinus alumnija is.

A Kínai Kommunista Párt központi bizottsága és az Államtanács által kiadott akcióterv célja magas színvonalú oktatási rendszer létrehozása, amelynek hozzáférhetősége és minősége „a világ legjobbjai közé tartozik majd”.

„A terv szerint Kína felméri az ingyenes oktatás körének fokozatos kiterjesztését, a magas színvonalú egyetemi beiskolázás növelését, a posztgraduális képzés kiterjesztését és a doktoranduszok arányának növelését” – olvasható a közleményben.

„Az akcióterv intézkedései továbbá elősegítik a diákok egészséges növekedését és sokoldalú fejlődését, biztosítva, hogy az általános és középiskolás diákok naponta legalább két órát mozogjanak, megelőzve ezáltal a rövidlátás és az elhízás gyakori előfordulását” – tették hozzá.

A közlemény szerint tovább népszerűsítenék a mentális egészségre nevelést és megvalósulna egy, a diákok mentális egészségét nyomon követő és korai figyelmeztető nemzeti rendszer létrehozása is.

Hozzátették, hogy a terv célul tűzi ki továbbá a városi és vidéki területek közötti szakadék csökkentését; javítani szeretnék a vidéki kisiskolák működési feltételeit, valamint fejlesztenék a fogyatékkal élő és az úgynevezett „mezőgazdasági bevándorló népességhez” tartozó gyermekek ellátási rendszereit is. A bejelentésre azt követően került sor, hogy a kínai nemzeti statisztikai hivatal múlt pénteken megosztott adatai szerint Kína népessége tavaly tovább csökkent.

Az országban a születések száma évtizedek óta csökkenést mutat, a többi között az 1980 és 2015 között bevezetett egykepolitika, a gyors urbanizáció, az ingatlanszektor válsága és a gyermekvállalással járó magas gondozási és oktatási költségek miatt.

Hamarosan becsengetnek, ám nemcsak a gyerekek számára kezdődik el az iskola, a tanév a szülőket is kihívás elé állítja. A MediaMarkt az őszhöz közeledve kíváncsi volt arra, hogy mit jelent az iskolakezdés a szülők nézőpontjából. A karantén-időszakban jellemző otthoni tanítás továbbra is velünk maradt, legalábbis a 6-14 éves diákot nevelő szülők körében, hiszen 42%-uk napi szinten tanul a gyermekével otthon. Az anyák valamivel jobban kiveszik a részüket ebből a feladatból, hiszen 45%-uk foglalkozik minden nap a tananyaggal, míg az apák 39%-a szán időt arra, hogy együtt tanuljon gyermekével.

Sok szülő a nagyobb dolgozatok/felmérők előtt (27%) ül le tanulni gyermekével, míg 16%-uk hétvégente szakít néha időt a lecke közös átnézésére. Mindössze 15% azoknak az aránya, akik nagyon ritkán, vagy soha nem tanulnak együtt a gyermekükkel.

A gyermekükkel tanuló szülők többsége (42%) alkalmanként 1-2 órát, míg harmaduk (33%) fél-egy órát szán erre a tevékenységre.

Tízből hat gyereknek saját “kütyüje” van 

A családok többsége a gyermek tanulásához mobiltelefont (55%), laptopot (45%), asztali számítógépet (28%), tabletet (24%) és ebookot (7%) használ, azonban közel negyedük (24%) semmilyen elektronikai eszközt nem vesz igénybe segítségképpen.

Háztartásonként az is eltérő, hogy egy családra hány elektronikus, tanulást segítő eszköz jut. A kutatásban résztvevő szülők több, mint fele (59%) nyilatkozott úgy, hogy iskoláskorú gyermekének van saját kütyüje, míg mindössze 23% mondta, hogy a gyerek a szülő eszközén tanul. A családok 12 százalékánál egy-egy közös használatú eszköz van csupán.

Minden harmadik iskolás családjában bevetik a mesterséges intelligenciát 

A mesterséges intelligencia (AI) használata napjaink egyik legaktuálisabb kérdése és hatalmas vitákat gerjeszt a szakemberek és a laikusok körében is. A kutatás igazolta, hogy valóban megosztottak a szülők a kérdésben: 33% használja valamilyen módon az AI-t a gyermekkel való tanuláshoz, 33% nem használja, de érdeklődik iránta, 33%-pedig elutasítja az új technológiát erre a célra.

Abban is megoszlanak az eredmények, hogy miként használják a mesterséges intelligenciát: 13%-uk közösen használja az AI-t, míg 11%-uk esetében csak a szülők fordulnak a technikához, hogy segítséget kapjanak egy nehezebb témában. Kilenc százalék azoknak az aránya, akiknél a diák önállóan használja a mesterséges intelligenciát.

„2024-ben az AI forradalma zajlik, előbb-utóbb mindannyiunk életére hatással lesz az új technológia. Fontos, hogy a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket jól és tudatosan használjuk fel, előnyeit több területen is integrálni tudjuk. A gyermekek otthoni tanulása, a készségeik fejlesztése egy olyan téma, amelyben az AI hatékonyan tud segíteni a jövő nemzedékeinek – de a szüleiknek is. Kutatásunk szerint ezt egyre több család is felismeri” – mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezetője.

Veszély vagy önállóságra nevelés a digitális tanulás? 

A tanulást segítő lehetőségek közül a szülők az oktatóvideókat találják a leghasznosabbnak (29%), de sokan szeretik a különböző tanulós applikációkat is (22%). A mesterséges intelligencia is felkerült a listára 8%-kal, azonban a szülők ötöde (20%) úgy nyilatkozott, hogy semmilyen online megoldást nem vesz igénybe a gyermeke tanulásához.

A kutatás arra az alapkérdésre is kereste a választ, hogy miként viszonyulnak a szülők a gyermekeik „kütyü”- használatához. A többség (43%) úgy véli, hogy az elektronikus eszközöké a jövő, ezért fontos, hogy a gyermek mielőbb megtanulja jól használni ezeket. A szülők 34%-a is osztja ezt a véleményt, azonban ők erősen korlátozzák az okoseszközök használatát. Tizennégy százalék azoknak az aránya, akik inkább a veszélyt látják az eszközökben és szeretnék, ha gyermekük minél ritkábban nyúlna a telefon és a tablet után. A maradék 10% úgy véli, hogy az élet majd megtanítja a gyereket a technika használatára – ők nem érzik, hogy nekik feladatuk lenne ebben.

Photo by Annie Spratt on Unsplash

„A „Köszi, SIÓ!” program nagyon fontos mindannyiunk számára, hiszen a jövő nemzedékei az iskolákban készülnek fel a nagybetűs életre, itt találkoznak először azokkal a kihívásokkal, amelyekkel felnőtt koruk során szembesülnek majd. Társadalmunk egészének érdeke, hogy a gyerekek megfelelő értékekkel felvértezve tudjanak boldogulni felnőtt életükben. Az általános iskolák nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy az ott tanuló gyerekeket minden lehetséges eszközzel felkészítsék a modern kor összes kihívására, a SIÓ-Eckes pedig felelősséget érez, hogy a gyerekek egyenlő esélyeit támogassa és az iskolarendszer korszerű és integráló munkáját segítse” – mondta el Mészáros Dezső, a SIÓ-Eckes Kft. ügyvezető igazgatója.

A vállalat fontos célja továbbá, hogy az iskolások megtanulják, egymásért kiállva juthatnak el a legmesszebbre, egymást támogatva tudják elérni a legjobb eredményeket. Ennek érdekében a program részeként készül egy általános iskolásoknak szóló mese az elfogadásról, illetve a mese írója, Sárvári Györgyi pszichológus egy óratervet is készít, amelynek segítségével a pedagógusok támogatni tudják a gyerekeket a program célkitűzéseinek elérésében – írják.

„A kipécézett, peremre kerülő gyerekek komolyan sérülhetnek. A kiközösítés az ember egyik ősi félelme már a történelem kezdeteitől, hiszen létfontosságú, hogy tagjai maradjunk a közösségnek. A mese eggyel korábbi szakaszban segít, a megelőzésben hisz: azt üzeni, hogy összefogással, példamutatással és bátor kiállással sokat tehetünk egymásért, felnőttek, gyerekek egyaránt” – fejtette ki Sárvári Györgyi meseíró, pszichológus. A mese szeptembertől lesz elérhető a program weboldalán és csatornáin.

A pályázat beküldése 2024. július 14. éjfélig lehetséges ezen az oldalon, amelyhez bővebb tájékoztatás ide kattintva érhető el.

A Megoldások a holnapért kihívás jelentkezői idén sem könnyítették meg a szakmai zsűri feladatát, ugyanis a versenyre leleményesebbnél leleményesebb ötletekkel jelentkeztek. A döntőbe egy pécsi, egy tótkomlósi és hat budapesti csapat jutott, ők mérhetik össze elképzeléseiket az utolsó fordulóban. A jövő oktatását megreformálók a mesterségesintelligencia-alapú digitális karakterek oktatásban való felhasználására, valamint a könyvolvasás népszerűsítésére helyezik a hangsúlyt. A fenntarthatóságért küzdő csapatok a káros vegyületeket tartalmazó blokkok kiváltására, valamint a hungarocell újszerű felhasználására szolgáló megoldásokat dolgoznak ki. A közösségfejlesztés témaköre iránt fogékonyak pedig az idősebbek megsegítését és a diákok lakhatását összehangoló, illetve a látássérültek digitális felzárkóztatását, és a menstruációval kapcsolatos edukációt, valamint a közös, játékos országjárást támogató ötletet valósítanának meg.

A dobogó előszobájában: a legjobb nyolc ötlet

Ötven közül választották ki azt a nyolc diákcsapatot, aki 2024. május 31-én a döntőben személyesen bemutathatja ötletét. Az utolsó fordulóban az alábbi csapatok következő ötletei győzték meg legjobban a zsűrit:

• A Blokk: A pécsi Leőwey Klára Gimnázium tanulói a fenntartható, alternatív megoldással támogatnák az emberek egészségét. Egy olyan integrálható, digitális, papírmentes számlázási rendszert hoznának létre, amely a környezetet is jobban óvja. A vásárlók emellett nem lennének kitéve a papírszámlákban előforduló – egészségre káros – biszfenol-A vegyipari alapanyagnak vagy annak vegyületeinek sem.
• BlindSpot: A látássérülteknek egy különleges programot és perifériarendszert dolgoznának ki a Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium növendékei, amely lehetővé teszi a digitális tartalmak látássérült-barát megjelenítését. Egy olyan monitorban látják a jövőt, amely a betűket Braille-írássá formálja, és kiemeli a képernyőből, így a gyengénlátók számára is használható.
• CountrXtreme: Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium diákjai egy közösségformáló applikációt hoznának létre, amelynek célja, hogy a vidéki régiók ismert és ismeretlen kincseit játékos és újszerű versenyek keretében fedezhessék fel a résztvevők, amelyekért pontokat szerezhetnek.
• Én Hormonom: A budapesti Eötvös József Gimnázium csapata egy, a fiatal lányokat érintő menstruációval és hormonháztartással kapcsolatos ismeretterjesztő oktatási anyagot javasolna. A fővárosi csapat abban látja a kihívást, hogy sok fiatal végül fogamzásgátló tablettát választ az alternatív megoldások megismerése helyett.
• Isolated girls: A Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda tanulói a hungarocellt – a fenntarthatóság jegyében – újszerű módon, újrafelhasználva alkalmaznák. A hungarocell egyik formájával, az polisztirolgyönggyel bélelnének kabátokat annak hőszigetelő jellege miatt.
• LendAHand: A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium diákjai egyaránt támogatnák a segítségre szoruló időseket és a lakhatási nehézséggel küzdő egyetemistákat. Egy közvetítő, közösségi weboldalt és applikációt hoznának létre, ahol a két korosztály egymásra találhat és kölcsönösen segíthetnek egymásnak. Az egyetemista jutányos áron juthat albérlethez, miközben „főbérlőjét” a mindennapi kihívásokban – például bevásárlás, főzés, takarítás – segítheti.
• Polyp: A Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnázium növendékei a digitális oktatás módjait alkotná újra. Olyan platformot hoznának létre, ahol a tanulók a felület új, digitális karaktereitől – az élethű kommunikációt reprodukálva – kaphatnak segítséget, függetlenül a témától. Elképzelésük fontos pontja, hogy a diákok egy-egy olyan virtuális mentort kaphatnak, akik a későbbiekben is támogathatják őket.
• Wave: A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanulói a fiatalabb korosztály olvasási szokásain javítana. Elsődleges céljuk, hogy a fiatalokat olvasásra ösztönözzék, mindezt pedig játékos formában népszerűsítsék, egy weboldal, majd applikáció képében. A felület – más olvasói fórumtól eltérően – a társkereső oldalak tetszik-nem tetszik mintáján alapulna.

A tananyagot, az Egyenlítő Alapítvány szakértői állították össze az Alapítvány szakmai, kutatási anyagaira alapozva. Az Alapítvány az elmúlt három évben nagyvállalati környezetben tartott érzékenyítő tréningeket, több mint 200 részvevőnek.

„Az IBS -sel indított érzékenyítő kurzus egy Pilot program. Célunk, hogy a többi egyetemen is része legyen a pályakezdő fiatalok képzésének. A vállalati közegben azt tapasztaltuk, hogy az érzékenyítés jól működik, hosszú távon beépül a céges kultúrába. Azt gondolnánk, hogy azt kell megtanítani, hogyan kezeljük a minket vagy a környezetünkben lévőket ért atrocitásokat. De első lépésként fel kell tudnunk ismerni ezeket a helyzeteket a magunkban rejlő vagy minket érő rejtett előítéleteket, csak utána tudunk vele hatékonyan valamit kezdeni” – osztotta meg tapasztalatait Heal Edina, az Egyenlítő Alapítvány elnöke.

„A rejtett előítéletekkel való foglalkozás, ezek tudatosítása, racionálisan és emberileg is jobb munkahelyi döntéseket eredményez. Nő a munkatársak közötti kollaboráció, együttműködési hajlam. Megtanulják kezelni és szeretni a különbözőségeket és nem ellenállni neki” – osztja meg gyakorlati tapasztalatait a szakember.

Magyarország legismertebb munkahelyi egyenlőséggel foglalkozó közhasznú alapítványa, az Egyenlítő alapítvány 12. alkalommal rendezte meg konferenciáját az idei nemzetközi nőnapon, ahol a kurzus elindulását bejelentették. Az idei konferencia közös gondolkodásának alapja a gyermekeink jövője volt.

„Folyamatosan teszünk azért, hogy jobb helyen legyenek a gyermekeink. Az IBS hallgatóinak 70% -a külföldi, multikulturális közegben tanulunk és tanítunk, heterogén a hallgatói sereg, a különbözőség a mindennapjaink része. Ezért is gondoltuk fontosnak a kurzus elindítását. Mindig lehet gyakorlatiasabban, konkrét példákkal megmutatni a valóságot, ebben találtuk meg az Egyenlítő Alapítványt, tapasztalt partnerként. Nálunk elfogadásban és békében egymás mellett ülnek azoknak a nemzeteknek a gyermekei, akik a globális nagypolitikai színtéren egymás ellenfelei. Bízunk benne, hogy ez a kurzus még inkább hozzásegíti őket a hétköznapi életben felmerülő, különbözőségekből adódó problémák megoldására” – mondta Rácz Márton, az International Business School rektorhelyettese.

„A Coca-Colánál a sokszínűség, a méltányosság és a befogadó szemléletmód alapértékeink közé tartoznak. Márkakommunikációnkban és munkáltatóként is inspiráljuk és támogatjuk a befogadó szemléletmódot. Különösen fontosak azok a törekvéseink, amelyekkel a kollegáinkat szeretnénk támogatni abban, hogy egyenlő esélyekkel induljanak az egyes munkakörökben – kortól, nemtől, származástól, kulturális hovatartozástól függetlenül. Nagyon örülünk, hogy lehetőségünk van most egy olyan programot támogatni, amelynek célja, hogy a sokszínűség és az egyenlőség eszméjét az egyetemista generációhoz juttassa el. Bízunk abban, hogy a programban részt vevők hasznos készségekkel lépnek majd a munkaerőpiacra” -tette hozzá Szalóky Tóth Judit, a Coca-Cola magyarországi vállalati kapcsolatok, kommunikációs és fenntarthatósági igazgatója.

Mi lesz a suli után?

A nappali tagozaton tanuló egyetemisták 42 százaléka mondta azt, hogy inkább könnyen vagy nagyon könnyen fog állást találni az iskola után: ez ugyan 4 százalékponttal jobb a július–szeptemberi időszak adatánál, de hosszabb időtávon nézve inkább átlagos értéknek számít. Ezzel együtt voltak negyedévek, amikor az érintettek nagyjából fele, 48-50 százaléka volt ezen a véleményen, de például 2020 és 2022 elején még az 50 százalékot is elérte a bizakodók aránya.

Tendenciaként azt láthatjuk, hogy tíz évvel ezelőtt valamivel pesszimistábbak voltak a válaszadók, mint az elmúlt években: akkor 30 és 40 százalék között alakult az optimisták aránya, míg az elmúlt években általában 40 százalék felett volt. Ez a 40 százalékos érték egyébként éppen megfelel az elmúlt 11 vizsgálati év átlagértékének. Az éves átlagértékeket nézve 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben 44-46 százalékos volt a derűlátók aránya, szemben a tavalyi 41 százalékkal.

Külföldi munkavégzést a diákok 45 százaléka tervezett komolyabban 2023 utolsó negyedévében. Az ezzel kapcsolatos kérdésre 2012 végén adtak a legtöbben pozitív választ: akkor a diákok több mint 58 százaléka tervezte, hogy külföldön vállal munkát. Ezt egy lassú csökkenő trend követte, ami az évtized végére érte el mélypontját. Ezután ismét fordult a kocka: a koronavírus-járvány közepétől, 2020 végétől kezdve megint egyre többen gondolkodnak külföldi munkavállaláson.

Milyen a magyar oktatás színvonala?

Nagy különbség adódott a diákok véleményében a magyar oktatási rendszerrel kapcsolatban. Átlagosan 22 százalékuk ért egyet azzal, hogy a rendszer európai összehasonlításban magas színvonalú: ez lényegesen magasabb a harmadik negyedévben mért 13 százaléknál. Utoljára 2020 végén volt ilyen magas, akkor 24 százalékos eredmény született. Ugyanakkor nagy a különbség a nők és a férfiak véleménye között: a férfiak 34 százaléka elégedett az oktatási rendszerrel, míg a nőknek csak 7 százaléka. Emellett 51 százalék azok aránya, akik szerint a magyar oktatási rendszer nem éri el az európai színvonalat.

Erre a kérdésre 2012-től 2017-ig érezhetően pozitívabb választ adtak a megkérdezettek, mint 2018 elejétől kezdve. Mindez nem jelenti azt, hogy a diákok nem szeretnek tanulni: majdnem 60 százalékuk mondta azt, hogy nagyon vagy eléggé érdekli, amit tanul. A koronavírus-járvány viszont rossz hatással lehetett rájuk, mert az évtized elején nagyot esett azok aránya, akik szeretik, amit tanulnak, míg ezt megelőzően inkább 70 százalék körüli adatok adódtak az erre a kérdésre adott válaszok alapján. Az iskolájuk kínálta kiegészítő tanulási és ösztöndíj-lehetőségeket a diákok 35 százaléka ítéli meg pozitívan, de itt is nagy az eltérés a nők és a férfiak között: a nőknél 22 százalék az elégedettek aránya, míg a férfiaknál 45 százalék.  A többéves átlagok alapján kedvezőtlen változást következett be, mivel a múlt évi 34 százalék bőven elmarad az azt megelőző két esztendő bőven 40 százalék feletti átlagával.

A Made in Finland című film Berecz Péter diplomafilmje, amellyel 2023-ban szerzett oklevelet a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Berecz Péter a Heti Napló Sváby Andrással című műsor szerkesztő-riportere, továbbá a csatorna egyik adásrendezője. A filmet első finnországi látogatása óta, 2021 tavasza óta szervezte, a forgatás 2022 februárjában valósult meg.

Az ország, aminek oktatási rendszerét világszerte csodálják. Finnországban tényleg sosincs nincsen házi feladat? Miért rohangálnak a gyerekek iskolaidőben zokniban az osztályteremben? És a matek feladatot miért a bordásfalon írják meg? Berecz Péter Finnország nagyvárosaiba utazott, hogy kiderítse: tényleg olyan jó-e a finn oktatási rendszer, mint azt sokan mondják. Kint élő magyar diákok, szülők, tanárok meséltek a finn oktatás előnyeiről és hátrányairól. Mivel lett másabb az ő életük a kiköltözést követően? Hiányzik nekik a magyar iskolarendszer? És mit gondol a magyar oktatásról a Finnországban élő, magyarul is beszélő sztárpedagógus Jukka Sinnemäki?

Alig több mint egy hónap múlva, július 26-án hirdetik ki a felvételi ponthatárokat, azaz eldől, hogy a jelentkezők közül ki folytathatja a tanulmányait valamelyik oktatási intézményben. Az oktatás színvonalát tekintve a fiatalok szerint bőven van tér a fejlődésre a K&H ifjúsági index első negyedéves felmérésének eredményei alapján.

A többség negatív véleményen van

Mindössze a diákok 18 százaléka tartja európai színvonalúnak a képzést, 23 százalékuk semleges véleményt fogalmazott meg, azaz nem tartják sem jobbnak, sem rosszabbnak az oktatást az európai szinthez képest. Ugyanakkor a diákok többsége, közel 60 százaléka szerint alacsonyabb szinten van az európainál a magyar oktatási rendszer.

A 2012 vége óta minden negyedévben elkészülő felmérés történetében mindig is kisebbségben voltak azok a diákok, akik szerint az európai színvonalat képviseli a magyar oktatás. A legjobb eredmény 2014 elején született, akkor a fiatalok 43 százaléka mondott pozitív véleményt. A mélypont 2018-ban volt, akkor az arányuk a 10 százalékot sem érte el.

A felmérésből kiderül továbbá, hogy a dolgozó fiatalok hogyan értékelik az oktatás színvonalát. A diákokhoz hasonlóan csak 18 százalékuk szerint említhetőek egy lapon a magyarországi oktatási intézmények európai társaikkal. 55 százalékuk negatív véleményt fogalmazott meg, 23 százalékuk szerint nincs igazán különbség. A korábbi kutatásokban hasonló volt a pozitív véleményt megfogalmazó dolgozó fiatalok aránya, jellemzően 20 százalékot tett ki.

Szeretik vagy sem?

Bár az oktatás színvonalával nem igazán elégedettek a diákok, van azonban kedvező eredmény is: a kutatás szerint a diákok 59 százaléka szereti, amit tanul. Ez jelentős javulást jelent az előző, 2022 utolsó negyedévében mért 37 százalékos értékhez képest, ugyanakkor összhangban van a felmérés korábbi eredményeivel, amikor a diákok 50-70 százaléka jellemzően azt mondta, hogy az elképzeléseinek megfelelő oktatásban részesül.

Fotó: Austin Distel/unsplash.com

A fenntarthatóság korántsem egydimenziós fogalom: nem korlátozódik csupán a természeti környezet megóvására. Annak a vállalatnak a működése hosszú távon fenntarthatatlan, amely képtelen a társadalmi összetartás erősítésére. Éppen ezért a K&H fenntarthatósági indexe – amelyet 2022 decemberében második alkalommal közölt a Bank – nem kizárólag a környezeti fenntarthatóság kérdéskörével foglalkozik, hanem vizsgálja a vállalatok társadalmi felelősségvállalását is.

Jól megfigyelhető, hogy a hazai közepes és nagyvállalatok körében az alkalmazottakkal szembeni méltányos bánásmód, illetve etikus üzleti viselkedés a legfontosabb. A kutatás keretében megkérdezett 360 vállalat 70 százaléka számára ezek a témakörök kiemelt jelentőséggel bírnak. A vállalatok valamivel több mint fele nagy figyelmet szentel az őszinte marketingkommunikációnak (59 százalék) és a munka-magánélet között megfelelő egyensúlynak (55 százalék).

Jól megfigyelhető, hogy azok a cégek, amelyek már kidolgoztak fenntarthatósági stratégiát maguk számára, minden témakör tekintetében jelentősen nagyobb, akár 10-20 százalékponttal magasabb arányban veszik ki részüket a társadalmi felelősségvállalásból, mint azok a cégek, amelyek nem állítottak még össze ilyen dokumentumot. Igaz, fenntarthatósági stratégiát egyelőre mindössze a cégek 14 százaléka készít (ez 3 százalékpontos növekedés a fél évvel korábban mért arányokhoz képest). Stratégiát jellemzően a 4 milliárdnál nagyobb árbevételű cégek írnak, de fél év alatt 15 százalékra nőtt a 300 millió és 1 milliárd forint árbevételű cégek stratégiaalkotási kedve is.

Az, hogy a társadalmi igazságosság, az oktatás, az egészségügy és a sport területen különféle kezdeményezéseket karoljanak fel, összességében a cégek 38 százalékára jellemző, de a fenntarthatósági stratégiával rendelkezők ennél jóval magasabb arányban, 59 százalékban veszik ki részüket ezeknek a projekteknek a támogatásából. Hasonló arányok figyelhetők meg a vállalati sokszínűség, a társadalmilag felelős befektetések, fenntartható üzleti megoldások tekintetében is – ahol 20 százalékponttal előbbre járnak a fenntarthatósági stratégiával bíró cégek.

Számottevően alacsonyabb figyelmet (20 százalék) kap a nők részvétele a menedzsmentben – és itt már koránt sincs akkora különbség a stratégiában gondolkodó és azt nélkülöző cégek között.

„A zökkenőmentes gazdasági fejlődés feltétele, hogy a cégek jól tudjanak alkalmazkodni a folyamatosan változó feltételekhez” – mondja Suba Levente, hozzátéve, hogy „hosszú távon azok a cégek lesznek versenyképesek, amelyek felelősséget viselnek természeti környezetükért, és erősítik a társadalmi összetartást”.