Az idei Kognitív Mobilitás konferencia fókuszában egyebek mellett olyan futurisztikus mérnöki megoldások álltak, mint az okosvárosok, a mesterséges intelligenciával támogatott forgalomszervezés, a járművek egymással való kommunikációja, vagy a jövő energiaforrásainak kérdése.

Nemzetközi tudásmegosztás Budapesten harmadszor

„A jövő közlekedése már rég nem mérnöki kérdés csupán, hiszen olyan globális kihívásokkal kell szembenéznie a világnak, mint a klímaválság, az energiaforrások szűkössége vagy a városok folyamatos növekedése. A felmerülő új problémákra a megoldásokat csak globális szakmaközi együttműködéssel, innovatív szemlélettel lehetséges megtalálni. Ezért bír jelentőséggel, hogy a nemzetközi kognitív mobilitási szakma képviselői immár harmadik alkalommal találkoztak Magyarországon és osztották meg egymással és az érdeklődőkkel tudásukat” – nyilatkozta Prof. Dr. Zöldy Máté, a BME-Bosch Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ vezetője, a Kognitív Mobilitás 2024 konferencia szervezője.

„A Boschnál hiszünk az együttműködés erejében. Egy olyan innovációs ökoszisztémát építünk következetesen, ahol az ipar és a felsőoktatás, az üzlet és a tudomány képviselői együtt és felelősen keresik a legjobb megoldásokat nemcsak a ma, hanem a holnap kihívásaira is. Büszke vagyok rá, hogy harmadik éve vagyunk szakmai védnökei és adunk otthont a Kognitív Mobilitás nemzetközi konferenciának a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon” – hangsúlyozta Kemler András, a Bosch csoport létesítménygazdálkodásért felelős vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

Versengő energiaforrások: a technológiai sokszínűségé a jövő

Elektromos, hibrid, üzemanyagcellás, belsőégésű, szintetikus üzemanyaggal, hidrogénnel, akkumulátorral működő gépjárművek – nem csoda, ha kapkodjuk a fejünket. Sokféle, egymással versengő energiaforrás és technológiai megoldás van jelen már ma is járműiparban. De vajon egymást kizáró fejlesztésekről van-e szó, meg lehet-e és egyáltalán meg kell-e mondani, hogy melyik hajtásmód jelenti a jövőt? A holnap hajtástípusait tette mérlegre a Kognitív Mobilitás 2024 konferencián Horváth Csongor, a Bosch Budapesti Fejlesztési Központ vezető szakértője. „A Boschnál nem gondoljuk, hogy létezne egyetlen mérnöki megoldás, ami önmagában mindenre választ ad, hanem a technológiai diverzitás mellett tesszük le a voksunkat. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy az eltérő mobilitási célokra, a különböző járművek számára más-más hajtási módok, eltérő technológiák és különböző energiaforrások garantálhatják a hatékonyságot hosszú távon” – emelte ki a konferencián Horváth Csongor.

Költségcsökkenés jöhet az elektromos autózásban: Dr. Szászi István kapta a Kognitív Mobilitás 2024 konferencia tudományos díját

A Kognitív Mobilitás 2024 konferencia nemzetközi tudományos testületének javaslatára a legjobb szakmai publikációért járó rangos díjat, az ún. „Best Paper Award”-ot és az ezzel járó oklevelet idén Dr. Szászi István kapta, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban, aki a technológiai innováció, a műszaki és mérnöki kutatómunka terén is kiemelkedő eredményeket ért el az elmúlt évtizedekben.

A mobilitás folyamatos fejlődésben van, napjaink egyik megatrendje az elektrifikáció, amely előtt még számos megoldandó feladat áll, ezek egyike az alkalmazott anyagok költségszintjének csökkentése. Dr. Szászi István díjnyertes munkája a villanymotorok ma még költséges és nyersanyaghiányos megoldásaira kínál alternatívát.

A járművek titkos nyelve

A különböző kamerák, radarok és szenzorok a modern járműveknek ma már a sajátjai, ezekkel érzékelik a környezetüket és támogatják a vezetést, illetve ezekre alapozva végeznek el különböző szintű önvezető feladatokat. De mi történik, ha olyanok a körülmények, hogy ezek a szenzorok nem képesek kellő adatot előállítani a biztonságos vezetéshez? A Kognitív Mobilitás 2024 konferencián a Bosch mérnökei olyan, rádiókommunikáció alapú új koncepciót mutattak be a nemzetközi közönség számára, amellyel az utakon közlekedő járművek egymással is szót értenek és megosztják egymással az adataikat. Ennek köszönhetően járművünk kedvezőtlen körülmények között is stabilan végre tudja hajtani a vezetési műveleteket.

Biztonságos hidrogénmobilitási megoldásokon dolgoznak a kutatók

Sokszor hallani, hogy a hidrogén lehet a jövő legzöldebb energiaforrása nemcsak az ipar, hanem a közlekedés számára is. A vízbontásra épülő hidrogéngazdaság egyik kulcsa a hidrogén tárolásával és szállításával kapcsolatos mérnöki kihívások megoldása, különös tekintettel a biztonságra. Prof. Dr. Dhinesh Balasubramanian, az indiai MEPCO egyetem vezető kutatója, akit a világon a téma egyik legnagyobb szaktekintélyeként jegyeznek, a Kognitív Mobilitás 2024 konferencián azokat az intelligens, adatvezérelt módszereket és szimulációs eljárásokat elemezte, amelyek a hidrogénmobilitás biztonságának növeléséhez vezetnek, elősegítve, hogy a hidrogén elfogadott és a gyakorlatban is elterjedt alternatíva legyen a közlekedésben.

A legkörnyezetkímélőbb az a jármű, amelyik fölöslegesen nem közlekedik: az intelligens városok jelenthetik az igazi megoldást

Elegendő-e, ha egyre tisztább működésű járműveket fejlesztünk, vagy tehetünk-e ennél többet a környezet és a klíma megóvásáért? Erre a kérdésre kereste a választ a Kognitív Mobilitás 2024 konferencián plenáris előadásában Prof. Dr. Hanula Barna, a Széchenyi István Egyetem docense. A szakember véleménye szerint a legfontosabb, hogy városainkat úgy tervezzük és működtessük, hogy a lehető legrövidebb útvonalakon, minél kevesebb járművel, minél több utas és áru juthasson el a céljához. „Úgy érdemes szervezni a forgalmat, hogy a legkevesebb felesleges járműmozgásra, például parkolóhely-keresésre legyen szükség, és ha már mozog a jármű, akkor lehetőleg ne kelljen újra és újra megállni, elindulni, lassítani, gyorsítani. Ez pazarolja az energiát, növeli a légszennyezést, a dugókat és a balesetveszélyt. Fejlett kognitív mobilitási rendszerekkel a városokat alacsonyabb energiafogyasztás, kisebb környezetterhelés és nagyobb biztonság mellett lehet a jövőben működtetni” – fogalmazott Prof. Dr. Hanula Barna. Az okosvárosok irányába mutató innovatív technológiák köre folyamatosan bővül, ide tartoznak a már rendelkezésre álló Bosch Smart City megoldások is.

Prof. Dr. Zöldy Máté, a BME-Bosch Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ vezetője, a Kognitív Mobilitás 2024 konferencia szervezője (Forrás: Bosch)

A műsor első részében az energia piacáról beszélgetünk. Egy évtizeddel ezelőtt ez a terület nem érdekelte különösebben a szélesebb közönséget, ma viszont az energiaellátás a figyelem középpontjába került. Hogy lehet ezen a korábban nem különösebben „szexi” területen márkát építeni?

Részletesen beszélünk az E.ON fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységeiről. Néhány hívószó: zöld bolygó, okosváros, tudatos energiahasználat, madárvédelem.

Kitérünk az együttműködésekre is, amelyeket a legkülönfélébb szervezetetekkel alakítottak ki. Végül persze most is szóba kerül a mesterséges intelligencia alkalmazása ezen a területen.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A Chameleon Smart Home olyan okosotthon rendszert fejleszt, amelyben a felhasználók úgy képesek egyszerre kezelni okoseszközeiket, hogy nem számít, az egyes funkciókat milyen gyártmányú eszközök látják el. A világviszonylatban is egyedülálló megoldást – amelynek továbbfejlesztésére a most kapott pénz egy jelentős részét fordítják – a Dubai Világkiállításon is bemutatták. Az érdeklődés nemzetközi szinten is jelentős, a Hiventures befektetése pedig nagy lökést adhat, hogy a gyorsan bővülő keresletet ki tudják elégíteni.

Nem újkeletű a kapcsolat a kockázati tőkebefektető és a Chameleon között. 2020 őszén, a világjárvány hatására még nehézségekkel küzdő vállalat először a Hiventures startup mentőprogramjának részeként kapott 150 millió forintos befektetést. Az azóta eltelt évben jól használta ki a lehetőséget a cég működési modellje újragondolására, amelyet alátámaszt, hogy nem csupán egy újabb, immár standard finanszírozási körben részesült, hanem a mostani, csaknem kétmillió eurós befektetés egyenesen a Hiventures második legnagyobb, egy körben realizált startup befektetése a növekedési programon belül.

„A piaci igényeket felmérve szintet léptünk a startupok finanszírozásában, aminek következményeként 2021 óta akár 1 milliárd forinttal is tudjuk finanszírozni még a társbefektető nélküli korai fázisú vállalkozásokat is. A Chameleon erős visszaigazolás arra, hogy jó irányba indultunk. A korábbi befektetési kör pedig biztos alapokra helyezte a mostani tőkeemelést” – hangsúlyozta Katona Bence, a Hiventures vezérigazgatója.

A befektetés nagysága is tükrözi a cég és az okosotthon eszközök piacának növekedési potenciálját. A Statista riportja 2017 és 2025 között a piac négy és félszeres bevételnövekedését várja (40 milliárd dollárról 180 milliárdra). A befektetői logika alapján tehát még most érdemes beszállni ebbe a szektorba, mert az ágazat felszálló tendenciát mutat, a cégek növekedési lehetőségei jelentősek. Különösen, hogy a tervek között az is szerepel, hogy a kiskereskedelmi (B2C) üzletmenet helyett egyre inkább a sokkal dinamikusabb, nagykereskedelmi (B2B) értékesítést helyezi előtérbe a cég, ami a várhatóan magasabb árbevétel mellett a kiadások csökkentésére is alkalmas. Már most számos kivitelező szakemberrel és nagykereskedővel állnak kapcsolatban, ez a kör pedig a jövőben csak növekedni fog.

Szarvas Péter szerint a Chameleon fejlesztésének nagyszerűsége a használat egyszerűsítésében rejlik: a társasházak lakói egyetlen applikációval vehetnek igénybe szolgáltatásokat és kezelhetik okosotthonaikat. „A Chameleon használatával a lakás minden okos eszközét, sőt a társasházi funkciókat is könnyedén irányíthatjuk. Nincs szükség tucatnyi alkalmazás feltelepítésére. Szabályozható a lépcsőház hűtése, fűtése, a kaputelefon, a garázskapu, de egyetlen applikációval lehet a társasházban üzemelő fodrászhoz is időpontot foglalni, vagy a közös költséget fizetni” – mondta el Szarvas Péter.

Az okosotthonban akár távolról vezérelhető a víz, az áram, az árnyékolás, a hűtés vagy a fűtés. Az okos társasház pedig egyszerre fókuszál arra, hogy a lakók egyéni preferenciái teljesüljenek és a ház is a lehető leghatékonyabban működjön. Ennek köszönhetően a költségek akár 10 százalékát is megtakaríthatják az okosotthonokban, illetve az okostársasházakban élők, de még ennél is számottevőbb a kényelmi funkcióknak köszönhető időmegtakarítás.

Az okosotthon az okos város alapköve, amelyek a gazdaságosabb és zöldebb jövő zálogai. A Chameleon dedikált célja, hogy Budapest is felkerüljön a fejlődő smart cityk listájára.

A példátlan változások évében az LG szilárdan kitartott célkitűzése mellett, hogy jobbá tegye a fogyasztók életét, csakúgy, mint amellett, hogy mindig kiszolgálja az emberek változó igényeit. Ennek bizonyítására Dr. Park olyan úttörő termékekről beszélt, mint az LG PuriCare viselhető légtisztító vagy az LG okos hőkamera, melyek erőfeszítés nélkül segítik elő a fogyasztók egészségének és biztonságának megőrzését. Az LG CLOi robotjait is a különféle környezetekhez és feladatokhoz alakítja — a forgalmas köz- és kereskedelmi területek fertőtlenítésétől kezdve, az ajtótól-ajtóig házhozszállításon át, az éttermi kiszolgálásig — hogy elősegítse a higiénét, valamint minimalizálja a munkavállalók és a vendégek egészségügyi kockázatát.

Az előadás középpontjában a nyílt innováció állt. Dr. Parkhoz csatlakozott Gary Shapiro, a Consumer Technology Association (Fogyasztói Technológiai Szövetség) elnök-vezérigazgatója, aki arról beszélt, hogy a fogyasztók számára leginkább megfelelő termékek fejlesztéséhez egyre fontosabbá válik a szakterületeken és iparágakon átívelő együttműködés. Az LG Innovációs Tanácsa jól mutatja az LG közös együttműködést célzó kezdeményezéseinek erejét, mivel a technológiai szektor számos szereplőjét hozza össze a tanulás, közös munka, új lehetőségek felfedezése és az emberek életét jobbá tevő újítások kidolgozása érdekében.

„Az, hogy a különféle technológiák és szakterületek így összeérnek, lehetővé tesz egy sor digitális innovációt — az MI-t, az 5G mobilkapcsolatot, az IoT-t, a felhőt, szenzorokat, navigációt, új akkumulátortechnológiákat — és ezzel teljesen átalakítják a mobilitást, ami életünk meghatározó része” — mondta Shapiro. „Annyi más területen látunk ilyen változásokat: a közlekedésben, logisztikában, mezőgazdaságban, egészségügyben, még az élelmiszerek terén is.”

Ez a fajta nyílt innovációs hozzáállás a sarokköve mindannak, amiért az LG dolgozik, különösen az LG ThinQ, a vállalat MI és IoT-kompatibilis eszközeinek ernyőmárkája alatt. Dr. Park ismertette az LG izgalmas terveit: olyan ökoszisztémát építenek, amelyben összeköthetik a különböző kategóriákban versenyző termékeiket és szolgáltatásaikat, ezáltal nagyszerű felhasználói élményt és páratlan kényelmet kínálva vásárlóiknak. „Nem csupán egy-egy mesterséges intelligenciával felruházott háztartási gépről, mobileszközről beszélünk, hanem egy olyan ökoszisztémáról, amelyben partnereinkkel közösen dolgozunk azon, hogy többet, jobbat és jobb élményt biztosítva szolgálhassuk vevőinket” — mondta Dr. Park.

A virtuális színpadon ezután David Rabie, a Tovala vezérigazgatója csatlakozott a vezetőhöz. A vállalat sütésre kész, otthon elkészíthető fogásai hamarosan megrendelhetők lesznek az LG ThinQ Store-ból. Dr. Park elmondta, hogyan képzeli el a ThinQ alkalmazás továbbfejlesztett változatát, amely nem csupán irányító és monitoring funkciókat lát el, hanem teljes digitális életmód-platformmá válik. Sokszínű partnerkapcsolatai és az olyan új funkciók által, mint a „Szkennelj és Főzd meg” („Scan-to-Cook”), amely egyes előkészített ételek csomagolásán elhelyezett vonalkód leolvasásával azonnal a megfelelő beállításokat alkalmazza a sütőn, az LG egyszerűbbé teszi a háztartási feladatokat, hogy a vásárlók olyan dolgokkal foglalkozhassanak, amelyek fontosak számukra.

Ismét csatlakozott Dr. Parkhoz Jean-François Gagné, az Element AI vezérigazgatója, aki tavaly is jelen volt, amikor Dr. Park a CES 2020 kiállításon bejelentette a Mesterséges Intelligencia Szintjei keretrendszert. A két vállalat partnercégeikkel együtt egy új innovatív platform, az AIX Exchange fejlesztésén dolgozik, amely lehetővé teszi majd, hogy az iparági vezetők, a kutatók, a törvényhozók és a vásárlók közvetlen párbeszédet indíthassanak arról, hogyan lehet mindannyiuk számára a legelőnyösebb formában megvalósítani a mesterséges intelligenciát. Dr. Park bemutatott néhány intelligens technológiát, amelyeken az LG a közelmúltban dolgozott, köztük a Vision Packet, amivel kiegészítik a vállalat ThinQ hűtőszekrényei és okostükrei MI képességeit.

Az előadás egy másik kulcseleme az LG jövőképére összpontosított: az egységes, hálózatba kapcsolt felhasználói élményre, amely a fogyasztók életének minden területét behálózza. Dr. Park Dmitry Loschininnel, a DXC Technology alelnökével és a Luxoft elnök-vezérigazgatójával közösen bejelentette az LG és a DXC Luxoft új vegyes vállalatát, az Allutót, amelyet a gépjárművekben töltött idő újragondolására hoztak létre. Az együttműködés az LG webOS Auto megoldására épülve köti össze az autókat otthonunkkal és munkahelyünkkel. A webOS-ben rejlő potenciál demonstrálására Dr. Park bemutatott egy új okos utasfülke-koncepciót, amely izgalmas interaktív élményt kínál az utasok számára, valamint felvillantja egy felhőalapú mobilitási ökoszisztéma lehetőségét, amely számos kereskedelmi és közéleti felhasználásra alkalmas, például intelligens flottakezelésre a jövő okosvárosaiban.

„Visszatértünk az iparágakon átívelő együttműködés fontosságához, mivel egy ilyen ökoszisztéma felépítése és kiszélesítése multidiszciplináris erőfeszítést kíván — hangsúlyozta Dr. Park. – A legfontosabb a csapatmunka, az együttműködés és a partneri viszony, ezek elengedhetetlenek egy jobb életet kínáló innovációhoz a digitális transzformáció korában.”

A két vezető japán vállalat, amely nemrégiben az elektromos autózást forradalmasító prizmatikus és szilárd test akkumulátorok fejlesztésére alapított vegyes vállalatot, a napokban aláírta azokat a megállapodásokat, amelyek eredményeként megalapíthatják városfejlesztéssel foglalkozó, új vegyesvállalatukat is.

A két vállalat a Toyota által szorgalmazott mobilitási kezdeményezéseket a Panasonic életmódfejlesztő kezdeményezéseivel kívánja összefűzni. Az együttműködés érdekében vegyesvállalatot hoznak létre, hogy a városok számára új értéket teremtsenek. Hatalmas előrelépést jelenthet a fenntartható városok jövője szempontjából a Panasonic és a Toyota újabb együttműködése. A két saját területén vezető japán vállalat arra törekszik, hogy a városfejlesztésen keresztül ne csupán növekedést és előrelépést érjenek el, de az emberek életminőségét is javítsák.

A partnerek gyors fejlődésre számítanak ebben az üzletágban, egyrészt a háztartási kisgépek és nagy berendezések piacán megjelenő IoT (dolgok internete) technológiák, másrészt a mobilitás terén tapasztalt olyan evolúciós változások miatt, mint a CASE (csatlakoztatott, autonóm, megosztott, elektromos) vagy a MaaS (mobilitási szolgáltatások), amelyek a személyautók, közösségi közlekedési eszközök és egyéb közlekedési megoldások számítástechnikai alapon történő összekapcsolása révén biztosítanak újszerű mobilitási szolgáltatásokat. Az ingatlanpiacon – ahol a várakozások szerint egyre intenzívebb versenyre lehet számítani – a két vállalat ingatlanfejlesztési üzletágaik integrálása révén igyekszik megerősíteni vállalkozásai alapját.

„A jövőben a hardveren túl a technológiával támogatott, magasabb színvonalú szolgáltatások biztosítása is egyre fontosabb szerephez jut az ügyfelek és a helyi közösség számára értéket teremtő városgazdálkodásban” – avat be Kazuhiro Tsuga, a Panasonic elnöke. „A Toyota mindig is élen járt a mobilitás terén, a Panasonic pedig hosszú ideje szolgálja ki az emberek életmód jellegű szükségleteit. A két vállalat a maga erősségeit egyesítve igyekszik új értékekkel gyarapítani a mindennapi életet. Az új együttműködés keretében a Panasonic nem kisebb feladatot tűz ki maga elé, mint hogy tovább tökéletesítse városfejlesztő tevékenységét és minden egyes ügyfél számára ‘ideális életmód-megoldásokat’ biztosítson.”

„Mostantól információáramlás köti össze az emberek mindennapi életét támogató összes tárgyat és szolgáltatást, köszönhetően a CASE kifejlesztésének” – mutat rá Akio Toyoda, a Toyota elnöke. „Minden eddiginél fontosabb, hogy mindezt közösségi és társadalmi szempontból (más szóval a hálózatba kapcsolt városok koncepcióját követve) szemléljük, és ez magában foglalja a gépjárműveket is. Hogy ezt megvalósíthassuk, meggyőződésem szerint elengedhetetlen, hogy barátokkal és szövetségesekkel működjünk együtt, párbeszédet folytatva a jövőre vonatkozó elképzeléseinkről. Személyes küldetésemnek tekintem, hogy a mind jobb teljesítményre való törekvés szellemében újfajta életmódot valósítsunk meg, egymás mellé állítva a jármű- és csatlakoztatási iparágakban tevékenykedő Toyota, illetve a háztartási berendezések, akkumulátorok, valamint IoT-üzletágak terén eredményes Panasonic képességeit és tudását. Így a két vállalat ingatlanpiaci üzletágaiból kiindulva együttes erővel tesszük még versenyképesebbé tevékenységeinket.”

A városfejlesztés terén a Panasonic (számos partnervállalatával közösen) élen járt annak a fenntartható okosváros (SST) városfejlesztési modellnek a kidolgozásában, amely Japánban és nemzetközi szinten egyaránt komoly elismerésben részesült mint az élvonalbeli városfejlesztés sikeres példája. Ezzel párhuzamosan a Toyota egy „mobilitási szolgáltatási platform” (MSPF) kidolgozásán fáradozott, amely a csatlakoztatott autók folytonos fejlesztésével együtt létrehozhat egy mindenki számára elérhető, korlátok nélküli, biztonságos és kényelmes mobilitású társadalmat, valamint elősegítheti az ügyfeleknek és a társadalomnak egyaránt javára váló Big Data kezdeményezések megvalósítását. Ezen túlmenően a Toyota számos japán és nemzetközi vállalattal együttműködve dolgozik új mobilitási szolgáltatások létrehozásán. A vegyesvállalat megalapításával a két cég – a Panasonic tudását és digitális életmód-technológiáit, illetve a Toyota mobilitási szakértelmét kiaknázva – kölcsönösen hozzájárul a vonzóbb városok létrejöttéhez.

Az ENSZ becslései szerint 2050-re a világ népességének körülbelül kétharmada él majd városokban – 2014-ben még csak az emberek fele volt városlakó. A növekvő városiasodással a városi élet kihívásai is fokozódnak, ennek megfelelően már ma is jelentős elvárásokat támasztunk az életünket kényelmesebbé tévő okosmegoldások iránt.

Újra kell gondolnunk a városokat, aminek egyik kulcsát azon technológiák jelentik, amelyek a városokat intelligenssé és élhetővé teszik” – mondta dr. Stefan Hartung, a Bosch igazgatótanácsának tagja a Las Vegasban rendezett CES (Consumer Electronics Show) szakvásáron.

A hálózatba kapcsolt városok egyik alapvető feltételét teremtette meg a dolgok internete (Internet of Things, IoT), ami minden területre kihat: a Gartner felmérése szerint világszerte 2020-ig az összes háztartás 15 százalékát, 230 millió házat kapcsolnak hálózatba és ugyanebben az időben világszerte már több mind 20 milliárd hálózatba kapcsolt berendezést használunk majd – füstjelzőket, riasztókat, villanyórákat, háztartási készülékeket.

A Bosch korán felismerte az ebben rejlő lehetőségeket, a társaság elektromos termékeik több mint fele már ma is hálózatba kapcsolható, 2020-ig pedig mindegyik azzá válik. Tavaly a vállalat megnyitotta mesterséges intelligencia fejlesztését célzó kutatóközpontjait Renningenben (Németország), Palo Altóban (USA) és Bengaluruban (India). A Bosch 2021-ig mintegy 300 millió eurót fektet a kutatóközpontok bővítésébe.

A városi forgalom harmadával nőhet 2050-ig, kihívás lesz a balesetmentes, stresszmentes és károsanyag-mentes forgalom. A Bosch okosváros-projektjeinek nagyjából felében szerepet játszik a városi közlekedés, a parkolás pedig az egyik kiemelt téma ezek közül. Az amerikai autósok ugyanis évente több mint 40 órát töltenek manapság torlódásban vesztegelve, ezzel bő 160 milliárd dollár veszteség keletkezik. Ennek az időnek körülbelül harmadát csupán a parkolóhelyek keresése teszi ki.

A cég CES 2018 szakvásáron a Bosch e dilemmára is kínál megoldást: a közösségi alapú parkolással a vállalat átveszi a megfelelő parkolóhelyek utáni kutatás feladatát. Miközben halad az úton, az autó automatikusan felismeri és megméri a várakozó járművek közötti üres helyeket, és ezeket valós időben egy digitális térképre feltölti. Így az autósok közvetlenül a szabad parkolóhelyhez navigálhatnak. A Bosch a szolgáltatást már több németországi városban, többek között Stuttgartban teszteli. Idén ehhez 20 amerikai nagyváros is csatlakozik, például Los Angeles, Miami és Boston.

2018 elején a Bosch ráadásul a Daimlerrel közösen egy új parkolóházi szolgáltatást is indít: az automatizált parkoló-inast (Automated Valet Parking). A stuttgarti Mercedes-Benz Múzeum parkolóházában az autók szabad parkolóhelyet találnak maguknak és be is állnak oda – mindezt sofőr nélkül. Az eredmény pedig még kevesebb stressz és hatékonyabb helykihasználás: ugyanakkora területen akár 20 százalékkal több jármű is elférhet így. A teljesen automatizált parkolást többek között a parkolóház intelligens infrastruktúrája teszi lehetővé, amely összeköttetésben áll a járművek fedélzeti szoftverével.

A Bosch nemrég Frost & Sullivan 2017 Technológiai Innovációs Díjat kapott a vezető nélküli parkolás megoldásáért.

Az Éghajlatváltozási Kormányzati Testület (IPCC) szerint a városok a globális energiafogyasztás körülbelül 75 százalékáért felelősek, aminek a 40 százalékát az épületek okozzák. A világszintű energiafelhasználás 2035-ig 30 százalékkal nő a BP Energy Outlook 2035 tanulmány alapján. A Bosch intelligens energiamenedzsment egoldásaival csökkenthető az áramfelhasználást – erre szolgál a Bosch DC mikrohálózat, amely nagyobb épületek vagy épületegyüttesek áramellátására szolgál.

A mikrohálózatok rendkívül környezetkímélők, hiszen az energiát rendszerint megújuló forrásból nyerik. A hagyományos erőművekkel szemben a DC mikrohálózatokkal akár tízszázalékos energiamegtakarítás is elérhető. Ezenkívül önállóságuknak köszönhetően igazán megbízható áramellátókként szolgálnak, még akkor is, ha időjárási vagy egyéb biztonsági okok miatt a hagyományos hálózat nem lenne elérhető.

A Bosch jelenleg 14 átfogó okosváros-projekten dolgozik, többek között San Francisco, Szingapúr, Tiencsin, Berlin és Stuttgart városaival közösen, a közeljövőben pedig további városok követik majd ezeket. Az üzleti területeken átívelő projektekkel a vállalat az elmúlt két évben bő egymilliárd euróra duplázta árbevételét, és a bevételek továbbra is növekvő tendenciát mutatnak.

A San Francisco közelében fekvő San Leandro városában a vállalat körülbelül 5000 utcai lámpát szerelt fel LED-technológiájú intelligens világítótestekkel és központi vezérlőrendszerrel. Így a közvilágítás csak akkor kapcsol be, amikor valóban szükséges a mesterséges fény. Ezzel a megoldással San Leandro a következő 15 évben hozzávetőlegesen nyolcmillió dollárt takarít majd meg. A Bosch érzékelőivel mérhető és elemezhető a százezer lakosú San Leandro levegőjének minősége is, közlekedési torlódás esetén pedig a kamerák képe alapján a forgalomirányító rendszer automatikusan egy másik útvonalra tereli a forgalmat.