„Az Ipar 4.0 célja, hogy a folyamatokat a digitális technológiák felhasználásával fejlessze, automatizálja és minden szempontból hatékonyabbá tegye. A robotizáció, az adatalapú folyamatoptimalizálás és intelligens döntéshozatal mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a termelés rugalmasabb, átláthatóbb, pontosabb és fenntarthatóbb legyen” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers információ-technológiai cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.

Digitális ikrek, csökkenő energiaigény, ember-gép szinergia – ez már nem a távoli jövő

Nem meglepő tehát, hogy egyre szaporodnak a technológiai újítások a termelő szervezetek mindennapi gyakorlatában, melyekről korábban ráadásul azt gondoltuk, hogy csak a sci-fi filmekben létezhetnek. A termelékenység mellett azonban további fontos érv, hogy a modern megoldások többsége nemcsak a vállalatok és a fogyasztók zsebének, de bolygónk fenntartható jövőjének is jót tesz. A gyártási folyamatok energiaigénye óriási, miközben környezeti és geopolitikai indikációk miatt egyre nagyobb kihívás ezt a mennyiséget – főként hagyományos forrásokból – biztosítani, még a hétköznapokban is. Az Ipar 4.0 megoldások akár 40%-kal is mérsékelhetik a gyárak energiaigényét, ami kulcskérdés a fenntarthatóság szempontjából. Pontosan milyen technológiáknak vehetjük hasznát a termelésben, mik a legforróbb trendek és legérdekesebb megoldások?

1. Ipari IoT (Internet of Things)

Az IoT által vezérelt gépek és szenzorok lehetővé teszik az eszközök automatizálását és az adatok gyűjtését a folyamatok javítása és az energiahatékonyság növelése érdekében. A logisztika például tárolhatja a készleteket egy olyan mérlegen, mely a súly mellett azt is megállapítja, ha a mért érték túl alacsony, ezt az információt pedig azonnal továbbítja a készletgazdálkodásnak, hogy az elindíthassa a szükséges lépéseket.

2. Additív termelés és 3D nyomtatás – kevesebb idő, kevesebb hulladék

Az additív gyártási technológiának köszönhetően nem kell folyamatosan, jóelőre raktáron tartani például bizonyos alkatrészeket, azokat gyorsan, olcsón és személyre szabottan lehet létrehozni az aktuális igények szerint. A 3D nyomtatás ráadásul még környezetkímélő is: a folyamat során egyrészt kevesebb hulladék keletkezik, másrészt számos így keletkező anyag teljes mértékben újrahasznosítható, ami lehetőséget ad egy fenntartható, ciklikus ellátási lánc kialakítására is.

3. A digitális iker a barátunk

A kifejezés – bár első hallásra akár ijesztőnek is tűnhet – bármilyen, a valóságban is létező rendszer, gép, termék vagy folyamat digitális reprodukciója is lehet. Hogy kell ezt elképzelni? Van egy bonyolult gyártórobotunk, melynek akár rövid meghibásodása is komoly kiesést jelent a termelésben. A gép digitális lenyomatán számos tesztet, szimulációt lefolytathatunk, így akár előre megjósolhatjuk a gyenge pontokat, javítanivaló alkatrészeket, ha pedig valóban bekövetkezne a probléma, villámgyorsan reagálhatunk.

4. Az AR/VR az iparban is hódít

A kiterjesztett- és virtuális valóság-alapú megoldások a gyártásban is egyre népszerűbbek, elsősorban a hatékonyságnövelés és a betanítás/továbbképzés módszerei között találkozhatunk velük gyakran. A használati utasítások lapozgatásával vagy a dokumentumok görgetésével töltött órák helyettesíthetők például a releváns információk azonnali megjelenítésével egy okosszemüvegen, az adatok kivetítésétől az alkatrészek sorozatszámáig.

5. Máris támad az Ipar 5.0

Egyre többen emlegetik az ipari digitalizáció lehetséges következő lépéseit, amelyek még szorosabb és hatékonyabb szinergiát teremthetnek meg a gépek és a humán munkaerő között. Ez azt jelentheti, hogy az emberek és a robotok együttműködése, a munkafolyamatok rugalmassága és az emberi kreativitás kiemelkedő szerepet kaphat a jövőben az intelligens gyártási környezetben.

Kulcsfontosságú a kkv-k támogatása a digitális szintlépésben

Hazákban több mint 23% az ipar részesedése a bruttó hozzáadott értékből, tehát nagyban befolyásolja az ágazat a gazdasági teljesítményünket, hogy a foglalkoztatottságban megmutatkozó hatásokról már ne is beszéljünk. Természetesen Magyarországnak számos teendője van az Ipar 4.0 technológiák minél szélesebb körű elterjesztése terén, ugyanakkor a globális nagyvállalatok helyi egységei révén számos újítás és előrelépés történik. A közeljövő legfontosabb feladata így talán az lehet, hogy a nemzetgazdaság gerincét adó kis- és középvállalkozások is minél inkább bekapcsolódjanak az ipari digitalizációba és sikeresen együttműködhessenek az ezen a téren előttük járó meghatározó piaci szereplőkkel. Az ezt forrásokkal és kapcsolati tőkével támogató hazai és nemzetközi programok mellett a tudásmegosztás éppúgy fontos. „Ha egy tanácsot érdemes megfogadni a digitalizáció kapcsán, az az előrelátó tervezés: a modern felhőalapú megoldások vagy a szabványosított IoT-platformok például felgyorsíthatják az új technológiák kezdeti bevezetését és jóval könnyebb lehet ezekbe integrálni a később érkező újabb és újabb alkalmazásokat” – teszi hozzá Gönczy Gábor.

Az M2M- és az iOT-megoldások korában egyre nagyobb az igény a korszerű szolgáltatások és a felhasználóbarát fejlesztések létrehozására. Az egymással kommunikálni képes intelligens eszközök, az emberi közreműködés nélküli adatáramlás hatékony, időt takarít meg, továbbá csökkenti a kockázatot és a költségeket. Az i-Cell ennek szellemében olyan applikációt fejlesztett, melynek célja, hogy ügyfelei számára megkönnyítse a parkolási folyamatot és segítsen optimalizálni a költségek elszámolását.

A magyar tulajdonú vállalat fejlesztése a hazai piacon egyedülálló. A Fleet Parking alkalmazás túlmutat a jelenleg használatban lévő parkolójegy-vásárlási formákon: megállás után azonnal felismeri a zónát és annak időrendjét, monitorozza a minimális és maximális parkolási időhosszt, valamint egy pop-up értesítéssel rögtön figyelmezteti a sofőrt, aki egyetlen mozdulattal elindíthatja a parkolást, amely a felső időkorlát elérésekor automatikusan meghosszabbodik. Az autó beindításakor a rendszer figyelmeztet a parkolás leállítására. Mindezzel elkerülhetők a feleslegesen, előre megvásárolt órák, az elfelejtett parkolásleállítások és természetesen a bírságok is. A szolgáltatás az i-Cell flottakövető rendszerét, az i-Fleet szolgáltatást igénylő és használó ügyfelek számára elérhető.

„Vállalatunk 2002-ben Európában elsőként fejlesztette ki saját mobilparkolási rendszerét, amely 2003-ban elnyerte az Európai Parkolási Szövetség Legjobb utcai mobilparkolás díját. A Fleet Parking applikációt a mobillal történő parkolási megoldások újabb mérföldkövének tekinthetjük, aminek köszönhetően ügyfeleink okostelefonjaik segítségével, egy mozdulattal parkolhatnak. A kényelmes és biztonságos megoldást kínáló applikáció használatával a bírságok gyakorlatilag kizártak” – mondta Farkas Károly, az i-Cell Kft. operatív igazgatója.

A parkolási költségek elszámolása havonta, egy összegben történik, ami jelentős terhet vesz le az ügyfelek válláról. Az egyedi vállalatirányítási rendszerrel összehangolt feladatkiosztó Android-alkalmazásokhoz és szoftverekhez hasonlóan a Fleet Parking App is része az i-Cell Kft. professzionális megoldásokat nyújtó flottamenedzsment-kínálatának, amely a partnerek erőforrásait optimalizálva tesz eleget a legmagasabb műszaki és technológiai követelményeknek.

Az i-Cell

Az i-Cell több mint húsz éve a professzionális flottakövetés leginnovatívabb magyar tulajdonú vállalata. A flottakövetés mellett mobilfizetési és agrárinformatikai technológiák terén is eredményes szakmai tevékenységet végez, valamint az elektronikus útdíjfizetés meghatározó szereplője. Az i-Cell szakmai és gazdasági eredményeit, hazai és európai sikereit a minőség és az innováció iránti, vállalati alapértékként megfogalmazott elkötelezettségnek, a körültekintően megválasztott, nemzetközi elismertséggel rendelkező beszállító partnereinek, valamint annak a rugalmasságnak, nyitottságnak és fejlődőképességnek köszönheti, amely nélkülözhetetlen az olyan szakmai területen, ahol a technológiai fejlődés velejárójaként ötéves, gyökeres változási ciklusok közepette kell eleget tenni a kihívásoknak.